Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-03 / 231. szám
■^/CívSan 1963. OKTOBER 3, CSÜTÖRTÖK A szabó hiába akarná eladni a kabátot gomb nélkül, nem vennék meg tőle. Ugyanígy nem vesznek meg egy egész gyárnak beillő fénycső és izzólámpagyártó berendezést az Egyesült Izzótól, ha hiányzik belőle néhány elektromos tekercs, ami nélkül nem működik. A tengerentúlról rendeltek ilyen berendezéseket az Egyesült Izzótól. Lassan elérkezett a szállítás ideje, amikor kiderült, hogy ott, ahova ezeket a berendezéseket szállítják, nem ötven periódusos áram van, hanem hatvanszor lüktet az elektromosság másodpercenként a vezetékekben. így lett gond az említett kis alkatrészekből. Szabvány méretű fojtótekercsből nincs hiány, de az említett szabványon kívüliből egy darab sincs az országban. Miért lenne, ha nem használják sehol? A nagy i A kanták — berendezések egy része viszont elkészült, szállítani kellett volna. Nagy gondban voltak az Egyesült Izzó gépgyárának vezetői. Tanakodtak és végül megállapodtak, hogy elutaznak Vácra, a Híradástechnikai Anyagok Gyárába. így is tettek és nem távoztak üres kézzel. A látogatók magukkal vittek egy mintapéldányt mutatóban. Szeptember 19-én történt az eset. A tárgyalás nem tartott sokáig. Nyilas Sándor igazgató és Németh Lajos főmérnök a tettek emberei. Lementek a műhelybe és még aznap elkészült a tíz mintapéldány. Ezeket elvitték a pesti gyárba ellenőrzésre. A mérések kitűnő eredményt mutatKétezer fojtótekercs és egy példa — Testvéri segítség — Ami még sok helyütt hiányzik Nemzetközi technikai vásár Svédországban k I tak. Elkezdődhetett a sorozatai I gyártás. Az izzó szakembere napokig- a váci gyárban tartózkodott Ezekben a napokban valósá- gos kísérleti teleppé változott- a fojtótekercs gyáregység. A- mérőberendezések az ötven i periódusos alkatrészek ellen- r őrzéséhez készültek. Ilyene- két nem lehet gyorsan gyár- tani. Ezért azt csinálták, hogy- a meglévő berendezésekkel- mérték a szabványtól eltérő i tekercseket úgy, hogy módosí• tották a műszer mutatta ered• menyeket. xy Mit szaporítsuk a szót, öt g nap alatt elkészítették Vá- g cott mind a kétezer fojtóteker- g eset a szállításra váró beren- | dezésekhez. Holló Imre, az Stockholmban 21 ország részvételével technikai vásár * Egyesült Izzó gépgyárának fő- nyilt. Az idei vásár kiállítói, mintegy 950 cég, a fő hangsúlyt az g mérnöke így beszél erről a tel- elektrotechnika területén mutatkozó fejlődés bemutatására 4 j esi talányról: fektették. p — Kérem, mi magunk se p igen hittük, hogy ezt ilyen hágj mar meg lehet csinálni. Elit mondhatom, hogy igazi í szocialista segítséget kaptunk 1 váci testvérvállalatunktól, öt í nap alatt olyan teljesítményt I produkáltak, amelyről csak a ? legteljesebb elismeréssel le- I hét beszélni. P S miit mondanak a váciak? f, — Mi csak a kötelességün- p két teljesítettük. Amit tet- p tünk, mindenki megtette vol- p na. Nekünk is érdekünk, áfriogy hazánk maradéktalanul | eleget tudjon tenni . export- I kötelezettségeinek. Igaz, hogy géz a rendkívüli gyártás egy | kicsit hátráltatta rendes napi § munkánkat, de majd ezt az S ügyet is rendbehozzuk. ! Kétezer fojtótekercs nem sok, ebben az esetben mégis óriási segítséget jelent. Azt | jelenti, hogy ebben a hó- * napban elindulhatnak az első A képen „Kiruna”, óriástraktor, egy lappföldi bányaváros gyártmánya a vásáron (MTI Külföldi Képszolgálat) 250 EZER TONNÁS SZIKLATÖMBÖK Magyar mérnökök terve az Abu Simbil-i sziklatemplomok megmentésére Az egész világ szakembereit izgató műszaki probléma megoldására, az Abu Simbil-i sziJdatemplomok megmentésére dolgozott ki tervet két magyar építészmérnök. Egyiptomiban, a szudáni— núbiai határvidéken, a Nílus mellett emelkedő hegyoldalon 3200 éves sziklába vájt templom — „stzpeosz” — őrzi II. Ramszesz fáraó emlékét. A sárgás-vöröses homokkőbe vágott platón négy hatalmas, húszméteres kolosszus, a fáraó szobrai védik a 14 teremből álló barlangtemplom j bejáratát. A templom körülbelül 70 mé- . ternyire nyúlik a hegy belse- j jébe. Ez a szpeosz „naptemplom”, mert a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség hajnalán a felkelő nap sugarai a bejáraton át egyenesen a legbelső szentély hátsó faláig sütnek be. Közvetlenül közelében építették meg annak idején a fáraó feleségének, Nefertári királynénak valamivel kisebb, de egyébként hasonlóan épített szpeoszát. Ez a két templom — mint még vagy félszáz más emléke az ősi egyiptomi kultúrának — rövidesen víz alá kerül, ha nem sikerül megoldást találni a megmentésükre. Az asszuáni gát elkészülte után ugyanis a Nílus szintje itt mintegy 60 méterrel megemelkedik. Dr. Hajnóczi Gyula építészmérnök, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem építészettörténeti tanszékének tumluSz j^ecshetoji Ismeretes, hogy a pofonegyszerű felfedezéseket Kolumbusz tojása néven tartja számon a közvélemény. Az ilyen felfedezőket általában nem övezi hírnév, találmányuk sem szokta megváltani a világot. Apróságok ezek, amelyekhez rendszerint pénz sem kell, csak józan paraszti ész. Ilyen Kolumbusz tojása lenne — szerintem — ha a Lágymányosi Dohánygyár felfedezné a füstszűrös Fecske cigaretták észszerű csórnia olását. Mert a mostani — bármily tetszetős is egyébként — nem az! Tegyük fel, hogy X cigarettával kínálja Y-t. Y kap az alkalmon, s kétes tisztaságú ujjaival végigtapogatja a dobozban sorjázó szivarká- kat, azoknak is éppen a szopólcá- ját. Míg egyet kiválaszt,, ötször annyit fogdos ösz- sze. Kinek jó ez? Senkinek. S tegyük fel, hogy X nem kínál meg senkit, de maga akar rágyújtani. Csakhogy X olajos, kormos, malteros, benzines stb — a nem kívánt rész törlendő — munkái végez. Mivel arra nincs módja, hogy rágyújtás előtt mosdóba szaadjunktusa egyiptomi tanulmányútja közben került szembe a problémával, s egy új, az eddigi javaslatok egyes elemeit is felhasználó, de mégis eredeti megoldás gondolata született meg benne. A részletes terveket dr. Pelikán József statika-professzorral dolgozta ki. Eszerint a két templomot a sziklafalból eredeti, megbontatlan egységükben kivágva a hegyoldalnak egy 60 méterrel magasabban és 300—400 méterrel hátrább fekvő, de teljesen azonos irányba néző és szerencsére ugyanolyan ta- goltságú pontjára kell feiszál- lítani. A hatalmas — a fáraó temploma esetében mintegy negyedmillió tonnás — sziklatömböket azonban a helyi adottságok miatt egyszerűen felvontatni nem lehet. Ezért a szó szoros értelmében lépcsőzetes megoldást javasolnak. Az egy-egy templomot magába záró sziklatömböket először hidraulikus emelőkkel — a nagyobbik templomnál például 440, darabonként 600 tonnát bíró „préssel” — függőlegesen emelnék 15 méter magasra. Azután görgőkkel csaknem vízszintesen csúsztatnák el a hegyoldalhoz. Ezt a kettős műveletet még háromszor ismételnék meg, úgyhogy a templom, mint valami gigászi lépcső fokán lépegetne fel új otthonába, ahol már egyenesen az előre kivájt ágyába csúsznék. E javaslatnak több előnye van. A két régi alkotás megbontatlan marad és azonos jellegű környezetbe kerül. A napsugár továbbra is szabadon jut be a belső falig. A templomok szállítását lépcsőfokonként, tehát akár több éves szünetek közbeiktatásával is le lehet bonyolítani, így a költségek sem egyszerre merülnének fel. És az sem utolsó szempont, hogy ez a megoldás áll a legközelebb az ősi eaviptomi építészek módszereihez. (MTI) gépek át a tengeren, és év végére valamennyi rendeltetési helyére jut. Jó lenne, ha valamennyi vállalatunk ilyen példásan teljesítené kooperációs kötelezettségeit! Nem, arról szó sincs, hogy valamennyi gyárunktól elvárjuk: rendkívüli esetekben is ilyen gyorsan segítsen, csupán arról, hogy a tervben szereplő, rendelés szie- rinti feladatait hajtsa végre olyan példásan, mint azt a Híradástechnikai Anyagok Gyára tette egy rendkívüli esetben. Ha így lenne, akkor a Csepel Autógyárnak sem kellene mérhetetlen meny- nyiségű túlórával pótolni azt a termeléskiesést, amit kooperációs partnereinek késése okoz. Más gyáraink is elmondhatnák, milyen mérhetetlen kár keletkezik egyes vállalatok kötelességmulasztásaiból. \ Sokat beszéltünk már erről, és még több határozat született arról, hogy az ilyen hibákat átadjuk a múltnak. Mégis, időről időre megismétlődik ez a régi gond. Nem igaz, hogy nem lehet ezen változtatni, Lehet és kell is. Egészen biztos, hogy a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában is mondhatták volna, hogy a szóban forgó aJkati-észeket nem tudják elkészíteni. ' Ilyet még nem csináltak, és műszereik sincsenek a gyártáshoz. Igazat mondtak volna, és senki sem vonhatta volna őket felelősségre, csak a saját lelkiismeretük. S mi valahol itt látjuk kooperációs gondjaink megoldhatóságát. Ha mindenki egyformán felelősséget érez azért, hogy a lehető legjobban menjenek nálunk a dolgok, ss. akadályok többsége máris elhárul az útból. „Csak” arra van szükség, hogy minden felelős vezető lásson túl saját üzeme kerítésén és lássa be, ha valamivel adós marad, nemcsak kooperációs partnerének, hanem az egész országnak kár. Ha ez így van, márpedig így van, akkor miért nem lehet mindenben úgy eljárni, mint azt a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának vezetői tették?! F. I. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK A Pest megyei Petőfi Színpad egy esztendő alatt 9 színházi előadást tartott Kocséron. Az előadásokat összesen 1163 néző tekintette meg. A község lakosai az előadásokon látott színészeket nagyon megkedvelték, már csak azért is, mert korábban színházi előadáson csak az vehetett részt, aki elutazott Kocsérról. Bár a kilenc előadás szám szerint nem jelent sokat, mégis jelentős és maradandó élményt nyújtott és megszerettette a községben a színházat. Rendezik a Béke teret A ceglédi Béke tér rendezése már régóta szerepel a város- fejlesztési tervekben. Különösen azért, mert fontos közlekedési csomópont. Most lehetőség nyílt arra, hogy a tervek végre valóra váljanak. Ebben jelentős része van a Villamosipari Gyár dolgozóinak. akik vállalták, hogy a városi kertészet irányítása mellett két kezük munkájával járulnak hozzá a környék parkosításához, a járdák építéséhez. A tér végleges tervét Nyújtó Ferenc mezőgazdász készíti és a kertészet már meg is kezdte az előmunkálatokat. Új atlétikai pálya A Ceglédi Vasutas Sportegyesület új atlétikai pályájának körvonalai már kialakultak. A legnagyobb erőt kívánó talajmozgatásban jelentős segítséget nyújtottak a társadalmi munkában részt vevő szovjet katonák. Az új pálya legnagyobb részén már elterítették a salakot. Ügy tervezik, hogy tavaszra készen várja az új pálya a ceglédi atlétákat. iiTONDBeVIP£KE A József Attila Gimnázium évkönyve Az idén is kiadták a monori i József Attila Gimnázium évkönyvét. Előszó helyett Oláh István igazgató, az évkönyv szerkesztője, mozaikszerű képet ad az iskola életéről. Az évkönyvbe dr. Borsányi János, Baráth Zoltán, Dobossy László, Benedek Adám, Kovács Pál, Halász János, Bácsalmási Mihály és dr. Orbán Vincéné írtak cikkeket, tanulmányokat. A füzet közli Simon Gyula tanár és néhány tanuló műfordítását. A tanárok és tanulók névsora, statisztikai adatok, képek egészítik ki az évkönyvet. író—olvasó találkozók Az őszi megyei könyvhetek keretében a járás területén a községek olvasótábora kívánságainak megfelelően íróolvasó találkozót szerveznek. Gyömrő és Gomba olvasói Burányi Ferenccel, a maglódiak Fekete Gyulával, a nyáregyháziak Molnár Gáborral találkozhatnak. Pilisre Bárány Tamás, Üllőre Berkesi András, Péteribe Bihari Klára, Monor- ra Várnai Zseni, Vecsésre pedig Hegedűs Géza látogat az előzetes tervek szerint. Lipcsei vendégszereplésre utazott a konzervgyár fúvószenekara. A Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagy- követsége meghívta a Nagykőrösi Konzervgyár fúvószenekarát egyhetes vendégszereplésre. Mivel a látogatás a lipcsei vásárral egyidőre esett volna, a 43 tagú együttes szeptember 28-án indult el Lipcsébe. Karnagyuk, Simon István elmondta, hogy Lipcsében 3—4 üzemi fellépésük lesz, majd Drezdába utaznak újabb szereplésre. Műsorukon elsősorban fiatal magyar szerzők darabjai szerepelnek. Szüreti mulatságok A közeljövőben, pontosabban október 5-én, szombaton este két szüreti bált is tartanak. Az egyikre a postahivatal nagytermében 7 órai kezdettel kerül sor, míg a másikat a Hunyadi Termelőszövetkezet központjában, a tsz nőbizottsága és KISZ-alapszervezete rendezi, 6 órai kezdettel. Az utóbbi vacsorával egybekötött szüreti mulatság lesz. Cikkeink rtf/omeín z Tettek követik a terveket A Pest megyei Hírlap már többször foglalkozott az érdligeti lakosság panaszával, hogy az úgynevezett Sulák- árkot, amely arra lenne hivatva, hogy a több négyzet- kilométer kiterjedésű dombos terület lezúduló vizét elvezesse, az elhangzott ígéretek ellenére még augusztusig sem hozták rendbe és az a veszély fenyeget, hogy az őszi esőzések megindulásakor a mélyebben fekvő házakat ismét elönti a víz. A veszélyeztetett részek lakossága, látva, hogy hiába vár segítséget, augusztus elején közösen megírt levelet intézett tír. Dajka Balázshoz, a terület megyei tanácstagjához, aki már a múltban is a vízvezeték kiépítésével kapcsolatiban nemcsak megértésről tett tanúbizonyságot, hanem aktív segítséget is nyújtott. A levélben elpanaszolták ennek a területnek az elhagyatottsá- gát, megjegyezve, hogy az itteni környék lakosai kész örömmel hajlandók társadalmi munkával hozzájárulni c vízlevezető árok megjavításához; ha szakértői segítséget kapnának. Az érdligetiek panaszának foganatja is lett: nem sokkal a levél elküldése után a Pest megyei Tanács építési-közlekedési és vízügyi osztályáról szakértők jöttek ki, megvizsgálták a helyzetet és megállapították, hogy a panasz jogos és tényleg sürgős segítségre van szükség. Ezután az építési és vízügyi osztály lépéseket tett a helyi tanácsnál, megállapítva, hogy egyrészt a „Sulák-patak medre nagyobb esőzések alkalmával nem képes a vizet levezetni, másrészt a lebontott híd helyén levő földdugó a víz lefolyását akadályozni fogja.’’ Az ezzel kapcsolatos tanulmány- tervet az osztály megküldte Érd község tanácsának, felszólítva, hogy haladéktalanul készítse el a leginkább veszélyeztetett terület vízrendezési tervét, megjegyezve, hogy a lakosság társadalmi munkával segítséget nyújt. Időközben a veszélyeztetett terület lakossága Szerencsi Imre és Kostina Ferenc községi tanácstagok részvételével gyűlést tartott, amelyen megtörténtek a végleges és pontos felajánlások: ki mikor és hány órát hajlandó társadalmi munkában részt venni. Az érdi tanács végrehajtó bizottsága a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya, a Pest megyei Tanács községfejlesztési csoportja, a Budai Járási Tanács vb építési és közlekedési, valamint községfejlesztési csoportja, a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság hatósági felügyelete, a MÁV székesfehérvári és budapesti pályafenntartási főnöksége, a Budapesti Közúti Igazgatóság és más illetékes szervek kiküldötteinek jelenlétében szeptember 25-én ebben az ügyben közigazgatási bejárást tartott, amelyen úgy határoztak, hogy a veszélyeztetett terület árkainak rend- behozását október 1-én szakvállalatra bízza azzal, hogy a vállalat október húszadikán kotrógépek felhasználásával az eliszaposodott árkok rendbehozását kezdje meg. A lakosság által felajánlott társadalmi munkát a kotrógépek által kidobott föld elegyengetésénél veszik igénybe és a mellékárkokat hozatják rendbe. Sajnos, a tavaszi árvíz allcalmával szétszedett hidat az idén nem építik fel, csupán ideiglenes gyaloghidat létesítenek, magát a hidat pedig a jövő évben állítják helyre. Addig a kocsiközlekedésnek szünetelnie kell s így a lakosság tüzelőellátása a legnagyobb nehézségekbe ütközik. Érdliget veszélyeztetett területének lakossága tudomásul vette a határozatot és reméli, hogy a munkát még a téli időszak beállta előtt valóban el is végzik. ( ladgáljon, olajos, g kormos, malteros, $ benzines stb. kéz- $ zel ráncigálja elő p a megkívánt ci- p garettát. Mire $ egyet kiválaszt, p valamennyin ott g díszlik az olajos, g kormos, malteros, g benzines stb. ujj- g lenyomata. Kinek % jó ez? Senkinek. % S mindez azért p van igy. mert az g illetékesek még g nem találták fel g Kolumbusz tojá- g sát: azt a meg- g oldást, hogy a p Fecske cigaretta- p kát filteres vé- p av.kkel lefelé p rakják bele a p dobozokba. Pedig, p ha nem tévedek, p ehhez sem kelle- p ne különösebb be- g ruházás... g ny. é. *