Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-26 / 251. szám

I PEST MEGYEI «lift PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! B I ZOTTSAG A MEGYEI PEST MSZMP j Megkezdődött az apróvadvadászat ^ A Külkereskedelmi Minisztérium Vörös Meteor vadásztár* £ sasága közös fogoly-, fácánvadászatot rendezett Alsónémedi, £ Bugyi határában levő vadászterületén. Az első alkalommal a í társaság tagjai általában 2—3 fácánt és 4—5 foglyot lőttek. VII. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1963. OKTÓBER 26, SZOMBAT í Az országgyűlés pénteki ülésén folytatták a Minisztertanács beszámolója feletti vitát. Az ülésen részt nett Dobi István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró An­tal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Ró­nai Sándor, Szirmai István az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, valamint a kor­mány tagjai. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kossá István a személy- és áruszállítás helyzetéről és feladatairól A vitában elsőnek Kossá István közlekedés- és posta­ügyi miniszter szólalt fel. A miniszter tájékoztatta az országgyűlést a személy- és áruszállítás helyzetéről, továb­bá arról, hogy milyen intézke­dések szükségesek a növekvő szállítási feladatok megoldá­sára. Elmondta, hogy 1962-ben a MÁV személy­forgalma ötszörösére, a távolsági autóbuszok for­galma pedig hússzorosára emelkedett 1937-hez ké­pest. 1963 első félében a vasútnál további három, a távolsági autóbuszközlekedésben pedig 14 százalékkal nőtt a teljesít­mény, Ugyanakkor fokozato­san javítják az utazás kényel­mét, gyorsítják a közlekedést, emelik az utasellátás színvo­nalát. Körülbelül háromszáz lakott helyiség kivételével az ország valamennyi városát és községét bekapcsolták a köz­lekedési hálózatba Az illeté­kesek mindent elkövetnek, hogy minél rövidebb időn be­lül valamennyi helység — el­sősorban a közúti összekötte­tés révén — bekapcsolódjék az országos közlekedési háló­zatba. A vasútról szólva a minisz­ter elmondottá, hogy tovább fejlődött Budapest és a na­gyobb vidéki városok között a közvetlen és gyors összekötte­tést biztosító „non stop’‘-vo­natok hálózata. Ezek a vona­tok, mint például a Borsod, a Lillafüred és a Hajdú exp­ressz, hamar közkedveltek let­tek. Szándékunkban van az ilyen típusú összeköttetést a főváros és valamennyi na­gyobb vidéki város közötti forgalomra kiterjeszteni. A személyszállításból mind nagyobb terhet vál­lal magára a közúti közle­kedés, növekszik a távol­sági autóbuszok és ma­gángépkocsik forgalma. Ezért kormányzatunk igen sokat tett a közúthálózat fej­lesztésére. Az idén csaknem ezer kilométer utat építettünk át portalan burkolattal. Meg­épült a budapest—tatabányai E—5-ös jelzésű nemzetközi autóút, amelynek továbbépíté­sét Komáromon és Győrön át egészen az országhatárig most tervezzük. Megkezdődött a Budapest—Székesfehérvár kö­zötti autópálya építése, ezen­kívül a bécs—sárvár—keszthe­lyi út építése, amely lehetővé teszi, hogy Ausztria felől két óra alatt lehessen elérni a Ba­latont. A harmadik ötéves tervben szerepel a budapest—miskolci főközlekedési út teljes átépí­tése. Az eredmények ellenére az útépítés még nem tudja követni a közúti közleke­dés gyors Ütemű fejlődését, ezért további nagy erőfe­szítésekre van szükség út­hálózatunk korszerűsítésé­ben. szervezésével biztosítsa a népgazdaság szempontjá­ból legszükségesebb áruk fuvarozását és megszer­vezze a jövő év elejére áthúzódó utószállításokat. f Szükséges, hogy azok a tár-| cák, amelyek önálló szállító- < eszközökkel rendelkeznek, ará-^ nyosan vállaljanak részt a fuvarozási munkákból. Az£ ipari és a kereskedelmi vál-^ lalatoktó] azt kérjük, hogy £ kellő időben biztosítsák a \ javításokhoz, a fenntartáshoz £ szükséges tartalékanyagokat ^ és alkatrészeket, a már meg- í rendelt járműveket, bérén de- ^ zéseket és az üzemanyagokat.^ A miniszter befejezésül el- ^ ismeréssel szólt a közlekedési ^ dolgozókról, akik minden ^ nehézség közepette becsülettel? teljesítik kötelességüket. A terepen Rupf József: Pest megye parasztsága jól sáfárkodott a beruházási összegekkel A következő felszólaló, Rupf József Pest megyei képviselő, a termelőszövetkezeti beru­házások eredményeiről, a be­ruházási összegek hatékonyabb felhasználásának lehetőségei­ről beszélt. Egyebek között elmondotta, hogy államunk évről évre nagyobb támogatást ad a közös gazdaságoknak új lé­tesítmények építéséhez. Pest megyében például 1959-ben még mindössze 34 millió forint jutóit a termelőszövetkezeti beru­házásokra, 1961-ben ez az összeg már 89 millió fo­rintra emelkedett, az idén pedig a szövetkezetek ke­reken 320 millió forintot költhetnek beruházási terveik megvalósítására. A megye parasztsága jól sá­fárkodott a rendelkezésére bo­csátott pénzzel, s csupán az utóbbi években több mint félmillió állat számára épí­tettek új férőhelyet. A kö­vetkező időszakban a Föld­művelésügyi Minisztérium ki­látásba helyezett támogatását elsősorban a gyümölcs-, sző­lő- és zöldségtermelés to­vábbi növelésére, az új, fej­lett .agrotechnikai eljárások mind szélesebb körű alkal­mazására használják fel. A gondos vadász kifejti a frissen elejtett vad belsőrészét (MTI Foto — Bojár Sándor felv.) Utolsók, de mégsem rosszak Abonyban kitűnő retőáyyba került a magi Olyan hírek érkeztek a megyéhez, hogy Abonyban nem fejezik be határidőre a vetést. E hír alapja az volt, hogy viszonylag később ke­rült földbe a kenyérgabo­na magja, míg egyes köz­ségekben már csak néhány hold vetnivaló volt hátra, vagy éppen be is fejezték a vetést, Abonyban. még csak a felénél tartottak. Emiatt mentünk ki Abony- őa. Meg akartuk tudni, hogy a más években élen járó község miért maradt el eny- nyire az idén. Kellemes meg­lepetéssel hallottuk azon­ban, már a Ceglédi Járási Tanácsnál is, hogy az abo­A szünetben: Kádár János Orbán László és Nógrádi Sándor képviselőkkel beszélget nyiak késlekedéséről érke­zett hír egy kissé túlzott. Igaz annyiban, hogy utolsók lettek a járásban, de nem késlekedik a községben sen­ki. Ezt. a látszólagos ellent­mondást Somodi István, a községi tanács v>b-elnöke vi­lágította meg előttünk. — A kenyérgabona-vetés megkezdése előtt — mon­dotta, községünk négy terme­lőszövetkezete felmérte a munkát, s a számba ve­hető erőt. Két módon láthattunk volna hozzá a vetéshez. Az egyik mód az lehetett volna, hogy az október elején szabad, felszántott területeken gyor­san, hajrával teljesíteni a vetéstervet. Ha ezt az utat választjuk, akkor akár el­sők is lehettünk volna a já­rásban, s talán dicséretet is kaptunk volna. Ugyanak­kor azonban kalászosaink nagy része rosszul előkészí­tett magágyba, főként ga­bonavetés után került vol­na földbe. — Mi azonban nem válasz­tottuk a könnyű siker út­ját, mert az lelkiismeret- lenség lett volna. Annál is inkább. mert úgy láttuk, hogy erőink megfeszítésével, lelkiismeretes munkával is betarthatjuk a járási tanács által megjelölt határidőt. így aztán a mintegy 5200 hold ke­nyérgabona 75 százalé­kát kapásnövény után vetettük el. — Ez a nyilvánvalóan he­lyes törekvésük nem, ment a vetőágyminőség rovására? — Örömmel mondhatom, hogy nem. Búzáink jól elő­készített talajba kerültek. Igazi hogy emiatt gyorsan, kellett betakarítani 3500 hold kukoricát és 500 hold cukorrépát és mintegy 300— 400 hold egyéb kiapásnö- vényt, de sikerült. Kuko­ricaföldjeink nagy részét nemcsak szántottuk, hanem tömörítettük és disztillerez- tük is vetés előtt. így aztán. sikerült olyan jó minősé­gű vetőágyat teremteni, ami­lyennel még egyetlen esz­tendőben sem dicsekedhet­tünk. A tanácselnök tömör mon­datai mögött a község ter­melőszövetkezeti és gépál­lomási dolgozóinak lelkes, megfeszített munkája rejlik. Nagy munkát jelentett rö­vid néhány hét alatt, a ter­vezettnél nagyobb termésát­lagú kukorica, cukorrépa és egyéb kapás növény betakarí­tása. Emellett a silózás és a kukoricás zár-behordás is nagyobb erőfeszítést köve­telt a tervezettnél, mivel abból is több termett a várt­nál. A község négy termelő- szövetkezete közül az Uj Világ, a Kossuth és a József Attila már csütörtökön vég­zett a vetéssel, a Lenin Ter­melőszövetkezet pedig pén­tek estére lett kész. Éppen a járási tanács által előirt határidőre, mivel a megyei és az országos határidő még nem múlott el, így a község termelőszövetkezetei jogosul­tak az állami prémiumra. Nem kis megelégedésük­re szolgál, de az a legna­gyobb örömük, hogy ami rajtuk múlott, azt megtet­ték a jövő évi jó termés érdekében. Ez a véleménye a községi tanács vezetőinek is, akik már elvégezték a ve­tések nagy részének minő­ségi és mennyiségi ellenőr­zését is. j j A képviselő ezután rámu­tatott: a most készülő gaz­dasági épületekkel szemben már az az igény, hogy idő- állóak legyenek, s műszaki szempontokból is megfelelje­nek az új, magasabb köve­(Főlytatás a 2. oldalon) vagonnyi kirakodásról nem gondoskodnak, pedig ez orszá­gosan sok száz kocsi lekötését jelenti. — A közlekedés jelenlegi, legfontosabb feladata — hangsúlyozta —, hogy a meglevő berendezések­kel, a szállítások átgondolt — A gépkocsik novekvo száma miatt előtérbe került az állami és személy tulajdon­ban levő gépkocsik javításá­nak és ellátásának problémá­ja is, amit a javítóüzemek fejlesztésével, új országos szervizhálózat és korszerű üzemanyagellátó-állomások építésével és felszerelésével kívánunk megoldani. A miniszter hangoztatta, hogy a legnehezebb problémát az idén az áruszállítás jelenti. Már tavaly tizenkétszer annyi árut szállított a magyar vas­út, a közúti közlekedés és a hájózás, mint 1937-ben. Az idén a feladatok még nagyob­bak, a vasútnál további négy, a közúti közlekedésnél pedig 17 százalékkal nagyobb teüje- sítményt kell elérni, mint 1962-ben. Kossá István ezután rész­letesen ismertette az áruszál­lítás nehézségeinek okait. A rendkívüli téli időjárás, majd az azt követő árvizek és bel­vizek miatt a vasút az év &lső negyedében három és fél mil­lió tonna áruval kevesebbet szállított a tervezettnél. En­nek az elmaradásnak nagy ré­szét már pótolta, de a vasút még mindig kereken 700 000 tonna áru szállításával adós, ami az év hátralevő szakában jelentős tehertétel. A szállítási zavarokban a sok úgynevezett objektív okon kívül közrejátszottak a szállítás szervezésének hibái és a közlekedési be­rendezések egyes műszaki problémái. — A minisztériumok, válla­latok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok nagy több­sége most már jól szervezi meg a be- és kirakást — mon­dotta. — Egyes szállíttatok, fő­leg a kis mennyiségű árut fu­varoztatók azonban néhány Tanácskozik az országgyűlés § A tegnapi ülésen befejezték a vitát a Minisztertanács beszámolója felett n LeaSelsőbb Bíróság elnökének beszámolója

Next

/
Oldalképek
Tartalom