Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-08 / 287. szám

W#3. DECEMBER 8, VASÄRNAP •“t/Knftop 5^e^X^^XX\^\V^XXXXXXXXX^N^X\X\X^XXX>X\XX>XXXXXXV^XXVXXXX^X^XVX\^NX^X^N^^^XN^X^XV^N^^X\V^ Találkozás a hídon Nagyon kérem. csak azok olvassák el az alábbi soro­kat, akik szemet tudnak hunyni egy kis szabálysértés fe­jlett. Mert — kedves belügyi elvtársak, ugye. most nem figyelnek ide? — Letkésen, ebben a határmenti kis falu­ban a község vezetői meg-megsértik a szabályt. Ha nem lesz baj belőle, elárulom: hogyan? Hid, hidacska áll a falu közepén. Az Ipoly on ível át. s a közepén húzódik a Határ. Élő ember nem teheti rá lá­bát, mert ez a híd nem átkelőhely. Pedig, sokan átmenné­nek rajta! Hiszen innen-onnan a fele falu rokon ... No, de hc&y a témánál maradjak, mégis van olyan. % aki nagy titokban megszegi a tilalmat. Méghozzá nem is í, akárki, hanem hivatalos személy, a tanács elnöke, név sze- £ tint Kabarcz Vilmos. S miért teszi ezt? Elárulom: rande- ^ vút szokott adni ott. Kiknek?*Hát a túlsó part tsz-elnökei- £ nek. És vajon mire mennek ezek a szabálysértő, titkos ^ randevúk? Ha északi szomszédaink budapesti nagykövete £ meg nem neheztel érte, megsúgom: véd- és dacszövetség f van ott alakulóban ... < Most júniusban is megtörtént, hogy a letkésieknek % nyolcvan holdon maradt learatnivalójuk. Kézzel nem bír- £ ták volna. Mit tegyenek ? < % A tanácselnök fogta magá-t és kiment a hídra. Köz- ^ ben túlnan is jöttek férfiak. Miről beszélgették, miről nem ^ —élég az hozzá, hogy egyszerre csak átdöcögött a hídon | Jpolyszalkárál egy szép. korszerű, kévekötő-aratógép. Át- % jöét és ittmaradt. Kölcsönben. De olyan kölcsönben, amely f addig szólt, míg csak a gépet odaát ki nem sele jtezik. Az- £ tán másszor fűkaszáló, ismét máskor Zetor-alkatrész, ka- < sza köszörűkő. meg még ki tudja mi minden érkezett! £ No, persze, a letkésiek sem maradtak adósak. Átküldték í mindazokat a magyar gépalkatrészeket, amelyek az ottani f szövetkezetieket segítették ki... Hát ilyen titkos és illegális üzelmek folynak a leikési , határszélen. De most már nem sokáig. Mert Letkésen — j, de végig az egész Ipoly völgyében is — széltében-hosszá- ^ ban ugyancsak sokat beszélnek Kádár és Novotny elv- j táirs emlékezetes nyilatkozatáról. Arról, amelyben a köz- ^ tünk levő határ további lebontásáról esett szó. Sokat, be- szélnek róla, talán többet és nagyobb örömmel, mint bár- mi másról ... Nagy örömükben, gondolom, mindenki osztozik, lao.zi találkozás lesz ez, s most már nem is a hídon... i Firon András SWCVN>X>X>X\>>XN>X»CWXSXV>>XVXXVXXXX>XV»X>XXX>>XVVVNN^XVVVVXXXVXXX>>X>^^XXXVVVVVXVVs Vásároljon az Ecserin... A párbeszéd a három ember között a pesti ócskáspiacon pontosan igy zajlott le: FIŰ: Fater, eladom ezt a klassz könyvet. Adjon érte egy húszast és a magáé. ÁRUS: Ezért az ócskasá­gért? Hiszen ez giccs, csak nem képzeli, hogy el tudom adni. Büdös, “piszkos, nem kell. FIŰ: Na. ne károgjon fater. Ez egy klassz szerelmes bal­hé. Jó vastag. Egy tizes. ÁRUS: Régi. nem kell sen­kinek. Ma az újat veszik, az a valami. Egy kettest adok érte. FIŰ: Adom a duplájáért. Ezekután a Flört vagy szere­lem című zsirpecseles remek­mű gazdát cserél. Az árus máris munkához tát. Fejkendős asszonyságot vesz célba. ÁRUS: Nagysád. akar olvas­ni egy igazi jó könyvet? Ez valódi irodalom, ez nem ter­melési beszámoló. Egy húsza­sért odaadom. Nö: Ezt a vacakot? Nem kellene a feléért sem. ÁRUS: Pedig ez igazi stori. Egész éjjel nem tettem le. Tudja, hogy mik vannak ben­ne? Ennyiért ingyen adom. Nö: Ezt a vacakot. Egy tí­zesért is vékony. ÁRUS: Ez vékony? Ez egy valódi francia könyv. Nö: Vacak. Nem ér semmit. Régi. ÁRUS: Na, ne mondja. Egy könyv annál drágább, minél régibb. Még két perc és a Flört vagy szerelem című zsírpecsétes re­mekmű hatért ismét gazdát cserélt. (—mi) Járva-kelve X kartárs már másfél éve gyalog jár munkahelyére — Érdről Diósdra. Takaréfkosko- dik. Autót akar venni. A magyarok töméntelen mennyiségű — és blokk alatti forintért — jó kávét isznak. Emiatt mind több lesz a szív­bajos ember. tr En már azért teszem a forin­tot a blokk mellé, hogy a kisasszony valamivel gyengébb kávét adjon. ★ Ismerősöm, amióta szigorú fogyókúrát tart, hat kilót hí­zott. ★ Amióta televízióm van, tár­saságban csak a tavalyelőtti filmekhez tudok hozzászólni. ★ Barátom a közgazdasági egyetem elvégzése után negy­venhét éves fejjel beiratkozott jogot tanulni. Kalaplevéve faggattam, mi ad neki ehhez erőt. — A huszonnégy nap pótsza­badság — felelte őszintén. ★ — Fradisták vigasza: a ci­gány is megverte a fiát, ha kártya közben elsőnek nyert. ★ — Jobb lenne, ha a tv nem közölné előre a heti műsort : legalább reményünk lehetne. ★ Közeleg a téli olimpia ideje s Innsbruckban még se hó, se j jég. Nem kellene rugalmasan ! átállni a görkorcsolyára? * Mi a követelmény egy mai futballistától? Mindkét láb­bal jól rúgjon kapura és balegyenese megközelítse a Papp Laciét. , Posta I.ászló Országszerte díszít a szentendrei kerámia ORSÓS, NÁDAS, KOMPOZIT MINTÁK - TÖBB MILLIÓS ÉVI TERMELÉS Tört fénnyel csillan a tél eleji napsugár a virágtartó melegsárga mázán, s megbi- zseregteti a belé ültetett san- sevieria hosszú, hegyes leve­leit. A falon függő, stili­zált kerámiahal pasztellszí­nei lágyságukkal vonzzák a tekintetet, s a párázó, meleg víz érzetét kelti a kékeszöld­re futtatott fürdőrács, amibe hullámokat mintázott terve1- zője. Az ajtóval szemben szí­nes keráimialaipok függnek a falon. Olyanok, mint az építőjáték, s színeik gyerme­kien tiszták. Falaik belső vagy külső burkolására használják a kerámialapokat. Mind mintadarabok. Nevük is van: sima, zsákos, orsós, nádas, kompozit... de ki tudná így, kapásból vala­mennyit felsorolni. Nehéz len­ne meghatározni, a névvel azonosul-e a minta, vagy for­dítva. De ez nem is fontos. A kerámiák beszélnek ön­magukért. Szépek, úgy for­mára, mint színre. Magukra az iparmű veszeti főiskola vagy a budapesti Mednyánszky Képcsarnok mind-mind va­kolatba ölelve őrzi a szent­endrei kerámiadíszftéseket. A kerámia színes palástja: a máz. Mily sok árnyalat, mennyi elképzelés keveredik az agyag szürke porával, a kemencék 960 fokos izzásá­ra előgyöngyöző, verejték­kel, míg a formátlan gyurma bábjából kibontakozik a szín­pompás kerámiapille. Csupán a most épülő szegedi gimná­zium 450 négyzetméternyi falfelületéhez 66 féle szín­változatú, formájú lap és A távollevő vb-elnököt helyettesíti Csiba Józsefet bízták meg a gödöllői tanács vezetésével ÚJFAJTA „AGITÁCIÓ" Az egyik Nagykáta járási faluban történt. Térítésmentes véradást tartott a Vöröskereszt. A férfiak egy népes csoportja — miután végzett a véradással — felkerekedett. A közeli ital­boltba mentek ..pótolni” az elvesztettet — ahogy áz asszonyok­nak indokolták. Hamarosan igen emelkedett lett a hangulat, hiszen szor­galmasan „pótolgattak”. A vidám szó. a nevetés másokat is odacsalt. — Hohó. kis barátom — fogadták az újonnan jöttéket. — Nein tudod, hogy ide csak az ülhet le, aki már túlesett a vér­adáson? Eredj vissza, ha hozod a kiskönyvet, neked is jut. egy pohár. Az eredményes ..agitációnak” meglett az eredménye. Még aznap tizenketten tették meg visszafelé az utat a körzeti orvosi rendelőig! nak. Tizenegy év óta tudó­sítja rendszeresen lapunkat a gödöllői és járási események­ről. Hogy mennyire szívügye ez a munka, arra jellemző: szorgalmasan és pontosan feljegyezte, eddig hány le­velet, tudósítást küldöty szer­kesztőségünkbe. Jelenleg a 880,-nál tart. Most, hogy megkapta a fel­mentését a MÁV-tól és át­vette Gödöllőn a vb-elnöki teendőket, beszélgettünk vele, örömmel üdvözöltük új mun­kahelyén. — Jól ismerem a község életét, problémáit — mon­dotta. — Én elsősorban a mű­szaki kérdésekkel akarok fog­lalkozni, mint tanácselnök. Itt tudok ugyanis a legtöbb segítséget nyújtani Berze Já­nos vb-titkámak. Nálunk sok lakóház van állami tulajdon­ban. ezernyi megoldásra váró problémával. Sok út épül, az új vízmű munkálatai is most folynak. Lesz tehát elég tennivalóm. Azt remélem, bogy a rövid helyettesítési időszak alatt is sikerül elő­re vinni a megoldásra váró sok probléma közül néhány legfontosabbat. Mi a magunk részéről mun­kájához sok sikert kívánunk. <h. f. p.) j idom készül. Az évi terme- j lesi érték két-hárommillió fo­rint. k | Földszintes épület ad ott- : hont az üzemnek. Most hoz- i ták rendbe, társadalmi mun- i kával, s erre nagyon büsz- ; kék. Balogh Sándomé. az I alapszervezati párttitkár — I ez a kemény kézszorítású, vi­dám asszony — volt a I munka szervezője és lelke. De mindenki serénykedett. Összeszokott kis társaság ez, ha kell, a maltert keverik, s ha azzal készek, megy a munka tovább! A tömítőben. ahol formá­ba kerül az agyag, Liska Jó- zsefné jár élen. Kovács Im­re az égetőben vigyáz, hogy ne legyem selejt, Nagy Sán- dorné, pedig a mázozó leg­jobb munkása. * Festékes tégelyek tarka so­kasága, többszöri égetéssé., mozaikszerűvé mázozott relie­fek, karcsún ívelő vázák, s modern vonalú, zömök tá- lacskák sorakoznak az asz­talon. Kerámiák a falon. Hatalmas táblán betűk, az ablakban virág. A mennye­zetről lopótökök csüngnek alá, s egy kis polcon ere­deti alakú termések. A for­makeresés. a valóság ábrázo­lásának egyéni segédeszkö­zei. Ilyen B. Urbán Teréz, az üzem iparművészének dol­gozószobája. Itt alkot ez a meleg tekintetű fiatalasszony, aki munkáival híven ábrá­zolja azt a kort, azt a társa­dalmat, amelynek talajában műved születnek. Sokszor küzd a szűklátó­körűség, a primitívség hatá­rát súroló kispolgári mara- diság ellen, de mindig de­rűs optimizmussal, maradék­talan hittel, a művészet em­bert formáló erejében. k Építészek, festők és szob­rászok anyagba álmodott gon­dolatai öltenek itt testet, ebben a szentendrei kis üzemben. Ruttkay György MIÉRT SZÁNTOTTÁK KI SZOLGA JÓZSEF SZŐLŐJÉT ? Pihennek a csónakok ügy iratai indultak gyors sza­porodásnak. — Elkerült az ügyem a me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tályához is, onnan visszaküld­ték a járási tanácshoz. ígé­retet kaptam is mindenütt, de segítséget, igazságot sehol. Küldözgettek jobbra, balra, a sok lótás-futással töméntelen idő fecsérlődött el. még ab­ból is, amit a munkahelyemen kellett volna eltöltenem. így aztán a keresetem is megcsap­pant. Már majd egy esztendő eltelt, de még mindig hiába já­rom a hivatalokat a jóváté­telért. Küldözgetnek csak egyikből a másikba. Már olyas­félét is mondtak, hogy a tör­vény szerint még kártérítés sem jár, mert a szőlőtelepítésd terv mindennél fontosabb. Eb­ben lehet, is igazság, csak azt nem tudja megmondani nekem senki, hogy ha olyan fontos a szőlőtelepítés, miért kellett az én szép fiatal tőkéimet kiszán­tani? Ezt a panaszirodában sem tudták megmondani, de Szol­ga József panaszát jegyző­könyvbe foglalták és soronM- vül átküldték a mezőgazdasági osztályra kivizsgálás és elinté­zés céljából. Nyomon követtük a panasz útját. A mezőgazdasági osztá­lyon a panaszt szabályszerűen beiktatták, amikor is megkapta a 67 555/1963-as iktatószámot. Ezzel került át az előadóhoz. Az előadó úgy. látta, hogy va­lami alapja lehet a panasznak, most már soronkívül leküldte tehát a nagykátai járáshoz, ahol újabb számot kapott: 14 591'2'1963. Majd hozzáláttak a vizsgálathoz. Tüneményes gyorsan kiderült, hogy az ál­lami gazdaság dolgozói a ta­vasszal abban a hiszemben szántották ki Szolga József szőlőjét, de vele együtt még több más kisember hasonló nagyságú szőlőcskejét és gyü­mölcsösét is, hogy a földjük az állami gazdaság szőlőteleoítés- re kijelölt területéhez tarto­zik. így tehát, akarva, vagy akaratlanul, de mindenkéopen törvénvsértés történt. A Nagy­kátai Állami Gazdaság belátva tévedését, készségesen fölaján­lotta az okozott károk megté­rítését. Már ki is jelölt birto­kából huszonhat kataszteri hold földet, hogy csereingatla­nokkal elégítse ki a károsul­tak jogos igényét. A nagykátai járás sürgős értesítést küldött erről a me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tályának, amely az érdekelte-» két, köztük Szolga Józsefet is, értesítette a kedvező fordulat­ról, bebizonyítva, lehet ám az ügyeket simán, igazságosan, méltányosan és sürgősen Is intézni. Eddig a dolog rendben is lenne, de azért még így is ér­demes kicsit elgondolkodni fö­lötte. Felvetődik ugyanis a kérdés, hogy ha minden káro­sult kára tökéletesen megtérül, vajon minden kár megtérült- nek tekinthető? Az a kár is, ami mondjuk — a meggondo­latlan. elhamarkodott és jog­talan szőlőkiszántásokkaL gyü­mölcsfakivágásokkal — a nép­gazdaságot érte? Hosszú évek­be telik ugyanis, amíg egy-egv újonnan telepített fiatal szőlő - duványból, termő tőke lesz. Szolga József kiszántott szőleje nemcsak a Szolga-család szá­mára hozta a termését, ebből a néogazdaságnak is volt pontos számokban kimutatható, ne­mes valutát érő haszna. És lenne haszna belőle mindad­dig. amíg a tőkék el nem ve­szítik termőképességüket. Ha­sonló a helyzet a gyümölcsfák dolgában is. Végezetül az a kérdés is föl­vetődhet, hogy a Nagykátai Állami Gazdaságban azök akik igv intézték a dolgokat, egváltalában nem ismerték a szőlőtelepítési tervvel kapcso­latos törvényeket és rendelke­zéseket? Nem tudtak arról, hogv ezek a törvényes rendel­kezések a legszigorúbban ti­lalmazták és tilalmazzák a meglevő szőlőültetvé­nyek kipusztítását egyrészt népgazdasági érdekből, más­részt pedig éppen a szőlőtele­pítést tervek minél sikeresebb és gyorsabb megvalósítása ér­dekéből? Magyar László Itt elcsuklott a hangja. — Kipusztult a szőlő? — hangzott a kérdés. — Kipusztították — mondta tompán Szolga József. Csonka, szaggatott mondatai­ból lassan összeállt a panasza. Az történt, hogy a Nagykátai Állami Gazdaság a tavasszal, még márciusban, minden elő­zetes bejelentés nélkül egysze­rűen kiszántatta a négyszáz öles szőlő tökéit és kivágatta mind a huszonhárom gyümölcsfát. Hiába tiltakozott, hiába kö- nyörgött. A válasz az volt, hogy fontosabb a szőlőtelepí­tési terv végrehajtása, mivel pedig ez a négyszáz négyszög- öles régi szőlőcske útjában van az újnak, ki-kell irtani, hogy egységes legyen a tábla. A községi tanácshoz szaladt panaszával. Nem lehet azt mondani, hogy ott nem hallgatták volna meg. Mert meghallgatták, sőt ígéretfélét is tettek, hogy majd utánanéznek a dolognak. Ma­ga az elnök ígérte, aztán még­sem történt semmi. Fölkeres­te a helyi termelőszövetkezet elnökét is, aki szintén meg­hallgatta és megígérte, hogy a járási tanácsnál jár el. Ott sem történt semmi. Csak az T f # í Feldúlt arcú férfiember ko- í pogtatott be nemrég a megyei ; tanács panaszirodájába. Lát- \ szott rajta, hogy mélységes el- í keseredés késztette erre a lá- ! togatásra, hogy azért jött ide, ! mert másutt nem talált segít- ! ségre. A panasziroda dolgozói ; edzett emberek, elég emberi ; bajjal, sérelemmel találkoz- ( nak napról napra, sok dúlt ar-* ; cot. elborult homlokot, könny- ! be lábadt szemet látnak, sok ! panaszt foglalnak jegyző- í könyvbe. De Szolga József \ kókai ipari munkás fájdalma ; valahogy kiemelkedett a sab- ! Ionos esetek közüL ! Elég nehezen hullott belőle ; a szó. de annál súlyosabban, í — Három gyerekem van — \ kezdte —, növendékek. Sok ; ruhát, cipőt, kell vennem ne- ( kik, meg az ennivalót sem ad- (ják ingyen. Az volt a szeren- ! csém, hogy a kókai határban ; volt egy darabka földem. Nem J sok. alig hatszáz négyszögöl az £ egész. De négyszáz belőle fia- tál telepítésű szőlő, néhány éve {fordult termőre. A szőlőnek \ jó ára van, kiegészíthettem ve- £ ie a fizetésemet és így csak ^ jutott mindenfélére, ami kel- ^ lett a háznál. Gyümölcsfám is £ volt, huszonhárom. Azoknak a J termése is hozott valamit, í Most aztán vége mindennek.. 1 A Gödöllői Községi Tanács végrehajtó bizottságának irá­nyításában az utóbbi időben nehézségek mutatkoztak. En­nek oka, hogy a vb-elmök, Túri Nagy Sándor már hosz- szabb ideje beteg, az elnök­helyettes pedig jelenleg tan­folyamon van. A sok, bo­nyolult probléma megoldá­sa ebben a nagy községben tehát úgyszólván a tanács vb-titkára, Berze Jánosra maradt. Éppen azért dön­tött úgy az elmúlt héten a községi végrehajtó bizottság, hogy tagjai sorából megold­ja a távollevő elnök helyet­tesítését. A választás Csiba József MÁV műszaki ellen- I őrre esett, aki lapunknak, a Pest megyei Hírlapnak régi és igen szorgalmas tu­dósítója, levelezője. Csiba Józsefet jól ismerik Gödöllő község, sőt a járás dolgozói is. 1950 óta már negyedszer választották meg tanácstag­nak és régóta dolgozik a i végrehajtó bizottságban is. A felszabadulás előtt laka­tosként kezdett dolgozna a MÁV-nél, azóta művezetői vizsgát tett és most végzi a vasútgépészeti technikumot. Csiba József igen hűsé­ges. talán a leghűségesebb külső munkatársa lapunk­öltik a szivárvány minden ] sziporkázó árnyalatát, s be- 1 töltik a kis irodát a szentend­rei kerámigyárban. ★ — Persze, nem ez az üzem hivatalos neve. A gazda a i Budapesti Építőipari Ktsz. j Itt, Szentendrén a kerámia- j gyártó üzem dolgozik csupán j — mondja Farkas István, a j telep vezetője. Talán az j eredmények alapján előlegez- | ték nekik ezt a címet a meg- \ rendelők, no meg a városka | lakói. Épületkerámi ák készülnek ! az üzemben. Falburkoló'apok, 1 ornamentikák, szellőzőrácsok, j betűk és különféle díszítő j elemek: virágtartók, művészi képek, belső burkolás és ke­vés figurális anyag, ez utób- j biak javarészt kísérleti cél­lal. Szinte az egész országban i láthatók ennek a kis — úgy félszáznyi — lelkes csa- \ patnak az alkotásai. Az egri j új szálló, a miskolci mű- j egyetem, a szentesi fürdő,

Next

/
Oldalképek
Tartalom