Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-23 / 274. szám

f*«nr

‘MKGVEI

'^Kírlm*

1963. NOVEMBER 23, SZOMBAT

Magyar-tengyet barátsági nagygyűlés a Spartcsarnakban

(Folytatás az 1. oldalról)

tább erősítsük a magyar—Lengyel Icapcsolatokat.

— Mostani tárgyalásainkon átfogó&n megvitattuk a külpolitika, a nemzetközi munkásmozgalom és közvetlen kapcsolataink minden lényeges kérdését. Kapcsolataink kérdései között különösen nagy figyelmet szenteltünk a ma legfontosabb kérdésnek, gazdasági együttműködésünk továbbfejlesztésének. Egyetértettünk abban, hogy gazdasági kapcsolataink nem merülhetnek ki a két ország közötti évenkénti árucsereforgalomban. hanem tovább megyünk terveink összehangolásában, a kooperációban és a szocialista munkamegosztásban. Ily módon tudjuk lehetőségeinket az együttműködésben hasznosítva előmozdítani mindkét ország gazdasági fejlődését. Több más kérdés között elhatároztuk a két ország közötti utasforgalom megkönnyítését is.

— Örömmel közölhetem, hogy az imént ünnepélyesen aláírtuk a tárgyalásaink eredményeinek lényegét magában foglaló közös nyilatkozatot.

Továbbiakban Kádár elvtárs rámutatott:

— A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság szocializmust építő népei céljainak eléréséhez igen kedvező feltételeket biztosít a szocialista államok egyre szélesedő és mélyülő együttműködé- dése. Most az a feladatunk, hogy a legnagyobb mértékben építsünk a valamennyi szocialista országra kiterjedő, újtípusú. szocialista nemzetközi munkamegosztás nagy lehetőségeire.

— Ez megfelel valamennyi szocialista ország érdekeinek, egyben' segíti a szocialista világrendszer egészének fejlődését is. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa országaink együttműködésének fejlettebb szakaszában megteremti azt a lehetőséget, hogy a tervszerűséget a szocialista világrend- szer keretei között is érvényesítsük.

— A magyar és a lengyel népnek egyformán nagy erőt ad annak tudata, hogy országaink a legyőzhetetlen szocialista világrendszerhez tartoznak. A kapitalizmus és a szocializmus közötti erőviszonyokban beállott történelmi változás következtében

a háború már nem végzetszerűen elkerülhetetlen,

s fennáll a lehetősége annak, hogy a népek életéből száműzzük a háborút.

lizmussal folyó békés versenyben mindennél nagyobb segítséget ad a felszabadulásukért küzdő, nemzeti függetlenségüket védelmező népek harcának is.

Tisztelt nagygyűlés!

Kedves elvtársak!

— A lengyel párt- és kormányküldöttség látogatásának eredményeként most még mélyebben gyökereznek a magyar dolgozók szívében a lengyel nép Iránti testvéri érzések. Tovább erősödött pártjaink, országaink, népeink együttműködése, barátsága.

A béke megszilárdítása még hosszú küzdelmet követel

— A magyar külpolitika alapelvei jól Ismertek. Mostani tárgyalásaink újból bebizonyították, hogy

a magyar és a lengyel külpolitika a nemzetközi helyzet minden lényeges kérdésében azonos, a nemzetközi élet minden lényeges kérdésének rendezéséért egy fronton harcolunk.

— A legszorosabb szövetségben és együttműködésben a Szovjetunióval, a szocialista . világrendszer valamennyi' országával békés egymás mellett élésre törekszünk a különböző társadalmi rendszerű államok- Ikal. Szolidárisak vagyunk a haladásért küzdő imperia- listaellenes népekkel és országokkal. Támogatunk minden olyan törekvést, amely a földkereliség bármely részén az imperializmus és az agresszió erőinek megfékezésére irányul.

Ez a politika felel meg legjobban saját népünk, s egyben az egész emberiség érdekeinek, s világméretekben is ez szolgálja legjobban a társadalmi haladás ügyét

— A magyar nép tudatában van annak, hogy a nemzetközi feszültség lényeges enyhítése, a béke megszilárdítása még hosszú küzdelmet követéi a háború erőivel szemben. Közvéleményünk mélyen elítéli az Amerikai Egyesült Államok imperialista köreit, mert a népek kifejezett békeakarata ellenére szembeszegülnék a vitás kérdések békés megoldását szolgáló ésszerű javaslatokkal, támogatják a népeLnyamó,, legreakciósafob rendszereket, közöttük a nyugatnémet militarizmust és fokozzák a fegyverkezési hajszát.

— A többi néppel együtt mi is felsorakozunk az emberiség sorsáért felelősséget érző szovjet békepolitika mögött, cselekvőén támogatjuk a Szovjetunió kezdeményezéseit és ezzel hozzájárulunk ahhoz a harchoz, amelyet a világ békeszerető erői az égető nemzetközi problémák megoldásáért folytatnak.

Hívei vagyunk aa. általános és teljes leszerelést elősegítő minden hasznos lépésnek, ezért csatlakoztunk a moszkvai szerződéshez, a részleges atomcsendről szóló megállapodáshoz.

— Egyek vagyunk a lengyel elvtársakkal a bennünket a legközvetlenebbül érintő európai béke és biztonság megszilárdításéért folyó küzdelemben is.

— Meggyőződésünk, hogy az európai és a világbéke megőrzésének elengedhetetlen feltétele a német

kérdés rendezése.

Ez azonban csak a második világháború után kialakult európai határok feltétlen tiszteletben tartásával, a két német állam létezésének általános elismerésével, a német békeszerződés megkötésével, a nyugat-berlini helyzet rendezésével és a re- vánsra vágyó nyugatnémet imperializmus megfékezésével és visszaszorításával történhet. Ezzel felszámolhatnánk a nemzetközi feszültség egyik gyújtópontját, amely a magyarok, a lengyelek, valamennyi európai nép és az egész emberiség békéjét egyaránt veszélyezteti.

— Kedves Gomulka elvtárs, kedves lengyel barátaink, kérjük önöket, ha hazatérnek, vigyék magukkal a magyar nép legőszintébb üdvözletét a testvéri lengyel népnek. Uiabb sikereket kívánunk a lengyel dolgozóknak szép hazájuk további felvirágoztatásában.

Kádár János beszédét hosz- szan tartó taps fogadta. Ezután a jelenlevők lelkes, nagy tapsa közben Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára lépett a mikrofonhoz.

Wladyslaw Gomulka elv társ beszéde

Gomulka elvtárs köszönetét mondott azért a meleg vendégszeretetért, amelyben a magyar nép és a Magyar Nép- köztársaság párt- és kormány- szervei részesítették a küldöttséget, majd így folytatta beszédét :

— Országainkat, pártjainkat és kormányainkat a meg- edződött régi, hagyományos barátságnak azok a szálai fűzik össze, amelyek a két nép szabadságharcának és forradalmi harcainak történetében gyökereznek. A „népek tavasza”, melypek időszakában Bem-túbomok és Petőfi Sándor együtt harcoltak a szabadságért —, száz esztendővel később a mi korunkban folytatódott és teljesedett ki. A szocializmus közös történelmi útján, a szocialista államok nagy közösségének tagjaiként Lengyelország és Magyarország között a barátság, s az egyre szorosabb sokoldalú együttműködés tartós szálai alakultak ki.

— Ez a látogatásunk itt az Önök országában kétségen kívül még tovább erősíti ezt a barátságot, hozzájárul ahhoz, hogy országaink párt- és kormányvezetői még jobban megértsék egymást és tovább mélyüljön a mindkét fél számára előnyös, gyümölcsöző gazdasági és politikai együttműködés.

Gyümölcsöző gazdasági és politikai együttműködés

— őszinte örömmel állapítjuk meg, hogy a legutóbbi évek során az önök országa igen nagy haladást ért él a szocializmus építésében, tervszerűen továbbterjesztette termelő erőit, magasabb életszínvonalat és kulturális színvonalat ért el. kiszélesítette a szocialista demokrácia kereteit. Különösen örvendetes számunkra. hogy a Magyar Szocialista Munkáspártnak sikerült levonnia a megfelelő következtetéseket a múlt keserű tapasztalataiból és helyes politikája révén megalapozta befolyását. és tekintélyét a nép széles tömegei körében. Nagy érdeme van ebben pártjuk forradalmi kádereinek, pártjuk marxista—leninista központi bizottságának és pártjuk kipróbált vezetőjének, Kádár Jánosnak.

— Közös úton haladunk, közös társadalmi eszményeink és közös politikai céljaink megbiztosítanunk kell az ország termelőerőinek gyors és harmonikus fejlődését, meg keil javítanunk a lakosság lakás- helyzetét. 1950—1962 között mintegy 3,7 millió lakóhelyiséget építettünk. Alig néhány esztendő alatt egyharmadával nőtt az általános iskolában tanuló gyermekek száma, a szakiskolai tanulók létszáma pedig megkettőződött.

— A népi hatalom évei alatt igen sok szakembert neveltünk. A mérnökök és középfokú műszaki káderek létszáma a hatalmas háborús vérveszteség ellenére csaknem 5,5-szörösére növekedett és a felső fokú képzettséggel rendelkező értelmiségiek 90 százaléka már a népi hatalom idején végezte el tanulmányait.

A szocialista iparosítás megváltoztatta országunk arculatát

Közös törekvésünk, hogy elűremozdítsuk a nemzetközi kommunista mozgalom

egységét

Kedves elvtársak!

— Lengyel barátainkkal közös törekvésünk, hogy előmozdítsuk mind a szocialista országok, mind a nemzetközi kommunista mozgalom egységét. A szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom számára a cselekvés vezérfonala az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozat, amelyeket a világ kommunista és munkáspártjai együtt dolgoztak ki és hagytak jóvá.

Ezek az okmányok helyesen állapítják meg, hogy korunk a kapitalizmusból a szocializmusba való • átmenet történelmi korszaka, amelyben a szocializmus eszméje az egész kor uralkodó gondola~ tává lett.

— Mindenki ismeri azt a hatalmas fejlődést, amely az 1957-es és 1960-as nyilatkozatok alkalmazása nyomán a szocialista országokban és a nemzetközi kommunista mozgalomban bekövetkezett.

— Az imént szólottám a magyarországi szocialista építés eredményeiről. A mi szerény tapasztalataink is azt bizonyítják. hogy ha ma eredményekről beszélhetünk, akkor ezt mindenekelőtt annak köszönhetjük, hogy hűségesek maradtunk a marxista—leninista tanításoknak ezekben a történelmi dokumentumokban lefektetett alapelveihez. E dokumentumok alkotó szellemének álláspontjából kiindulva közelítettük meg a nemzetközi munkásmozgalomban felmerült összes kérdéseket.

— A magyar és a lengyel párt az elmúlt években egyaránt sikeres harcot vívott a dogmatizmus és

a revizionizmus ellen,

valósítása felé. Az a tény, hogy mindkét párt,

a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt egyaránt erős alapokra építette a népi hatalmat saját országában,

tovább fejlesztette a szocialista demokráciát, meggyorsította a gazdasági fejlődés ütemét, népeink közös előnyére válik. Minden egyes szocialista ország eredményei közös vívmányunkat, a szocialista államok egész közösségének javát szolgálják, erősítik nemzetközi helyzetünket, fokozzák a szocializmus hatását a világesemények alakulására. A szocialista államoknak ebben a közös erejében — ahol a Szovjetunió tölti be a legfontosabb szerepet — látjuk népeink békés fejlődésének, biztonságának és eredményes munkájának legfőbb tényezőjét.

Lengyelország gazdasági ereje szakadatlanul növekszik

Ezután Gomulka elvtárs ismertette a lengyel munkásosztály áldozatkész munkájával és az egész lengyel nép erőfeszítésével támogatott politikájuk eredményeit Rámutatott a népi Lengyelország gazdasági életét egész történelme során soha nem látott fejlődési dinamizmus jellemzi. — A társadalmi és gazdasági struktúra mélyreható átalakulásának és az egész ország iparosításának eredményeként több mint kilencszeresére növelték ipari termelésünket a háború előtti állapothoz képest. A legnagyobb és egyben leggyorsabb a fejlődés a műszaki haladás a népgazdaság olyan ágaiban, mint az energetika, a gépipar és a vegyipar.

— A mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak létszáma a háború előtti 4 millió főről több mint 8 millió főre növekedett, pedig ugyanakkor az ország lakosainak száma kisebb lett.

Lengyelország gazdasági ereje szakadatlanul növekszik 1950-től.

Négyszeresére növekedett az ipari termelés és ezen belül a vegyipar termelése hatszorosára, a gépiparé pedig tízszeresére nőtt. Lengyelországban a villamosenergia-termelés az 1950 óta eltelt évek alatt 9,4 milliárd kw/ó-ról 35,4 milliárd kw/ó-ra, a kőszéntermelés 78 millió tonnáról csaíknem 110 millió tonnára, az acéltermelés 2,5 millió tonnáról 7,7 millió tonnára, a kánsav termelés 290 ezer

— Ez a dinamikus társadalmi és gazdasági fejlődés nem megy végbe minden nehézség és akadály nélkül. Előfordultak Ilyen nehézségek és akadályok a jelenlegi ötéves terv időszakában is, és ezek következtében átmenetileg lassítanunk kellett az ipari termelés növekedésének ütemét.

— A gyáriparban és az építőiparban a legnehezebb feladatok közé tartozik a munkatermelékenység elengedhetetlen növekedésének biztosítása a műszaki fejlesztés és a tökéletesebb munkaszervezés alapján. A munkatermelékenység növelése. a nyersanyag-, az üzemanyag- és energiafogyasztás csökkentése, a termékek kiváló minőségének és korszerűségének biztosítása — ezek azok a feladatok, amelyekre a gyári kollektívák, a munkásön kormány zati szervek és a pártszervezetek figyelmét összpontosítjuk.

— Lengyelország ma már

ipari állam.

Az ipar fejlődésének üteméhez viszonyítva .azonban: túlságosan lassú a mezőgazdaság fejlődése és éppen ebben keresendő a népgazdaságunkban mutatkozó nehézségek legfőbb forrása. Az ipari és mezőgazdasági termelés növelése közötti helyes arányok biztosítása az egész népgazdaság eredményes fejlődésének alapfeltétele.

— A szocialista iparosítás teljesen megváltoztatta országunk arculatát. A háború előtt 20 millió ember élt a mezőgazdaságból, ma pedig mindössze 11 millió fő. Az egy hektárra számított mezőgazdasági termelés pedig 32 százalékkal növekedett. Mindazonáltal az ország gyorsan növekvő szükségleteihez viszonyítva ez a fejlődés nem mondható kielégítőnek. Különösen a növénytermelés fejlődése terén mutatkoznak hiányosságok és ennek következtében nem tudjuk kielégíteni az állattenyésztés szükségleteit. Ennek folytán országunk igen nagy mennyiségű, évi 2.5 millió tonna gabona és takarmány behozatalára kényszerül.

Ezután Gomulka elvtárs a gabonafélék terméshozamainak növelése és az állattenyésztés terén elért jelentős fejlődésről beszélt, majd kifejtette:

— Lengyelországban a szocializmus építésének jelenlegi időszakában a mezőgazdaságot illetően a mezőgazdasági kultúra növelését, a korszerű műszaki ipari bázis megteremtését, tehát a gépesítés fejlesztését. a mezőgazdasági vegyipar továbbfejlesztését és az öntözőberendezések kibővítését tartjuk legfontosabb feladatunknak. Ezeket a feladatokat nem hajthatjuk végre az állam részéről hozott nagy anyagi ráfordítások nélkül. Mezőgazdaságunk szocialista termelési bázisának kiépítése, a mezőgazdasági termények felvásárlásának rendszere és a falu termelőeszközökkel. gépekkel és szerszámokkal, nemesített, vetőmagvakkal és műtrágyával való ellátásának rendszere elő fogja mozdítani a mezőgazda- sági termelés további fejlődését és egyben meg fogja szilárdítani a szocialista tényezőket a falu életében.

tonnáról 850 ezer tonnára, a cementtermelés pedig 2,5 millió tonnáról 7,5 millió tonnára növekedett.

— Gyors fejlődés észlelhető a fogyasztási cikkek termelése terén is. A bőrlábbeli- gyértás évi termelése a legutóbbi 12 esztendő során 11,5 millió párról 43 millió párra, a pamutszövet-ter- melés 432 millió méterről 700 millió méterre, a pa- pírbermelés 278 ezer tonnáról 560 ezer tonnára, a televíziós készülékek gyártása nulláról 300 ezer darabra, a cukortermelés 955 ezer ton- | náról 1 millió 300 ezer tonnára, a húsra átszámított élőállat-felvásárlás 636 ezer tonnáról 1 millió 147 ezer tonnára, a tejtermelés 7,8 milliárd literről 12.5 milliárd literre nőtt.

— Lengyelország egyetlen hatalmas építkezési

hellyé változott.

1949 és 1962 között a beruházások 3,5-szörösére növe- ! kedtek. Több mint 500 új ! nagyüzem épült, közöttük j olyan kombinátok, amelyek a termelés nagysága és a műszaki színvonal tekintetében Európa élvonalába tartoznak.

— Hosszú évek óta a nemzeti jövedelem jelentős részét az állóeszközök gyarapítására — beruházásokra fordítjuk — folytatta beszédét Gomulika elvtárs. —

Fel kell számolnunk a kapitalizmustól örökölt gazdasági elmaradottságot,

Sok oldalú gazdasági kapcsolat a szocialista országokkal

— Népgazdaságunk kedvező fejlődése szempontjából előnyösnek látjuk a sokoldalú gazdasági együttműködés elmélyítését a szocialista országokkal. A szocialista államok I eddigi gazdasági együttműkö- \ dése kétségtelenül előnyösnek bizonyult valamennyi ±él számára és a Kölcsönös Gazda- . sági Segítség Tanácsához tar- ’ tozó valamennyi állam gyors ; fejlődésének egyik legfontosabb motorja volt.

— A szocialista tervgazdaság lehetőségeinek megfelelő kiaknázása, a gyors műszaki fejlődés biztosítása, valamint valamennyi szocialista ország készleteinek és termelőeszközeinek ésszerű felhasználása érdekében

össze kell hangolnunk a KGST keretében együttműködő országok beruházási és termelési terveit,

bátrabban kell előrehaladnunk a munkamegosztás és a széles körűen értelmezett termelésszakosítás útján.

— Országaink kereskedelmi kapcsolatai kedvezően fejlődnek.

A lengyel—magyar árucsereforgalom 1958 óta több mint 2.5-szörösére, azaz 165 millió dollárra növekedett,

és 1962-ben jelentős mértékben felülmúlta az ötéves egyezmény keretében előirányzott színvonalat.

— A mindkét ország számára előnyös árucsereforgalom növelésének legfőbb tartaléka a tervszerű szakosítás, a kooperáció, mindenekelőtt a gépiparban, a vegyiparban, és a kohászatban, valamint a fogyasztási cikkek terén. Eddigi kölcsönös áruforgalmunkban a gépek és berendezések szerepeltek az első helyen, nevezetesen mintegy 50 százalékkal. Az újabb megállapodások értelmében az ezen a téren folytatott együttműködésünk a további fejlődés során ki fog terjedni az energetikai berendezésekre, a turbinákra és kazánokra, az elektrotechnikai, az elektronikus és híradástechnikai készülékekre, a kábelgyártó gépekre, a mezőgazdasági gépek számos típusára, a gépjárműiparra, (autóbuszok, tehergépkocsik) és a vasúti gördülőanyagra. Bővíteni fogjuk együttműködésünket a hajóipar, a finommechanikai ipar és a szerszámgépipar terén is. Megállapodtunk az együttműködés irányelveiben a kohászatra vonatkozóan is, mivel Lengyelország, CsehszlováSkia és Magyarország kohászati központjainak közelsége miatt nagy lehetőségek vannak a beruházási és termelési tervek összehangolására, a hengereltáruk cseréjére, a termelési kooperációra és az együttműködésre a nyersanyagellátás, valamint a közös tudományos kutatási és tervezési munkák terén. Mindez nemcsak a vaskohászatra, hanem a színesfémekre és különösen az alumíniumkohászatra is vonatkozik.

— Pozitívan értékeljük a lengyel—magyar közös válla(Folytatás a 3. oldalon)

a marxizmus—leninizmus tisztaságáért, elveinek győzelméért. E harc logikájából következik, hogy a nemzetközi munkásmozgalomban is állhatatosan küzdünk a marxizmus—leninizmus minden torzítása ellen, eszméink tisztaságáért, a nemzetközi kommunista mozgalom Összefor- rottságáért. a marxista—leninista pártok egységes frontjának győzelméért.

— A szocialista államok egységének erősítése, a kommunista mozgalom sorainak tömörítése, a szocializmus győzelemre juttatása a kapita-