Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-10 / 288. szám
MEGJÖTT A TEL VII. ÉVFOLYAM. 288. SZÁM 1963. DECEMBER 10, KEDD Hatvan százalékos szervestrágyahiány - Emelkedett az állattenyésztésből eredő felvásárlás - Növelni kell a pillangós növények területét Az állattenyésztés fejlesztésének gondjai A temielcszö v et keze li vezetők legutóbbi értekezletén Nagy Ferenc, a városi pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője az állaittenyész- tés téli íedadaftaiiród beszélt. Nemcsak az állattenyésztés soron következő feladatai várnak megoldásra, amit az ősz vége, a tél eleje is sürget, de városunk állat- tenyésztésének tá viteti feladataival is foglalkoznunk kell. A városi tanács ötéves fejlesztési terve méltán állapítja meg, hogy a modern, nagyüzemi állattenyésztés kialakítása a jelen és a közeljövő feladata. Az 1960 óta kialaleult nagyüzemi állattenyésztés útján előre kell lépni és több eredményt kell felmutatni, mint eddig. 1960-ban lényegében a hagyományos állattenyésztési ágak összevonása történt meg és ez nem felel meg a korszerű, nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek. Városunk hús-, tej- és egyéb állati termékkel való ellátása, a felvásárló szervek igénynövekedésében jelentkező népgazdasági érdekek sürgetik a fejlesztést. Nesm utolsósorban gazdaságaink humuszban szegény talaj ainiak szerves-anyagigénye is előírja ezt. 1963-ban még 60 százalékos volt a szervestrágyahiány, ami növénytermesztésünk belterjes irányban való örvendetes fejlődésével a következő években csak növeli szövetkezeteink kielégíthetetlen szervestrágya-import- igényét. Ha a mezőgazdaság ipart jellegű üzemszervezetének kialakulásáról beszélhetünk, akkor az állattenyésztés a mezőgazdaság „nehézipara”. Az állattenyésztés jelen tőségét országos srtnten jól érzékelteti, hogy 1962-ben 6,7 milliárd forint (56 százalék) értékben a növénytermesztési és 5,4 milliárd (44 százalék) értékben az állattenyésztési főágazatiról történt a felvásárlás. A múlthoz viszonyítva 2 százalékkal csökkent a növénytermesztési felvásárlás és ugyanakkor emelkedett az állattenyésztésből való felvásárlás. A felvásárló szervek igényének; alakulását városunk vonatkozásában is tapasztaljuk. A városi tanács ötéves tervjavaslata a termelő- szövetkezetekkel egyetértésben 1965-ig felszámolásra javasolja a Petőfi és a Rákóczi termelőszövetkezetek sertéshizlalását, amj a múlt évben lényegében meg is történt. 1964-re népgazdasági megfontolások a'apján 560 sertés hizlalása szerepel a Petőfi Termelőszövetkezet tervében. Állattenyésztésünk fejlesztésének feladata kettős. Egyrészt növelni kell az állat- létszámot, másrészt okszerűbb takarmányozással emelni kell a termékhozamot. 1962-ben. termel őszövetkezeteinkben 1303 szarvasmarha volt, amit 1965-ig 1640- re kell növelni. A tehénállomány 516-ról 700-ra, a sertésállomány 1722-ről 3240-re, a juhállomány 3269-ről 4800-ra kell, hogy emelkedjék. A városi tervszámok szemléltetik az állatállomány fejlődésének arányait, amit nyomon kell, hogy kövessen az állati termékhozam növekedése. Az állattenyésztés eredményességének mutatója az, hogy 100 hold szántóra számítva, mekkora az üzem állatitermék-hozam vagy vágóállat óllafkiibocsátása. 1960 —1962 évek tényszámai jól mutatják városunk szövetkezeteinek eddig elért eredményeit, arz 1965-re tervezett muita,tószámok pedig az előttünk álló feladatokat érzékeltetik. Hízómairhából 1960-ban 100 kataszteri holdra 7,6 mázsa, 1962-ben 11,5 mázsa, hízósertésből 20,7 és 13,9 mázsa, vágóbaromfiiból 2.7 mázsa és 6,7 mázsa, tehéntejből 2,3 hektoliter és 3.7 hektoliter volt a 100 holdra jutó termelés. 1965- ben hízómarihóból 18,2 mázsát, sértésiből 16,2 mázsát, vágóbaromfiiból 8,8 mázsát, tejből pedig 7,5 hektolitert kell elérni. A kitűzött cél eléréséhez a szövetkezet takarmánygazdálkodását kell elsősorban fejleszteni. Az állattenyésztés legfontosabb bázisa a takarmánytermelés, ami a helyes felhasználással együtt jelenti a takarmánygazdálkodást. Még a meglevő állatállomány eltartása szempontjából is sok a tennivaló, nemhogy a fel- növelt állomány eltartása és hozamának növelése szempontjából. Az idei, új termésig számítva, szövetkezeteinkben több mint 6000 mázsa volt az abraktakarmány- hiány, amit tetézett, hogy 1962-ból 3340 mázsa adósság maradt fenn. Érdemes meggondolni, hogy az állat- tenyésztés költségeinek mintegy 80 százaléka anyagköltség, aminek nagy része a takanmánykölitség. Nem közömbös tehát, hogy ezek a költségek termékhozamban megtérülnek-e? A takarmányozási gondokon nemcsak a takarmány- termő terület növelésével, de a helyes termelési arányok kialakításával is lehet enyhíteni. Az az üzem gazdálkodik helyesen, amelyik a holdanként megtermelhető takarmányértéket számolja, mielőtt dönt, hogy mit vét takarmányozásra. Jó, ha a takarmányterniő terület 20 százaléka pillangós, amitől még el vagyunk maradva. s emellett arra is törekedni kell, hogy 10 százaléknál ne legyen nagyobb az a brakt a k ármány-hiány. A „zöld futószalag” helyes beállításával, a télire való silózással és nem utolsósorban az egyedi takarmányozás bevezetésével állattenyésztésünk hozamát gazdaságosan tudjuk növelni. Kelemen Sándor Ma este: Huszka Jenő : Mária főhadnagy című hóromfelvonásos nagyoperettjét a kecskeméti Katona József Színház színművészei adják elő ma este fél 8 órai kezdettel a művelődési házban. Irta: Szilágyi László, átdolgozta: Erdődy János. Díszlettervező: Borcsa István. Jelmeztervező: Márton Aladár. Koreográfia: Sallay Eta. Segédrendező: Mikolay László. Vezényel: Kerny Kálmán, Rónai Pál. Rendező: Udvaros Béla. Jegyeik válthatók a művelődési ház előcsarnokában. CUKRÁSZATI KÉSZÍTMÉNYEK SEREGSZEMLÉJE Minden évben rendezzünk vendéglátó napokat! Ünnepélyes hangulat uralkodott a ku! tárház emeleti nagytermében, amikor beléptünk, hogy megtekintsük a vendiéglátóipari .kiállítást. Szemet gyönyörködtető látványban volt részem. A bejáA pazar torta már talált rattal szemben elhelyezett cukrászati remekek a legmagasabb igényeiket is kielégítik. Természetesen a kiállított áruk nagy része kapható volt eddig is a cukrászdában, de így együtt valami kimondhatatlan kellemes hatást váltottak ki. A kiállítók nevét nem tüntették fel, így az elbírálás során lalat mint két jó testvér, jól megférnek egymás mellett. A sok csábító torta, a különböző tejszínes készítmények nem vonzottak annyi kóstolót, mint a borok. Igaz, a férfiak között is volt egy-két édesszájú vendég, aki inkább süteményt evett, de lehet, hogy csak azért, mert a felesége is vele volt... A látottakat értékelve megállapítható, hogy a cukrászkiállítás és a borkóstoló igen szép sikert aratott. A vendéglátó napok sűrű programján kívül nézelődtünk a Télapó vásárban is. Kisebb- nagyobb Mikulás-figurák bonbonok, csokoládék között válogathattak a vásárlók. És sokan voltak a vásárlók. Ügy látszott, hogy a vevők nem akarnak sose megfogyatkozni. Megfigyeltünk egy apukát, aki nagy igyekezettel akart a Vénusz előtt két jó nagy „mikit” a belső zsebébe süllyeszteni. Próbálkozását csak hosszas kínlódás után koronázta siker. Megelégedetten mosolygott a sikeres hadművelet után és elindult hazafelé. Sok olyan véleményt hallottunk, hogy ilyen rendezvény minden évben elkelne, mint a vendéglátóipari napok. Jól kezdődtek, reméljük, a folytatás sem marad el! Barta—Godány (Godány felv.) Akikre büszkék vagyunk Az asszonybrigád Szellő Dezsőné jóleső érzéssel beszél brigádjukról. Ez nem is csoda, hiszen szorgalmas munkájukkal, egymás megbecsülésével kiérdemelték az elismerést, és mellé a „szocialista brigád” címet már 1961. februárjában. — 108 százalékot vállaltunk — mondja a brigádvezető —, amit mindig jóval túlteljesítünk. örömmel mondhatom, hogy már kétszer Indultunk munkaversenyen és eredményeket is értünk el. Először a második díjat, másodszor pedig a harmadik díjat nyertük el. — Brigádunk minden tagja kiváló dolgozó oklevéllel van kitüntetve, azonkívül még négy munkatársunk kormánykitüntetések boldog tulajdonosa. E szép kitüntetések birtokában munkánkat még szorgalmasabban, figyelmesebben végezzük. A brigád most a zakuszkaHidegtálak szemléje „pártoskodásról” szó sem lehet. A földművesszövetkezet és a Ceglédi Vendéglátóipari VálNincs vesztese a vetélkedőnek Az átalakított központi étteremben a vendéglátóipari napok keretében hangulatos ma- gyarnóta-est volt. Igaz, hogy nem volt túl nagy az érdeklődés, de ez a hétköznappal magyarázható. Aki ott volt, az láthatóan jól érezte magát. A kitűnő zene, a finomabbnál finomabb falatok nem is szülhetnek rossz hangulatot. A földművesszövetkezeti étterem szakácsai kitettek magukért. Titokban talán még vetélkedés is van a földművesszövetkezet és a vendéglátóipar között. Melyik egység rendezvényeinek lesz nagyobb sikere, azt majd a tények bebizonyítják. A nemes vetélkedés azonban mindkét fél és a közönség számára is mindenképpen hasznos. Népes rokonság vagy szabálysértés ? Fuvarozásra használják egyesek a gépkocsijukat Nem nagyon hallottunk róla, hogy egyetlen személygépkocsi-tulajdonos is odakerült volna a szabálysértési előadó elé s ott kontárfuvarozásért akármilyen csekély összegre is megbírságolták volna. Van gépkocsi a városban, igen szép számmal. Négy- százharmine gépkocsit tartanak nyilván és van rögtön egy másik aggasztó értesülés is: nevezetesen az, hogy ahol ilyen szenvedélyesen szeretik a gépkocsit közel félezren. ott ugyanakkor egyetlen taxi árvásko- dik és még arról sem mondhatjuk, hogy fulladásig lenne munkával. Mi lehet ennek a magyarázata? Hiszen azért csak van ekkora városban helyi fuvar, csak jelentkezik lép- ten-nyomon olyan igény, hogy valakinek sürgősen távolsági fuvarra kell elszánnia magát. Ilyen esetben gyakran segítenek a kedves ismerősök, a jóakaratú rokonok, nagylelkű barátok. A sürgősen utazni szándékozó fülébe súgnak egy címet vagy egy telefonszámot és bizalmasan hozzáteszik, hogy abszolút megbízható kocsiról van szó. csak nem szabad senkinek elmondani. A legbeszédesebb bizonyíték talán éppen a szombat délután. Különösen így késő ősszel, tél elején, amikor már megforrtak a borok a pincében és „lakodalom van a mi utcánkban.. Egy-egy szombat délután negyven-ötvenre tehető a szebbnél szebb személygépkocsik száma, amelyek végigrobognak a város utcáin a násznéppel és a fuvar egyes „jól értesültek’’ szerint csak egy százas. Kedves színfoltja a nászmenetnek, ha néha-néha a taxivállalat kocsija is előfordul. Persze valamivel olcsóbban. Nincsenek adatok arra vonatkozóan, hogy kik azok a kocsitulajdonosok, akik már eleve azzal a céllal vették a járművet, hogy majd ma- szekfuvarokkal megkeresik az árát. Ez annál is inkább nehezen bizonyítható, mert ha megkérdezik őket, mindig rokoni kapcsolatokra hivatkoznak. Egyenesen meglevő, hogy egy-egy autótulajdonosnak micsoda kiterjedt rokonsága van! Akad olyan, akinek egy szombaton négy-öt fuvar is kitelik ebből a mérhetetlenül népes rokonságból. De vajon meddig? Mikor figvelnek fel az illetékesek a nyilvánvaló szabálysértésre? gyártás egyik munkálatát, az üvegeik tisztítását, címkézését és csomagolásét végzi. Az asz- szonyoik már jól összeszoktak, munkájuk szinte eggyéfonódik a kollektív érzéssel. Természetesen a gyári munka után, az otthoni „második műszak” mellett a szórakozásra, pihenésre is jut idő. Ezt az időt is együtt töltik, ha tehetik. Együtt mennek kirándulni. A nyáron felejthetetlen kirándulást tettek Budapestre. Délutánonként meglátogatják egymást, vagy volt munkatársaikat, hiszen úgy érzik, azok is brigádjukba tartoznak. Néhány brigádtagjuknak van televíziója,, ahol egy- egy jó előadáskor megjelennek az asszonyok, majd másnap munka közben együtt megbeszélik, megvitatják az előadást. így a munka is jobban, gyorsabban megy — mondta az egyik asszony — és legalább még egyszer átgondolják közösen a látott filmet vagy színházi közvetítést. — végh — — Az Arany János Művelődési Ház a tél folyamán színházi bérletsorozatot ad ki. Hat előadásra szol a bérletsorozat, amelynek éra felnőtteknek 43 és 36 forint, iskolásoknak 24 forint. A bérletek a művelődési ház irodájában és az üzemi megbízottaknál válthatók. — A csendháborítás ára 200 forint. Kiss Sándor (Eötvös Károly u. 44.) éjnek idején megfeledkezett azokról a dolgozókról, akik már pihenni tértek. A hangoskodásért 200 forintra bírságolta a szabálysértési hatóság. MIT LÁTUNK A MOZIBAN? a gengszter. Norman új angol filmbohóÉn és Wisdom zata. Magyar híradó. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. Pénztámyitás 4 órától. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Szraokó János és Juhász Erzsébet leánya* Erzsébet Mária. Siroki János és Kovács Marcit Lidia leánya: Margit Erika. Szőke Sándor Vince és Nvlt- rai Anikó Katalin fia: Sándor Péter. Katona József és Rimóczi Ilona leánya: Ildikó. Házasságot kötöttek: Váradi László és Rédai Mária. Pesti Antal és Péter Borbála. Kocsis Béla és Rab Terézia Irén. Meghaltak: Makándi Ferenc 89 éves. Tarcsi József 87 éves. Balogh Ferenc 39 éves. Fehér Istvánná Csorba Hona 57 éves. Boros Lászlóné Kovács Hona 44 éves. Kovács Sándor 81 éves.
