Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-01 / 281. szám

1963. DECEMBER X, VASÁRNAP “í^pfcaj A csillagászat legújabb eredményei Az űrhajózás — a kozmosz közvetlen megismerésének — korszakában az ember foko­zott figyelemmel fordul a bolygók világa felé, mert mi­nimálisra kell csökkenteni a későbbi űrhajósokat érhető meglepetéseket, tervszerűen fel kell számolni az ismeret­lent. A csillagászat számos új eredménye, felfedezése közül természetesen nehéz kiválasz­tani a legfontosabbakat, azo­kat, amelyeket az utókor is döntőnek talál; éppen ezért mi a könnyebb megoldást vá­lasztjuk. Röviden ismertetjük p csillagászat legérdekesebb új (felfedezéseit. A Föld és környezete ! Az űrhajózás kezdeti kor­szakának eddigi legfontosabb felfedezésének a Föld sugár- zónáinak felismerését tartják. A sugárzási övezetekkel ko- pzorúzott Föld körül most a ezovjet Mars—1 bolygóközi állomás és az amerikai Mari­ner—2 Venus-rakéta műsze­reinek Jelentései” alapján fel­fedeztek egy harmadik sugár- tartományt, amely az előbbi kettő fölött, mintegy 70—80 ezer kilométer magasságban Ihúzódik. A harmadik övezetet az első becslések alapján gyengébbnek tartják, az első kettőnél s így ez nem jelent halálos veszélyt a rajta ke­resztül haladó űrhajósok szá­mára. Az eddig több mint 200 mes­terséges égitest, köztük nyolc mesterséges bolygó mérései­nek — mikrometeor számláló berendezéseinek észlelése — alapján elhanyagolhatónak tű­mik a bolygóközi térben a me­teorveszély. Nagyon valószí­nűtlen. hogy a jövő űrexpedí­ciói éppen meteortalálat kö­vetkeztében pusztuljanak el. A becslések szerint egy század- milliméter vastagságú alumí- tniumfólia több, mint két éven át képes ellenállni a mikro- ímeteorok záporának. Ennél valamivel vastagabb űrhajó- fal évtizedeken át megvédené utasait s így semmiféle nap­rendszerbeli utazást meteorve­szély nem fenyeget. A két szomszédvár — a Mars és a Venus Igen érdekes eredményeket értek el a bolygók kutatása te­rén is. A Mariner—2 rakéta kimutatta, hogy a Venus boly­gónak igen gyenge mágneses tere lehet, mert a Venus-raké- fa — a bolygótól 34 ezer kilo­méter távolságra elhaladva — nem jelzett mágneses teret. Csillagászok elméleti számí­tásai szerint — ezeket a nega­tív eredményű távcsöves meg­figyelésekre alapozták — a Venus bolygónak aligha lehet kísérője, holdja. Ha van is egyáltalában, Igen kisméretű lehet, tíz kilmétemél kisebb átmérővel és — ha van — igen közel keringhet a Venus fel­színéhez. A Venus bolygó magas hő­mérsékletével kapcsolatos ag­godalom továbbra is fennáll. Az onnan érkező 1,35 cm-es hullámhosszú rádiósugárzás +200, +300 fokos hőmérsék­letre utal. Most már csak egy­ben reménykedhetnek a jövő űrhajósai: a magas hőmérsék­let talán nem a bolygó felszí­nén, hanem a magaslégkörben uralkodik s a felszíne talán nem oly barátságtalan világ, mint a rádiósugárzás mutatja. A Mars bolygóval kapcsolat­ban annyi új. érdekes felfede­zés született, hogy ezek pusz­ta felsorolása is meghaladná cikkünk kereteit. Mindenesetre a Mars kisebb — 6790 km átmérőjű — mint eddig gondolták, ezenkívül jó­val lapultdbb, mint a Föld. Egyenlítői átmérője csak 6710 kilométer, viszont a tömege nagyobb, mint eddig vélték. A Mars anyagának átlagos sűrű­sége 4.09-szer sűrűbb a víznél. Az új mérések folytán módo­sítani fogják az űrrepülési ter­vek alapvető feltételeit. Dollfus francia csillagász ki­mutatta a Mars légkörében a vízpára jelenlétét. Kitűnt, hogy a Föld „öccse” bizony igen száraz égitest. Ha az otta­ni vízpára lecsapódna a fel­színre, csak néhány századmil­liméter vastagságú tenger ke­letkezne belőle. (Az esernyő és a sárcipő alighanem felesleges lesz a Marson.) A marsbeli élet problémá­ja régóta foglalkoztatja a csillagászokat. Ezen a téren most újabb eredményt si­került elérni. Egy laborató­riumban mesterséges mars­légkört állítottak elő. Ebben a szintetikus levegőben rizs­szemeket tároltak és meg­lepetéssel tapasztalták, hogy 50 rizsszemből 20 darab 21 napon belül kicsírázott! Ala­csonyabb rendű élőlények, pl. rovarok, nem pusztultak el, sőt élénkek, aktívak ma­radtak. Mindezek az úgy­nevezett exobiológiai kísérle­tek arra mutatnak, hogy a Marson mégiscsak eltengőd­het alacsonyabb rendű nö­vény- és állatvilág. A Nap testvérei Az égbolton. sziporkázó csillagok, e lassan égő hid­rogénbombák, emberi mérték­kel mérve végtelen távolság­ban vannak tőlünk. Ha a jelenkor eddigi leggyorsabb rakétáját, a szovjet Mars—1 bolygóközi állomást a hoz­zánk legközelebb eső csil­laghoz irányították volna, senki sem tudná kivárni megérkezését. Másodpercen­ként 11,6 kilométeres se­besség esetén is 90 ezer évig tartana az odautazás! Mégis számítani kell arra, hogy ami napjainkban csak álom, az a jövőben való­sággá válik. Az ember el­hagyja a naprendszert és felkeresi a legközelebbi csil­lagot. A legközelebbi naprendszer Az első csillagközi űrutazás célpontja minden bizonnyal a legközelebbi csillag lesz, amely tőlünk sohasem lát­ható. Az égbolt déli fél­gömbjén ragyog, Egyiptomból már jól látható. Ezt a csil­lagot alpha Centauri-nak — a Centaurus alfájának — nevezik s tölünk több mint 40 billió kilométerre (4,25) fényévre) van. A csillag va­lójában hármas rendszer: két nagyjából egyforma, nap­méretű, ' sárga fényű csillagot kísér egy jóval kisebb har­madik, egy vörös fényű, hi­degebb felszínű törpe csillag, amelyet — mivel a három közül ez van pillanatnyilag hozzánk a legközelebb — Proximának (latinul: legkö­zelebbi) nevezünk. A Proxi­ma csillag nem magányos, a miénkhez hasonló bolygó- rendszere lehet. A bolygó­rendszer (távcsőben nem lát­szik a nagy távolság miatt, csupán a csillag mozgása árulja el láthatatlan kísé­rőinek jelenlétét) kétszer ak­kora tömegő, mint a mi boly­góóriásunknak, a Jupiternek a tömege. Az ottani legna­gyobb bolygó keringési ide­je a Proxima csillag körül 34 hónap. Litium a csil'agokban Ha a világegyetem bennün­ket környező részének anya­gát egyszer „leltároznák” ele. mek szerint, hamar kitűnne, hogy a tételek 92 százaléka hidrogén, hét százalék jut a második legkönnyebb elemre, a héliumra, míg a többi kö­zel száz elem összesen egy százalékot képvisel az univer­zum anyagából. Ebből legfon­tosabbak az oxigén, nitrogén, neon és a fémek közül a mis és litium. Ez utóbbiról soha sem hitték volna, hogy kulcsszerepet fog játszani a csillagvilág titkainak megfej­tésében. Néhány évvel ez­előtt ugyanis felfedezték, hogy a fiatal csillagokban a litium kereken százszor gyakoribb, mint a középkorú csillagokban, például a Napban. Talán úgy is mondhatnánk: minél fiatalabb egy csillag, annál több benne a litium. A rohamosan fejlődő csillagok­ban lejátszódó atomfizikai fo­lyamatok során ez a fém fokozatosan elfogy, elbomlik könnyebb elemekre — és közben múlnak az évek mil­liói. A. csillagászok most roppant erőfeszítéseket tesz­nek, hogy megtalálják a csil­lagok kora és litiumturtal- ma közötti összefüggés ská­láját, mert végeredményben minél kevesebb a litium a cjCátiah téaed *Uerh csillagban, annál idősebb. Ez a felfedezés végre a ke­zünkbe adná az időbeli tá­jékozódás egyik legfontosabb eszközét. Ez az érdekes fel­ismerés mindenesetre újabb és szinte döntő bizonyítéka annak, hogy a csillagok nem egyidősek, hanem különböző korúak és ami a legfontosabb: napjainkban is folyamatosan keletkeznek. Pigmeusok a törpék világában A törpe emberek között is akadnak „szupertörpék”, akik mindenkinél alacsonyabbak, például a pigmeusok. A csillagvilág pigmeusait nem­régiben fedezték fel. Csil­lagrendszerünknek, a Tejút­rendszernek 100—150 milliárd csillaga közül talán fél szá­zalék tartozhat ezeknek az elfajult csilla goknak a kate­góriájába. Törpe csillagokat eddig is ismertünk. A Nap is törpe, a maga 1,4 millió kilométeres átmérőjével, ha a nála több százszor nagyobb átmérőjű csillagóriásokhoz vi­szonyítjuk. Az igaza szuper­sűrű fehér törpe csillagok általában földméretűek, még­is annyi anyag zsúfolódik össze bennük, mint a Nap­ban. Ezeknek a sűrűsége a vizének 60—100 ezerszerese. F.z annyit jelent, hogy egy ilyen csillag 60—100 ezerszer nehezebb, mint az ugyan­ilyen méretű, de vízzel töl­tött gömb. A legsűrűbb anya­gú törpét az elmúlt évti­zed elején fedezték fel, en­nek sűrűsége két és fél mil- liószor haladta meg a víz sűrűségét. Sokáig ezt tekin­tették sűrűségi rekordnak. Legutóbb több olyan csil­lagot fedeztek fel, amelyek átmérője legfeljebb 2000 kilométer lehet, s mégis any- nyi anyagot tartalmaznak, akár a Nap. Kiszámíthatjuk, hogy sűrűségük 250 millió- szorosán haladja meg a víz sűrűségét. Ennek az elfa­jult állapotban levő hidro­génnek minden köbcentimé­tere 250 tonnát nyomna, töb­bet, mint száz család téli tüzelője. Az ilyen pigmeus törpe csillagok anyagából egy gyufásdoboznyinak az elszál­lításához egész vonatszerel­vényt kellene igénybe ven­ni, nem kevesebbet, mint 625 vagont! A csillagok világába egyre mélyebben (hatoló ember az ezer arcú anyagot csak most kezdi igazán megismerni. G. K. Látlak téged Verhovina Látom boldog jövödet” — éne­kelte valamikor az ukrán költő. De akkor még — 26 év­vel ezelőtt -— Ivan Olbrachi cseh író íav írt Kárpát-Ukraj- náról: „Itt a ló egész életében nem kap zabot. A zab csupán a gazda számára terem. A gazdáé a vörös só is, amelyei másutt a marhával etetnek de fele annyiba kerül, mim a fehér. A fehér só és a fehéi kenyér itt csak az uraké.” Valóban az uraké. Egymaga Schönborn gróf 232 ezer haló legjobb földdel és erdőterü­lettel rendelkezett. Akkoriban még a természetnek is mái arculata volt errefelé. E sas- fészkes vidék erdeit, a nagy­szerű bükkerdőket és fenyve­seket kíméletlenül irtotta c rablógazdálkodás. De csak c hozzáférhető lejtőkön. .,Ai érintetlen erdő sötét, és kor­hadó szaaa van“ — írta Ol- bracht. — „Ez azért van íav mert több itt a halál, mint ai élet és az élő fák sem képesei elnyelni a holtakat. Amiken a lágy mohára lépsz, mind­untalan belebotlasz a zölc alatt korhadó fatörzsekbe...” Nem a távoli, néptelen táj- gákon történt ez. hanem csak­nem Európa közepén. Az else világháború idején mintegi 100 ezer ember vándorolt k- innen Amerikába és Kana­dába. „Szomorú nézni ezt í haldokló népet” — írta égi korabeli burzsoá közgazdát; — „ma már azt a napot v megmondhatjuk, amikor a: utolsó ruszin elhagyja ezt i vidéket.” Talán így is történt volna ha a Kárpátok fölött nem tű nik fel a szovjethatalom haj­nala. 1945-ben. 18 évvel ez­előtt. szovjet—cseh államszer ződés alapján a Kárpátalj' örökre egyesült Szovjet-Uk rajnával. E naptól kezdve itt minden megváltozott. Milyen más. például. Uzs- aorod élete. Ez a város Kár­pátalja területi központja. A a szovjet hatalom ideje óta a vállalatok egész sora létesült itt, közöttük a Pobeda fém- árugyár. Nem nagy gyár ez, de korszakos a szerepe, hi­szen azelőtt még az egyszerű sarló, balta és lapát is beho­zatali cikk volt a Kárpátalján. A régi Mundus bútorgyár ter­melése pedig a 30 évvel ez­előttihez képest — százszor annyit termel. Az Uzsgorodi Egyetem az első főiskola a Kárpátalján egész ezeréves története óta. Kárpátalja is­koláiban ma több tanító ok­tat és nevel, mint amennyi ta­nuló volt a szovjethatalom előtti időkben. Ami a faipart illeti, ennek fejlődéséhez alig akad össze­hasonlítási alap. A baltákat és \ kézi fűrészeket villamosfűré­szek váltották fel. a lovakat villamos csörlők és vontató traktorok. Az erdők kirablása megszűnt. A kitermelt fák he­lyére újakat ültetnek. Ugyan­ilyen alapvető a mezőgazda­ság átalakulása is. Az éhségtől szédelgő mezőgazdasági bér­munkás eltűnt, nincs többé se nagybirtokos, se kulák. Kol­hozokban termel a föld népe és másképpen termel. A ke­véssé termékeny zabot foko­zatosan felváltotta a szántó­földek királynője: a kukorica. E terület legkiválóbb kuko­ricatermelője Ladányi Anna, a szocialista munka kétszeres hőse. 1958-ban az egész terü­let megkapta a mezőgazdaság sikeres fejlesztéséért a Lenín- rendet. Ma kitűnőek, aszfaltozottak és gyümölcsfákkal szegélye­zettek az utak Kárpátalja minden zegében-zugában. Be- rehovó híressé vált nagyszerű szőlőiről és nemes borairól. Az olyan kiváló szőlészmes­terek, mint Sós Ernő, Csó­tány Károly és Bihari Gizella — valamennyien a szocialista munka hősei — hektáronként 50—60 mázsa szőlőt termel­nek. Ezek magyar nevek. Be- rehovó ugyanis sok nemzetisé­gű város. Összetartó család­OVUIOL ként éknek itt együtt az ukrá­nok, a magyarok és az oro- szók. Ez jellemzi egyébként egész Kárpátalját. Uj elet pezsea a régi váro­sokban. Mukacsevo most a bútorgyáráról és vasúti rak­tárairól nevezetes. Jaszina lá­togatott turistaközpovt lett. E vidék legmagasabb csúcsa, a 2058 méter magas Haverla. Huszton nagy kapacitású ne­mezgyár létesült. Olyan velúr és bőrkabátokat. készítenek itt. amelyeket ismernek már az egész Szovjetunióban. A szlaiinai sóbányát minden munkafolyamatra kiterjedően gépesítették. A telepen 6 is­kola, 2 mozi, 2 klub, 3 könyv­tár, rádióközpont, poliklinilcai bölcsődék és óvodák szolgál­ják a lakossáa kultúráját. Bicskov városka a forradal­mi hagyományairól híres. Ve— gyigyárában 1921 óta erős kommunista sejt működött. Nem egyszer megfordult itt Alex Borkanjuk, Kárpátalja hires forradalmára, akit 1942- ben öltek meg a fasiszták. E nemzeti hős emlékműve ma Kahóban áll. Elbűvölő vidék ez. Szőlő­telepek és hegyi legelők, ro­hanó pata.kok és tengerszemek, haragoszöld erdők és mosolygó városok váltogatják egymást. A tavaszi viharok megöntözik a hegyoldalakat és nyáron a színes virágok megszámlálha­tatlan sokasága borítja a me­zőket. Az egészséges hegyi levegőn újjászületik az ember; de a nagyszerű gyógyforrások egész sora is az egészséget szolgálja. A szovjet hatalom létrejötte óta igen sok szana­tórium és üdülő épült ezen a vidéken. Az építkezés szaka­datlanul folyik. Kárpátalja határmenti te­rület. Határos Csehszlovákiá­val, Maayarorszáaaal. Len- gyelországaal és Romániával. Itt csakugyan léteznek olyan, helyek, ahol a „kakas három országba kukorékol." Az egyik ilyen hely Csap vasútállo­mása. Csap a barátság kapuja. Diadalmasan veszik itt át az ukránok a béke és a barátság stafétabotját a magyaroktól, csehektöl, szlovákoktól és len­gyelektől. Gyakorta találkoz­nak itt a baráti népek fiai. Kárpátalja, Magyarország, Lengyelorszáa és Csehszlová­kia parasztjai, sokszor cserél­ték már ki itt termelőtapasz­talataikat. 1961 végén történt; Kárpátalja határán a szovjet és a szomszédos ország dol­gozói összeforrasztották a Ba­rátság olajvezeték utolsó sza­kaszát. Ez a vezeték ezer ki­lométereken át vonul a Volga vidékéről Lengyelországba és Csehszlovákiába, majd pedig Magyarországra. Igaza volt tehát a költőnek, amikor e területről igy éne­kelt: „Átalakították nálunk az emberek — A vidéket is, az életet is .. Segítség a termelőszövetkezeti zárszámadások előkészítéséhez A falusi népfrontbizottsá­gok eddig is sokféle módon segítették a termelőszövet­kezeteket. Műszaki aktivis­táik például beruházási ter­veket készítettek, szakmai tanácsokat adtak és felku­Készül a háziasszonyok „KMSZ“-e Rövidesen sajátságos KRESZ megismerésére kényszerülnek a háziasszonyok. A háziasszonyok új KRESZ-e a Textilipari Minőségellenőrző Intézetében készül. Megjelen­tetését a textiliparban megho­nosodott alapanyag, a forga­lomba kerülő számos újszerű ruhanemű teszi szükségessé. Az 1956. évben Göteborg­ban megrendezett nemzetközi szakmai konferencia óta a kü- lömböző országok egész sorá­ban foglalkoznak a textiliák egységes jelölési módjának be­vezetéséivel. Különböző cím­kéken akarják megjelölni és felhívni a háziasszonyok fi­gyelmét arra, hogy az adott ruhaneműnek milyen a nyers­anyag összetétele, rendeltetési célja, tulajdonsága és egyben közliik ezen a kezelési, mosási, tisztítási utasításokat is. A vásárló figyelmét fel akarják hívni egyes alapanyagok ked­vezőtlen tulajdonságaira, mint például a kibolyhozódásra, úgynevezett göbösödésre is. Egyúttal tanácsot adnak, mi­lyen ruhadarabot lehet áztat­ni, otthon mosni, hogyan kell szántani, vasaim és melyek igényelnek vegytisztítást. A kezelési utasítás legegysze­rűbb és közérthetőbb formája a KRESZ tábláihoz hasonló jelkép. A hazánkban kidolgo­zott erre vonatkozó javaslat a forgalmi jelzések alakját és színét követi. Például zöld köralakú táblával jelzik a kü­lönleges kezelést nem igénylő textiliákat, sárga tábla figyel­meztet az elővigyázatosságra, s ha piros mezőben áthúzott mosdótál látható, az azt jelen­ti majd, tilos a jelzett ruha­nemű otthoni mosása. Más táblákon mosógép, vasaló vagy pedig csak vegytisztítható a ruha. METSZETBEN — Csoda kényelmes így utazni! Ugye Jenő? (Komádi István rajza) tatták a hasznosítható helyi erőforrásokat. A növényvé­delmi afccióbizottságok sok községben társadalmi üggyé tették a kártevők elleni szervezett védekezést. A következő hónapokban néhány megye, köztük Tol­na, Hajdú-Bihar, Borsod és Győr-Sopron eddigi kezde­ményezéseinek jó tapaszta­latai alapján, új területtel bővül a falusi népfront- munka. A mozgalom vidéki irányító testületéi — akti­vistáikkal együtt — erejük nagy részét a termelőszö­vetkezetek zárszámadó és tervjóváhagyó közgyűlésének minél jobb előkészítésére összpontosítják. Egyéni és csoportos beszélgetések, kis- gyűlések és más összejöve­telek százain hallgatják meg a közös gazdaságok tagjainak véleményét, észrevételeit. Megismerkednek a tsz-ek esetleges gondjaival, majd segítenek abban, hogy az ezekhez kapcsolódó legjobb javaslatok a közgyűlés fó­ruma elé kerüljenek. A be­szélgetéseken szerzett ta­pasztalataikat felhasználják arra is, hogy a most zároló gazdasági év értékelése min­denben megfeleljen a való­ságos helyzetnek, s hogy az elkövetett hibák alapos elemzésével, a megfelelő kö­vetkeztetések levonásával már most megteremtsék a jövő évi jobb eredmények felté­teleit. A zárszámadásokon kívül a tervtárgyaló közgyűléseket is helyi népfrontfórumokon készítik el. A mozgalom társadalmi irányító testüle­ted — először széles körben ismertetik a vezetőség el­gondolásait. majd pedig ösz- szegyűjtik a véleménycse­réken felmerülő javaslatokat, kiegészítéseket. Egy-egy ter­melőszövetkezet jövő évi ter­vét így valóban közös mun­kával állítják össze. (MTI) (Komádi István rajza. EZ IS VIGASZ Béla még nem töltött ki lot­tószelvényt. Szűz kéz — gon­doltam és ezért leterített'.m eléje három lottószelvényt. Lázas buzgalommal, nagy ügysonddal kitöltötte, s tr ind- ketten izgatottan vártuk d pénteket. Hiába, a számol! még csak közelükben sem jár .tak. — Néni bai. anvu — bizta­tott fiam. — Megfejtettem egv keresztrejtvényt, majd az­zal nyerünk!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom