Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-15 / 11. szám

MZC.Ytl JCíriav 1964. JANUÄR IS, SZERDA „KI A LEGÉNY, HA ENNEM!?­Verekedésért Sáriban 14 hónapot és 22 hónapot szabott ki a bíróság „Nem legény az, ki még nem bicskázottü” — valahogy így tartják a fiatalemberek Sáriban és környékén. S en­nek megfelelően döbbenete­sen gyakori az az eset, ami­kor egy-egy fiatal suhanc úgy „váltja meg belépőjét a legén yfcorba”, hogy okkal- ók nélkül agyba-főbe ver másokat, esetleg belemartja kését valakinek az oldalába. Ennek a vandál szokásnak dobott most kesztyűt az ügyészség és a bíróság, ami­kor elhatározta, hogy két kötekedő, garázda fiatalem­ber ügyét a helyszínen, Sá­riban, a falu művelődési há­zában tárgyalják le. A mű­velődési ház jóformán zsú­folásig megtelt a vádlottak és a sértettek rokonaival, az ismerősökkel, a kíváncsiak­kal. A tárgyalóvá átalakí­tott bálteremben mintegy másfélszázan hallgatták vé­gig a suhanccik hajmeresz­tőén . ostoba virtuskodásának történetét, s az értük kisza­bott kemény büntetéseket. Először Bádoki György 19 éves falubeli alkalmi mun­kást hozták be a fegyőrölk, akit a községben sókan csak Hanzi-ként ismernek. Hanzi, a fenegyerek nem most vál­totta meg ,.a belépőt” a le­génysorba. Nem, nagyre­gény volt ő a faluban már régebben is. 1962. decem­ber 9-én este az egyik kocsmában iddogált. Utána- jö'tt az anyja az ivóba, s ki­hívta az utcára. No, persze, távolról sem azért, hogy az akkor még éppenhogy csak 18 éves fiút hazavigye a kocsmából, hanem azért, mert a gyerek véletlenül magával vitte a lakáskulcsot. A sur- bankó legény egyáltalán nem méltányolta ezt. az anyai engedelmességet, hanem ék­telenül dühbegurult. Nyil­ván sértőnek érezte níagára, s még a látszatát is kerülni akarta annak, hogy ő az édesanyja szoknyájának vé­delmében állna.. Ezt pedig Ogat., vélte» a legjobban bébi- zonyíthatónak, hogy az ut­cán, a kocsma előtt, odaug­rott a motorjával bíbelődő Petrányi Jánoshoz és a ke­zében tartott söröskrigiivel csúnyám airconvágta. Olyan erővel ütött, hogy a krigli apró szilánkokká tört. Pet­rányit elöntötte a vér, ar­cán az üvegszilánkok okozta deciméteres vágást a kórház­ban kellett összekapcsolni. Hanzit, erejének ezért a „ki a legény, ha én nem?!” fitogtatásáé-rt a bíróság ta­valy tavasszal hat hónapra ítélte. De közbejött a köz­kegyelem, s így a büntetést lényegében szárazon úszta meg. Nem is tanult a lec­kéből. mert most ősszel, amikor már forrtak a Sári környéki borck, megint ki­mutatta foga fehérjét. Októ­ber' 19-én a Tanács utcában ment, valami lakodalomból jövet. A lagzibsm jócskán megkóstolta az új és a régi bori, így hát újra dühön­gött benne a legényes kedv. Spring Miklóséit háza köze­lében meglátta, hogy pom­pás alkalom nyílik o«íy kis verekedésre. pénzbüntetést; súlyos testi sér­tésért 1962-ben hathónapos felfüggesztett börtönbüntetést és hatszáz forint pénzbünte­tést; magánlaksértésért pedig még ugyanabban az évben két hónapot (megintcsak felfüg­gesztve) és négyszáz forintos pénzbüntetést. A kötekedő legény novem­ber 3-án este a Biksza Mihály utcában ment az utcán. A hentesüzlet előtt találkozott Bukovszki Istvánnal és Jurá- csik Andrással. A két fiatal­ember — miután az esti tánc- mulatságon már ugyancsak kipofozkodlák magukat — javában veszekedett, szit­kozódott. Gombárnak, noha semmi köze nem volt a má­sik kettő viszályához —, akik különben is éppen szétváltak, s indultak onnan, ki erre, ki arra —. nos, mondom, a falu­rosszának elnyílt a szeme, megdobbant a szíve, úgy érez­te; itt az alkalom megmutat­ni, hogy ő is legény a talpén! Minden további nélkül elő­kapta a bicskáját, kinyitotta és Bukovszkit hátulról a kö­nyökén megszúrta. Ám észre­vette, hogy a szúrás célt té­vesztett. Erre az immár me­nekülni akaró Bwk-ovszki után vetette magát, utolérte, s há­tulról me1'.beszúrta. A dö­fés a kabáton át egészen a szív tájékáig hatolt. Azután, Nem kifogástalan a púder, amellyel a hold kendőzi magát A lioldkidatás utóbbi öt esztendejének eredményei mint aki a legjobban végezte dolgát, a véres bicskát átad­ta a mögötte jövő kis húgá­nak, hogy a közeledő rend­őrök n e találják meg nála. A bíróságon ártatlan tekin­tettel válaszolt arra a kérdés­re, hogy miért szúrta le a má­sik legényt: — Én, kérem, megiszom a magamét. Volt a fejemben egy kis nyomás. Nem tudom, hogy miért szúrtam le. Most már bánom, amit tet­tem . .. Hanem hát késői bánat volt ez. A bíróság — nagyon he­lyesen — nem is értékelte sokra. Kiszabott a sári falu­rosszára egy évet és -tíz hóna­pot. természetesen azzal a ki­kötéssel. hogy le kell ülnie a régi, akkoriban feltételesen felfüggesztett hat hónapját és két hónapját is. A falurossza tehát két és fél évig aligha jár Sári utcáin. A verekedésért kiszabott két példás ítéletet Sári felnőtt la­kossága — mint erről a hely­színen magunk meggyőződ­tünk — egyetértéssel fogadta. | Csak az a kérdés, hogy vajön | használ-e ez a lecke a többi , legényeknek? Mert sajnos, ! akad még arrafelé néhány kö- ! tekedő, garázda fiatalember. Píron András öt évvel ezelőtt, amikor út­nak indult a Szovjetunióból az első holdrakéta, egycsapás- ra az addiginak sokszorosára nőtt a csillagászok érdeklődé­se földünk hűséges kísérője iránt. Azóta a csillagászat leg­különbözőbb eszközeivel igye­keznek minél több adatot sze­rezni a holdról, amelyen minden valószínűség sze­rint az összes idegen égi­testek közül először veti meg lábát az ember. Ezek a kutatások azonban — amint ifj. Barta Lajos, az Uránia Csillagvizsgáló mun­katársa elmondotta — eddig meglepő tanulsággal szolgál­tak: jóval kevesebb konkrét, megbízható adatot szereztek a holdról, mint ahány eddig nem is sejtett és még most is meg­oldatlan problémára bukkan­tak. Az egyik — éppen a legko­rábban, mert már néhány hó­nappal a Lunyik 1. felbocsá­tása előtt felmerült — problé­ma az, vannak-e ma is műkö­dő vulkánok ti holdon? Ko- zirjev szovjet csillagász ugyanis már 1958 utolsó hó­napi si ban tűzhányókitörésre emlékeztető jelenségeket fi­gyelt meg az- Alphonsus krá­terben, majd az elmúlt év utolsó negyedében az Aristar­HASZNOS. JÓ JÖVEDELMEI HOZÓ léjas j>yiimiilÄ a házi kertekben - Van elé» szaporítóanyag Az utcán íufkározó fiatal­embereket látott, akik jó­kora lurkókkal hajkurász- ták egymást ide-oda. Azt ugyan nem tudta, hogy mi az oka ennek a kedves sári tömegszórakozásnak, de min­denesetre kikapta a hozzá legközelebb álló Pacsirta József kezéből a méteres akácdorongot, s azzal az egész hajcihőben részt sem vevő. a ház tövében csendesen áll­dogáló Garajszki Miklóst ar­con vágta. Garajszkinak az ütés következtében foga tört, csontjai repedtek. Bádoki Györgynek, a fene­gyereknek, a bíróság ezúttal alaposan megadta a magáét. Egy évi és két hónapi börtön­re ítélte azzal a kiegészítéssel, hogy le kell ülnie a korábban elengedett hat hónapját is. Sá­ri község utcáinak csendjét Hanzi ilyenformán több mint másfél évig nem fogja meg­bontani. Utána bevezették a másik Vádlottat, a 21 éves Gombár Ferencet. Ö aztán igazán a fal.urossza! Lopásért 1966-ban kapott egy hatszáz forintos Cseresznyéiből, meggyből, bo­gyósokból, nyári almából, nyári körtéiből -és még né­hány nyári gyümölcsből a kereskedelem most már évek óta nem tudja kielégíteni az igényeket. A statisztika tanúsága szerint az összes fel­vásárolt és forgalomba ke­rült gyümölcsön belül a nyá­ri gyümölcsök részaránya az 1958. évi 38.2 százalékról 23,2 százalékra csökkent, amikor pedig nemcsak a bel­földi kereslet növekedett, hanem az exportlehetőségek is jók voltaik. E probléma, mint a szakemberek rámu­tatnak, abból adódik, hogy a szedés munkaigényes- ségc miatt ezek a gyü­mölcsök egyelőre ném­áién alkalmasak nagyüze­mi termelésre. tipiku­san háztáji cikkek. Néhány fányi meggy, cse­resznye vagy egyéb nyári gyümölcs betakarítása csa­ládon belül könnyen meg­oldható, s nagyon szép jö­vedelmet biztosit. A föld- művesisaövetkezetek ezért a következő években céltuda­tosan szervezik a háztáji adottságok fokozott kihasz­nálásának ezt a módját: fon-; tcs feladatuknak tekintik a * kihasználatlan paraszti ud­varok és szérűsk érték fásí­tásának, valamint az úgyne­vezett zárt -kertek felújí­tásának elősegítését. örvendetes, hogy az orszá­gos szervek felismerése ösz- szetalálkozott a telepítési, termelési kedv fokozódása- val. A falusi lakosság fel­ismerte azt a lehetőséget, amely a kihasználatlan ud­varok, szérű--kertek betele­pítésében rejlik. Ezzel ösz- szefüggésben országszerte megnöveke- dett a háztáji gazdasá­gok gyümölcsfacsemetc- kereslcte. E kedvező helyzeten belül azonban figyelemre méltó az az adott helyzet félreisme­résére utaló körülmény, hogy sok helyütt a háztáji­ban is ugyanazokat a gyü­mölcsöket akarják termelni, mint a nagyüzemekben. El­sősorban az őszi alma és az őszibarack iránti kereslet növekedett. A szakemberek ezzel kapcsolatban rámutat­nak: helyes ugyan, ha a csa­ládi szükséglet mértékéig eze­ket is megtermelik a „ház körül”, jövedelemforrásként azonban csa k korlátozott mértékben jöhetnek számí­tásba, mert hiszen néhány év múlva — lényegében \ mire termőre fordulnának — í a nagyüzemek ezekből a gyü-i nak a háztáji gazdaságok­nak, az idén azonban e té­ren még nem várható lé­nyeges javulás. (MTI) Aél fialni rendező első játékfilmje A Hunnia Filmstúdióban most fejezte be első filmjé­nek utómunkálatait Gaál Ist­ván rendező és Sára Sándor operatőr. A két fiatal művész előzőleg kis Hímeket forgatott. Többek között együtt készítet­ték a nagy sikerű Cigányok cí­mű rövidfilmet is. Első játékfilmjük, a Sodrás­ban egy Tisza-parti nyári tá­borban játszódik és az ifjúság problémáival foglalkozik. A történet főszerepeit a Színház- és Filmművészeti Főiskola négy hallgatója — Moór Ma­riann. Drahota Andrea, Csi­kós Sándor és Orbán Tibor — játssza. A felvételeket a Tisza partján és a Tisza menti fal­vakban készítették. A forgató- könyvet maga a rendező írta. óta nem titok, hogy Luna is­tenasszony meglehetősen hiú természettel áldotta meg a patronálása alatt álló égites­tet, hiszen a hold igen finom, ..puderréteggel kendőzi” arcu­latát. Ezek a porszemecskéto részint a nap ibolyántúli su­gárzásának hatására, részint apró meteorbecsapódások kö­vetkeztében válnak le a szik­lákról. Üjabban azonban szov­jet kutatók észrevették, hogy a nagyjából 1—10 centimé­ter közti radarhullámok meglepően erősen szóród­nak a hold felületén. Ennek pedig csak az lehet az oka, hogy ezek a hullámok a finom por között a hullám­hosszuknak megfelelő, tehát 1—10 centiméter közti méretű szivacsos állományú görön­gyökbe ütköznek. A „holdpű- dernek” ezeket az összecsomó- sodásait nagyobb meteorit­becsapódásokkal magyarázzák.' Ezek ugyanis egy pillanatra megolvasztják a közvetlen környezetet, amely azután rög­tön nagyobb kőzetdarabokká1 fagy össze. Mindez azonban ma még csak feltevés. A holdkutatás a földi megfigyelő eszközök ré­vén tehát inkább csak növelte a még megoldásra váró problé­mák számát. S az érdekes az* hogy bár a leckét az űrkuta­tás adta fel a csillagászoknak, az általuk felismert kérdések­re végső fokon szintén magá­nak az űrkutatásnak, ponto­sabban a hold körül keringő, vagy oda leszálló űrlaborató- riumoknak és a holdra utazó embereknek kell megadnia a választ. (MTI) 60 mikrohullámú berendezés a Szovjetuniónak Telefonközpontok a világ minden tájára Híradástechnikai iparunk beruházás jellegű gyártmá­nyainak exportőrje, ai Buda­vox Külkereskedelmi Vállalat [ tavaly 88 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint az előző évben. Az idén to­vábbi nagy feladatok hárul­nak a Budavoxra, hiszen ex­portja a tavalyihoz képest j újabb 25 százalékkal növek- j szik. A telefontechnika ..kiasz- j szikus” eszközéből, a telefon- i készülékből mintegy százezret I készít a Telefongyár szovjet, j kubai indonéz és etiópiai megrendelésre. Romániának \ 12 000 vonalas, Kubának ugyancsak több ezer vonalas ; telefon főközpontot szállíts- j nak ebben az évben. Telefon- j központokat a világ minden | tájára — egyebek között j Egyiptomba, Uruguayba, Li- j banonba. Indiába, Kubába, ; Jordániába. Ghanábá, Brazí­liába. Ceylonba, Ecuadorba. Irakba, Szudánba — exportál­nak. Tovább fejlődik a falu- telefonközpont-gyártás. A Telefongyár és a Beloian­nisz Híradástechnikai Gyár a tavalyihoz képest csaknem 50 százalékkal növeli az átvi- ' teltechnikai berendezések tér- : melését. Mintegy 152 átvitel- j technikai berendezést, álló- j mást készítenek elsősorban j szovjet, ezenkívül brazil, viet- j nami, kubai és guineai meg- I rendelésre. A Telefongyár » meglevő BK 24 típusú beren­dezésén kívül megkezdi a BO 3 és a BO 12 típusú tranzisz­toros átviteltechnikái beren­dezések próbagyártását is. Az Orion-gyár az idén már teljes egészében átveszi a mo­dern, PM 28 típusú mikrohul­lámú berendezések gyártását* s szovjet exportra 60-at készít belőlük. Ezenkívül kínai, cseh­szlovák, román és jugoszláv külkereskedelmi vállalatokkal is tárgyal a Budavox mikro­hullámú berendezések idei szállításáról. A Budavox egyik „legfris­sebb” exportcikke a 3 csator­nás, a televízió műsorát és 600 telefonbeszélgetést egy időben továbbító szélessávú mikro­hullámú berendezés. Ezekből tavaly Csehszlovákiának szál­lítottak az Ostrava és Brao közötti televízióösszeköttetés céljára. A Szovjetuniónak 18 ilyen szélessávú, mikrohullá­mú állomást adnak át. Ezek­hez az idén tartalékalkatré­szeket, műszereket szállíta­nak. Ezenkívül a Finomme­chanikai Vállalat szovjet meg­rendelésre újabb 14. összesen 1000 kilométer távolságú te­levízió és telefonösszeköttetést biztosító — ilyen berendezést gyárt, s újabb 10 állomás idei szállításáról tárgyal a Buda- vox Külkereskedelmi Válla­Megérkeztek az első nevezések a nemzetközi borversenyre Gia Sandry nemrég felfedezett fiatal olasz filmszinésznő I „Róma bűnei” című filmben játszik vermuttal és kétféle pezsgő­vel, a nyugat-németországi Dorner—Cavas-cég kétféle bor­ral vesz részt a versenyen. El­küldte nevezését a francia Courvoisier konyakgyár és az ugyancsak francia Taittinger pezsgőgyár, s több más külföl­di cég is bejelentette részvé­telét. A nemzetközi borverseny hazai „részvevőit” a megyei és az országos versenyek alap­ján jelölik ki. Számuk — az előző évi tapasztalatok szerint — 250—300 lesz. (MTI) ! mölcsökből olyan nagy tö- j meget adnak piacra, amely i mellett e gyümölcsök ház- j táji termelése elveszti a je­lentőségét. Csonthéjasokból, bogyósokból viszont a to- i vá-bbiakban is kitűnőek lesz- : nők az értékesítési lehetősé­gek. A földmíivesszövétkezeték ennek megfelelően elsősor­ban is arra törekednek, hagy csonthéjas és bogyós gyümölcsfacsemetékkel lás­sák el a háztáji gazdaságo­kat. Ezekből — szilva-, cse- I reisanye- és meggyfacseme- tékből, szamóca, málna, feke­te ribizli szaporítóanyagból — már az idén viszonylag bőséges mennyiséget bocsá­tanak a lakosság rendelke­zésére. A tapasztalat sze­rint maguk a szövetkezeti gazdaságok i.s szívesen nyúj­tanak segítséget a.z ilyen telepi résekhez. Erőfeszí t ése­ket tesznek a földmű vess zö- vetikeaetek az irányban is, hogy egyéb gyümölcsfacseme­tékből is az eddiginél lé­nyegesen többet biztosítsa­A 65. Országos Mezőgazda- sági Kiállítás alkalmából az idén ismét megrendezik — augusztus 10. és 20. között — a már hagyományos budapesti nemzetközi borversenyt. Az előkészületek már megkezdőd­tek: a világ valamennyi sző­lőtermő országába, a jelentős bortermelő és borkereskedő cégekhez elmentek a meghí­vók, összesen mintegy 2000 le­vél. A napokban megérkeztek az első jelentkezések is. A világ­hírű Cinzano-cég , négyféle chős kráterben jelentkezett ha­sonló tünemény. Ezekben a kráterekben egyébként ugyan­csak Kozirjev már előzőleg szén- és hidrogéngáz jelenlétét vélte felismerni, ami arra en­ged következtetni, hogy a hold kőzeteiben viszonylag nagy mennyiségű szénhidrogén tar­talmú vegyületek lehetnek, több, mint nálunk, itt a föl­dön. Új magyarázat született a hold sötét, szinte csokoládé­barna síkságainak mibenlété­re is. A régebbi felfogással e-1- J leniéiben, amely szerint eze­ken a területeken má is a sö- I tét őskőzetanyag borítja a | felszínt, az a feltételezés me- j rült fel, hogy ezeket a foltokat hajdani, már réz elpárolgott óceá­nok üledékei fedik, j amelyek talán még szerves | maradványokat is- tartalmaz- ! hatnak. Ebben az esetben az j ilyen medencék alján olaj i vagy a szerves anyagoknak va- | lamilyen más bomlási terméke I is lehet. Még' ennél is „izgalmasabb” ! az a véglegesen szintén nem igazolt, feltevés, hogy a holdon az ember a felső, víz felen ré- j tegek alatt, a nagyobb mély­ségekben a kőzetek kristály- ' szerkezete közé záródott, jég­gé fagyott vizet is találhat. A holdon való biztonságos leszállás előkészítéséhez azon­ban mindenek előtt azt kell tudni, milyen felszín várja ott az űrutast? A radarhullámok ilyen tekin­tetben érdekes jelentéseket hoztak a holdról. Az már rég-

Next

/
Oldalképek
Tartalom