Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-23 / 274. szám

f*«nr ‘MKGVEI '^Kírlm* 1963. NOVEMBER 23, SZOMBAT Magyar-tengyet barátsági nagygyűlés a Spartcsarnakban (Folytatás az 1. oldalról) tább erősítsük a magyar—Len­gyel Icapcsolatokat. — Mostani tárgyalásainkon átfogó&n megvitattuk a kül­politika, a nemzetközi mun­kásmozgalom és közvetlen kapcsolataink minden lénye­ges kérdését. Kapcsolataink kérdései között különösen nagy figyelmet szenteltünk a ma legfontosabb kérdésnek, gazdasági együttműködésünk továbbfejlesztésének. Egyet­értettünk abban, hogy gaz­dasági kapcsolataink nem merülhetnek ki a két ország közötti évenkénti árucserefor­galomban. hanem tovább me­gyünk terveink összehangolá­sában, a kooperációban és a szocialista munkamegosztás­ban. Ily módon tudjuk lehető­ségeinket az együttműködés­ben hasznosítva előmozdítani mindkét ország gazdasági fej­lődését. Több más kérdés között elhatároztuk a két or­szág közötti utasforgalom megkönnyítését is. — Örömmel közölhetem, hogy az imént ünnepélyesen aláírtuk a tárgyalásaink ered­ményeinek lényegét magában foglaló közös nyilatkozatot. Továbbiakban Kádár elv­társ rámutatott: — A Magyar Népköztársa­ság és a Lengyel Népköztársa­ság szocializmust építő népei céljainak eléréséhez igen ked­vező feltételeket biztosít a szo­cialista államok egyre szélese­dő és mélyülő együttműködé- dése. Most az a feladatunk, hogy a legnagyobb mértékben építsünk a valamennyi szo­cialista országra kiterjedő, új­típusú. szocialista nemzetközi munkamegosztás nagy lehe­tőségeire. — Ez megfelel valamennyi szocialista ország érdekeinek, egyben' segíti a szocialista vi­lágrendszer egészének fejlődé­sét is. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa országaink együttműködésének fejlettebb szakaszában megteremti azt a lehetőséget, hogy a tervszerű­séget a szocialista világrend- szer keretei között is érvénye­sítsük. — A magyar és a lengyel népnek egyformán nagy erőt ad annak tudata, hogy or­szágaink a legyőzhetetlen szocialista világrendszerhez tartoznak. A kapitalizmus és a szocializmus közötti erő­viszonyokban beállott tör­ténelmi változás következté­ben a háború már nem vég­zetszerűen elkerülhetetlen, s fennáll a lehetősége an­nak, hogy a népek életéből száműzzük a háborút. lizmussal folyó békés verseny­ben mindennél nagyobb se­gítséget ad a felszabadulásu­kért küzdő, nemzeti függet­lenségüket védelmező népek harcának is. Tisztelt nagygyűlés! Kedves elvtársak! — A lengyel párt- és kor­mányküldöttség látogatásának eredményeként most még mé­lyebben gyökereznek a magyar dolgozók szívében a lengyel nép Iránti testvéri érzések. Tovább erősödött pártjaink, országaink, népeink együtt­működése, barátsága. A béke megszilárdítása még hosszú küzdelmet követel — A magyar külpolitika alapelvei jól Ismertek. Mos­tani tárgyalásaink újból be­bizonyították, hogy a magyar és a lengyel külpolitika a nemzetközi helyzet minden lénye­ges kérdésében azonos, a nemzetközi élet minden lényeges kérdésének rende­zéséért egy fronton harco­lunk. — A legszorosabb szövet­ségben és együttműködés­ben a Szovjetunióval, a szo­cialista . világrendszer vala­mennyi' országával békés egymás mellett élésre törek­szünk a különböző társa­dalmi rendszerű államok- Ikal. Szolidárisak vagyunk a haladásért küzdő imperia- listaellenes népekkel és or­szágokkal. Támogatunk min­den olyan törekvést, amely a földkereliség bármely ré­szén az imperializmus és az agresszió erőinek megfékezé­sére irányul. Ez a politika felel meg leg­jobban saját népünk, s egy­ben az egész emberiség ér­dekeinek, s világméretekben is ez szolgálja legjobban a társadalmi haladás ügyét — A magyar nép tudatá­ban van annak, hogy a nem­zetközi feszültség lényeges enyhítése, a béke megszilár­dítása még hosszú küzdel­met követéi a háború erői­vel szemben. Közvélemé­nyünk mélyen elítéli az Amerikai Egyesült Államok imperialista köreit, mert a népek kifejezett békeakarata ellenére szembeszegülnék a vitás kérdések békés meg­oldását szolgáló ésszerű ja­vaslatokkal, támogatják a népeLnyamó,, legreakciósafob rendszereket, közöttük a nyu­gatnémet militarizmust és fo­kozzák a fegyverkezési haj­szát. — A többi néppel együtt mi is felsorakozunk az em­beriség sorsáért felelősséget érző szovjet békepolitika mö­gött, cselekvőén támogatjuk a Szovjetunió kezdeményezé­seit és ezzel hozzájárulunk ahhoz a harchoz, amelyet a világ békeszerető erői az égető nemzetközi problémák megoldásáért folytatnak. Hívei vagyunk aa. álta­lános és teljes leszere­lést elősegítő minden hasznos lépésnek, ezért csatlakoztunk a moszk­vai szerződéshez, a részleges atomcsendről szóló megálla­podáshoz. — Egyek vagyunk a lengyel elvtársakkal a bennünket a legközvetlenebbül érintő eu­rópai béke és biztonság megszilárdításéért folyó küz­delemben is. — Meggyőződésünk, hogy az európai és a világbéke megőrzésének elengedhe­tetlen feltétele a német kérdés rendezése. Ez azonban csak a második világháború után kialakult európai határok feltétlen tiszteletben tartásával, a két német állam létezésének ál­talános elismerésével, a né­met békeszerződés megköté­sével, a nyugat-berlini hely­zet rendezésével és a re- vánsra vágyó nyugatnémet imperializmus megfékezésé­vel és visszaszorításával tör­ténhet. Ezzel felszámolhat­nánk a nemzetközi feszült­ség egyik gyújtópontját, amely a magyarok, a len­gyelek, valamennyi európai nép és az egész emberiség békéjét egyaránt veszélyezteti. — Kedves Gomulka elvtárs, kedves lengyel barátaink, kér­jük önöket, ha hazatérnek, vi­gyék magukkal a magyar nép legőszintébb üdvözletét a test­véri lengyel népnek. Uiabb sikereket kívánunk a lengyel dolgozóknak szép hazájuk to­vábbi felvirágoztatásában. Kádár János beszédét hosz- szan tartó taps fogadta. Ez­után a jelenlevők lelkes, nagy tapsa közben Wladyslaw Go­mulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára lépett a mikrofonhoz. Wladyslaw Gomulka elv társ beszéde Gomulka elvtárs köszönetét mondott azért a meleg ven­dégszeretetért, amelyben a magyar nép és a Magyar Nép- köztársaság párt- és kormány- szervei részesítették a küldött­séget, majd így folytatta be­szédét : — Országainkat, pártjain­kat és kormányainkat a meg- edződött régi, hagyományos barátságnak azok a szálai fű­zik össze, amelyek a két nép szabadságharcának és forra­dalmi harcainak történetében gyökereznek. A „népek tava­sza”, melypek időszakában Bem-túbomok és Petőfi Sán­dor együtt harcoltak a szabad­ságért —, száz esztendővel ké­sőbb a mi korunkban folyta­tódott és teljesedett ki. A szo­cializmus közös történelmi út­ján, a szocialista államok nagy közösségének tagjaiként Len­gyelország és Magyarország között a barátság, s az egyre szorosabb sokoldalú együtt­működés tartós szálai alakul­tak ki. — Ez a látogatásunk itt az Önök országában kétségen kí­vül még tovább erősíti ezt a barátságot, hozzájárul ahhoz, hogy országaink párt- és kor­mányvezetői még jobban meg­értsék egymást és tovább mé­lyüljön a mindkét fél számára előnyös, gyümölcsöző gazdasá­gi és politikai együttműködés. Gyümölcsöző gazdasági és politikai együttműködés — őszinte örömmel állapít­juk meg, hogy a legutóbbi évek során az önök országa igen nagy haladást ért él a szocializmus építésében, terv­szerűen továbbterjesztette ter­melő erőit, magasabb életszín­vonalat és kulturális színvona­lat ért el. kiszélesítette a szo­cialista demokrácia kereteit. Különösen örvendetes szá­munkra. hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspártnak sike­rült levonnia a megfelelő kö­vetkeztetéseket a múlt keserű tapasztalataiból és helyes po­litikája révén megalapozta be­folyását. és tekintélyét a nép széles tömegei körében. Nagy érdeme van ebben pártjuk forradalmi kádereinek, párt­juk marxista—leninista köz­ponti bizottságának és pártjuk kipróbált vezetőjének, Kádár Jánosnak. — Közös úton haladunk, kö­zös társadalmi eszményeink és közös politikai céljaink meg­biztosítanunk kell az ország termelőerőinek gyors és har­monikus fejlődését, meg keil javítanunk a lakosság lakás- helyzetét. 1950—1962 között mintegy 3,7 millió lakóhelyi­séget építettünk. Alig né­hány esztendő alatt egyhar­madával nőtt az általános iskolában tanuló gyermekek száma, a szakiskolai tanulók létszáma pedig megkettőző­dött. — A népi hatalom évei alatt igen sok szakembert nevel­tünk. A mérnökök és kö­zépfokú műszaki káderek lét­száma a hatalmas háborús vérveszteség ellenére csaknem 5,5-szörösére növekedett és a felső fokú képzettséggel rendelkező értelmiségiek 90 százaléka már a népi hata­lom idején végezte el tanul­mányait. A szocialista iparosítás megváltoztatta országunk arculatát Közös törekvésünk, hogy elűremozdítsuk a nemzetközi kommunista mozgalom egységét Kedves elvtársak! — Lengyel barátainkkal kö­zös törekvésünk, hogy elő­mozdítsuk mind a szocialis­ta országok, mind a nem­zetközi kommunista mozga­lom egységét. A szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom szá­mára a cselekvés vezérfo­nala az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozat, amelye­ket a világ kommunista és munkáspártjai együtt dolgoz­tak ki és hagytak jóvá. Ezek az okmányok helye­sen állapítják meg, hogy ko­runk a kapitalizmusból a szo­cializmusba való • átmenet tör­ténelmi korszaka, amelyben a szocializmus eszméje az egész kor uralkodó gondola~ tává lett. — Mindenki ismeri azt a ha­talmas fejlődést, amely az 1957-es és 1960-as nyilatkoza­tok alkalmazása nyomán a szocialista országokban és a nemzetközi kommunista moz­galomban bekövetkezett. — Az imént szólottám a magyarországi szocialista épí­tés eredményeiről. A mi sze­rény tapasztalataink is azt bi­zonyítják. hogy ha ma ered­ményekről beszélhetünk, ak­kor ezt mindenekelőtt annak köszönhetjük, hogy hűségesek maradtunk a marxista—leni­nista tanításoknak ezekben a történelmi dokumentumokban lefektetett alapelveihez. E dokumentumok alkotó szelle­mének álláspontjából kiin­dulva közelítettük meg a nemzetközi munkásmozga­lomban felmerült összes kér­déseket. — A magyar és a lengyel párt az elmúlt években egyaránt sikeres harcot vívott a dogmatizmus és a revizionizmus ellen, valósítása felé. Az a tény, hogy mindkét párt, a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt egy­aránt erős alapokra épí­tette a népi hatalmat saját országában, tovább fejlesztette a szocialis­ta demokráciát, meggyorsította a gazdasági fejlődés ütemét, népeink közös előnyére válik. Minden egyes szocialista or­szág eredményei közös vívmá­nyunkat, a szocialista államok egész közösségének javát szol­gálják, erősítik nemzetközi helyzetünket, fokozzák a szo­cializmus hatását a világese­mények alakulására. A szocia­lista államoknak ebben a közös erejében — ahol a Szovjetunió tölti be a legfontosabb szere­pet — látjuk népeink békés fejlődésének, biztonságának és eredményes munkájának leg­főbb tényezőjét. Lengyelország gazdasági ereje szakadatlanul növekszik Ezután Gomulka elvtárs is­mertette a lengyel munkásosz­tály áldozatkész munkájával és az egész lengyel nép erőfe­szítésével támogatott politiká­juk eredményeit Rámutatott a népi Lengyelország gazdasági életét egész történelme során soha nem látott fejlődési di­namizmus jellemzi. — A tár­sadalmi és gazdasági struktú­ra mélyreható átalakulásának és az egész ország iparosítá­sának eredményeként több mint kilencszeresére növelték ipari termelésünket a háború előtti állapothoz képest. A leg­nagyobb és egyben leggyor­sabb a fejlődés a műszaki ha­ladás a népgazdaság olyan ágaiban, mint az energetika, a gépipar és a vegyipar. — A mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak létszáma a háború előtti 4 millió főről több mint 8 millió főre növe­kedett, pedig ugyanakkor az ország lakosainak száma ki­sebb lett. Lengyelország gazdasági ereje szakadatlanul növek­szik 1950-től. Négyszeresére növekedett az ipari termelés és ezen belül a vegyipar ter­melése hatszorosára, a gép­iparé pedig tízszeresére nőtt. Lengyelországban a villa­mosenergia-termelés az 1950 óta eltelt évek alatt 9,4 milliárd kw/ó-ról 35,4 mil­liárd kw/ó-ra, a kőszénter­melés 78 millió tonnáról csaíknem 110 millió tonnára, az acéltermelés 2,5 millió tonnáról 7,7 millió tonnára, a kánsav termelés 290 ezer — Ez a dinamikus társadal­mi és gazdasági fejlődés nem megy végbe minden nehézség és akadály nélkül. Előfordul­tak Ilyen nehézségek és aka­dályok a jelenlegi ötéves terv időszakában is, és ezek követ­keztében átmenetileg lassíta­nunk kellett az ipari ter­melés növekedésének ütemét. — A gyáriparban és az építőiparban a legnehezebb feladatok közé tartozik a munkatermelékenység elen­gedhetetlen növekedésének biztosítása a műszaki fej­lesztés és a tökéletesebb munkaszervezés alapján. A munkatermelékenység növe­lése. a nyersanyag-, az üzemanyag- és energiafo­gyasztás csökkentése, a ter­mékek kiváló minőségének és korszerűségének biztosítá­sa — ezek azok a feladatok, amelyekre a gyári kollektí­vák, a munkásön kormány zati szervek és a pártszervezetek figyelmét összpontosítjuk. — Lengyelország ma már ipari állam. Az ipar fejlődésének ütemé­hez viszonyítva .azonban: túl­ságosan lassú a mezőgazda­ság fejlődése és éppen eb­ben keresendő a népgazda­ságunkban mutatkozó nehéz­ségek legfőbb forrása. Az ipari és mezőgazdasági ter­melés növelése közötti he­lyes arányok biztosítása az egész népgazdaság eredményes fejlődésének alapfeltétele. — A szocialista iparosítás teljesen megváltoztatta or­szágunk arculatát. A háború előtt 20 millió ember élt a me­zőgazdaságból, ma pedig mindössze 11 millió fő. Az egy hektárra számított mezőgaz­dasági termelés pedig 32 szá­zalékkal növekedett. Mind­azonáltal az ország gyorsan növekvő szükségleteihez vi­szonyítva ez a fejlődés nem mondható kielégítőnek. Kü­lönösen a növénytermelés fej­lődése terén mutatkoznak hiá­nyosságok és ennek következ­tében nem tudjuk kielégíteni az állattenyésztés szükségle­teit. Ennek folytán orszá­gunk igen nagy mennyiségű, évi 2.5 millió tonna gabona és takarmány behozatalára kény­szerül. Ezután Gomulka elvtárs a gabonafélék terméshozamai­nak növelése és az állatte­nyésztés terén elért jelentős fejlődésről beszélt, majd ki­fejtette: — Lengyelországban a szo­cializmus építésének jelenle­gi időszakában a mezőgazda­ságot illetően a mezőgazdasági kultúra növelését, a korszerű műszaki ipari bázis megterem­tését, tehát a gépesítés fej­lesztését. a mezőgazdasági vegyipar továbbfejlesztését és az öntözőberendezések kibő­vítését tartjuk legfontosabb feladatunknak. Ezeket a fel­adatokat nem hajthatjuk vég­re az állam részéről hozott nagy anyagi ráfordítások nél­kül. Mezőgazdaságunk szocia­lista termelési bázisának ki­építése, a mezőgazdasági ter­mények felvásárlásának rend­szere és a falu termelőeszkö­zökkel. gépekkel és szerszá­mokkal, nemesített, vetőmag­vakkal és műtrágyával való ellátásának rendszere elő fogja mozdítani a mezőgazda- sági termelés további fejlődé­sét és egyben meg fogja szilár­dítani a szocialista tényezőket a falu életében. tonnáról 850 ezer tonnára, a cementtermelés pedig 2,5 millió tonnáról 7,5 millió tonnára növekedett. — Gyors fejlődés észlelhető a fogyasztási cikkek terme­lése terén is. A bőrlábbeli- gyértás évi termelése a leg­utóbbi 12 esztendő során 11,5 millió párról 43 millió párra, a pamutszövet-ter- melés 432 millió méterről 700 millió méterre, a pa- pírbermelés 278 ezer tonná­ról 560 ezer tonnára, a te­levíziós készülékek gyártása nulláról 300 ezer darabra, a cukortermelés 955 ezer ton- | náról 1 millió 300 ezer ton­nára, a húsra átszámított élőállat-felvásárlás 636 ezer tonnáról 1 millió 147 ezer tonnára, a tejtermelés 7,8 milliárd literről 12.5 mil­liárd literre nőtt. — Lengyelország egyet­len hatalmas építkezési hellyé változott. 1949 és 1962 között a beru­házások 3,5-szörösére növe- ! kedtek. Több mint 500 új ! nagyüzem épült, közöttük j olyan kombinátok, amelyek a termelés nagysága és a műszaki színvonal tekinteté­ben Európa élvonalába tar­toznak. — Hosszú évek óta a nem­zeti jövedelem jelentős ré­szét az állóeszközök gyarapí­tására — beruházásokra for­dítjuk — folytatta beszédét Gomulika elvtárs. — Fel kell számolnunk a ka­pitalizmustól örökölt gaz­dasági elmaradottságot, Sok oldalú gazdasági kapcsolat a szocialista országokkal — Népgazdaságunk kedvező fejlődése szempontjából elő­nyösnek látjuk a sokoldalú gazdasági együttműködés el­mélyítését a szocialista orszá­gokkal. A szocialista államok I eddigi gazdasági együttműkö- \ dése kétségtelenül előnyösnek bizonyult valamennyi ±él szá­mára és a Kölcsönös Gazda- . sági Segítség Tanácsához tar- ’ tozó valamennyi állam gyors ; fejlődésének egyik legfonto­sabb motorja volt. — A szocialista tervgazda­ság lehetőségeinek megfelelő kiaknázása, a gyors műszaki fejlődés biztosítása, valamint valamennyi szocialista ország készleteinek és termelőeszkö­zeinek ésszerű felhasználása érdekében össze kell hangolnunk a KGST keretében együtt­működő országok beruhá­zási és termelési terveit, bátrabban kell előrehalad­nunk a munkamegosztás és a széles körűen értelmezett ter­melésszakosítás útján. — Országaink kereskedelmi kapcsolatai kedvezően fejlőd­nek. A lengyel—magyar áru­csereforgalom 1958 óta több mint 2.5-szörösére, azaz 165 millió dollárra növekedett, és 1962-ben jelentős mérték­ben felülmúlta az ötéves egyezmény keretében előirány­zott színvonalat. — A mindkét ország számá­ra előnyös árucsereforgalom növelésének legfőbb tartaléka a tervszerű szakosítás, a koo­peráció, mindenekelőtt a gép­iparban, a vegyiparban, és a kohászatban, valamint a fo­gyasztási cikkek terén. Eddi­gi kölcsönös áruforgalmunk­ban a gépek és berendezések szerepeltek az első helyen, ne­vezetesen mintegy 50 száza­lékkal. Az újabb megállapo­dások értelmében az ezen a téren folytatott együttműkö­désünk a további fejlődés so­rán ki fog terjedni az energe­tikai berendezésekre, a turbi­nákra és kazánokra, az elekt­rotechnikai, az elektronikus és híradástechnikai készülékekre, a kábelgyártó gépekre, a me­zőgazdasági gépek számos tí­pusára, a gépjárműiparra, (autóbuszok, tehergépkocsik) és a vasúti gördülőanyagra. Bővíteni fogjuk együttműkö­désünket a hajóipar, a fi­nommechanikai ipar és a szerszámgépipar terén is. Meg­állapodtunk az együttműködés irányelveiben a kohászatra vonatkozóan is, mivel Len­gyelország, CsehszlováSkia és Magyarország kohászati köz­pontjainak közelsége miatt nagy lehetőségek vannak a beruházási és termelési tervek összehangolására, a hengerelt­áruk cseréjére, a termelési kooperációra és az együttmű­ködésre a nyersanyagellátás, valamint a közös tudományos kutatási és tervezési munkák terén. Mindez nemcsak a vas­kohászatra, hanem a színesfé­mekre és különösen az alumí­niumkohászatra is vonatko­zik. — Pozitívan értékeljük a lengyel—magyar közös válla­(Folytatás a 3. oldalon) a marxizmus—leninizmus tisztaságáért, elveinek győ­zelméért. E harc logikájából következik, hogy a nemzet­közi munkásmozgalomban is állhatatosan küzdünk a mar­xizmus—leninizmus minden torzítása ellen, eszméink tisz­taságáért, a nemzetközi kom­munista mozgalom Összefor- rottságáért. a marxista—leni­nista pártok egységes frontjá­nak győzelméért. — A szocialista államok egységének erősítése, a kom­munista mozgalom sorainak tömörítése, a szocializmus győzelemre juttatása a kapita-

Next

/
Oldalképek
Tartalom