Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-24 / 301. szám

1963 DECEMBER 24, KEDD r,: \KMnp 9 As W64. €»vi it *>p€gts 2 fl iff Stiff i it*rv (Folytatás az 1. oldalról) és az építőipar — a tervezett­nél több gépet kapott. Az épí­tőipari elmaradások következ­tében ez évre tervezett néhány építkezést csak jövőre fejez­nek be. Az előzetes számítások ar­ra mutatnak, hogy a bérből és fizetésből élők egy főre jutó reáljövedelme az idén a ter­vezettnél valamivel nagyobb mértékben emelkedik. Növeke­dett a mezőgazdasági lakosság fogyasztásának reá’értéke is. Egyes idénycikkek kedvező áralakulása következtében csokiként a fogyasztói árak színvonala. A belkereskedelmi áruforgalom várhatóan csak­nem 8 százalékkal magasabb « tavalyinál. A külkereskedelmi forgalom összességében az előirányzat szerint alakult, részleteiben azonban eltért a tervezettől. A népgazdaság 1964. évi tervezett fejlődését az alábbi főbb adatok jellemzik. A nemzeti jövedelem mint­egy 6—7 százalékkal emel­kedik, ebből a lakosság fo­gyasztási alapjára fordított összeg körülbelül 4,5 száza­lékkal, az állóalapok bőví­tésére szánt hányad mintegy 10 százalékkal haladja majd meg az 1963. évit. Ipar Az ipar termelése az idei- fiez képest 7 százalékkal no. Szerkezetéinek alakulása az ötéves terviben kitűzött fej­lesztési irányokat követi. Az átlagosnál gyorsabban, 8,2 százalékkal növeikszik a vegy­ipar, 9,8 százalékkal a vil- lamOsenergia-ipar, 10,6 szá­zalékkal a gépipar és 15,1 százalékkal az építőanyag­ipar termelése. Az iparnak körülbelül 8 százalékkal töb­bet kell exportra termel­nie, jelentősen nő a bel­kereskedelem részére szállí­tandó iparcikkek mennyisé­ge is. A gépiparnak különösen azokból a termékekből kell többet gyártania, amelyek iránt nagy a belföldi és a külföldi igény. így például a forgácsoló szerszámgépék gyártása csaknem. 17 száza­lékkal, a tehergépkocsiké mintegy 15 százalékkal, a vegyipari gépeké 27 százalékkal haladja meg az ez évit; a terv szerint meg­kétszereződik a háztartási hűtőszekrények gyártása. Az építőanyagipar termelésének jelentős emelését lehető­vé teszi, hogy már termel a Dunai Cement- és Mészmű, 1964-ben üzembe helyezik az Orosházi Üveggyárat és a Zsolcai Épületelemgyárat. A cementipar termelése több mint 20 százalékkal, az üvegiparé 22 százalékkal nö­velhető. A könnyű- és az élelmiszer- ipar mintegy 6—6 százalékkal növeli termelését, 1964-ben fokozott figyelmet kell fordítani a gazdaságossági és minőségi követelmények­re, különösen fontos, hogy to­vább fejlesszék a gyártás tech­nológiáját és növékedjék a kor­szerű termékek aránya. Elő- ihozdítja ezt, hogy a KGST keretében 1964-ben folytatódik a nemzetközi munkamegosztás, a gyártmányszakosítás. Az ipari munka termelé­kenysége a terv szerint átla­gosan 3,6 százalékkal emelke­dik. A rendelkezésre álló esz­közök legjobb kihasználásával, a jó módszerek bevezetésével és elterjesztésével mindenütt biztosítani kell, hogy a terme­lékenység az előirányzott arányban vagy azt meghaladó mértékben emelkedjék. . Tervszerűen és rendszeresen kell foglalkozni a munkaerő­ellátás és -gazdálkodás kérdé­sével, hatékony intézkedések szükségesek a munkaszerve­zés, valamint a mun'ka- és bér­fegyelem javítására. Fontos érdek, hogy a termelés gaz­daságosabban folyjék. A hazai és az importanyagokat — a szigorú takarékosság elvét szem előtt tartva — csak a szükségletekkel összhangban szabad felhasználni. Az anyag­takarékosság és a termelé­kenység növelése lévén el kell érni, hogy a termelési költsé­gek szintje az iparban átlago­san legalább 1,3 százalékkal csökkenjen. Mezőgazdaság I A mezőgazdaság termeié-, i séne'k értéke 1964-ben a terv í szerint 4—5 százalékkal lesz j magasabb az ideinél, s mint­egy 9 százaléklcal haladja meg az 1962. évit. A te tv ] — a gabonatermelés növs- | lésére tett intézkedéseket ; figye'embe véve — búzából katasztrális holdanként 11 5 | mázsa átlagterméssel szá- \ mól. A terméseredmények nőve- j : lése céljából több gépet és | egyéb termelési eszközt kap ' a mezőgazdaság. Az öntözött \ terület az ideihez képest ' kereken 22 százalékkal nő, \ s eléri az 5Í8 ezer kataszt- rális holdat. Szőlőt és gyü- I mölcsöst 51 500 katasztrális j holdon telepítenek, vagyis 4800 katasztrális holddal na­gyobb területen, mint 1983- ban. Az ez évinél 20 száza­léklcal több, összesen 1 mil­lió 650 ezer tonna műtrá- , gyát használhat fel a me- ! zőgazdaság, ilyen módon a i megművelt terület minden holdjára 136 kilogramm mű­trágya jut. A mezőgazdaság összes beruházása mintegy 13 százalékkal emelkedik, összesen 10,5 milliárd fo­rintot tesz ki — 2,8 mil­liárd forinttal több, mint amennyit az ötéves terv erre a célra 1964-re elő­irányzott. Ebből az összeg­ből — a többi között — 9500 új traktor beszerzése válik lehetővé. Az anyagi eszközöket fo­kozottabb mértékben kell koncentrálni a gabona- és a szemes takarmány termelé­sére. Nagy gondot kell for­dítani a tavaszi vetés és a növényápolás előkészítésére és elvégzésére. A tavaszi I munkák során törekedni kell arra, hogy a vetéste- ] rület megoszlása megfelel- I jen a népgazdaság szükség- ! leteinek, nőjön a belföldi él- \ látás és a külkereskedelem j szempontjából fontos növé­nyek vetéster.üieie.'" Az állattenyésztés 1964- bem tovább fejlődik. Javul­nak az állattenyésztés mi­nőségi mutatói: nő az át­lagos tej- és tojáshozam, a fajlagos takarmányfelhasz­nálás csöíkiken. Az állatte­nyésztés fejlesztését a ta­karmány ésszerű felhaszná­lásával és a központi kész­letek megfelelőbb elosztá­sával is segíteni kell. A me­zőgazdasági termelés növe­kedésével összhangban 7,4 százalékkal nő a felvásárolt termékek mennyisége. Közlekedés 1964-ben a közlekedés áru­szállítása a terv szerint 6,5 százalékkal, a személyszállítás 4 százalékkal lesz magasabb az ideinél. A vasút feladatá­nak ellátásához nagy teljesít­ményű Diesel-mozdonyokat, normál- és speciális teherva­gonokat és személykocsikat állítanak üzemibe. A közúti forgalom fejlesztését 2500 új tehergépkocsi és 490 autóbusz beszerzése szolgálja. Jelentő­sen nő a magángépkocsik szá­ma is. Az úthálózatot tovább bővítik. Beruházás A beruházások 1964. évi előirányzata 45 milliárd fo­rint, kereken 10 százalékkal több, mint 1963-ban. Jelentő­sen emelkedik a mezőgazda­sági és a vegyipari beruházá­sok részaránya. 1964-ben — a többi között — üzembe he­lyezik a Tiszamenti Vegyi­kombinát műtrágyagyárát. Megtörténik a Lenin Kohá­szati Művek durvahengermű- J vének rekonstrukciója, befe- I jeződik az Erzsébet-híd épi- I tése. tovább folytatódik a I Dunamenti Hőerőmű és a Du­nai Olajfinomító építése, a Dunai Vasmű hideghenger­művének beruházása. A vegy­ipar fejlesztését a Borsodi Vegyikombinát műtrágya- gyárának bővítése, a kapro- laktám-üzem építésének foly­tatása szolgálja. Az élelmi­szeriparban gyorsabb ütem­ben bővítik a mezőgazdasági termékek feldolgozó kapacitá­sát. mint ahogyan azt az öt­éves tervben eredetileg szá­mításba vették. A második ötéves terv ere­deti előirányzatához képest körülbelül egymilliárd forint­tal több jut a közlekedési, kulturális és kommunális be­ruházásokra. Különösen a jár­műpark korszerűsítésére, a kö­zépiskolai oktatási hálózat bő­vítésére. valamint a budapesti földalatti vasút építésére for­dítanak jelentős összegeket. Továbbra is elsőrendű fel­adat a beruházások koncentrá­lása. Ennek megfelelően a terv előírja. hogy a nagy- értékű beruházásokra fordí­tott anyagi eszközök 90 szá­zalékát a folyamatban levő és a befejezés előtt álló beru­házásokra kell felhasználni. Az állóalapok felújítására a terv 21,3 milliárd forintot biztosít, ebből 1,6 milliárd fo­rintot fordítanak a lakóházak felújítására. Az építőipar fontos felada­ta, hogy biztosítsa a költség- szint csökkenését, az építés ütemes menetét és ez utóbbi eredményeként a lakások fo­lyamatos átadását. Feladatai­nak megoldásához az építőipar gépesítését 1964-ben jelentő­sen fokozzák. Külkereskedelem A külkereskedelem forgal­ma a terv szerint 1964-ben körülbelül 7 százalékkal ha­ladja meg az ez évit. Bővül a kereskedelem mind a szocia­lista, mind pedig a nem szo­cialista országokkal.« A teljes forgalom 68—70 százaléka a szocialista országokkal kerül lebonyolításra. A behozatalon belül legerősebben a gépek és a mezőgazdasági cikkek im­portja emelkedik. A növekvő behozatal kiegyenlítésére a külkereskedelem terve az ex­portcikkek termelésének jelen­tős növekedésével számol. En­nek megfelelően a termelő vállalatoknak fokozott figyel­met kell,, ford£tanio)c. ex- . portát ük ’minőségére, korsze­rűségére és versenyképessé­gére. Életszínvonal » szociális és kulturális ellátás 1964-ben tovább nő a lakos­ság életszínvonala. A terv sze­rint mintegy 3 százalékkal emelkedik a bérből, illetve fi­zetésből élők egy főre jutó reáljövedelme. A parasztság jövedelme is — a termelés tervezett növekedésével össze­függésben — hasonló mérték­ben nő. A kiskereskedelem árufor­galmának előirányzata az ideinél 5 százalékkal maga­sabb. Az alapvető élelmicik­kek emelkedő forgalma várha­tóan biztosítja, hogy a lakos­ság keresletét az ideihez ha­sonló színvonalon lehet kielé­gíteni. Húsból és húskészít­ményekből mintegy 5 száza­lékkal, vajból 6,5 százalékkal, zsiradékból körülbelül 6 szá­zalékkal több áll majd a vá­sárlók rendelkezésére, mint az idén: tovább emelkedik a kon­zervfélék, a cukor- és az édességipari termékek, a zöld­ség- és gyümölcsfélék és a dé­ligyümölcsök forgalma. A terv szerint ruházata cik­kekből több mint 3 százalék­kal többet vásárolhat a lakos­ság, mint az idén. Javul az el­látás a keresett divatcikkek­ből és a műanyagszálas tex­tíliákból. Bővül a cipők vá­lasztéka is. Tartós fogyasz­tási cikkek is nagyobb meny- nyiségben kerülnék az üzle­tekbe: televízióból 15 száza­lékkal, hűtőszekrényből 74 I százalékkal, centrifugából 163 százalékkal, bútorból 8 szá­zalékkal nagyobb forgalomról számol be a terv, minit amek­kora ebben az esztendőben volt. Háztartási vegyi cik­kekből a terv az ideinél jobb ellátást irányoz elő, tovább bővül a kereskedelem üz­lethálózata is, több új, kor­szerű üzletet, áruházát, ét­termet nyitnak meg 1964- bem. | A felemelt lakásépítési ; programmal összhangban álla­mi kivitelezésben mintegy 23 Mentik az égő luxushajó utasait Az Atlanti-óceánon kigyul­ladt Lakonia görög személy- szállító hajó utasainak meg­mentésére a szerencsétlenség színhelyére sietlek a közelben tartózkodó különböző nemze­tiségű hajók. A Lakonia utasai tolonganak a men' »csóna­kok körül. Egy AFP-jelentés szerint a lángokban álló hajó még a víz felszínén lebeg, körülbelül száz személy tartózkodik raj­ta. Közülük náhányan a ten­gerbe ugrottak és úszva pró­bálnak menekülni, mások ösz- sze-vissza szaladgálnak a fe­délzeten. Sok msntőcsónakot a lángok miatt már nem tud- j nak lebocsátani a tengerre. j A hajón az utasok között két csecsemő és körülbelül harminc 12 évnél fiatalabb gyermek volt. Az anyák igyekeztek gyerme- j keiket a mentőcsónakokra tuszkolni, az úszva menekülő i szülők pedig azért küzdöttek, i hogy a gyermekeket a víz fel­színén tartsák. Az emberek megmentésére siető hajók közül az argentin Salta és a brit Montcalm ér­kezett elsőnek a helyszínre. Oda irányították a Centaur brit repülőgép-anyahajét is, amely szombaton indult el Angliából a Távol-Keletre. A hajó nemigen éri el a La’co- niát kedd reggel előtt, de re­pülőgépei és helikopterei segí­teni tudnak az életben mara­dottak megkeresésében. A mentőhajók eddig körülbelül 400 személyt vettek fel a La­konia összesen ezer utasából és legénységéből. A mentési munkálatok há­borgó tengeren és elég erős szél mellett folynak. A Mont­calm egyik jelentése szerint a szerencsétlenül járt ha­jón a lángok gyorsan ter­jednek s attól tartanak, hogy a hajóról a tengerbe került olaj szinten meg­gyullad, ami nehezíti a mentés munká­latait. A Salta 220 megmentett sze­méllyel a fedélzetén elhagyta a szerencsétlenség színhelyét. Casablanca felé tart. ahová valószínűleg a kedd reggeli órákban érkezik meg. Befejeződött a nemzeti gyász Amerikában Vasárnap naplementekor véget ért a Kennedy elnök meggyilkolását követő 30 na­pos nemzeti gyász. Washing­tonban. New Yorkban, Los Angelesben, San Franciscó­ban ás több más városban sok­ezer amerikai vett részt a gyászhónap befejezése alkal­mából rendezett szertartáso­kon. Az arlingtoni katonai teme­tőben Kennedy sírján az örök­mécses lángjával fáklyát gyúj­tottak. amelyet ünnepélyes menetben vittek a Potomac folyó hídján át a Lincoln em­lékműhöz. A hatalmas szo­bornál Johnson elnök és több j más ismert amerikai vezető a j fáklya tüzével gyertyát gyúj­tott, majd a gyertyalángot a j téren jelenlevő sok ezer ember I egymásnak adta tovább. A rö- I vid szertartáson Johnson elnök 1 Lincolnhoz hasonlította John I Kennedyt és mártírnak nevez- I te az elhunyt elnököt. Óvatos bizakodás Párizsban Léderer Frigyes, az MTI pá­rizsi tudósítója jelenti: Párizsban hétfőn délben bi­zakodással ítélték meg a Brüsszelben újra megkezdő­dött tárgyalások esélyeit. Francia részről elfogadható­nak tartják a Hallstein-bizott- ság tervét, amely a tucatnyi Nagykövetségi rangra emelik a magyar—belga diplomáciai képviseleteket A Magyar Népköztársaság és a Belga Királyság kormá­nya közös megegyezéssel elhatározta, hogy brüsszeli és buda­pesti követségeit nagykövetségi rangra emeli. (MTI) ! nyitott kérdést egy .,csomagba gyűjtve” globális elvi megálla- ; podást javasol. Az összes aka­dályok azonban még nem há- j rultak el a megegyezés útjá- S bél és Párizst főleg a holland j kormány álláspontja aggasztja. J A hollandok a világon az első I helyen álló margarintermelé­sük exportját akarják biztosí­tani, de ugyanakkor a Hatok közös mezőgazdasági pénztá­rának tervezett működésével sem értenek egyet. Milyen időnk lesz az ünnepek alatt? Letartóztatási hullám Portugáliában Párizsba érkezett hírek sze­rint a portugál politikai rend­őrség az utóbbi napokban le­tartóztatta a lisszaboni demok­ratikus értelmiség több veze­tőjét, köztük Alves Redal ne­ves írót, Miguel forga költőt, a tavalyi irodalmi Nobel-dij jelöltjét, Manuel Oliviera is­mert filmrendezőt és másokat A letartóztatottak egy részét néhány nap múlva szabadláb­ra helyezték, másokat tovább­ra is fogva tartanak. ESTI HANGULAT , ! Háborította, ka­lács- és fenyőil- latú karácso­nyokra emléke­zem most, hogy százados zenélő­órám az idő vég­telen útján lé­peget és kis ka­lapácsai dallamo­kat koppantanak elő apró billen­tyűkből. Vagy százötven kará­csonyon csilin­gelt már a gyan­ta szagú fenyők alatt, a gyertyács- kák nagyra nyílt tűzszeménél. Leg­alább százötven­szer több kará­csonyt látott már, mint én. sok nyo­morúságosat és sok boldogot. Dédanyámé volt az óra, énhoz- zám nagyanyám­tól került. Em­lékszem, gyer­mekkoromban, amikor a kis csengettyű meg­nyitotta a sok titkot rejtő szo­ba ajtaját — aho­va karácsony előtt már legalább egy héttel nem volt szaibad belépnem — mindig ennek az öreg órának melódiái fogták össze számomra ünneppé a csil­logó fenyőfát, a mákoskalácsot, a mosolygós arco­kat, meg a fa alatt levő aján­dékokat. Az óra múltját nem ismerem, s nem is akarok történetet köilteni róla. Nincsen más célom, minthogy az ünnep előtt a nekem oly ked­ves óráról be­széljek, s ezzel emlékeket, elkép­zeléseket ébresz- szek a már el­múlt és a még elkövetkezendő karácsonyokról. Hangulatba sze­retném ringatni az olvasót, hogy szinte érezzék, a kis gyertyák viaszszagát, hogy melegség, szere­tet és béke le­gyen a szivükben, valóban kará­csony az ottho­nukban. (r. gy.) ezer lakás építését fejezik be. A terv lehetővé teszi, hogy további 30—35 ezer lakást építsenek magánerőből, na­gyobbrészt állami támogatás­sal. Az állami kivitelezésű lakások nagy része köz­ponti fűtéssel, teljes kom­forttal épül, s beépített bú­torral készül. Folytatódik a csatorna-, a víz-, a gáz- és a távfűtőhá­lózat bővítése. 1964-ben 647 általános is­kolai — és 282 középiskolai tantermet építenek és ren­deznek be. Megkezdődik a to­vábbi 348 általános iskolai és 284 középiskolai tanterem épí­tése. Az óvodák 5400, a böl­csődék 1000 hellyel bővülnek. képest megtakarításokra kell törekedni. Több irányú in­tézkedés szükséges a munka- erőgazd álkodás megjavításá­ra. a termelékenységi ter­veik maradéktalan teljesíté­sére és — ahol csak lehet — túlteljesítésére. A kormány felkéri a társa­dalmi szerveket: ismertessék a dolgozókkal a terv célkitű­zéseit, hassanak oda, hogy a szocialista munkaverseny elő­mozdítsa a terv megvalósítá­sát. A kormány felhívja a dol­gozókat: jó munkájukkal segítsék elő az ország gazda­sági erejének, saját maguk és egész népünk jólétének továb­bi növelését. (MTI) — Meteoroiogvai intézett fest megye közönségének nevében szeretnénk érdeklődni, hogy milyen időt várhatunk tíz ünnepek hetére? — Itt a központi előrejelző állomás ügyeletese beszél. Megnyugtathatunk minden­kit, hogy az időjárás kará­csonykor és a következő na­pokon mind a „fázós” em­berek, mind a sportolók szá­mára a lehető legideálisabbat nyújtja. — Hogy értsük ezt? — A leglényegesebb dolog az, hogy a nappali időjárás mérsékelt lesz, de azért ol­vadás nem jön, és a hó megmarad. — Celsiusban? — Nappal mínusz kettő, mínusz öt fok körül, éjsza­kánként mínusz tíz fok kö­rül. — Újabb havazás? — Legfeljebb szórványo­san. — Mit mondhatunk a spor­tolóknak? — A korcsolyázóknak kivá­ló, kemény jeget, a síelők­nek és a szánkózás lázában élő, vakációzó gyerekeknek húsz-harminc centis, príma havat, sokfelé porhót. <r. a.) A kórházi ágyak száma 1 1700-zal nő. Az orvosi kör- j zetek száma hetvennel gya- ! rapodik. k A terv jóváhagyásával egyidejűleg a Minisztertanács i meghatározta a teljesítéséhez szükséges legfontosabb tenni- j valókat. Kötelezte a minisz­tériumokat, hogy mielőbb dől- gozzák ki a terv sikeres vég­rehajtásához szükséges in- ■ tézkedéseket azzál, hogy a! népgazdaság minden terüle- J tén szigorú tervfegyelmet, az j anyagi és pénzügyi eszközök t felhasználásában messzeme- J nő takarékosságot kell érvé­nyesíteni, s a gazdálkodásban j a meghatározott keretekhez1

Next

/
Oldalképek
Tartalom