Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-03 / 231. szám

1963. OKTOBER 3. CSÜTÖRTÖK few »wer ti ^JCírlap Traktorok és emberek Október 20-ra teljesíti őszi tervét az Aszódi Gépállomás •>CCS>XXX\XXXX>^XXXN>XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXXNNXXXXXXXXX\XXXXXXXXXXXXX\XXXX>XV Vasárnaptól 12 oldalas a Pest megyei Gagarin találkozott a Normandia-Nyeman légiszázad tagjaival Jurij Gagarin a francia fő­városban találkozott a Nor­mandia—Nyeman francia lé­gikötelék egykori tagjaival, akik a második világháború­ban a szovjet repülőkkel együtt harcoltak a hitleri fa­sizmus ellen. — A ceglédi Kossuth Mú­zeumban a IV. múzeumi hó­nap keretében október 10-én dr. Mezősi Károly, megyei múzeumigazgató tart elő­adást A magyar Petőfi-kuta­tásról. Előadása után be­mutatják a Kihunyt egy csil­lag című dokumentumfilmet. Szakbizottság alakult a ráckevei Duna-part rendezésére Régóta vajúdó kérdés már a soroksári Duna-ág Pest megyei szakaszának rende­zése. Régebben két alka­lommal is történt kísérlet valamiféle összefogásra, hogy annak segítségével közösen tegyenek valamit, azonban az anyagiak és a megfelelő vezetés híján nem értek el túl nagy eredményt. Minden­esetre munkájuk előkészí­tette a talajt a most meg­alakult szakbizottság szá­mára. A Ráckevei Járási Tanács községfejlesztési állandó bi­zottságának kezdeményezésé­re az érintett Duna mellet­ti tizenhárom község együt­tesen szakbizottságot hozott létre Duna-szakaszuk ren­dezésére. Tevékenységük ma még főleg társadalmi jel­legű és a lakosság segítsé­gén kívül csak községi hoz­zájárulásra támaszkodhat­nak, de remélik, a munka megkezdésekor másihonmét is támogatóst kapnak. Elgondolásaik megvalósítá­sának első lépése az egysé­ges rendezési terv kialakí­tása. Addig is, amíg ez el­készül, saját erőből sokat tehetnek. A Dima-parti te­lektulajdonosok szívesen se­gítenek. A peregtek például felajánlották, hogy ha kap­nak követ, saját partszaka­szukon elvégzik a partren­dezést, erősítést. Mások az ősfák sorsát viselik szívü­kön, amelyek olyan hangu­latossá teszik a folyót. ígé­rik, hogy számba veszik azo­kat, gondoskodnak megóvá­sukról és ezzel egyúttal vé­delmet is nyújtanak a ma­dárvilágnak. A Középdunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság és a Rác­kevei Járási Tanács közö­sen tartott helyszíni bejá­rás alapján megállapította, hogy a jobb és bal parton együttesen körülbelül 16 mil­lió forintot kell a legfon­tosabb teendők megvalósí­tására fordítani. Ennek az összegnek a tíz százalékát már idén és jövőre a községi tanácsok megajánlják, hogy a legsürgősebb munkákhoz hozzákezdhessenek. Jó elgon­dolás az is — amit szintén a bizottság javasol —, hogy a községi tanácsok a tulaj­donukban levő Duna-parti telkek egy részét engedjék át a nagyüzemeknek, akik majd kötelezik magukat: cse­rébe megfelelő színvonalú vállalati üdülőket építenek dolgozóik nyaraltatásához. Év végéig még 10 000 tonna mész Építő­Kere­kőbánya szocialista címért versenyző Németh brigádja, amelynek hét tagja nemcsak munkájával, de magatartásá­val, közösségi szenemével is példát mutat. ny. é. lomási traktor dolgozik két műszakban az országban a negyvenkétezerből, főleg traktoroshiány miatt. További ötezer gépet kellene sürgősen két műszakra beállítani. A hiányt főleg az iparban dol­gozó traktoros képzettséggel rendelkezőkből lehet pótolni. Nem utolsósorban pedig azon múlik az őszi munkák sike­re, hogyan valósítják meg a gépállomások vezetői az anya­gi érdekeltség elvét a traktoro­sok munkájában. Ezeket a fő problémákat vizsgáltuk meg az Aszódi Gépállomáson is Balogh László igazgatóval és Szabó József üzemgazdásszal. Hány traktoros kell? — Hetvenegy erőgépünk van, s ehhez hetvennégynél több traktorost nem tartha­tunk állandó alkalmazásban — mondja az igazgató. Azaz: a rendelkezések adta lehetőségek szerinti maximá­lis létszám mellett is trakto­rosverbuválásra szorulnak a munkacsúcsok idején a gép­állomások. Tény az, hogy a gépállomások egész éven át nem tudnák ellátni munkával a jelenleginél lényegesen na­gyobb létszámú traktoros gár­dát, figyelembe véve a tsz-ek önálló gépállományának ál­landó növekedését. A gépállo­másoknak gépjavító vállala­tokká való átalakulásának át­meneti stádiumában nem is lehet cél a gépállomások trak­toros létszámának a növelése. Kellene és lehetne is találni azonban ebben az átmeneti szakaszban is a jelenleginél szervezettebb megoldást a munkacsúcsok traktoros szük­ségletének biztosítósára. Trak­toros képzettségű és gyakorla­tú emberekben a hiány csak lát­szólagos, hiszen 1950 óta or­szágos szinten kilencvenhat­ezer gépállomási traktorost képeztek ki, de most csak negyvennyolcezren dolgoznak szakmájukban. Még az újabb nagyszabású traktoros -képzé­si terv végrehajtása mellett is csak tervszerűbb munkaerő- gazdálkodással lehet megolda­ni a gépállomások e sajátos problémáját a munkacsúcsok idejére. A kettős műszak Az Aszódi Gépállomáson 18 iparból jött traktoros dol­gozott az utóbbi időben, összesen tehát kilencvenen vannak. E létszám mellett 23 erőgépet tudtak beállítani kettős műszakra, az erőgé­pek nem egészen egyhar- madát. További húsz traktor- vezetőt kértek az iparból, s ha azok megérkeznek, növe­lik a kettős műszakban dolgo­zó gépek számát. Erre szük­ség is van, mert az előre meg nem tervezhető időjárási tényező könnyen felboríthat­ja az aszódiak lelkes szándé­kát is, hogy október 20-ra befejezik őszi tervüket. Az aszódiak olyan embe­rekkel dicsekedhetnék, mint Z&mbó Lajos kormánykitün­tetéses traktoros, aki váltó­társával, Kosik Vendellel, DT—54-es lánctalpassal na­ponta 18 holdat szántott fel. A Babinka János — Bíró Já­nos páros pedig DT—413-as lánctalpas traktorral naponta mélyszántásban, hegyes vidé­ken 16—17 holdat teljesít. Vannak még mások is, akik felsorakoznak mögéjük. Lel­kes emberek mindnyájan, de ők tiltakoznának a legjob­ban, ha kiváló teljesítmé­nyeiket csupán a lelkesedés javára írnék. A nagyobb tel­jesítmény nagyobb erőfeszí­tést is igényel, helyénvaló hát, hogy anyagi elismerés is követi. Emberek ők is, akik munkájuk eredményét gazdaságilag is mérik. Célprémiumok, jutalmak Aszódon jól megértik ezt a gépállomása vezetők, és ezért a célprémiumok, jutal­mazások egész rendszerét dol­gozták ki. A teljesített mun­kanormák alapján, géptípu­sok szerint, az első három legjobban teljesítő traktoros ezer, nyolcszáz, illetve hat­száz forint jutalmat kap. Az őszi munkák közül külön pre­mizálják a vetésben, a járva- silózásbam, az aprómagvak és a napraforgó kombájnolásá- foan az első három helyezet­tet. Ezek nyolcszáz, hatszáz, illetve négyszáz forint külön prémiumot kapnak. A trak­torosok, brigádvezetők és bri­gádszerelők részére összesen 27 000 forintot, a műszakiak jutalmazására pedig 12 000-et biztosítottak. Ferencz Lajos Ürömmel közölhetjük kedves olvasóinkkal, hogy 1963. október elsejétől az eddigi vasárnapi 10 oldal terjedelem­mel szemben 12 oldalon jelenünk meg. Ez lehetővé teszi, hogy vasárnapi lapszámaink gazdagabb kül- és belpoliti­kai, kulturális, tudományos és sportanyaggal jelenjenek meg. Lapunk vasárnapi oldalterjedelmének bővülése újabb lehetőség kedves olvasóközönségünk igényeinek még jobb kielégítésére. A terjedelem növelésével kapcsolatosan változott a Pest megyei Hírlap ára is. A havi előfizetői ár az eddigi 11 forint helyett 12 forint, míg vasárnapi lapszámunk ára az eddigi 70 fillér helyett, 80 fillér lesz. A hétköz. napi 50 filléres lapszámár változatlan marad. ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\ • A KISZ KB titkárságának határozata az őszi szállítási és rakodási munkák segítéséről A KISZ Központi Bizott­ságának titkársága határo­zatot hozott az őszi vasúti és közúti szállítások segíté­séről. Felhívta a Kommunista If­júsági Szövetség tagjait, szer­vezeteit és bizottságait, hogy mivel az egyébként is nagy erőfeszítést igénylő őszi csúcs- forgalmat jelentősen megnö­velték a rendkívüli téli idő­járás következtében kiesett és most esedékes szállítások, szervezzenek és irányítsanak brigádokat azokra a vasúti csomópontokra, amelyeken nagy mennyiségű áru és anyag kerül ki- és berako­dásra. a KlSZ-szervezetek mindenütt segítsék azokat a vállalatokat és mezőgazda- sági üzemeket, amelyek — jóllehet nagy feladatokat kell megoldaniok — nem ren­delkeznek elegendő munka­erővel a ki- és berakodás gyors lebonyolítására. Ehhez a munkához hívják segítsé­gül az egyetemi és főisko­lai hallgatókat, a középisko­lásokat és az ipari tanulókat is. Az üzemek és a termelő- szövetkezetek KlSZ-szerveze- tei mozgósítsák tagjaikat a helyi vállalat és közös gaz­daság szállítási munkáinak segítésére. A feladatok meg­oldására használják fél a munkaszüneti napokat és a szombat délutánokat is. A. dunakeszi tragédia Kettős öngyilkosság című tegnapi hírünkben megírtuk, hogy hétfőn délelőtt a duna­keszi gyártelepen kigyulladt egy lakás. A bent tartózkodó Ambrus Vilmos 36 éves fér­fit és 13 éves Piroska leányát a szomszédok már holtan ta­lálták. A rendőrségi vizsgálat az­óta kiderítette a különös eset hátterét. A tüzet hétfőn lTőrá'táj- ban Balogh Ferenc vette ész­re. A szomszédok segítségévei megállapította, hogy a füst a — A Pest megyei anyagi part Vállalattól kés Gézáné főkönyvelő be­szél. — Az építőipar gondjai rá­irányítják a figyelmet az építőiparra. Úgy tudjuk, hogy a téglagyárak trösztösítése óta vállalatuk főprofilja a mész >\\\\\\\\vm«»»\\\\\\\\\\vv\\\\\\\\\\v\vv\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\x\\^^^^ termelése lett. Szeretnénk í ,, „ PINTER ISTVÁN - SZABÓ LÁSZLÓ: (28) gyártelep 19. számú épületé­nek egyik földszinti lakásából jön. Zörgettek az ajtón, de senki nem adott életjelt. Be­törték az ablakot, s úgy ha­toltak be a lakásba, ahonnan már vastagon dőlt a füst. Odabenn az ágyon felöltözve, de holtan találták a házigaz­dát és leányát. Mellettük pisz­toly és éles konyhakés feküdt. A lakás mindkét szobája ék- kör‘mát“ lángokban állt. A vizsgálat megállapította, hogy Ambrus felesége hétfőn hajnalban elment dolgozni a Magyar Pamutba. Indulása előtt szóváltás volt közte és férje között, mert az asszony — férje kicsapongó életmódja miatt — néhány héttel ez­előtt beadta a válópert. A férfi kijelentette, hogy ameny- nyiben nem vonja vissza a válópert, ő petróleummal le­önti a lakást, felgyújtja és öngyilkos lesz. Az asszonyt ez a fenyegetés nem indította meg, hiszen az utóbbi hónap­ban a civakodás mindennapos volt közöttük. A vizsgálat folyik tovább. (f. a.) megtudni: tervvel? — A rendkívüli hol tartanak téli 1 időjáj rás miatt nemcsak az épí- ^ tő-, hanem az építőanyag- ^ iparban is elmaradás van. ^ Január elsejétől szeptemberi 30-ig tervünk 26 000 tonna f, asszonyt mész gyártását arta do. Ai amint^nerteríti S asltáü *A téli kiesés- miatt ezt a ter-íanlmt; ™e?~rltl az asztalt. A vet 24 300 tonnára, azaz 94^®£ekek benn ucwro^tek a százalékra teliesítettük Eb-'/szobaban- a televízió előtt. ^zaie_kra ieijesit^tuK. 100 j ErSszakkal sem lehetett volna bol háromszáz tonna nr&r ^ elci lni őket amikor adás törlesztés, a teli adósságból. ^ valt Az év végéig nemcsak az^ _ á _ elmaradást szüntetek rn^ í kérdezte pálos a “feleségét, ^em -az újonnan üzembe ( Nyelvével a piszkál­helyezett nogradveroca mesz-| gatta Rossz szokása volt ez segítségévéi me° í Szégyell te. hogy olykor-olykor 10 í?nnat. gyártunk. ^ még nyilvános helyen is meg- Milyen építőanyagot gyár- ^ fei^i^zik magáról. Igyekeze- tanak meg. „ í te azonban hiábavalónak bízó­Kis volumenben: ^ muKo- / nyúlt. Nem tudott leszokni vet, szakmai nevem ciklopko-z fefe Felesége dühösen vála- vet. A követ eddig a tsz- ^ szoR. éktől vásároltuk, s mi faj Képzeld, igenis harag­ragtuk. Most szándékozunk í s mert nekem mindig csak megnyitni egy bányát a mej az egyedüllét iut... gyében hop saját nyersanyag _ Egy b4róhoz kellett got. dolgozhassunk fel. Ezzel ^ voina feleségül menned, az egyidoben piackutatást is yeg-^ mindig veled lenne — próbál- zünk, hogy minél többet érté- z ^a az gjmagy viccel elütni a kesíthessünk a lakóházak Iá-; zsörtölődést bazatához, kerítésekhez haszj _ Ezt már hallottam! Va- nált műkövekből. En is kér- / ]ami újabbat mondjál! hetnék valamit? /. — Igazán nem tudod meg­— Hogyne! g érteni, hogy a szolgálat az — Szeretném kiemelni a y szolgálat? A tizenöt év alatt tinnyei mészüzem dolgozói- ^ hozzászokhattál volna. nak jó munkáját, akik 80—^ _ Sajnos, tizenöt évig pró­85 százalékos munkáslétszám-< háltam. De én nem tudok mai is rendszeresen teljesí-< hozzászokni. Folyton felborul tik termelési és önköltségi < minden tervünk Miért csak tervüket. S feltétlenül di-g mindig te? Mások nincsenek? cséretet érdemel a budaligeti' _ De igen, vannak. Nekik Különös vadászat ugyanúgy menniük kell, mint nekem... — Most is két hétre. Aztán megint... Mikor lesz már en­nek vége? — Azt hiszem, belátható időn belül nemigen. Most magyarázzam neked, hogy mi­ről van szó? Igen, sajnos el kell mennem két hétre... — De miért kell neked min­dig ott lenned? Azt hiszed, csak te vagy az okos, nélkü­led már semmit sem tudnak megcsinálni? A Jancsika vár bennünket szombaton délután és vasárnap. Két levélben is megírta... Másfél hónapja nem láttuk ... — Ti azért lemehettek..; — Ti! Ti! Neked is jönnöd kellene... Na, de hagyjuk!... Hány inget készítsek? — Nem kell egy sem. — Most még neked áll fel­jebb? Mit fogsz felvenni? — Ügy értem, hogy itthon­ról nem kell... Maskarába bújok... Az asszony elmosolyodott. Egyszer látta a férjét elmasz­kírozva, s még akkor sem hit­te el neki. hogy ő az. amikor a legmeghittebb családi dolgo­kat suttogta a fülébe... Tu­lajdonképpen megértette a férjét, hiszen jól tudta, hogy ez a hivatása, s ebben a szol­gálatban nincs reggel és este, nappal és éjjel; ha a parancs úgy szól, akkor menni kell... Azért mégis rosszülesett neki, hogy a hét végére tervezett programjuk ismét felborul, és két hétig újra egyedül kell lennie a gyerekekkel. Ö is dolgozott, és ráhárult a négy gyerekkel járó minden gond, baj. Előfordult, hogy a férje hetekig csak vendégségbe járt haza. fehérneműt váltani. De az is megtörtént már, hogy hazaküldött ingért, alsónadrág gért, mert még arra sem volt ideje, hogy hazaszaladjon ... Tiltakozott benne az asszony, az anya. noha titkon megér­tette ... A gyerekek vacsora közben elmesélték, mit láttak a tele­vízióban: helyszíni közvetítést Lillafüredről, az üdülőből. Nem tudták megérteni, hogy az apjuk mért kapja fel a fe­jét. s miért szalad a telefon­hoz ... Csak amikor lecsilla­podva visszatért a vacsorához, akkor merték megkérni, hogy engedje el őket is Lillafüred­re nyaralni. Pálos megígérte, hogy a télen szerez beutalót, és ott fognak üdülni. — Mondom, hogy egészen biztos... — nyugtatta meg a kisfiút és a kislányt, de hir­telen olyan álmosság vett raj­ta erőt, hogy alig tudta nyit­va tartani szemét... A gyerekek vissza akartak ülni a televízióhoz, de édes­anyjuk ágyba parancsolta őket. — Le kell feküdni. Külön­ben is apátok egész éjjel nem aludt. Nem szabad bekapcsol­ni a televíziót. Mars mosdani, aztán fekvés..; Fél óra múlva már sötét volt a Pálos-lakásban. Aludtak a gyerekek is, a szülők is. Éj­fél lehetett, amikor megszólalt a telefon. Az őrnagy azonnal felébredt, s a kagyló után ka­pott. hogy a csengő ne verje fel az egész házat. — Igen... — mormolta ál­mosan a telefonba. — Mi­kor? ... Küld jenek kocsit... — válaszolta, most már telje­sen felébredve és lehalkítva a hangját. Felesége felemelkedett a kétszemélyes rekamién. — Mi van már megint? — suttogta, hogy a szomszéd szo­bában fel ne ébredjenek a gyerekek. — Be kell mennem ... Az asszony nem válaszolt- A sötétben megkereste férje kezét, végigsimította és meg­szorította. — Ne haragudj az esti do­logért ..; Kibuggyant belő­lem :.. — mondta. Pálos ki­bújt a paplan alól, és a sötét­ben öltözködni kezdett. — Gyújtsd fel nyugodtan, úgysem alszom — bíztatta az asszony. — így is megtalálok min­dent ... Aludj csak ... — Fel­öltözködött, csak a cipőjét vit­te a kezében. Megcsókolta fe­leségét, aztán halkan kinyitot­ta az ajtót. Zokniban osont át a gyerekek szobáján. Egyik sem ébredt fel. Kisietett a lépcsőházba. A kapu előtt még vagy öt percig kellett várakoznia, amíg a kocsi megérkezett. Ak­korát csikordult a fék. mintha sziréna hasított volna a leve­gőbe. — Felveri az egész utcát! — korholta Pálos a sofőrt. A kocsi megrándult, és óri­ási sebességgel száguldott vé­gig az úttesten. Odabenn már várták az emberei. Istvánfi volt az ügye­letes parancsnok, ő jelentett: — Őrnagy elvtárs, a B. 26-os negyven másodperces adást sugárzott. A huszadik másod­percben rá tudtunk állni, de ilyen rövid idő alatt ismét csak annyit sikerült megálla­pítani, mint korábban. — A szöveg? — Fejtik! Illetve, valamit mégiscsak megtudtunk — mondta Istvánfi. — Mit? — Menjünk fel, őrnagy elv­társ, a rádiósokhoz.:. Felmentek. — A nyolcas fogta — tájé­koztatta parancsnokát István­fi százados. (Folytatjuk) A Gépállomások Országos j Főigazgatóságán Veres Árpád i főelőadóval beszélgettünk a | napokban a gépállomások őszi munkájáról. Az őszi betakarí­tási, szántási és vetési terveik teljesítése — tehát a jövő évi kenyerünk sorsa — most jó­részt azon múlik, hogyan tud­juk leküzdeni a traktoros- hiányt, mennyi kétműszakos gép dolgozik a földeken, s ho­gyan állnak helyt traktorosa­ink az őszi nagy kenyércsatá­ban. Jelenleg alig tízezer gépál­Ti zenki lene új diplomás orvost kapott Pest megye Az egészségügyi miniszter a most avatott fiatal orvosok közül tizenkilencet a Pest megyei Tanács egészségügyi osztá­lyához irányított. A fiatal orvosok közül három a váci, hat a nagykőrösi, három a ceglédi, kettő a megyei Semmelweis- kórház, egy pedig a törökbálinti niegyei tüdökórházba kerül. Többségük két évi kórházi gyakorlat után körzeti orvosi kine­vezést kap valamelyik üresedésben levő állásba, a többiek szak­orvosi vizsgára készülnek. Az idén végzett fogorvosok közül három kerül Pest me­gyei szakorvosi rendelőintézetek fogászati rendelőjébe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom