Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-26 / 276. szám

’^/Cíi-lan 1983. NOVEMBER 36, KEDD Halálos szerencsét­lenség Gyomron Szombaton, délután Ger- ffolyfi József 45 éves gyom- röí alkalmi kútásó a falu­ban, Csokonai István Gyóni utcai telkén tisztította a ku­tat. A 21 méter mély kút fe­néikéről merte ki az iszapot, amelyet a házigazda két se­gítőtársának segítségével, vö­dörrel emelt a felszínre. A csigás szerkezettel felhúzott, téli vödör egyik alkalommal kicsúszott Csokonai kezéből, visszazuhant a kútba, s a mélyben tartózkodó embert agyonütötte. A gondatlanságból okozott emberölés ügyében a rend­őrség vizsgálatot folytat. Becsületbeli adósság — Rendszámtábla nélkül vezette motorkerékpárját Kliegi Mihály, nagykőrösi lakos. A szabálysértés 200 fo­rintjába került Akármint számolunk, ha az ünnepnapokat is, de még az év végi leltározás köve­telte munkaidőt is tekintet­be vesszük, mindössze né­hány hetünk van bátra eb­ből az esztendőből. Bizony ez olyan kurtára szabott idő, hogy még csak nem is számolgathatunk sokat. Nem meditálhatunk és nem sokat tanácskozhatunk feladataink mibenlétén, annál kevésbé, hiszen a feladat teljesen tisztázott. Mind az ipari vállalatoknál, mind a mező- gazdasági üzemekben telje­sítenünk kell az éves terv előirányzatait. Sem a munkásoknak, sem a termelőszövetkezeti embe­reknek nem szükséges fel­vázolnunk, mennyi tennivaló van még hátra. Épp úgy tudják, mint a gazdasági vezetők, s a pártszervezetek. És azt is tudják, hogy az éves terv előírásait csak < TRANZISZTOROS MAGNETOFON A Telefongyárban elkészült a tranzisztoros magnetofon. A saját terveik alapján kialakított prototípus után tíz darabot le­gyártottak, s jelenleg a mintadarabokat vizsgálják. A jövő év elején elkezdik a nullszéria gyúrását. Az új tranzisztoros magnetofon hálózatról vagy hat rúdelemről üzemeltethető. Ér­dekessége, hogy üzemeltetésének összfogyasztása az eddigi ké­szülékeknél negyvenszer kisebb. Burján Miklósáé az új tranzisztoros magnetofont szereli (MTI Foto. Hadas János felv.) Kigyulladt Nyáregyházán a Linder-féle kastély Szombat hajinaiban .Nyár­egyházán, a Lánidar-i'éle kas­tély mellett elhaladó autó­buszból az utasok meglep­ve látták, hogy lángnyelvek csapriak fel a kastély tetejé­ről. Azonnal értesítették a tűzoltóságot, amely gyorsan a helyszínre érkezett és meg­feszített munkával eloltotta az égő födémszerkezetet. Az épületet a helybeli Bé­ke Termelőszövetkezet hasz­nálja ga b onar akt árivak. A tűzoltók gyors közbelépése mintegy millió forintos ér­téket mentett meg, noha a födém leégését megakadá­lyozni mór nem tudták. A tűzesetet megelőző napon a padláson építőmunkásak dol­goztak. A vizsgálat folyik. Egyelőre még nem állapí­tották meg, hogy a tűz ki­nek a gondatlanságából kelet­kezett. Mikor „vetik be“ nálunk is az országúti radart? — Megyei főkapitányság? Xözlekedésrendészet? Mi új­ság a balesetek terén? — Itt Csonka Kálmán al­hadnagy beszél. Aggasztó az emelkedés. Éppen kezünkben van az idei első háromnegyed­év statisztikája. E szerint az év első kilenc hónapjában megyénk közútjain 1164 bal­eset történt. Ez — többek kö­zött — annyit jelent, hogy öt­venhat ember lelte halálát a betonon. Ötszáztizen-hárman súlyos sérüléseket szenved­tek. — És ebben a hónapban? — Novemberben már eddig elértük a száznegyven bal­esetet, ezenbelül a tizenöt halottat! — Még egy kérdést: mi okozza a legtöbb bajt? — A gyorshajtás, toronyma­gasan a gyorshajtás ... A kép világos. Éppen ezért örömmel emlékeztetünk arra, hogy mai lapunk más helyén képes beszámolót közlünk a rendőrség első autó-sebesség­mérő műszeréről, az országúti radarról. Tudjuk, hogy ebből a szerkezetből ma még kevés áll rendelkezésre. De úgy véljük, hogy Pest megyében, ahol országos viszonylatban a legmagasabb a vidéki közle­kedési balesetek száma, s a balesetek közül a legtöbbet a gyorshajtás okozza, indokolt lenne, ha minél előbb megje­lenne az országutakon ez a sebességmérő, autós-motoros virtust féken tartó berende­zés. Ezért szeretnénk megkér­dezni az illetékes hatóságot: mikor „vetik be” nálunk, a mi megyénkben is az ország­úti radart? (f. a.) teljes erőfeszítéssel, a ren­delkezésünkre álló munka­órák minden percének okos, racionális kihasználásával, vasszorgalommal teljesíthet­jük. Becsületbeli adósságról van szó. Országunk, népünk éle­te terveinkre épül, annak létbevágóam fontos fejezete az éves terv. A becsületbeli adósságot pedig nem lehet, nem szabad „többé-kevésfoé” teljesíteni. Az előirányzato­kat nem elegendő „viszony­lag megközelíteni”. Ez az ország senkinek sem marad adósa. Ne legyen hát egyetlen ipari, vagy mező­gazdasági munkahely sem, amely adósa marad a nép­nek. Mi húzhat bennünket visz- sza, mi csorbíthatja a dol­gozó emberek erőfeszítései­nek hatékonyságát az év hátralevő munkanapjain? Mindenekelőtt a kö­zöny. Akár a gazdasági ve­zető, akár a dolgozó embe­rek egy részének közönye. Az a felfogás, hogy „dolgo­zunk, mint máskor, rende­sen, mindent megteszünk, amit általában, mi egyebet tehetnénk ezen felül?” De ez a szürkeség és lendület-, telenség nem tarthat visz- sza bennünket, ha elsősorban a kommunisták, a szakszer­vezeti aktivisták, a KISZ- fiafelok, a legjobb és leg­lelkiismeretesebb dolgozók sorompóba szállnak ellene. Megragadó példával és ih­lető szavakkal egyaránt. Mit bizonyítson ez a példa, mire ihlessenek a rövidre fogott, de értelmes és meggyőző szavaik? Azt és arra, hogy most többre van szükség, mint „rendesen’’. Igen, rend­kívüli erőpróba ez a néhány hót. Többek között az em­beri akarásnak próbája. S ha mindenki erősen akarja a tervfeladatok teljesítését, tudatostan tud és fog is harcolni érte, akkor min- _megleli „„a,.hátralevő, terviszakasz feladataiból sze­mély szerint rá jutó részt, és teljesíti becsületbeli adós­ságát a népgazdaság iránt. Rövidre fogott szavak — húztuk ezt alá. Már nincs időnk sem hosszadalmas dis­kurzusokra, felmérésekre, programozásokra, és nincs időnk végeláthatatlan győz- ködésre sem. A sok beszéd most még inkább, mint más­kor, a jó ügynek veszedelme. Most aztán igazán vétkezik az, aki a tennivalókról társalog, ahelyett, hogy kézbe kapná és elvégezné a munkát. Nemcsak az képtelenség, hogy a hátralevő hetek prog­ramjáról akárhol is ankétokat, egy-kétnapos tanácskozásokat rendezzenek. De még az is, hogy például a műszaki, gazdasági, vagy brigádvezetők magya­rázkodjanak: ezért nincs anyag, azért nincs szerszám, amazért nincs szállítóeszköz. Magyarázkodás helyett csak erről lehet szó: hol az anyag, itt a szerszám, ennyi a szál­lítóeszköz. Panaszkodni? Ob­jektív nehézségekről papolni? Mi értelme volna ennek eb­ben a dologtól és kötelességek­től sűrű időszakban? Esetle­ges anyaghiány, ilyen hiány, olyan hiány, persze itt is, ott is kísérthet. Mégsem mentsé­gekre és utalásokra van szük­ség, csakis anyagra, szerszám­ra, eszközre. Arra. hogy az il­letékes helyi vezetők a sike­res és folyamatos munka va­lamennyi feltételét előteremt­sék, a dolgozók keze ügyébe adják. A legmagasabb fokú szer­vezettség a leghűbb szövetsé­gesük azoknak, akik most el­tökélték, hogy eredményesen fejezik be az éves tervet. Ma­gától értetődik, hogy ennek a magasfokú szervezettségnek kulcsembere mindenütt a műszaki és gazdasági vezető. Mi Ilyenkor az ő legfőbb dol­guk? Előre látni, idejekorán gondoskodni a munka min­den feltételének biztosításáról. Gondoskodni — árkon bokron át. ha éppen nem tükörsima aszfalt van a talpuk alatt Ilyenkor holmi ügyrend szerint levelezgetni, majd tét­lenül várakozni a késedelmes válaszra, aztán ismét csak le­velezgetni — egyenlő a fecse­géssel és semmittevéssel. A jó és körültekintő vezető most ott terem, ahol hiba van. és akár a legkisebb mértékben el­akad a folyamatos munka. És még ott terem, ahol bürokra­tizmus akasztja el az eredmé­nyes tervmunka feltételeit. Ott terem, és nem hagyja élni a bürokratákat. Csak a vezetés­nek ez az ellenállhatatlan len­dülete, mindenütt a kellő idő­ben beavatkozó, és minden szükségletről gondoskodó mód­szere hozhat teljes eredményt. Közöny, szervezetlenség, munka helyett fecsegés — ezek most olyan tényezők, mint az a bizonyos vendégma­rasztaló sár, amely ráragad az előbbre igyekvő ember csizmá­jára, és feltartóztatja. Bízvást elmondhatjuk, hogy a munká­nak e b ben a dandárjában min­den megtakarított szó, minden elhallgatott fölös szóbeszéd anyagi javakban térül meg. Több és jobb ipari termék­ben, aztán kukoricában, bur­gonyában, répában, gyümölcs­ben. Igazán érvényes a régi szólás-mondás: hallgatni — arany. No de az ellentéte is: sok beszédnek sok az alja! Soha sincsen annak különö- nebb értelme, ha a feladatok végrehajtásának minden egyes ütemében hosszas értekezlete­ket rendeznek, mégpedig „az elvek tisztázása céljából”. Minek ez? Nálunk az elvek tisztázottak, az elvek körül minden rendben van. Alkal­masint csak annyit kell tisz­tázni: mit szükséges végrehaj­tani, mi a megvalósítás legcél­szerűbb módja, ki azért a fele­lős és milyen határidőre vé­gezzen a munkával. És ha ez áll minden feladatra és min­den időben, most különöskép­pen esedékes. Az a fontos, hogy minden dolgozó ember tudja a dolgát, majd kapjon, meg minden szükséges segítsé­get, hogy azt jól végrehajt­hassa. És ebhez nincs szükség semmiféle szóözönre. Kévés szót vesztegetve, gyorsan és jól dolgozni az éves terv előirányzatainak tel­jesítéséért valamennyi szocia­lista munkahelyen — ez ma törekvéseink tartalma. A,z új élet építőinek gyakorlatában mindig százszorta fontosabb szerepe van az észnek és a kéznek, mint — a szájnaík. Eszerint álljunk helyt ebben a nagyon fontos időszakban, amikor részint idei elképzelé­seink hiánytalan valóra vál­tása a dolgunk, másrészt ked­vező kiindulási alapot szük­séges teremtenünk a követke­ző évek munkájához. Egyet ne feledjünk el: személy szerint valamennyiünknek megvan­nak a terveink, személyes és családi boldogulásunk programja. De ez nem le­het és nem is függet­len az ország, a népgazda­ság tervének teljesülésétől. És a személyes tervek teljesülé­sét is az mozdítja elő, ha az évi tervnek a lehető legjobb megvalósítását minden dolgozó ember becsületbeli és szív­ügyének tekinti. Horváth József VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK OtglédijjTriairS? Megnövekedett a vásárlókedv A napokban a Ceglédi Vá­rosi Tanács végrehajtó bizott­sága megvitatta a kereskedelem őszi-téli felkészülését. Mint megállapították, a vásárlókedv rendkívüli mértékben meg­növekedett. Az állami és a földművesszövetkezeti kiske­reskedelem — ennek megfe­lelően — már jó előre hozzá­látott az év végi csúcsforgalpm előkészítéséhez. Az üzletek mindenfajta áruból megfelelő készletet tartalékoltak, a ve­vők igényeinek megfelelően. A nagykereskedelem nemcsak az őszi cikkeket szállította időre, hanem azokat az áru­kat is, amelyek hosszabb ideig tárolhatók. A többi között ki­szállítottak a boltokba 25 mázsa gesztenyét, 5 mázsa dióbelet, mákot és rövidesen megérkezik a közkedvelt na­rancs, füge és egyéb déligyü­mölcs is. Nagy sikere van a kiváló minőségű jönatánal- mának, és a boltok alig győ­zik az utánrendeléseket. Öt nappal a határidő előtt A nagykőrösi Petőfi Terme­lőszövetkezet néhány héttel ezelőtt felhívással fordult a megye közös gazdaságaihoz: vállalják, hogy a telepítési munkákat november 30-ra be­fejezik. A ceglédi Táncsics Szövetkezet az elsők közt csat­lakozott a felhíváshoz. Úgy döntöttek, hogy november 25- 1 éré befejezik a szőlő- és.gyü­mölcstelepítést. Vállalásuknak eleget tettek, sőt túl is telje­sítették: három nappal előbb, már a múlt hét péntekjén déli 12 órakor befejezték a mun­kát. A négy munkacsapat csu­pa nőből állt. Rajtuk kívül egy férfibrigád dolgozott azon, hogy. a 7i).bp]d jt,el€^ii^t,r44ö- ben befejezzék. SZAKÉRTELEM, ÓH! Egy fiatalasszony panaszol­ta, hogy a járási szolgáltató ktsz cipészrészlegében tű- sarkú cipőjét olyan otrom­bán talpalták meg, hogy az legalább két számmal na­gyobb lett. Nagy bölcsen két számmal nagyobb kaptafára húzták rá a cipőt. Más va­laki gumitalpú félcipőjével járta meg. Az orrát ragasz­tani kellett volna, ám a ci­pészek vasszögekkel kalapál­ták le. Mindehhez felesleges a kommentár. Legfeljebb annyi megjegyzést fűzhetünk hozzá, hogy nem árt a szak­értelem — a kaptafa mellett Felavatták a monori gimnázium könyvtárát A Monori József Attila Gimnázium nemrég saját könyvtárral gyarapodott. Je­lenleg négyezer kötetes az állomány, ám rövidesen tíz­ezresre bővül. A megyei ta­nács képviseletében Tóth Fe­renc adta át rendeltetésének az új létesítményt. A mű­sorban fellépett Sándor Ju­dit és Palotai Erzsi. Czine Mihály irodalomtörténész Mó­ricz Zsigmondiról és a könyv szeretetérői szólt a diákság­nak. Karácsonyra megnyílik A maglódi művelődési ott­hon bezárta kapuit. A szor­galmas mesteremberek hozzá­láttak korszerűsítéséhez. Az átépítési munkálatokat több mint félszázezer forintos me­gyei póthitelből és jelentős községfejlesztési hozzájárulás­ból oldják meg. Ha sikerül a kőművesek és a festők mun­káját határidőre elvégezni, december 25-én ismét bené­pesülhet a népszerű művelő­dési otthon. SZÁZ VAGON ALMA - EXPORTRA A MÉK nagykőrösi telepén most készítik elő az alma- exportot. Először is minősé­gileg kiválogatják, melyik éri el a kívánt nagyságot. Naponta két-három vagon megy Berlinbe, Münchenbe, Prágába. Előreláthatólag mintegy 100 vagon akna kerül exportra. Ezenkívül 10 vagon kelkáposztát szállíta­nak a külföldi megrende­lőknek, valamint p buda­pesti Nagyvásártelepre és az ország más részébe. Szerencsés nyertesek A 45. játékhéten Fortuna istenasszony ismét rámo- solygott Nagykőrös lottó­zóim. Ketten négyes talá­latot értek el. Egyenként 70 ezer forintot nyertek. NÉZETELTÉRÉS A PÓTKOCSIN Bontási anyagokat szállí­tott az állami gazdaság egyik vontatója. Fehér Ist­ván brigádvezető utasítást adott két rakodónak. Az utasítás nyomán a két segéd­munkás között nézeteltérés támadt. Az egyik egy jó­kora féltégláit vágott a má­sikhoz. Az ügyészség gon­datlanságból okozott súlyos testi sértéssel vádolva fele­lősségre vonja a heves vérű segédmunkásit. A reform a megvalósulás útján A következő oktatási évben már az általános iskolák alsó tagozatának valamennyi osztályában reformtankönyvekből tanítanak Az általános iskolai reform- tanterv, illetve tankönyvek bevezetése az 1964—65-ös tan­évben tovább folytatódik. Az újabb tankönyvek kéziratának többségét már jóváhagyták, s folyamatosan nyomdába ad­ják. Az általános iskolák alsó tagozatának minden osztályá­ban valamennyi tantárgyból életbe lép az új tanterv, s így a gyerekek a következő is­kolaévtől kivétel nélkül új könyvekből tanulnak. Az okta­tási reform bevezetése tehát az általános iskola alsó tagozatú osztályaiban az 1964—65-ös tanévben befejeződik. Az új tankönyvek a követ­kezők lesznek: a 3—4-es olva­sókönyv, magyar nyelvtan (Édes anyanyelvűnk címmel), Környezetismeret — amiből budapesti és vidéki változat készül, a környezetismeret munkafüzetei, számtan-mér­ten. valamint a 4. osztályom '-skeskönyv és munkafűz0* Megjelenik a tanyai isko­lák összevont tamilócso- 1 portjainak első osztályosai számára készült írási mun­kafüzet is. Az összevont tanulócsoportok 3. és 4. osztályosainak nyelvta­ni munkafüzetek készülnek. A felső tagozaton a reform második „lépcsője” zömmel az 5. és 6. osztályokat érinti. A felsőtagozatos diákok a re­formtankönyvek közül kézbe kapják az 5-es orosz nyelv­könyvet, amely két változat­ban jelenik meg. Az egyik a hagyományos orosz nyelvokta­tás módszertanára épül, a má­sik — egyelőre mintegy 500 is­kola részére — kísérleti tan­könyv lesz. Ebből audiovizuá­lis, tehát halláson és szem­léltetésen alapuló módszerrel oktatnak, s a beszédkészség fejleszté­sét állítják erősen előtérbe. Ugyancsak a második ütem­ben vezetik be az új ötödikes történelem, számiam, az ötödi kés és hatodikos énekesköny­vet, földrajzkönyvet és földraj­zi munkafüzetet, a hatodikos fi­zikát, a hetedikes kémiát és élővilágot. Újdonság, hogy c természettudományos tárgyak oktatását a jelenleginél töbl osztályra terjesztik ki, ezén kezdődik már a hatodikban c fizika, a hetedikben pedig c kémia tanítása. A felsőtagoza- tü osztályok közül egyébkém az ötödikben már minden tan­tárgyból a reformtanterv és tankönyvek lesznek érvényben a következő 1964—65-ös tanév­től. A pedagógusok munkájának könnyítésére különböző kézi­könyvek készülnek. Az általános iskolai tantervi reform harmadik üteme az 1965—66-os tancvben kezdő­dik. Néhány tárgy kivételével ekkor már a felső tagozat töb­bi osztályaiban is az új tan­tervek alapján és az új tan­könyvekből oktatják majd a diikoltat. A többi tárgyból a következő években lépnek ér­vénybe az új tantervek, illetve tankönyvek. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom