Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-28 / 278. szám

1963. NOVEMBER 29. PÉNTEK rts» Mezrei itMMm 3 Momóc«in Zoltán a Csepel Autógyárban Komócsin Zoltán az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője csütörtökön a Csepel Autógyár­ba látogatott. Kíséretében volt Szakait József, ag MSZMF Pest megyei Bizottságának titkára. Komócsin elvtárs először konzultációt tartott a gyár párt- aktívái részére, majd délután a művelődési ház színháztermé­ben a gyár dolgozóit tájékoztatta az időszerű bel- és külpoli­tikai kérdésekről. Életmentő véradók között Jól mozgósított Tápiószecsőn a Vöröskereszt Olyan sürgés-forgás van Tápiószecsőn az utcákon, akárha búcsú lenne. Csak­hogy most nem a körhinta és a mézeskalácsom sátor a köz­pont, hanem az új iskola. On­nan jön ki és oda árad be a féríiak-nők újabb és újabb csoportja. — Aztán milyen volt? — kérdezik egymástól. — Á, semmi az egész — le­gyintenek válaszul. — Mire megijednél, már túl is vagy rajta. Tápiószecsőn térítésmentes véradónapot rendezett az Or­szágos Vérellátó Szolgálat a Vöröskereszt nagykátai járási szervezetének közreműködésé­vel. Az iskolai hosszú folyosóik előtt nagy a tolongás, a jelent­kezők kíváncsian várják, mi­kor kerülnek sorra. Aki meg­itta a forró citromos teát és átesett a belgyógyászati és laboratóriumi vizsgálaton, az még mindig nincs a tetthe­lyen. csak az előcsarnokban. A nővérek pillanatokon belül úgy felöltöztetik a jelöltet fe­hér köpenvbe. kendőbe, cipő­be, hosv jóformán nem lehet megkülönböztetni, ki a dok­tor. ki a véradó. Még gyor­san kiosztják a kis véradó- jelvényt s máris invitálják őket befelé. Amikor lefekszenek a színes ágyakra, egy kicsit megszep­pennek. pirulva figyelik, lát­ja-e rajtuk a szomszéd? S a j Meghalt Major Frigyes Major Frigyes, a párt- és a S munkásmozgalom régi hareo- j sa 63 éves korában elhunyt. | Major Frigyes elvtársat a Ma- I gyár Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Ma­gyar Partizán Szövetség sa­ját halottjának tekinti. Tcme- j tése folyó hó 30-án, szomba- ! ton délelőtt 11 órakor lesz a j Mező Imre úti (Kerepesi) temetőben. Az úttörő kislányok is segítenek, ők keresik kJ a jelentke­zők nevét a listáról és állítják ki a véradó-igazolásokat (Gábor felv.) Kiállítás Cegléden Szobrok és emlékműter- vek címmel kiállítás nyílik | Cegléden, a Kossuth Múzeum- I ban, december 1-én, dél- ; előtt 11 órakor. A Műcsar- ' nők állal rendezett kiállitá- j son megnyitó beszédet mond I Kiss András, a Hazafias Népfront Ceglédi Városi Bi­zottságának titkára. A kiállí­tás hétfő kivételével meg­tekinthető mindennap 10 és 16 óra között. A közelmúltban látogatói, kedves vendégei voltak az al­sógödi tanácsnak. A Nógrád megyei Tanács titkárságáról érkeztek tapasztalatcserére. Alsógödön ugyanás figyelemre méltó eredmé­nyeket értek el az ál­landó bizottságok. Az irányításban és szerve­zésben, oroszlánrészt vállalt Vanicsek Éva tanácstitkár és Göbölös Géza vb-elnök. Az eredmény nem maradt el, egyre több dolgozót vontak be az államigazgatásba, s ma már bevált módszerekkel kialakult gyakorlattal dol- goznak. Miben áll ez? Az állandó bizottságok — jellegüknek megfelelően — egy-egy szakembert válasz­tottak soraikba. Pontos ügy­rendet készítettek, ami azt jelenti: írásban fektették le, hO'gy az érdemi döntések előtt milyen ügyekben kí­vánnak javaslatot tenni a vb-nek. Az állandó bizottságok mindegyikének van egy vágj' két szakfelelőse. Ezek végzik a környezet­tanulmányokat. s ók adják a javaslatokat is,. nagy figyelésben észre sem ve­szik, hogy máris megtörtént a vérvétel. Ezt a ritmust izgatott érdek­lődés szakította meg, amikor a vezető főorvos közölte, hogy aki ma a negyvenharmadik liter vért adja, az adja ebben Elutazott hazánkból N. Faggyejev, a KGST titkára Nyikolaj Faggyejev, a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának titkára, afki részt vett a KGST rádiótechnikai ói 20 százalékot ingyen Mit ér egy új módszer a Csepel Autógyárban ? Korunk embere minden­ben az ideálisát keresi. Cél: minél könnyebb, minél keve­sebb fáradtságot okozó mun­kával, minél jobb életkörül­ményeiket teremteni. Az olcsó áru előállításának feltétele a legkorszerűbb és legproduk­tívabb munkakörülményeik megteremtése. A Csepel Autógyár figye­lemre méltó lépést tett a cél érdekében. Elkészült és megkezdte munkáját a kar­dánüzem. Alsó-felső sínen gördülő, polcos anyagszállítók sikla­tlak a gépek között. Egyetlen, könnyű kéz­mozdulatra fut tovább a sok mázsás súly. A maróik, esztergák nem az emberi erőt, hanem a sűrí­tett levegő erejét hasznosít­va szorítják be a megmun­kálandó alkatrészeket. A sis­teregve, füstölögve leváló fémforgácsot szalag viszi a gyűjtőhelyhez. Ha új fel­adatot kap a szakember, nem kell a fejét törnie, hogyan, s milyen szerszámmal készítse el azt. A „házi televízió”, az állítható, átvilágítható rajzok adatai néhány má­sodperc alatt eligazítanak mindenkit. Már csak néhány lépés, a közeli szerszámtá­rolóhoz, s vissza a géphez, és folytatódhat a munka. így valósulhat meg, ami alig hihető 84 féle kardántengely megmunkálását is elvé­gezhetik sorozatmnnká- ban, bármilyen kis meny- nyiségről is legyen szó! Az átváltás ideje jelenték­telenné törpült. Milyen hasznot jelent mindez? Visszatérhetünk a kiin­dulóponthoz: olcsóbban, rá­adásul pontosabban elkészí­tett alkatrészeket, tehát gaz­daságosabb, nagyobb nyere­ségű munkát. A statisztika néha túl sokat, máskor sem­mit sem mond. Ez esetben; azt közli; a nyereség 60 000 normaóra, ez a kardánten­gely alkatrész szükséglet 20 százalékával azonos értékű. Sokkal kerekebb és kifeje­zőbb azonban mindezt vá­sárlóértékben, pénzben el­mondani, Az előzetes számí­tások 4—4 és fél milliós nye­reséggel örvendeztetik meg az autógyáriakat. Az új kardánüzem első hetei jól telnek. Csupa fény, praktikum minden. Ilyen mű­helyeket kell építeni! (t. gy.) elektronikai ipart állandó bi­zottságának ülésén, csütörtö­kön reggel elutazott Budapest­ről. Vele. együtt, utazott Mami László, Magyarország KGST- beli képviselőjének helyettesé is. Búcsúztatásukra a Keleti­pályaudvaron megjelent dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter, a KGST rá­diótechnikai és elektronikai ipari állandó bizottságának el­nöke. Vályi Péter, az Orszá­gos Tervhivatal elnökének el­ső helyettese, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságá­nak vezetője, a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium, valamint az Országps Tervhivatal több vezető beosztású munkatársa. Ugyancsak jelen volt a bú­csúztatásnál J. A. Nazarov, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének tanácsosa. (MTI) A kétezredik. Percnyi And- rásné tápiósági tsz-tag boldo­gan mosolyog. Ö adta me­gyénkben ebben az évben a kétezredik liter vért az évben a kétezredik liter vért is a megyében. Ez pedig Perényi Andrásné lett Tápióságról. Pirosarcú. jól megtermett asszony, két gyerek büszke rá otthon. — Nem féltem én eddig egy cseppet sem, de azért még sem gondoltam, hogy ilyen könnyen megy — simogatja megnyugodva ruhája ujját. — Amikor jött a tanító néni hoz­zánk, rögtön jelentkeztem. Pe­dig én még beteg sem vol­tam, meg kórházat is csak kí­vülről láttam. — Hát a gyerekek? Azok hol születtek? — Eddig még otthon. De ha lesz harmadik, azzal már j Nagyhutára megyek. Most már [ dolgozó vagyok, a Kossuth Tsz j tagja. Közben megérkezett dr. Len- | gyei Antal főtisztelendő. Va- 1 sárnap a szószékről kérte hí- j veit, jöjjenek el minél töb- j ben. — Igen fontos, humánus do- j lógnak tartom a véradást — ' mondotta. — Egyszer már Tá­pén jelentkeztem. Szívesen hozzájárulok én is a mind jobb eredményhez. Kovács Imréné hálából jött. Tavaly elgázolta egy traktor, tizenhat liter vérrel mentet­ték meg az életnek. A Vöröskereszt járási szer­vezetének titkára, Sauer László boldogan szemléli az óramű pontossággal működő munkát. — Hetekkel ezelőtt meg­kezdtük a szervezést — Az idős néniktől az iskolásokig mindenkit mozgósítottunk, autóbuszokkal hordjuk-visz- szük Káka, Tóalmás és Tápió- ság népét. S mire .bgsötétedett., 385 vér­adó 95 liter vérrel növelte á modern gyógyászatban annyi­ra nélkülözhetetlen életmentő anyagot: az emberi vért. Komáromi Magda Peti újabb kalandjai a filmszalagon A Pannónia Filmstúdió két. munkatársa, Macskássy Gyula és Várnai György két évvel ez­előtt kedves ..rajzfilm-hőssel”* Petivel ajándékozta meg a leg­ifjabb mozilátogatókat, A stú­dió műtermeiben a napokban fejezik be a nagysikerű soro­zat utolsó részét. A 13 kisíilmből álló soro­zat bemutatja Petinek és ba­rátainak, Katinak és Félix ku­tyának kalandjait meseország­ban, az állatkertben, a rejtvé­nyek, valamint a modern tech­nika világában. (MTI) — Jövőre feltárják a kö­zépkori solymári vár alap- faiait — a tervek szerint. A nagyarányú földmunká­kat több száz budapesti turista végzi el. — Két új fogászati ren­delő nyílik a jövő évben a váci járásban. Az egyiket Rádon. míg a másikat Ve­resegyházon kívánják fel­állítani. A gyakorlatban — nogy csas néhányat említsünk — la­kásügyek, butángáz-utalások, kórházi költségek elengedése, közterületek igénybevétele és az ehhez hasonló kérelmek és ügyek intézése került — az állandó bizottságok út­ján — a lakosság kezébe. A közérthetőség kedvéért vizsgáljunk mag egy gáz­utalást. A szakfelelősök az igénylőket környezettanul­mány alapján (a szociális, I családi és egészségügyi | szempontokat figyelembe vé- | ve) besorolják. Javaslatukat j megtárgyalja az állandó bi­zottság és ennék referátuma j alapján intézkedik a vb. Egészen természetes és egy- | szerű elintézési mód ez., ami j a gyakorlatban jelentősen i meggyorsította az vgyinté- j zést. S tegyük hozzá: min­denki megelégedésére! 1 Jó eredmények A bőgődén az államigazgatás társadalmasításában A megyei népi ellenőrzési bizottság ülése jelentéseket. Az értekezle­ten részt vettek az érdekelt megyei, valamint járási szer­vek vezető munkatársai. Ezt követően Forgács József, a megyei népi ellenőrzési bi­zottság elnöke tartotta meg beszámolóját. A hozzászólá­sok és vita után a népi el­lenőrzési bizottság az el­hangzott jelentésekkel kap­csolatban megfelelő határo­zatokat hozott. A Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság csütörtök délelőtt a megyei tanács épületében tartotta ülését. Napirend szerint megtárgyal­ták az állami támogatással rendelkező tsz-ek gazdálko­dásának ellenőrzéséről, a sző­lő- és gyümölcstelepítések ■ helyzetének vizsgálatáról és j az egyes értékhatáron felüli j beruházások helyzetéiül szóló I Feri gondolatai — mint mostanában annyiszor — újra csak ott időznek a szilveszteri mulatságon, a Klapka György utcai munkásotthon szerpen­tinnel díszített termében, ahol kékre, zöldre, pirosra festett villanykörték hangula­tos fényt szórtak a tánco­tokra. Mindig jó] érzi magát a rá­kospalotai munkásotthonban. Sohase hallani ott gorombás­kodást, mint a nyilvános ivókban. Az árak is szolidab- bpk, érdemes odajárni. Szilveszterkor a régi bará­tok jöttek össze hozzátarto­zóikkal. Ott volt Badanti Tóni is. Mindenki jó hangu­latban szórakozott. Négytagú zenekar játszott. ..Honvéd banda szól a Stefánián — szól a Stefánián ..." Eljött a telefongyári Beke Zoli is. akit néhány hete is­mert meg a Magdolna utcá­ban. Alig tud róla valamit — nem lehet kérdezősködni, ő pedig semmit nem mond el magáról. Milyen érdekes, mégis úgy érzi: Zoli máris közelebb áll hozzá, mint a ré­gebbi barátai, a fűrésztelepi gyerekek. Magának se tudja pontosan megmagyarázni, miért vonzódik ehhez a bo­zontos szemöldökű, recsegő hangú, egyáltalán nem barát­ságos fiúhoz. Néha meghök­kentő a modora. Méeis szeret* a nyíltságáért, szókim^ndá- sáért, Egv esztendővel fiata­labb. mint ő. Amióta barátok — sokat beszélgetnek —. job­ban megérti, miért rossz a munkások sorsa, miért vár naponta ötven ezer ember Sipőcz-levesre az éhségkony- hák előtt. — Ötvenezer kap. száz- ötvenezer éhes marad — mondja Zoli és ez olyan haj­meresztőén világos, olyan tra­gikusan egyszerű és természe­tes. hogy önkéntelenül is­mételgeti magában. Apjától sokszor hall ezekről a dolgokról. De Badanti és Beke Zoli szavai világosabbak, élesebbek. Keresi Zoli társasá­gát. Minden eg.vüttlétük után új érzésekkel, gondolatokkal gazdagodik. Csak egy fiú van — Cigi a beceneve és a munkásotthon­ból ismeri — akit nála is jobban kedvel. Az. mindeze­ken a ió tulajdonságokon kí­vül, vidám is. magávalraga- dóan nevetős, mindig jókedvű. Feri. miközben kiveszi a for­mát a prés alól. úgv érzi. su­dár termetű lány alakja su­han el mellette. ..Ilonka. Ilonka!" Iiedten körülnéz: nem hal- lotta-e valaki, hogy egy lány nevét emlegeti, nem is magá­ban. hanem félhangosan. A Baross téri tánciskolára gondol, ott látta először. Ami­kor bemutatkozott neki és felkérte, barátságosan nyúj­totta a kezét. Kissé megrázta szőke fürtjeit, kedvesen mond­ta: Kaszás Hona. ..Ilonka .. ." (Folytatjuk) se latta az Erzsébet királyné úti gyárnak, de már majdnem mindent tudott róla. Badanti és gyárbeli barátai sokat be­széltek a Fémlemeziparról. Ferivel madarat lehetett vol­na fogatni örömében, amikor újra munkához, keresethez ju­tott Az első naptól kezdve na­gyon igyekezett. Már csak azért is, nehogy Badanti szé­gyent valljon vele. Büszke volt. hogy ott dolgozhatott mellette. A mosolygó tekintetű, szőke fiút hamarosan megkedvelték a műhelyiben. A lányok és az asszonyok azért, mert mind­egyikükhöz volt egy-egy ked­ves szava, a munkások ügyes­ségéért. tanulékonyságáért. Az öregebbek, ha Feri nem volt a közeiben, elismerték: „Arany keze van a gyerek­nek”. 3. SZILVESZTERI EMLÉK Ezen a Vizkereszt előtti keddi napon Ferinek vaiai- hogy nem ment a munka. Mit tehetett róla, nem volt képes úgy odafigyelni, mint máskor. Szórakozott, vagy mi az ör­dög ... Pedig tudja, veszélyes dolog az ilyesmi. Könnyen ojtmaradhat egy-két ujja a présgép alatti*. — Mondd csak ... — Nincs egyéb, amit mond­hatnék. Az apám idős ember, ö is vasas. A Győrffy—Wolf- nál dolgozott Erzsébeten. Tud­ja, egy kicsit megégette ma­gát tizenkilencben, ezért min­dig csak olyan megtűrt ott a fémárugyárban. Sose dolgozott le egyfolytában egész eszten­dőt. A mutter is beteges. És most se az öreg nem dolgo­zik, se én. — Miért gondolod, hogy én segíthetek? — Mondom, hallgattam a beszédét __Az olyan embere­k et, amilyen maga. sokszor emlegeti az apám. Gondoltam, maga segít. — Jól van — mondta Ba­danti -r- megpróbálok valamit. — Már a Városi Színháznál jártak. Megállt, mintha eszébe jutott volna valami. — Tegezz bátran ... — Jól van — egyezett bele örömmel Feri. — Akkor szer­vusz. Előre is köszönöm a szívességed. Papp Feri hazafelé menet jóleső melegséggel gondolt új ismerősére. Érezte, jó pártfo­gót nyert. Azóta többször találkoztak a Vasas székházban. Beszélget­tek mindenféléről. Még színét 5 j •— Azt se tudom öcsém, hogy ; ki vagy — mondta meglepet- \ ten Badanti. Összehúzott \ szemmel nézte. / — Igaza van — ismerte be í Feri. — Ne haragudjon. ; — Dehogy haragszom, szó j sincs róla. — Badanti felne- ! vetett, kezét nyújtotta. — Na, ; gyerünk. í Feri szépen sorjában elmon- í dott neki mindent. Azzal kezdte, hogy még a nyáron \ nagy szerencsével sikerült el- ; helyezkednie az egyik zuglói ' fűrésztelepen. Onnan nemrég £ elküldték a munkások felét, j Ő is kikerült. Dehát, elvégre, ; vasas volna, miért ne pró- 1 bálhatná meg vasipari üzem- í ben? í — Nehéz dolog — mondta $ Badanti. — De ... áruld el, 5 mi jutott eszedbe, hogy ép- \ pen hozzám fordulj? Valaki J küldött? í —• Dehogy. £ — Akkor? í Badanti megállt, szemügyre £ vette a fiút. — Nos? ^ — Hallottam az előbb, ho­^ gyan beszélt. Ott a Magdolná- J ban. Nem is tudóm .. . Nem ^ abból, amit mondott, hanem (j ahogyan .., Gondoltam, törő- t) dik a másokkal, akkor talán ívelem is.,» j ----------------------------------------------­\ VADÁSZ FERENC: A tizenharmadik tél i t

Next

/
Oldalképek
Tartalom