Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-05 / 3. szám

VUÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI GYEI -JjjO Vm. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM ARA «0 FILLÉR 1964. JANUÁR 5, VASÁRNAP > — Ez az év jól kezdődött! — mondotta egy ismert nem­zetközi békeharcos Hruscsov üzenete kapcsán, amelyet a világ valamennyi állam- és kormányfőihez küldött. Valóban így van. A szovjet kormány ezúttal is a legjobb időben ismerte fel, hogy mit kell tenni, javasolni a béke, a békés együttélés további meg­szilárdítása érdekében. A Hruscsov-üzenet lényege: az államok közötti területi viták kérdése és e viták rendezésé­nek ésszerű megoldása. Olyan helyzetben került a nyilvánosság elé a szovjet kor­mány üzenete, amikor megtör­téntek a kezdeti lépések a nemzetközi feszültség enyhíté­se érdekében. A moszkvai atomcsendegyezmény, majd a Szovjetunió és az Egyesült Államok közös megállapodása arról, hogy nem juttatnak a Föld körüli pályára nukleáris fegyvereket — igen jó elője­leknek bizonyultak. Ám min­denki várta a folytatást! A szovjet kormány most a Hrus­csov -üzenettel nem maradt adós az igazi folytatással. A Szovjetunió kormánya az új esztendő első napjaiban úgy méri fel a helyzetet, hogy még radikálisabb lépéseket kell tenni a háborús veszély elhá­rítására. Ismeretes a szovjet kormánynak, valamint a béke­szerető más erőknek az a gi­gászi harca, amelyet az általá­nos és teljes leszerelésért vív­nak. Történelmi tény viszont, hogy a legnagyobb nyugati hatalmak egyelőre nem haj­landók ilyen irányú gyakor­lati lépéseket tenni. A teljes leszerelésért vívott harc ter­mészetesen továbbra is döntő fontosságú kérdése marad a szocialista világnak, ezzel egy­idejűleg azonban fokozni kell az erőfeszítéseket az államok közötti éles súrlódásoknak és a feszültség tűzfészkeinek ki­küszöbölése érdekében. A Hruscsov-üzenet teljes komolyságával veti fel a terü­leti vitákból adódó problémá­kat. Ismeretes, hogy az embe­riségnek csaknem egész törté­nelmét végigkísérte, méghozzá többnyire súlyos államközi konfliktusoktól terhelve a ha­tárvitákból adódó számos probléma. A második világ­háborúban is döntő szerepet kapott a hitleri Németország­nak és hasonszőrű szövetsége­seinek területrabló igényei. A történelem szomorú tanulsága szerint a határviták, területi viták sok-sok millió ember vérét követelték. Mint az üze­net rámutat: ha egy pillantást vetünk a mai világ politikai térképére, akkor több tucat vagy inkább több száz olyan körzetet találunk, amelyeknek hovatartozását ez vagy az az állam vita tárgyává teszi. Ezek között kis kivétellel mindenütt ott vannak az imperialisták, a gyarmattartók cselszövényei, hogy akadályozzak, gátolják a vitáknak békés eszközökkel történő megoldását. A mai világot olyan terhes kérdések foglalkoziatják, mint a Kínai Népköztársasághoz tartozó Tajvan jogellenes amerikai megszállása, vagy a még gyarmati sorban levő né­pek szabadságának, független­ségének azonnali megteremté­se. De van még probléma, amely bizonyos mértékig ösz- szefügig a területi kérdéssel: ez Németország, illetve Korea, Vietnam egyesítésének problé­mája. Valamennyi két részre szakított állam más-más rend­szert alakított ki magának. Felvetődik tehát: hogyan, mi­ként egyesüljenek? Á szovjet kormány egyértelmű és hatá­rozott válasza szerint csa'es úgy, hogy e kérdések megoldá­sánál le kell mondani az erő­szak alkalmazásáról, lehetővé kell tenni ezeknek a népek­nek, hogy békés úton oldják meg az egyesítést. Ehhez azon­ban a többi államnak segítsé­get is kell adniok, elő kei! mozdítaniok a kérdés békés rendezését. Szenvedélyesen síkra száll az üzenet mindenfajta területi, határvita fegyverrel történő rendezése ellen, hiszen ezek nem maradhatnak meg csu­pán a helyi keretek között, s1 következésképpen potenciális veszedelmet jelentenek az ál- talános békére. Szembe kell szállni azzal a naiv felfogás­sal, hogy a helyi konfliktu­sok nem fajulhatnak nukleáris világháborúvá. Nagy erő, határozottság és az emberiség mely szeretető; sugárzódik azokból a szavak- j ból, amelyet a szovjet kor- j mányíő így fogalmazott meg: ,.A szocialista államok bé-' keszerctő és háborúellenes po­litikai irányvonala a biztosíték arra, hogy a mi részünkről \ nem fogunk és nem is hasz-! Hálhatunk fegyvert semmilyen területi viszálynak, a javunkra', történő megoldása érdekében.” . Magától értetődő azonban.: hogy a .szocialista világ szc -, retné remélni, hogy más or­szágok, közte az Észak-atlanti j Szövetség és mis, a nyugati; hatalmak ái'tai létrehozott ka-’ tonai tömbök országainak ál-j lamíériiai szintén számot vei- j nek azzal, mennyire veszedel- j mes még csak megkísérelni is j a területi kérdések megoldásé- ! ban jelenleg az erőszak alkal­mazását. Az üzenetben a szovjet kor­mány konkrét javaslatot tesz általános nemzetközi egyez­mény megkötésére, amelynek ez lenne a legfőbb összegezé­se, hogy az államok az egész világon mondjanak le a terű- ; leti és határviták erőszakos megoldásáról. Kössenek olyan nemzetközi szerződést, amely­ben a részvevő államok ünne­pélyesen kötelezik magukat erre! Könnyű elképzelni, mekkora örömet. felszabadultságoí okozna a népek százmilliói- • nak, ha megvalósulnának a Szovjetunió kormányának ja-1 vaslatai. Milyen igazak azok a szavak, amelyek az üzenet- \ ben olvashatók: „Egy ilyen' egyezmény, mint a friss szél, sok mindent elsöpörne a nem­zetközi életben abból, amit a múltban mesterségesen felfúj­tak, s ami gátolja a feszültség j enyhítését és a béke megszi-1 lárditását.” Valójában új légkör alakul- \ na ki a nemzetközi porondon, j amely minden eddiginél job-1 ban elősegítené a többi alap­vető probléma megoldását.; Semmi kétség, hogy az egész j világ csak nyerhet azzal, hogy ha sikerülne megkötni ezt a, nagy fontosságú nemzetközi < szerződést. Egyelőre nem is­merjük a nyugati nagyhatal- j mák részletes véleményét a! Szovjetunió . kormányának : üzenetéről. Az első washing-1 lőni visszhang — bár nem zárja ki az üzenet gondos ta­nulmányozását — taríózko-! dást mutat. Ez részben azzal is magyarázható, hogy az új i amerikai elnököt és kormá­nyát meglepte a Szovjetunió új, bátor kezdeményezése, melynek világvisszhangja majdnem biztosra vehető. Nem akarunk elibe vágni az üzenet további sorsának, de rá kell mutatnunk: ha a nyugati hatalmak komolyan akarják kezelni a béke magasztos ügyét, nen-» zárhatják ki ma­gukat az üzenetben javasolt nemzetközi egyezmény meg­kötéséből. ’ U Thant javaslata a Biztonsági Tanácsban U Thant ENSZ-főtitkár a Biztonsági Tanácsban , el­hangzott nyilatkozatában ja- j vasolta, hogy legalább két J hónappal hosszabbítsák meg a j Szaud-Arábia és Jemen ha- \ tárán működő ENSZ-megfi- gyelő bizottság mandátumát. ; A misszió feladata, hogy el- j lenörizze az érdekelt felek ! által kötött határegyezmény | végrehajtását. Az 1963. június 4 óta te- I vékenykedő bizottság, amely­nek megbízása január 5-én járna le, az utóbbi két hó­napban megállapította, hogy „a szárazföldi fegyveres ösz- szeütközések Jemenben ke­vésbé intenzívvé váltak”. U Thant véleménye szerint azonban a szembenálló fe­lek szétválasztására szolgáló egyezményt még távolról sem hajtották végre. HRUSCSOV ÜZENETÉNEK NYUGATI VISSZHANGJA Új 'kihívás a nemzetközi feszültség enyhítésére- írja a francia Liberation - Johnson tanulmányozza a szovjet kormányfő javaslatait - Zavar az amerikai kormány­tisztviselők körében Hruscsov üzenetét jelenlegi formájában visszautasítják majd. Ez a visszautasítás azonban nem közvetlenül tör­ténik, hanem „a nyugat ellen- javaslatainak segítségével”. Hightower rámutat arra, hogy az amerikai vezető személyi­ségek kikérik az üzenettel kapcsolatban az Egyesült Ál­lamok NATO-beli szövetsége­seinek véleményét is. A szem- leíró szerint a kialakítandó nyugati álláspontban fontos szerepet fog játszani a nyu- J gatnémet kormány állásfogla- i lása. PÁRIZS Párizsban hivatalosan még | nem foglaltak állást a szov- j jet kormányfő üzenetéhez, j amelyet Vinogradov nagykő- ' vet pénteken a késő délutáni ! órákban nyújtott át De Gaulle - í nak. j A szombat reggeli lapok ve- j zető helyen részletesen ismer- I telik a szovjet javaslatot. Ki- j emelik. a nemzetközi enyhülésre irányuló törekvésben á kezdeményezés továbbra is a Szovjetunió oldalán van. Moszkva nagy békeoffenzívát indít — írja a Combat. — Johnson újévi üzenetében ki­fejezésre juttatta jóakaratát, Hruscsov konkrétan részletes javaslattal válaszol. Megjelöli azokat a súrlódási pontokat, amelyeket meg kell szüntetni, köztük a „külföldi támaszpon­tokat” ami megmagyarázza, hogy Washington nem fogad­ta jól a Szovjetunió tervét. A nemzetközi helyzet azon­ban ,ma már nem olyan — hangoztatja a lap —, hogy a Szovjetunió újabb kezdemé­nyezését egyszerűen „propa­gandának” minősítsék és kéz- legyintéssel intézzék el. „Uj felhívás a nemzetközi feszültség enyhítésére” — ír­ja címoldalán a Liberation. A szocialista Populaire sze­rint Hruscsov javaslata arra irányul, hogy a NATO és s varsói egyezmény aláírói közti megnemtámadási egyezmény tervét kiterjesszék mindazok­ra az országokra, amelyek hajlandók ezt elfogadni. A L’Humanité kommentárjá­ban ezeket írja: A világ ismét Az ctmeríkai elnök újabb takarékossági intézkedései Johnson amerikai elnök elkészítette a kongresszushoz szóió üzenetét. Ebben be­jelentette, hogy több száz­millió dollárral csökkenteni kívánja az űrkutatásra, az atomenergia-bizottság és a földmű velé.sr gyi minisét ériu m kiadásaira szánt összegeket. Ezekkel az intézkedésekkel az elnök azt kívánja elérni, hogy az 1985-ös pénzügyi év költségvetése ne haladja meg a 100 milliárd dollárt. Az üzenet január hó folya­mán kerül a kongresszus elé. Számbelileg kevesebb, összegszerűen több a bírság — Halló! Pest megyei Ál­lami Kereskedelmi Felügye­lőség? — Igen. A készüléknél Vö­rös Lajos, a felügyelőség ve­zetője. — Több dolguk volt tavaly, mint tavalyelőtt? — Pontosan válaszolhatok, épp most készültünk él a statisztikával. Múlt évben összesen 1183 állami, szövet­kezeti és magánkiskereske­delmi, valamint kisipari bolt­ban és vendéglátó helyen tartottunk vizsgálatot. Ez a szám csaknem hajszálnyira azonos az 1962. év folya­mán megtartott ellenőrzé­seink számával. — Javult-e egy én alatt a kereskedelem megyénkben? — Határozottan. Ezt külön­ben a vásárlók is megálla­píthatták. Gondosabb a ki­szolgálás, fokozottabb a tár­sadalmi tulajdon védelme boltjainkban, s a sokféle sza­bályt, ■ . előírást is egyre hiánytalanabbá betartják. Ez különben most már országos jelenség. Meg is állapította, a Legfőbb Ügyészség a fel­tárt bűncselekmények ada-. Iáiból, hogy a fogyasztók érdekvédelmével szemben és a társadalmi • tulajdon ellen elkövetett cselekmények sta­tisztikájában • nem a keres­kedelem vezet.' Csupán a harmadik helyen áll. — De, hát a, kisebb ügyek vem. kerülnek az ügyészség, elé? — Valóban nem. Csakhogy a mi statisztikánk is nagy javulást mutat, mert bár az ellenőrzések száma azonos, 1963-ban mindössze 150 eset­ben kellett bírságot alkal­maznunk. míg 1962-ben 218 esetben róttunk ki pénzbír­ságot. Igaz. hogy a tavaly kiszabott bírságok öcsszege a tavalyelőttinél jóval maga­sabb. A szocialista kereske­delem most már kinőtt a gyermekcipőből, fokozottabb szigorral kell tehát nyese­getnünk az itt-ott még fel­merülő hibákat. Munkánk során megállapítottuk, hogy a hibák száma csökken. — Minek tulajdonítható a javulás? — Szerintem elsősorban két tényezőnek: az új kereske­delmi formák bevezetésének és a, kereskedelmi dolgozók figyelmesebb, körültekintőbb, szakszerűbb munkájának. Egyébként ez idén is leg­alább annyi ellenőrzést szán­dékozunk tartani, mint ta­valy. Viszont ahol kell. ott az idén még a tavalyinál is nagyobb bírságot alkal­mazunk. Mondanom ' sem kell, mi annak örülnénk, ha minél kevesebb esetben kellene bírságolnunk és örömünk akkor lenne teljes; ha hibát egyáltalán nem ta­lálnánk. — No. annak ' a fogyasztók is örülnének. —y —e Súlyos vasúti szerencsétlenség Belgrad közelében Eddig 66 halott és 303 sebesült Belgrádiéi 14 kilométernyi­re délre, Jajinci vasútállomá­sán szombaton reggel súlyos szerencsétlenség történt. Egy zsúfolt vonat 60 kilométeres óránkénti sebességgel, belero­hant a síneken veszteglő sze- j mélyvasúti • szerelvénybe, | amelyben szintén sok utas ; tartózkodott. Az összeütközés I következtében' 8 vasúti kocsi teljesen összezúzódott. A sebe­sültek kórházba szállítását a * környékbeli üzem dolgozóinak segítségével haladéktalanul mégkezdték. de a súlyos sebe­sültek közül sokan belehaltak sérüléseikbe. A legutóbbi, nem hivatalos hírügynökségi jelene lések szerint a szerencsétlen­ségnek 66 halálos és 303 sebe­sült áldozata van. Tito elnök részvétét nyilvánította az ál­dozatok hozzátartozóinak ■— jelenti a Tanjug. meggyőződhetik, a Szovjet­unió nem elégszik meg azzals hogy beszéljen a békéről, a szavak tettekkel párosulnak. A katonai költségvetés 600 millió rubeles csökkentése után a Szovjetunió újabb konkrét javaslatot tesz. A ja­vaslat elfogadása lényegesen csökkentené az államok kö­zötti súrlódási felületet, felszá­molná a feszültség veszélyes tűzfészkeit, növelné a kormá­nyok, az országok közötti bi­zalmat. A háború kizárása a terü­leti vitákból a békés együttélés politikájának nagyszerű megnyilatkozá­sa. Felelős politikusok nehezen térhetnek ki a szovjet javas­lat elől, amely bizonyára meg­nyeri a népek támogatását, LONDON Péntek esti híradásaiban az angol rádió- és televízió-adó­állomások elsőrendű fontosságú ese­ményként, vezetőhelyen ismertették Hruscsov szov­jet miniszterelnök „világ­méretű megnemtámadási paktumának” tervezetét. A hírmagyarázók k'dinélték, hogy ezekben az órákban a vi­lág valamennyi fővárosában Londont is beleértve — a szovjet béketervezetet tanul­mányozzák. Angol hivatalos állásfoglalásra — bár a szov­jet kormányfő üzenetet már csütörtökön kézhezvették —> csak a péntek esti órákban került sor, miután Washing­tonban az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője „csaló­dást keltőnek” nevezte a szov­jet javaslatokat. Ekkor az an­gol külügyminisztérium is a szokásos formulához folya­modva kijelentette: „Első pil­lantásra úgy tűnik, hogy a szovjet emlékirat csupán meg­ismétli a már ismert kérdé­seket.” Az. angol külügyi szó­vivő mindenesetre hozzáfűzte, hogy a szovjet kormányfő „hosszú levele további tanul­mányozást igényel”. Londoni értesülések szerint Rusk amerikai külügyminisz­ter és David Ormsby Gore washingtoni brit nagykövet a (Folytatás a 11. oldalon.) A nyugati fővárosok sajtó­ját és közvéleményét tovább­ra is élénken foglalkoztatja az az üzenet, amelyet Hruscsov szovjet miniszterelnök intézett a világ állam- és kormány­főihez. WASHINGTON Az AFP washingtoni tudó­sításában megállapítja, hogy Johnson elnök behatóan ta­nulmányozza Hruscsov javas­latait. Washingtoni politikai körökben általános az a fel­fogás, hogy Hruscsov új ja­vaslatával magához kívánja ragadni a kezdeményezést ab­ban a „bé’keofíenzívában”, amely bizonyos idő óta a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok részéről egyaránt ki­bontakozóban van. A New York-i sajtó a Hruscsov-üzenetet az utóbbi napok legfonto­sabb politikai dokumen­tumának tekinti. A TASZSZ New York-i tu­dósítója megállapítja, hogy a szovjet kormányfő javaslatait amerikai körökben „óvatosan” fogadták. Jellemző High- íotrer-nek, az AP hírügynök­ség szemleírójának kommen­tárja, amely úgy véli, hogy I ZENET

Next

/
Oldalképek
Tartalom