Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-10 / 288. szám

oz,c,P EMLÉKEK

JutailomüdülésTe küldte a monori Kossuth Tsz két idős dolgozóját: Bugyi Ágostont és Beleki Istvánt. Miskolctapolcán 10 na pig élvezték a meleg barlangfürdőt, kirándulásokon vettek részt Soha nem felejtik a szép élményeket, amiben volt ottlétük alatt!

— Kétnapos továbbképző

tanfolyamot rendez a járási nőtanács szerdán és csütörtökön a nőtanácsok, tsz- nőbizottságok, iskolai és óvodai szülői munkaközösségek vezetői részére. A tanfolyam előadói: Guba Pál, a

járási pártbizottság titkára; Sedró János, a járási tanács elnökhelyettese; Gál Erzsébet, az országos nőtanács munkatársa és Drabek Károly,* a járási KlSZ-bizottság munkatársa.

— Kirosi János járási tanácstag ma 14 órakor tartja második félévi tanácstagi beszámolóját a pilisi tenácshá- zán.

— A monori postahivatal 1963. évi bevételi tervét december 6-án teljesítette. Az eredményes munkáért a postahivatal valamennyi dolgozójának gratulálunk! ____________

A

Z ERDŐN

Fényes, csillogó jégruhába Öltöztek bokrok és a fák, Súlyos terhüket alig bírják, Roppan a derék és az ág. Emberek baltát ragadnak, Viszik, húzzák a megsebzett fát —

Álljatok meg, jó emberek! Melegen dobbanó szívetek Ne vonja be jéggel a kapzsiság!

Vadász Józsefné

0N0B°vnm

PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖN KI ADÁSA

V. ÉVFOLYAM. 288. SZÄM

1963. DECEMBER 10, KEDD

Egyesült három fmsz

Hét községben húszezer ember ellátásáról gondoskodik a Pilis és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet

— A Pál utcai fiúk című színművet mutatja be az Állami Déryné Színház Menőén, december 12-én, csütörtökön este.

MAI MŰSOR

MOZIK

Gyömrö: Hitler élete. Maglód: Asszony a teleoen (széles:. Monor: Vidám utazás, pilis: Eey év 9 »apia. Táoiósüly: A lány és az áHamUgvész. üllő: Asszony a telepen (széles). Vecsás: Születési bizonyítvány.

TTT-el »adások:

Csévharaszt. 19 óra. az iskolában: Munkáranevelés fontossága a .családban. Előadó: Deák Káról vné.

Masiód. 13 óra 30. a Bépevár- bsm: Pályaválasztás. Előadó: Dobos László.

Mende. 19 óra. a művelődési I házban: A föld kialakulása. Előadó: Németh Pál.

Monor. 18 óra. a művelődési otthonban: Mire tanítanak a szocialista nagyüzemek termésátlagainak példái? Előadó: Budai Ferenc.

18 óra, Kiosz: Mit jó tudni a bíróság működéséről? Előadó: dr. Szieel János.

14 óra. Vasipari Ktsz: Kézi műveletek gépesítése. Előadó: Kor- bulv Sándor.

Táoiósán. 18 óra. a művelődési ot'ibonban • Az anya és a gyermek 1oei védelme. Előadó: dr. Szegedi József.

üllő. 18 óra. iskolában: Problémát- a családi életben. L Előadó: Szabó Ovörevné.

Vecsás. 19 óra. KIOSZ székhazában: Századunk nagy technikai találmányai. Előadó: Pánav Iván.

A Pilisi Föl dm űvesszövetke- zet vasárnap délután tartotta meg egyesítő küldöttgyűlését a Gomba és vidéke, valamint a Nyáregyháza és vidéke körzeti fmsz-ekkel. E nagy fontosságú ülésen a 107 bényed, csévharaszti, gombai, kávai, nyáregyházi, pilisi és vasadi küldött közül 96 volt jelen.

Az ülést Göbölyös Ferenc nyitotta meg, majd javaslatot tett a jelölő bizottságra, melyet (Ványi Pál elnök, Mészáros György és Kedves János tagok) a küldöttek meg is szavaztak.

Ezt követően Csikós János, a Pilisi F.rnsz elnöke, első napirendi pontként beszámolt a három fuzionáló szövetkezet működéséről.

A kiskereskedelmi munka értékelésével foglalkozva megállapította, hogy a kereskedelmi ellátást megfelelő szintre kell emelni, ugyanakkor megfelelő intézkedéseket tesz szükségessé az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom növekedése is. Gombán ez a mutató 1533, Nyáregyházán pedig 1899 forint, míg Pilisen 3515 forint. Az említett számok emelkedését a községek élelmiszercikkekkel való ellátottságának fokozásával lehet elérni. Csikós elvtárs a továbbiakban részletesen foglalkozott az üzemágak tevékenységével, majd leszögezte, hogy azok meg tudnak birkózni a reájuk háruló feladatokkal.

Az új gazdasági egységről’is tájékoztatta a hallgatóságot az fmsz-elnök, amely 7 községben csaknem 20 ezer .lakos ellátását fogja biztosítani. Az egyesített szövetkezetnek 45 kiskereskedelmi egysége lesz — a szikvízlerakalokat leszámolva — ebből 17 szaküzlet, melyeknek többsége — pontosan 12 — Pilisen fog működni. Az új szövetkezet előreláthatólag évi 80 millió forint forgalmat bonyolít le és az üzemegységek száma el fogja érni a százat. Beszámolója végén Csikós elvtárs rámutatott arra is, hogy csak az összehangolt munka hozhatja meg a sikert és nemcsak a technikai fejlődésre, hanem a tömegszervezeti munka fokozására is nagy gondot kell fordítani.

A tartalmas beszámolót követő vitában a felszólalók — Gál Ferenc, Hor sík József, Dohai József Stránszki György, Szabó Ferenc, Gecser Sándomé, Rózsahegyi Pál, Kovács Pál, az FJK elnöke, Marót i Mihály és Lenthár Kálmán — valamennyien helyeselték a fúziót, több hasznos javaslatot tettek, pártatlan vezetést és egyenlő áruelosztást kértek. A válaszadás után az összevont küldöttgyűlés egyhangúlag jóváhagyta a gombai, a nyáregyházi és a pilisi fimsz-ek egyesítését és január 1-től a Pilis és Vidéke Körzeti Fmsz fögja majd ösz- sze és irányítja a korábbi három körzetet.

Az egyesítés élfogadása után Kátai István ismertette az új gazdasági egység alapszabályait, majd a jelölő bizottság javaslata alapján az alábbi összetételben fogadta el a küldöttgyűlés a Pilis és Vidéke Körzeti Fmsz igazgatóságát és a felügyelő bizottságot. Az igazgatóság elnöke: Csikós János. Tagjai: Tanyi Józsefné, Pálinkás János, Sass Sándor, Göbölyös Ferenc, Halasi János és Kovács Pál (Pilis), ifjú Méhész István és Botliic János (Gomba); Kalmár Pál (Bénye); Holló Károlyné (Káva); Kátai István és Bagi Istvánná (Nyáregyháza); Tóth István (Csévharaszt); és Radványi Miklós (Vasad). Póttagok: Galbács István és dr. Varjú Oszkár (Pilis); Koós Ferenc (Nyáregyháza), valarfiirat Szemők Imre (Gomba), A felügyelő bizottság elnökévé Dudás Józsefet választották. Tagok: Erős János- né, Tamási Sándomé, Klein János, dr. Kántor Ferencné és Sedró Jánosné (Pilis); Karácsonyi Józsefné (Nyáregyháza), Tanács Károly (Csévharaszt), kongó János (Vasad), Sparas Ida (Gomba), Stránszki György (Bénye), Hajducsi Mihály (Káva). Póttagok: Ványi Pál, Haluszka Mihály és Polgár János (Pilis), ifjú Zoliéi János (Nyáregyháza).

A küldöttgyűlés végén, egyben utolsó napirendi pontként Botlik János ismertette a Pilis és Vidéke Körzeti Fmsz 1964. évi feladatait, irányelveit.

Ilrutka János

GYÖMRŐl INTERPELLÁCIÓK:

Kérések és javaslatok a MÁV-hoz Panasz a Kossuth óvoda tatarozására A legifjabbak óhajai

Mint már hírül adtuk, a gyömrői tanácsülésen az egyebek tárgyalása során 16-an szólaltak fel. Ezek között számos közérdekű bejelentés, interpelláció hangzott el. amelyekre — úgy érezzük — érdemes visszatérni.

Tormási András szóvá te* te, hogy nem lehet Gyomron petróleumlámpát kapni, s ez most, az átmeneti áramszolgáltatási zavarok idején sok problémát okozott Az ilyen eshetőségekre is fel kellene készülni a kereskedelemnek. Gondos István a bejárók nevében kérte, hogy a Mendéről induló reggeli helyi vonatot is íűtsék. Hasonló kérdésben interpellált Bognár Miklós is, javasolva:

a szombat délben egy óra tájban Menőéről Pestre üresen befutó vonat menetrendszerűen közlekedjen,

azaz álljon meg és vegye fel az utasokat a közbeeső állomásokon. Blaskó Mihály leérte, hogy a légoltalmi oktatások szervezésénél a jövőben vigyázzanak arra, hogy ne egyszerre legyen beosztva egy-egy család minden felnőtt tagja, mert nem tudják a gyerelieket kire bízni.

Dunai Istvánná szóvá tette, hogy a Kossuth Ferenc utcai óvoda tatarozása nem készült kellő gonddal, kérte, hogy az ipari állandó bizottság vizsgálja ezt felül. Kürti Józsefné megyei tanácstag azt kifogásolta, hogy Gyomron

500 házban nem égették ki a kéményt,

mert az amúgyis leterhelt kéményseprőket maglódi helyettesítésre is beosztották.

Fuderer István a bölcsődével [kapcsolatos problémákat vetett fel: a betonjárda gödrös az épület előtt, kérte, hogy adjanak anyagot hozzá, s megjavítják társadalmi munkában; ugyancsak kért egy villanyégőt az épület kapujába. Tóth István szóvá tette, hogy egyes államosított házak előtt nem takarítják el a járdát. Kákái Ferenc, Prekler Györgyné, Szíjjártő Ija jós azzal foglalkoztak felszólalásukban, hegy meg kell szüntetni a járművekkel való közlekedést a beton járdákon.

Győry Sándomé a Matyis-kút kitisztítását kérte ismételtein. Jarina János az analfabéták összeírására adott határidőt rövidnek találta, s megkérdezte: ebben a felmérő munkában kapnak-e segítséget a tanácstagok a pedagógusoktól? Megdöbbenve hallottuk a választ, hogy a pedagógusok nem tudják vállalni ezt, sok munkájuk miatt. Hát a tanácstagoknak nincs sok munkájuk? S kinek legyen legelsősorban érdeke az analfabetizmus felszámolásq, ha nem a pedagógusoknak?

A tél örömei és gondjai

A Mikulást éppen a monori

Kossuth úti óvodában kaptuk lencsevégre, miközben az ajándékokat osztogatta a gyerekeknek. (Kép jobbra.)

Monoron, a Petőfi utcában kidőlt a telefonoszlop vezetékestől. (Alsó kép, balra.)

Ugyancsak Monoron, a Nemzeti Bank épületén a megdőlt tetőtartó jelzi a pusztító idő nyomát. (Alsó kép jobbra.)

WKty'z*' * • *Ni

v.:v < v >

• * "Pf

HB» í

• ■■■■

m .«tä“ ■ I

(Foto: Hrutka)

LEVEL A SZERKESZTOSEGHEZ

rpanácstalanul álltam a

I Mexikói úton és nem voltam biztos benne, hogy egy megállóval tovább mentem-e kelleténél, vagy hamarabb szálltam le — mert én az Amerikai utat kerestem és nem a Mexikóit.

Nem jártam még erre — hát csak nézelődtem, míg végre rászántam magamat a kérde- zősködésre. Miután hárman háromfelé irányítottak és mégsem értem célhoz, találomra befordultam egy sarkon. „Korong utca” — olvastam hangtalanul. Nézegettem a fázósan becsukódott épületeket, a söprögetö embereket.

Hirtelen megálltam. A pirosra festett ház oldalán, hervadt koszorúk között márványtáblán ez állt: — „A város peremén...” — Szívem

megdobbant. rácsodálkoztam az épületre. Itt élt egy ideig József Attila. Szinte vártam, hogy kinyil» egy ablak és kinéz rajta <5.. Hóla megint utam célja jutott eszembe: egy kórház az Amerikai úton ét a kórházban valaki,

aki nagyon tudott rajongani József Attila verseiért... Meg- indutlam tovább, gondolataimba merültem

E

szembe jutottak az infláció évei, amikor megismerkedtem Erzsikével. A férje abban az időben esztergályos volt — ő pedig egészen fiatal asszony. Mindig szavalt.

ról-holnapra elvesztheti sze- mevilágát. Egy hónapja keresik a baj okát — egyik tortúra a másikat követi. Most, amikor elértek mindent, amire vágytak: szép kis családi ház, tv: egy aranyhajú, bübá- kos kislány... Még fiatal és szép — még előtte áll az élet.. i

József Attilát és Adyt, Petőfit és Aranyt... s én hallgattam. Én voltam a közönség. És hogy szavalt! Minden ideg- szálam beleborzongott, ahogyan a Favágót mondta — vagy A walesi bárdokat.

Azután szavalt az MNDSZ rendezvényein, majd a nőtanácsén ... és bent a megyei békekonferencián ...

Most itt fekszik az Amerikai úton az idegsebészeten. A baj alattomosan tört rá. Mái kórterem ajtaja nyitva. A fi szemben levő ágyon egy arc. Ismerős és mégis idegen. A haja hiányzik. Szép gesz- tenyebarna haja egészen kopaszra van nyírva, összeszedem magam és belépek, örülünk egymásnak. Faggatom: van-e már eredmény? ö engem kérdez és verset kér. Nyugodt, pedig tud mindent. Elmondja, hogy az egy hónap alatt nem volt olyan nap, hogy a férje be ne jött volna,

s ha fel nem is jöhetett, de ittf volt, érdeklődött utána min- 'f dig, mindig.

— És ez olyan jó ... olyan \ nagyon jó — mondja elköny-f nyesedő szemmel. — Másképp $ már kétségbeestem volna. —ff Arca felragyog: — Már itt isff van! — mondja a fejem fe-ff lett meglátva belépő férjét, ff Igen, itt van és nem néz, 2 nem Iát senkit, csak a-kórházi f ágyon fekvő asszonyát, aki sá- $ padtan és haj nélkül olyan, ff mint egy kékszemű nagy fiú. ff Csak egymást látják. Á se-ff Xyempapírt lefejti a lesová- ff nyodott kéz és a rózsaszínű ff szegfű^ közül kivillannak a ff rózsák, pirosas, szinte lángol-f va — diadalmasan hirdetve f két ember örök szövetségét, ff hűségét. j

j'jgv érzem, felesleges harma- ? dik vagyok, elbúcsúzom. ? Megindultan megyek végig a$ folyosón. Fehérköpenyes or- fj vos járja a kórtermeket, utá-'f na nézek — és a szívem meg- ff telik reménységgel.

Ferenczy Hanna í

lett abbahagyni, mert az emberek más munkához lettek irányítva, és az úthengert szintén más munkához irányították el.

Itt is megjegyzem, hogy a magasépítők sem voltak kellő mértékben emberi és gépi kapacitással ellátva.

3. Teljes őszinteséggel mondom, hogy azok a dolgozók, akik az utat építik, a legnagyobb részvéttel vannak a sárban gyalogló dolgozók iránt.

A harmadik kérdésre az a megjegyzésem, hogy sajnálatos eset Gyömrő állomás építésének ilyen nagymérvű számításon kívüli lemaradása, annál is inkább, mert ebből a lemaradásból nemcsak az következett be, hogy azok a dolgozók, aldk a vonathoz jönnek és a vonattól mennek haza, sárban tesznek meg viszonylag hosszú utat, hanem az is, hogy a népgazdasági beruházási hitelmaradvánnyal szegényebbek lettünk.

Kedves Szerkesztőség!

Távol áll tőlem, hogy a gyömrői állomás újjáépítésének lemaradásából eredő felelősséget akár egy gondolatra is elhárítsam magamtól, sőt úgy érzem, hogy a legtöbb engem terhel. Azonban szeretném és kérem is, hogy azok, akik közvetve és közvetlenül érdekelve vannak Gyömrő állomás építésében legalább a rájuk jutó, igen kis felelősséget vállalják el.

Elvtársi üdvözlettel:

Gajtkó József

osztályvezető

MÁV Budapesti Igazgatóság

A MONORI ERDEI KÖNYVTÁR

a tanácskirendeltség épületében van. 492 kötet könyv áll az olvasók rendelkezésére. 64 állandó olvasót tartanak nyilván. A nyári idény alatt igen megcsappant az olvasók száma. Az utolsó 3 hónap alatt 227 könyvet vettek kézbe az olvasók. De itt a tél, a hosz- szű esték alatt bizonyára többen fognak kezükbe egy-egy könyvet, hogy elolvassák.

Az úttörők az iskola könyvtárát használják, pedig itt is megtalálhatják kedvenc könyveiket: a Vadölőt, Bőr- harisnyát, az iskolai kötelező olvasmányokat, útleírásokat. Vegyék ők is igénybe a könyvtár köteteit, ne csak a felnőttek!

— A zárszámadás előkészítéséről tárgyal mai ülésén íz úri Béke Tsz vezetősége.

— Az afrikai felszabadító harcokról tartott előadást vasárnap a györtirői párt- rlubban Kopácsi Balázs iskolaigazgató.

Teljes mértékben egyetértek 1963. november 16-ám a hírlapban megjelent sürgető cikkel, és a december 3-án megjelent bírálattal, amely azonban, úgy érzem, szem elől tévesztette kissé az „építés” rutoikonát. Nem könnyű Gyömrő vasútállomás újjáépítésének körülményeit röviden, mindenki számára világosam. és érthetően elmondaná. Talán ott kezdeném, hogy igen sok év múlott el addig, és igen sok elképzelés született, amíg az építkezés elkezdődött Senkit nem vádolok, azonban akár aiz építés jelenlegi ütemét, akár pedig a jelenlegi állását vizsgáljuk, nem lehetünk megelégedve.

Ez a prdbléma két okból

ered:

1. a község lakossága és hatósága jogosan szépet, jót, sokat akart és hamar;

2. az építtető pedig azt az álláspontot tartotta szem előtt, hogy „addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér.” Vagyis, kevés pénzből sokat csinálni, tovább menve szépet, hamar és jól.

Amiatt történt az, hogy Gyömrő állomás tervét többször kellett korrigálni, az eredetileg előirányzott költséget emelni, és ami még legalább ilyen súlyos: a tervezett befejezési határidőt tű llépni. Gyömrő állomás építésének tervezett befejezési határideje 1963. december 31. Az építés jelenlegi állása mindent elárul.

A lemaradást sok olyan körülmény ,okozta, amely a fentieken túl részben szubjektív, részben pedig objektív. Az objektív akadályokról a közismereten kívül mást nem kell mondani. A szubjektív akadályok közül azonban meg kell említeni, hogy az építkezés a vasútüzem teljes, fenntartása mellett történik. Sajnos, ez nemeseik a munka minőségét, de az iwten- sitást is igen nagy mértékben lerontja.

Fentiek után rátérek a bérlések tőlem telhető megválaszolására:

1. A kérdésnek kétségkívül indokolt a felvetése. A befejezés azonban nem ■ 1964. május, hanem 1963. december 31-re volt tervezve.

Ha rajtam múlott volna, sem vagyok benne biztos, hogy „a néhány hetes munkát” nem kezdtük volna el augusztusban, a befejezési határidő és a beruházási hitel felhasználására való tekintettel.

Szeretném megjegyezni, hogy az utat nem útépí- 1 tők. hanem magasépítők * építik, és ez azért történt így, mert az útépítőknek \ nem volt sem emberük, , sem kapacitásuk. j

2. Az útépítést azért kel- ]

SZEGFŰK ÉS RÓZSÁK