Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-21 / 16. szám

Szentendre VIII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1964. JANUÄR 22, SZERDA Kikikssöböltók u saubiohiiv metjitvtésti / A személyzeti munka új-módszerei a város üzemeiben Volt idő, amikor a „sze­mélyzetis” sz9 sok ember­ben igen nagy fokú idegen­kedést, másoknál elkesere­dést, megbán tottságot vál­tott ki. A személyzeti mun­kát valamiféle titokzatosság vette körül, sejtelmesség és végtelen nagy bizalmatlanság. A, személyzeti osztályok új­jászervezése során — a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány 1050/1957. számú ha­tározata alapján — töröltek a személyzeti munkából minden olyan negatív vonást, ami a dolgozók bizalmatlansá­gát eddig kiváltotta. Ez történt a város üzemei­ben is. Olyan emberek ke­rültek az ilyen posztokra, akik ismerték és ismerik a dolgozókat és azok problé­máit. Ennek folytán igen komoly minőségi változás ál­lott be a személyzeti mun­kában. Megszüntették a „be­skatulyázást”. Következetesen foglalkoznak az emberekkel, s őket munkájuk, egyéni ma­gatartásuk, fejlődésük alap­ján értékelik. Ezt az értéke­lést maguk a dolgozók is is­merik. Teljesen kiküszöböl­ték a szubjektív megítélést. A dolgozók munkájának ér­tékelése, minősítése mellett behatóan foglalkoznak a sze­mélyzeti munkások a dolgo­zók szakmai, politikai kép­zésével is. Gondoskodnak, hogy például műszaki beosztásban mű­szaki végzettségű embe­rek dolgozzanak, s azok, akik még hem ren­delkeznek ilyen végzettség­gel, megszerezzék azt. A ce- mentáruipari vállalatnál töb­bek között egyéves műveze­tői tanfolyamod; rendeztek va­lamennyi művezető részére. Törődnek a dolgozók álta­lános műveltségének emelé­sével is. Itt azonban még sok pótolnivaló van, mert csupán három üzemaet ala­pul véve — a cementáru- ipari vállalatot, a kocsigyá­rat és a papírgyárat —, még mindig igen kevés azok­nak a száma, akik általános iskolai végzettséggel rendel­keznek, nem is beszélve a középfokú végzettségű síkről. És kevesen is tanulnak to­vább. A papírgyár és a kocsigyár közel 1200 dolgozója közül A közelmúltban adták át ismét a forgalomnak a járási könyvtár új köntösbe öltöztetett helyiségéi. A korszerűsí­tésre mintegy 49 000 forintot fordítottak. Az átalakítás és korszerűsítés a járási tanács vb illetékes vezetőin túl Horváth Gabriella, a lelkes könyvtárvezető nevéhez fűző­dik. aki elismerten lelkes harcosa a népművelés ezen ágá­nak. Képeink az újjáalakított könyvtárt mutatják be Egy szomorú ellentmondás jf V# ntkvsiitff i íaguáíéóráh Becsei László, a 29. sorsz. vál. kerület tanácstagja f. hó 23-án 18 órakor Nagyváradi u. 6. sz. a. lakásán; Fáik La­jos, a 3. sorsz. vál. kér. ta­nácstagja f. hó 23-án 18 órakor Görög u. 6. sz. a. lakásán; Kardos László, a 74. sorsz. vál. kér. tanácstagja f. hó 23-án 17 órakor a Halárcsárda külön helyiségében; Nyilas István, a 60. sorsz. vál. kér. tanácstagja f. hó 23-án 18 órakor Vasvári P. u. 3/A sz. a. lakásán; Hor- nyák Jenő, a 62. sorsz. vál. kér. tanácstagja f. hó 23-án 19 órakor Költői A. u. 1. sz. a. la­kásán; Stiegler János, a 48. sorsz. vál. kér. tanácstagja ^ f. hó 23-án 17 órakor a Vasúti villáson III. sz. óvoda helyi­ségében; Seller András, az 55. sorsz. vál. kér. tanácstagja f. hó 24-én 18 órakor Katona Jó­zsef u. 22. sz. a. lakásán; ifj. Bakó Ferenc, a 42. sorsz. vál. kér. tanácstagja f. hó 24-én 18 órakor Pannónia u. 4. sz. a. la­kásán; Batlics Elek, az 57. sorsz. vál. kér. tanácstagja f. hó 25-én 16 órakor Lenin .út 112. sz. a. lakásán; Kovács Já­nos, a 14. sorsz. vál kér. ta­nácstagja f. hó 25-én 18 óra­kor Alkotmány u. 3. sz. a. la­kásán; Hirsch József né, a 41. sorsz. vál. kér. tanácstagja f. hó 26-án 16 órakor Kossuth Lajos u. 30. sz. a. lakásán; Gergely András, az 59. sorsz. vál. kér. tanácstagja f. hó 26- án de. 10 órakor Lehel u. 9. sz. a. lakásán; Valach István­ná, a 21. sorsz. vál. kér. ta­nácstagja f. hó 26-án de. 10 órakor Rákóczi u. 5. sz. a. la­kásán; Branczeisz József, a 2. sorsz. vál. kér. tanácstagja f. hó 26-án 16 órakor Somogyi B.-part 14—15. sz. a lakásán, végül Tatár János, a 30. sorsz. vál. kér. tanácstagja f. hó 26- án de. 10 órakor Perjessy Sándor u. 18. sz. a. lakásán vá­lasztókerülete részére tanács­tagi fogadóórát tart. 3 MeUes Béla, élt 1891-től 1938-ig. Hegedűművész, az Operaház és a Filharmónia hangversenymestere, a Zene­művészeti Főiskola tanára volt. Vonósnégyesével számos külföldi hangversenyük® járt. Ennyit írt róla a most ki­adott Uj Magyar Lexikon, s nevét zeneművészeti téren, nemcsak hazai, hanem euró­pai és világviszonylatban is elismeréssel ^említik, becsülik, egykori tanítványai ma is büszkeséged' zenei életünknek. Szocialista, -beállítottsága is haladó és humánus volt. Egy közelmúltban kezembe került 1936-os képes lap arról emlé­kezik meg, hogy állástalan ze­nészeink javára rendez repre­zentatív hangversenyt, mely­nek tiszta jövedelmét a sze­rencsétlen állásnélkülieknek ajánlja fel, az akkoriban élen­járó zeneművész. De hogy miért emlékezem e helyi lap hasábjain ma, ilyen régi dolgokról? Mert az elmúlt évben helyeztette el kormányzatunk díszsírhelyre maradványait, s ugyanakkor özvegye, Szentendrén él, az Ady Endre úton, villanyvilá­gítás nélküli szerény lakáská- jában. Még szomorú szeren­cséje, hogy villanyvilágítása sincs, mert nyugdíját csak leg­utóbb emelték fel a nyugdíjak rendezése során. A zeneileg szintén művelt, szomszédságá­ban rajongva szeretett és be­csült, Leningrádban született orosz anyanyelvű özvegye an­nak a Melles Bélának, akinek (Gajzágó Jolán felvételei) — Farsangi bált rendez szombaton este 20 órai kez­dettel a Vöröskereszt szent­endrei szervezete a helyőrsé­gi klub helyiségeiben. Meg­hívók igényelhetők a szerve­zet vezetőségétől. /A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ HÍREK A JÁRÁS ÉS A VÁROS ÉLETÉBŐL — A filmszínház műsorán január hó 22-én az Egy há­zasság hétköznapjai, 23-tól 28-ig a Hattyúdal című film szerepel. Vasárnap tartotta közgyű­lését az önkéntes tűzoltótes­tület, melyen az elöljáró ha­tóságok mellett képviseltették magukat a város párt és ta­nács. valamint a társadalmi szervek vezetőségei is. A be­számoló és az azt követő vita után- jutalmakat és előlépteté­seket bizonyító okmányokat osztottak ki. Oklevéllel jutalmazták az izbégi úttörők tűzoltócsapatá­nak leány- és fiúraját, melye­ket Hermann Edit és Kiss Ist­ván képviselt, de jutalomban részesült az őket segítő izbé­gi tanár, Bindorfer György is. Oklevelet kaptak még Szur- may Illés, Sztankovits Rezső, Rédli János. Szelényi István és Czikora Lajos tűzoltó fő­hadnaggyá, Koós Ferenc had­naggyá lépett elő. Ezután ke­rült sor az új vezetőség meg­választására. A testület elnöke: Bánhegyi János, titkára: Székely Lajos, pénztáros: Terhes Lajos, el­lenőrök: Szurmay Illés és Horváth József lett. Az el­nökségnek hivatalból tagja Czikora Lajos tűzoltó fhdgy., az egység parancsnoka. —■ Beható vita alapján tájé« kozódott a Magyar Nemzeti Bank szentendrei fiókjának tevékenységéről az elmúlt na« pókban a városi tanács vég­rehajtó bizottsága, megálla­pítva, hogy a fiók dolgozói­nak . ,evékeinysége elismerés­re méltóan segíti a párt- és államigazgatási szervek mun­káját. A végrehajtó bizott­ság ülésén részt vett és fel­szólalt Varga Péter, a megyei tanács vb-elnöke is. — Üjabb tárgyalásokat folytatnak a város vezetői a felépítendő' új művelődési ház költségeinek biztosításá­ról a megyei tanács és az Országos Tervhivatal illeté­keseivel. A tárgyalások ered­ményeinek ismertetésére visszatérünk. — Az 1964. évi községfej­lesztés programjáról tárgyalt szombaton délelőtt a városi tanács községfejlesztési ál­landó bizottsága Katona Sán­dor áb-elnök vezetésével. A tervek kialakítása során fi­gyelembe vették a nemrégi­ben megtartott városfejlesz­tési _ ankét javaslatait is. Az áb által elkészített javaslat a végrehajtó bizottság és a tanács soron következő ülésé­re meghatározott napirend­ként kerül. Jóváhagyása után lapunk hasábjain ismertet­jük. — A társadalmi bíróságok működéséről és az 1964. évi városfejlesztési tervekről tár­gyalt hétfőn délután a városi szakmaközi bizr-'tság László József vezetésével. Megálla­podás született arra vonat­kozóan, hogy az idei város- fejlesztéssel összefüggő kér­désekről üzemenként a szak- szervezetek tagságát tájékoz­tatják. — Szombaton a tanácshá­za nagytermében tartja zár- számadási közgyűlését a szentendrei Április 4 Terme­lőszövetkezet, majd ünnepi vacsorára kerül sor. díszsírhelye, lexikoni emléke, hálás tanítványai és zenei vi­lághírneve van. Ebben a tényben érzek va­lami szomorú ellentmondás:, s azt hiszem ezen, nekünk szentendreieknek segítenünk kell és lehet. Társadalmi ösz- szefogással, humánus és szo­cialista kezdeményező lépé­sekkel, méltányos javaslat­tal. — 1 — A KCCSIGYÁRRÓI OLVASTUK... f Valószínűleg a napi újság- \ olvasók figyelmét is elkerül- j te a múlt szombati Nép- sza badság híre, amely így ^ hangzik: „15 féle formában^ összeállítható víkemdiházat íS gyárt a Szentendrei Kocsi- ^ gyár. A 17 négyzetméter ^ alapterületű, kétszobás, tera- ^ szó®, mosdóval, főzőfülkével ^ ellátott, négy fekvőhelye® íz- léses külsejű házacskának 3 egyes egységei külön is meg- 3 vásárolhatók Tavasszal kéz- 3 diik meg a sorozatgyártást. Az 4 idén 200 ilyen házat készít;! az üzem.” á 3 Eddig az apró hír, amelyet 3 országszerte olvastak. A hír jí a szentendrei munkásokat dd- íj csőri, Szentendre hírét és jj becsületét viszi szét az or- Jí szágbani. Mi is köszöntjük | a gyár minden dolgozóját, ^ akik a műit évi városfej- jS lesztés során vállalt és túl-1 teljesített társadalmi munka-[ jukka! is elismerést szerez- 3 tek. * _________________________ 8 6 fő fariul tovább: 38-an általános iskolában, 43-an kö­zépiskolában és mindössze 5-en főiskolán vagy egyete­men. A személyzeti osztályok egyik igen fontos feladata a kádarfejlesztés. Jól képzett, hozzáértő gárdát azonban csak akkor lehet kialakítani, ha ezt a munkát következe­tesen végzik. A dolgozókikai történő gondoskodó foglal­kozás eddig is sokat segített a személyzeti munkáról al­kotott korábbi vélemény megváltoztatásában, s hogy ez továbbra is hasonlókép­pen történjen, még fokozot­tabban, következetesebben kell végezni ezt a fontos tevé­kenységet. r £* Uj vezetőséget választottak a város önkéntes tűzoltótestületének tagjai Ezek a Matica srpska 100. évi jubileumi díszkönyvében nyomtatásban is megjelen­tek. Zmáj Jovan Jovanovics — a nagy szerb költő — 50 éves írói jubileuma alkalmá­ból az Egyetértés című buda­pesti lap 1899. évi június 25-i 9—10. számában cikket írt: Arany és Petőfi szerb fordí­tója, Zmaj Jovan Jovanovics címen. A volt Schenk buda­pesti könyvkiadó és könyvke­reskedő megbízta (1920) szerb-horvát tankönyv meg­írásával. TAGJA VOLT a Szentend­rén székelt volt egyházme­gyei iskolaszéknek is. Gyakran órákat töltött el az egyház- megyei könyvtárban és na­gyon becsülte annak szlavisz­tikai gyűjteményét. Budapesten halt meg, de a szentendrei Saborna-temető- ben van eltemetve a Roknics- család tagjainak sírboltja mellett. Értékes könyvtárá­nak egy részét özvegye az egyházmegyei könyvtárnak ajándékozta. II. Gy. zsef Nádor Műszaki és Köz­gazdaság Tudományi Egyete­men, majd pedig a volt Páz­mány Péter Egyetemen is a szerb-horvát nyelv lektora. 1913-ban Szentendréről nő­sült. Roknics Lyubicával kö­tött házasságot és ettől az időtől kezdve egészen halá­láig, évenként hosszabb-rövi- debb időt tölt Szentendrén. Igen szerette a természetet, szívesen sétálgatott az árnyas szentendrei Duna-parton. MINT PEDAGÓGUS sze­rette a gyermekeket és az if­júságot. Sokszor meg-megszó- litotta a szentendrei járóke­lőket, érdeklődött életviszo­nyaik felől. 1918. évben lett a Thököly—Popovics Sava által 1838. évben alapított pesti szerb főiskolai internátus, a Thökölyanum igazgatója. A főiskolai intézet és alapítója élettörténetére vonatkozóan szánios adatot tett közzé. ; SZENTENDRÉN még szá- ' mosan vannak, akik emlékez- í nék a magas, ősz Professzor- > ra. Sokan pesti egyetemi ! éveikből, mások pedig a pro- i fesszor szentendrei tartózko- ! dásának idejéből, ö is azok i közé a szentendrei vonatko- ! zásokkal bíró szerb értelmisé- ! giekhez tartozott, akit tanári \ működése, pedagógiai és iro- ! dalmi tevékenysége érdeme- \ sít arra, hogy az Újvidéken 1 megjelenő irodalmi lexikon í megemlékezzék róla. í Popovics Iván Aradon szü- í letett. Apja pedagógus volt. í Elemi és középiskolai tanul- ; mányait szülőhelyén végezte. ; Bölcsészetet Pesten és Jéná- \ ban (Németország) tanult. A í millennium évében lett a pesti : Tavaszmező utcai gimnázium \ görög és latin nyelvtanára. \ 1.911-ben azonban már a Ke- ! Zefi Akadémián (Budapest) '■ tanít. Itt és később a volt Jó­POPOVICS SVÁN (1870—1952) nem teljesen komplett. A ter­melőszövetkezet vezetősége nem sajnálja az anyagi támo­gatást — múlt évben is 7000 forintot áldozott erre a cél-! ra —, szükséges tehát, hogy a! sportkör tagjai is viszonozzák! ezt a támogatást. Szabó László edző a felké-J szülésről beszélt, azokról a \ módszerekről, amelyek az j eredményességet biztosítják.' majd. Közölte egyúttal, hogy! a labdarúgó-szakosztály mel-: lett más szakosztályokat _ is; be kell indítani, hogy minél: több sportolni akaró fiatal j bekapcsolódhasson a kör éle- \ tébe. í Hornyák Jenő, a termelő-! szövetkezet elnöke is kö-j szöntötte a sportolókat, sike-: reket kívánt az elkövetkező: idényre. Ifj. Skopál István a játé-l kosok nevében válaszolt, kér-j te, ' hogy a vezetőség határo-1 zottan járjon el az esetle­ges rendbontók és fegyelmezet-: len játékosok ellen. . Utána a sportolók és ven-: elégek még hosszú órákig együtt maradtak és baráti körben beszélgették céljaik-: ról. terveikről, eredményeik­ről, ez izbégi fiatalok sporto­lási lehetőségeiről. A Mathiász János Termelő- szövetkezet amellett, hogy jö­vőbeni munkájának eredmé­nyességéért igen nagy gon­dot fordít új szakembergárda nevelésére, törődik a szövet­kezeti tagság kulturális _ és sportigényeinek kielégítésével is. Ez utóbbiból fakadóan ala­kította meg 1962-ben a szö­vetkezet sportkörét, amely egyúttal Pest megye első ter­melőszövetkezeti sportköre is volt. A sportolók nagy ■ ré­sze csupa fiatal, akik szív- vel-lélekkel tevékenykedtek az elmúlt két év folyamán. Legutóbb — az elmúlt szom­baton — összejövetelen, be­szelték meg az 1963-as esz­tendő eredményeit, hiányos­ságait és az 1964. évi sport- idény feladatait. Skopál István sportkor­éinak rövid beszámolóban összegezte az elmúlt évet. A további eredményesség' érde­kében felhívta a játékosokat, hogy egyeseknél még szük­ség van magatartásbeli hiá­nyosságok leküzdésére. Hogy 1963-ban első helyen végzett a labdarúgócsapat, nem te­heti elbizakodöttá őket. Tár­sadalmi hozzáállásra ;s szük­ség van, mert a pálya még Újabb szakosztályokkal bővül a megye első tsz-sportköre

Next

/
Oldalképek
Tartalom