Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-05 / 233. szám

A CEGLÉDI JÁR ÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZ ÉRÉ VII. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM 1963. OKTOBER 5, SZOMBAT A ceglédi Vörös Csillag Tsz-ből jelentjük — A szövetkezet önsegélye­ző csoportja szombaton 4 tsz- tagnak nyújtotta át a 2 napra szóló soproni kirándulási ju­talomjegyet. A jól megérde­melt munka után Csóka Ignác asztalos, Kőműves Pál kőmű­ves és a növénytermesztők közül Füle Benő és Bunyovsz- fci Pál vesz részt a kirándulá­son. — 2000 hízósertésre kötöttek szerződést, ebből már 1800 sertést leadtak az Állatforgal­mi Vállalatnak, a hátralevő 200-at a jövő hónapban szál­lítják. — 200 holdon fejezte be a szüretet a szövetkezet, holdan­ként! 20 mázsás átlaggal, amit feldolgozásra szállítottak a nyársapáti pincegazdaság sző­lőfeldolgozó telepére. A szü­reti munkákban nagy segítsé­get nyújtottak a ceglédi Mé­száros és Földvári általános iskola tanulói. — 250 férőhelyes lóistálló építkezéséből az egyik már el­készült, amit 60 százalékos saját erőből építettek a szö­vetkezet tagjai, a másik ló­istállót is átadják október 30-ig. — Szép termés volt a do­hányföldön. 6 holdról szedték a dohányt, amit azonnal el­szállítottak a szolnoki dohány- feldolgozóba. — 40 KISZ-tag, különböző brigádokban munkaverseny­ben dolgozik. A legutóbbi ér­tékelés alapján a II. üzemegy­ségből a 2-es brigád nyerte el az első helyezést, az I. üzem­egységből pedig a 3-as brigád került a második helyre. — A tsz nőtanácsa a háztar­tási munkák mellett 5 hold zöldség és 2 hold mák lesze­dését vállalta. — A múlt héten 3 Szuper Zetor traktorral gazdagodott a szövekezet gépállománya. Ebben az évben 5 új géppel dolgozhat a tsz. Fél óra az újságárusnál A játékbolt előtt levő újság­árusnál mindig akad vevő. Jönnek-mennek az emberek, különösen piacnapokon. A kí­váncsiság engem is oda von­zott egy fél órára. Ki milyen céllal, milyen újságot vásá­rol? A kis pavilonban Ócsai Gézáné szolgálja ki a vevő­ket. Szinte mindegyiket isme­ri. Tudja, kinek milyen újság kell. Fiatalasszony lép az ab­lakhoz. — Kérem az újságomat. Öcsainé automatikusan nyúl az újságért és kezébe nyomja a Ceglédi Hírlapot a Szabad Földdel együtt. Közben elme­séli, hogy már 28 éve foglal­kozik újságárusítással. Nagyon szeret itt dolgozni, szabadság­ra se szívesen megy. Most is azért panaszkodik, hogy kény­telen kivenni a szabadságát. — Mi lesz addig az állandó vevőimmel? Attól félek, hogy közben majd elpártolnak tő­lem, s mire visszajövök, már nem találom itt őket;.. Közben öreg nénikét szolgál ki, aki a vasárnapi újságot keresi, mert abban benne van, hogy egy női holttestet talál­tak. Vasárnapi újság már nincs, de Ócsainé szóról szóra elmondja az erről szóló hírt. — Ismerni kell az embere­ket — folytatja mondanivaló­ját. Van nekem olyan kun­csaftom is, aki 28 év óta tő­lem veszi az újságot. b. Szabálysértők — Gyura Sándor ceglédi la­kos erősen ittas állapotban ki- világítatlan járművel vett részt a közúti forgalomban, 400 forint pénzbírság megfi­zetésére kötelezte a szabály­sértési hatóság. — Szőke Ambrus kocséri la­kos 1963. augusztus 4-én ittas állapotban jelent meg a ko­cséri cukrászdában, ahol Fehér Béla kocséri lakost, aki józan állapotban volt. kihívta az udvarra és ott minden elő­zetes szóváltás nélkül több esetben arculütötte. Ezért a rendőrkapitányság szabály sértési hatósága 400 forint megfizetésére kötelezte. A Várkonyi István utcai árokról Régen tapsolták meg olyan spontán lelkesedéssel egy ta- nácsülési bejelentést, mint amikor a legutóbbi tanács­ülésen a végrehajtó bizott­ság a következő mondatokat mondta: — Még ebben az évben felszámoljuk a Várkonyi Ist­ván utcai árok elavult rend­szerét. Az árkot végig fel­újítjuk és a Mizsei úttól a Vörösmarty térig lefed­jük ... A mondatok közben fel­csattanó taps igazolta, hogy ebben az esetben a városi tanács ismét olyan kérdés­hez nyúlt, amelyik sok ezer embernek igen régi és rend­kívül súlyos gondja. Kérdést intéztünk a váro­si tanács építési és közle­kedési osztályához: — Ki, mikor és miből végzi el a csatorna-felújítást? — Ebben az évben már eddig is igen komoly előreha­ladást értünk el a város víz­telenítése, a belvizek leveze­tése és belvízvédelem terü­letén. Ismeretes, hogy ja­nuárban milyen sok ne­héz éjszakát szerzett a csi­kós-széli lakosságnak a hir­telen ránkzúduló jeges ár. Márciusban sok ezer ember vett részt a belvízvédelem több mint egyhetes harcá­ban. Azóta elkészült a csi­kós-széli gát és kevéssel utána befejeződött a Pesti úti gyakorlóteret keresztül­szelő gátnak a felemelése és kiszélesítése. Ezzel a két lé­tesítménnyel tulajdonképpen megoldódott az árvizek el­leni védelem legsúlyosabb pontja. Változatlanul fenn­maradt azonban továbbra is az a veszély, amely nagy esők alkalmával évenként többször is elárasztotta a mélyen fekvő területeket, s A GÉPEK NEVEBEN Régi problémája oldódna meg a gépállomásnak, ha a szerviz állomása elkészülne. A szervizállomás építése már elkezdődött, de hogy mikor folytatódik, az egyelőre min­denki előtt titok marad. Az építkezés jelenleg is áll és semmi jel nem mutat arra, hogy rövidesen elkezdenék a munkát. A 25. számú Építő­ipari Vállalatnak november 30-ig még van ideje befejezni az építkezést, de nem sok! Itt lenne az ideje, hogy hozzáfog­janak a befejezetlen rész épí­téséhez, mert a vállalást azért néha illik is teljesíteni. tatot van f ^ (ftni Mai' — Nagy megelégedéssel ízemléltem meg városunk két új üzletét. Volt szerencsém az­tán a tv képernyőjén is lát­ni ugyanezt, amikoris az a jól­es j érzés fogott el, hogy fej­lőd hűnkről, gyarapodásunk­ról a technika jóvoltából több százezer ember is tudomást szerezhet. — Nagyon szép és bőséges választékkal rendelkezik mind a két új üzletünk. — Nekem is ez volt a véle­ményem, s akik látták, ha­sonlóan nyilatkoztak a Kera- villról és a bútorbo’tról is. Sokáig elnézelődtem, sok em­berrel elbeszélgettem. — Biztosan hallott valami érdekeset is. Benő bácsi? — Hallottam. A beszélgeté­sekből kialakítható általános vélemény egyik része az. hogy ■mennyire szerencsések a mai fiatalok. Összeházasodásuk al­kalmával nagyon modern, minden igényt kielégítő és aránylag olcsó bútort vásárol­hatnak. Egyre több háztartási kisgép és kultúrcikk vásárol­ható meg a hitelakció kereté­ben. — Van tál. panasz, vagy kifogás is? — Én nem. r: rrném ezt állí­tani. Unvanis c ceglédiekre is kezd ieVemzőrf válni az. hogy leszoknak az indokolatlan pa­naszkodásról és még inkább az esztelen kifogásokról. De visz- szatérve az előbb említett beszélgetésekből kialakítható általános vélemény másik ré­szére: ami igen figyelemre­méltó. Már eddig is felvető­dött. de most a bútor- és a lakástextil-kiállítás óta szinte követeléssé fajul az, hogy Ceg­léden nagyon nagy szükség volna bizományi áruházra, illetve egy olyan szervre, ahol a használt cikkek átvételével foglalkoznának. — Milyen indokok teszik ezt szükségessé? — Kérdésére én is kérdéssel válaszolok. Mit tehet az a ceg­lédi család, amelyik, teszem azt. a bútorkiállításon a mo­dern bútorok láttán elhatároz­za. hogy régi bútorát eladja és a megspórolt pénzének hoz­záadásával modern és prakti­kus bútort vásárol. Hasonló szándék és igény jelentkezik csillár, tv. szőnyeg, ruha. cipő és egyéb használati cikkeknél is. Amint a gyakorlat mutat­ja csupán azt teheti, hoav el­adási szándékát meghirdeti az újságban és vár. vagy kira­gasztja ablakába az eladni szánt cikkek listáját és még többet vár. Legtöbbször ered­ménytelenül. Hallottam már elvan véleményt is. hogy egy ilyen üzlet létesítése csök­kentené az új cikkeket árusító üzletek forgalmát. Én ezt ta­gadom mert. aki használt hol­miját az állami kereskedelem rendelkezésére bocsátja, az ugyancsak az állami kereske­delemnél új, modern cikk vá­sárlójaként jelentkezik. Isme­rek olyan egyéneket is. akik leveleznek, vagy személyesen érdeklődnek a használt bútort átvevő ktsz-nél. de mind ar­ról panaszkodik, hogy ez a megoldás is kedvezőtlen a bú­tor csomagolása és szállítása miatt. — Igen alapos és nyomós érvek ezek. de milyen megol­dás segítene? — Ha akarunk, biztos talá­lunk rá megoldást. Vélemé­nyem szerint előzetes bejelen­tések alapján esetenként egy szakértő becsüs felértékelhet­né például a bútorokat és át­vehetne azokat a helyileg történő értékesítésre. Ameny- nyiben ezek a bútorok egy bi­zonyos időn belül itt Ceglé­den nem kerülnének eladásra, még akkor is 1 elszállíthatnák Budapestre a használt bútort átvevő ktsz-ek, vagy válla­latnak. mondjuk azokkal a bútorszállitó kocsikkal, ame­lyekkel Ceglédre hozzák az új bútorokat és üresjáratban mennek vissza. — De ha az illetékesek is szükségét látják ennek, bizo­nyára találnak kedvezőbb megoldást is. A Ceglédi Hír­lap útján ti sokat segíthettek ebben. — Elsőiként talán annyit, hogy közöljük Benő bácsi ész­revételeit. ezenkívül a vízlevezető árok­rendszer elavultsága követ­keztében különösen nyári időben a pangó vizek meg­romlása folytán kellemetlen bűzzel árasztotta el a város egyes sűrűn lakott terüle­teit. — A raalomtó-széli mocsa­ras részek lecsapolása fo­lyamatban van, készül a le­vezetőárok a Belmajorban. A megyei tanács — érté­kelve azt az erőfeszítést, amit a város ebben az év­ben a belvizek elvezetése területén kifejtett —, most igen komoly, több mint egy­millió forintos segítséggel já­rult hozzá a belvízvédelem helyzetének megjavításához. Ebből az egymillió forint­ból kezdjük meg a Várkonyi István utcai belvízrendszer felújítását, és a legkritikusabb részen, a Mizsei úttól a Tö­rök Ignác utcáig az eddigi nyitott csatornát zárt rend­szerűvé építjük át. A kivitelezést az ÉM. I. sz. Mélyépítő Vállalata iga­zán jóakaratúlag vállalta, hiszen ebben az évben már nagyon kevés jó időre lehet számítani. Bízunk abban, hogy néhány héten belül megje­lennek a gépelt a munkahe­lyen. A MÚZEUMI HÓNAP ÜNNEPÉLYES MEGNYITÁSA Október 3-án, csütörtök es­te a Kossuth Múzeum eme­leti termében mintegy 60 érdeklődő jelenlétében Sipos Bálint, az MSZMP városi bizottságának munkatársa megnyitotta a IV. ceglédi mú­zeumi hónapot. Sipos elvtárs rövid ünnepi beszédében a múzeumok és különösen a ceglédi Kossuth Múzeum je­lentőségéről beszélt a haladó hagyományok ápolásában és a népszerű ismeretterjesztő munkában. A résztvevők ez alkalom­mal megtekinthették a mú­zeum új gyűjteményeit: a ceglédberceli viselettörténeti gyűjteményt, valamint a Kossuth-család újabban meg­szerzett hagyatékait és egy nagyon értékes, gazdag óra­gyűjteményt. A megnyitó után a földszinti régészeti teremben Kissné, Földes Katalin a budapesti Színháztörténeti Intézet mun­katársa tartott vetített ké­pes előadást a magyar vise­lettörténet fejlődéséről. Elő­adásában foglalkozott a honfoglalás korának, Mátyás király idejének, a Rákóczi szabadságharc időszakának, valamint a XVIII. és XIX. század öltözködésének jel­lemző vonásaival és az ezeknek kialakulására ható tényezőkkel. —n—n. — A csemői Uj Élet Ter­melőszövetkezetben az állat­tartás helyzete évekig gyen­ge volt. Az idén sikerült biztosítani a fordulatot. Míg a múlt évben 15 marhát hiz­laltak, addig az idén 70 da­rabot. A nagyobb részt szőlő­vel foglalkozó termelőszövet­kezetben a múlt évi 3 liter fejési átlag helyett tíz literre sikerült a fejési átlagot emel­ni. — A Ceglédi Kenyérgyár­ban folyó építkezési munkák igen lassú ütemben folynak. Az emeletráépítés végső ha­tárideje júniusra volt beüte­mezve és a lassú munka miatt kétséges, hogy ebben a hónap­ban befejezést nyer. — Ma este 8 órai kezdettel táncdalest lesz a művelődési ház emeleti termében. Közre­működik Práger György fő­városi táncdalénekes. A Tyereskova őrsről 24-én riadóláncon értesített bennünket csapatvezetőnk, hogy másnap egyenruhában menjünk csapatgyűlésre. A csapatgyűlésen felolvasták az országos elnökség felhívását, örömmel határoztuk el paj­tásainkkal együtt, hogy részt veszünk az expedícióban. Is­kolánk minden őrse jelentke­zett és másnap már mint ex- pedíciós őrsök vettünk részt a Táncsics Tsz szüretén. So­kat dolgoztunk és nagyon jól éreztük magunkat. A Tyereskova-őrs őrs­vezetője HÍREK A város úttörőcsapatai az elmúlt két héten jelentős se­gítséget adtak a betakarítás­hoz. Körülbelül 15 000 órát dol­goztak a mezőgazdasági üze­mekben. Több száz mázsa sző­lőt és más terményt takarí­tottak be. A 4941. számú Ságvári End­re vezetőképzőcsapat október 5-én, délután 3 órakor tartja ünnepélyes csapatgyűlését a Táncsics Mihály-iskola udva­rán. HADIJÁTÉK LESZ HOLNAP Vasárnap, október 6-án a város úttörői egész napos ha­dijátékon vesznek részt a put­risarki erdőben. A hadijáték­hoz az erdő egész területe ren­delkezésünkre áll. Az erdész­ház melletti réten büfé várja a pajtásokat. Útiköltség 3.60 forint. A nap műsora: 8.20-tól 9.20-ig utazás. Indu­lás a Kossuth téri megállótól. 9.25-től 10.30-ig parancski­hirdetés. 10-től 10.30-ig eligazítás. 10.30- tól 12.30-ig hadijáték. 12.30- tól 14-ig ebéd. 14-től 14.10-ig a hadijáték értékelése. 14.10-től 16.30-ig tréfás ver­senyek, vetélkedők, sportmér­kőzések. 16.30- tó! 18-ig hazautazás. A hadijáték szervezését és vezetését a munkásőrség pa­rancsnoksága segíti. Pajtások — Mindnyájatokat várunk vasárnap, hívjátok meg szüléiteket és hozzátarto­zóitokat is. Az expedíciós őr­sök lehetőleg teljes létszám­mal vegyenek részt a hadijá­tékon. Előre! Ócsal István városi titkár — A ceglédi Táncsics Ter­melőszövetkezet a napokban megkezdte a dohány szedését. A tíz hold dohányföldön igen szép termés mutatkozik. A le­szedett termést azonnal szá­rítják és november végén, december elején megkezdik szállítását a Szolnoki Dohány- fermentáló Vállalatnak. — Csomó község területén igen lassan halad a szüreti munka. A szőlőterületekből még csak 30 százalékban fe­jezték be ezt a munkát. — Bhöm Gyula ceglédi la­kos ittas állapotban kivilá- gítatlan kerékpárral közle­kedett, ezért a szabálysértési hatóság 300 forint pénzbír­sággal sújtotta. — Azok a személyek, álla­mi, illetőleg szövetkezeti szervek, amelyeknek vagyo­nában, a kezelésükre bízott vagyontárgyakban (termés­ben) a honvédségi alakulatok a gyakorlatok során kárt okoz­nak, a kár felfedezésétől szá­mított 30 napon belül jelent­sék be kárigényüket a kárt okozó alakulatnak, illetve a Honvédelmi Minisztériumnak. A bejelentés elmulasztása ese­tén igényt csak per útján lehet érvényesíttetni. — Kedvezményes mozibérle­tet lehet váltani. A mozi­bérlet minden helyárkategó­riánál 14—17 százalékos ked­vezményt nyújt, a legolcsóbb helyárak kivételével. A bér­let 3 hónapig érvényes. Vált­ható a Szabadság Filmszín­ház pénztáránál. Hajóval a Dunakanyarban Október 2-án — szerdán — a ceglédi Táncsics Mihály, Földvári Károly és Hámán Kató általános iskolák mint­egy 1200 tanulója kirándulást tett Visegrádra. Reggel hat órakor a ceglédi vasútállomás zsongó méhkashoz hasonlított. A kirándulás résztvevői úttö­rők, kisdobosok és süllők gyülekeztek az iskolák neve­lői irányítása mellett. Hama­rosan a különvonat kattogó kerekei szolgáltatták a reg­geliző kirándulóknak a „ze­nét”. Budapestre érve csoportok­ra osztva sétáltak el a pajtá­sok, nevelőik vezetésével a hajóállomáshoz. Érkezés után hamorosan birtokba vettük a különhajót. Hajónk nemsokára eltávolo­dott a parttól, elindultunk a Dunakanyar egyik festői he­lyén levő gyönyörű kiránduló- hely, Visegrád felé. A Buda­pest határától Esztergomig terjedő Dunakanyar a Duna két partján széles sávban te­rül el. A Börzsöny és a Pi­lis hegységet kanyarogva át­szelő Duna mindkét partján változatos, szemet gyönyör­ködtető tájak tárultak a hajó utasai elé. Hajónk ragyogó napsütéses időben haladt el Szentendre mellett. Nemsokára elmaradt mögöttünk a Dunakanyar egyik régi, kedvelt üdülőhelye Leányfalu is. A Szentendrei- sziget után feltűntek a gyö­nyörű erdők koszorúzta visegrádi hegyek. Fenn a he­gyen megpillantottuk „Sala­mon tornyát!” a vár romjaival, s a hegygerincen pedig a fel­legvár hatalmas falainak ma­radványait. Délután volt már amikor hajónk kikötött. A kiszállás után csoportokra, osztva Pa­taki Ferenc, Hídvégi Lajos történelemtanárok és még más idegenvezetők tartottak kedves ismertetőket, bejárva a palota feltárt romjait, fel­idézve a múltat. Elmondták, hogy Mátyás király udvará­nak. egyik székhelye Visegrád volt. A vár fellegvárában őriz­ték a magyar koronát. A hegy alján épült királyi palotának 350 terme volt, oszlopcsarnok­kal, márványkutakkal és pom­pás függőkertekkel. Még na­gyon sokáig sorolhatnám a sok-sok régi emléket, de e cikk nagyon kevés lenne a sok mondanivaló leírásához. A feltárt várromok és a mú­zeum megtekintése után a fel­legvárhoz kapaszkodtunk fel. Mire visszaértünk a hajóál­lomáshoz, esteledett. Amint beszálltunk már a nap arany csíkja is eltűnt a Duna hullá­mairól. Leszállt az est. Hazafelé indultunk. A szel­lő vidáman csattogtatta a sok színes zászlót. Az esti csend­ben tánczene dallamai csen­dültek fel. Egyszeriben vidám hangulat kerekedett. A felső fedélzeten a dallamos táncze­nére táncraperáültek a pajtá­sok. Mialatt a pajtások vidá­man járták a twistet, többen a hajó korlátjára támaszkod­va néztük az immár sötétség­be vesző erdőknszorúzta he­gyeket. s a holdfényben fürdő sziklákat nézve búcsúzunk e szép tájtól. Lassan feltűnt az esti. kivi­lágított Budapest. Megállapí­tottuk, hogy nemcsak napval, de éjjel is nagyon szép a mi fővárosunk. A hajóállomástól a pályaudvarig sétálva gyö­nyörködhettünk Budapest fé­nyeiben. A különvonat kerekei azt kattogták hazafelé jövet: ,.el­fáradtunk, de megérte, elfá­radtunk. de megérte”. Valóban megérte, mert egy derűs, kedves élményekkel gazdag nan emlékével tértünk haza Ceglédre. Veréb József tanár

Next

/
Oldalképek
Tartalom