Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-13 / 240. szám
4 1963. OKTOBER 13, YASÄRNAP kJ&rhm Négy öregúrral találkoztam, négy dolctor bácsival. Vidékiekkel természetesen, az otthonukban, ahol felkerestem őket abból az alkalomból, hogy aranydiplomát kaptak fél évszázad, sőt pontos szá- j végzi a dolgát, gyógyítja a mitássál az ötven évet is betegeket és megelőzi a be- meglialadó jó munkájukért, tegségeket. A negyedik, a leg- Három közülük 75 esztendős, fiatalabb, „csak" 73 éves, de de még mindig kitűnően el- három éve nyugdíjba vonult. A körzeti orvos Találkozás négy arany diplomással A váróhelyiség zsúfolt., éppen rendelést tart dr. Egner Béla, Isaszeg körzeti orvosa. — Naponta átlag negyven beteg jelentkezik — mondja, de hozzáteszi: — csak a rendelőben. Fekvőbeteg is akad mindennap néhány. Isaszeg három körzetéből övé a legnagyobb, 2800 ember tartozik hozzá. Ilka-major és Szent- györgy-puszta szintén a körzetébe esik. Nem volt még akkor faluhelyen röntgen, rendelőintézetnek pedig híre sem. Jobban magára volt hagyatva a falusi orvos, mint manapság, és a távolságok is nagyobbak voltak. A törött lábat csak úgy Isten nevében helyrerángat- tsm, begipsze’tem, s amikor a beteg lábraállt, még csak nem is sántított. Ezen az őszön nyugdíjba vonul, csak nem beteg? — Gyerekkoromban csont— De oda kocsin visznek a I tuberkulózisom volt, másod„Magas a vérnyomása, pedig csak 28 éves” fekvő betegekhez. Fogatot küld be értem az állami gazdaság. 1913-ban Gyomron kezdte. Alig egy év múltán hadiba vonult és háború után már nem ment vissza, Cegléden nyitott fogorvosi rendelőt. Szépen keresett, házat szerzett. De mindenét . elvitte a második világháború. Anyagiakban sokat vesztett, ám hivatástudata, munkabírása és a tudása megmaradt, ....... — Érdemes volt tanulni — mondja. — Megtanulni a gyógyítás mesterségét és segíteni az embereken. Sokat tudna beszélni betegekről, betegségekről. Vajon mi lehet hosszú pályája legérdekesebb emléke? — Még Gyömrőh történt. Eltört egy fiatalember lába. Század eleji, polgári ízléssel | berendezett várószoba. Az ajtó mögött korszerű fogorvosi rendelő. Dr. Nádas. Sándor délután itt kezeli, tömi, húzza az odvas fogaikat. Már 1914 óta. Nagykőrösi születésű, apja szabó volt. Pesten járt egyetemre, Berlinben szerzett fogszakorvosi képesítést. Most pedig aranydip- lomát kapott. Magánpraxist folytatott, azzal kezdte. Eleinte mindenféle betegséget gyógyított, kevés volt még akkor Nagykőrösön az orvos, nyolc-tíz ha lehetett. — Ma kórház, szakorvosi rendelő, talán ötvenen is vagyunk. Óriási fejlődés! Persze, nemcsak az egészségügy terén — teszi hozzá. Tizenkét éve vállalt életében először állást, azóta vezeti az iskolai fogászatot. — Szavakkal ki sem fejezhető, milyen nagy dolog az, hogy a kisgyermekek fogát ma már ellenőrizzük Magyar- országon. Komoly betegségeket előzünk meg ezzel. Minden fogorvos régi álma teljesült, amikor a kormány bevezette az iskolai fogászatot — lelkesedik, mert ízig-vérig orvos. Saját magáról szűkszavúan beszél. Ellátja a feladatát, s amíg csak ereje bírja, dolgozni fog. Nem érzi a korát, mozgékony, makk-egészséges. És nagyon büszke: — Két lányom van, ikreik. Mind a kettőt négy éve summa cum laudis avatták orvossá. Most Pesten, a Róbert Károly körúti kórház idegosztályán dolgoznak. Idegorvosok. És 46 esztendő múlva kötelességtudó, jó munkájukért — akárcsak az apjuk — bizonyára aranydiplomésok lesznek. Az epidemológus Két epidemológusa van Pest megyének. Az egyik Cegléden lakik és négy járás, meg két város területén harcol a legalattomosabb ellenséggel, a vírusok, ba- cilusok, baktériumok számokban ki sem fejezhető hadával. Reggel keresem: kiszálláson van, már elment. Késő alkonyattájt, hogy autónk ismét megáll »a Mar lom utcai ház előtt és öregesen kikászálódom belőle, gyors léptű, egyenes, derekú, olyan ötvenes forma férfi lép be előttünk a kapun. Dr. Viola György, 75 éves orvos most jött vissza hajnalban kezdett útjáról és egész élete igazán mozgalmas, sőt súlyos izgalmakkal telített volt, már ebbe is belefáradhatott volna. Császári és királyi tényleges katonaorvosként kezdte pályáját. 1919-ben az első nemzetközi ezred választott orvosfőnöke lett. Meg is gyűlt aztán emiatt a baja, meg azért is, hogy egy alkalommal, amikor este az utcán ellenforradalmárok a vörös parancsnoki jelvényt viselő egyenruhás orvost megtámadták, a derékszíját lecsatolta, azzal védekezett. Valahogy mégis megmaradt a hadseregben 1035-ig. Akkor ismét elkezdték piszkálni a vörös hadsereg volt orvosát. Egyebet nem tehetett, fiatalon, 47 éves korában nyugdíjazását kérte, s belevágott a gazdasági válságokkal terhes, bizonytalan polgári életbe. Bejutott a szegedi Kender—Juta Gyárba üzemi orvosnak. Itt került újra kapcsolatba a munkásokkal, majd a munkásmozgalommal is. Belépett a Szociáldemokrata Pártba. A m. kir. nyugállományú alezredesi A szovjet csapatok már Szeged alatt álltaik, s a városban egy honvéd gyalogezred,! az utóvéd készült felvenni a I harcot velük. Viola doktor néhány polgárral felkereste az ezredparancsnokot, adja meg magát, vagy legalább vonuljon ki a városból. Rá is vették az ezredest, kivonult, a város pedig megmenekült a harcok minden súlyos következményétől. Városi tiszti főorvos lett dr. Viola Györgyből. Barátaival röpiratokat írt és nyomatott ki, repülőgépről szórt felhívást a magyar katonákhoz: hagyják abba a harcot. Emiatt Szálasiék számonkérőszéke in contumaciam halálra ítélte. Nevetett rajta. Akkor már belépett a kommunista pártba és megszervezte Szegeden az egészségügyi szakszervezetét. Szép, antik bútorok között mesél ezekről az időkről. A falon családi festmények lógnak. Az egyikről aranygalié- ros. égszínkék zubbonyos császári lovastörzstiszt néz rá. Napoleon idejében forgathatta a kardját. Wagramnál vagy talán Győr alatt. Az orvostól aztán pár esztendő múlva elvették a párttagsági könyvet. Igazságtalanul. Megbántottan lemondott szegedi állásáról, eljött Pest megyébe. Most már persze megint régen párttag. A régi sérelmet megbocsátotta. Vonaton, autóbuszon, autón — amikor hogyan — fáradhatatlanul járja a vidéket. Keresi, ellenőrzi a bacilusgazdákat és a fertőző betegségek minden más forrását elhatárolja. Panaszkodik. Nem az utazgatás miatt, hanem ez idén, az első félévben vagy A felesége gőzölgő, — Aztán a mesterségeim sem hagytam abba. Az X. kerület tanácsa gyakran kér fel helyettesítésre a rendelőintézet belgyógyászatán. Hiszen az orvos nyugdíjban is finom orvos marad. „Sajnos, a hepatitis grafikonja emelkedik” négy-öt esettel több májgyulladás fordult elő a körzetében. Ez a panasza oka. Holnap hivatalában írásbeli dolgokkal pepecsel, holnapután felkerekedik, megint útrakel, kiszáll fiatalosan, 75 évesen. Megy a bacilusok után és a gyémántdiploma felé. feketekávéval éppen belép: — Hadi zsákmányt is hozNem lehet lebeszélni róla, lekísér az emeletről, ki az ut„Ma is ott voltam a nemzetközi belgyógyász kongresszuson” (Foto: Gábor) tam Lengyelországból — mutat a negyven éve magyarrá lett lengyel asszonyra. — Életem minden baján átsegített és kitartott megleltem. Hogyan tudta megszokni annyi munkásév után a nyugalmat? — Hohó, én nem tétlenkedem! Olvasom az új szakirodalmat, tanulok, és ma is ott voltam az Akadémián* a nemzetközi belgyógyász- kongresszuson. Előveszi, mutatja és nézegeti a kongresszus vastag füzetet kitevő programját. cára, csak ott búcsúzko dik. — Már én csak itt is megmaradok falusinak; az utcakapuig illik kísérni a vendéget. Négy Pest megyei orvos kapott most aranydiplomát. A megye egész orvoskarának dicsősége ez a kitüntetés, örülök, hogy megismerkedhettem velük. Még jobban annak, hogy mindnégyiiket bemutathatom az olvasónak. A négy érdemes, aranydiplomás orvost. Szokoly Endre Magyar tudósok külföldön Október első felében számos neves tudósunk járt, illetve jár külföldön. Túrán Pál akadémikus, az ismert matematikus professzor a lengyel tudományos akadémia meghívására egy hetet töltött Lengyel- országban. Törő Imre akadémikus, a Budapesti Orvostudományi Egyetem rektora Szófiában nemzetközi szövettani tanácskozáson képviselte a magyar tudósokat. Gillemot László akadémiai levelező tag Londoniban szilárdsági konferencián vett részt, majd Prágába utazott ridegtörési konferenciára. Ugyancsak Prágában tartózkodik Szigeti György akadémikus, aki öt napon át munkamegbeszéléseket folytat csehszlovák kollégáival. Rényi Alfréd akadémikus Tbilisziben valószánű- sógszámításd és matematikai- statisztikai értekezleten vesz részt. Balogh János, a biológiai tudományok doktora és Zicsi András kandidátus az UNESCO-támogatásával háromhónapos kutatómunkát kezd Kongóban. (MTI) Érdekes rövidfilmek készülnek a Budapest Filmstúdióban bök. A bábfigurákat Foky Ottó tervezte. (MTI) A rádiószínház jövő heti bemutatói A rádiószínház a jövő héten két új hangjátékot mutat be. A Kossuth-adó 14-én sugározza Máriássy Judit első rádiójátékát, „Gyilkosság gyilkos nélkül” címmel. A dráma egy különös vasúti szerencsétlenség áldozatainak sorsát és életútját kutatja. Az izgalmas hangjátékot Varga Géza rendezte. A főbb szerepekben Ladányi Ferencet, Avar Istvánt, Nádasy Myrtillt és Horváth Terit hallhatjuk. Molnár Ferenc „Az éhes város” című regényéből készült rádiójátékot október 16-án mutatja be a rádió. A hangjáték a századeleji Budapestről fest színes képet. A főbb szerepeket Kálmán György, Horváth Jenő, Ungvári László és Benkő Gyula alakítja. A felvételeket Vadász Gyula ren_ dező vezette. „Nem fog fájni!” A nyugdíjas Három éve hagyta oda Ácsát. Negyven hosszú esztendőn át megszakítás nélkül előbb községi, aztán körzeti orvosa volt a falunak, dr. Králik Jenő. — Meghatóan búcsúztattak az acsaiak. Az a sok könnyes szem, az a sok emlék... — gondol vissza és átnedvesedik a szeme. Aztán meleg, eleven mosollyal: — Több mint a fél falut én segítettem a világra. Budai lakásán, a Naphegy alján most a régi időkről, a falusi orvos régi gondjairól beszél. A döcögő szekéren kórházba vitt súlyos betegekről és összehasonlítgatja az akkori meg a mai időket. — Az utolsó években már sok volt a könnyebbség. A mentőautó közelhozta a kórházat, az autóbusz a rendelő- intézetet. Talán néhol még ma is sok a vidéki orvos nehézsége, de főleg sok a kényelmetlensége. A jól végzett munka tudata azonban mindenért kárpótol. Többször is „kiugorhattam” volna, hívtak városba, magas posztra nemegyszer. De hű maradtam a faluhoz, és örülök, hogy négy évtizeden át falusi orvos voltam. Jó erőnek, egészségnek örvend. Vajon miért hagyta abba három esztendeje? — Kényszernyugdíjba vonultam — nevet. — Mi volt a kényszer? A lányom, a vöm, a három unokám. A veje, dr. Vajta László, a műszaki egyetem taniára, ott ül velünk a' szobában és szeretettel néz apósára. Az öreg orvos pedig elmeséli, a veje segítségével öröklakást tudott szerezni, s most egymás mellett, egy házban él a két család. — A háborúban — az első világháborúról beszél — az első naptól az utolsóig kint voltam a fronton. Kétszer megsebesül tent. A Budapest Filmstúdió munkatársai több érdekes rö- vidfilm felvételein dolgoznak. Mészáros Márta rendező — a mai Oroszlányt bemutató Kamaszváros rendezője — két filmet készít. A Fóti Gyermekváros kis lakóinak életét örökíti meg készülő riportfilmje, amelynek ideiglenes címe: Szeretet. Másik filmje Szentendrére vezeti a nézőket. Bemutatja a város történeti emlékeit, mai életét, s az ott dolgozó művészek alkotó munkáját. A Szín, mint élmény című népszerű tudományos filmet Szabó D. Pál írta és rendezi. A film a színek fiziológiai és pszichológiai hatását kutatja. Bodrossy Félix rendező A hajózó ember című filmben a hajózás történetét, az iránytű első felhasználását és a térkép szerkesztésének fejlődését ismerteti. Megemlékezik a történelem nagy hajósairól is. A film „szereplői”- — báéves medikus koromban tífuszom, de amióta orvos vagyok, egyszer sem voltam beteg. A múltkor Pesten kettesével vettem a lépcsőket, úgy szaladtam fel a harmadik emeletre. Kipróbáltam a szívemet. Szóval, az öreg orvos szíve, : szervezete fiatal.. De elvették Isaszegtől a taxit, a télen a hepehupás, göröngyös, fagyott utcákat, gyalog róhatta. — Még egy telet már nem csinálok végig. A nyugdíjat majd beosztjuk, eléldegélünk kettecskén — s a felesége bíztatóan rámosolyog. Dr. Egner Béla 75 éves. Orvosi diplomáját 1911-ben írta alá a budapesti egyetem rektora. Foglalkozása: körzeti orvos. A fogorvos
