Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-26 / 251. szám

ifcrll 1963. OKTÓBER 26, SZOMBAT TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az I. oldalról) telményeknek. Fokozatosan háttérbe szorulnak; az egye­di tervek, hogy helyüket az olcsóbb, célszerűbb típuster­veknek adják át. Feltétlenül szükséges viszont, hogy a Földművelésügyi Miniszté­rium illetékesei egy-egy me­zőgazdasági típusterv kiadása előtt gondosan vizsgálják meg, kísérletezzék ki, • me­lyek a legjobb megoldások, s csak azután alkalmazzák szélesebb körben. Ezután Szabados Sándor Fejér megyei, Kurucz Márton Csomgrád megyei, Sipos Péter Zala megyei, Geiszbühl Mi­hály Győr-Sopron megyei, Sebestyén Gyula Veszprém megyei, Kerkai Andorné Fe­jér megyei, Varga Berta Ist­ván Győr-Sopron megyei képviselő szólalt fel, majd ebédszünet következett. Losonczi Pál: Leraktuk a nagyüzemi mezőgazdasági termelés legfontosabb alapjait latok hizlalásához, s ez is hozzájárult ahhoz, hogy a vá­góállatok és az állati termé­kek felvásárlása az első há­romnegyed évben 3 százalék­kal meghaladta a tervezettet. — A mezőgazdaság néhány területén — mondotta a to­vábbiakban a miniszter — koncentrált erőfeszítést tet­tünk a termelés gyorsabb nö­velésére. Ilyen terület többek között a zöldségtermelés, amelynek fejlesztéséhez az utóbbi évben nagy mennyisé­gű melegágyi ablakot, számos hajtatóházat és öntözőberende­zést biztosítottunk a termelő- szövetkezeteknek. Bár az idei eredmények még csak kezde­tinek tekinthetők, a zöldség­ellátás javulását máris min­denki elismeri. A miniszter a továbbiakban rámutatott: a felvásárló szer­veknek javítaniuk kell mun­kájukat, fejleszteniük kell technikai felszerelésüket és reálisan kell számolniuk a termelőszövetkezetektől vár­ható árumennyiségekkel. Ila megoldjuk a felvásár­lás problémáit, akkor bő­ven jut friss zöldség a fo­gyasztók asztalára. A földművelésügyi minisz­ter ezután a mezőgazdasági termelés szerkezetével kap­csolatos egyes kérdésekről szólt. — A termelés jelenlegi szer­kezetén olyan irányban kell javítanunk, hogy egyrészt job­ban igazodjék a hazai szük­ségletekhez, ......másrészt na­g yobb mértékben biztosítsa hagyományos exportcikkeink termelését — mondotta. — Ezfrt — biztosítva a ke­nyérgabona szükséges vetéste­rületét — növelni kell a cu­korrépa, dohány, napraforgó, seprűcirok és fűszerpaprika, valamint aprómagtermő terü­leteinket. Ezek közül néhány növény átvételi árát az idén rendeztük, s termelésüket a jövőben egyéb anyagi eszkö­zökkel is elősegítjük. — A termelés szerkezetének változásához a termelő üzer mek megértését és támogatá­sát kérjük. Nekik is meg kell érteniük, hogy mezőgazdasági termelé­sünket a népgazdasági igé­nyeknek keli alárendel­ni, ezek az igények azon­ban természetesen a me­zőgazdaság és a mező- gazdaságban dolgozók ér­dekeit is szolgálják. Azt az üzem vezetői döntik el, hogy gazdaságukban milyen növények termelhetők a leg­eredményesebben, de a ter­melésnek igazodnia kell azokhoz a tervekhez, amelye­ket a központi tervező és irá­nyító szervek a népgazdasági szükségletek alapján alakíta­nak ki. Figyelembe kell venni, milyen nagy kár származik abból, amikor nem tudunk mit kezdeni a terme­lés tervszerűtlensége követ­keztében keletkező termés­többlettel, ugyanakkor más cikkekből nem tudjuk az igényeket kielégíteni. Losonczi Pál a továbbiak­ban a mezőgazdasági terme­lés jelenlegi legfontosabb fel­adatával, a kenyérgabona­kérdés megoldásával foglal­kozott. — Eddigi legmagasabb bú­zatermésünket — holdanként 11 mázsát — 1961-ben taka­rítottuk be. Az idén a 12,4 mázsás tervvel szemben 9 mázsa búza termett. A gyen­gébb össztermést — a két­ségtelenül kedvezőtlen időjá­ráson kívül — két tényező együttes hatása okozta. A egyik: a tervezettnél negyed- millió holddal kisebb volt a vetésterület, a másik: az üzemekben sok agrotechnikai hibát követtek el. A földművelésügyi minisz­ter példaként megemlítette: egyes helyeken úgy akartak „takarékoskodni”, hogy nem adták meg a szükséges mű­trágyát az intenzív búza alá, és saját kárukon kellett meg­tanulniuk, hogy műtrágya nélkül ezek a fajták még any- nyit sem teremnek, mint a mi régi búzafajtáink. A má­sik agrotechnikai mulasztást a vegyszeres gyomirtásnál követték el. Ezzel a módszer­rel holdanként 1—2 mázsá­val lehet növelni a termést, a rendelkezésre bocsátott Di- kosnirtnak mégis több mint (Folytatás a 3. oldalon) Előretörnek az algériai csapatok Az Egyesült Arab Köz­társaság ENSZ-küldöttsége nyilatkozatot adott ki, amely szerint az az öt egyiptomi tiszt, akit a marokkóiak egy algériai repülőgép leszállás­ra kényszerítése után fog­lyul ejtettek, egy Algériában működő katonai tanácsadó- küldöttség tagjai és algériai jelenlétüknek semmi köze sem volt a határincidensek­hez. Benhima, Marokkó állandó ENSZ-képviselője csütörtö­kön találkozott a hivatalos látogatáson az Egyesült Ál­lamokban tartózkodó Tito jugoszláv elnökkel. A megbeszélésen a ma­rokkói küldött vázolta kor­mánya álláspontjának főbb elveit, majd azt állította, hogy Algéria a konfliktust „ideológiai síkra” helyezte, ami „ellentétben áll az af­rikai egység alapokmányá­val és a semleges országok ér­tekezletének határozataival”; A Ben Bella és El Hadzs között történt megállapodás értelmében megkezdték 3000 berber gerillaharcos beszervezé­sét és elszállítását az algériai—marokkói határ­ra, az ott harcoló algé­riai kormánycsapatok meg­erősítésére. Egy másik kisebb kormány- ellenes csoport katonai ve­zetői Medeában szintén csat­lakoztak Ben Bellához. El Hadzs ezredes csatla­kozása — írja az AFP — jelentős eredmény Ben Bella számára, akárhogyan alakul is a helyzet. Ha a harcok a határokon tovább folynak, akkor nem kell tartania egy hátamögött levő második fronttól, ha pedig megkez­dődnek a tárgyalások Ma­rokkóval, akkor azokon úgy léphet fel, minit mindenki ál­tal elismert államfő, az egy­séges nép képviselője. Az algériai hírügynökség közlése szerint ' az algériai csapatok előre­haladását Hassi Beida és Tindjoub térségében a ma­rokkóiak nem tudták fel­tartóztatni a tüzérség és a harci repülőgépek beve­tésével sem. A harcok során a marokkóiak vesztesége 17 halott és 12 se­besült volt. Az algériai rádió azt jelentette továbbá, hogy összetűzések voltak Colomb- Bechartól 40 kilométernyire északra, Djebel Lahmar-nál is. Az összetűzések során az algé­riaiak jelentős mennyiségű fegyvert zsákmányoltak. Az algériai jelentések arról szólnak, hogy körülbelül a felét vissza­foglalták annak a terület­nek, amelyet a marok­kóiak a hónap eleje óta megszálltak. A marokkóiak megerősítették, hogy az algériai csapatok nagy erővel támadtak, de ta­gadják, hogy területi nyeresé­get értek volna el. A kedd óta folyó harcokban mindkét oldalról több ezer fő­nyi katonaság vesz részt harc­kocsik és tüzérség támogatásá­val. Mindkét hadsereg ál­landóan kapja a megerősítése­ket. Csütörtökön 75 marokkói katonai teherautó érkezett újabb csapategységekkel a harcok színhelyére és állan­dóan folyik az algériai csapa­tok megerősítése; Tito elnök üzenetet intézett Ben Bellához és Hasszánhoz Joszip Broz Tito, a Jugosz­láv Szocialista Szövetségi Köz­társaság elnöke, üzenetet in­tézett Ben Bellához, az Al­gériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökéhez és II. Hasszánhoz, Marokkó királyá­hoz. Az üzenet kifejezi Jugoszlá­viának azt az óhaját, hogy az algériai—marokkói határvi­szályt békés úton oldják meg. Marokkó hatos csúcsértekezletet javasol Butaleb marokkói tájékozta- tásügyi miniszter pénteken bejelentette: II. Hasszán ma­rokkói király elfogadta azt az indítványt, hogy Tripoliban találkozzék Ben Bella algériai elnökkel, ugyanakkor azonban javasolta, hogy ezt a találko­zót bővítsék ki hatos csúcsér­tekezletté, amelyen Marokkón és Algérián kívül Tunézia, Lí­bia, Mali és az EAK is részt vesz. Hasszán üzenetet inté­zett Burgiba tunéziai elnök­höz a csúcsértekezlet ügyé­ben. Az üzenet megállapítja* hogy ha a marokkói javaslat kedvező fogadtatásra talál minden érdekelt félnél, akkor a csúcsértekezletre vonatkozó megállapodást 48 órán belül aláírhatják. Hasszán indítvá­nyára még semmiféle válasz nem érkezett. Az együttműködés megsokszorozza a szocializmus erőit A Pravda vezércikke A pénteki Pravda Az együttműködés megsokszoroz­za a szocializmus erőit című vezércikkében a szocialista tá­bor országainak gyümölcsözően fejlődő együttműködéséről ír és ezzel kapcsolatban foglal­kozik a KGST munkájával. A szocialista világrendszer fölényének tudatos és terv­szerű felhasználását lehetővé tevő gyümölcsöző együttmű­ködés fényes példáját mutat­ják a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tfthácsátiak. tagállamai. Az együttműködés eredményei igazolják a szocialista orszá­goknak az erőije egyesítésére, a gazdasági kapcsolatok bővíté­sére és a tapasztalatcserére irányuló politikáját. A KGST tagországai inter­nacionalista kötelességüknek tekintik — folytatja a Prav­da —, hogy maximálisan ki­használják a belső erőforráso­kat, minden irányban elő­mozdítsák a gazdasági kapcso­latok fejlődését, a szocialista országok egységének és össze- forrottságának megerősítését. A nagy építő célok megvalósí­tásához — amelyeket a szo­cialista országok marxista— leninista partial, s a világ kommunista és munkásmoz­galma tűzött maiga elé — bé­kére van szükség — fejeződik be a Pravda vezércikke. Tyereskova és Bikovszkij diadalútja Lengyelországban Válja és Valerij, ettől a két névtől visszhangzik ma Len­gyelország. A szovjet koz­mikuspár minden lépését mil­liók vigyázzák lengyelországi diadalútjukon. Különösen a fiatalság lelkesedése nem is­mer határt. A lengyel " ifjú­ság eszményképeként tekint az űr meghódítóira. Csütörtököm. Bikovszkij a grünwaldi csatamezőn járva, megkoszorúzta a grünwaldi emlékművet. Tyereskova pénteken már második napját töltötte Lodzban, ahol — az odaér­kezett Bikovszkijjál együtt — véget nem érő ünneplésben részesül (48) Különös vadászat ha halkan is, de felvette a két ügynök párbeszédét.) Az erdész nevetve biztatta az éppen soron levő két teher­hordót, hogy most már tartsa­nak ki, mert rövidesen megér­keznek. Valóban, egy kis haj­latot kellett még megmász­niuk, s aztán eléjük tárult a csodálatos kis tisztás az er- dészlakkai. Gerendákból ké­szült, a tetején pala, ablakai­ban muskátli. — Jöjjenek, be fogom mu­tatni idomított állataimat meg a vadászsólymomat — hívta a csoportot Járfás. — Persze csak akkor, ha akarják ... De még be sem fejezte a mondatot, amikor a ház mö­gül egy őzike szaladt oda hoz­zá. Mint egy kiskutya, a hátsó lábaira állt. Mellső patáival nekitámaszkodott az erdész­nek. Orrát beledugta Járfás nadrágzsebóbe, és valamit ke­resett. — Szereti a cukrot — mond­ta az erdész. Megsimogatta az őzike fejét, aztán elővett egy szem kockacukrot, és odaadta neki. Az őzike vidáman ro­pogtatta az édességet. Éva s még néhányan odamerészked­tek a rozsdabarna szőrű kis állathoz... — A legszívesebben leheve- retLnék erre a nagyszerű, zöld szőnyegre — mondta Pálos az erdésznek. — Egész nyugodtan, tanár úr..: Lehet... Telepedjenek csak le, mindjárt hozom a töb­bi állatomat is... Láttak már idomított galambot? — Nem! — hangzott kórus­ban a válasz. — Tubi-tubi-tubi!.:. — ki­áltott Járfás egészen külö­nös, turbékoló hangon. Egy­szerre vagy tíz-tizenöt galamb röppent elő a ház mögül. Rá­szálltak az erdész vállára, fe­jére, kinyújtott karjára. Mind­egyiket elhessegette, s csak azt tartotta magánál, amelyik a mutatóujjára repült. — Bukfencet! — suttogta parancsolóan a galambnak. De a madár nem mozdult, csak sandán nézett a gazdájára. — Bukfencet! — ismételte Járfás. A galamb ekkor egy fél- méternyire felröppent, meg­fordult a levegőben, zuhant néhány centit, s anélkül, hogy szárnyait egyszer is meglib- bentette volna, visszahuppant az erdész ujjára. A kirándulókból akaratla­nul is kitört a csodálkozás. Felcsattant a taps. Az erdész még egyszer produkáltatni akarta a madarat. — Bukfencet! A madár ezúttal azonban megint nem teljesítette gaz­dája parancsát. Járfás még egyszer elismételte a parancs­szót, de a galamb nem moz­dult. Járfás mentegetőzött, s megcsókolta a galamb csőrét — Ügy látszik, most rossz kedve van .:. Jöjjenek... Vagy inkább majd idehozom én a medvebocsot... — mond­ta, s megindult az épület mö­gé. Éva nagyon szerette a kis állatokat, sohasem látott még eleven medvebocsot, ezért az erdész után sietett. Kíváncsi volt, hol lakik, mit eszik a kis állat... Járfás már befor­dult az épület sarkánát, és nem vette észre a közeledő lányt. Éva lábai gyökeret vertek a látványtól. Járfás ugyanis, könyékig érő bőrkesztyűben, éppen vadászsólymát röppen­tette az idomított galamb után. A sólyom rácsapott a kis ál­latra, s pillanatok alatt szét­tépte. — Rusnya dög! — mormog­ta félhangosan Járfás. — Mit csinált? — kérdezte csodálkozva és megrettenve a lány. — öreg volt már. úgyis ki kellett irtani, mert az ilyentől csak korcs utódok jönnek — válaszolta kissé meglepődve Járfás. — Jöjjön, megmutatom a kis bocsot... Egy nagy ketrechez mentek, amelynek egyik lábához hosz- szú lánc volt kötve. — Cuki! — szólt Járfás, s néhány pillanat múlva egy kis szőrcsomó gurult elő a ketrec hűs árnyékából. Amikor meg­látta gazdáját, akkorát ugrott örömében. hogy hangosan megcsörrent a lánc. IFolytatjuk) Az ebédszünet után Lo- sonczi Pál földművelésügyi miniszter volt az első fel­szólaló. A miniszter bevezetőben elmondotta: mezőgazdasá­gunk fejlődésének az utóbbi esztendőkben legörvendete- sebb eredménye, hogy fia­tal termelőszövetkezeteink megerősödtek. A szövetke­zeti parasztság a párt és állam sok irányú támogatá­sával megteremtette a kö­zös nagyüzemi termelés leg­fontosabb alapjait. Fokozato­san javult a termelőszövet­kezetek vezetése, növekedett a tagok részvétele a közös munkában; ehhez járult az anyagi ösztönzés különböző formáinak mind szélesebb körű alkalmazása, a paraszt­ság szocialista öntudatának fejlődése. A mezőgazdaság céljaira fordított anyagi esz­közök növelésén kívül ezek a tényezőik jelentős mérték­ben járultok hozzá ahhoz, hogy az utóbbi éveknek az átlagosnál sokkal rosszabb időjárási viszonyai elle­nére a mezőgazdasági ter­melés stabilizálódott és nőtt a felvásárolt ter­mékek mennyisége. — Az átszervezéssel egyide­jűleg — folytatta a miniszter — hozzáfogtunk a mezőgazda­ság korszerűsítéséhez, a kis­üzemi termelőeszközök felcse­réléséhez modern, új berende­zésekkel, épületekkel. Csupán az elmúlt három évben csak­nem félmillió szarvasmarha, másfélmillió sertés és hatmil­lió baromfi részére épült nagyüzemi férőhely. Gépállo­mányunk mennyisége nőtt, minősége pedig sokat javult Most kereken kétszer annyi traktorunk van, mint 1958-ban és ezek nagyobb része sokféle munka végzésére alkalmas, univerzális gép. Az anyagi eszközöket azonban az irányí­tó és beruházó apparátus munkájának gyengéi, hibái miatt nem mindig sikerült a legeredményesebben felhasz­nálni A minél több állatférő­hely létesítésén kívül kevés anyagi erőt fordítottunk a vízellátásra, a villany beveze­tésére. takarmányelőkészítők építésére, egyszóval: a beruhá-i zások nem mindig komplexen történték. A mezőgazdasági; termelés más kiegészítő beru-; házasai — tárolótér, szállító-; kapacitás, javítóüzemek léte-; sítése — terén is van elmara-; dás, ezért az üzemek nem; mindig tudják megfelelően ki— 5 használni az új állóeszközei-^ kel Ezt az aránytalanságot fokozatosan megszüntetjük: aí következő évre több, mint 300; millió forintot irányoztunk elő; a korábbi beruházások ki égé-; szításé re és korszerűsítésére. ; A jövő évi beruházások már a járulékos és kap- ; csolódó beruházásokkal ! együtt komplex módon ! valósulnak meg. A miniszter ezután ismer-; tette a mezőgazdaság belter-i jes fejlesztésének néhány! eredményét — öntözött terű-! létünk például az idén meg-! közelítette a 450 000 holdat, az; utóbbi években több mint; százezer holdnyi szántóföldi; művelésre kevéssé alkalmas j területen telepítettünk szőlőt \ és gyümölcsöt —, majd az ál—! lattenyésztés helyzetéről be-: szélt. Állatállományunk az i utóbbi évek gyengébb takar-’, mánytermése miatt nem fejlö-\ dött kielégítően. Elsősorban a; háztáji állomány csökkent, | mert a tekarmá.nyellátás nem i volt megfelelő. Ugyanakkor az\ egész állcMllomány nagyará-i nyű minőségi változáson megy . át, aminek kedvező hatása; máris ielentkezik. Jobb az anyaállatok szaporulata, nőtt az állati termékhozam. Rövi- debb idő szükséges a vágóál­A szertartás végén aztán ; előkerültek a pálinkáskula- ícsok. Az üdülők nevetve tár- igyalták, vajon érdemes-e vad- : disznót lőni. Járfás körbead- ;to kulacsát, hogy a többiek is I igyanak, a külföldiek azonban ! nem követték a példáját, ök ! fizették meg az árát, ők is ; fogyasztják el..: : Az erdész ismét gallyakat ; vágott, de most már nagyob- \ bakat, erősebbeket, aztán ösz- i szekötözte a disznó két-két lá- jbát és a botokat belefűzte. — Aki este vaddisznóhúst j akar enni, az segítsen ... — ! szólította közteherviselésre a ! csoport férfi tagjait. I Liszkai elsőnek ajánlkozott, ; aztán Sipos is odalépett, hogy ; segítsen. Vállukra vették a (disznót. Hetven-nyolcvan kilós í lehetett az állat, s a fülledt ! melegben nem volt könnyű ! megindulni vele. ; — Felvisszük a házamba, ! Ott szétszedjük, elosztjuk, s ! lefelé már könnyebb lesz — ! vigasztalta a többieket az er- ídész, akik szorongva nézték, ; hogy bukdácsol a két fiatol- ; ember. Ugyanis rövidesen rá- ; juk kerül a sor. ; Ropogott az avar Sipos és ; Liszkai lába alatt, de férfi a- ' san tartották magukat. Há­romszáz métert tehettek meg, amikor a vékonyabb dongájú Liszkai kérte Sípost, hogy áll­janak meg. Cseréltek. Mások léptek a helyükbe. Pálos és az öreg nyugat­német megint sereghajtóként kapaszkodtak a meredek hegy­oldalon. Hallgattok. Hiszen úgysem értenék egymás sza­vát. Az őrnagy a családjára gon­dolt, s arra, hogy már ötödik napja eljött otthonról, de még egy levelezőlapot sem küldött nekik. Hiába, nagyon lefoglal­ta ez az ügy, minden idegszá­lával erre koncentrált... Jól sikerültek a szerelő által ké­szített fényképek. Sipos nem tudja majd letagadni, hogy találkozott a szakaszvezetőveL De talán nem is a fényképen fog meglepődni, hanem azon a hangszalagon, amelyről' majd viszonthallhatja a közte és a szakaszvezető között lefolyt beszélgetést. Elég nehéz volt megoldani ezt a technikai trükköt, de sikerült. Bár a beszélgetés eleje nincs meg, a lényeges momentumokat rögzítették. (A lehallgató mik­rofont a lépcsőház falára ta­pasztották, s a rendkívül ér­zékeny, minden rezzenést, moccanást rögzítő készülék, PINTÉR ISTVÁN - SZABÓ LÁSZLÓ:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom