Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-20 / 246. szám

‘“zJürlan 1963. OKTÓBER 20, VASÄRNAR UHUGUAr A PAMPÁK ORSZÁGA Uruguayt, a hárommilliós dél-amerikai köztársaságot (területe mindössze 186 000 négyzetkilométer), aligha kép- zélhefcnénfc él pampák, ^ a végtelenek tűnő, füves tér­ségek, legelők néMjül. A pusztát — pampát — csak ritkán szakítják meg kisebb ligetek, vagy települések — és a birtokok (estanciák) ha­tárait jelző drótkerítések. Az ország gazdasági élete éppen a pampákra épül: az állat- tenyésztésre. A gauchóh Csaknem nyolcmillió szarvas­marha és 25 millió juh ké­pezi Uruguay állatállomá­nyát. De nem tudják a pon­tos számot, mert az országban sohasem tartottak állatszám­lálást, illetve a földbirto­kosok az adóbevallásnál min­dig letagadnak néhány ezer juhot, szarvasmarhát... A hatalmas állatállomány gon­dozása a lakosság többségét alkotó föld nélküli pászto­rokra, a gaudhókra hárul. A gaucho csak a nyeregben órai magát igazán otthon. Gyapjú poncho (zeke vagy suba) takarja el övét, amely­ben tőrét tartja. Tarisznyája és serlege, valamíht a pálma­levélből készült teát, a ma- te-t tartó edény minden va­gyona. No és persze, a lova. Ha megpihen, árnyas fát keres, nyergét feje alá he­lyezi, lovát a fához köti. Nem kell attól tartania, hogy a reá bízott . állatok elszök­nek, mert a birtokok hatá­rán drótkerítés húzódik... A gauchók élete sokszor ro­mantikusnak tűnik, pedig munkája fárasztó — és rosz- szul fizetett. Hajnalhasadás­tól az éjszaka kezdetéig dol­gozik, átlagosan 1500 juhot Vagy ezer marhát köteles őrizni. Bár á törvények sze­rint a gauchónak fizetés, la­kás és teljes ellátás jár — de a birtokosok önkényesen járnak el velük szemben. Egy statisztika szerint az utóbbi években napi három pesót — három liter tej árát keresik, holott a törvény en­nek négy-ötszörösét írja elő. Egykor persze könnyebb volt az életük, a munkanélküli gaucho átmászhatott a föld- birtokos drótkerítésén, levág­hatott magának egy bir­kát vagy marhát, annyit ehetett belőle, amennyit akart, fizetnie sem kellett érte, csupán az állat bőrét kál­iéit hibátlanul lenyúznia és a kerítésre akasztania... Ak­kor ugyanis bőrük miatt te­nyésztették az állatokat. Ma már — óriási hűtőházak, hús­tárolók lévén Montevideó- ban — fellendült a húsex­port. s ezzel értékessé vált a hús is... Estancierók A farmereket vagy föld- birtokosokat Uruguayban es- tancieróknak nevezik. A gau­cho szívesebben szolgál a nagy, több ezer, több tízezer hektáros földterülettel rendel­kező nagybirtokosoknál, mert ritkábban látja a gazdát vagy intézőt — legfeljebb negyed­évenként. Ma már azonban egyre többen adják bérbe földjeiket, s a bérlő (akit a nagybirtokos szipoíyoz ki) kétszeresen sanyargatja a gau- chókat. Ezért a gauchók leg­főbb vágya, hogy saját kis földbirtokra tegyenek szert, ahol azután maguk pásztor- kodhatnak állataik felett. Úgy vélik, csak ez válthat­ja meg életüket — otthontar lanságukat, amikor a lovon kívül senkijük és semmijük nincs... Az állattenyésztés, a föld nélküli lakosság növekvő elé­gedetlensége Uruguay nagy problémája. Ez a kérdés hú­zódik meg a szaporodó sztráj­kok mögött: a gauchók, a bőr­és húsfeldolgozó üzemek mun­kásai, a kikötők dolgozói em­beribb életet követelnek. (sebes) Montevideo főtere, a Plaza Independencia. Jobbról a kor- mányzósági palota és a Palacio Salvo, balról a híres Victoria Plaza Hotel Uruguay gazdasági életében és exportiában nagy szerepet játszik a szarvasmarha-tenyésztés. Az országban nem rit­ka közlekedési eszköz az ökrösszekér Az uruguayiak legnépszerűbb itala a „maié“, amelyet a szuropálma leveléből készítenek és kis tökhéjcsuprokból szívják lIHilillüliilllllllllílHIIIIIIIÜI OKTOBER 27-EN A XXXVI. magyar bélyeg­nap alkalmából megjelenő sorozat egyik bélyege sen művészi bélyegsorozat kivitelű magyar jelenik meg. 4 saőnti, ! „Collegium medicorum“ létesült 1663-ban Svédország­ban. Az állami egészségügyi intézmény tehát az idén 300 éves. A svéd posta 2 kr., illet­ve 35 és 25 őre névértékű bé­lyegekkel ünnepli. Operaliősök „léptek” bélyegre Romániában.' A legfrissebb bélyegsorozat a leghíresebb román operaéne­keseket mutatja be a Carmen­ból, a Toscából, a Borisz Go- dunovból, a RigolettóbóL Uruguay nemesek sok húst szállít a világnak, hanem nagy húsfogyasztó is. A képen: nyílt tűzön sütik a marhahúst a középen sokasodó parázsló fahasábokkal Uruguayi cowboyok — gauchók — festői viseletűkben »oee«»oie6x«««TOeTO«ee<v™eeM««eiweee*eeeKw»*or&vroMvs1xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx\xv.xxxv<xxxx\xxxxxvvxv«wx«vxv««««É KRÚDY GYULA, a magyar irodalom legnagyobb emléke- ^ ző Írója S5 éve született, Krúdy közismert és népszerű Szind- | bád-regényei és novellái elénk varázsolják azt, ami elmúlt és % amit mindig visszavegyünk — a gyorsan elmúló ifjúságot. A £ Krúdy-jubileum alkalmából műveivel emlékezünk mai rejt- í vényünkben. $ f VÍZSZINTES: 4 1. Krúdy első Szindbád.reeénve 4 (vakbetűk: A—Sk 7. Az egyik 4 Szindbád-regény címe (vakbetűk: 4 T—V). 13. A nyereg tartozéka. 14. '4 Tájékoztatást kap. 16. Maír nélküli 7 szőlőfajta messzúrított bogyója. 4 17. Zenében az ária neve. 10. 4. Hosszmérték. 21. Szögecs. 22. Pat>- > rika belső? 24. Számtani művele­4 tét Végez. 26. L. E. R. 27 ............... í -farit. útszéll növény. 29. Az egyik «oldal. 3L. Savanyú Ízű. maró ha- 4 tású anyag. 34. N. S. A. 36. Gvár. 4 részied. 39. Tukörfényes atlasz- 4 szerű selyem. 42. Iskola falta. 44. 4. Kölcsönveszi. 46. Krúdy regénye, 4 amely először ..így történt 1914- 4 ben” címmel jelent meg. 51. Szintl- 4 bád-novella. 52. A lokál belülről? 4 53. Szindbád novella. 55. A vécén 4 kötni? 56. Mélyhűtött készítmény. 4/ 59. S. E. Z. 60. Hiedelem. 61. Soorb- '4 pálya felszerelés. 62. Létrehoz. 63. 4. Kerek szám. 64. Szindbád-no vei la. 4 65. Szindbád-reeénv. ^ Kétbetűs szavak: AR — ML — 4 ÉM —GY — AL — YA — ZU — A A. FÜGGŐLEGES: 1. Tudatos elhatározás. 2. Fiú­név. 3. Török tiszti rendfokozat volt. 4. Egyszerű fegyver. 5. Ró­mai istennő, a termés védője. 6. Kar — németül. 7. Indonézia szi­get (ASERA). 8. ... — zavar — fejetlenség. 9. Enyhe lejtésű domboldal. 10. Egyes fiatalok kö­szönése. II. Kelet németül. 12. Gyümölcs 15. Komárom megyei község. 18. Erezés nélküli kemény kvarc. 20. Pecér. 23. Magyar zene­szerző és karmester (1620—321 in­dulói és táncai népszerűek, ke­resztneve: Béla kezdőbetűjével. 25. Egy bizonyos illető. 28. Kelle­metlen célzásokkal való megbon­tás átvitt értelemben. 29. Híres magyar orientalista, beutazta In­diát és Nvugat-Tibetet. 30. Kaszá­ló. 32. Kötszer. 33 Kukucskál. 35. A tala'* felszínének valamely ré­sze — fordítva. 37. Férfias tulaj­donság. 38. Magyarul: fekete ha­lál. 40. Már majdnem. 41. Az em­beriség legfőbb vágya. 43. Bak- kecske fülű és Datájú erdei isten­ség. 44. Nyelvtani műszó: a ma. gán hangzó kihagyása, ha utána másik magánhangzó következik. 45. E. N. — fonetikusan. 47. A baj­nokság sorsát eldönti. 48. Elége­detlenségét elfojtott hangon felezi ki. 49. A lábával ránehezedik. 50. Tűz által elhamvasztott. 51. A tok- félékhez tartozó nagy hal. petéi elsőrangú kaviárt adnak. 54. A kiskorú árva törvényesen kijelölt képviselője. 57. Világ belső? 56. I. P. U. Kettős szavak: RN — IL — KE — UL — OM — G-O — TJZ — HL — Hl — TG — ZR — AU. A megfejtett Krúdy regény- és novellacímeket kérjük 1963. októ­ber 28-ig beküldeni. A helyes meg., fejtők között könyvjutalmat sor­solunk ki. Az 1963. október 6-S rejtvényünk helyes megfejtése: ... amelyet másodszor is elolvas- nak. megmarad^. Könyvet nyertek: Horváth And­rás. Ecser. Kálvária út 24. — Pa­taki Lajos. Alsógöd. Ady Endre u. 8. — Galambos Ferenc. Monor. Petőfi u. 55. — Vellal Károly^ öcsa. Némedj út 61. — Haidu Jó­zsef. Pécel. Tompa u. 6. — Bárt^ay Sándor. Budapest. XV. Jolán u. 22. — Kecskeméti László. Tábor­falva. M. N. 7576. — Rózsa Lalos; Budakeszi Préko telep. — Fodor Antalné. Budaörs. Petőfi u. 55. — Hadas Éva. Nagykőrös Kecske­méti u. 39. A könyveket postán küldjük eL A bélyeggyűjtés szenvedély. Hobby. De „ókos” szenve­dély. Kellemes időtöltés, nemes és hasznos szórakozás. Egyéni kedvtelésből világmozgalommá terebélyesedett. A cserekapcsolatok baráti kapcsolatokká mélyülnek. Emberek ke­rülnek egymáshoz közel a bélyeggyűjtés hullámhosszán. A kü­lönböző országok filatelistái a népek közötti barátságot erősítik. Most induló, s kéthetenként megjelenő rovatunk e világ­méretű mozgalom eseményeiről, életéről tájékoztatja olvasó­inkat a filatelista élet országos és megyei eseményeiről szár \ mól be. __- A AT n emcsak a magyar—osztrák labdarúgó-mérkőzésre kerül sor, hanem — a XXXVI. ma­gyar bélyegnap alkalmából — a két ország bélyeggyűjtőinek „visszavágó” kiállítására is. Tavaly az osztrák bélyegnap alkalmából Becsben magyar i bélyegkiállítást tartottak, s I most — október 24. és 30. kö- ! zött — az osztrákok Budapes- : ten visszavágnak: osztrák bé- i lyegkiállítással. i S ha már a sportnál, vala- \ mint az osztrákoknál tartunk, | megemlítjük, hogy az osztrá- í kok — a téli olimpiai játékok j rendezői — frappáns rajzú té- í li sportsorozatot adtak ki. A \ téli olimpiai játékokról azon- í ban mi, magyarok sem felejt- ! kezünk el: tiszteletére rövidé­I ’__ S an Marino ; az olimpiák tekintetében még ■ előbbre jár. Ök már kiadták ! tíz értékből álló sorozatukat, : amely a tokiói olimpiát kö- | szöntL Venezuelában i : száz esztendős a nemzeti lo- i bogó és a címer. Erre emlé- ! kezve két bélyeget jelentettek Imeg. i Orchideával ' í díszített sorozatot adott ki a ; Malgas Köztársaság, míg az j USA-ban „karácsonyfás” bé­lyegekkel ünneplik idén a ka- ’ rácsonyt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom