Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-04 / 2. szám
Ev elején a bútorüzletben Hatmillió forint bevétel Már az első napokban nagy forgalom A boltok, üzletek minden új év eleién leltároznak, számolnak. összeszámolják az elmúlt év forgalmát és a megmaradt árukat leltárba veszik. A bútorüzlet vezetője is ezt tette a napokban, összeszámolta az év forgalmát, ami. hála a vásárló közönségnek, igen jól sikerült. ötmillió-négyszázötven ezer forint volt az üzlet egész évi forgalmi terve, de Ez az év jól kezdődött, a régi szokások megdőltek és megjelentek az első vásárlók, akik nagyobb ösz- szegért vettek bútorokat. A leltározások után az üzlet raktárai folyamatosan .megtelnek. Megérkeznek az új bútorok, amiket a város különböző pontjain levő raktárhelyiségekben helyeznek el. veszik a magyar gyártmányt, mint az NDK-t vagy a lengyelt. A konyhabútorok közül is az egyszerű, a kényelmes, köny- nyen tisztántartható fogy .a legjobban. Jí agyon praktikusak a műan ya g-bor í tó.sak és a különböző pasztailrzinűek, amelyek hangulátossá, vidámmá teszik a konyhát. Hétfőn: nők akadémiája A városi nőtanács szervező seben működő nők akadémiájának soron következő előadása hétfőn, január 6-án, délután 6 órai kezdettel a pártbizottság klubtermében kerül megtartásra. „A tuberkulózis és amit erről a betegségről tudni kell” címmel dr. Papp Gyula orvos tart előadást. Az előadást filmvetítés követi. Az egészségügyi előadásokra minden akadémiai tag, illetve érdeklődő figyelmét ez úton felhívja a nőtanács kulturális biz.ottsága. ezt jóval túlteljesítették, mivel a múlt évben 6 OBI 000 forintot árultak. Az év első vásárlói is megérkeztek. OTP-hitellevéire vásárolt. például Nagy László egy lengyel lakószoba bútort a Póka utcai új lakásába, hogy azt kényelmessé, modernné tegye. Az év első napjaiban már több vásárló is megjelent, voltak. akik hitelakció nélkül, készpénzért vásároltak bútort, mások pedig OTP-hitellevélre. Az év első hónapja általában nem szokott nagyon forgalmas lenni, mivel az előtte levő ünnepekre mindenki kiköltekezik. Ez a raktárkészlet várja majd a zárszámadások után érkező dolgozókat is. hogy a jól végzett évi munka után a régi bútorokat újakra cseréljék fel. Előreláthatólag ebben nem is lesz hiány. Az üzlethelyiségben vannak elhelyezve a mintadarabok. amelyek közül * kiválasztottat a raktárakból szállítják az új tulajdonosoknak. Hogy melyik bútor fogy a legjobban? Nem is lehet különbséget tenni. Ma már szeretik az emberek a könnyű kis bútorokat és éppen úgy megKinek volt szerencséje ? Ködös, dermesztő hide*.? délután volt. Az utak s Uosak, közlekedésre egyenesen veszélyesek. Okvetlen ki kellett mennem az állomásra. de hogy. Gyalog? Nem járom meg az utat a vonat indulásáig. Nem volt más választásom, kerékpárral vágtam neki az útnak. A közúton sehogysem ment az előrejutás. Felhajtottam a járdára. A íelszórt járdákon biztonságosabb volt valamivel a helyzet. A járókelők is topogva, csoszogva, biztonsági formában közlekedtek. A nagy óvatosságban szinte megérezték a hátuk mögött lopakodó kerékpárost és megjegyzés nélkül utat nyitottak. ..Köszönöm szépen”-emet minden esetben nyugtáztál?, de bennem mésis valami bűntudat motoszkált. Mi lenre, ha valaki jogosan rámripakedna, mit mondanék védekezésül? Talpra segített, aztán az arcomba nevetve otthagyott. — A teremtésit! Fz jól lo- égetett. Hegy a fenébe merjek ezek után a járdán kerékpározni? — töpreng fém; ~v’"’T’r’ — Hallja-e kígyclmed. — szóltam utána —, még fenyegetőzik, még azt merte moh- j dani. hogy ütődött? . . . Szeren- i cséje, hogy nincs itt egy rend- • őr. mert rögtön leigazolhattam volna! — ella — — Botrányt okozott: 200 forintra bírságolták. Barna János (Gubodi u. 13.) botrányosan viselkedett szórakozóhelyen, akit 200 forintra bírságolt a rendőrség szabálysértési hatósága. Nsmzsak büntetni keU, hanem nevelni is Beszélgetés a tanácsvezető bíróval A tárgyalóteremben éppen egy büntetőügyet tárgyalt a bíróság. A tárgyalásvezető bíró egymás után tette fel a kérdéseket a vádlottaknak, jegyzőkönyvet diktált, a tanúkat hallgatta ki. A tárgy alás berekesztése után magam is csatlakoztam a teremből távozó dr. Szent- prteri Gábor bíróhoz, hogy az itt tárgyalt ügyön kívül munkájával kapcsolatban beszélgessek ve'e. Megtudtam, hogy a megye több bíróságán dolgozott. már'. így jól ismeri az efv-f-'v településre legjellemzőbb bűnesetekét. A/ utóbb: években e!ső- srn-ban büntetőperekkel fogial isüöfc, s csak rövid idej*: dolgozik a nagykőrösi városi bíróságon. Szívesen, őszinte lelkesedéssel Ítészéit ifflimtojitr*)'.. ’amelyet végez. Kijev.*!3BÍ! te. hogy ä büntetés kíszsWPJkiö* sz á határozott véleményé. hogV nem célszerű a bűnös legszigorúbb büntetése, hanem szocialista társadalmunkban a törvény őreinek a kiszabott büntetésen túl, nevelni keli a bűnösöket, általában az eléjük kerülő embereket. A jogász ezt természetesen csak akkor végezheti következetesen. ha maga is tökéletesen a mai társadalom szellemében gondolkodik. Kiderült, hogy munkájának elősegítésére, szocialista világnézetének elmélyítéséhez is szükséges a továbbképzés, ezért immár harmadik évfolyamát végzi a marxista egyetemnek. Véleménye szerint a népi ülnökök — kellő szakmai oktatás után — jó segítőtársnak bizonyulnak egy-egy ügy tárgyalásában. Elismerését példákkal bizonyította, amelyekből kiderült, hogy polgári pereknél békéltető tárgyalásokat önállóan is sikerrel vezettek le a népi ülnökök. tehát mindenképp hasznos segítőtársaknak bizonyulnak. Amennyiben ez nem így történik, akkor a hiba a tár- ayalásvezető bíró munkájában rejlik. Búcsúzáékor tréfás komoly- r'áStsí gisa»k. a-hitének adott NtespzéaC hogy,évek- múlva a ; ma még bonyolultnak »látszó ügyekben...is. mint .például a társadalmi tulajdon ellen elkövetett nagyobb bűntett, kiismerik magukat a népi ülnökök is. hiszen akkor már az ilyen ügyek sem lesznek alt- kora méretűek, mint napjainkban. — A mi életünkben a jogásznak mindig a szocialista erkölcsök kialakítására kell törekednie. mert törvényeink mögött az egész társadalom áll — összegezte a beszélgetést dr. Szentpéteri Gábor bíró. —Tit — í ! Dr. Balanyi Bein: A „három város64 barátsága, viszálykodása szükség volt. Az építkezéMegvan! Ha veszélybe jutok, úgy teszek, mintha tudatosan, bizonyos céllal, kerékpároznék a járdán. Mindezt közvéleménykutatás céljából teszem és a döntő pillanatban nzkl- szegezem a kérdést a méltatlankodónak: — Ugye. menynyire megijedt! Mit gondol kérem. mit tehetnénk a szabálytalanul közlekedők ellen? Én most nagyon kíváncsi, vagyok az ön őszinte véleményére, azért is teremtettem ezt a helyzetet... A gondolatot tett követte. A főpróbát egy asszonnyal kíséreltem meg. Mellé hajtottam és kerékpáron ülve kérdeztem: — Mondja, asszonyom, nagyon haragszik most rám, hogy itt a járdán...? — Ugyan kérem! Ha így megy el mellettem, nincs mit haragudni. A kezdeti sikeren felbuzdulva legközelebbi ,,áldozat”-nak egy férfit szemeltem ki. Mögé ériem. lassan követtem. Vártam. hogy észrevesz, hogy ő is félreáll az utamból és én megköszönhetem előzékenységét, s majd- őt is megkérdezhetett stb. Nem tért ki. Hogy mellé- szegődh“ssek. a járda szélére, kissé lejtős jégre kellett hajtanom s mar számon volt az igéző kérdés: Nem ha .. • s abban a pillanatban, zsupsz! — kicsúszott a kerékpár alólam, én meg ott hevertem az interjúalany lábainál. — Maga ütődött! Majd levert a lábamról. Mi a fenének ül kerékpárra és mit keres a járdán, mi?! A „HÁROM VÁROS” elnevezés alatt őseink Ceglédet, Nagykőröst, Kecskemétet értették. Hányoki Losonczy István körösi professzor is a „Hármas Kis Tükör” című munkájában együtt említi őket: „Itt vagyon Tzegléd is, Kőrös Ketskeméttel, / Gazdag három város Vörös bor szürettel”. A népünket ért török veszedelem a Duna—Tisza-közén a fglvakat elpusztította, csak a három város maradt meg. A csodálatos körülménynek vagy a törökök kíméletének köszönhető-e magmaradásuk, vitatható dolog. A lakosok száma, életrevalósága, a vezetőinek ügyes diplomáciája — a megmaradás tekintetében — bizonyosan számottevő körülmény volt. Számos oklevelet mutogathatnak ebből a korból is, amely az említettek mindegyükét feltételezi. Ha már a sors így megkímélte őket, érdemes vizsgálat tárgyává tenni, hagy éltek egymás mellett testvéri egyetértésben, a testvéri egyetértést azért, érdemes említeni, mert nem volt az állandó, mint ahogy a testvéreké sem szokott hosz1. szán tartó lenni minden esetben. A jussért, a földért azok is kíméletlen harcot vívtak egymással sok esetben és vívnak ma is. így volt ez a „Három város” életében is. A három város egymástól egy-egy nagy magyar mér- földnyire települt, még az első királyaink idejében. Közben még voltak falvak. oe azokat a mongol hadjárat 1241-ben eltörölte a területről és határterületüket a közelebb eső megmaradt falvak területéhez csatolták. A középkorban így alakult ki a három város nagy határa. A határnagyobbítási törekvés idézte elő az e'sij ösz- szeütközést a szomszéd városok között. A jószágtartó és szán lövető népek lakták a városokat. A jószágtartáson volt a nagyT hangsúly, mert a rossz utak és kezdetleges szállító- eszközökön termést, amely feleslegként mutatkozott volna, nehéz lett volna a piacokra elvinni. A marhát lábán elhajtották más országok vásáraira is. AKKOR IS VOLTAK telek. a hideg ellen meleg ruhával és tüzeléssel védekeztek régen is. Tűzifa szerzése céljából az erdőre nagy sekhez is innen váglak épületfának alkalmas fát. Cegléd és Nagykőrös között az első összeütközések a fa miatt történtek. A Haraszt nevű Cserjés (Csemő) miatt vesztek össze. 1417-ben már vizsgálatot tartottak a ceglédiek tilos favágási esete miatti veszekedés ügyében, a király emberei. A csemői föld volt a két város között évszázadokon keresztül az ütközőpont. A megszerzésével próbálkoztak a ceglédiek a török hódoltság alatt is. A mai nyársapáti vasútállomás iránt a csemői homokon megölt tatár vérdíjának kifizetését hozták fej a tulajdonjog indokául. (Oppel Jenő: Cegléd 1730-ig munkájából.) A kuruc-labanc háborúk alatt valaki egy rácot vért agyon a csemői homokon. A rácok ennek is a vérdíját a ceglédieken vették meg. A CEGLÉDIEKNEK a Csemő megszerzéséért folytatott küzdelme sikertelen volt, míg Nagykőrös fö’desúri hatalma alatt állott. Nagykőrös földesurai az ország első méltóságait viselők (nádor, érsek, fejedelem, grófi, hercegi, ranggal). A cegléLÁDÁK AZ NDK-NAK Szalagfűrészen ládaalkatrészt hasít Molnár Ambrus a lá- dagyárban. A baromfisládákat NDK-ba exportálja az üzem (Godány felv.) Előtérben az ifjúságvédelem Még az elmúlt év folyamán elkészült a városi tanács gyermek- és ifjúságvédelmi állandó bizottságának 196*4. évi munkaiéi ve. A munkaterv szerint az első félév során az. állandó bizottság tagjai beszámolót készítenek a diákotthonok jelenlegi helyzetéről, ki hasznái tségáról, eredményeiről. Az állami gondozott gyerekek első félévi tanulmányi eredményeit is számba veszik az állandó bizottság tagjai. ... ■Március hónapban tájékoztató jé) legű ellenőrző körű tat végeznek az üzemekben, ahol a kiskorú fiatalok munkahelyzetéről tájékozódnak. A városi bölcsőde és a csecsemő otthon vezetője tájékoztató jelentését is meghallgatja a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság. Májusban az állami gazdaságban dolgozó és tanuló fiatalok munkaviszonyáról, munkakörülményeiről tartanak megbeszélést. Június hónapban az állandó bizottság tagjai meghallgatják Könyves Aurélné, a városi tanács gyámügyi előadójának -jelentését, a veszélyeztetett kiskorúak családi körülményeiről. SPORT Asztalitenisz t Postás házi bajnokság A Pest megyei Hírlap sport- rovatában dr. Fodor István tollából riport jelent meg a dunakeszi ifjúságiak és serdülők tizek bajnokságáról. Jóleső érzéssel olvastuk az ifjúsági Juhász Gyula és a serdülő Nánási József jó szerepléséről diók földesurai, az óbudai klarissza apácák voltak Ha a körösiek lemondtak volna Csemőről, nem mondtak volna le a íöld-esurailk, mint ahogy nem is mondtak le. A csemői per akkor fejeződhetett be amikor a .körösi nép megvásárolta a földesurak jussát 1818.után. Egyezséggel végződött a per. amely Csemő kettéosztását eredményezte. A csemői per ezzel az egyezséggel nem fejeződött be. 1947-ben újból fellángolt a ceglédi polgármester kezdeményezésére. A ceglédiek nemcsak az egész Csemőt. hanem a Felsőjárást is Ceglédhez akarták csatolni. A nagykőrösiek erős ellenállása hiúsította meg a törekvést. A nagy veszély a városok anyagi érdekeit is háttérbe szorította. Ilyenkor a terület- nagyóbbitási törekvések is szüneteltek. Szinte bizonyos, hogy a ceglédiek sem emlegették a csemői igényüket, amikor az 1680-as évek elejétől hat éven át Nagykőrösön voltak kénytelenek lakni, hogy a Szolnok és Buda vonalán jövő-menő hadak zaklatásaitól meneküljenek. Nagykőrösre1 jártak haza földjeiket művelni. A körösi nép abban az időben sok fajta népnek volt kénytelen helyt adni. A KECSKEMÉTTEI, való összeütközés későbbi eredetű, mint azt Horniak János: ..Kecskemét város gazdasági fejlődésének története” című művéből megismerhetjük. (Folytatjuk) írt elismerő sorokat. Mindkét-, ten a harmadik helyen végeztek az erős mezőnyben. Megtudtuk a riportból, hogy Juhász győzni tudott az első helyezett Jeszenszky János jóképességű dunakeszi versenyző ellenében is, majd a továbbiakban ezeket olvashatjuk: .. a harmadik az alig serdülő korú Nánási József, akinek játékát többször kísérte taps .. Mintegy folytatásként idehaza is minden postás versenyzőt megmozgató asztalitenisz-viadalt rendeztek a postások a két ünnep közötti héten. Tizenhatan, serdülők, ifjúságiak. sőt veterán versenyzők álltak a zöld asztal mellé, hogy eldöntsék, ki az év végén legjobb formában levő versenyző. ( A selejtezőkben az öregek — ha kemény küzdelemben is — kénytelenek voltak vereséggel távozni. A döntőben már csak ifjúságiak versenyeztek. A döntők izgalmas, színvonalas összecsapásai után 1. Nánási Tibor, 2. Pusztai Péter. 3. Nánási II. Sándor és Juhász Gyula sorrend alakult ki az élen. — 750 kataszteri hold silókukoricát takarított be a város hat termelőszövetkezete az ősz folyamán lesilózásra. hogy az állatállomány téli lédűs takarmányozását biztosítani tudják. — 60 000 forinttal kellett bővíteni a városfejlesztés során a tormási új városiész közvilágítására szánt összeget. — Wartburg autót nyert az egyik szerencsés lottószelvénytulajdonos városunkban a legutóbbi lottó tárgynyeremény- sorsoláson.
