Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-13 / 240. szám

1963. OKTOBER 13, VASÁRNAP rrsrr NECm k/CíHop A termelőszövetkezetek állami támogatásának jövő évi rendszere Losonczi Pál földművelésügyi miniszter sajtótájékoztatója a Parlamentben Losonczi Pál földművelés^ ügyi miniszter a Parlament­ben tájékoztatta a fővárosi és a vidéki lapok főszerkesztőit a termelőszövetkezeteie állatni támogatásának, jövő évi rend­szeréről. Elöljáróban elmondotta, hogy az eddig kiadott 3004-es kormányhatározatok jelentős mértékben segítették a ter­melőszövetkezeti gazdaságok megerősítését és tovább fej­lesztését. Az új határozat, a 3004/6-os lényegében nem tér el a tavalyitól, de bizonyos módosításokat tartalmaz. Míg az előző határozatok fő célja általában az volt, hogy előse­gítsék a termelőszövetkezetek árutermelését. az idei és a jövő évi pe­dig a termelés fejlesztése mellett főként arra irá­nyul, hogy a szövetkezeti gazdálkodás magasabb szintre emelkedjék. Az új határozat az eddigiek­nél is fokozottabb segítséget nyújt a gyengébben gazdál­kodó szövetkezeteknek, főleg azoknak, amelyek rossz ter­mészeti adottságaik következ­tében nem képesek kellő eredményt elérni. A miniszter a most kiadott kormányhatározat új vonásai­ról szólva kiemelte a talaj- javításhoz nyújtandó állami támogatás jelentőségét. Az ország nyolc táján rendkívül kedvezőtlenek a természeti adottságok, ezekben az úgy­nevezett kiemelt körzetekben csak társadalmi segítséggel valósítható meg az eredmé­nyes gazdálkodás. A kiemelt körzetekben a talajjavítás, a talajvédelem, a vízrendezés, a rét- és legelőjavítás, valamint a tereprendezés költségeire az állam vissza nem térítendő tá­mogatást nyújt a termelőszö­vetkezeteknek. 40 000 hold javítását irá­nyoztuk elő 145 millió forint állami támogatás­sal. Ha a 145 millió forintot a 40 000 katasztráli« holdhoz vi­szonyítjuk, akkor kiderül, hogy itt nem csupán egyszerű talajjavításról van szó, hanem az erózió elleni védekezésről, az altalaj-lazításról, vakond­drénezésről, stb. is. A kiemelt körzeteken kívüli talajjavítás­nál is számottevő az állam hozzájárulása. így a talajjavító és egyéb anyagokat az állam ingyenesen, vissza nem térí­tendő állami támogatásként bocsátja a termelőszövetkeze­tek rendelkezésére. A talaj- javítás, valamint a talajvé­delem gépi munkáinál az ál­lam a gépi munka költségei­nek 50—80 százalékát vállal­ja. A homoktalajokat jövőre az ideihez képest kétszerte nagyobb területen, azaz körül­belül 15 000 holdon javítjuk meg, kereken 80 millió forint állami támogatással. A mocsa­ras. vizenyős rétek rendezé­sére és a szántók vakond­drénezésére 120 millió forint támogatást, s mintegy húsz­millió forint középlejáratú hi­telt bocsát az állam a terme­lőszövetkezetek rendelkezé­sére. Mindent összevetve a talaj-', javításra országosan mintegy i 200 millió forint hitel, és i körülbelül 560 millió forint ál­lami támogatás jut. Hosszú lejáratú hitelt kap­hatnak a termelőszövetkezetek a nagyüzemi szőlő- és gyü­mölcstelepítések teljes- költ­ségére, a meglevő szőlők és gyümölcsösök korszerűsítésére. Termőre forduláskor hol­danként 3000—4000 forin­tig terjedő összegig, visz- sza nem térítendő állami támogatást nyújtanak a termelöszö v et kezeteknek. Jelentősek a kedvezmények a növényvédő- és gyomírtósze- rek vásárlására is. A termelő- szövetkezeteket a növényvédő szerek árából 30 százalékos kedvezmény illeti meg, a gaz­daságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek pedig további 20 százalék kedvez­ményt kaphatnál',-. A termelőszövetkezetek gaz­dasági építkezéseinél az egy férőhelyre eső költség eddig túlságosan magas volt, az állami támogatás pedig ehhez mérten alacsony. Az új ren­Kívánatos, hogy a szakemberek leteleped­jenek a termelőszövetke­zetekben, ezért az új kormányhatározat 80 000 forint állami támogatást biztosít szakemberek, ag- ronómusok lakásainak építéséhez. A gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkeze­tek állami támogatásának mértékére jellemző, hogy — bár az ilyen szövetkezetek száma csökkenni fog — a támogatás összege ugyanak­kora mint tavaly. A gazda­ságilag tneg nem erősödött szövetkezeteket két csoport­ba sorolják. Az elsőbe azok tartoznak, amelyek kedve­zőtlen természeti és gazda­sági okok miatt gyengék, a. másodikba azok, amelyek­nek jövedelme, gazdálkodási eredménye ugyan alacsony, de ahol a gyenge gazdálko­dást főleg a meg nem fe­lelő vezetés okozza. E be­sorolásoknál a járási, illetve megyei szervek az eddiginél nagyobb hatáskört kaptak. Az első kategóriánál az ál­lami támogatás az anyagi körülmények, a második ka­tegóriában a vezetés szín­vonalának megjavítását cé­lozza. A gazdaságilag meg i nem erősödött termelőszövet­kezetek tagsága jövedelem- kiegészítést kaphat, s ennek felső határa a járási átlag 80 százaléka. Indokolt eset­ben a megyei tanács ezt a támogatást 100 százalékig is kiterjesztheti. Míg korábban a gyengébb termelőszövetke­zetek az állami támogatás összegét csak az év végén kapták meg, most már a tervezéskor ren­delkezésükre áll ez az összeg, úgyhogy a negyedévi hitel- tervek kidolgozásánál tud­ják, milyen támogatást ve­hetnek igénybe. Losonczi Pál miniszter vé­gül bejelentette, hogy az ed­dig érvényben levő áruér- tékesííési kedvezmény jö­vőre megszűnik és az eddig erre fordított összeget a kor­mányhatározat értelmében a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztésére használják fel. (MTI) ^\\\vvv\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\>\\\\^^^ FEGYELEM? í Most, amiltor a mezőgazdaság minden területén meg­feszített erővel küzdenék azért, hogy időben földbe ke­rüljön a mag, a munka nagy része a traktorosokra hárul. Csütörtökön, amikor Dobáson jártunk, megdöbbenve ta­pasztaltuk, hogy a földmüvesszövetkezeti kisvendéglő melletti utcában gazdátlanul áll egy traktor. A Bugyi Gép­állomás traktorosa a vendéglőben, borozgaíolt ivótársá­val, akié a traktor után kötött szekér volt. A rendőr már nem engedte a. traktor nyergébe felülni az erősen ittas traktorost. Minimálisan öt-hat munkaóra veszett el... Az ember a legfontosabb Munkavédelmi kiállítás nyílt Vácott delkezés ebben a vonatkozás­ban is előrelépést jelent. A 3004-es kormányhatározatok 1961-ben még az egyszerűbb, tehát a szerfás gazdasági épít­kezéseket támogatták, 1962— 63-ban már egységes volt az állami támogatás. jövőre pedig már a kor­szerűbb építkezésre ösz­tönzi a határozat a terme­lőszövetkezeteket. Korábban tenén-férőhelyen- ként egységesen 1000 forint volt az állami támogatás ösz- szege, most a tényleges költsé­gek és az épületek korszerűsé­gének figyelembevételével a támogatás összege 1000—11 000 forintig terjedhet. A kocaférő­helyeknél is hasonlóan, a kor­szerűségtől függően 4000 forin­tig terjedhet az állami támo­gatás. A tojástermelés foko­zására a tojóházak építésénél az eddigi férőhelyenkénti 50 forintos állami támogatás 200 forintra emelkedik. Az egyet­len kikötés, hogy a vissza nem térítendő állami támogatás összege nem haladhatja meg a tényleges kiadások 80 szá­zalékát. Az állami támogatással ter­melőszövetkezetekbe helyezett szakemberek megálltak he­lyüket, és est a támogatást a jövő évre szóló határozat is megadja. Uj a most kiadott rendelkezésben az, hogy szakmai vezetést csak azok vállalhatnak, akik­nek egyetemi, főiskolai végzettségük van és leg­alább két évi gyakorlat­tal rendelkeznek. Kivételesen alkalmazhatok ve­zető állásban technikumi végzettségűek is, de ebben az esetben már ötévi gyakorlat szükséges. Ez alól a szabály alól a megyei tanács végre­hajtó bizottsága kivételesen, indokolt esetben felmentésit adhat. Uj rendelkezés to­vábbá, hogy csak nagyon ki­vételes esetben, a földműve­lésügyi miniszter külön en­gedélyével lehet termelőszö­vetkezetbe elnököt kihelyezni. A gyengébb termelőszövet­kezetek irányítását másodál­lásban vállaló termelőszövet­kezeti elnökök és agronómu- sok 800—1500 forint állami támogatásban részesülhetnek. Ugyanezt az összeget kapják azok a kutatóintézeti és ál­lami gazdasági szakemberek is, akik másodállásként vezető állást vállalnak a gyengébben gazdálkodó szövetkezetekben. Az eddigiek szerint a főis­kolát végzett fiatal szaÍrem­berek csak állami gazdasá­gokban folytathattak terme­lési gyakorlatot, most a jól gazdálkodó termelőszövetke­zetekben is elkezdhetik a munkát, s megkapják ugyan­azt a gyakornoki fizetést, il­letve állami támogatást, mint az állami gazdaságokban. Ki­mondja a határozat azt is, hogy a megyei tanács végre­hajtó bizottsága a munkáju­kat nem megfelelően ellátó szakemberek jövedelemkiegé­szítését időlegesen csökkent- heti. illetve véglegesen meg- 1 vonhatja. Ezt a traktort az országúkon athaladtában láttuk. 'A dabasi Szikra Tsz tulajdonát képező traktor vezetője nem sokat törődött azzal, hogy a tárcsa és a traktor tüskéi az aszfaltozott főutat tönkreteszük. Arról nem is szólva, hogy az ilyen utakon való haladást a traktorok számára a KRESZ is tiltja. (Koppány felv.J Tegnap délelőtt 10 órakor a váci Madách Imre Művelő­dési Házban Bogi Vilmosáé, a Kisipari Szövetkezetek Köl­csönös Biztosító Intézete budapesti Pest megyei alköz­pontjának vezetője megnyitot­ta az alközpont és a Pest me­gyei KISZÖV közös munka- védelmi kiállítását. Megnyitó beszédében arról szólott, hogy ez az Észak-Pest megyei szö­vetkezeti dolgozók részére megrendezett kiállítás rendkí­vül fontos, — hiszen míg 1962 I. félévében 93 baleset volt Pest megyében, addig az idei év első félévében már 102. Ez a megyei szŐVétké/eti dolgozók számához viszonyítva elenyé­szően kicsi, dé a legfóntosább az ember, az emberek testi ép­ségének és egészségének meg­védése — és ezért ezt a szá­mot is a lehető legminimáli­sabbra kell csökkenteni. Re­mélhetőleg a kiállításon lá­tottak is hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövőben valamennyi szövetkezetben a leggondosab­ban betartják a munkavédelmi előírásokat, A megnyitó beszéd után a jelenlevők — a KISZÖV or­szágos központjának, a KSZ- KBI-nak vezetői, képviselői; Boros Gyuláné, a Pest megyei KISZÖV elnöke és munkatár­sai, valamint a Váci Városi Tanács jelen levő képviselője és a váci szövetkezetek veze­tői megtekintették a kiállítást. Somogyi Ilona, a KSZKBI bu­dapesti — Pest megyei alköz­pontja munkavédelmi osztá­lyának vezetője, a kiállítás főrendezője mutatta be a mű­velődési ház egyik nagy ter­mében — a gazdag kiállítan­dó anyaghoz viszonyítva; saj­nálatosan kicsi termében — a különböző tablókat es a meg­felelő védőberendezésekkel el­látott gépmodelleket, az ex- centerprést például, amelj mindaddig nem lép működés­be, míg a védőrács nem érint­kezik a megmunkáló asztal lapjával. Sajnos a balesetveszélyes al­katrészek, illetve munkafolya­matok „megszelídítését” nerr lehet még minden esetben ilyen radikálisan megoldani ezért is következett be az el­ső félévben a már említeti százkét baleset. Remélhetőleg, a bemutatón anyag — amely a legveszélye­sebb , szakmák; az építő-, s vas- és faipar keretében elő­forduló 1 helytelen ' 'módszere­ket mutatja be, illetve a jc módszereket, és a különbőz«: védőeszközök, védőberendezé­sek helyes használatát állítjí példaképül — a tíznapos ki­állítás tartama során sok lá­togatót győz meg arról, hogy : egyetlen esetben sem akadé- koskodás a munkavédelmi elő- | írások betartása. (m. j.) ..\\\\\\\\\V.VvSV\\V.\\\'\W\\\\\\V\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\,\\\\\\SWWV\; Szebb és kényelmesebb motorkerékpár- oidaikocsi mintapéldánya készült el A Magyar Hajó- és Daru­gyár váci telepén az idén ad­ják át a kereskedelemnek a 40 000. motorkerékpár-oldalko- csit. Az eddig gyártott oldal­kocsiba nehézkes volt a be­szállás, ezért a váciak új ol­dalkocsi típust terveztek. En­nek az ülés előtti fedőlemezét fel lehet nyitni, s így kényel­mesebb a beszállás. Másik ér­dekessége az új oldalkocsinak, hogy az eddigi srivaralak he­lyett szögletes formát kap. Megpörgették az első turbinát Százhalombattán (Tudósítónktól) Százhalombatta szomszéd­ságában 1960 őszén kezdték el építeni több mint 3 milliárd forintos beruházással a 600 megawatt teljesítményű Duna- menti Hőerőművet. Több mint hároméves ne­héz munka után pénteken az építkezés valamennyi dolgo­zója jóformán csak arról be­szélt, hogy sikerül-e az első új Háromhónapos elmaradást szüntettek meg November 7-én áramot ad az első gépegység típusú Láng-gépgyári turbinát eredményesen megpörgetni. Hosszú és göröngyös út ve­zetett e napig. A legnagyobb nehézséget az idei. hosszan tartó tél okozta: az építőknek és a szere­lőknek majdnem három­hónapos lemaradást kel­lett megszüntetniük. Ennek érdekében a pártbizott­ság és a KISZ-bizottság, a gazdasági vezetőkkel közösen operatív tervet dolgozott ki még a tavasszal. A pénteki turbinapörgetést megelőzte a vízlágyító üzem, a vízkivételi mű, a szabadtéri kazán és egyéb segédberende­zések üzembe helyezése. Több­ször füstölt már a 200 méteres kéményóriás, próbafűtéseknél. Üzembe helyezlek több száz szovjet gyártmányú műszert, amit a komszomolisták a be­ruházás KIS/-bizottságá­nak kérésére három hó­nappal előbb szállították le. Pénteken hajnalban 90 at­moszférára fűtötték fel az or­szág első szabadtéri kazánját, majd elkezdték melegíteni a tögőzvezetéket. Bekapcsolták a turbina olajszivattyúit, s elektromos segédmotorral megmozdították a turbinát. A beruházás műszaki pa­Egy kisfiú születésnapja nya. az igazi jo pajtás, akivel együtt kergetőzött, boga­rászott nyáron a fák alatt, akivel meg­osztja minden gon­dolatát. A szünetek alatt és a nyári va­kációban minden gyereket otthon vár, csak őt nem várja senki. Miki az egyet­len az intézetben, akinek nincs csa­ládja. Édesapja el- züllött, másodszor lett börtön lakója, anyja pedig önke­zével vetett véget életének, sorsukra bízva kisfiát és még kisebb lányát. A kislányt külföldi ro­konai vették átme­netileg magukhoz. Miki pedig ittma­radt és mint a nap­raforgó a fény után, ágy fordítja lelkes barna szemét az igazgató bácsira, aki neki a családot, az otthont és a bőven mért szeretet jelen­ti. Az erdészeti fő- igazgatóság — mert az anya az ő dol­gozójuk volt —, ti­zennyolc éves ko­ráig gondoskodik a gyermek ellátásáról, tanulásáról, amikor pedig a kislányt visszahozzák Ma­gyarországra, öt is kiviszik Nagyková­csiba, hogy a test­vérek együtt nevel­kedjenek. Egy nyugdíjas há­rancsnokai, Csenterics Sándor igazgató, Verle Győző főmér­nök, a Dunamenti Hőerőműtől és Szabolcsi Géza, az Erőmű Beruházó Vállalat főmérnöke személyesen irányították a turbina-üzembehelyezés mun­kálatait. A jól előkészített munka eredményesnek bizo­nyult, mert péntek este 9 óra után néhány perccel Kelemen Ferenc, a Láng Gépgyár ki- Tendeltségvezetőjéneic engedé­lyével megindult a gőz: 80 at- moszférás gőzt adtak a turbi­nára, amely fokozatosan kez­dett gyorsulni és rövid idő alatt elérte a percenkénti 3100-as fordulatot. Szombat hajnal volt már, amikor a turbina parancsnokai és ke­zelői fáradtan, de boldogan nyugovóra tértek. Az elkövetkező napokban a turbinát alapos műsza­ki vizsgálatnak vetik alá és ha nem találnak hibákat, akkor összekapcsolják a Ele­ment Gottwald Gyár által ké­szített hidrogén hűtésű gene­rátorral, az áramfejlesztővel. Az eddigi eredmények biz­tatóak. A jelek szerint az erő­mű munkásgárdája biztosítani fogja, hogy novemberben az első, ötven megawattos gép­egység megkezdje az árar- termelését. Vágó György Nagykovácsi ban, á tengerként zúgó fa­óriások alatt sárga falú kastély áll a hatalmas park mé­lyén. A földig érő ablakok-ajtók mö­gött boldog-vidám gyernieltek élnek, az „erdészgyerekek”, így hívják őket. mert szüleije erdé­szek, akik rendsze­rint távol az or­szágban, nagy er- ; dók mélyén laknak, I messze a falutól, is­kolától. Boldog és vidám Miki is, amiko' együtt hancurozik társaival. Hiszen nyolcéves korában még általában jó­kedvű az ember. Es mégis ... Előfordul, hogy olykor egye­dül érzi magát. Ami­kor például alszik Nellike. Tóth Lász­ló igazgató kislá­í zaspar, amely is- £ merte a gyerek szü- Q leit, születésnapjára f játékautót és csoko- í Iádét küldött. / — Ejnye Miki. j nagyon szégyellem % — csóválta a fejét $ az igazgató bácsi —, ^ látod, te is, én is % megfeledkeztünk a % születésnapodról. De még utána is meg- % ünnepelhetjük, % igaz-e? Estére meg- £ kapod az új táskát, tőlem meg egy igazi \ töltőtollat! i í — De ugye, nem j háti táska lesz? — ^ kérdi Miki felcsil- $ lanó szemmel. / Aztán piros fül- % lel, boldogan feszít, % míg az iskolába tart. f Félszemmel azt le- í si, melyik barátja j látja, hogy neki is % látogatója érkezett ? (k. m.) ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom