Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-12 / 264. szám

"Toféírfap 1983. NOVEMBER 12, KEDD Felesleges beavatkozás-e, vagy szükséges segítség? Beszélgetés a családi házak építéséről Kedves ismerősöm őslakos Tahiban. Már nagyszülei is abban a varázslatosan szép tájban gyönyörködtek dombol­dali házuk ablakából, amit most mi látunk a gyenge nap­sütésben. — Szép itt nálunk — bi­zonygatja. — örülünk is, hogy végre felfedezték a Dunaka­nyart és annyit áldoznak ki­építésére. De vannak dolgok, amelyek megkeserítik az ide­valósiak életét. Újabban pél­dául valakinek eszébe jutott, hogy nem engednek tetszetős, modern házakat építeni, csak afféle régimódi paraszttanyá­kat. Állítólag ezek a négyszög­letes, sátortetős házak rontják a táj hangulatát. — Hogyne tudnánk. ilyen panaszról — mondja Balogh Lajos községi tanácselnök. — Amióta új emberek vannak a járási tanács építési csoportjá­nál. azóta van ilyen probléma. Beleavatkoznak, hogy kinek mi tetszik, és a közkedvelt, sátortetős házak helyett csak mestergerendás, hosszúkás, fa­lusi házak építésére akarnak engedélyt adni. Többen meg­vásárolták a szükséges anya­got, leszabatták a sátortetőhöz szükséges gerendákat és végül nem kapták meg az építési engedélyt Oiyan is akadt, akinél már le­rakták az alapokat, s úgy ma­radt abba az építkezés. — Tessék megkeresni Bállá Tibort, a Dunakanyar helyet­tes területi főépítészét, ő majd részletesen elmondja, tulaj­donképpen miről van szó — közölték a járási tanács építési csoportjánál. Balta Tibor azzal kezdi a be­szélgetést, hogy fényképéket húz elő mappájából és kiteríti azokat az asztalra. — Egy terület szépsége nem­csak a természeti adottságok­tól függ, hanem attól is, hogy mit javít, vagy ront rajta az ember. — kezdi. — Sajnos, ez utóbbira számos példát hoz­hatnánk fel hazánk legszebb vidékeiről, mert volt idő, ami­kor a táj és az ember alkotta létesítmények harmóniájára nem sok gondot fordítottak. A Dunakanyar esetében is a múlt építészeti maradványain bizonyos esetekben pillanat­nyilag nem változtathatunk, de afölött már igenis őrköd­hetünk, hogy ami most épül, az megfeleljen a tájjellegnek, szerves kapcsolata legyen a klímával, a vegetációval, s va,- lóban az embert szolgálja. — Ez elvben nagyon éssze­rű. De a gyakorlatban hogyan hajtják végre a tájvédelmet, nem megy-e esetenként a la­kosság érdekeinek rovására? Megvétózhatják-e a hatóságok valakinek az építészetileg hi­bás házépítési szándékát? — Igen, mert az előírások szerint ez kötelességük. Nem­egyszer előfordul, hogy az építtetők a hatóságokat kész helyzet elé állítják. A rosz- szabbik esetben építési enge­dély nélkül húzzák fel a fala­kat, mások viszont elkészítte­tik kisebb szaktudással ren­delkező kőművesekkel a terv­rajzot, s ehhez mérten vásá­rolják meg az anyagot. Leg­többször máir az alapozást is Családi ház manzárdtetővel, hibás megoldású kémé­nyekkel. A tetőterasz használhatatlan, mivel sem kívülről, sem a házból, sem pedig a padláson keresztül nem lehet megközelíteni elvégzik, amikor benyújtják a ] terveket engedélyezésre. — A mi feladatunk az, hogy Segítsünk. Házat építeni nem kis dolog, sokszor egy élet ta­karékossága fekszik a holt tég­lákban. Az emberek szeret­nék — és ez egészen érthető, — hogy házuk szép, jól hasz­nálható legyein. Azonban a legtöbben rosszul álmodoz­nak. Az elmúlt idők régi, úgynevezett villaháza az esz­ményképük, színesen tagolt falakkal, hatalmas sátortető­vel. S mire a ház elkészül, más sem dominál rajta, mint a tető. amely úgy ül a családi házak falán, akár a kis ember fején a fülig csúszott kemény- kalap. Akinek még ennél is több a pénze, szívesen áldoz még egy kis kiugróra, egy kis tornvocskára, egy kis tetőte­raszra, — amit semmire sem használhat. Mindegy, hogy a díszítésnek nincs funkciója, csak legyen, mert az olyan „mutatós’’. Ez ellen harcolunk szép szóval, felvilágosítással, de szükség esetén az építési engedély megtagadásával is. — Ügy tudom, nagyon elér­hető árban a legkülönfélébb típustervek között válogathat­nak az építtetők. — A típustervek többsége ügyes, jól használható, amel­lett építészetileg is kifogás­talan megoldás. Az emberek viszont ma még vonakodnak tőle, mindenki egyéni házat akar, saját — sokszor nagyon költséges és amellett szakmai­lag hibás és drága — elképze­lését akarja megvalósítani. Ha ilyen tervet látunk, akkor fel­emeljük szavunkat és próbá­lunk hatni az építtetőre, ne ra­gaszkodjon avult elképzelésé­hez. Az az oromfalas megoldás, amit nagyon hibásan Tahiban parasztháznak titulálnak, a legszebb tetőtípus. Az építé­szetileg előttünk járó népi demokráciákban és Nyugaton is, csak ezeket a megoldásokat használják, mert esztétikusabb, gyorsabb és nem is költsége­sebb, mint a sátortető. — De tessék, nézze meg ezeket a felvételeket — válo­gat a főépítészhelyettes a ki­terített fényképek között, — többet mondanak három ér­tekezésnél. Ugyanezt tesz- szük Budapesten, a Múzeum utca 11. szám alatt minden hétfőn délelőtt, amikor ügy­feleinknek tanácsot adunk, hogy és mit építhetnek, hogy nemcsak harmonikusan szép, de jó beosztású, használható otthonuk is legyen. — Befejezésül még egy utolsó kérdést: ezek szerint minden sátortetős ház csúnya és mindenkor harcolnak elle­ne? — Nem. Az ilyen típusú há­zat is lehet úgy megépíteni, hogy beosztása jól szolgálja la­kói életét és homlokzata is megfeleljen a kívánalmaknak. Nagyon sokan változtattak meglevő terveiken, mert be­látták, hogy tanácsaink ja­vukra szolgálnak. Ügy gondolom, — a fentiek után — mindenki maga ad­hatja meg a címben feltett kérdésre a válászt: a Duna­kanyar Intéző Bizottság építé­szeti tevékenysége szükséges segítség. Komáromi Magda Megújulnak az erdők Széles mosólyú, derűs ked­vű ember Bogács József, a Gödöllői Erdőgazdaság val- kói erdészetének kerületve­zetője. Jóval elmúlt már a hivatalos munkaidő, ő azonban szaporán járja még az erdőt. Brigádja ma is eredményesen dolgozott, több ezer fenyő- csemete várhatja nyugodtan a telet: a gondos kezek nyo­mán nem tud bennük kárt tenni a vad. Elégedett az erdész — ezért is a jókedv. Amint meséli, ezekben a na­pokban a fagyos időre való felkészülés mellett gyors tem­póban folyik a csemeték tele­pítése. A sok ezer holdnyi j Gödöllő környéki erdők Val- kón, Isaszegen, Pest környé­kén ezen az őszön is sok új telepítéssel fiatalodnak. Az elmúlt hat esztendő alatt, több mint 10 000 hek­tár új erdőt telepített a gaz­daság. A mezőgazdaságilag nem használható területeken az idén újabb ezer hektár­ra ültetnek ki csemetéket. A tölgyesek mellett rezgönyár-, VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK akác- és fenyőerdők kelnek életre. Meséli az erdész, hogy már durrognak a pus­kák, s a hazaiak mellett sok­sok külföldi vadász is fel­keresi a lenyűgözően szép vi­déket. Az erdészek meg to­vábbra is féltve vigyázzák, gondozzák a vadnevelő, he­gyeket, völgyeket átölelő, végtelen erdőségeket. (s. p.) Ceglédi siker Bukarestben Két magyar ipari bemutató a román fővárosban A debreceni Kodály-kórus Abonyban A Hazafias Népfront abonyi bizottságának meghívására Abonyban vendégszerepeit a két világversenyen győztes debreceni Kodály-kórus, Gu­lyás György Liszt-díjas kar­nagy vezetésével. A közönség nagy tetszéssel fogadta az együttes bemutatkozását. Két szólistának is tapsolhattak az abonyiak: Lipsei Editnek és Mezei Erikának. Főkönyvelők akadémiája A TIT november 11-én új ! előadássorozatot indított a ceglédi és a járásbeli tsz-ek főkönyvelőinek továbbképzé­sére. A Kossuth művelődési | házban, Cegléden megtartott előadást kilenc másik követ, majd a hitelellátásról, az ön­költségszámításról és a jöve­delemelosztás problémáiról. Az akadémia iránt járásszerte nagy az érdeklődés. Akinek felesleges a kerékpár Egy év alatt a Ceglédi Rendőrkapitányság több mint száz kerékpárt ad át a bizo­mányi vállalatnak értékesítés­re. Tulajdonosaik egyszerűen nem jelentkeznek. Sokan úgy gondolkodnak: ha egyszer el­tulajdonították kerékpárjukat, úgyis hiába mennek utána, pe­dig három hónapon belül a rendőrségen nyomára akadhat­nának jogos tulajdonuknak. Tsz pedig a harmadik helyre •küzdötte fel magát. A monori Új Élet Termelőszövetkezet a negyedik, az ötödik pedig a bényei Népfront Tsz, amely sokáig éllovas volt. Ä monoriak Pesten Budapesten vendégszerepeit a monori nő tan ács díjnyertes vidám együttese és .tánczene­kara. A Műszaki Egyetem színháztermében léptek fel nagy sikerrel. Vadásznak a „Fácán"-ok Mindenki így hívja őket: a Fácánok, ök ugyanis a mono­ri járási Fácán Vadásztár­saság tagjai. A napokban élő fogoly befogással egybekötött fácán- és nyúlvadászatot ren­deztek. A szeles idő miatt a teljesítmény nem haladta meg a várakozást. A MAVAD-dal 300 élő fogolyra szerződött a vadásztársaság, de úgy számí­tanak, hogy ezt jelentősen túl­teljesítik. s legalább ezer fog­lyot szállítanak le. A foglyo­kat Anglia. Franciaország és Svájc vásárolja. A román fővárosban érde­kes építőiipari gépbemutató nyílt a NIKEX és a MO- GÜRT közös rendezésében. A szakemberek működés közben láthatják a legújabb típusú magyar önrakodó és forgórakodó dömpereket, be­tontovábbító és betonszilárd- ság-vizsgáló berendezéseket, betonacél-egyengető és vágó automatákat, a különböző épí­tőipari birátorakat és cső­hajlítókat. A legnagyobb sikere a Ceglédi Gépgyár C—25-ös aszfaltkészítő gépsorának van, amelyre már az első napon több román vállalat tett vételajánlatot. A Magyar Kereskedelmi Ka­mara bukaresti állandó min­tatermében nagy érdeklődés mellett megnyílt az ELEKT- ROIMPEX kiállítása, ame­lyen a magyar külkereske­delmi vállalat teljes export­választékát mutatja be a román közönségnek. A 12 napig tartó kiállítá­son részint közszükségleti cik­keket — új típusú rádió­kat, televíziókat, magne­tofonokat, lemezjátszókat, vetítőket —, részint pedig híradástechnikai beren­dezéseket láthat a közön­ség. Ez utóbbiak közül különösen a Romániában eddig még be nem mutatott ipari tv-lánc, továbbá a „SzimuJiton” több nyelvű tolmácsberendezés, a tranzisztoros fényújság és a különböző stúdióberendezések, tarthatnak számot nagy ér­deklődésre. Halló, Nagykörös 62 Rövid idő alatt népszerű lett Nagykőrösön a 62-es telefon hívószám. Ha elromlik a víz­szolgáltatás, beletörik a kulcs- zárba, vagy leszakad a redőny, ezen a számon bizalommal be­jelenthetik a hibát. Amióta a KIOSZ kisipari szolgálatot lé­tesített a városban, azóta tele­fonhívásra azonnal házhoz jön a kért kisiparos. Van asztalos, bádogos, cipész, kőműves, gu­mijavító, kályhás, kelmefestő, kozmetikus, sőt még szekérfu­varozó is a kisiparosok kö­zött. Az új szolgáltatás rend­kívül népszerű a városban. Export Angliába Az .egyik legnagyobb angol konzervipari konszern megbí­zottja 30 vagon paradicsompü­rét vásárolt a Nagykőrösi Konzervgyárban. A cég képvi­selője ellátogatott a kecskemé­ti Mezőgazdasági Kísérleti In­tézetbe is, ahol a különböző paradicsomfajtákat tanulmá­nyozta. Várnai Zseni előadása Az őszi könyvhónap alkal­mából tegnap délután Várnai Zseni látogatott el Nagykőrös­re. A nőtanács akadémiája ke­retében megtartott előadása nagy sikert aratott. TERJED A FÉNY Monoron a Marx-ligetben öt új fénycső kandelábert szerel­nek fel a napokban. Az Ady Endre iftcá teljes hosszában legújabb típusú higanygőzlám­pákat állítanak fel. A tervek szerint ezen a héten befejezik a szerelést a Rákóczi-telepen és a Lenin, valamint a Ságvá- ri utcában is. A Kossuth szo­cialista brigád már a múlt hé­ten megkezdte az oszlopok le­állítását Az első: Ecser A monor járás termelőszö­vetkezeteinek őszi versenyé­ben eddig az ecseriek vezet­nek. Meglepetésként hat, hogy a legutóbbi értékelés, szerint a kávai Haladás Tsz az utolsók közül a második helyre, a se­reghajtó vecsési Zöld Mező Társadalmi munkások Ott dolgoznak, azokon a munkahelyeken, ahol a többiek. Nem várnak megkülönböztetést, könnyítést, kivételezést. Amit — napi munkájuk mellett — végeznek, azért nem jár anyagi ellenszolgáltatás, legfeljebb néha egy „köszönöm” vagy ünnepélyesebb alkalmaikkor egy oklevél. Számúikra nem is ez a fontos, hanem az ügy, amelyet különböző módon, de egy­formán szívvel és lélekkel szolgálnak. Soha nem sajnálják az időt, a fáradságot, a gondokat — amikor az élet különböző konfliktusait próbálják a maguk módján megoldani. Négy portré — kissé vázlatos vonásokkal — a társadalom munkásairól, akik megyénk legnagyobb üzemében, a Csepel Autógyárban végzik mindennapi teendőiket. ' I. A népi ellenőr A modern megoldású oromfalas, cseréptetős családi ház, kitűnően használható nyitott és fedett terasszal, külön napozóval. Formája harmonikusan egybeolvad a tájjal Sok helyen megfordult már. Vállalatoknál, termelőszövet­kezetekben, kisiparosok mű­helyeiben, orvosi rendelőben. Volt, ahol bizalmatlanul fo­gadták, másutt a kötelessé­gét teljesítő embernek kijá­ró tisztelettel. Előfordult praxisában az is, hogy kiuta­sították — nem törődött vele. Semmi mással nem törődött, csak azzal, hogy az igazságot kiderítse. Sok kellemetlensége is volt j népi ellenőri működése alatt Varga Gyulának. Előfordult, hogy édesapja egyik gyer­mekkori pajtása ellen kel­lett vizsgálatot folytatnia. Nem szívesen vállalta el, de a körülmények úgy hozták, hogy muszáj volt. — Mit csináljak, nem tehet­tem mást. Sokak számára sérelmes ügy volt, meg­mondtam az illetőnek, most nem a pajtása fiával áll szemben... Egyik helyen a tisztaságot, a munkavédelmi előírások be­tartását ellenőrzi, másutt a könyvelést vagy hogy mire ! fordítják a kulturális alap rendelkezésére bocsátott pénz­összeget. Ennyire sokoldalú lenne a I géplakatosi szakképzettséggel | rendelkező huszonnyolc éves : fiatalember? — A gyakorlat és a ta- ! pasztalat sok mindenre meg­tanítja az embert. Az első j időben önálló munkát nem j végeztem, csak a többieket j kísértem, figyeltem, tanul- j tam, összegezni próbáltam a | látottakat. Szerintem legfon- { tosabb, hogy a népi ellenőr \ mindig biztosan, határozót-1 tan lépjen fel, ne engedje j magát befolyásolni a körül­ményektől, hangulatoktól. Es főként ne adja a jól ér- tesültet, ne fecsegje ki, amit egyik vagy másik helyen hallott, hiszen így elveszti a bizalmat is. És mi fontos még? — Nálam például az, hogy megértessem: senkinek sem akarom a nyakát szegni. A visszaéléseket leleplezni vi­szont közös érdek. Az arca komoly, határo­zott. Nem fontoskodik, nem próbál „szenzációt” ková­csolni a munkájából. Dél­utánjait, estéit áldozza a vizsgálatokra, módszeresen törekedik az éppen szóban forgó ügy tisztázására. Levelet mutat — ez a kö­vetkező feladata. Valaki pa­naszt emelt a népi ellenőrző csoportnál járdaépítési ügy­ben. A levélből nem derül ki pontosan, miről van szó. Majd kimegy és beszél az illetővel, lehet, hogy jelen­téktelen dolog csupán, de akkor sem vész kárba az idő. Az emberek látják, hogy törődnek velük és a problé­máikkal — ez is jó. Aktatáskájában iratolcat, feljegyzéseket, jegyzőkönyve­ket őriz ezerforintos ügyek­ről. S ha bemegy egy üzlet­be, önkéntelenül megnézi, adnak-e elég papírt a ke­nyérhez. Bende Ibolya

Next

/
Oldalképek
Tartalom