Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-23 / 274. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PFST jÉk *,LAB ™LEÍARJAI* EGYESÜLJETEK! MEGYEI yBM/pr•m K/unan AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 274. SZÄM in t no fiij.fr 1963. NOVEMBER 23, SZOMBAT Népeink közös úton halainak a szocialista társadalom építésében I Magyar-lengyel barátsági nagygyűlés a Sportcsarnokban A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága péntek délután a Sportcsarnokban magyar—lengyel barátsági nagygyűlést ren­dezett. Az ünnepi alkalomra zászlódíszbe öltözött a Sportcsar­nok; magyar és lengyel nyelvű feliratok éltették a két nép barátságát. A lelátók és az elnöki emelvény előtt elhelyezett széksorok már jóval a kezdés időpontja előtt zsúfolásig meg­teltek. A gyűlésre elküldték képviselőiket. Csepel. Angyal­föld, Kispest, Üjpest, Zugló, és a többi budapesti kerület gyá­rai, üzemei. A hallgatóság •soraiban helyet foglalt az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a kormány­nak számos tagja, társadalmi és kulturális életünk sok neves személyisége. Ott volt a budapesti vállalatok, hivatalok és intézmények sok kiváló dolgozója, a társadalmi és tömegszer- vezetek számos aktivistája. Néhány perccel délután 4 óra után a jelenlevők viharos tapsa közben foglalta el helyét a díszemelvényen a barátsági nagygyűlés elnöksége. Az elnökség tagja volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány el­nökhelyettese, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Terv­hivatal elnöke, Péter János, külügyminiszter, Vályi Péter, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese, Bíró József külkereskedelmi miniszterhelyettes és Martin Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztár­saság varsói nagykövete. Az elnökség tagja volt Wladyslaw Gomulka, a Kengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Józef Cyrankiewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a minisztertanács elnöke, Zénón Kliszko, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Stefan Jedrychowski, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács mellett működő tervbizottság elnöke, Marian Naszkowski külügyminiszter-helyettes, a LEMP Köz­ponti Bizottságának tagja, Kazimierz Olszewski, a Külföldi Gazdasági Együttműködés Bizottságának álelnöke. Tadeusz Kropczynski külkereskedelmi miniszterhelyettes és Henryk Grochulski, a Lengyel Népköztársaság magyarországi rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövete. Az elnökségben foglalt helyet politikai, gazdasági, társa­dalmi és kulturális életünk számos képviselője, tömegszerve­zetek vezetői és kiváló dolgozók. Gáspár Sándor megnyitója A himnuszok hangjai után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára elnöki megnyi­tójában köszöntötte a gyű­lés résztvevőit, s a követke­zőket mondta: — Nagy megtiszteltetésnek tartjuk, hogy a budapesti kommunisták képviselői, a budapesti gyárak, üzemek és intézmények küldöttei mai nagygyűlésünk alkalmával ta­lálkozhatnak a testvéri Len­gyelország hazánkban tar­tózkodó párt- és kormány­küldöttségével. A budapes­tiek vendégszerető emberek, akik szívesen találkoznak ismeretlenekkel, idegenekkel, még inkább így van ez a ba­rátokkal. A lengyel—magyar barátság nem újkeletű, mély történelmi hagyományai van­nak. Barátságunk az elmúlt években tovább erősödött, új tartalmat nyert azzal, hogy közösek eszméink, cél­jaink és gondjaink. A bu­dapesti kommunisták, a bu­dapesti dolgozók nevében szívünk teljes melegével kö­szöntjük kedves lengyel elv­társainkat, barátainkat (hosz- szan tartó, nagy taps). Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke mondott beszédet. Kádár János nagygyűlést beszéde Kádár elvtárs meleg sza­vakkal köszöntötte a lengyel nép nagy fiát, a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló vezető személyiségét. Wladys- law Gomulka elvtársat és Jozef Cyrankiewicz elvtársat, a Lengyel Népköztársaság mi­niszterelnökét, a hazánkban tartózkodó lengyel párt- és kormányküldöttség minden tagját. — Személyükben köszöntjük — mondotta — a dicső forra­dalmi hagyományokkal ren­delkező lengyel munkásosz­tály élcsapatát, testvérpártun­kat, a Lengyel Egyesült Mun­káspártot, a szocializmust épí­tő testvéri lengyel népet. Mi büszkék vagyunk annak a lengyel népnek barátságára, amellyel a magyar nép a tör­ténelem hosszú korszakáén át együtt küzdött a szabadsá­gért, amely most. sorsát saját kezébe véve, sikerrel és len­dületesen építi a munka sza­bad világát, a szocialista tár­sadalmat. — A lengyel nép, amely a felszabadulás időpontjában a régi világ uraitól, a tőkések­től és földbirtokosoktól, — a magyar néphez hasonlóan — elmaradott, és a háborúban rombadöntött országot örökölt, szorgalmával, alkotó erejével, a Lengyel Egyesült Munkás­párt irányításával hatalmasat alkotott a népi hatalom évei­ben. A Hitler-fasiszták bűnei következtében a háborúban csaknem teljesen elpusztult főváros. Varsó, s maga az egész Lengyelország újjászü­letett. a fejlődés magas szín­vonalán álló szocialista or­szággá vált. — Jól tükrözi ezt az ország gazdasági élete. — A gazda­sági építőmunka hatalmas eredményei, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt marxista— leninista vezetése, politikája helyes irányt ad az ország fej­lődésének. Ez a politika meg­nyerte és élvezi a néptöme­gek általános bizalmát és nagy megbecsülést érdemelt ki magának az ország hatá­rain messze túl. az egész nem­zetközi forradalmi munkás- mozgalomban, az egész világ gondolkodó, haladó emberei­nek szemében. — A Lengyel Népköztár­saság ma a szocialista vi­lágrendszer erős, megbe­csült és nagy tekintéllyel rendelkező országa. A Lengyel Népköztársaság tekintélye és ereje jelentős té­nyezője a nemzetközi életnek, a szocializmus és a béke ügyének javára. — Mi magyarok nagyra ér­tékeljük ezeket a sikereket és őszintén, szívből gratulálunk a harcot vezető, a munkát irányító Lengyel Egyesült Munkáspártnak, az egész len­gyel népnek az elért nagysze­rű eredményekhez. Népünk erőfeszítése, a párt Karra eredményes évfordulóján megkezdte ter­melőmunkáját második ötéves tervünk nagy létesítménye, a Dunai Cement- és Mészmű is. — Eredményeinket minde­nekelőtt annak köszönhetjük, hogy következetesek voltunk és vagyunk a marxista—leni­nista politikánk megvalósítá­sában és népünk egyetért pártunk politikájával. A Magyar Szocialista Mun­káspárt nyolcadik komgresz- szusán mérleget készítettünk országépítő munkánkról és megállapítottuk, hogy a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésével egész népgazdasá­gunkban osztatlanul uralko­dóvá váltak a szocialista ter­melési viszonyok, elért vívmá­nyaink megszilárdultak, befe­jeztük a szocializmus alapjai­nak lerakását. Nagyszerű győzelme ez pártunknak, szocializmust építő népünk­nek. Ez a diadal történelmi jelentőségű; a magyar nép a szocializmus teljes felépítésé­nek korszakába lépett. — A magyar nép előtt a szocialista építés tennivalóinak végtelen sora áll. Eredmé­Meggyilkolták Kennedgt John F. Kennedy, az Egyesült Államok elnöke, pénteken helyi idő szerint délelőtt, a Texas állambeli Dallas városban gyilkos merénylet következtében életét vesztette. Az elnök és kísérete — közöttük felesége, Connallv texasi kormányzó, Johnson alelnök és néhány szenátor — pénteken repülőgépen érkezett Dallasba. A tervek szerint Kennedvnefe beszédet kellett volna mondania a városban, az amerikai né­gerek részleges egyenjogúsításáért folytatott elnöki kampány részeként. Az elnök és kíséretének gépkocsioszlopa a repülő- lőtérről haladt a belváros felé, amikor egy ablakból puskacső nyúlt ki s három lövés hallatszott. Szemtanúk elbeszélése sze­rint Kennedy, vérző fejjel, arcra bukott. Connally kormányzó« akit mellén ugyancsak lövés ért, az ülésről lezuhant. A közel­ben állók hallották Kennedynét, aki átölelte férjét, s így si- koltott: „ez nem lehet igaz!” A merénylők után a hajsza nyomban megindult. A gép­kocsioszlop megváltoztatta útirányát és az öt percnyire levő Parkland kórházba száguldott. Kennedynek, aki fejlövést szen­vedett, a kórházban egymás utánban több vérátömlesztést ad­tak. Később, papokat hivattak betegágyához, hogy feladják neki az utolsó kenetet. A hírügynökségek gyorshírben jelen­tik: Kennedy meghalt. nyeiink számbavétele mel­lett ma is hangsúlyozzuk, sok hiányosságot kell még leküzdenünk és ha minden tervünket ma­radéktalanul meg akarjuk valósítaná, ha az életszín­vonalat emelni akarjuk, akikor még jobban kell. dolgozni. — Az előttünk álló felada­tok közül a legfontosabbak most a gazdasági teendők, mindenekelőtt az 1963. évi terv maradéktalan teljesíté­se. Népünk növekvő szocia­lista öntudatának abban, is ki kell fejeződnie, hogy munkás, paraszt és értelmi­ségi egyaránt közösségi em­berként, annak felelősségtuda­tával dolgozik. — Ma különös fontossága van annak, hogy minden dolgozó tudatos, személyes fe­lelősséget érezzen terveink végrehajtásáért. A maga he­lyén mindenkinek teljesítenie kell kötelezettségét, mert a közösség és az egyén jogos igényeit csak így lehet kielé­gíteni. — Magyarországon felszá­moltuk a régi kizsákmányoló osztályokat. Mivel nincsenek többé olyan osztályok, vagy számottevő társadalmi ré­tegek, amelyeknek érdekei ellentétesek lennének a szo­cializmussal, létrejöttek a szocialista nemzeti egység megteremtésének feltételei. Osztályharcunk fő területe ma a szocialista gazdaság fej­lesztése és a szocialista tu­dat, közgondolkodás kialakí­tása. —>■ Az imperialisták más eredményes eszközölj híján ma nem kis részben ideoló^ giai bomlasztással igyekez­nek. támadni a szocialista or­szágok belső rendjét, a szo­cialista közösség egységét Világosan kell látnunk, hogy a békés gazdasági verseny körülményei között az imperialisták áruikon kívül eszméiket is expor­tálni akarják. Az ideológiában azonban nincs békés együttélés, esz­méink szakadatlan hirdetés sére, következetes eszmei harcra van szükség. Tovább erődítjük a magyar—lengyel kapcsolatokat Elvtársak! — Kedves lengyel vendé­geink személyesen láthatták azt a politikai, gazdasági és kulturális területen egy­aránt folyó hatalmas mun­kát, amelyet a magyar nép a lengyel néppel egyazon úton haladva végez a szo­cialista társadalom építésé­ben. — A magyar és a lengyel nép barátsága valóban tör­ténelmi, a múlt századokban gyökeredzik. Amióta azon­ban a hős szovjet katonák a Duna és a Visztula men­tén vérüket hullatva fel­szabadították országainkat és népeink vették kezükbe a hatalmat, kapcsolataink a I legtartósabb alapra, a közös I világnézetre, a proletár in- I ternacionalizmus eszméjére, a szocializmus felépítését és a I béke megerősítését célzó kö­zös erőfeszítésekre épülnek. — E kapcsolatok egyre sok­oldalúbbak és bensőségeseb­bek az élet minden terü­letén, az annyira fontos gaz­dasági területen is. Növekedett az árucsere­forgalom a két ország között. 1963-ban két és félszerese volt az 1958. évinek. Gazdasági együttműködésünk ma már kiterjed a termelés szakosí­tására, egyes területeken a munka megosztására is. Gaz­dasági kapcsolataink fejlesz­tésében nagy szerepe van a magyar—lengyel állandó együttműködési bizottságnak; — Mostani találkozásunkon, ugyanúgy, mint a három év előtti magyar—lengyel meg­beszéléseken és minden más alkalomkor azon munkálko­dunk, hogy a proletár inter­nacionalizmus szellemében to­(F oly tat ás a 2. oldalon) Kedves elvtársak! — Mi arra törekszünk, hogy tájékoztatást és hű képet ad­I junk Gomulka elvtárséknak arról a munkáról, amelyet a magyar nép végez a szocialis­ta társadalom teljes felépíté­séért. A munka hétköznapjain, ! összejöveteleinken és tanács- i kozásainkon nagy és nehéz fel- j adatok, sokszor bosszantó hi­bák. gondok tömkelegé maga­sodik előttünk, de a nagy mér­legkészítések, egy-egy időszak áttekintése megmutatja, hogy népünk erőfeszítése, a párt harca eredményes és nem hiábavaló — megyünk előre mi is, és nem Is olyan rossz tempóban. — Most második ötéves ter­vünk végrehajtásának harma­dik esztendejében vagyunk, ötéves tervünk első két évé­ben a.kitűzött célokat elértük, terveinket teljesítettük. 1958 és 1962 között ötven százalékkal nőtt a szocia­lista ipar termelése. Vegyiparunk termelése több mint kétszeresére emelkedett, a gépiparé pedig 74 százalék­kal nőtt. A mezőgazdaság össztermelése az 1958—1961-es évek átlagában 20 százalék­kal volt több az 1950—1953-as évek átlagánál. Az ötéves terv első két évében tervszerűen emeltük az iparban a munka termelékenységét. Emelkedett a lakosság életszínvonala is. — Az elmúlt. két és fél év alatt népünk alkotó munkájá­nak és a szocialista közösség Országainak együttműködése eredményeként elkészült és munkába lépett a Barátság kőolajvezeték,’ a Magyarorszá­got a Szovjetunióval összekötő villamos távvezeték. Határidői előtt elkészült és a Nagy Ok- j tóberi Szocialista Forradalom Kádár János és Wladyslaw Gomulka a nagygyűlésen

Next

/
Oldalképek
Tartalom