Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-08 / 287. szám

MEGYEI K/Cíflaa 1963. DECEMBER 8, VASÁRNAP BARANGOLÁS ITÁLIÁBAN Absztraktok és lakbérek Olaszország számtalan városában, így például Seni­galliában is a gépkocsik még mindig nem szorították ki a konflist. Az „egy lóerős" járművel olcsó és tanulságos a városnézés dánk” nem fukar ember. Igaz, korábban jónéhányszor össze­ütközésbe került a szakszer­vezette] de alighanem tanult a saját kárán. Ma már korszerű öltözőnk van. sokat könnyítettek a munkán és a munkakörülmé­nyek is javultak. És ami a legfontosabb: a régebben egy­helyben dolgozók részére a gyáros lakásokat építtetett. Ha kíváncsiak, szívesen megmu­tatom a mienket. A gyár lakótelepe — bát­ran nevezhetjük így, hiszen kilencvennyolc majdnem egy­forma kis társasház áll egy­más mellett — lesi egyik ma­gas dombján épült. A házak rendkívül barátságosak: hat lakás van mindegyikben, két­emeletesek, a lakásokhoz er­kély. a házak előtt park. Bár róluk mintáznák építészeink a nálunk énfilő társasházakat! Remek beosztás, beépített bú­torok — ez jellemzi a 3 szo­bás otthonokat. — A lakbér? — érdeklő­döm. — Aránytalanul kevesebb, mint bárhol másutt az or­szágban — hangzik a válasz. — Mi például 4400 lírát (kh. 220 Ft.) fizetünk havonta. És ha tíz évig egyfolytában a gyár alkalmazottia maradok, a lakás az enyém. Amikor Senigalliában el­meséljük élményeinket, a pol­gármester csak legyint. — Iesiben bizony könnyebb a helvzet. De csak érdeklőd­jön nálunk vaev bárhol má­országban. Négv-öt- szörösét fizetik az emberek az lesi lakbérnek. És hánvan él­nek még mindig barakkokban. vagy egy szobában összezsú­folva! Egy-egy „emberséges” tőkés legfeljebb helyenként enyhíti a lakásgondokat. A kormány átfogó lakásépítési programja minden évben mó­dosul és nagyon messze van még a megvalósulástól. (Folytatjuk.) Gy. D. Leánykérés harapófogóval és bicskával Véres szerelmi dráma zaj­lott le szerdán este Üllőn. Lakatos István 22 éves falu­beli segédmunkás úgy hét­nyolc óra tájban felkereste a 17 éves K. Évát, akivel nemrég kilenc hónapig kö­zös háztartásban élt együtt. Kérlelte a leányt, térjen vissza hozzá. K. Éva azon­ban hallani sem akart er­ről. Miután a kikosarazott fiatalember látta. hogy itt már semmi keresnivalója, elkeseredésében felkapta az asztalon heverő, harminc centiméteres harapófogót, az­zal többször fejbe sújtotta szerelmét, majd előkapta bicskáját, s azzal a fiatal lány lágyékába szúrt. A szörnyű tett láttán oda­ugrott a leány édesapja, az ötvenéves K. József, s meg­próbálta megakadályozni lá­nyának meggyilkolását. A fel- hevült kérő ekkor az apa ellen fordult, a harapófogó­val őt is többször fejbe­vágta. majd az idős embert hasbaszúrta. A megvadult fiatalember két áldozatát életveszélyes állapotban vitték a mentők az egyilk budapesti kórház­be. Lakatos Istvánt szán­dékos emberölés kísérlete miatt a rendőrség letartóz­tatta. Perzsaszőnyeget, női táskát, golyóstollat, pipát, kefét, aszalt gyümölcsöt exportálnak a Pest megyei Tanács üzemei Számos országban öregbítik a magyar ipar hírnevét a Pest megyei Tanács üzemeinek termékei. A legnagyobb exportáló a Vegyi és Kézműipari Vál­lalat. Az idén 40 millió fo­rint értékű árut szállít külföldre. A vállalat abonyi telepén ké­szülő kézi csomózáséi perzsa- szőnyegek szovjet, svéd, lu­xemburgi. belga és osztrák vásárlók lakását díszítik. Évente összesen 7500 négyzet- méter. különböző mintájú és nagyságú szőnyeget küldenek külföldre. A szentendrei tele­pen golyós- és töltőtollat ké­szítenek. Különösen a jugo- szlávoknak tetszik a magyar írószer, mert az év utolsó ne­gyedére 4.6. a jövő évre pedig 9 millió forint értékű tollat rendeltek A szovjet nőket a kistarcsai telepen varrt reti- külök. strand- és pipere­táskák. valamint a sportszaty­rok ., hódították’1 meg. Az idei 22 millióval szem­ben a jövő évre 31 millió forint értékű táskát kér­tek. Sok külföldi háziasszony munkáját könnyítik meg a Monori Kefegyár termékei. Partvisokat, különféle keféket és. meszelőket küldenek a vi­lág minden tájára. A Nagy­kőrösi Faipari és Dohányzó- cikk Vállalat pipáit a hollan­dok és a iugoszlávok vásárol­ják szívesen. A kis üzem híre eljutott a „pipázók” hazájába, Angliába is. Az idén 1300 dara­bot küldtek a szigetországba. Sok nyugati háziasszony tá­lalja fel a ceglédi szárítóüzem termékeit. A különböző aszalt gyü­mölcsökből évente 10 mil­lió forint értékűt szállí­tanak a határainkon túlra. A megyei tanács üzemei az idén mintem 60 millió 1o- rint értékű árut exportálnak. a jövő évben pedig 62 millió forintos megrendeléseket tel­jesítenek. Fürdő után — felfrissülve Abonynak, a csaknem 16 ezer lakosú, városszámba menő nagyközségnek, hosszú időn át nem volt megfelelő fürdője. Az elmúlt évben a község egyik régi kastélyépületét vették igény­be erre a célra1. A kastélyt a tanács újjáépíttette és belső helyi­ségeiben, valamint kertjében fürdőt létesített. A ragyogóan tiszta fürdő — a korszerűen berendezett fürdőszobák, zuhanyo­zók, a kertben felépített melegvízű úszómedence —. valóban minden elismerést megérdemel. Az abonyi fürdőépület homlokzata + + Főként a munkaidő után jönnek a látogatók, leginkább ipari munkások, akiknek gyakran várniok kell + + Fürdő után — felfrissülve (Gábor Viktor felvételei) Régi kedves ismerősökké ölelkezünk a senigalliai állo­máson. Az Olasz Szociálist? Párt helyi szervezetének kép. viselői tavasszal jártak ha­zánkban, innen a barátság Programban tellát nincí hiány: Filippo Benedetti pol- gármesterhelyettés kitűnő szervező és fáradhatatlan ka­lauz. Egvik este modern festők tárlatára invitálnak. Bár Ve­lencében már kaptunk némi ízelítőt a „modemekből”, kí­váncsian indulunk, hátha . . . Rossz sejtéseink azonban saj­nos nem bizonyultak alapta­lanoknak. Mintegy száz fest­ményt állítottak ki a városka múzeumában Neves. Itália- szerte ismert szerző műve ugyan nem szerepelt köztük, de azt hiszem. így is képet adott arról, milyen is o „modern" festészet. Az egyik képen például a felső sarokból iszonyú kancsi szem meredt. Színek orgiáját fröcskölte a vászonra a „mes­ter”. A sötét lilától a zöld valamennyi árnyalatán át a kék temérdek változata sze­repelt a festményen. Az alá­írás: ..Lelkiismerét’1. Egy má­sik kénen a centrum felé ki­sebbedé négyzeteken kívül a világon semmit sem fedez­tünk fel. Mint valami szédü­letes méretű keresztrejtvény, olyannak tűnt. Szerzőjének bizonyára ennél sokkal töb­bet mondott a kép, mert az ismert latin mondást válasz­totta címéül: „A változatosság gyönyörködtet”. A képeknél jóval mara­dandóbb élményt nyújtott szá­munkra a város és néhány frissen szerzett jó barát ked­ves figyelmessége. Senigallia olasz értelemben igazi kisvá­ros. Lakosainak száma nem éri el a negyvenezret. Ipara jelentéktelen, ám idegenfor­galma számottevő. Száz szebb­nél szebb hotel sorakozik ten- ^■partján. Városunk — magyarázza Filippo Benedetti polgármes­terhelyettes — nem tartozik az úgynevezett luxus üdülő­helyek közé. Emiatt az árak is szerényebbek a szállodák­ban. viszont a vendégek szá­ma annál magasabb. Az idén mintegy félmillió vendég — külföldi és olasz — for­dult meg Senigalliában. Sok „törzsvendégünk” visszatér minden évben a megszokott hotelbe Nyugat-Németország- ból, Svédországból. Ausztriá­ból. Norvégiából és Svájcból. Közel van hozzánk San Ma­rino. Ancona, az Abbruzzók hegyvonulata, a tenger pedig kellemes fürdési lehetőséget biztosít. Ami a kirándulásokat illeti. ^ bizony Senigallia fekvése rop- ^ pant szerencsés. Bármerre in- ^ dúl az ember, szép tájak, fes- ' tői városok szegélyezik az utat. lesi például alig egyórai autóút Senigalliától. Hét- nyolcszáz esztendős város Gyufagyára ősztől tavaszig kétezer embernek ad kenye­ret Miután májustól szep­temberig az idegenforgalom a hajózás rengeteg férfit és nőt elvon a városkából, az el­més gyáros szezonjellegű ter­melést folytat. Üzemében, úgvlátszik. gyakran váltakoz­nak a munkások, mert a i.törzsgárda” kialakításának sajátos, ám költséges mód­ját választotta. Minderről Patrizia, a gyár betanított munkásnője. az Olasz Kom­munista Párt helyi szerveze­tének egyik vezetőségi tagja így tájékoztat: — A mi padronénk. „gaz­(10) hogyan állok | az< í Őt most is a fiatalabb fiúk f szórakoztatták. Felkérte. A í lány meleg pillantással mon- dott érte köszönetét. — Ara- \ nyos kislány — állapította £ meg Feri. J Amint elvitték Katit, újra ^ Ilonkát kereste. Most már valahányszor fel- \ kérte, néhány lépés után újra \ és újra hallotta a mind kihí- vóbb hangot: J —- Szabad? £ Ilonkát át kellett adnia, í Bosszankodott. Ez az ele- í gáns fráter rájuk akaszko- dott. Esészen magához szorí- £ tóttá. Ilonkát. Feri tdhetetle- ^ nül nézte. Akkor közvetlenül £ mellette megszólalt egv hars: ^ alacsony. szeplős képű fiú £ mondta a szomszédjának: \ — Nézd a Lakyt, milyen £ klassz nőt fogott. A kis szeplős alak Ilonká- ra mutatott. ^ — Figyeled? — Űriszabó. teheti — £ mondta a szomszédja. — Jól 2 megy neki. '/ ^ — Ezt is beprotezsálja az í apja műhelyébe, mint a Ba- ^ bát. Legalább kettő között J; válogathat. íj Feri vörös lett a haragtól, í Gyors léptekkel a táneolókhoz sietett. Dühében elfelejtette, A timúmmilik tél Leltárcímke sorszámozva kapható VASÉRT Vállalatnál Bpest Vili., Üllői út 32. | ra I hogy a fiú tőle kérte el Ilon­kát. — Lépj le öcsém — mordult rá a Lakynak emlegetett ki­kent fickó. Megállt és nekitá­masztotta vállát az övének. Feri türtőztette magát. — Nono! Ne olyan hevesen — válaszolta. De nem hátrál­hatott. Megismételte: — Sza­bad? Laky kakaskodott, szembe­fordult a fiúval. Még mielőtt bármit is tehetett volna, ha­talmas pofont mért Feri füle tövére. 14. KIRE NEHEZTEL ILONKA? Feri úgy érezte, mintha vízbe zuhanna. A csattanás- ra többen felfigyeltek. Ösztö­nösen meglendült a keze, vissza akart ütni, de néhá- nyan közéjük ugrottak, ökle a levegőt érte .;: Szörnyű szégyenérzet vett rajta erőt. Ilyet még sose élt át. Ez az egész, ami történt, annyira valószínűtlennek tűnt. hogy szinte levegő után kap­kodott. Ügy tűnt. mintha rossz álom tört volna rá. zúgott a füle, forgott vele a terem. Ebben a percben ott termett Zsíros. — Miért ütött meg? — kér­dezte. — Semmiért — mondta ő. 1— Az én ismerősöm ez a lány. — Ja, vagy úgy? — fogta fel a helyzetet Zsíros és meg­markolta Laky mellét, aki harciasán állt Ilonka mellett. Villámsebesen pótolta, amit Feri elmulasztott. Amúgyis szívesen fitogtatta erejét, most még annak a kockáztatásával is, hogy az idősebbek meg- botránkoznak eljárásán, még mielőtt az egyet is szólhatott volna, három hatalmas pofont mázolt Laky Béla képére. Most nyilvánvaló lett, hogy milyen nagy tekintélye van Nándinak. Néhány másod­perc telt el néma döbbenet­ben, aztán többen köré.iük se­reglettek, közbevetették ma­gukat: — Ügy kell neki! Megérde­melte! Feri ellenfelét kisodorták a folyóséra. Velük ment ő is. Az arca égett, de jobban égette belül­ről a szégyen. Iszonyú — gondolta —. mit gondol most rólam Ilonka? Mi lesz, ha megtudják a gyárban ...? Ha Badantinak meg a többinek a fülébe jut.:. elébük? A folyósón felcsattant Zsí­ros hangja: — Hogy mertél ilyet tenni, te nyavalyás? Hirtelen még két pofont mért az megrettent úriszabó képére. — Ez már nem az első eset — pattogott Zsíros. — Meg­hívnak a bálra és pimasz mó­don botrányt csinálsz. Bántott téged ez a gyerek? Feri nem tudta, örüljön-e vagy sírjon, hogy Horváth Nándi ennyire apáskodó kiál­lással kelt a védelmére. Meg­fosztotta őt a bosszú elégté­telétől, bíráskodik, mintha ő ott se lenne. Sokan álltak körülöttük. Néhány lány is. Uonkáék bentmaradtak a teremben. De Feri bizonysággal érezte, hogy a két lány s az anyjuk így is megtudja, mi történik a fo­lyósón. Gondolt egy nagyot, félretolt mindenkit, aki köz­tük állt. Zsíros pofonjai pi­rosra festették Laky Béla fü­lét. Ezért ő beérte azzal, hogy kétszer egymás után megcé­lozta a jólvasalt fiatalember fenekét. De La&y ezt már nem fo­gadta olyan megadással, mint a bivalyerős Zsíros pofonjait. Készült., hogy bírókra keljen Főivel. Öklök emelkedtek a levegőbe. Feri meglepődött: a bálozó társaság őt védte. Is­meretlen emberek igazságér­zete fellázadt és megfékezte a pi­gyűrűkkel felcicomázott, perkőc alakot. Laky megtorpant. Jobbnak látta, ha elpárolog. Hóna alá fogta a télikabátját, öklét ráz­va ment le a lépcsőn. Feri zavartan, bizonytalan léptek­kel ment vissza a terembe. — Mi lesz most? — szorongott: — Kinevetnek. Próbálta vigasztalni magát: sokan tudják, hogy letörlesz­tette az adósságot. Laky sem úszta meg szárazon ... Sőt..; De azért továbbra is nehe­zen oszlott a zavara. Mit Szól Ilonka? Mekkora kalamajkát okoztam ... Hirtelen felötlött benne a kérdés: Melyik csapás érin­tette Ilonkát kellemetleneb­ből, az-e, amelyet ő kapott Lakytól, vagy amit Zsíros só­zott Laky Béla nyaka közé? Nem tudta, miért gondol er­re, de ezekben a percekben mellbetaszította a gyanú: hát­ha Ilonka szívesen táncolt Lakyval, hátha ... Ostoba vol­tam. otromba — tört rá a két­ségbeesés. — Nevetséges: visszakértem a táncosától, . Most már mindegy — gon­dolta Feri elkeseredetten. —* Eldől, hogy melyikünket vá­lasztja. . Odament a lányhoz, fel­kérte. Ilonka szótlanul követ­te. Arcáról semmit se tudott leolvasni. Vajon mire gondol? (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom