Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-15 / 11. szám

1964. JANUÁR 15. SZERDA NEalt 3 A megyei pártbizottság ülése gyógyszerraktár is épül. A százhalombattai beruházások ugyancsak erőteljesebben folytatódnak. A hőerőműnél 1964. jú­niusában a második 50 megawattos turbinát is át­adják rendeltetésének. A köola j ti nőm í tón ál 1965 első felében kezdi meg a terme­lést az egymillió tonna kapa­citású desztillációs üzem. Az említett beruházások mellett jelentős lakásépítési progra­mot is meg kell valósítani. Importgépekből az igények­nek csak kis hányadét tudjuk kielégíteni. Ezért szükséges, hogy a vállalatok vezetői foko­zottabban használják ki a a belső lehetőségeket, jól használják fel a felújítási kereteket, a saját rezsiből tör­ténő beruházásokat. Ahol in­dokolt, bátrabban igényeljék az önköltségesükké ívtó hitele­ket. Példaként említette a Diósál Csapágygyárat, ahol a 30 százalékos termelésnöveke­déshez eredetileg 8 millió fo­rint értékű külföldi gépre lett volna szükség. Az összevonás következtében néhány gépet debreceni társvállalatától ka­pott a gyár, másrészt a céigé- pesítés és automatizálás révén három és fél millió forint ér­tékű külföldi gép behozatalát tették feleslegessé. Bírálta a beszámoló az el­húzódó beruházások felelő- seit. A késések általában a beruházási program késedel­mes jóváhagyása vagy a do­kumentáció elhúzódása miatt keletkeznek. Részben ez okozta a Forte-gyár rekonst­rukciójának és a Gödöllői Gépgyár beruházásának el­húzódását is. Ez a helyzet nagy károkat okozott a Forte- gyárban, emiatt a vállalat nem teljesítette exportfel- adatát. Sok panasz merült fel a kivitelezés minőségére, amely nemcsak az ipari be­ruházásoknál, hanem, a lakás­építésnél. s az iskolák építé­sénél is gyakran, előfordul, A babák elkerülése, érdeké­ben javítani kell az építő­iparban a páríeilenőrző munkát Több segítséget kell adni a problémák megoldásához. A területi pártbizottságok segít­senek az építőipar munka­erőgondjainak megoldásában. Javítani kell az építőipai dolgozói közötti politikai munkát. Elmondta az előadó, hogy a beruházások jobb ellen­őrzése és elősegítése érdé bében a megyei pártbizott­ság végrehajtó bizottsági minden területi pártszervnei megküldi a hoczzá tartozc kiemelt népgazdasági beruhá­zások listáját, s az itt folyt munkálatokról rendszeres je­lentést kér. A megyei pán vb időről időre lájékoztatji a Központi Bizottságot i megyei beruházások helyze­téről. Hangsúlyozta, hogy i folyamatban levő beruházá­sok elősegítésével együtt í létrehozott új kapacitások megfelelő kihasználásával is törődni kell. A nagyvállalati szemlélet kialakításáért A továbbiakban a vállalati összevonások tapasztalatairól szólt a beszámoló. Elmond­ta, hogy az összevont vál­lalatok az elmúlt évben még a kezdeti nehézségekkel küz­döttek, mégis általában tel­jesítették az 1963-as tervet, s elmondhatjuk, hogy az ösz- szevonás nőm okozott lénye­■ ges kiesést. A személyi kér­dések általában rendeződtek, s a vezetés mindenütt kiala­kult. Komoly politikai mun­kát keli végezni annak érde­kében. hOigy kialakuljon az egységes nagyvállalati szemlélet. A megyei párt-vb február hó­napban megtárgyalja az össze­vonások megyei tapasztala­tait és a vb rendezi a kü­lönböző hatáskörű pártirá- . nyitási problémákat. Foglalkozott a beszámoló a közlekedésben, a mezö- i gazdaság egyes ágazataiban ■ és a tanácsi iparban előt- i tünk, álló feladatokkal is. Befejezésül hangsúlyozta, hogy elsősorban a nehézségekre kí­vánta felhívni a figyelmet, mert az 1964. évi terveket csak úgy tudjuk sikeresen tel­jesíteni, ha tanulunlr az el­követett hibákból és az el­múlt időszak tapasztalataiból. A pártszervezetek felada­tairól szólva hangsúlyozta, hogy tovább kell .javítani a ter­melést segítő politikai munkát. Még jobban kell törekedni ar­A vita Egyetemisták népművelő gyakorlata Minit mái’ korábban közöl­tük, az idén. is sor kerül az utóbbi években bevált kísérletre: tíznapos falusi népművelési munkára men­nek az egyetemi és főiskolai hallgatók. Tegnap délelőtt a KISZ Pest megyei Bizottságán ülést tartott az az akcióbizott­ság, amely az egyetemi és fő­iskolai hallgatók népművelé­si gyakorlatával foglalkozik. Jelen voltaik az ülésen az érdekelt járások KlSZ-bizott- ságainak agit.-prop.-felelősei, valamint a járása tanácsok népművelési felügyelői. Pest megyébe harminc egye­temi és főiskolai hallgató uta­zik ki február 15-én, tíz­napos időtartamra. A hall­gatók az Eötvös Lőrén d Tu­dományegyetem bölcsész ka­ráról. az Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki és mezőgazdaságtudományi kará­ról, a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem­ről, az Állatorvosi Főiskolá­ról, az Orvostudományi Egye­temről és a Kertészeti Fő­iskoláról érkeznék. Négy főé brigádokban hét községben dolgoznak majd: Letkésen, Kóspallagcn, Új­szilváson, Tóalmásom, Ör­kényben, Kerepesen és Pé­teriben. Ezek olyan kisköz­ségek, amelyekben most ja­nuár 1-tól dolgozik csak fő­hivatású népművelési ember, művel ődésiotthon-igazgató. A népművelés ezért még sok nehézséggel küzd, tehát ezekben a községekben jól jön az egyetemisták közre­működése az indulás idősza­kában. Magyar hét a nyugatnémet rádióban Magyar hetet rendez január közepén a Frankfurt am Main-i nyugatnémet rádiói Ebből a célból egy négytagú szerkesztő-riporter együttes 31 riportot készített. Magyaror­szágról. Ellátogattak több gyárba, koncertekre, üzletek­be. 'ahol elbeszélgettek az ott dolgozókkal életükről, terveik­ről, szórakozásaikról. Ripor­tokat készítettek több neves művészről is. Ezenkívül ma­gyar rádiójátékot mutatnak be, s egyenes adásban több közvetítést adnak hangver­senytermeinkből. Ugyancsak magyar hetet rendez ősszel a hamburgi rádió is. (MTI) ! helyzet további javítására. A többi felszólaló ugyancsak I értékes tapasztalatokkal se- ; gítette az értekezlet részt­I vevőit. i Cservenloa Ferencné, a me- ! gyei pártbizottság első tit- j kára, az ülés elnöke befe- ! jezésül javasolta, hogy a ! vita tapasztalatait az ipari osztály összegezze és juttas­sa el az érdekelt vállalatok­hoz. az előterjesztett határo­zati javaslatot pedig egészít­se ki az elhangzottakkal és így küldje ki az illetékesek­nek. A pártbizottság tagjai ; a javaslatot elfogadták. Ezt követőem megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta a ! pártbizottság a megyei pb | és vb 1964. évi első féléves I munka: érvét. A szervezeti j kérdések napirendje során a pártbizottság érdemei elisme­rése mellett felmentette Still \ Ferencet a Váci Járási Párt* : bizottság titkári funkciójá­ból. miután az összevont Ce- j ment és Mészműá pari Vál- ; lalat központi pártszervezóje ■ lett, s egyúttal Balogh Lász- I lót erősítette meg a Váci Járási Pártbizottság titkári ! funkciójában. dermunka megjavítására. Na­gyon fontos feladat, hogy a szakszervezetek megfelelő módon kivegyék részüket a dolgozók mozgósításából. A pártszervezetek fordítsanak nagy gondot a KlSZ-szerveze- tek munkájának további ja­vítására is. Befejezésül hang­súlyozta. hogy az idén a szo­cialista munkaversenyt úgy kell szervezni és célkitűzéseit úgy kell kidolgozni, hogy azok szorosan kapcsolódjanak a vállalati intézkedési tervek­hez. ra, hogy a pártmunka ne el- 1 vont tevékenység, hanem a: napi és a távlati feladatokat elősegítő tevékenység legyen. Mindenütt fel kell lépni a pártmunkában még itt-ott elő­forduló általános megközelí­tés, szemlélődés, a gazdaság- szervező munka formális vo­násaival szemben. A rendsze­res pártéleten keresztül el kell érni, hogy a politikai munka élő, eleven kapcsolatba kerül­jön a termelési és fejlesztési feladatokkal. Fokozottabb fi-, gyeimet kell fordítani a ká~ ben a kooperációs terveket, j Elmondta, hogy az idei tervet ! úgy akarják teljesíteni, hogy az méltó legyen az évforduló­hoz. I Voszatkó Kamill, a Forte ' ! főmérnöke, a gyár beruhá- | zási és gyártási nehézségeit; í ismertette. Sánta Gyula, , a ! Mechanikai Művek párttit- ! kára sok értékes módszert j mondott el, amellyel elősegí- ! tik a termelést. Zsupán Jó- \ zsef, a Diósdi Csapágygyár | főmérnöke arról beszélt, ho- ! gyám ■ alakítják át a régi gé- ! pékét félautomatává, illetve automatává. Horváth Ferenc, a Pest megyei Tanács ipari osztályvezetője felszólalásában elmondotta, hogy a pb-ülóst megelőző napon a tanácsi ipar feladatairól értekeztek az érintett vállalatok veze­tői. Részletesen elemezték a fel ada tokakt, s a tanácsko­zásom kiderült, hogy mindéin alap megvan a tanácsi iparban is az idei tervek teljesítéséhez. Dr. Nagy József, a területi egyeztető bizottság elnöke hivatali tapasztalatai alapján tett javaslatokat a munkaerő­Tovább szépül Ráckeve teszi, hogy az utcát bekapcsol­juk az egyirányú forgalom­ba, s ezzel némileg tehermen­tesítsük a főutcát. — Az új lakótelepeken foly­tatjuk a járdaépítést, s mint­egy másfél kilométerrel bővít­jük a villanyhálózatot. A Duna szerelmeseinek is tartogatunk egy jó hirt: a fürdőszezon kezdetére tíz újabb kabinnal bővítjük a meglevő kabin­sort. Végül, tervbe vettük a Lenin tér parkosítását. Ezen a helyen működött eddig az állatforgalmi átvevőtölepe, amelyet áthelyeztünk a vá­sártérre. Most. a lakosság régi kívánságára, tavasszal szép parkot létesítünk a té­rem. Reméljük, a ráckeveiek ebben a munkában is támo­gatnak bennünket! ny. c. — Ráckevéról Tóth Gábor beszél, a községi tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke. — A községfejlesztési ter­vekről szeretnénk érdeklődni. Rövidebben: mi épül gz idén Ráckevén? — Legnagyobb beruházá­sunk az úgynevezett Acs- kertbem épülő, negyvensze­mélyes bölcsőde lesz. A kö­rülbelül kétmillió forüűos költségből ‘íiuliA'ázézi-eí i köz- ségféJTésztés'i alapból- fede­zünk, a többit állami támo­gatásként kapjuk. Számítunk a lakosság társadalmi mun­kájára is, elsősorban az építkezésre kijelölt, mélyem fekvő terület feltöltésénél. — A terveink között szere­pel az Eötvös utca felújí­tása is — ugyancsak állami támogatással —, ami lehetővé A felszólalók valamennyien egyetértettek a beszámolóval és saját tapasztalataikkal to­vábbi segítséget adtak az el­következő munkához. Zádor Ede. a Szerszámgépipari Mű­vek fejlesztő intézetének igaz- I gatója beszámolt arról a vizs- gáláiról, amelyet többedmagá- j val a megyei pártbizottság i megbízásából néhány megyei j vállalatnál végzett. Az össze- ! vonások tapasztalatait vizsgál- I ták, s megállapították, hogy általában előnyös ez a munka, bár az ügyvitel még kissé nehézkes. Felhívta a figyelmet arra, hogy a munka megjavítása érdekében fokozottabban szor­galmazni kell a tapasztalat- cseréket. Példaként említette a Csepel Autógyár és a fej­lesztőintézet kapcsolatát, amely azt eredményezi, hogy az új gépeket, mielőtt azok sorozatgyártásra kerülnek, a gyakorlatban is kipróbálják. Az intézet munkájáról szólva elmondta, hogy igyekeznek megfelelni a VIII. pártikong- gresszus és a Központi Bi­zottság gépipari határozatában foglalt követelményeknek. Akadályozza munkájukat, hogy nem áll rendelkezésükre kondicionált mérőszoba, pe- j dig ezt a fokozottabb pontos­ság megköveteli. Felhívta a ! figyelmet arra, hogy a pontos- j ság előtérbe kerülésével az ; optikának be kell vonulnia a i szerszámgépgyártáspa. „Ugyan- j akkor bírálta azt a tényt, hogy az egyetemen megszün­tették az ország egyetlen op­tikai tanszékét. Végezetül az anyagi ösztönzés hatékonyabb alkalmazására hívta fel a je­lenlévők figyelmét. Terényi György, a Kemény- fémipari Vállalat párttitkára a magyar porkohászat nehézsé­geire. s az ezzel kapcsolatos feladatokra kért orvoslást. | Nyitrai Ferenc, a Len ipari j Vállalat igazgatója elimondot- j ta, hogy 101 százalékra telje- ! sítették az 1963. évi tervet, ex- j porttervüket pedig 103 száza- ■ lókban hajtottáűc végre. El­mondta, hogy az összevonások után az előkészítő munka el­lenére bizonytalanság volt ta­pasztalható. Ez a helyzet a munka előrehaladtával, meg­szűnőben van. A profiltisztí­tás, a technológiák egységesí­tése és a többi intézkedés nagy javulást hozott a telep- I helyeknél. A fő feladatokra 'intézkedési tervet dolgoztak ki. Segítséget kért az anyag­ellátás megjavításához. Ur. Simon Pál, a Dunai Kő­olajipari Vállalat igazgatója ismertette ennek a fontos be­ruházásnak a helyzetét. • Dicsérte a közreműködő i partnerek jó együttműkö­dését, amit példaként ál­lított a többi vállalat elé. Ipacs Miklós, a MERT képvi­selője a minőség további ja­vításának lehetőségeiről szó­lott. Felhívta a meó-szervek figyelmét, hogy fokozottabban ellenőrizzenek, mert még • mindig előfordul, hogy egyes hibák csak a végterméknél de­rülnek ki. A negyedév végi bajrák elkerülése érdekében javasolta, hogy a rendeléseket ne a- negyedév végére, hanem más időpontokra is igazolják vissza. Pálfi Kálmán, a Csepel Autógyár pártbizottságának I titkára elmondta, hogy tizen- ; négy év óta tavaly volt a leg­nehezebb dolguk. Elkészítet­ték a újtípusú motor első 168 darabos szériáját, s közben számos kooperációs problémá­val kellett megbírkózniok. Nehezíti feladatukat, hogy az alapanyaggyártó üzemek nem fejlődnek olyan ütem­ben. mint a felhasználó vál­lalatok, és a velük kooperáló üzemek, sem kapják meg idő­lása és a termelőszövetkeze­tek fokozatos megszilárdulásá­val faluról is egyre kevesebb ember megy át az iparba. Megyénkben néhány fej­lődő vállalatnál sok uj munkásra van szükség. Az Ikladi Ipari Müszergyár- j ban például ötszáz, a Telefon­gyár bugyi telepén 300 új munkaerőt várnak. Gépipari üzemeink általában 50—200 j fős létszámnövekedést tervez­nek. Ennek biztosítása komoly nehézségekbe ütközik. Hozzá­járul a munkaerőhiányhoz a szervezetlen anyagszállítás, amely a negyedév végi ro­hammunkával „oldódik meg1’, s nagyarányú túlóra-felhasz­nálásra vezet. Pest megye speciális hely­zete tovább növeli az ez­zel kapcsolatos gondokat. Sokan járnak a fővárosi üze­meikbe dolgozni, ugyanakkor sokan utaznak a fővárosból a megye vállalataihoz is. Ennek a gondnak a megol­dásába pártszervezeteinknek is be kell kapcsolódni. Az üzemi pártszervezetek elsősorban a tartalékok felkutatásában se­gítsenek. Járási és városi pártbizottságaink segítsék elő, hogy megfelelő szintre emel­hessük a területi munkaerő- gazdálkodási tevékenységet Sok lehetőség rejlik a tanul­mányukat befejező fiatalok tervszerű irányításában is. Követendő példa az Ikladi Ipari Műszergyáré, amelynek vezetői számolva a jelentős munkaerő igénnyel, a környe­ző falvakban tanfolyamokat szerveztek a gyárban elhe­lyezkedni szándékozók részé­re. Ugyanezt tette az Iroda- \ géptechnikai Vállalat Nagykö­rösön. Amikor az előadó felhívta a figyelmet a muckaerőgazdál- kodás tervszerűségének meg­javítására., ugyanakkor hang­súlyozta, hogy évről évre fo- kozottabban kell számolni ez­zel a gonddal, a megelőző évekkel ellentétben a munka ' termelékenységének növelé-1 sét egyre , kisebb mértékben j bizíosíitoaíiják » új munka­erők bevonásával. Éppen ezért j a helyzet ismeretének birtoké- • ban konkrét eredménye'ket ; hozó intézkedéseket kell kidol­gozni a termelékenység nagy- j arányú emelésére. Nagyon fontos itt a helyes szemlélet kialakítása. A fejlettebb ipar­ral rendelkező országokban évekkel előbb jelentkezett a munkaerőhiány, mint nálunk. A termelés emelését ezekben az országokban csak úgy tud­ták megoldani, hogy növelték a termelékenységet. Bennün­ket bizonyos fokig elkényez­tetett, hogy egy ideig elég je­lentős munkaerő jelentkezett faluról. A termelékenység emelésé­nél természetesen több ténye­zőt figyelembe kell venni. Ilyen tényező a műszaki fejlesztés, a beruházások • mértéke, s a belső tarta­lékok kihasználása. Nagymértékben elősegíthetj ük a termelékenység növelését a veszteségidők csökkentésével, a meglevő gépek modernizá­lásával és a jobb üzemszer­vezéssel. Számottevő tartalé­kot jelent még az összevont vállalatoknál a termelőerők j koncentrációja is. Új beruházási feladataink Ebben az esztendőben 5,4 milliárd forinttal többet köl­tünk népgazdasági beruházá­sokra, mint az elmúlt eszten­dőben. Megyénkben ebben az évben is tovább nőnek az ez- ! zel kapcsolatos tennivalók, j 1963-ban számos olyan nagy I jelentőségű beruházás kezdő-, dött el, illetve nyert jóváha­gyást, amelyre az MSZMP KB december 5-i határozata is fel­hívja a figyelmet. Jóváhagyás alatt van például a DCM m,é szüzemének beruházása, százmilliós előkészítő munka | kezdődik a Nagymarosi Vízi- ; erőmű építéséhez, amely az j ország legnagyobb beruházása j lesz. Jóváhagyták az Állat- ! tenyésztési Kutató Intézet i Herceghalomba történő kitele- j pítését, amely 34 millió forin- | tót igényel. Nagyarányú beru­házások folynak a gödöllői Agrártudományi Egyetemen, s j Gödöllőn mintegy 48 millió fo- 1 rintos költséggel hatalmas (Folytatás az 1. oldalról) f és vegyék figyelembe munka- \ 'jakban a MERT (központi el- j lenőrző szerv) értékeléseit és jelzéseit. Gondosabb anyag- gazdálkodást 1963-ban komoly nehézsé­geket okozott az anyagellátás. A kohó- és gépipar egyes terü­letein a hengerelt, kohászati és kovácsolt anyagokban mu­tatkozott hiány. Ez az • egész népgazdaságban gondot jelent, mert az említett területeken korlátozottak a termelés növe­kedésének feltételei. Az is elő- ■ fordult, hogy egyes alapanya­gokból rendelkezésre állt a tervezett mennyiség, de a mi­nőségi összetétel lényegesen | eltért a követelményektől. Hozzájárul a nehézségekhez, I hogy egyes vállalatainknál még mindig gyakoriak a terv­változtatások. ÍA Csepel Autógyárban pél­dául 12 esetben változtatták !meg a tervet az elmúlt eszten­dőben. Anyaghelyzetünket (rontja a magas anyag- és toiunkaselejt is. Az öntvények­nél és a kohászati anyagoknál gyakori a 14—20 százalékos ányagselejt. A tervszerű anyaggazdálkodás kárára van ; ‘az is, hogy az elmúlt évi terv teljesítése érdekében egyes Üzemek előre gyártottak né- 'hány terméket erre az évre. 'Ez nagy mértékben növeli a (raktárkészletet, s rontja az ez évi anyagellátást, amely inég ekkor is hiba. ha az elő- regyártást engedéllyel végez­ték. Az idén ezt a helyzetet fi­gyelembe véve kell kialakítani a vállalatok anyag- és fél­készáru készletét. Sehol sem alakíthatnak ki „biztonsági” készleteket a vállalatait, csalás a terv teljesítéséhez szükséges anyagokat rendel­jék meg és tárolják. Még alt­kor is be .kell tartani ezt a követelményt, ha ,az a terme­lés ütemezésében +0 nehézséget okoz. Takarékoskodjunk az anyaggal A továbbiakban az anyag­takarékosság jelentőségét mél­tatta a beszámoló. Különösen a tőkés importanyagokkal va­ló takarélzosságot hangsúlyoz­ta, felhívta a figyelmet arra, hogy ahol csak lehetséges, helyettesítsék ezeket az anya~ golcat hazaiakkal. A pártszer­vezetek határozottabban lép­jenek fel az egyes üzemekben fellelhető olyan nézetekkel szemben, hogy korszerű termé­keket csak import-alapanyag- j bői lehet gyártani. Elő kell segíteni azokat a törekvéseket, amelyek ha­zai anyagból, vagy a szo­cialista tábor országaiból importált anyagokkal kí­vánják helyettesíteni az eddig tőkés országokból behozott anyagokat. Kezdeményezni és támogatni kell az olyan ésszerű és'helyes törekvéseket, amelyek csök­kentik az anyagfelhasználást, illetve kedvezőbbé teszik az anyagkihozatal t. Az anyaggazdálkodási és anyagellátási problémák mel­lett felhívta a figyelmet, hogy még sok fel nem használt tar­talék rejlik a belső szervezett­ség javításában, a belső kooperációban és a technoló­giai folyamatok jobb csopor­tosításában. Munkaerő, termelékenység Az elhangzott beszámoló­ban jelentős teret kapott h megyei vállalatok munloaerő helyzete és az ezzel szoros összefüggésben a termelé­kenység alakulása. Már az el­múlt évben is nagy problé­mát jelentett a munkaerő- hiány. Nemcsali segédmunká­sokból, szakmunkásokból, mér­nökökből és techniliusokból is hiány mutatkozik. Különösen nagy gond a munkaerőhiány, s a munkaerő vándorlás az építőiparban. Nehezíti a mun­kaerő utánpótlást, hogy a ter­vezettnél jóval több fiatal ta­nul, meggyorsult a nyugdíj­korúak munkából való kává-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom