Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-13 / 240. szám

TKSt

ntr.YKt

cMírlap

1963. OKTÓBER 13, VASÄRNAP

I Jól dolgozik a könyvtár

az el- léhet- sokan sokak- erről

Szeptember 15-1 számunkban cikket közöltünk ezzel a címmel: Százezer bejáró dolgozó ügyében. Megyénk bejáró dolgozóinak művelődési lehetőségeit kutattuk, s kerestük a megoldás módját. A cikk szakszervezeti vezetők, tanácsi dolgozók, községi népművelők, s nem utolsósorban bejáró dolgozok körében folytatott több beszélgetés alapján született meg. Nyilvánvaló volt a tapasztalatok birtokában, hogy a bejáró dolgozók kulturális igényeinek kielégítése. s az ekörül jelentkező problémák több szervnek is fájó pontot jelentenek. Azt azonban mi sem gondoltuk, hogy cikkünk nyomán ilyen széles körű vita alakul majd ki, mint amilyennek olvasóink múlt hetekben tanúi tek. Ez is jelzi, hogy keresik a megoldást, vak van véleményük a kérdésről. Lapunkban teret adtunk a vitának, s minden olyan cikket megjelentettünk, amely újabb szempontokat, tapasztalatokat adott. Közöltünk hozzászólást a szakszervezetek megyei tanácsa, a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a megyei népművelési tanácsadó, a megyei könyvtár, a Szövetkezetek Pest megyei Központja, s több községi népművelő részéről.

Kitűnt, hogy nem csupán a Budapestre bejáró ipari dolgozókról kell beszélnünk, mert megyénkben nemcsak ők az utazó munkások. Nagy a keresztforgalom megyén bélül is, a megye különböző részein lévő ipari üzemek környékén, ugyancsak 25—30, vagy még ennél is több kilométernyi körzetben. Az ipari dolgozókon kívül utaznak még szép számmal tisztviselők, föld- művesszöivetkezeti dolgozók, pedagógusok, tanácsi alkalmazottak is. A . szakszervezetek megyei tanácsa illetékes munkatársainak becslése szerint összesen legkevesebb 170 ezer naponta Utazó Pest megyei dolgozóból beszélhetünk.

Véleményünk szerint az trtazók népes táborán belül a legsürgősebb teendő a bejáró munkások helyzetének megoldása. Az ő helyzetük a legsajátosabb, s ők jutnak a kultúra kincsei közül a legkevesebbhez. Ezenkívül még egy lényeges szempont sürgeti a változást: a bejáró dolgozó, aki a világból, mint számra, hónapszámra mozdul faluja környékéről, többet is igényel. Munkája, s a gyári munkáskollektíva révén felvilágosultabb, szélesebb látókörű, s mindinkább kidomborodik közösségi magatartása a régi paraszti individualista beállítottsággal szemben. A bejáró munkás fejlődése gyorsabb ütemű, kézzelfoghatóbb, szemmel láthatóbb. S helyzetének ellentmondása, hogy rendkívül megterhelő idővesztesége miatt, amit az utazás okoz. nem tud lépést tartani saját érdeklődésével, szellemi vágyaival. Többek között ez vonatkozik kulturális igényeinek kielégíTöbb olvasó, több könyv Nagykőrösön — Népszerű a fiókkönyvtár Szívesen olvasnak a fiatalok

Szembetűnő a társadalomtudományi ismeretterjesztő művek kölcsönzésének állandó növekedése. Például 1956-tól 1960-ig, tehát négy év alatt hússzorosára emelkedett az ilyen jellegű ismeretterjesztő művek kölcsönzése.

Jó eredményeket értek el a József Attila olvasómozgalom szervezésében is. 1961-hez viszonyítva háromszorosára nőtt a mozgalomban részt vevő fiatalok száma.

Az eredmények elsősorban a könyvtár dolgozói felkészültségének, lelkiismeretes, fáradságot nem ismerő munkájának köszönhető. Nehézségeik is bőven akadnak: kevés a raktárterük, nem tudják véglegesen megoldani az ifjúsági kölcsönző látogatóinak helyi olvasását, kicsi a könyvtár dolgozóinak létszáma, nincs pincéjük. s távolról kell a tüzelőt hordani, az épületnek műszaki hibái vannak, s még megannyi gond nehezedik váltakra. A bizottság azonban felmérte ezeket a nehézségeket is, tudnak róla. számontart- ják, s a megoldáshoz az illetékes szervek segítségére lehet számítani.

A könyvtár munkájának napirendre tűzése tehát a párt- végrehajtóbizottság előtt nemcsak azzal az eredménnyel jár, hogy a könyvtár dolgozói érzik munkájuk megbecsülését, hanem azzal is, hogy gondjaikkal sem maradnak egyedül. S emellett, sőt ezt megelőzve: értékes elvi útmutatást kapnak tevékenységükhöz, tehát még magabiztosabban. még céltudatosabban dolgozhatnak. S nyilvánvaló, hogy ezzel arányban állanak majd az eljövendő eredmények is.

Megyénk művelődéspolitikai tevékenységét jelentősen segítené, ha most, az őszi hónapokban, az új oktatási-népművelési időszak elején minél több vezető testület tűzné napirendjére a népművelési tevékenységet. a művelődési házak, könyvtárak munkáját (tm)

1963 legdrágább filmjének A harmadik birodalom bukásának két főszereplője: Sophia Loren és Stephen Boyd

Mulatságos jelenet a Vasszűz című új angol filmből

^ben,

4lábas

tárgyalta például a városi

könyvtár tevékenységét. A

pártbizottság illetékes osztálya mellett működő agit.- prop.-bizottság tagjai előzetesen alaposan tanulmányozták a könyvtár munkáját, tevékenységük feltételeit, fejlődésük lehetőségeit. Szerteágazó, alapos, elemző, jelentés készült vizsgálódásuk nyomán, amely tanulmánynak is beillik. Ez a jelentés került aztán a végrehajtó bizottság elé megvitatásra.

A bizottság elsősorban az elmúlt egy év munkáját vizsgálta. Megállapította például, hogy az olvasók száma több, mint 14 százalékkal növekedett ez idő alatt. Jelen pillanatban a könyvtárnak csaknem kétezer beiratkozott tagja van, s táboruk napról-nap- ra nő. Igen figyelemre méltó a 14—18 éves korú fiatalok körében történő változás. A tapasztalatok szerint éppen ezekből a korosztályokból kerül ki viszonylag a legkevesebb olvasó. Az általános iskolát elvégzett fiataloknak egy tekintélyes része „lemorzsolódik", elhanyagolja az olvasást. Nagykőrösön viszont a vizsgált időszakban 34.7 százalékkal nőtt a 14—18 éves fiatalok száma a rendszeresen olvasók táborán belül.

Nehézséget jelent, hogy aránylag kevés összeg jut könyvbeszerzésre. Az olvasók számának növekedése nagyobb ütemű, mint a könyvállomány gyarapodása. A jelentés megoldást is ajánl: anyagi segítséget kell juttatni a könyvtárnak a költségvetési összegen, s a községfejlesztési alánból történő támogatáson kívül. Elsősorban az állami, társadalmi szervek, termelőszövetkezeteit, tudnának összegeket juttatni könyvbeszerzés céljára. Erre már eddig is történtek hasznos kezdeményezések.

Igen jelentős a városi könyvtár fiókhálózata. Tizenegy helyen működik kihelyezett fiókja, s a fiókkönyvtárak olvasótábora egy év alatt közel 30 százalékkal nőtt.

Az elmúlt években többször | is javasoltuk, hogy a városi, : községi párt- ég tanácsszervek : foglalkozzanak rendszeresen a ; területükön folyó művelődés- í politikai tevékenységgel, szá- • moltassák be a művelődési in- i tézmények vezetőit, tűzzék i időről-időre napirendre a mű- j velődési házak, könyvtárak : munkáját. Örvendetes, hogy í ma már sok helyen természetes ez. Ezekben a városokban,

; községekben érezteti is hatását a vezető szervek fokozottabb gondoskodása, s elevenebb, tartalmasabb a népmű- ; velés, a műkedvelő művészeti mozgalom, s nem utolsósorban a könyvtár működése.

Legutóbb a nagykőrösi városi párt-végrehajtóbizottság

i j

Heien Froser és Tom Courre- ; nay a Hazug Billy című angol ; filmben

í KÖNYVESPOLC

t ;

: Nyikolái Csukovszkij:

HERCEGZUG

;

í tg ercegzug címmel egy regényt és kiegészítésűi két maso- \ XZ dvk világháborús történettel foglalkozó elbeszélést tar- í talmaz a kötet.

; A Hercegzug egy isten háta. mögötti település neve. ahol í a. forradalom alatt állami gazdaság, szovhoz alakult a volt her- ; cégi birtokon. A szovhoz a hadsereg részére nevel lovakat, de \ egyben a környék egyetlen olyan pontja, ahol szilárdan állnak \ a szovjethatalom hívei, volt vöröskatonák, forradalmárok, bár \ számuk rendkívül kicsi. A vidéken ugyanis eszer banditák \ garázdálkodnak, lemészárolják a szovjethatalom híveit, még \ szimpatizánsait is. Ellenük veszik fel a harcot a Hercegzug forradalmárai, s ennek a harcnak történetét meséli el a regény \ úgy. hogy egyben hiteles képet ad a korról, a forradalomról, i az emberekről.

a rendkívül érdekes írás különös tanulsága, cáfolha- ; A tatlan igazsága az, hogy az ember nem maradhat sem- \ leges. Dönteni kell, mindenkinek hite, meggyőződése, elvei ) szerint, de harcolni, küzdeni kell. a semlegesség gyáva meg- ! alkuvái. közömbösség, s csupán csalóka ábránd, amely hamar \ szétfésülik. A mi eszménk harcban vált és harcban válik í mind a mai napig valósággá. S ebben a harcban nincs semle- ; gesség. Ezt példázza Andrej Sztyepanicsnak, a mokejevkai ta- í nítónak a sorsa, a regény egyik legérdeloesebb és legjellemzőbb \ figurájának élete, s csalódása jégre épített életélveiben.

Ugyancsak szépen kidolgozott, érdekes művészi írás a ; ! két elbeszélés — a Ketten, és a Nehéz a szerelem — is. (Euró- i ! Pa Könyvkiadó, Apostol András fordítása.)

kicsit panaszkodik a lábaira, de mit csináljunk, ez mar az évekkel jár. A nagyobbik fiam igazgató, a másik egyetemen van.

— Igen — mondja a kékin- ges és elfordítja a fejét. Mesz- szire néz, a libák utáni talán, amelyek csendesen totyognak a porban; a templomtoronyra talán, amelyen már hat éve fél tizenkettőt mutat az óra; vagy még messzebbre.

AZ IGAZGATÓ lassú léptekkel elhúzódik tőlük. Ott áll az autója az akácfák alatt. Nekitámaszkodik, újságot húz elő a zsebéből.

— A „Győzelem” igazgatója — bök egyet mutatóujjával a kocsi felé a másik. — Nem rossz gyerek, legalább én jól megférek vele. Mondanám, gyerünk be egy pohár borra — kínlódik tovább, mert lelkiismeretének holt udvarában megmozdul valami, mint az árnyék és nem lehet szabadulni tőle. Már kitépné magát a közös emlékekből, a messzi időből, amely újra körülfogja ezzel a mezítlábas emberrel, akihez semmi köze most már.

— Volt itt egy öregasz- szony, senkije se volt — meséli a kékinges. , a máidegenül nézi a kékinges öreget, úgyhogy társának oda kell fordulni hozzá, s megmagyarázná, honnan ez a furcsa öröm egyszerre!

— Igazgató elvtárs, ez az én öreg cimborám. Együtt dolgoztunk az uraság földjén, börtönbe is együtt vittek bennünket. Emlékszel, Jóska?

Az igazgató kényszeredetten elmosolyodik, odalép az öreghez, kezet fog vele ő is, aztán tanácstalanul állnak. A libás öreg zavarában megvakarja meztelen talpával a lábaszárát, szájáról eltűnt a mosoly, arcán sűrűn és feketén ütközik ki újra a sörte.

— Mondanám, gyerünk be a klubba — folytatja a másik, de mind a ketten tudják, hogy ezek csak szavak, amelyekből alig töt fel az őszinteség. — De elhagytad magad, hallod. Mezítláb jársz, mint az Engelmann-t-anyán? Na, beszélj már, hogy vagy?

— Megvolnék — mondja csendesen a kékinges, — Kapom a nyugdíjat. Igaz. nem sok, de valahogy csak kijön az ember. Hát te? A Julis megvan még?

— Nem lehet panaszom az életre. Beszerző vagyok, Már több mint tíz éve. Az asszony

csapat lábát, csendesen. Egy 1 gépkocsi suhan el az úton, ' s a kocsmai zeneszó foszlányokban úszik utána egy darabig, mint a felhő.

Akkor lép ki a fémkeretes kapun két úr.

— Jóska! — kiáltja el magát az idősebb, s a libás öreg először tétován megáll, közö- . nyösen visszafordul, aztán ; egyszerre felderül az arca, szája egészen a füléig tágul, . most már mintha nem is lenne olyan reménytelenül . borostás. I.gy örülhetett a , szegény jobbágy, amikor a , mesebeli Mátyás, országjárá- ; sa során megszólította. <

— Jóska, a szentedet! — 1

lelkendezik tovább a palotát ; járt úriember. — Hát itt 1 élsz, mi? Nyugdíjas vágj’, mi? És kilhajt az asszony a , ludakkal a rétre, mi? Száz j éve nem láttalak! <

A FIATALABB ŰRIEM- i BÉR kissé távolabb áll, 1 amíg csak egymás kezét rázzák, de mintha három kilo- < méterre lenne tőlük, olyan t

AZ UJ PALOTA ott terpeszkedik a mesebeli falu közepén, poros akácfák és liliputi házacskák között. Hát nem Wright és nem Walter Gropius tervezte, de azért korszerű dombormű díszíti homlokzatát, nyolc méter széJes, három méter magas, és lehet egy drámai jelenet valamilyen régi népvándorlásból, de lehet lukulluszi lakomát ábrázoló csendélet is halakkal, sajttal és sárgadinnyével — ki tudja. — A fémkeretes kapu két oldalán betondézsákba ültetett pálmák lógatják gutaütötten elszáradt leveleiket, a kapu egyik szárnyából már hiányzik az üveg.

A túloldali kiskocsmából vidám tamburaszó és fokhagymás sült kolbász harsány szaga száll, mintha csak könnyelműen szembe akarna szállni a kacsalábon forgó kastély gőgös zárkózottságával. A kocsiút vastag porában, szakadt kék ingében, borostás arcával, mezítlábas öregember terel egy

HERCEG JÁNOS:

MESEBELI FALU

savai és fűtésével is gyakran j van baj. Arról nem is beszél-; ve, hogy a több órán át vo-i naton tartózkodó utasnak sok- j szór még kézmosásra sincs \ lehetősége, mert nincs víz és! folyékony szappan a mosdó-í ban. Kétségtelen, hogy a! MAV-nak is tengernyi aI gondja, mert soha nem utaz-; tak még hazánkban annyian, : mint éppen napjainkban, s a í közlekedés fejlődése nem áll; arányban az utastömegek nő- j vekedésével.

Kevés a megyei szervek: hajlandósága a közös fenn tar-! tású művelődési házak széles ! hálózatának kiépítéséhez is.! Jogszabályok és megcsontoso- í dott szokások megváltoztatá-:

sara lenne itt is szükség. ;

*

*

A szerteágazó kérdéscsoport : alapos tanulmányozást ki- í ván. A sajtóvita nem helyet-: tesítheti ezt, csupán felhívta: erre a figyelmet. Ezért azt ja- : vasoljuk, hogy a felsőbb szer-: vekhez küldendő előterjesz-: tést megelőzően tartsanak me- j gyei szakembereink — taná- j csiak és szakszervezetiek —; közö- brigádvizsgálatot a me- ; gye legfontosabb vidékein.;

A sajtóvita megindulásakor! a bejáró munkások helyzetét: alaposan ismerő egyik elvtárs; keserűen kijelentette: „be-; széltünk erről öt évvel ezelőtt; is, még beszélünk róla öt év: múlva is... De a beszéd sa j-!

nos nem segít!

__” Őszintén*

r

eméljük, hogy nem lesz iga-; •za a keserű kifakadásnak,! mert most a beszédet tettek is* követik. :

Tenkely Miklós'

tésére is. Amikor a város és a falu közötti különbség eltüntetésére törekszünk, gondolunk többek között az életmód, az életszínvonal, de nem utolsósorban az élet- szemlélet különbségeinek eltüntetésére is. S ebben a bejáró munkás — éppen az elmondottak alapján — egyike a legfontosabb tényezőknek. Művelődéspolitikánkban, amelynek alapvető célja a szocialista tudatformálás, mégis kevés figyelmet szentelünk ennek a már szinte társadalmi rétegnek tekinthető, sajátos körülmények között élő és dolgozó munkástömegnek. s míg ez a helyzet, addig nem is beszélhetünk teljes értékű művelődéspolitikai tevékenységről, mert azt eleve egy szőkébb körben fejtjük ki.

Megyei szerveink már a korábbi években is tettek erőfeszítéseket. Pest megye sajátos helyzete megyei körökben nyilvánvaló. Ez azonban kevés a megoldáshoz. Itt a Művelődésügyi Minisztérium és a SZOT közös intézkedése segíthet csak. Véleményünk szerint a megyei szerveknek közös előterjesztéssel kellene fordulniuk a Művelődésügyi Minisztériumhoz és a SZOT- hoz, adatokkal, tényekkel bizonyítva a helyzet tarthatatlanságát, s javaslatokat, téve konkrét intézkedésekre.

Már a vitában is elhangzott néhány komoly észrevétel. Ilyen például az „anyaközségek” anyagi támogatása a szakszervezet, a gyár részéről. Ellenérvként elhangzott viszont az is, hogy a gyári mű-, velődési tevékenység ilyen ' formában történő „decentrali-; zálása’“, „szétforgácsolása"; visszavetné a gyár művelődés- ■ politikai tevékenységét. Ez: részben így van, de tény, hogy; néhány, sok bejáró munkást: foglalkoztató gyár szakszer-; vezeti bizottságának kezében; levő; ilyen célra felhasznál'ha-: tó pénzösszegek — mint: ahogy írtuk is — jórészt ép- j pen a bejáró munkástöme-; gek által fizetett szakszerve-; zeti tagdíjból maradnak visz-; sza. Ha tehát félünk a gyári ■ művelődési tevékenység ki- ■ terjesztésétől, az anyaközségeit: támogatásától, akkor a bejáró! munkásokat kulturális igé-j nyeik kielégítésének terme-: szetes jogától fosztjuk meg. \ Attól a jogától, amely az ál- i tala befizetett összegeik miatt: éppen úgy elvitathatatlan.: mint bármely más — például; Budapesten lakó — szakszer-; vezeti tagé. Néhány gyár\ szakszervezeti bizottsága már \ megtette az első lépéseket] ezen az úton, de feltétlenül in- j tézményes megoldásra van j szükség.

Ugyancsak központi intéz-; kedést kíván az utazás tartha- \ tatlan kultúrálatlanságának \ felszámolása. S itt a zsúfolt-1 ság megszüntetése mellett.. ami anyagi áldozatokat, több kocsit igényel, szóvá teszünk olyan körülményeket is, amelyek nem kerülnek pénzbe. Ilyen például a világítás. Nem tudjuk, mi lehet az oka a vasúti kocsik rossz világításának: tévesen értelmezett takarékosság? Magam is sokat utazom, s tapasztalatom, hogy még a gyorsvonatok vüágítáSzázezer bejáró dolgozó ügyében

VITAZÁRÓ