Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-22 / 299. szám

TOKMAG Meglepődve lát­tuk, hogy egyik ismerősünk je­gyet vált a bu­szon, holott tud­tuk, hogy bérlet­tel járt. — Elvette a kalauz az iga­zolványom. Hét­fő este tökmagot rágtunk hatan. Az az ér deices, hogy csak tőlem vette el az iga­zolványt. Szom­baton ... — is — — Jól V.iliaszná!jak a gép­gyári fiatalok a kultúrterem adta lehetőségeket. A kará­csonyi zártkörű klubest már az ötödik nagy rendezvény lesz. Örülhetnek a község ve­zetői. hogy a fiatalok már kulturáltan szórakozhatnak Maglódon is. — KlSZ-taggyűlés tesz ma 18 órakor Péteriben. Napi­renden az évi murik a és az ISZM értékelése szelepei. HÍRÜNK AZ ORSZÁGBAN A Pajtásban cikk jelent meg Történelmi titok egy vecsési házban cím­mel . Ugyanott Repül a pányva címmel képriport jßlent meg az üllői út­törők életéből. __Uj vallomás című műso­rát a járási művelődési ház irodalmi színpada — az ere­deti időponttól eltérően — hétfő délután 4 órakor mu­tatja be Gyomron. — A FÜSZÉRT monori j nagy fiókja december 15-re■ 102,5 százalékra teljesítette éves tervét. — Figyelmetlenül kelt át a vasúti síneken Godó Erzsi 16 éves vasadi lakos, az ül­lőd vasútállomáson, ahol az átrobogó gyorsvonat halálra gázolta. — A vecsési önkéntes tűz­oltó testület december 23-án este 6 órakor tartja vezetőség- választó közgyűlését. — Karácsonyi ajándékként az Üllői Foldművesszö vetke­zet megnyitotta Rákóczi-te­lepi önkiszolgáló boltját, ahol az alapvető élelmisze­rekből, fűszerárukból, zö’d- ségfélékből az árukészlet bőséges, a választék gazdag. Művelődési házaink ünnepi műsorából Csévharaszton karácsony második napján, valamint de­cember 28 és 29-én vándor­mozi tart előadást: a Hüvelyk Matyi és a „Hintón járó sze­relem” című filmeket vetí­tik. Gyomron 26-án este mu­tatják be a KISE -szervezet színjátszói Kállai István Feriéit a. küszöbön című há- romfelvonásos vígjátékát Szereplők: Bácskai Irén, Ka­marás Éva, Lipták Viktor, Vándor Kamill. Bognár Sán­dor, Megyeri Sándor, So­mogyi Gábor, Gáspár Sán­dor. Rendező: Bagóczky Sán­dor. Péteriben szintén 26-án es­te mutatják be Rozov Fel­nőnek a gyerekek cimű víg­játékát a művelődési ház színjátszói. 25-én este Gombán és Pé­teriben a sportkör; Csévha­raszton a KISZ-szervezet; Gyomron, Üllőn a művelő­dési ház rendez bált. A ve­csési művelődési ház 25-én és 26-án is rendez bált. Mo- noron a KISZ-szervezet ren­dez bált 25-én este a Vi­gadóban. MAI MŰSOR MOZIK Ecser: Utolsó lehetőség. Gomlba: Egy pohár víz. Gyomrot Párbe­széd. Matiné: Timur és csapata. Maglód: Failkasok "közt. védtelen (széles). Matiné: Sombreró. Mende: Előzés. Monor: Üzletemberek. Ma­tiné- Dzsungel ösvényein.. Nyár­egyháza: Mid néni két élete. Pi- Ite: Kollégáik. Tápiósáp: Otelló. Tápiósüly: Valahol Európában. Úri: Mágnás Miska. Üllő: Mi ket­ten meg a ló (széles). Matiné: Egyiptomi történet. Vasad: Kés a Wziben. Ifjúság: előadásra: Pár !é- hés a határ. Vecsés: Udvari bo- hnd (széles). Matinét Szurkolóik lesen. Művelődési otthon Pilis: Doktor úr (a Pest megyei f*etőí! Színpad rendezésében. 19 órakori. Mezőgazdasági kérdések a járási tanács jövő évi munkaíervének középpontjában V. ÉVFOLYAM, 299. SZÄM 1963. DECEMBER 22, VASÁRNAP BEPILLANTUNK a vecsési Tompa utcai óvodába Néma csend honol a vecsési Tompa utcai óvoda udvarán Nyugodtan pihen a hóbundába öltöztetett hinta, a homokozó és minden ami néhány héttel ezelőtt oly széppé, vidámmá va­rázsolta a gyerekek életét. Hétköznapjaik, ünnepnapjaik „továbbra is” programdúsák, gondtalanok, csupán a „játszótérre” neheztelnek egy kicsit, mi­vel az a négy falon túl csak igen-igen ritkán — ha elmennek sétálni, egy kicsit csúszkálni — terjed ki. Viszont most, a csi­korgó hidegben, mégis jobb odabent, a jó melegben! — A nagycsoportban tizennyolcán vannak. A mesekönyve- ket, a hintalovat szeretik leginkább a gyerekek — jegyzi meg Pápay Ivánná óvó néni. A hintaló annyira közkedvelt, hogy sokszor nézeteltérés támad az ,Mprókák” között, úgy kell rendet teremteni köztük, de a mesekönyv terén sem kü­lönb a helyzet. Fényképezőgépünk is ezekkel a közkedvelt játé­kokkal örökítette meg a nagycsoportosokat: A járási tanács tegnap tar­totta meg ez évi utolsó ülését. Napirenden szerepelt: 1. A közrend és közbiztonság hely­zete; 2. A járási tanács és szer­vei 1964. évi munkaterve; 3. Tájékoztató a községek 1963. évi községfejlesztési versenyé­nek állásáról. Figyelemre méltó a tanács jövő évi munkaterve, sok ér­dekes és fontos problémát tűz­tek ki a 6 tanácsülés és a 25 vb-ülés napirendjére. A munkatcrvjavaslat sok szerv bevonásával készült el, kikérték hozzá a társadalmi és torn e g szervezeteik járási ve­zetőinek, a járási tanács ál­landó bizottságainak, a végre­hajtó bizottságinak és szakigaz­gatási szerveinek, valamint az összes községi tanács vb ja­vaslatait, véleményezését. A munkaterében legsűrűb­ben — hatszor tanácsülési, hússzor vb-ülési napirendként — mezőgazdasági jeli egű kér­dések szerepelnek. Tanácsülé­sen tárgyalják meg a tsz-ek 1963. évi beruházási terveinek végrehajtását és a 64-cs fel­adatokat: a zárszámadások ta­pasztalatait és a termelési ter­vek alakulását; az aratás-csép- lés előkészületeit; a szociális- kulturális fedezetek felhasz­nálását; a gySsge tsz-ek gazdasági helyzetét; a tsz- demokrá­cia érvényesülését. A vb-ülések ezen túlmenően foglalkoznak a. téli. gépjavítá­sokkal; a szőlő, és gyümölcs­telepítés problémáival; a rétes legelőgazdálkodással; a me­zőgazdasági szakoktatással; a tsz-közi vállalkozások helyze­tével; a téli takarmányozással és számos egyéb mezőgazdasá­gi kérdéssel. A felvásárlás problémáival három ízben foglalkozik a vb. A kereskedelem ügyei — s ezen belül a lakosság tüzelő- ellátása — egyszer a tanács­ülés, kétszer a vb napirendjé­re kerülnek. Ipari ügyekkel — az iparpolitikai terv végre­hajtásának felülvizsgálatával — egy alkalommal foglalkoz­nak. A pénzügyi, költségvetési problémák elég sűrűn — ta­nácsülésen kétszer, vb-n hat­szor — megvitatásra kerülnek. A fcözségfejiesztésröl há­rom-három esetben tár­gyalnak tanácsülésen és vb-n is. Az oktatási-népművelési kér­déseknek már kevesebb tér jut: tanácsülés elé egy, vb- üfiésíe'két esetben kerül ilyen jellegű téma. Egészségügyi, szociálpolitikai kérdésekről (ideszámítva a cigánylakosság helyzetét is) négy alkalommal tanácskozik a vb. A jövő évben is megtárgyal­ja a vb a közrend-köíbiztonság kérdéseit, a törvényesség hely­zetét, a tisztasági mozgalom eredményeit; foglalkozik a munkaerőgazdálkcdás prob­lémáival, az egyeztető bizott­ság munkájával, a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Biz­tosító. az Országos Takarék­pénztár tevékenységével. Na­pirendre kerülnek a népi el­lenőrzés, a légoltalom, a hon­védelmi sport problémái, a népi ülnökök tevékenysége is. Látható tehát, hogy igen széles körben kíván vizsgálódni, és a munkák­hoz segítséget nyújtani a járási tanács és végrehajtó bizottsága. Mindezek mellett sokat fog­lalkoznak a tanács testületi tevékenységével, a tanácsi szervek munkájával kapcso­latos kérdésekkel is: megvizs­gálják a szocialista demokra­tizmus kiszélesítése terén el­ért eredményeket; a tanácsi határozatok végrehajtását; a panaszügyek intézését; az épí­tésügyi hatósági feladatok el­látását; az igazgatási és a sze­mélyzeti mijnkát; Vecsés, Pi­lis, Mende, Tápiósüly, Csévha- raszt községek tanácsainak te­vékenységét. (A járási tanácsülésről hol­napi számunkban tudósítunk.) Tűzre — vízre vigyáznak A hideg, téli időszakokban az emberek szívesen gondol­nál! a piros, izzásig felfűtött kályhákra és jóleső érzés tölti ! el a házigazdát, ha látja a i kályha mellett száradó fát, a : kamrában elraktározott sze- j net. Ilyenkor az emberek f hajlamosak arra is, hogy egy : kicsit eltekintsenek a tűzvé- j déWir előírásoktól. Hogy a i füstölt kolbásznak jobb helye legyen, jobban ki tudjon fagy­ni, távol teszik a kémények­től. és ezáltal esetleg a gyú­lékony anyagok kerülnek kö­zelebb ahhoz. Ilyenekből származtak a nagy tüzek. Igaz. hogy ma már a zsúp­föd el es házak egyre inkább eltűnnek és ezáltal nagyban csökken a tűzveszély is, de úgy tartja a közmondás is: jobb előre félni, mint egy­szerre megijedni. Vannak hi­vatott személyek, akiknek iga­zán sok gondot ókoz a nem­A KÖVETKEZŐ LÉPÉS 2. _ Termelőszövetkezeteink kö- már említett körülmények zépkádereinek jelentősége és mellett nehezítette és nehezí­szerepe nem lebecsülendő té­nyező a termelésben elfoglalt helyüket illetően. Rájuk hárul ugyanis a termeléssel járó fel­adatok végrehajtásának köz­vetlen irányítása. Tsz-középkáderek alatt a brigád- és munkacsapatvezető­ket, a beosztott könyvelőket — raktárosokat — szerelőket, el­lenőrző bizottsági és a tsz-ve- zetőségi tagokat értjük. E középkáderek helyzete az átszervezés óta nem volt köny- nyű, sok és nehéz probléma megoldásában vették ki részü­ket. Az eltelt három év tapasz­talata azt mutatja, hogy a kö­zépkáderek — elsősorban a brigádvezetek — többsége be­csülettel helytállt, magáénak vallja, védi a közös vagyont és a legnagyobb odaadással veszi ki részét (erejét nem kiméivé) a közös munkából. Napi tevékenységüket sok­szor mostoha körülmények kö­zött végzik. (Legtöbbjük ke­rékpárral, vagy amint az az utóbbi időben egyre inkább ta­pasztalható: saját pénzén vá­sárolt motorkerékpárral járja naponként a határt.) Nehéz munkájukhoz nem minden esetben kapták meg a szükséges segítséget a tsz-ek pártszervezeteitől, a községi vezetéstől. A járási vezetés erejét, idejét elsősorban a tsz- ek felsőbb vezetésének kiala­kítása, a termelés feltételeinek biztosítása kötötte le. A középkáderek munkáját a ti az a tény is, hogy többsé­güknek a kisparcellás gazdál­kodásban szerzett tapasztala-: tain kívül egyéb szakmai kép­zettsége nincs. INem megoldott (megnyug­tató módon) az anyagi érde­keltségük sem, mivel a terme­lési eredményektől függetlenül kapják bérüket. Legtöbbjük fix munkaegység-jóváírás alapján részesül készpénzelő- leg-juttatásban. Tizenkét tsz-ben végzett fel­mérés alapján 87 vezetőségi tag iskolai végzettségének megoszlása: középiskolát 2, mezőgazdasági szakiskolát 4, VIII. általánost 16, hat elemit vagy ennél kevesebbet 65 vég­zett. Tovább tanul 2. A 19 beosztott mezőgazdász között 3 egyetemet végzett, 13 mezőgazdasági középiskolát és 3 mezőgazdasági szakiskolát. A beosztott könyvelők isko­lai végzettségének statisztiká­ja is arról árulkodik, hogy sok közöttük a 8 általános iskolai végzettségű. A kádermunka megjavítása, a szakoktatás fokozása a tsz- ekben most olyan fontos meg­oldásra váró feladat, mint an­nak idején az anyagi érdekelt­ség megvalósítása volt. Éppen ezért a tsz-ek pártszervezetei, a tsz-ek vezetői a községek párt- és tanácsvezetőivel kar­öltve — a pedagógusok bevo­násával segítsék elő az e té­ren jelentkező feladatok vég­rehajtását. törődömség. velük beszélget­tünk erről a kérdésről. — Az utóbbi időben volt-e mozgósítás kéménytűz miatt? — Szerencsére nem kellett egyetlen alkalommal sem ria- dóztatni az önkéntes tűzoltó­kat — felelte Morvái Sándor, a monori tűzoltókirendeltség helyettes.vezetője -=r Nagyobb harc inkább a megelőzés te­rületén folyik. Nagyon sok esetben gyerekek okozzák a tüzet, ezért felvettük a kap­csolatot az általános iskolák­kal és ott tartunk tájékoztató­kat a gyerekek számára. Sok segítséget adnak az úttörő ön­kéntes tűzoltók, ök ott élnek a többi gyerek között és ered­ményes propagandát folytat­nak. Ebben az évben nem a tűz, hanem a víz okozta a leg­nagyobb problémákat. A bel­vízveszély idején állandó ügyeletet kellett tartanunk, ma szerencsére erre már nincs szükség. — Hány tűzoltó dolgozik já-\ rásunk területén? — A lakosság létszámához viszonyítva 900 az előírt lét­szám, de mi ezt jóval túllép­tük. Az úttörőtűzoltókat te beleértve 1200-an dolgozunk. A nyilvántartott tagság csali- nem teljes létszámban részt vesz a versenyeken és az ok­tatáson. Még nagyobb mérvű javulás is várható a tűzoltók munkájában, mert december végéig minden egységnek el kell készíteni a munkatervét. Ez eddig nem volt még, re­méljük azonban, hogy sokat segít majd. Augüszíin Karcsik» a hintalovat nyargalja, Müller Anci, Gonda Rozika és Monger Jancsika pedig a mesekönyveket bújják A kiscsoportban Gonda Károlyné óvónő irányításával szellemes játék folyik. Egy fiú, Kövér Norbert elmegy „hum- ni”, addig egy kislány bebújik a pokróc alá. Norbertnak ki kell találni, hogy ki van a pokróc alatt? A kisfiú találgat, a gye­rekek izgulnak — Norbert nem találta el, mert Tihanyi Jutka mászik ki a pokróc alól, a gyerekek jót nevetnek Norberton, Amikor megunták a találgatást, akkor előveszik a sok-sok játékot és megpróbálnak „felnőtt módra” játszani. Lugosi Anikó talán anyunak szeretne telefonálni, Kiss Anti a macit úgy próbálja dajkálni, mintha a saját fia lenne, Friderich Erzsiké pétiig mamát szeretne alakítani. A kez­deti lépéseik már sikeresek, mert ügyesen tudja ringatni a babakocsit — Hrutka — Ülésezett Monor község tanácsa Utolsó ülését tartotta eb­ben az esztendőben pénteken délután a Monori Községi Ta­nács. Budai Ferenc elnöki meg­nyitója után Földváry György tanácstitkár kiosztotta a „Tiszta udvar — rendes ház” mozgalom második félévi ér­tékelése alapján odaítélt dísz­okleveleket. A napirend első pontja a községi tanács és szervei 1964. évi munkatervének megtár­gyalása volt. Budai Ferenc és ár. Homoki Nagy László elis­merésüket fejezték ki a mun­katerv elkészítőinek, mely egy egész esztendőre pontosan tartalmazza a közigazgatási szervek tervszerű feladatait és működését. Kupecz Ferenc A biztonságos és menetrendszerű közlekedésért A sűrű hóesés, csikorgó hideg, majd ismét a hava­zás emberfeletti feladatot rótt derék vasutasainkra ezen a pályamesteri szakaszon is, mert ebben az időben, na­gyobb a sín törési lehető­ség, befagyhatnak a ponto­san működő váltók, s a nagy mennyiségű hó meg­akadályozhat ja a tökéletes záródást. Rosszak a látási viszonyok is, hát nagyobb gondosságot, fokozott fegyel­met és figyelmet kíván min­den dolgozótól. — S ezek az emberek az időjárás okozta nehézségek közepette is derekasan helyt­állnak — mondja Balogh László főpályamester —, éj­jel-nappal szolgálatot tarta­nak, s ha a legkisebb rend­ellenességet tapasztalnak, je­leznek őreink, vonalbejá­róink, máris robog a jól is­mert hajtány... Az állomá­sok területén — Monoron és Üllőn — sózzuk a váltó­kat és a váltók környékét, hogy a hóolvadást meggyor­sítsuk. Naponta 50 kiló sót használunk el. Takarítjuk a havat, homokozzuk a sín- közöket, hogy a le- és fel­szálló utasok biztonságosan közlekedhessenek. Minden le­hetőt elkövetünk, hogy az ünnepek előtti fokozott for­galom még ilyen körülmé­nyék között is biztonságos és menetrendszerű legyen. még hozzátette, hogy az a terv — mely most a tanács elisme­rését érdemelte ki — egyelő­re papiros. A tervet a tanács­tagoknak, a bizottságoknak, a szakigazgatási szerveknek kell élővé tenni, és hiszi, hogy ez a terv jól fog vizsgázni. A ter­vet a tanács egyhangúlag el is fogadta. Az 1963. évi községfejleszté­si alap költségvetésének vég­rehajtásáról szóló beszámoló tárgyalásánál Döndő György a Balassa Bálint utcai vízleve­zető árokkal kapcsolatban; Prohászka István, a Hazafias Népfront alelnöke, a községi csatornarendszer felülvizsgá­latával; Demeter Sándor pe­dig a csatornák tisztításával kapcsolatban vetett fel kér­déseket, melyre Kása Károly, az állandó bizottság elnöke adott választ. Egyes hitelátcsoportosítások, továbbá egyes költségvetési fel­újításhitelek zárolására vo­natkozó javaslat elfogadása után az interpellációkra ke­rült sor. Erős János a telepi villanyvilágítás hiányosságait; Czeglédi Jánosné a Marx-lieet körüli járdák síkosságát; Gál János az Alkotmány utcai köz­kút tisztátalanságát, a vásártér környékének elhanyagolt köz- világítását. továbbá a beton­járdák tisztántartásának ál­landó elmulasztását tette szó­vá. Kerekes György a Munkás­őr utcai népbolt kenyérorob- lémáinak megoldására: Magó- csí Sámuel oedig a gázszerel­vények pótlásának és javításá­nak lehetőségére kért intézke­dést. A megfelelő intézkedé­sek megtételét Földváry György tanácstitkár kilátásba helyezte. (Dr. Huszty)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom