Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-26 / 276. szám

1983. NOVEMBER 3*5 KEDD Méltó a tagok bizalmára Három e§z(en«lő — Marad az rlnök Megváltozoli emberek, nézőpontok ILYEN NAGY SZERELEM A Petőfi Színpad új bemutatója Senki sem próféta a saját hazájában — tartja a köz­mondás. — Győré Sándor vi­szont rácáfolt ere a közmon­dásra. Mint az abonyi Kos­suth Tsz helybeli születésű vezetője, a hároméves „man­dátum” lejárta után ismét el­nyerte a tagok megerősítő tá­mogatását: továbbra is a szö­vetkezet elnöke marad. Ebből az alkalomból kerestem fel őt a napokban, hogy bemutassam lapunk olvasóinak. Győré Sándor szerény és művelt ember. Gaiarnbősz ha­ja (pedig csak 43 éves) sok küzdelemről, gondról, megfe­szített idegmunkáról árulko­dik. Hogy is kezdődött? Ter­melőszövetkezeti pályafutását 1948 őszén kezdi. 0 az alapító elnöke s „kis Kossuth Tsz”-nek, amelyben 605 holdon 85 volt szegén y paraszt keresi az új életet Rá egy évre a keszt­helyi elnökképző iskolába kül­dik. Kiváló eredménnyel vé­gez, s innét az akkori Pest megyei Mezőgazdasági Igaz­gatóságra kerül termelőszövet­kezeti előadónak. A követke­ző állomás: a Budai Járási Ta­nács mezőgazdasági osztálya, ahol osztályvezető-helyettes. Aztán egyéves mezőgazdasági akadémia következik, majd ennek a sikeres elvégzése után a Földművelésügyi Minisz­térium szakoktatási főosztá­lyára kerül tanulmányi elő­adónak. Sok-sok parasztfiatalt indít el az egyetem felé. 1954-ben az Állatorvostudo- mányi Egyetem személyzeti osztályvezetője lesz, s közben diplomát szerez az Agrártudo­mányi Egyetem levelező tago­zatán. 1960-ban a mezőgazdaság át­szervezésekor mint kihelye­zett tsz-elnök átveszi Győré Sándor, a most már megnöve­kedett abonyi Kossuth Ter­melőszövetkezet irányítását. örömmel és szívesen jön visz- sza, hiszen már államvizsgája előtt ennek a termelőszövet­kezetnek készítette el az üzem- I tervét —, diplomamunkaként. Tisztában van vele, mire vál­lalkozik. A kis termelőszövet­kezet 3915 holdra, taglétszáma pedig hét és félszeresére nö­vekszik. Uj munkaszervezést kell kialakítani, ami pedig ennél is nehezebb és több gondot okoz, megszerettetni a tagokkal a szövetkezeti élet­formát. Eleinte az „én” gon­dolata még nagyon benne él az emberek tudatában. De jótfor­A tizenharmadik tél Csütörtökön kezdjük új folytatásos regényünket Az osztatlan sikert aratott Különös vadászat után csü­törtökön kezdjük meg lapunk hasábjain Vadász Ferenc: A tizenharmadik tél című regényének folytatásos közlését. A tizenharmadik tél a közelmúlt évtizedek történetének egyik — eddig jórészt ismeretlen — fejezetét dolgozza fel. A magyar kommunisták illegális küzdelmének egy egé­szen rövid, de izgalmas, érdekfeszítő, eseményekben bő­velkedő mozzanatát ábrázolja Vadász Ferenc írása. A Tanácsköztársaság bukása utáni ellenforradalom tizenharmadik telén játszódnak az események, néhány hónappal annak a statáriumnak a kihirdetése után. amely később Sallai Imre és Fürst Sándor életét követelte. A tizenharmadik .télben a forradalmi gnv4nka*m-ozaa- lom e hősei még élnek és sok más társukkal — Kilián Györggyel. Karikás Frigyessel, továbbá a ma is élő és te­vékenykedő forradalmi harcosokkal együtt — munkájuk közben, a valóságban megtörtént helyzetekben mutatja meg őket a szerző. A mű főhőse, a fiatal fémlemezsyári munkás, Papp Feri emberi eszmélésének. öntudatosodásá­nak, első szerelmének megkapó rajzával új regényünk méltán tarthat számot az olvasók érdeklődésére, s ezen túlmenően dokumentumszerű hitelességgel állítja elénk a Horthy-Magyarország életének egy rendkívül feszült, ese­ménydús időszakát gél keltette életre. Igen mar­káns, reális alakítás Sárost Micié is, aki az öreglány alak­ját meg tudta őrizni a túlsá­gos eltorzulás veszedelmétől; Szerényen, mértéktartóan Il­leszkedett az együttes szép já­tékába Antal Ida az anya sze­repében- Pétert, a szerelmes fiatalembert, aki karriervágy- gyal a szivében bizonytalan­kodik két feléje lángoló női szív között, sok szenvedél­lyel mintázta meg Vörös Ti­bor, Monostori Bálint Milánja pedig rokonszenves • jelenség volt. Bajka Pál a káderes és Jámbor Zoltán a fecsegő pin­cér szerepében járult hozzá a bemutató sikeréhez. A rendezes sokágú prob­lémáját Földeák Róbert mes­terien oldotta meg. Gondos, céltudatos munkája az előadás legapróbb részletében is érezhető volt. És dicséret il­leti Bercsényi Tibor valóban művészi, ötletes díszleteit, új­szerű, hatásos színpadképeit-, amelyektől, külön hangsúlyt kapott a darab mondanivalója. m. L A'SXSXXXXXXXXvXXX\XXXXXXXXXXXXXXXN\XVWWV\XXXXXXS\XXX\XXXXXXXXXXXXXV\XXXXXXXXXK*XXX\' Ifjúsági előadások a mozikban Októberben megyénkben 112 ifjúsági előadást tartot­tak a Pest megyei Mozi- üzemi Vállalat filmszínházai­ban, 22 ezer néző előtt. A legjobb eredményt a sziget- szentmiklósi, a püisvörösvári és a budaörsi mozik érték el, ezeken -a helyeken volt a leg­nagyobb a látogatottság. Gyorshajtók, vigyázat: itt a radar! Az évről évre növekvő gépkocsiforgalom következtében sajnos egyre emelkedik hazánkban a balesetek száma. Ezék főoka — ahogy a rendőrségi statisztika mutatja —. elsősorban a gyorshajtás. Az autó- és motorvezetők közül sokan nem tart­ják be a kanyaroknál és a községek belterületén az előírt 50— 60 kilométeres menetsebességet és járműveikkel gyakran 70— 80 kilométeres sebességgel is száguldanak. A baleseteik meg­előzését. a gx/orshajták megrendszabályozását szolgálja az a Lengyelországból érkezeit sebességmérő radarkészMék, ame­lyet a közlekedésrendészet most próbál ki Érd és Diósd között, az egyik úgynevezett halálkanyarnál. A készülék 800 méter hatóiávon belül méri az arra haladó gépkocsik sebességét. Ha beválik, a jövő évben ellátják vele a közlekedésrendészet egy­ségeit. Kepünk az új sebességmérő-készüléket mutatja működés közben (Foto: Koppány György) | Kulturális híradó CSVVVVNVNV. I SZOVJET FILMNAPOK A MEGYÉBEN • Eredményesen zárultak a í szovjet filmnapok megyénk ! filmszínházaiban. A legjobb í eredményt Bemecebaráün ér- ! ték el. Ebben a kisközség- í ben: a nyolc szovjet filmet ' közel ezeregyszáz néző tekdn- í tette meg. Nagy népszerű- ! ségnek örvendett az ifjúság ; körében rendezett „ki mit ! tud a szovjet filmről”-vetélke­! dö is. • t * \ Várnai Zseni.est Szarián t ; Jól sikerült Várnai Zseni- \ estet rendeztek az elmúlt na- : pókban Szadin, az őszi fa- ? lusi könyvhetek keretében. A '(mintegy százötven ember előtt ; a költőnő és a község úttö- I rői adták elő a legszebb S Várnai Zseni-verseket. \ Véget ért a tanfolyam S Min! niár korábban közöl­niük, egyhetes ben'lakásos í tanfo’yainot rendezett az if- j júsági klubvezetők részére ? Szentendre—Lajosforráson a ? KISZ Pest megyei bizottsá- S ga, a megyei népművelési ta- ? náesadó csoport közreműkö- í désével. A sikeres tanfolyam ? szombaton zárult. A hallga- ; tök összefoglalóként mun- : katervet készítettek saját ' ’ ubjuk elkövetkező munká­jára. Mindemellett lehetőség an-a, hogy a tantestület tagjait szellemi téren is közelebb hozza egymáshoz. A családias .hangulat meg­teremtését, a közeledést szol­gálja az igazgatónő, Reményi Lászlómé terve; asszonyklu­bot, nők összejövetelét sze­retné megszervezni hónap­ról hónapra, de legalábbis negyedévenként. Itt aztán — fehér asztal mellett — szó kerülne a háztartási gon­dokról, asszonyprobléroókról csakúgy, mint az otthoni és iskolai élet kérdéseiről. A későbbiekben ezt még gaz­dagítani és bensőségesebbé lehet tenni azzal, hogy a férjek. férfi kollégák is együtt töltenek egy-egy dél­utánt a baráti, otthonos ösz- sze jöveteleken. Érdekes és követésre mél­tó elgondolás látott napvilá- ; got a sződligeti iskolában. : A jövő nemzedéket tanítók : jobb tájékozottsága, roaga- i sabb kulturális színvonala ; érdekében, művészeti klubot I hoznak létre. Gebora László, ■ a tantestület egyik tagja vál- I lalkozott arra, hogy ezt a ; klubot életrehívja és meg- < felelő tájékoztató előadá- j sokról, vitákról, beszélgeté­■ sekről gondoskodik. Szóba- 1 kerül a klasszikus és mai \ képzőművészet, festők, szob- \ rászok. építészek alkotó- \ munkája. Téma lesz a mai ! magyar és külföldi iroda- ! lom, s a modern muzsika is. : Mindez nagy segítség a té- \ mákban nem eléggé járatos ; pedagógusnak, tekintet nél- : kül szakmai képzettségére. Pedagógusklub Sződligeten láng újból magasra csap szí- g vükben és vérükben, a nagy k izzásban már-már teljesen j megfeledkeznek az érdekelt j mellékszereplőikről, az elha- gyott feleségről és az el- c hagyott vőlegényről, deafe- 1" leség felbukkan a színen, ne- 11 mesein és áldozatkészen. Ve- t le együtt azontoami felrémlik a r fiú előtt a karrier kísérteié f is. Pillanatok alatt megér- j leli benne a szándékot, hogy j, „halálos” szerelmét másod- s szór is elhagyja. Megoldás: , a lány megöli magát. ^ Újszerűséget a mese az úgy­nevezett formabontás révén 1 kap. A „Taláros úr”, bírája, ' ügyésze, védője a szereplőit- * nek ezenfelül lelkiismeret, ( morál és közvélemény is. aki 1 kénye-kedve szerint sakkozik az idővel, bevonja a játékba a publikumot is. de a megnyug- ] tató megoldást persze ő sem ( szerkesztheti meg. így aztán a néző határozott feleletet ' most sem kaphat a tulajdon­képpen megválaszolhatatlan ‘ kérdésre, kénytelen tehát kis- 1 sé kielégítetlenül távozni a i színházból. ■ A darabot műsorába ik- ] tatta a Pest megyei Petőfi Színpad is, amelynek lelkes és igen tehetséges együttese a budapesti Kis Színpadon tar­totta meg nagy érdeklődéssel várt bemutatóját. A bemutató közönsége jóleső érzéssel ál­lapíthatta meg, hogy a ma- ; roknyi színészcsoport félté- | kény őrzője és ápolója a ma- \ gyár színjátszás legszebb és \ legnemesebb hagyományai- 1 nak. Kivétel nélkül vala- ! mennyi szereplő játékát az j őszinte átélés melegsége hat- j I ja át — hitelességet ettől a | melegségtől kaphatnak az alakok — és ez tanúsítja a j színészek elméi yedőképességét is. ami egyik legfontosabb ] ■ előfeltétele a tolmácsoló, az I , alakító művészetnek. Hídvégi Lajos a Taláros úr • komoly és kényes szerepében I • tanulmányra méltó alakítást ■ -.-nyújtott/ Lelke,..—, magisztere ■ volt mindvégig a fordulatos és ■ helyenként igen izgalmas já­téknak. Táncsics Mária meg­■ kapó kedvességgel mintázta ■ meg a fiatal Lida, a szerelmes : lány vonzó alakját és nagy ■ érdeme, hogy játéka egyetlen i pillanatra sem siklott át a , szentimentális giccs síkos te- . rületére. A másik Lidát, az , orvosnő feleséget Tóth Ila > kiforrott művészettel, nagy- . szerű emberábrázoló képesség­? Az élet és az irodalom leg- ? ősibb és mégis örökkön idő. ? szerű problémája a szerelem ? A költőik és az írók már na ? gyón sokat elmondtak róla ? úgyszólván minden elmond ? hatót, azért mégis mindéi 5 Táncsics Mária író, aki tollára tűzi ezt az örök témát — és van-e író, akj ne tűzné tollára — tud róla valami újat mondani. Legalábbis azt hiszi, hogy új, amit mond. Paveí Kohout, az állami díjas, kitűnő cseh­szlovák író „Ilyen nagy sze­relem” című színművének meséje i& az örök téma körül bonyolódik. Egy fia­tal lány és egy fiú szerel­méről van benne szó. Hatal­mas lánggal lobban fel ez a szerelem, de aztán jelent­keznek a bonyodalmak. X”fiú biztos léptekkel kíván halad­ni választott pályáján, és amikor úgy látja, hogy a lány- nélkül,--akit -halálosan szeret, simábban haladhat, fe­leségül vesz egy nála né­hány évvel idősebb, igen komoly orvosnőt. Az asa- szony valóban nagyobb érvé­nyesülési lehetőséget biztosít számára. A szerelmes kis­lányról meg is feledkezik, de néhány esztendő múlva a ; véletlen ismét összekeríti őket. ; A kislány már menyasszony, : a véletlen találkozást követő : napon lenne az esküvője. A A mán egy esztendő alatt gyö- j keret ver a „miénk” szemlé- let is. Kialakul a szilárd törzs- $ gárda, akikre a vezetőség már ^ számíthat. Győré Sándor, a volt sze-í gényparaszt nem felejti el,? honnét indult. A napszámos és cselédévek embertelensége^ mindig emberségre ösztönzik, ff Ma is féltve vigyáz arra a jó ? kapcsolatra, együttműködésre, £ ami közte és a tagok között ki- í alakult. Tekintélyét az Allan- ^ dóan gyarapodó tudásával, ;? népszerűségét a közvetlen mo- í dórával és szerénységével vív- f, ta ki. ff Győré Sándor csak kerék-? párral járja a szövetkezet bir-? tokát. Azt mondja. így nem ? kerüli el az embereket. Vehet- ? ne autót a termelőszövetkezet, ? hiszen az abonyi Kossuth Tsz-ff nél sokkalta gyengébb közös í gazdaságokban ezt már meg-2 tették, de az abonyi elnök? ilyesmire gondolni sem akar. ? A személyes példamutatás ? nemcsak abban rejlik, hogy? egyetlen egy tag mellett sem ? megy el szótlanul, érdekli s ? törődik az emberék gondjával, | örömével, hanem ha a munka ? úgy kívánja, megfogja a kapa,? kasza és a villa nyelét is. Az? úgynevezett Komplex—II. bri-ff gád. amelyet függetlenített ? dolgozókból alakítottak, s eb- ? ben az elnök is benne van, a ? csúcsmunkák idején, három-f négy nap fizilcai munkával se-'', gít a tagoknak. Az is követés-? re méltó, ahogy ebben a tér-? melőszövetkezetben készülnek ? a küldöttgyűlésekre, közgyűlé-? sekre. A brigádvezetők napon- f ta kikérik az emberek véle- ? menyét egy-egy munkáról, esetleges szövetkezeti problé-? máról, s mire a közgyűlés el- ? érkezik, a vezetőség tisztában van a tagok elgondolásaival, ? kívánságaival. Győré Sándor% egyébként a termelőszövetke-^ zet valamennyi üzemágát J rendszeresen látogatja. Leg-; utóbb a szölöműfikásök vélő-; mén re t kérte ki a helyszínen \ a telepítéssel kapcsolatban.? Tudja, hogy nagy előny a fagok alapos ismerete, j Nem csoda hát, amit ő maga 5 is jólesően vett tudomásul,? hogy a tagság kihelyezésének? lejártakor továbbra is őreá? bízta a tsz irányítását Nem lesz talán érdektelen? néhány számadat az abonyi í I Kossuth Tsz fejlődéséről, amit: i a tagok Győré Sándor elnök-? 1 sége alatt értek el. Három és? S fél esztendő alatt az abonyi< I Kossuth Termelőszövetkezet í ; tiszta vagyona tíz és fél milliót forintra gyarapodott. Ez idő; alatt 7 és fél millió forintot! ruháztak be. A felfejlesztési előtt egy gépük sem volt, ma! 11 traktor sorakozik a gazda-: ság központjában. Kialakult a! korszerű nagyüzemi tanyaköz­pont, egész sor új istálló, gaz-i dasógi épület jelzi a megszi-j lárdulást Pillanatnyilag 350 férőhelyre: elegendő szarvasmarha-istálló, i 1400 férőhelynyi sertéshizlalda, fiaztató, 64 vagonos raktár. 75 vagon befogadóképességű ku- koricagóré (mind tömve kuko­ricával), mélyfúrású artézi kút van a tanyaközpontban. Hosz- szú lenne felsorolni mindazt, amivel csak az utóbbi években gazdagodott a tsz. És a közös vagyon gyarapo­dásával a tagok jövedelme is egyenletesen növekedett. A felfejlődés első évében, 1960- ban 39 forintot osztottak egy- egy munkaegységre. Rá egy: évre 41, tavaly 42.32 forintot.: Erre az évre 44 forintot ter­veztek. Sajnos egy-két forint-! tál az idén alacsonyabb lesz a | munkaegységérték, de még így? sem kisebb a tavalyinál. Az! egy tagra jutó átlagos évi jőve-: delem — nem számolva a ház- i tájit — a múlt évben 15 000: forint körül alakult. A tisztségében megerősített: elnök most arra törekszik,: hogy kialakítsa a gazdaság végleges profilját főként vető-: magtermesztésre, szarvasmar­ha és sertéstartásra akarnak berendezkedni. Nem kétséges, hogy Győré Sándor valóra váltja elképzeléseit, hiszen a tagság mellette van és ő raé' ó a megnövekedett bizalomra. Súlyán Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom