Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-12 / 264. szám

1963. NOVEMBER 12, KEDD “j&Cújgp A járás sokat tehet Négy ted-nielős/.a vetkezeti vezetőt kértünk fel arra mostanában, hogy őszintén öntse kd szivét, beszélges­sen. el velünk. Témául a já­rási szervek segítő munká­ját választottuk. Kértük, hogy mindenféle hátsó gon­dolat nélkül, személyes ba­rátokra. vagy haragosokra való tekintet nélkül nyilat­koznak. Mélységes meg­győződésünk, hogy mind a négy felkért elnök őszintén, bátran és megfontoltan be­szélt. Noha a négy beszélgetés témája azonos volt és a be­szélgetésre kiválasztott négy ember is megegyezik a fő dologban (kiváló tsz-elnök mind a négy) a beszélgetések hangulata más színezetű volt mind a négy helyen. A négy ember közül kettő örömé­nek, kettő pedig panaszá­nak adott hangot- a téma kap­csán. — Nem dolgozunk hiba nélkül — mondotta Kiss Jenő, a sziget becsei Uj Élet Tsz elnöke — de ami a járási szerveit támogatását illeti, nem patvaszkodhatunk. A járási pártbizottság és a járási tanács vezetői lel­kiismeretes emberek, nem nézik el a hibákat, de az eredmények elismeréséről sem feledkeznek meg. Nem aka­rok neveket említeni, mert nehezen kerülhetném el a hízelgés vádját, de ha már meg kell mondanom a véle­ményemet, csak ezt mond­hatom: a Ráckevei Járási Pártbizottság és a járási ta­nács vezetői sokat segítet­tek nekünk .abban, hogy né­hány év alatt gyenge ter­melőszövetkezetiből jól gaz­dálkodókká váltunk. ügy látszik, dicsérni nem könnyű dolog, különösen ha felettes szervek vezetőinek munkájáról van szó. Rafcusz Józsefet, a töiki Egyetértés Tsz elnökét, ha lehet, még nehezebb volt szóra bírni, a. tfitngVk! képdiolafban, — Nem ást várják az elv­társak tőlünk — mondotta a járási pártbizottság és a járási tanács vezetőire utal­va —, hogy nyilvánosain dicsérjük őket. Ha volna okunk a panaszra, azt már régen megmondtuk volna, nem kellene minket erre kérni- Nincs köztünk tisz­tázatlan kérdés, a járási pártbizottság módszere a meggyőzés és ez érvénye­sül az alsóbb szervek mun­kájában is. Nem jelenti ez azt, hogy nincsenek vitáik, de azt igen, hogy jól meg­oldódnak a munka közben adódó legnagyobb problé­mák is. Szükségesnek tartottuk, hogy két jó véleményt bocsás­sunk a két panasz elé. Először I is azért, mert így teljes a kép, | amely a körkérdés nyomán tá- | madt, másrészt, mert ml is | egyetértünk Kiss Jenővel: a I munka bírálatának és elisme- j résének együtt kell járni. I Halljuk ezek után a panaszko- ! dókat. — Jobban szeretném, ha ! mást kérdeznének meg helyet- | tem — mondotta Petényi Ist- | vén, az inórcsi Március 21. Tsz I elnöke —, mert nekem komoly j nézeteltérésem támadt néhány J járási vezetővel. Ki tudja, ta- I Ián én nem is mondhatok el- J fogulatlan véleményt? ... Végül azonban szóra tudtuk bírni és akkor így beszélt: — Amit most mondok, az ; nem általánosítható. Sem az ! egész időre, sem a járási szer­veknél dolgozó összes vezetők­re, Mondhatom, csak egy kis része, helyesebben részlete a huzamos, folyamatos faluszer­vező munkának, amelyet a já­; rási szervek vezetésével vég- ' óink. Mondhatom úgy is. hogy | hosszú évek után egy kis bí- ! rálát egy nem nagy, de ko- ! moly hiba felett. j És azután arról beszélt Pe- i rényi István, hogy a nyári j munkák dandárjában, amikor í a legnagyobb egységre volt I szükség a termelőszövetkezeti munkában, amikor a tsz-elnö- ki munkakedvre, tekintélyre éppen a legnagyobb. szükség volt, a járási tanács dokumen­A könyvtáros öröme lönben nehezen barátkozik a betűkkel. Négyezerötszáz kötet könyv sorakozik most a polcokon. Jól válogatott, értékes könyvek, a magyar és világirodalom leg­szebb, legmaradandóbb alkotá­sai. Aki csak egy kicsit is já­ratos a könyvvásárlásban, az tudja, hogy a jelenlegi könyv­árak mellett is horribilis ösz- szeget jelent ennyi kötet. S ebből a hatalmas állományból igen tekintélyes mennyiséget, ezerötszáz kötetet ebben az esztendőben szereztek be. ön­kéntelenül is előtolakszik a csodálkozó kérdés: miből? Honnan van ennyi pénze egy községi könyvtárnak? Vajdáné elmondja, hogy a a községi tanács vezetői rend­kívül nagy megértést és segí­tőkészséget tanúsítanak. Eb­ben az évben a községi ta­nács tízezer forintot biztosított a költségvetésben könyvvásár­lásra, ezen kívül ugyancsak A Pál utcai fiúk — kisiskolásoknak nos tábornokot Nemecsek be­tegágyához a végső beszélge­tésre. Mikor elhangzott Ne­mecsek utolsó szava: „Fúj a szél, űz édes grund felől fúj a szél”, hangos szipogás, orr­fújás válaszolt a nézőtérről. A függöny után nem rohant a közönség a ruhatárba, hanem még sokáig álltak és tapsol­tak a hajlongó színészeknek. Ez a darab becsületes já­tékra ösztönzi őket, egyenes, bátor gyerekhőseivel. Fontos ez, hiszen ahogy a jelképes grundon megszokják, úgy fog­nak élni később is. Geréb árulását egyhangúlag elítélte a közönség, és a bűnbocsánat­nál a feloldó „visszafogad- juk?”-Ta hangos nemmel ítél­kezett néhány szigorúbb em­berke. Olyan igazságokra szoktatja őket a Pál utcai fi­úk, amelyeket az élet nagy játékaiban is alkalmazni tud­nak. Arra, hogy az ellenfél is lehet becsületes ember, hogy a „saját" megvédése az igaz ügy, amelynek győznie kell, hogy az emberek megítélése nem egyszerű dolog, sokszor a legjelentéktelenebb külső mö­gött Nemecsek bátor kis szíve dobog. , Déryné Színház együttese fi jó előadásban interpre­tálta Török Sándor regényát­dolgozását, a színészek első pillanattól kezdve utat talál­tak kis közönségük szívéhez. A darabban — Csongrádi Mária rendezése — gördülékeny, iz­galmas tempóban követik egy­mást a jelenetek, ragyogóan kihasználja a rendező a jel­lem és helyzetkomikum le­hetőségeit. Hozzájárult az előadás sikeréhez Cselényi Jó­zsef ötletes diszletezése, és Rimanóczy Ivonne jelmezei. e. m. Mikor épül fel Kartalon a négA új tanterem? Egy kényelmesen ballagó ember 45 perc alatt megr teszi a háromkiiométeres utat. De csak akkor, ha jó idő van. Ha esett az eső, visszahúzza a sár, s tönkre- j megy a cipő, a harisnyái, a j nadrág szára. Megyénk községeiben, még mindig nagy gond a sár, még mindig kevés . a járda. De már épülnek a járdák: bár­merre járunk, látjuk, hogy itt is, ott is cementlapok sora húzódik végig a házak előtt. Kartalon három kilométer hosszú járdát építettek. Úgy, hogy mindenki a saját há­za előtt előkészítette a ta­lajt. így kisebb lett a költ­ség, több pénz maradt a villanyhálózat bővítésére. Ez is égetően fontos volt, hiszen a ÍSOO lakosú községben még hétkilométeres vezeték hiány­zott a teljes villamosításhoz. Azóta a vezeték is elké­szült, úgy, hogy az oszlo­pok gödreit a lakosság ásta ki. Ha kis hírek is ezek, mégis örömhírek. Ám az öröm mellett bosszúság is éri a kartaliakat. Például az új tantermek miatt. Há­rom épületben folyik a ta­nítás a községben, de a há­romból kettő veszélyes. Ezért — a megye támogatásával — négy új tantermet ra­gasztanak az 1953-ban épült emeletes iskolához. Azaz csak ragasztanának. Ha lenne építőanyag. De anyag nincs. A tantermek nem épülhetnék — s így üres szó marad a 20 ezer forint értékű társadalmi munka- felajánlás. Pedig a kartaliak — ha értelmét látják —, szívesen dolgoznak a közsé­gükért. Ezt bizonyítja pél­dául a villanyhálózat és a járda. (m. i.) *■' v ■ v ,iSV. fe» v vkvOó:■■ '■ falukép nem sokat változott —, de mennyivel jobb így a járás! (Gábor Viktor felv.) tízezer forintot adott község­fejlesztési alapból. Ezt az ösz- szeget a könyvtáros úgy osz­totta be, hogy kéthetenként vásárolja meg a legújabb könyveket. Most október vé­gén a községi tanács még terven felül újabb ötezer fo­rintot adott könyvekre. Vaj­dáné beutazott Budapestre* megkereste az Állami Könyv- terjesztő Vállalat nagyraktá- rát a Népköztársaság útján, s átélte a könyvtárosok, s min­den könyvszerető ember leg­nagyobb örömét. Bevezették egy hatalmas raktárba, ahol sok tízezer könyv sorakozik, s rábízták: nézelődjön, válogas­son. Nos, ő megtette ezt öt­ezer forint erejéig, s az új szerzeményeket most boldogan mutatja. Megvette mindazokat a könyveket, amely ele az utób­bi években hagyták el a nyomdát, maradandó értékűek* s eddig Albertirsán nem volt belőlük. A helyi földművesszövet­kezet is segít erejéhez mértem Miután már több éves szokás* hogy a falusi fölöművesszö- vetkeyetek nyereségük egy ré­szét a községek kulturális éle­tének anyagi serkentésére for­dítják, az Albertirsai Földmű­vesszövetkezet is hétezer fo­rintot juttatott az idén ilyen címen a könyvtárnak. A Di­mitrov Termelőszövetkezet pe­dig, amely a környék legerő­sebb, legjobban gazdálkodó szövetkezete, háromezer forin­tot szavazott meg könyvtártá­mogatásra. Albertirsán tehát valósággá lett a jelszó, hogy a könyvtár közügy. S mit tesz ennyi támogatás, baráti segítőkészség birtoká­ban a könyvtár? Mindenek­előtt előzékenyen rendelkezé­sére áll minden látogatónak. Nemcsak könyvet kapnak a látogatók, hanem, mini ahogy ennek tanúi is voltunk, útmu­tatást, felvilágosítást is. Ezen kívül — összhangban a megye más' - községi könyvtárainak akciójával — mozgalmat kezd­tek a bejáró dolgozók meg­nyerésére. Névre szóló levelet küld a könyvtár minden be­járó dolgozónak, felajánlva a rendelkezésére álló köteteket. Ezen kívül fiókkönyvtár lé­tesül a Dimitrov Termelőszö­vetkezetben, s már kitűnően működő fiókkönyvtárát tarta­nak fent a Homokrészi isko­lában. ahol Füzes Vilmos igaz­gató látja el a szükséges teen­dőket. Ami a jövőt jueti: most valamivel több, mint hétszáz olvasójuk van. zömében álta­lános iskolás gyerek. Cél, el­jutná a község minden család­jához, minden felnőtt lakosá­hoz, értékesíteni a könyvtár polcain sorakozó kulturális kincseket. Tenkely Miklós KULTURÁLIS HÍRADÓ hetes bentlakásos tanfolyam mot rendez a megyei KISZ- bizottság és a megyei nép­művelési tanácsadó a Lajos- forrást Ságvári Endrc-iuris- taházban. LYONI SELYEMSZÖVŐK A tápiószentmártoni műve­lődési házban a járási iro­dalmi színpad nagy sikerrel mutatta be a Lyoni selyem­szövők című drámai költe­ményt. Az előadást Nagy- kátán is megrendezték. Mind­két községben nagy sikert aratott az irodalmi színpad félszáz tagú együttese. ^Jédrpdtlu 2oftdn A tápiószecsői Damjanich művelődési otthon színjátszó csoportja megkezdte Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán cí­mű regényének Bozó László által dramatizált változatá­nak próbáit. Ez lesz a kul­turális szemle első helyi be­mutatója. r/itathatatlanul a leghálá- V sabb feladatok egyike a gyerekek szórakoztatása, ne­velése, különösen akkor, ha megfelelő formában törté­nik. Ennek talán legcélsze­rűbb eszköze, főként kisisko­lásoknál a színház. A pó­dium, a kosztümök misztiku­ma leköti a gyerek figyelmét, a cselekmény magával ragad­ja, és öntudatlanul vezeti rá a■ jó és rossz, a helyes és hely­telen különbségeire. Erre a célra alig lehetne megfelelőbb darabot találni, minit Molnár Ferenc művét, A Pál utcai fiúkat. Az Állami Déryné Színház előadásán négy általános is­kola apróságai szorongtak a MOM művelődési ház szín­háztermének nézőterén. A re­gény figurái — legtöbbjük kedvenc .olvasmányamost életre keltek, előttük vívták csatájukat a színpadon a Pál utcaiak és a vörös inge se k. Megelevenedett a grund, a füvészkert. kilépett a szamár­füles lapok közül Nemecsek közlegény. Beszélni lehetett hozzájuk, hangosan biztatni őket. A csillogó szemű kis emberkék lélegzetfojtma les­ték, észreveszi-e a vörös in­geitek csapata, hogy félelmetes tanyájukon ott lapul három Pál utcai ellenség. Hangosan kacagtak a „buta Szebenics” esetlenségén, Csónakos dara­bos humorán, és a grundért vívott döntő csatában az első sorokban ülőik felkapták a színpadról legurult rongy- labda-bombákat, és „ezt is vágd hozzájuk” kiáltással gu­rították vissza, a Pál utcaiak­nak. A győzelem után perce­kig zúgott a taps és a dia­dalordítás. Aztán néma csendben követték Boka Já­f ; Annak idején hirt adtunk ! róla, hogy épül, szépül az al- ! bertirsai könyvtár. Még az év í elején történt, a nagy átala- í kítás a művelődési ház falain ; belül. A megyei könyvtár hair- ; mincezer forintot áldozott er- ; re a célra, hogy végre szép, í tágas, jól berendezett könyv- ! tárhoz jusson ez a nagyköz- ! ség, amelynek, lakossága ko- : molyán érdeklődik a nyomta- ! tott betű iránt, í Az új könyvtárhoz főhivatá­sú könyvtáro® is került, Vajda jlstvánné személyében. Vajdá­jáé aktív, lelkes fiatal asszony- íka, a könyv szerelmese, aki ; nem sajnálja a fáradságot, s í valóban a hivatástudat fűti, ! amikor a munkaidő kötelező ! óráin túl is dolgozik, hogy mi- ínél otthonosabb legyen kis j „birodalma”, s minél többen < látogassák is ezt a szép ter- <met, ahol köröskönül könyvek í borítják a falakat, s még azt í is olvasásra csábítja, aki kü­f f — ..... ..............—..I i .. .......... ■ ■■■»■■■ t ációs vizsgálatot indított elle­ne. Alaptalan és komolytalan vádakkal illették, egy rossz­akaratú feljelentés nyomán. Az egészben mégsem ezt fáj­lalja legjobban Petényi István, hanem azt: egyes járási veze­tők úgy viselkedtek vele szemben, mintha azt sajnál­nák, hogy a sok rágalom nem volt igaz. | Mi is utána néztünk né- | hány ilyen „vádpontnak” és meggyőződtünk arról, hogy Percnyi Istvánnak Igaza van. Jellemzőül idézünk egy ilyen „vádpontot”: „akkor, amikor pártunk és kormányunk min­dent elkövet a tsz munkaerő- biztositása. érdekében, Petényi István felelőtlenül kiengedte a tsz-ből a tagokat.” Valóban kiengedett — a tagság, s nem az elnök, mert hiszen ez annak az ügye, jo- { ga —, három embert a tsz- | bői. Az is igaz, hogy nagy ) munkák közepette és hogy a j tsz-elnök javaslatára. De en- ! gedtessék meg: emberség nincs , a világon? Mindhárom ember- ; nek létkérdése volt, hogy el­költözhessen I nárcsról. No, nem a kereseti lehetőség miatt, hiszen köztudomású, hogy Inárcs a megye egyik l legjobban gazdálkodó termelő- \ szövetkezeti falva. Az egyik } kilépő egy fiatalember volt, | aki katona korában Kecske- , metre nősült, a másik meg egy | asszony, akinek meghalt a férje és a közeli hozzátartozói : Budapesten laknak, s a har- j madík kilépő is ilyenféle jog- j ! ga! kórt távozási engedélyt a i j tsz-ből. Takács László, a gödöllői ] I Petőfi Tsz elnöke bátran bí- : ! iái. Hivatkozik arra, hogy : I névtelen levelek alapján már I i nem is szabad eljárást indíta- ; | ni senki ellen hazánkban. ; ! Igaza van neki. Ellene mégis • így indított dokumentációs I vizsgálatot a járási tanács. | Nem kételkedik abban, hogy j ! a termelőszövetkezeti szabá- j j lyok betartásának vágya, : j szándéka vezette a járási ta- : náes egyes vezetőit.-de azt-jo- : ! g'psan követeli meg,, hogy az I olyan széleskörű vizsgálatnak, \ mint a dokumentációs vizsgá­lat, legyen komoly alapja, oka. ■ Igaza van. A járási szervek a maguk tekintélyével megerő­síthetik, vagy erősen megin­gathatják egy-egy termelőszö­vetkezeti vezető helyzetét. Egyáltalán nem arról van szó, hogy elnézzék a hibákat, vagy a legkisebb mértékben is igaz- talanul védjenek meg egy-egy termelőszövetkezeti vezetőt Az ilyenekkel szemben legye­nek kérlelhetetlenek, mint ahogyan jó példát is szolgál­tatott erre például a Gödöllői Járási Tanács. Ha ezit teszik, a termelés zovetkezeti tagság érdekeit képviselik. De az is érdeke a termelőször>etkezet- nek, hogy a becsületes és jól dolgozó vezetők tekintélyén ne essék csorba, amikor ép­pen a legnagyobb szükség van arra, hogy mindenki bíz­zon a vezetésben, A járási szervek sokat tet­tek és még többet tehetnek e téren is a termelőszövetke­zetek megsegítésére. Szilárd meggyőződésünk, hogy nem is hiányzik ez az igyekezet az e cikkben megbírált járások ve­zetőiből sem. Az említett hi­bák azonban — ha átmeneti­leg is — zavart okoztak egy- egy termelőszövetkezetben és : emiatt nem hagyhatjuk szó í nélkül. ___________ N. I. R omán delegáció utazott át ; Budapesten Vasárnap délután M jgyorós \ Sándornak, a Román Mun-j káspárt Politikai Bizottsága; tagjának vezetésével román í delegáció utazott át Buda- í pesten. A küldöttséget a Ke- ; leti pályaudvaron Németh\ Károly, az MSZMP Központi ; Bizottságának titkára, vala- í mint Jakus Jenő, a Külügymi- S nisztérium főosztályvezetője: fogadta. Ott volt Mihail Rosia- \ nu, a Román Népköztársa-; ság budapesti nagykövete és í a nagykövetség több vezető ! munkatársa. A román delegá- ! ció rövid budapesti tartózko- ; dás után folytatta útját. (MTI)' Felnőttek klubja alakul A ceglédi Kossuth Mű­velődési Házban szerdán. 13-án este kerül sor a fel­nőttek klubjának alakuló köz­gyűlésére. Előadó Magyart Mihály, a megyei népműve­lési tanácsadó módszertani előadója. Továbbképzés November 25-én Nyárs­apáton rendezik meg a ceg­lédi járás főhivatású és tisz­teletdíjas népművelőinek to­vábbképzését. Napirenden a felnőttoktatás és a népműve­lés kapcsolata szerepel. Elő­adó: Harangi László, a Nép­művelési Intézet munkatársa. Népköltészet — népzene November 15-én, pénteken este hat órakor tartja az új évad első előadását a gödöllői Juhász Gyula iro­dalmi szinpad. A műsor cí­me: Népköltészet — népzene. A Juhász Gyula irodalmi színpadnak jubileumi előadá­sa lesz ez, öt esztendővel ezelőtt, 1958 novemberében mutatták be első műsoru­kat Anna örök címmel. Vizsgára készülőben November 16-án, szomba­ton Földeák Róbert veze­tésével tartja idei első fog­lalkozását a színjátszó-ren­dező stúdió. A foglalkozá­son azok vesznek részt, akik 1955—1962 között szerezték működési engedélyüket A Népművelési Intézet ezeket az engedélyeket a jövő esz­tendőben felülvizsgálja s megfelelő tudás esetén meg­hosszabbítja. Uttörőszemle előtt Tegnap délután két óra­kor ülést tartott a megyei úttörő elnökség. Napirenden az idei kulturális szemle fel­adatai szerepeltek. Klubvezetők tanfolyama A klubvezetők részére no­vember 18—23 között egy-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom