Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-30 / 304. szám

PERES ÜGYEK A SZERZŐDÉS MEGTARTÁSA KÖTELEZŐ! PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM 1963. DECEMBER 30, HÉTFŐ Napirenden: az oktatás A párttagság 77.9 százaléka tanul - Népszerű az „Időszerű kérdések" tanfolyama - Javítani kell a KISZ-oktatást Szilveszteri bál Az Arany János művelő­dési ház újjáalakított tánc­termében kedd este hangu­latos szilveszteri mulatságot rendeznek. A városi pártbizottság leg­utóbbi ülésén az 1963,84-es párt és KISZ-oktatás eddigi ta­pasztalatait vitatták meg. Ebben az évben november 6-án a városi pártbizottságon az „Időszerű kérdések” propa­gandistái egész napos értekez­letet tartottak, ahol az idősze­rű kül- és belpolitikai kérdése­ket és az év gazdasági hely­zetét tárgyalták az elmúlt év­ben legjobb eredményeket el­ért propagandisták bevonásá­val. Városunkban ebben az év­ben a politikai oktatás novem­ber 13-á,n kezdődött el. A különböző oktatási formákra jelenleg 1300 fő jár. Legtöbben az. ..Idő­szerű kérdések” tanfolya­mát látogatják, összesen 976-an. A beérkezett kimutatások alapján a pártoktatásban részt vevők közül a város párt­tagságához viszonyítva 77.9 százalék vesz részt pártokta­tásban. Felvetődhet jogosan a kérdés: a pártoktatásban miért nem vesz részt az egész párt­tagság? A válasz egyszerű. A többiek jó része állami oktatásban, vagy egyesítve mindkét oktatási formá­ban vesz részt. Az orvosok politikai képzé­se december 27Tén kezdődött, azoknak a mezőgazdasági dol­gozóknak pedig, akik más po­litikai oktatásban nem vesz­nek részt, január 14-én kez­dődnek egyhónapos téli tan­folyamok. Az „Időszerű kérdések” tan­folyamán a hallgatókat legin­kább Kennedy meggyilkolása, a kínai helyzet és a kenyér- gabona kérdése foglalkoztatta a legjobban. Nem mindenütt kielégítő a tananyaggal való ellá­tottság. és ez visszavezethető az ille­tő alapszervezetek nem meg­felelő munkájára. Az egyéves esti politikai is­kola ebben a tanévben 24 fő­vel indult, akik közül hatan lemorzsolódtak a nehéz anyag­ra hivatkozva, pedig az elő­adók a legjobb tudásukkal magyarázzák a nehezebb anyagrészeket. A kecskeméti marxista— leninista esti egyetemre városunkból tíz fő jár. Általános tapasztalat, hogy a szemináriumokat általában a hallgatók 70—80 százaléka látogatja. A KTSZ-oktatás az előírt időben két alapszervezet — a Rákóczi Termelőszövetkezet és az V. alapszerv — kivéte­lével mindenütt beindult. Az eddig megtartott politikai ok­tatások megfelelőek voltak, ami a propagandisták jó fel­készítéséből és felkészültségé­ből adódik. A poíidkai körök tanköny­veit a városi KTSZ-bizottság továbbította az alapszerveze­teknek. Az oktatási anyaggal való ellátottság jó, azonban előfordul még. hogy vem mindenki vásárolja meg külön a tananyagot, hanem sok eset­ben egy-egy könyvből ketten tanulnak. A KISZ-propagánd:siák' ’á nyitó konferencián kívül egy eligazító konferenciát is ren­deztek. amelyre a vezető' jól felkészült, és értékes előadást tartott a propagandistáknak. 1360 KLSZ-tag tanul poli­tikai oktatásban, KISZ-en kívüliek pedig 123-an ugyancsak részt vesznek eze­ken az előadásokon. Az oktatást jellemzi, hogy nem minden esetben vonják be a KISZ-en kívülieket, ami azt mutatja. hogy sokszor r-m kielégítő az oktatási mun­1 i. A szemináriumok hallgatóit érdeklik az előadott témák, ezt a megjelenés jó aránya bi­zonyítja a legjobban. A végrehajtó bizottság a jelentés meghallgatása után több fontos határozatot hozott a felmerült problémák rende­zésére és az oktatás zavarta­lan biztosítására. LÁMPALAZ NÉLKÜL... Nagykőrösi könyvtáros a tv képernyőjén MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Epekedő szerelmes. Fran­cia filmburleszk. Irta, ren­dezte és a főszerepet játssza Pierre Etaix. Kísérő műsor: 24. Világhír­adó. Előadások kezdete 5 és 7 órakor. e azl, hogy felelet közben Kéri László professzor néhány szó-' val felhívta a figyelmemet a Don Quijotéra. Hazajöttem. Elő j a regényt a könyvtárból! De ne­kifeküdtem Sós Endre: Cer­vantes című kötetének is. — Bátran jelentkezhettem, j amikor a televízió részvevő- | két mozgósított a december 22-i adásra. Különös véletlen volt. hogy december 18-án ép­pen egy fejtörő díjait osztot­tam ki, amikor betoppant a táviratkézbesítő és hozta a tv- meghívását. — Fél nyolcra voltunk hiva­talosak. A büfében ismerked- j tünk egy félórán át, majd át-I vonultunk az adás színhelyére. I Szakács Miklós néhány | szóban biztatott bennün­ket. Azt kérte, hogy bátran jelentkezzünk, nem lesz semmi baj. — Akkor éreztük magunkat a legnyugodtabbaknak, amikor j . a jupiterlámpák felragyogtak,! egy szigorú férfihang megszó-! Iáit: Csend legyen1. Szakácsi Miklós ajkához emelte a mik- 1 rofont és megkezdődött az adás. —r A többit már körösi ba­rátaim is látták. Minden kü­lönösebb lámpaláz nélkül ír- ' tam fel a válaszokat. Befejezésül még egy kérdést] megkockáztatunk: — Vajon milyen visszhang-1 ja volt televíziós szereplésé- j nek? — Őszintén szólva nem isj álmodtam volna arról, hogy! ennyien nézik Nagykőrösön a j televízió adásait. Hogy mi- | lyen visszhangja vplt? Eddig a lakásomról a könyvtárba há- j rom-négy perc alatt értem el, j most beletelik egy félórába is. j Mindenki kíváncsi valamire, 1 t mindenki kérdez valamit. Úgy I látszik, nemcsak az újságírók | szeretnek kíváncsiskodni!... j ' — si — íz Nem kell arra sok szót pa­zarolni, hogy a gazdaságok­nak, háztájiaknak, sőt az egyé­ni gazdáknak is milyen hasz­nos és eredményes az állam­mal kötött szerződés alapján való állathizlalás. Kezdjük talán ott, hogy a szerződő fél a szerződés alá­írásakor komoly előleget kap s ez az előleg igen sok eset­ben. sőt mondhatnánk, min­dig fedezi a hizlalásra szánt állat vételárát. Vegyük ehhez hozzá azt, hogy a szerződő felek állami kedvezményes áron kap­nak takarmányt. Harmadiknak pedig számítsuk azt a kétségtelen előnyt, hogy j a biztosított átvételi ár meg- I szabadítja az állattartót attól ' a kockázattól, amit a szabad­piaci értékesítés természetsze- j rűen jelent. A piacon nem az I előre megállapított áron ke- i rül értékesítésre a hízott ál­lat, hanem a felhozatal sz.eszé- j lye irányítja az árakat és erre a legtöbb esetben az értékesítő fizet rá. Vagyis nyugodtan mond­hatjuk, hogy az Állatforgalmi Vállalat­tal kötött S’crződés a gondtalan, kockázatmen­tes, eredményes hizlalás alapja. Es ez így van egészen addig, amíg a szerződő felek becsü­lettel betartják a szerződés minden pontját. Az nem két- j séges, hogy az előleget, a ta­karmányra szóló kiutalást a szerződő gazda már a szerző­dés aláírásakor megkapja. Az sem vitás, hogy az állam az át­vételt minden körülmények között biztosítja. De mi történik akkor, ha a másik fél nem állja a szavát és nem ragaszkodik becsülettel a szerződésben vállalt kötelezettséghez? Pesti László, kocséri gazda 1961. október huszonnegyedi­kén szerződést kötött a Pest— Nógrád megyei Állatforgalmi Vállalattal arra, hogy a tulaj­donában levő száz kilogram­mon felüli bikaborjút a válla­lat részére felneveli és leg­alább négvszázharminc kilós súlvbah'átfid.iá 1963 szeptem­berében; Pesti László a szer­ződés aláírásakor 800 forintot felvett. Hogy a szerződés aláírása és a teljesítési határidő között Tanácstagi fogadóórán történt... Közútjavítás társadalmi munkában Városunkban, a közelmúlt­ban lezajlott tanácstagi foga­dóórák igen sok tanulsággal jártak. Sok fontos probléma merült fel és ezek közül szá­mos a választók segítségével már meg is oldódott. Probléma merült fel ifj. Bo­kor Imre, Fekete dűlő 137. szám alatti termelőszövetkezeti tag, tanácstag, fogadóóráján is^ A választók indítványoz­ták a nagykörös—kiskun­félegyházi út (Csongrádi út) megjavítását. A többségükben a közút mel­lett lakó termelőszövetkezeti tagok felajánlották, hogy szakszerű irányítás mellett, társadalmi munkában elvégez­nék a szükséges munkálato­kat. Elhangzott a panasz — meg­történt a felajánlás. A megol­dás sem sokáig váratott ma­gára. A probléma a városi ta­nács közlekedési osztályán keresztül eljutott a Közúti Igazgatóság helyi szerveihez. A szakasztechnikus mint az igazgatóság helyi kép­viselője örömmel üdvö­zölte a dolgozó paraszlok munkavállalását és fel­ajánlotta a szükséges szakmai segítséget. A közutak, állapota a foglal­koztatott munkaerők számával ellentétben, elég jónak mond­ható. Az állandóan növekvő közlekedés, a szaporodó mo­torkerékpárok, gépkocsik azonban jobb minőségű uta­kat kívánnak. Ezért dicsére­tes ez a felajánlás, a köz­ügyért való kiállás. Napja­inkban a tanyavilág hajdani közlekedési eszközét, a szeke­ret a motorkerékpárok, sőt a személygépkocsik váltják fel. A tanácstagi fogadóórán el­hangzott munkafelajánlás te­hát elsősorban az egyre fej­lődő kulturált parasztság ér­dekeit szolgálja. —barta— — 23 000 forint értékű könyvállománnyal gyarapo­dik a városi könyvtár, amit a különféle szervek, társadal­mi intézmények biztosítanak részére. tut, TALPONÁLLÓBAN — Ha bánatom van. azért iszom, ha öröm ér, hál azért. — S ha egyik sincs? — Akkor csak szokásból. (Gaál karikatúrája) PIROS „TINTA" Ismerőseimhez a déli órák­ban kerülök be, néhány per­ces megbeszélésre. — Jókor jöttél, most már nem engedünk el — biz­tosat a kedves háziasszony. Látom, sértés lenne a til­takozás: Maradok. Olyan jó illata van a lábosban for­tyogó kelkáposzta-főzeléknek. (A hurka és a kolbász em­lítésre sem méltó.) Elhelyezkedünk az asztal körül. Otthoniasan vagyunk, mindenkinek a háziasszony szed. Karcsinak is. a három­éves unokának, aki negye­dik, de szedést sorrendben az első személy az asztalnál. Jóízűen falatozni kezdünk. Karcsi barna szeme elborul, szája pityergőre fordul. Né­zi a káposztát, a szép kari­kákra szeletelt hurkát és a kolbászt. Udvariasan megjegyzem. — Talán Karcsi nem szé­féit a kelkáposztát?! — Szeretem! — szipogja Karcsi. — De tegyél rá nagy­mamám tintát. Meglepődve tekintek fel a tányérról. — Jól értetted — nyugtat meg a nagymama. Indul a lábosért és a pi­ros színű kolbászzsírból meg- loesolia Karcsi tányérján a főzeléket. — Zsír az Karcsikám — jegyzem meg, A kisfiú jóízűen kanalaz­za a főzeléket. Barna sze­meit mosolyogva emeli rám. — Tinta — bólint meggyő­ződéssel. — .4 Dezső füze­tébe is ilyennel ír a tanár néni. Minek vitatkozzam. Jövőre már úgyis tudja, mi az a disznótor. Nem sokat kell biztatni, magam is kérek egy kis „tintát” a főzelékre. Számomra már az eredeti­vel úgy sem tesz „feltétet” senki a dolgozatfüzetembe. — biró — — A város általános isko­lái mindössze négy torna­teremmel és hét műhely­teremmel rendelkeznek. — Száz forintra bírságolta a városi tanács szabálysértési hatósága Nyerges Ferencnét (Sallai Imre u. 19.), aki az őszi kötelező baromfioltás alól elvonta baromfiállomá­nyát. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Paoo Károly és Var­sa Lídia fia: Zoltán. Fekete La­jos és Gödény Marsit leánya: Éva. Dénesik György és Csín . . Julianna fia: Albert Dénes. Szon­di József és Bene Klára fia: Csa­ba. Kovács Dénes és Kovács Ju­lianna leánya; Ilona Ildikó. Var­sa István és Tóth Terézia leá­nya- Terézia Eszter. Párizs Jjferenc és Domokos Rózsa fia: István. Nagy Antal és Szőke Anna fia: Antal Gábor. Balogh György Ba­lázs és Bacsó Julianna fia: György Ambrus. Sáfár-Nasv D^- nes és Rides Mária fia: László. Kuczik Imre és Gulyás Erzsébet leánya: olasz Sándor é' Cecon Mária leánya- Mária. Be- bicz Pál és Lórik Ilona fia: Sán­dor György. Gazdag Rudolf és Csorba Franciska fia: Rudolf J - nos. Katona Ts'tván és Szaniszlö Rozália leánvar Rozália £va. Bog­nár Dénes és Hatvanyi Erzsébet leánya: Erzsébet Sarolta. Tóth Imre és? Maksa Ilona leánya: Ilona Magdolna. Tóth Miklós és Susula Hona fia- Miklós. Házasságot kötöttek: Berénvi István és Kecskeméti Borbán Etelka. Fakan László Sándor és öl védi Irén Erzsébet, Nyerges Dezső és Csete Sára Erzsébet. Tóth János és Kovács Ilona. Varga Ádám és Maliher Julianna. O’tván Imre és Simon J"1: ......... K ovács János és Barna Éva Má­ria. Kustár Géza és Kicsi Kata­lin. Elhunytak: Pa fonal Ferenc 57 éves. Böszörményi Balázsné Tg- nácz Erzsébet 47 éves. Vass Ist­ván 68 éves. Ki«s Károly 67 éves. Boros Amál; a 77 évre. Dán ka Pál- né Bum ok Erzsébet 46 éves. Dó- Ví> Péter 77 éves. Kalocsa Amb­rus 77 éves. Csete Erzsébet 65 éves. Horváth Vilma Aranka 84 éves Szűcs Ambrusné Varsa Lí­dia 60 éves. Erdei Terézia PQ pves Kállai r.M.ocné H'i«-"?r Esz­ter fi2 éves. Trés Ambrus 75 éves. Páhárj József 56 éves. Szraokő József 67 éves. Sz^bó Józsefné Hegedűs Hilda 84 éve«. Még frissen emlékezünk legutóbbi sikeres tv-adásn amelyet a tv olvasóterm Tolsztoj halhatatlan remekmű vének, a Karenina Annána\ szentelt és nagy érdeklődéssé vártuk a december huszonkét tediki adást, amelynek műso rán Cervantes: Don Quijotcj szerepelt. Szakács Miklós bevezeti szavai után Hegedűs Géza sze repelt,.majd Keres Emil rövi< jelenetben lépett fel Tomp< Sándorral. Szakács Miklós gyors tempó diktált és már meg is kezdő dött a vetélkedő. A játékvezető rámutatott három részvevőre, két fér­fi és egy nő lépett a! ka­merák elé. Az előre elkészített aszta mellé ültek. Papirost, ceruza kaptak és három kérdésre kel lett szinte gondolkodás nélkii válaszolni. A válaszok értéke­lése is frissen zajlott és akkoi lepődtünk meg, amikor a; egyik nyertestől a játékvezető a nevét tudakolta és azt h megkérdezte, honnan jött. — Freitag Magda vagyok könyvtáros Nagykőrösön. A figyelmetlen hallgató csak annyit kapott el, hogy a mo­solygó hölgy nagykőrösi. — Mint könyvtárvezető har- nadéves egyetemi hallgató va­gyok! — mondotta Freitag Magda, a boldog nyertes. — Don Quijotéval már annak dején. mint ifjúsági regény- íyel ismerkedtem meg. de ter- nészetesen szívesen forgattam a Vi­lágirodalom Remekei soro­zatban megjelent kiadást, amelyet Gustave Dorée remek rajzai illusztrálnak, íéhány hónappal ezelőtt vizs- ;áztam az egyetemen és a őrs különös szeszélye követ­eiében éppen a spanyol re- leszánszról kellett beszélnem, zen belül pedig Cervantesről. lát egy kicsi szerencsém is olt, jól jött a professzor :agylelkűsége is és négyest ér­iemeltem ki. — Sokkal nagyobb szeren- sének tekinthettem azonban mi történt, azt a városi bíró­ság fogja eldönteni. A vállalat ugyanis bepe­relte a szerződéit aláíró Pesti Lászlót és a kere­setlevélben azt kéri, hogy a bíróság kötelezze Pesti Lászlót a szerződés tár­gyát képező hízott állat átadására, de arra is, hogy a késedele­mért fizessen a teljesítési ha­táridő óta naponta 10 forint kötbért. Amennyiben az alpe­rest erre kötelezni nem lehet­ne, akkor a vállalat azt kéri, hogy a bíróság kötelezze Pesti Lászlót az előleg címén fel­vett 800 forint visszafizetésé­re, valamint 2000 forint meg­hiúsulási kötbér megfizetésé­re. M. Szűcs Dávid helyi la­kos 1963. március 18-án szerződött a Pest—Nógrád megvei Állatforgalm' Vál­lalattal és négy, harmine- ö* kilogramm atla-súlyú süldője hizlalását vál alia. A szerződés megírásakor 1600 forintot vett fel előleg címén, de ugyanakkor átvett 600 ki­logramm abraktakarmány ál­lami áron való megvásárlására jogosító utalványt. Jegyezzük meg, hogy a ta­karmány ára ebben az esetben mázsánként 237 forint. M. Szűcs szeptember 26-án két állatot szállított, két hízott sertéssel még ma is tartozik a vállalatnak. A vállalat beperelte M. Szűcs Dávidot és azt kéri, hogy a bíróság kötelezze a két ser­tés természetben való átadá­sára és a teljesítési határidő óta naponta és állatonként 4 forint késedelmi kötbér meg­fizetésére. Amennyiben a szer­ződő felet erre kötelezni nem lehetné, akkor kéri a vállalat a bíróságot arra, hogy kötelezze Szűcs Dávidot a 809 forint előleg megfize­tésire, további 8f0 forint meghiúsulási kötbér meg­fizetésére és tekintettel arra. hogy a szerződésben biztosított takar­mány ára a szabad piacon az átvétel.idején mázsánként 500 forint volt. a bíróság kötelez­ze 789 forin' különbség meg­fizetésére. Kétségtelen, hogy jó üzlet az állammal kötött hizlalás! szer­ződés. de csak azok számára, akik becsülettel teljesítik. — 8000 hold szerződés. A konzervgyár közel 8000 hold területre kötött termelési szerződést az 1964-es eszten­dőre. — Városszépítés. 1963-ban több mint 1000 facsemetével szaporodott városunk utcái­nak díszfaállománya. Elül­tettek 244 gömbakácot, 205 darab japán akácot, a ha­gyományos kőrisfából 287 darabot, 46 csöngő akácot és 20 közönséges akácot. — 6240 kataszteri holdról takarított be kapás növé­nyeket az ősz folyamán a város hat termelőszövetke­zete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom