Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-04 / 2. szám

Szentendre VIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÄM 1964. FANUÄR 4. SZOMBAT L. PEST MEGYEI Hl RL KÜLÖNKIADÁSA Véget ért a tüdőszűrő vizsgálat értékelése Beszélgetés dr. Radnai Géza főorvossal Olvasóink tudják, hogy Szentendrén 1963. szeptember 23-tól október 19-ig erayő- fényképszűrést tartottak, ame­lyen minden tíz éven íelüli személynek részt kellett, ven­ni. Miután a tüdőszűrő vizs­gálat fontosságával és. ered­ményével nincs mindenki teljesen tisztában, az aláb­biakban részletesen beszá­molunk róla. A tüdőtu be rkulózis, más néven gümőkór azóta pusz­títja az emberiséget, mióta ember é.l a földön: több ezer éves egyiptomi múmiák csi­golyájában találták meg pusztításának nyomait. Az ókor nagy városaiban több­ször felütötte fejét egy jár­vány, amely megtizedelte a lakosságot, kiderült, hogy ez is gümőkór, tüdővész. ennek egy heveny formája volt. . Természetesen a régiek egészségügyi fogalmai egé­szen mások voltak, nem ér­tették meg a betegségeket, babonás elképzeléseik voltak azokról. Hippokrates, aki i. e. kö­rülbelül 400 évvel élt, volt az első. áld felismerte ennek a betegségnek fertőző jelle­gét. De a felismeréstől a pontos diagnózisig, valamint a betegség gyógyításáig még sok száz évnek kellett eltel­nie. Előbb meg kellett szü­letnie Leraenboeíc-nak, a mikroszkóp feltalálójának, Röntgennek, Koch PÖbertnek, aki először látta saját sze­mével és írta le a később róla elnevezett • pálca alakú tbacilusi. a tuberkulózis, kór­okozóját. Meg kellett szület­nie Korányi Frigyesnek, a nagy magyar tüdőgyógyász­nak, majd Waksmanr.ak, a Streptomycin felfedezőjének. A vizsgálati módszerek nagy­arányú fejlődésének egyik legjelentősebb eredménye az ernyőfényképszűrés, melynek során percek alatt felveszik filmtekercsre a röntgenké­peket. amelyek értékelése azután később történik. A városunkban végzett fel­vételek érték'.'lése megtör­tént. Ezért felkerestük dr. RaA'őányí Gézát, a Szent­endrei Járási Tanács vb tbc- gondozójártaik vezető főorvo­sát és megkértük, adjon tá­jékoztatást részünkre a vizs­gálat eredményéről. Tőle kaptuk az igen érdeke* rész­letes felvi’ágosítást. Az 1963. évi tüdőszűrés igen kedvező eredményeket mutatott. Tüdőszűrő vizsgá­latra beidéztek összesen 8446 főt. Ebből igazoltan távol­maradt 1262 fő (pl. a BM és a HM beosztottjai, a peda­gógusok és az élelmisze­rekkel dolgozók, tehát azok; akik állandó orvosi ellen­őrzés alatt állnak). Igazolatlanul 39 fö ma­radt távol. Tehát 7145 személyről készí­tettek röntgenfelvételt. A 7145-bőj ismét berendeltek es aprólékos vizsgálat alá vettek 484 személyt, mert a röntgenfelvétel során tisz'- tázatlan körülmény, vagy be­tegség gyanúja merült fel. Ezek legnagyobb részéről ki­derült, hogy régebben k;ál­lott komolyabb meghűlés, vagy tüdőgyulladás nyomai látszottak csupán a röntgen- képen. Mindössze 11 személyt szűrtek ki, akikről kide­rült, hogy olyan íbc- feríőzésük van, amelyről ők magúk sem tudtak, sőt még ma is tünetmen­tesek. Figyelemre méltó, hogy a 14 beteg átlagos életkora 52 év. a legfiatalabb 23 éves. Ez a körülmény azt bizo­nyítja. hogy a tbc-fertőzés egyre inkább az idősebb korra tolódik el, ami annak a következménye, hogy a fia­talok BCG-oltáron esnek át és mind gyakrabban más­ként is ellenőrzik egészségi állapotukat. Másik érdekes adat: a 14 beteg közül 3 nő és 11 férfi. Ez egyrészt azért van így. mert a nők ellenállóbbak, másrészt, mert a férfiak gyakrabban vannak fertőzés­nek kitéve (kocsmai poha­rak, gyakoribb utazások tö­mött HÉV-en, villamoson). Felmerült, a kérdés. mi történik a frissen felfedezett betegekkel? Erre igen meg­nyugtató a válasz: ..minder*’: új tbc-beteg kórházba kerül, ott lefektetik őket. Ez a be­tegség együk igen fontos gyógymódja, ugyanis a be­teg. ha fekszik, percenként 8 liter levegőt fogyaszt, ha ül, 16-ot, ha járkál, 24-et, ha szalad, 50 litert. Márpedig a beteg tüdőnek nem mindegy, hogy mennyire van igénybe- véve. Ezenkívül ma a szakor­vosnak három igen hafásos fegyvere van a tbc ellen: a Streptomycin, a PÁS (pora­aminosa lycilsav) és az izo­nicid. A Streptomycin másfélmil­lió» hígításban is akadályoz­za a baciluscsk fejlődését, a PÁS 2 milliós hígításban és az izonicid 60 milliós hígí­tásban is akadályozza sza­porodásukat. Minden frissen felfede­zett tbc-beteg tökélete­sen biztos lehet abban, hogy betegségéből kigyó­gyul, csak ar, elhanyagolt eseteket nehéz kigyógyí- tani. Végső tanulság: vigyázzunk tüdőnk egészségére, minden gyanús jelre menjünk szak­orvoshoz, de időnként anél­kül is vizsgáltassuk meg magunkat, mert a betegsé­get kezdeti szakaszában ma már könnyen meg lehet gyó­gyítani. elh3n\rago’t állapot­ban sokszor már lehetetlen. r=Kató. György j r—----------— ------—X4-----------í-i H ÍREK a járás ÉS A VÁROS ÉLETÉBŐL — Megtartotta idei első ülé­sét a városi tanács végrehajtó bizottsága. Napirendjén a vá­ros múzeumának 1863. évben végzett tevékenységéről és az idei programjáról, az iparosok adókivetéséről és az adóhátra­lékok helyzetéről szóló .jelentés megvitatása szerepelt. — A város ügyeletes orvosa január hó 5-én dr. Gőllner Pál körzeti orvos. — Holnap a Rab Rábyról el­nevezett Paprikab'ító utcai gyógyszertár tart ügyeleti szol­gálatot. — SzakmunkáManfolya- mokra jelentkezettek, figye­lem! Hegesztőtanfolyam ja­nuár 7-én, délután 3 óraj kez­dettel a kocsigyárban, villany- szerelő tanfolyam január 11-én délután fél három órakor a KIOSZ székházában, nőiszs bó- tanfolyam január 10-én, dél­után 4 órakor szintén a KIOSZ székházában veszi kezdetét. A jelentkezők 100 forintot, a részvételi díj első részletét, vi­gyék magukkal. — Ezúton hívjuk fel olva­sóink es minden érdekelt szén lend,- tű iakos figyelmét, hogy a Pilisi Állami Erdőgaz­daság január 1-től február 27* ig terjedő időszakban a kárte­vő ragadozó vadak irtását vég­zi. Az irtáshoz mérget hasz­• náinak. A mérgezett anyago- j feat érinteni vagy elvinni nem : szabad. A kihelyezett mérge­zett anyagok eltűnését azonnal jeien-tenj'-kelí. ....... * • Kará csonykor láttuk Bensőséges tenyőfaünnepsé* geket tartottak óvodáinkban is. Képeink a Vasúti-Villasor óvo­dájának ünnepségét mutatják, ahol a gyermekek a szüléket is ajándékokkal lepték meg. Apró kis kezükkel, szeretettöt átfűtött izgalommal készítet­ték az óvónénik Iránját ás® mellett azokat a könyvjelző­ket. melyeket ajándékként ad­tak át. (Gajzágó Jolán felvétele) Kisiparosaink tevékenységéről Mumkálfcodásuk közben gondoskodnak az új iparosge­neráció kineveléséről, képzé­séről is. Húsz iparos 22 ipari tanulót szerződtetett, a 7 kis­iparos összesen nyolcat. Ez utóbbiak a kőműves, szoba­festő és mázoló, vízvezetéksze­relő, rádióműszerész, férfi és női fodrász, valamint női sza­bó szakmákban szerződtek. Akad azonban olyan négy szak­ma, amely nem foglalkoztat Ipari tanulókat. Ezek: órás. cs'erépkályha-építő, kárpitos és kőműves. Nem ártana pédig Ilyen kisiparosgárda képzése sem. mert ezek mind olyan szakmák, amelyekre még hosz- szú ideig szükség lesz és szol­gáltatásaikat a lakosság is még jó ideig, igénybe veszi. Az ipari tanulókat, a velük való törődést, azok képzését a városi tanács ipari. csoportja ás a KIOSZ is rendszeresen el­lenőrzi. Tapasztalataik szerint mindenütt a rendeleteknek megfelelően történik min­den és a szociális juttatá­sok terén sem merülnek fel problémák. A város kisiparának még nagyobb mértékben kell ki­elégíteni az igényeket, bőví­teni, fokozni kell a javító szol­gálatot. amelyik a legelmara­dottabb. Ezért újabb ipar- engedélyek kiadásával, olyan Szakmákban, amelyek szüksé­gesek. járuljon hozzá a még jelentkező nehézségek, prob­lémák megoldásához. A SZENTENDRÉN évről év­re megrendelésre- kerülő kép­zőművészeti kiállítások csak­úgy, mint az állandó kiállítási teremmé „avatott” Művész­presszó képei sorából is csak­nem minden látogatónak — legyen az szakértő, vagy csu­pán szépet kedvelő laikus — „szemet szúr” néhány lágy tónusú, költői hangulatot árasztó, ember- és természet­szeretetről árulkodó finom művű akvarell, amely egy-egy szentendrei tájnevezetességet, vagy egy jellemző városrészle­tet. finoman megkomponált csendéletet ábrázol. És egy látogató sem mulasztja el, hogy a képekben való gyö­nyörködés után meg ne nézze az alkotók nevét is: Szösz Je­nő. Szöszre Gallasz Magda. Érdeklődve kérdezgetik: kik ezek a nagyon tehetséges, ki- forrótt technikájú, nagyszerű téma- és színérzékű művé­szek? Rövid, szűkszavú vála­szokból csak ennyit tudnak meg: tanárok, képzőművészek, férj és feleség, akik "iff élnék a.városban és a helyi iskolák7 bán tanítanak. Közelebbit már senki sem tud róluk. Saj­nos mi szentendreiek is csak igen keveset. Idestova pedig már IS éve élnek itt közöttünk, közel két évtizede már. hogy . karcsú, nyúlánk alakjuk először tűnt fe! a szentendrei utcákon, amikor egymásba karolva si­ettek munkahelyükre, az isko­lába. vagy festőfelszerelés- se! felpakolva a pismányi, sztaravodai vagy Duna-parti utakon bandukoltak a napi munka utáni felfrissülést és művészi témát keresve. AZ ORSZÁG más-más tá­járól kerültek előbb a fővá­rosba. a Képzőművészeti Főis­kolára, majd pedig, amikor a rajztanár! diploma elnyerése után. a diploma mellé a há­zasságlevél is csatlakozott, a művészek körében már akkor is igen népszerű és kedvelt Szentendrén telepedtek le. Itt rakták le közös életük alap­ijait, itt kezdték meg munká­ltukat mindent elkövetve azért. ■ hogy a főiskolán tanultakat a [tanári és a művészi pályán [egyaránt a gyakorlatban is [eredménnyel hasznosíthassák, íNehezek voltak az első lépé- ísek. sok akadályon kellett át- írágni magukat, de hitük az [emberben és a művészetben [átsegítette őket a legnehezeb­beken is. i Még mindketten fiatal em- í berek és máris büszkén el- í mondhatják magukról: nem [éltek hiába! Ki tudná elszám- [lál-ni azt a sok-sok kislányt és [kisfiút, akik Magdi ..néni” és [Jenő ..bácsi” útmutatásai, irá­nyító, segítő keze nyomán ís- [merkediek meg a rajzolással, ja festéssel, az ábrázoló geo- jmetria „rejtelmeivel”, és akik ;az ő tanításuk alapján tanul- [ták meg szeretni és becsülni a [szépet, felismerni és élvezni az [Igazi műalkotások szépségét, i OKTATNI. NEVELNI ma­gasztos. szép. de igen nehéz feladat: egész, embert kíván. Úgy véljük, nem állunk egyedül azzal az óhajunkkal, hogy mihelyt mód és lehetőség nyílik rá. e ké< tehetséges mű­vész eddigi munkásságának gyűjteményes kiállításában gyönyörködhessünk. SZENTENDREI FESTŐK GALÉRIÁJA je­Rab Ráby téri házak (Balogh László rajza) a Kék Dunába, ahol Sróf Mancikával olyan dzsungel- twistet kopogtunk ki a parket­ten. hogy holnap újra leéli rakni az egész terem pádimen­tumát,. Zene közben még nyög­tem is, ütemesen, mint a dél­afrikai Duhaj Fattyúk mambó­zenekara. Itt a számla mintegy háromszáz forintra rúgott, azért rúgott, mert Mancika a nagydobba rúgott és a sza- márbőr elég költséges árucikk. Az egyik asztalnál egy láb­törlőképű egyén hortyogott, mire egy üveg szódát bele­spricceltem a torkába és a Görög Kanosát látogattam meg. A számla itt elérte a négyszázat, mivel disznótoros vacsorát rendeltem és olyan borokat fogyasztottam, me­lyek dugóhúzáskor pukkannak. A megjelent ünneplő közönség között persze duplafeketéket osztogattam, főúri módon. — Aztán Alajos barátom és alkalmi titkárom hátára ülve végigbégettem a főteret, ahol félig serdült ifjak körtáncot lejtettek a szobor körül, in­diánoké' ' és bantunégereknek maszkírozva. Megfordultam még a Művészben is, ahol ha­Magái „néni“ és Jenő „fei“ Egy míivészházospár portréja • bosroUóval kentem be Alajos arcát és megberetváltam a tűzpiszkálóval, végül a büfé­ben szódásüvegekkel tövig le­vertem a vakolatot a falról és Budapestre indultam, a HÉV- vel, végigifvöltpe az utat paj­zán népdalokkal. Megérkezvén a Budapesthez címzett éjjeli lokálban tizennyolc kevés ru­hába takart göriicével helyte- lemkedtem, firegtem-forogtam. kacarásztam és szamháztam déli tizenkettőig, mikór is a föpincér elémtartotta a szám­lát. ami olyan hosszú volt, hogy uszályként hozta maga után a keskeny papírszalagot. Benyúltam a zsebembe, hogy kihalásszam a pénzt. .. — Most kezd a történet iz­galmassá válni. Balogh bácsi. Honnan volt magának ennyi el verni valója ? — Várja még a légét, türel­metlen ifjú. Mondom, benyú­lok a zsebembe és abban a pillanatban felébredtem, mert két kocám fertelmesen visított a reggeli etetésért. Mivelhogy álmodtam az egészet öcsém, de megérte. Nagyon szép álom volt és nem is került sem­mibe. Jövőre ciánlom magá­nak is az ilyen szilresztere- zést.-ay Hallom, Balogh bácsi, ^ hogy megbotránkoztató módon ^ duhajkodva végig a szilvesz- % tért. ^ — Bar senki emberfiára Z nem tartozik, hogy ki miként £ úszik bele az új esztendőbe — \ legkevésbé magára, minden lé- 5 t>en kanál fiatalember —, az 'j utólzor okulására előadom szd- 'j vésziért szórakozásom tan- % rendjét, amit nagy gonddal és $ vasúti menetrendi -pontosság- é, gal jóéi őre összcszültem. Azon kezdődött, hogy odahaza ki- % gyönyörködtem magamat a Balogh néni kocsonyájában, melyből nevezett néni kifeled- le a húst és csupán kutyák által sem használható atom- csontok lézengtek a befagyni sehogysein akaró húsiében. Majd felöltöttem setétkék ru­hámat, nyakkendőmet pillan­gósra kötöttem és a néni ószö­vetségi át ok mondásaitól kísér­ten fütyörészve távoztam, egyenest a Békébe, ahol rövid :artózkodá.s után kifizettem nyolc krigli sört, húsz félde- / cit, négy poharat — melyet ,! Italos Alajos csekély díjazá- ^ sért porrá rágott —, egy fa!i- tükröt és egy abroszt. í __ Fellendülve billegtem át Szocializmust építő hazánk­ban a lakosság egyes szükség­leteinek kielégítését a kis­ipar látja el, beleértve a ma­gánkisiparosokat is. Tévé kenységükre. munkálkodásuk­ra. szolgáltatásukra még jt ideig szükség lesz, mert £ nagyipar nem képes minder olyan igényt kielégíteni, min­den olyan szolgáltatást, elvé­gezni, ami a lakosság részé­ről jelentkezik. A magánkisiparnak álla­munk megad minden támoga­tást, biztosítja zavartalan mű­ködésüket. de ugyanakkor nem téveszti szem elől azt a törek­vést sem, hogy ezek az emberek fo­kozatosan közelebb kerül­jenek a szövetkezeti kis­iparhoz. Szentendrén nyolcvanegy kisipari szakmában végeznek szolgáltatást. A többség külö­nösebb minőség: kifogások nélkül ki. tudta elégíteni a je­lentkezett igényeket. A magá­nosoknak végzett munkán kí­vül. árrá tevékenységüket kö­zel hetvenöt százalékban me­ríti ki, közületeknek is dol­goznak. különösen a ktelakás- építteezések terén. A város te­rületén túl a környező közsé­gekben is végeznek munkát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom