Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-05 / 3. szám

msen I m4. JANTAR 5, TASÄRXAP Rendszeresen dolgoznak - de a jogokból kirekesztik magukat Nem mind arany,ami fénylik Kérd«***—felelek játék — milHókkal Szövetkezet» gazdáink az el­múlt esztendőben — minden korábbi évnél — szorgalma­sabban, lelkiismeretesebben vették ki a részüket a közös tenni valókból. Nyár elején a tavasz késlekedését pótolták, helytállásuknak köszönhető, hogy szem veszteség nélkül került magtárakba a gabona és idei kenyerünk is jó mag­ágyban telel. A tagsági könyv­vel rendelkező tagok mellett megérdemlik az elismerést a ■rendszeresen bedolgozók is. Tulajdonképpen a cikkben ró­luk lesz szó, pontosabban ar­ról, mi leltet az oka. hogy ezek az . emberek önként vál­lalt kötelességüket a legtöbb esetben példamutatóan telje­sítik, ám a jogokból, amelyek megilletik, őket kirekesztik magukat. Miről is van tulajdomkén- pen szó? Megyénk 193 közös ■ gazdaságában több ezerre te­hető azoknak a száma, akik rendszeresen részit vesznek a szövetkezeti munkákban, de nem tagok. Főképpen asszo­nyok. afeik már öt-hat. Vagy esetleg nyolc-tíz éve is ..be­dolgozók'’. Tavalyelőtt ezt a problémát közelebbről a nagy­kőrösi termelőszövetkezetek­ben néztük meg, s mmt ki­derült. a több száz nagykőrö­si asszony nem volt tudatá­ban. milyen hátránnyal jár önkéntes „jogtalansága’. Ök azzal érveltek, miért kellene belépniük a tsz_be. amikor a férjeik után megkapja!- az SZTK-t. Mások a ház körül adódó munkákra hivatkoztak ((pedig ahogy ezt eddig elvé­gezték. mint a tagok is el tud­nák látni). Persze, a valódi ok. amiért a belépéstől álta­lában a bedolgozó asszonyok idegenkednek. lényegében nyílt titok: a tagsággal járó SZTK-térítés .Számításunkat így k megtaláljuk, dolgozha­tunk a tsz-ben. kereshetünk, amennyit a kedvünk tartja, minek dobnánk ki'feleslege­sen a pénzt’“ -*- mondogatják és arra nem is gondolnak, hogy ezzel a helytelen felfo­gással egy sor kedvezménytől fosztják meg magukat. Igaz ugyan, hogy aki tagja a termelőszövetkezetnek, an­nak rendszeresen be kell fi­zetnie a havonkénti SZTK- járulékot. De az sem kétsé­ges. hogy ez az összeg elenyé­szően csekély ahhoz a jutta­táshoz képest, amit különbö­ző címen visszakap a tsz-tag. Általában havi egy munka­egységnél ..nem kerül többe’ az" SZTK. És mi mindent kap ezért a tag! Igényt, tarthat in­gyenes orvosi ellátásra: gyógyszerre, balesetbiztosí­tásra. Ha eléri a korhatárt, nyugdíjra. Ezenkívül nem csu­pán a társadalmi biztosítás­ról van itt szó. hanem ennél sokkal többről. Jó néhány olyan asszony dolgozik a ter­melőszövetkezetekben. akit példaképül lehet állítani a tagok elé Igen ám. csakhogy a szövetkezet életébe tevőle­gesen nem avatkozhat be. hi­szen a 'közgyűlésen nincsen szavazati joga. Nem a termelőszövetkezet jár rosszul, ha a munkában rendszeresen részt vevő. csak formálisan nem tsz-tagok „el­felejtenek belépni", önmaguk- tól vonják meg a kedvezmé­ny-eket ezek az asszonyok, re­keszük ki magukat abból a jogkörből, amely a szövet­kezeti nagv család tagjainak kijár. Persze, az is igaz. hogy a tsz-tagság bizonyos áldoza­Mérlegképes könyvelői tanfolyam Zsárn békon Országos Gumiipari Vállalat Palma Gumi Gyáregysége (Bpest. IX., lenhossék u. 3.) keres azonnali belépésre VÁCI TELEPÉRE elektrotechnikummal és telepkezelői vizsgával rendelkező energetikust. • Jelentkezni lehet a gyáregy­ségünk munkaügyi osztályán csoportjához kell beadni, illet­ve beküldeni. A pályázathoz szükséges nyomtatványt a me­gyei tanács mezőgazdasági osztály tsz-főkönyvelőjétől és az FM. pénzügyi főosztály ok­tatási csoportjától (Budapest, V., Kossuth Lajos tér 11. II. emelet 290.) kell igényelni. Csak az olyan pályázatok kerülnek elbírálásra, ame­lyeket a munkáltató szerv vezetője javaslatával ellá­tott. Termelőszövetkezeti pályá­zónál a járási mezőgazdasági osztály javaslata is szükséges. 1964-ben Zsámbékon és Nagytétényben is két-két tan- folyamot szerveznek (január, februári kezdettel az első fél­évit, júliusi kezdettel a máso­dik félévit). A pályázatok elfogadásáról az FM, pénzügyi főosztálya a Pénzügyminisztérium könyv- I vitel! tanulmányi felügyelősé­1 gével és az intézetek igazgató­jával egyetértésben dönt. Ismerik önök Cegléden ezt a szép, új épületet? Gondol­juk. igen. S tudjákre, mi van benne? Ne találgassák, meg­mondjuk. Hibridüzem. A Cif­rakerti Állami Gazdaság hib- fidüzeme. Van? No, ez azért túlzás. Inkább azt mondanánk, hogy nincs. Vagy hogy kellene len­nie. Mégpedig — és nem vé­letlenül! — szeptember tizen­ötödike óta. De — lényegében — nincs. A szép, modern kül­ső nagyon csúf, mondhatnánk elfuserált belsőt takar. Hát ez meg miképp lehet? Hogyan lehet egy olyan üzem. amely nincs, illetve miért nincs, ha egyszer van? Ezt bizony jó lenne tudni. Tulaj­donképpen mi is pontosain ezt szeretnénk megkérdeni. Nem értik? Megmagyarázzuk. Persze csakis magát a kérdést. Az ország 23 millió forintot költött arra, hogy felépüljön ez az üzem. Felépüljön és ter­meljen. Nem kisebb tervek voltak vele, mint hogy tonna számra ontsa a kiváló hibrid kukoricát vetőmagnak, megye- szerbe, esetleg több megyének i is, hadd nőjön a vetés ... stb. És ontja? Sajnos, nem. Nem, j mert szeptember közepére a j hibridüzem nem készült el. ! Azóta pedig, egészen tegnap- ' előttig, a felszerelését nem fejezték bg. Hogy mit jelent ez? Például forintban? Vagy a jövő évi termésben? Ha azt vesszük, hogy a kukoricaszemek im- j már megdermedtek, s nem- j igen hiibridizálhatók, egy esz- tendei késést, kiesést az or- | szag jelentős részén a hibrid- kukorica-vetéseknéL ( De ki a felelős mindezért? A 25-ös számú Építőipari Vállalat? Vagy a Malomszerelő Vál­lalat? Avagy a Földművelésügyi Minisztérium? Ki tudja. Ezt már talán döntsék el ők, maguk, egymás között. Merthogy ők az érde­keltek az ügyben — egyfelől. De mivelhogy az ügyben mi is érdekeltek vagyunk, másfelől, ezért, illő tisztelettel, a fenti kérdésekre választ várnánk ... <f. a.) A kutyafáját ezeknek a kocsiknak, ezzel a kukoricával még szeptemberben, októberben kellett volna befutniok (Foto: Koppány) Hadüzenet a homoknak 1965 végéig húszezer holdon végeznek talajjavítást Megyénk szántóterületének közel ötven százaléka gyen­gébb termőképességn, javítás­ra váró talajokból áll. Különö­sen sok gondot okoz a homok, amely főképpen a dabasi, a ceglédi és a ráckevei járások­ban korlátozza a termésátla­gokat. A szobi, a váci, a budai és- a szentendrei járásokban sok ezer holdat tesz ki a sava­nyú erdei talaj, míg a dabasi és ceglédi járásban,— a nagy homokterületék mellett — sok száz holdat rabol el a mező- gazdasági termeléstől a szikes. Államunk évről évre többet áldoz a terméketlen, vagy gyenge termőképességű tala­jok javítására. Pest megyé­ben is tekintélyes összeget ál­doznak erre a célra. Megyénkben egyébként 1954 óta végez talajjavítást a Talajjavító Vállalat. Eleinte szerényebb mérték­ben. később mind erőteljeseb­ben folyt és folyik ez a mun­ka. 1960-ban például kétezer- ké tszázneg yverih á rom holdat, 1961-ben 3200 holdat, tavaly­előtt már közel négyezer hol­dat, 1933-ban pedig még en­nél is többet javítottak meg. A jövő év végére összesen húszezer hold gyenge termő­képességű talaj javítását vég­zik el. Örvendetes, hogy az állami­lag dotált, intézményes talaj- javítás mellett, mftid több tér- j melőszövetkezet kapcsolódik, be — saját erőből történő hoz- J zájárulással — a talajjavítás- j TAKARÉKOSKODNAK dítanak arra is, hogy a gondozók mérlegeléssel és kellő ellenőrzés mellett végezzék az etetést. Az abrakt'ikar- mányok pontos felhasználásával eddig sem volt baj a ceglédi Kos­suth Termelőszö­vetkezetben. A szálas takarmányt azonban a leg­utóbbi hónapokig csak kosarakkal mérték. Mióta a hídmérleg elké­szült. mind a be­takarított ter­mény, mind az ete­tésre kiadott ta­karmány azon megy Iteresztül. A fogadások la mkar­ba. Tavaly sok száz holdat ja» vítottak, például a túrái Gál- gamenti, az albertirsai Dimit­rov. az inárcsi Március 21, a nagykőrösi Hunyadi és a nyársapáti Haladás termelő­szövetkezetben. Különösen nagy gondot fordít most Do­bosi Járási Pártbizottság és a tanács erre a fontos munkára. Pontosan felmérték már a já­rás talajerőhelyzeíét és kidolgozták a távlati talaj­javítás intézkedési tervét. A Talajjavító Vállalat egyre szorosabb kapcsolatot alakít ki a termelőszövetkezetekkel, hogy minél hatékonyabbá vál­jon a nagyszabású munka; Nemrégiben például Dunake­szin és Inár csőn bemutató te­lepet létesítettek. Az új 3004-es rendelet, amely a termelőszövetkezetek állami támogatását szabja meg, külön foglalkozik a ta­lajerő visszapótlással és a ta­lajjavítással. A rendelet a csekély erejű földek feljavítá­sára koncentrálja elsősorban az állami támogatást. Evégett a talajjavítási és talaívédelmi, vízrendezési, rét- és legelőja­vítási. tereprendezési munkák­ra a tervben kiemelt (gyenge ta- lajerejű körzetekben) az állam vissza nem térítendő támoga­tást ad a termelőszövetkeze­teknek. A nem kiemelt körze­tekben ezekre a munkákra a tsz-ek a gépi munka 50—80 százalékára állami támoga­tást, vissza nem térítendő hi­telt kapnak. mányosok) mun­ka elszám olásának alapja a szállított termények mérle­gelési bizonylata. . Külön mérlegke­zelője van a tsz- nek, aki igazolást ad a szállított ter­ményekről. A ta­karmányokkal va­ló takarékoskodás érdekében jelölték ki a tsz egyik idős tagját szérűfele­lősnek. Naponta 0.8 munkaegységet leap, amiért rend- bentartja a szérűt összerakja a rako­dás közben vagy - szélfávás miatt ■ ' üllőit takar­mányt és ellenőr­zi. homt a kijelölt kazlakból. rakod­janak. ! a ceglédi Kossuth J Termelőszövetke- ( setbe-n a takar- ; mánnyal. Fontos f alapelv a tsz-ben, \ hogy mind az ab- \ rak, mind pedig \ a szálas takarmá- \ nyokat a leggazda- % ságosabban hasz- 'f nálják fel. A ta- ! karékoskodás első \ feltétele, hogy az 'j adagokat nemcsu- \ pán a gyakorlati \ tapasztalat alap- í ján, szemre hatá- \ rozsok, meg. ha- 5 nem az állatok, 'f állatcsoportok táp- anyag-szükségletét \ veszik figyelembe, í és a takarmányok í beltartalmi értéké- vei számolnak. ÍAlágy gondot jor­A Földművelésügyi Minisz- | térium pénzügyi főosztálya j Zsámbélcon és Nagytétényben terme’.őszövetkezeti mérleg- j képes könyvelői vizsgára elő- I készítő, bentlakásos tanfolya­mot szervez. A tanfolyamon való részvételre a jelenleg tér- i melőszövetkezetben dolgozó főkönyvelőik, beosztott köny- 1 velők, a megyei és járási me- ] zögazdasági szakigazgatási ; szervek képesített könyvelői bizonyítvánnyal, vagy ezzel egyenértékű képesítéssel ren­delkezők jelentkezhetnek. A tanfolyamra pályázhatnak a fenti sorrendben és feltétel­lel rendelkező olyan szemé­lyek is, akik a tsz mérlegké­pes könyvelők levelező oktatá­sán 1961-ben, vagy később részt, vettek és már egy.» de legfeljebb két tárgyból vizsgát tettek. A nem termelőszövetkezeti tag munkaviszonyban le­vő pályázóknak a szállá­sért és ellátásért térítés* j kell fizetniük. Azoiknak a pályázóknak, akik termelőszövetkezeti szakon j 1963 előtt szereztek képe»- í tett könyvelői bizonyítványt, j vagy ilyennel nem rendelkez- \ nek a tsz-ek könyvvitelének < anyagából felvételi vizsgát \ kell tenniö'k. Állami támoga- < lássál kihelyezett dől gőzök a ! tanfolyamon nem vehetnek : részt. \ A tanfolyam időtartama öt < és fél hónap, s ez idő alatt a ; résztvevők a mérlegképes ké- j pesítés összes tárgyaiból — po- í litikai gazdaságtan, számvitel, í ellenőrzés, tervezés, pénz- és : hitelgazdálkodás, jogi ismere- ; tek — előkészítő oktatást kap- ; nak és a tanfolyam alatt — j fokozatosan egy-egy tárgyból j a számviteli képesítő bízott- \ súg előtt vizsgát tehetnek, úgy ! hogy az összes vizsgák sikeres j letétele után a tsz mérlegképes t könyvelői oklevelet megkap- \ ják. í A pályázatokat kizárólag ! erre a célra rendszeresített 1 nyomtatványon legkésőbb j 1964. január 15-ig az FM. \ pénzügyi főosztály oktatási : tokkal ,iar most még. ami iga­zán az öregebb napokra térül vissza sokszorosan. De más vonatkozása is van ennek a problémának. Túl az anyagi kedvezményeken, a társadal­mi biztosításon és a nyugdí­jon. amint említettük is, hiába dolgoznak példamuta­tóan a belépéstől húzódozó asszonyok, mégsem egyenjo­gúak a tagsággal rendelkező szövetkezeti gazdákkal. ALamunk évente sok millió forintot áldoz a mező­gazdasági dolgozók társadalmi biztosítására és az idős szö­vetkezeti tagok nyugdíjára. Azelőtt, ha az egyéni gazda orvosra, kórházra szorult, vagy a család valamelyik tag­ja megbetegedett, több ezer forintot kellett kifizetni gyógykezelésért, gyógyszerért. Parasztember egyéni korá­ban nyugdíjról nem is álmod­hatott. Nyilvánvaló tehát, hogy a termelőszövetkezeti társadalombiztosítás és a nyugdíj a szövetkezeti tag­sággal járó egyéb kedvezmé­nyek mellett a tagok érdekeit szolgálja. liehet, hogy a bedol­gozók közül sokan nem isme­rik még. nincsenek tisztában a társadalombiztosításra vo­natkozó jogszabályokkal, ren­dietekkel. Szövetkezeti veze­tőinknek annál több gondot kell fordífaniok a felvilágosí­tásra. Meg kell győzniük a rendszeresen bedolgozó asszo­nyokat. hogy a kényelmesebb­nek tűnő megoldás, a huza­vona csak a saját érdekeiket kockáztatja. Gondoljanak a későbbi napokra, az idősebb korra, hisz például a tsz-la ló­sággal rendelkező a=szonv ak­kor is igénvt tarthat nyusdíí- ra. ha a férje is tsz-tag. A fel­világosításra jó alkalomnak kínálkoznak most a kevesebb munkával iá ró hosszú téli es­téik, de különösen a zátró­1 számadásira való előkészületek. Az évzáró közgyűlések a még tagsággal nem rendelkező, de a munkájukkal már régen a , közösbe tartozó asszonyok I előtt megnyithatják a kaput, így aztán a tsz-ben eddig ií becsületesen dolgozó asszo- ; nyok ..jogilag is” beletartoz­nak majd a nagy családba. Striyán Pál í j mezőgazdasági könyvek Felhívjuk olvasóink figyel- j. mét a közelmúltban megjelent két új mezőgazdasági szak­könyvre. Kovács Mihály: Mit várunk a háztáji gazdaságok­tól? című könyvében röviden ismerteti a háztáji gazdaságok jogi problémáit, szerepét, fel­adatait, kapcsolatukat a közös gazdasággal, támogatásuk irányelveit. A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent 120 oldalas könyvecske három fo­rintba kerül. Ugyancsak nagy érdeklődés­re tarthat számot a Kertészeti alapismeretek című most meg­jelent kiadvány. Az alapfokú képzés mellett ez szintén a kézikönyv céljait szolgálja Tizenhárom szerző foglalko­zik a kertészeti termelés je­lentőségével, az éghajlattan* nal, az öntözéssel, a növény­védelemmel, a géptanmai, majd a gyümölcstermeléssel, szőlőműveléssel. borászattal, zöldségtermesztéssel, a vető­magvak, gyógy-, fűszer- és illő olajnövények, továbbá, dísznö­vények termesztésével, végül a kertépítéssel és a kertészeti üzemtanná!. A könyv a Me­zőgazdasági Könyvkiadó ki­adásában jelent meg 372 olda­lon, ára 31 forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom