Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-15 / 241. szám

1963. OKTOBER 15, KEDD rear HEGYEI ZMfrlew .1 Kihasználták a kedvező időt a földeken I (Folytatás az I. oldalról) tés szerint kétszázötven hold földet szántottak fel és mint­egy 220 hold búzát vetettek el. A kukoricaszárat 300 holdról hordták be. Ezzel az eredménnyel elégedettek a járás vezetői. Prezenszki Gábor, a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának vezetőjét ellenőrző, se­gítő kőrútjára elkísérte la­punk munkatársa is. Hét óra sincs még, amikor elhagyjuk a fővárost, s Vecsés határában már szorgos tsz-tagokkal ta­lálkozunk. Törik a kukoricát, szárral megrakott szekerek tűnnek fel a műúton. Indul­nak a traktorok is kifelé. Ül­lőn, a Kossuth Tsz földjein frissen emelt répahalmok jel­zik, hogy az asszonyok itt is elkezdték a munkát. Pilis határában már szán­tanak, vetnek, hasonló kép tárul a szemünk elé Albertirsát elhagyva is. A ceglédi Táncsics Tsz központ­jába tartunk. Mint mondják itt, az elnök már a földeken irányítja a termények behor- dását. Két brigádot alakítottak . \. ■ - -st.' ' ;- V;W r '' >'!í Utolsó forduló a táblán ők is vágják a szárat, s rak­ják a szekereket. Rövid számvetés: még 200 hold vetetlen, ebből már 80 holdat felszabadítottak a termény alól, a gépek elől. Találkozunk a tsz elnökével is, aki elmondja, hogy meggyor­sult ugyan a munka, csak a kukorica raktározása lassú. ■FpJ« • -.JÍ-'X-'V V--• • y~ }TO.vi(^viev'«"rvv ä • -: A Pestvidéki Gépgyár önkéntes brigádja a vontatót rakja cukorrépával (Mihók felv.) a mai műszakra, a többiek az állomáson dolgoznak, vagoní- rozzák a cukorrépát. Megyünk tovább, s a kazal- nyi kukoricaszárral megrakott szekerek között a dülőúton Sándor Istvánnal, a Lenin Tsz brigádvezetőjével találko­zunk. Hajnal óta irányítja a munkát — mondja, hogy már javában dolgoznak a földe­ken. A Cipőipari Vállalat dol­gozói közül tizennégyen jöttek segíteni. A tagok közül sokkal többen jöttek ki, mint várták, Két szállítószalagra lenne szükségük. (Itt hívjuk fel a ceglédi vállalatok figyelmét, ha módjukban áll, segítsék ki a Lenin Tsz gazdáit!) Abony előtt úgy tűnik még, alszanak a földek, alig látni egy-egy szekeret, traktort. A Lenin Tsz földjein azonban annál nagyobb a mozgás. Szin­te egyidőben folyik ugyan­azon a táblán a kukorica tö­rése, a szárvágás és a szántás is. Itt találkozunk Ben esik Mi­hály járási tanácselnökkel, és Jelenet a Boccaccio 70 című olasz filmből, amelyet magyar filmszínházak is bemutatnak dig Madas László erdőmér­nök Németországi útiképek című előadásával fejeződik be a múzeumi hónap Visegrádon. A nagy érdeklődéssel várt előadásokat a visegrádi erdé­szet kultúrtermében tartják. Vonzó eseménye lesz Viseg- rádnak az a csupán egy na­pon, október 27-én megtekint­hető kiállítás, amelyet Mátyás király műkincseiből rendez a Nemzeti Múzeum. A kiállí­tást dr. Entz Géza kandidátus nyitja meg reggel 9 órakor. — A szentendrei mú­zeumi napok egyik rendez­vényeként október 20-án, vasárnap délelőtt 11 óra­kor Haulisch Lenke mű­vészettörténész a szentend­rei festészetről tart elő­adást az ottani múzeumban, amelyet tárlatvezetés követ; ÁLMÁT-A DUNABA Magyar kutatók érdekes kísérletei a gyümölcstárolásra | A hűtőtérkapacitás-hiány világjelenség. Érthető tehát, ha a természet kínálta lehe­tőségek felhasználása fog­lalkoztatja a szakembere­ket. Különösen Magyarországot érinti a hűtőtérhiány nagyobb mértékben, mivel gyümölcs- termelésünk világviszonylat­ban is számottevő. Ha megfe­lelő hűtő-tárolóhelyiségek áll­nának rendelkezésünkre, igen tetemes összegű devizához juthatnánk minden évben. Ugyanis a méltán népszerű és igen keresett téli almánk je­lentős mennyiségét már a ter­més betakarításakor értékesít­jük, és igen mérsékelt árat kapunk a gyümölcs kilójáért. Viszont, ha néhány hónappal később, márciusban vagy áp­rilisban exportálnánk, kilónként éppen négysze­res árat kapunk érte a nyugati piacon. A két értékesítési összeg' kö­zötti különbség jól érzékelteti, milyen előnyök származhatná­nak akkor, ha téli almánkat rz első tavaszi hónapig hűtő­házakban tárolhatnánk. Almatermésünk azonban annyira gazdag, hogy a hűtő­házi tárolás — teljes termés esetén — szóba sem jöhet, hi­szen hűtőházak tucatjait kel­lene építeni, ami mint ismere­tes, rendkívül nagy beruhá­zást igényelne. A beruházás költségén kívül még számolni kellene a tárolási költséggel, valamint az elkerülhetetlen minőségi romlással, amely 3 tárolási veszteséget okozza. Magyar kutatóké az érdem, hogy megtalálták a oyü- mölcstárolás, illetve gyü­mölcshűtés legegyszerűbb, s talán leggazdaságosabb mód­ját — a Duna vizében. Az ez­zel kapcsolatos kísérleteket ugyan még csak részben folytatták le, de az eddigi eredmények igen kedvezőek. A folyó- vagy az állóvizek szinte majdnem minden té­len befagynak ugyan, de a jégréteg alatt a víz hőmér­séklete sohasem csökken plusz négy Celsius-fok alá. És a legmagasabb téli hő­mérséklet sem emelkedik plusz 6—8 Celsius-fok fölé. A kísérletek kimutatták, hogy az alma ilyen hőmérsék­leten hosszú ideig tá­rolható, mert a bioló­giai folyamatok számára hiányzik az optimális életlehetőség. A Balatonboglári Állami Gazdaságban például 25 cm vastag jégréteg alatti víz­ben tároltak almát és ami­kor újra felszínre hozták a gyümölcsöt, meglepődve ta­pasztalták, hogy egyetlen uí- ma sem rothadt el. Természetesen a vízben való gyümölcstárolásnak techni­kai feltételei is vannak. Az almát nem szabad csomago­lás nélkül vízbe helyezni, mert ha a gyümölcs közvet­lenül érintkezik hűtő elemé­vel, megrothad. A íkísérle­alkat meghatározottságát lát­ja. Az Elektrának illik a gyász (nálunk Amerikai Elektra) — első korszakának nagy záró­köve —, mely Aíszkhülosz Oreszteiá-ját követi még a ne­vekben is. (A Man.non-család — az Agamemnon család meg­felelője a kiemelkedő példája ennek.) Nála azonban a görög sorstragédiák istenek által rendelt végzetét az örökölt lel­ki kényszer (a Mannonok örö­költ terheltsége) helyettesíti; Nincs segítség, már valahol, valamikor régen — mint csa­ládi drámájukban, a Tyroneok tragédiájában — minden pusz­tulásra ítéltetett. A családnál szélesebb társadalmi kategó­riában nem is mozog. Az egyé­ni ^lelkialkat érdekli. De oly erővel tud összetett, belső el­lentmondásokat hordozó figu­rákat alkotni, hogy életműve hatásának ez az egyik titka. E gy időben formabontó — s az igazi művészi for­mabontás, mindig formaterem­tés is egyben — kísérletei is óriási sikert arattak. A Brown, a nagy isten-ben sze- reolői időnként álarcot tesznek fel, hogy énjük kettősségét jelezzék, de a Különös közjá­ték egy szerepét játszó két színész is e célt szolgálja. O’Neill mégis, szándékai el­lenére is, visszamutat az őt körülvevő társadalomra, az álmok megvalósulhatatlansá- gának okára. Akarata ellené­re, mert belsőjének rémeit, igazi író módjára valódi em­berekre ruházza. Kínjait reá­lis figurák hordozzák, akik menthetetlenül felidézik kör­nyezetüket, valóságos talaju­kat is. Az Elektra után kifutottnak látszó életművét újra fel akarta emelni. Először két, majd tizenegy drámára terve­zett nagy ciklusából azonban már csak a Jeoesember-1. az Vtazás-t. a Boldogtalan hold­at és az Eay igaz úr-ot enged­te megírni az életét kioltó idegsorvadás. (CS. 0.J világa ez a drámai életmű, mely lényegében egyetlen, az író életével szorosan összefüggő problémakört al­kot. A háromszor elvált, kínzó házasságokba bonyo­lódott író egyéni élete, az ugyancsak drámaíróvá lett fia öngyilkossága, végzetes betegsége, az idegsorvadásos Parkinson-kór, az Utazás az éjszakában megrajzolt csa­lád, a morfinistává lett anya determinálja drámai világát, szemléletét is. Ez a determináltság az oka an­nak, hogy O’Neill színpadá­nak hősei nem érzik, s rendszerint nem is éreztetik, hogy szenvedéseik társadalmi okokból, a szabadverseny élet-halál harcából fakadnak. A Vágy a szilfák alatt en­nek egyik legjobb bizonyí­téka. Ebben a műben is, az apa feleségét elszerető fiú, majd a fiútól lett gyerme­két meggyilkoló asszony tra­gédiája mögött a föld és vagyonéhség húzódik meg. O’Neill társadalommentes szemlélete nem megalkuvás­ból fakad. Becsületes írói szándékkal, a ma betegségé­nek gyökeréig akart leásni. Ez nagy művészhez méltó szándék, de a mélyben a pri­mitív vallásos ösztönnek akart valami újat, a halálfélelemben vigasztalót adni. Irodalmi, tár­sadalomtudományi, politikai érdeklődése mellett rá legna­gyobb hatással a lélektan — s bár keveset ismert belőle —, Freud és Jung munkája volt. Ez is magyarázatot ad arra, hogy a társadalmi okokból lét­rejött lelki deformációk mö­gött (Jones császár fajüldözé- ses atavizmusa, Isten gyerme­kei fajgyűlölete, a Vágy a szil­fák alatt vagyonhajszája) sem a társadalmi, hanem a lelki A ligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy az 1920- \ as éveket megelőzően nem I volt önálló amerikai drá- i mairodalom. Az 1936-ban : Nobel-díjjal kitüntetett Eu- : gene O’Neill az első ameri- i kai színpadi szerző, aki ma \ is elevenen ható drámai ; műveket alkotott, í Most ünnepeljük születése I hetvenötödik évfordulóját és ; egy hónap választ él halála ; tizedik évétől. ; Az Egyesült Államok első ; világhírű drámaírója 1888- ; ban született. Apja — fia- ; talsága idején édesanyja is • — sikeres, neves és jó mó- !dú színész. Apja drámákat is ! írt. Az ír származású csa- !lád vallásos katolikus szel- : lemben nevelteti fiát, aki í hol velük utazgat, hol nél- ! külözi a család melegét. A : princetoni egyetemről már ; az első évben kizárják. Ez- ! után tisztviselő, újságíró, szí- ! nész, tengerész, aranymosó í hót éven át. Közben tüdő- ! bajt szerez. 1914-ben az ame- i rikai drámaírók nagy mes- ! terénél, Baker professzornál, : a Harwardon, a drámaírás • technikáját tanulja. ; Első sikerét a province- i towni Playhouse-ban aratja. • Az állandó színházakkal nem i rendelkező Amerikában az ! in tellek tuellek tői támogatott íegyetemi színjátszásnak nagy ! szerepe van. Itt van a böl- ! csője minden új drámai kez- ! deményezésnek. O’Neill is • ebből a körből, az alkalmi • helyiségekben, csűrökben, ven- : déglői szobákban lelkesen : szereplő művészekkel indult j el. Első darabjait, egyfelvo- : násosait tengerészélményei : hatják át. De a sehova kö- i tődni nem tudó Yank, a ten- ; gerész, tér vissza az 1922- ben írt Szőrös majom­ban is. A ’Neill drámáiban van ” valami kibírhatatlan túl- j telítettség. A tömény, vad, ' végletekig elvitt szenvedélyek teknél műanyag zsákokba he- j lyezték az almát, bár —) mint később kiderült — biz- i tonsági okokból tanácsos vas-! tagabb falú műanyagfóliákat í alkalmazni. * t A tervek szerint ezen az! őszön ismét megindulnak a! mór korábban megkezdett • kísérletek. Felmerült pél- ! dául az a javaslat, hogy al-! matárolás céljára kísérlet-! képpen a soroksári Duna-ág ! alá egy nagy befogadóké-! pességű betonmedencét épí-: tenek. Ebben az esetben — í mivel a víz a betonépítmény : külső falával érintkezik —: a műanyagzsákok is mellőz- j hetők. A kétségtelen hasz- ; nos ötlet megvalósítása vég- : leges választ adna a tárol-; hatóság műszaki-gazdasági j problémáira. Csontos János ; t ■ í Korszerűsítik a Dunakanyar útjait j A Dunakanyar útjai a ; Visegrádig, valamint Vácig i terjedő szakaszok kivételé-; vei, korszerűtlenek. A jövő ; évben azonban jelentősen ; javul a helyzet. Folytatják i a Visegrád—Esztergom közöt- ; ti útszakasz korszerűsítését, ; Ugyancsak a tavasszal kéz-i denek hozzá a vác—nagyma- ! rosi műút átépítéséhez. A tervek szerint a kilenc méter ; szélességű, három forgalmi ! sávos utat több helyen új : nyomvonalon vezetik majd.; (MTI) í Erdélyi Gábor elnökhelyettes- j sei. Űk újságolják, hogy aj Lenin Tsz-ben csakugyan meg- ; szívlelték a megyei szervek' felhívását. Harminc fogat hordja a ; szárat, dolgoznak a tagok • is, 5 tetemes részt akarnak törlesz- teni az elmaradásból. A József; Attila Tsz kukoricaföldjein az; abonyi tanács 28 dolgozója < töri a kukoricát társadalmi; munkában. Zöldülő vetések, gondosan; elmunkált táblák között hala-! dunk tovább Köröstetétlen fe— í lé. Különösen népesek a kuko-í ricaföldek Törtei határában.; Kocséron a traktorok mellett! a fogatok is szántanak. Nem; győzzük kerülgetni a szállító-! járműveket. A nagykőrösi Pe-j tőfi Tsz földjein gondos műn-; ka nyomaival találkozunk. Ko-; rábban gyakran elmarasztalta) a megyei tanács a Szabadság; Tsz-t, most annál inkább meg-; érdemlik a dicséretet a szövet-; kezet Mazdái a gondos tálát-j munkáért, a vetésért. Itt is tel-! jes a műszak, zsong a határ a i szövetkezeti tagoktól. A Dózsái Tsz központjában is dolgoznak.i válogatták a krumplit, góréz- i zák a kukoricát. Illés Józsefi elnök, nem panaszkodhat a í tagokra, ma is szívesen dől-! goznak. Munkájuk eddtaij eredménve. hogy az 1880 holdj vetésből mindössze 80 hold hi- í ánvzik még. A héten ezt is be- j fejezik. Alkotnvatra jár. de amerre; csak megfordulunk, még ja-; vában dolgoznak. Prezenszkl i Gábor elégedetten összegezi a; tapasztalatokat: Cegléd, Abonyj és Nagykőrös környékén ki-! használták a kedvező időt. Harmadízben gyűltek ösz- sze Bag dolgozói, hogy az évenként megrendezett talál­kozón' ünnepi hangulatban, fehér asztal mellett beszél­jék meg a község vezetőivel problémáikat. Ezen a nyílt légkörű értekezleten, és az utána következő vitán válik nyilvánvalóvá a vasutas és egyéb területen dolgozók sze­repe a község életének irá­nyításában. — Azért rendezzük ezeket a találkozókat, hogy megszüntes­sük a „vonat-politizálást” — mondja Bagó József, a műve­lődési ház igazgatója. Közvet­len kapcsolatba kerülnek a község lakosai azokkal az intézkedésekkel, tervekkel, amelyekben közvetlenül ér­dekeltek, választ kapnak kér­déseikre, meghallgatják pa­naszaikat, javaslataikat. Balázs József vb-titkár be_ számolt a tanács évi mun­kájáról. ismertette a to­vábbi lehetőségieket, terveket és egy hét múlva, amikor már mindenki felkészült mondani­valójával, újra összegyűlnek, megvitatni a hallottakat. Szép példája ez a dolgozók megbe­csülésének, a lakosság és a vezetés együttműködésének. Az ide! találkozót nótaest tette színesebbé. Népdalok, magyar nóták szerepeltek a Vasutas—munkás-találkozó Bagón A beszámolók és a műsoi után a fiatalok részére elkez­dődött a tánc, amelyhez Du­dás Mihály zenekara húzta s talpalávalót. (e. m.) műsorban, és a művelődési ház népi együttese. Különösen szép volt a cserehátá vegyestánc, amit Rozgonyi Istvánná tánc­pedagógus összeállításában ad­tak elő. A múzeumi hónap visegrádi naptára tak szerepe az építőművészei­ben címmel tartott előadást. Október 15-én, kedden dr. Soproni Sándor régész, a Nemzeti Múzeum tudományos munkatársa, aki éveken ót volt igazgatója a szentendrei múzeumnak és végzett igen eredményes ásatásokat. az egykori római települések . színhelyén, „Római élet Viseg­rádion’’ címmel számol be a visegrádi feltárásokról. Október 18-án Seldmayr Já­nos, a kőszegi vár feltárási munkálatait ismerteti; októ­ber 22-én Szakái Ernő szob­rászművész Sopron műemlé­keiről tart előadást, 25-én Héjj Miklós, a feltárt leletek alapján a XIV—XVI. század­beli Visegrád életéről ad ké­pet. A régi magyar ékszerek­ről Héjjné, Detári Angéla mű­vészettörténész 29-én tart is­mertetőt. November 1-én ne­Visegrád, amely egészber véve is beillik egyetlen mo numentális múzeumnak, hi­szen szinte kimeríthetetlen tárháza és lelőhelye a letűn századok emlékeinek, méltó­képp szerepet vállalt az or­szágos múzeumi hónap váltó- zatos programjában. Októbei 6-án nyitotta meg Héjj Mik­lós igazgató a visegrádi mú­zeum új szerzeményeiből ősz- szeállított kiállítást. Nyolcadi- kán érdekes előadásban t visegrádi műemlékvédelem ki lencven évét ismertette, el­mondva, hogy a maguk nemé­ben páratlan régészeti emlé­kek feltárása kereken kilenc, ven évvel ezelőtt kezdődött Mátyás király egykori palotá­jának területén. Ugyancsal 8-án Seldmayr János építész- mérnök a Salamontorony mű­emléki helyreállítását ismer­tette. Október 11-én, pénteken délután 7 órakor dr. Bardonr Alfréd, egyetemi tanár A ku­O'NEILL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom