Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-01 / 204. szám

1963. SZEPTEMBER 1, VASÄRNAP

‘XJCíi'lap

Új diplomás szakma: a kertépítész-mérnök

Uj szakmával bővül a diplomás foglalkozások sora: a Kertészeti és Szőlészeti Főiskoláin megkezdik a keirt- építészméimökök képzését A kertépítészeti szak — amely először képez Magyarországon ilyen szakembereket — az 1963/64-es tanévben nyílik meg, s 1965-ben adja ki az első oklevelet.

A népgazdaságnak most már nagy szüksége van speciális képzettségű kertépítészekre. Az építkezésekkel együtt gyors ütemben bővülnék a zöldterületek: az ország jelenlegi zöldterületei — parkerdők, városi parkok, közkerték stfo. — kereken 15 milliárd forintnyi értéket képviselnek, s a 15 éves lakásfejlesztésd program további 3 milliárd forintot irányoz elő újabbak létesítésére.

A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola szakosítása lehetővé teszi, hogy a leendő kertépítészek sokoldalúan és alaposan készüljenek fel szakmájukra. Az első évfolyamon a természettudományi alapozó tárgyakat együtt tanulják a kertészeti termelési szak hallgatóival, a második évben már csak a tantárgyak egy része közös, a harmadik évtől pedig teljesein különválik a két szak, a kertépítészek nagyobb óraszámban tanulnak majd kerttervezést, kuitúr- technikát, meteorológiát, s új tantárgyaik között szerepel az ábrázoló mértan és rajz, a városépítés és regionális tervezés, ■ a természetvédelem, az esztétika és művészettörténet.

Nagyobb felelősséggel

Búzatermesztési tanácskozást tartottak a héten a megyében. Ahogyan általában egy-egy értekezleten csak kévéé számú hallgató vehet részt, így ezen a fontos tanácskozáson sem lehetett ott mindenki, akinek köze van a búzatermeléshez. A búzatermelők nagy táborához képest, kevés számú résztvevő közül azonban többen elmondották véleményüket és a hozzászólásokból egyértelműen ki lehetett venni: legfontosabb, hogy mindazok a szakemberek, akik irányítják a mezőgazdasági munkákat és mindazok, akik azt végzik, nagyobb felelősséggel, jobb szívvel termeljék ezt a vitathatatlanul legfontosabb növényt.

Nagyon sok szó esik napjainkban a kenyérgabona termeléséről. Nemcsak azért, mert közeleg vetésének ideje, hanem azért is, mert itt szorít legjobban a „cipőnk”. Egy olyan aratás után vagyunk, amikor bizony be kell ismernünk, hogy alaposan elmaradtunk az élenjáró gabonatermelő országok mögött. Vannak akik mindent a rossz időjárással igyekeznek magyarázni. Valóban, a téli fagyok nagy kárt okoztak a vetésekben, kiritkították, megsanyargatták azokat. A tanácskozáson azonban azt is elmondották, hogy a kedvezőtlen tél elsősorban ott okozott kárt, ahol gondatlanul készítették elő a magágyat, ahol későn került földbe a mag. A hideg tél. mintegy próbaköve volt gabonatermelésünknek és méginkább ki- kristályosította azokat a hibákat, amelyeket a legtöbb helyen elkövetnek.

Nemegyszer elhangzott a tanácskozáson, hogy a mezőgazdaságban egyre javulnak a termelési körülmények. Egyre

cjCouáóár ^áril j

an

— Lószerszámot? — kérdezte elgondolkodva Perényi István. — Igazad van, elv- társ, mit ér a ló, ha nincs hozzá hám is? Tudod mit? Nekünk most éppen kiutaltak tízet a Dabasi Földművesszövetkezetnél.

Ha véletlenül nem lenne annyi most raktáron a boltban, azon is segíthetünk. Vain nekünk három pár tartalékunk, itt Inárcson, nektek adjuk azt is.

Mit szóljon erre a tápiósze- led elnök? Sok szóval nem akar hálálkodni ezért, mert tudja, hogy nem azt várják. A napi dolgokra terelődik a szó, megtudjuk, milyen volt itt is, ott is a. termés. Csak jóval később, a búcsúzás során hallunk eny. nyit: „a tsz nevében köszönöm, elvtársak!”... (n. i.)

több traktort, munkagépet, kombájnt, műtrágyát, vetőmagot kap a megye is. Rendelkezésre állnak a feltételek ahhoz, hogy jelentős lépést tegyünk előre a gabonatermesztésben. Ez a megállapítás természetesen nem jelenti azt, hogy nincs szükség a jövőben még több gépre, műtrágyára,- vetőmagra. De azt igenis jelenti, hogy a mostani felkészültséggel jóval előbbre kellene tartani.

A tanácskozás résztvevői keresték-kutatták az elmaradás okát, s egyértelműen megállapították, hogy elsősorban azt a hibás szemléletet kell megszüntetni, ami ma a búza- termelés fejlődését akadályozza. Miről is van szó?

Gyors ütemben fejlődik a mezőgazdasági termelés. A szakemberek figyelme a kertészkedés, a gyümölcstermelés, az öntözés felé fordult. Ez magában véve nem baj, ellenkezőleg, nagyon jó, hogy felfedezik az újat, támogatják azt. Hiba, hogy közben megfeledkeznek az alapvetőről, a kenyérgabona termesztéséről Amíg egyes növények, vagy termelési kultúrák fejlesztésére fordítják az energiájukat, a gabonatermesztést elhanyagolják.

A gabonatermesztéssel kapcsolatosan különböző vélemények kaptak lábra. Ilyen pél dául az, hogy termelése nem gazdaságos, illetve kevésbé gazdaságos, mint mondjuk a kertészkedésé. Ezt tényleg nem lehet vitatni. De mindjárt elgondolkoztató a dolog, ha számításba vesszük, hogy gabonát mintegy 150 000 holdon termelünk, kertészeti növényeket pedig ennek csak nyolcadán, tizedén. Ha a 150 000 holdon sikerül két-há- rom mázsával emelni a termésátlagokat, úgy összességében nagymértékben növeltük a mezőgazdaság jövedelmezőségét. Továbbmenve: szó sincs antól, hogy a jövedelmezőség növelését a mezőgazdaságban az országos vezetés a gabona- termesztés területének kiterjesztésével kívánná megoldani. Azon azonban vitatkozni sem lehet, hogy a mostani terméseredmények mellett jelentősen csökkentsük a gabona vetésterületét. A vetésterület csökkentéséhez az út a termésátlagok növekedésén keresztül vezethet.

Igen, ez a legfontosabb feladat: emelni a termésátlagokat. De ezt csak úgy lehet elérni, ha az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítanak a szakemberek s mindazok, akik vele dolgoznak, az agrotechnika fejlesztésére. Nem új termelési eljárásokról van szó, csupán a kitaposott ösvényen való haladásról. Nem kell újabb agrotechnikai módszereket „kitalálni”, a meglevőket kell lelkiismeretesen betartani. •

A legtöbb hiba a talaj- \ előkészítésnél és a vetési idő % betartásánál fordul elő. Nem % köti meg senki a szakember^ kezét abban, hogy milyen? módszereket alkalmaz, milyen? művelési eszközöket használ a ^ talajelőkészítéshez. Azt kéri az£ országos vezetés, hogy jó j magágyat készítsenek. Biza-J lom ez a szakember felé. Ko- í rábban a szakemberek azt sé- í relmezték, hogy nem volt ön- ; állóságuk. Most van. Élni kell; vele.

Kissé más a helyzet a ve- ; tési idővel kapcsolatosan. Itt '■ már kevésbé van helye a kü-! lönböző időszakok meg válasz-! tásának. Kimondta a tanács-: kozás, hogy Pest megyébení több éves megfigyelések sze-í rint a búzát szeptember 20-tól ? október 20-ig legelőnyösebb % elvetni. Természetesen a ro-^ Zsot és az árpát ennél előbb. % A szakemberek feladata: úgy % szervezni a betakarítást, a ta- % lajelőkészítést, hogy megfele- % lő időben kerüljön földbe a? kenyérgabona vetőmagja.

Meg kell változtatni — az? lenne az előnyös, ha ezt mi- % nél előbb sikerülne elérni —% a gabonatermesztést, ellenző % nézeteket. Kétségtelen, hogj- % ez* nem könnyű feladat. Vitat-? kozni és érvelni kell. Ebben a meggyőző munkában a leghatásosabb érv: ebben az országban mindenki szereti a finom fehér kenyeret. A szakembereken, a mezőgazdaság dolgozóin múlik, hogy mindenki asztalára kerüljön belőle elegendő.

A jövő évi gabonatermés a következő hetek munkáján múlik. Ahogyan a gabonatermesztők tanácskozásán mondották: nagyobb felelősséggel és jobb szívvel kell termelni az ország kenyerét biztosító gabonát és akkor nem szorulunk a testvéri országok segítségére.

Mihők Sándor

Tavasztól őszig járhat az univerzális traktor a termőkaros művelésű gyümölcssorok között. A szigetcsépi kerületben már érik az alma, de a törpefa-sorbk között még mindig talál munkát a tárcsa

(Koppány felv.)

v\\VÄV\\\\\\\XV\\\\\S>^VC^VkV\\\VV>\\\V^Vv\VV\\\\\^^^

Megjelenik az első magyar kertészeti lexikon

A Mezőgazdasági Kiadó gondozásában novemberben megjelenik az első magyar nyelvű kertészeti léxikon. A mű célja: a mezőgazdaság legbelterhesebb és most leggyorsabb ütemben fejődő ágának elméleti és gyakorlati ismereteiről olyan tudományos igényű, de közérthetően megírt összefoglalást nyújtani, amelynek segítségévei a képzett szakefh- berek és a kertészkedő laikusok egyaránt gyorsan tájékozódhatnak valamennyi szakmai kérdésben. A szerkesztők ennek az elvnek az alapján választották ki azt a hat csoportot és 44 témát, amelynek korszerű ismereteit 25 000 címszó, illetve szócikk tartalmazza. (MTI)

— Megkezdődött a szőlő- szüret a budai járásban. A budai hegyek hangosak a szüretelők vidám zajától, akik a csemegeszőlőt gyűjtik ládákba.

A megye legfiatalabb kertészetében

Beruházás egymilliókétszázezer — Egy év várható bevétele kétmillió forint

Járjuk a 170 holdas kertészetet ... Amerre a szem ellát, a völgyben, mindenütt szépen megmunkált földek. A paradicsom szépen termett, a zöldbabra sem volt panasz. Most a télikáposztát kapálják a kertészeti csapat tagjai. A férfiak bontják az öntözőberendezést — újabb területre telepítik a csöveket. Később érik itt a gabona, nehezebben nő meg a kukorica, egyedül a réti széna érzi jól magát, évente háromszor is lehet kaszálni.

Az Ipoly völgyében mégis kertészetet létesítettek. Űj dolog ez Letkésen. Merész, de nagyszerű vállalkozás, amely

már az első esztendőben szép reményekkel kecsegtet.

Soha nem termesztettek itt holdszámra zöldséget, kertészeti növényeket. Most uborkából 30, paradicsomból 40, vegyes zöldségből 30, paprikából 10, zöldbabból 30, téli- káposztából 30 holdon termesztenek. Három öntözőberendezés ontja a vizet. Az Ipoly menti árterület, az öntéstalaj kitűnő 's. kertészkedésre, a völgyben a napfény is bőven omlik a növényekre.

Kora tavasszal elhatározták a leütésiek, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés mellett megpróbálkoznak a

kertészkedéssel is. Kertész is akadt Szabó Sándor személyében, aki az állami gazdaságban éveken át vezette a kertészetet. Hazajött és belépett a tsz-be. Az ő hitén, hozzáértésén épült fel ez az Ipoly menti kertészet.

Egymillió 200 ezer forintot fektettek be — hosszúlejáratú hitelekből — öntözőművekre, melegágyakra. Termelési tervük 1 600 000 forint, de ha valami természeti csapás nem jön közbe, meglesz a kétmillió forint bevétel is.

A 170 hold egyedül többet jövedelmez, mint a többi 1400 hold és az állattenyésztés együttvéve.

A tavaszi közgyűlésen még sokan kételkedtek abbaíi, hogy Letkésen lehet nagyüzemileg kertészeti növényeket termeszteni. Nehezen lehetett munkaerőt kapni a pikirozás- ra, a palántázásra. Még az volt a szerencse, hogy a tsz kapott egy univerzális gépet, amely megkönnyítette a palántázást és — kapált is. Amint azonban a határ kivirult, a növények szép termést hoztak, egyre többen jelentkeztek a kertészetbe. Ma már nem gond a munkáskéz.

Járjuk a földeket. Több mint 100 asszony és leány dolgozik. Szedik az uborkát, paradicsomot, kapálják a télikáposztát.

A Ietkési Bástya egy munkaegységre 30 forintot tervezett.

A vezetőség ígéretet tett arra, hogy ebben az évben rendszeresen fizet előleget. Nem utolsósorban éppen a kertészet eredményeinek köszönhető, hogy eddig minden hónapban kifizették az egy munkaegységre a tizenegy forint előleget. Ezenkívül a kertészetben és az állattenyésztésben készpénzfizetés is van.

A létkési Bástya Tsz kertészete a megye legfiatalabb ilyen vállalkozása. Ismeretlen, ki nem taposott úton indultak el, s ma — a szép termést látva — nyugodtan elmondhatjuk: érdemes volt.

%

nyáron. Nem utolsósorban em-% lítendő az, hogy havonta 1600% forint körüli előleget kap a% teljesített munkaegységekre. % Imre viszont 1475 forintot ke-% rés családi pótlékkal együtt. í Egyetlen süldője rí az ólban,? s a még meglevő üszőjét is$ kénytelen eladni, takarmány % hiányában. Márpedig ez az% üsző az utolsó kapocs a föld-% höz. amit ha eltép — érzi —% nincs visszatérés. Amikor ja-% nuárban az anyjától kényte-% len volt megválni, megfogad-? ta, megtartja ezt az állatot. ? mégha úgy lopja is neki a ta-% karmányt. Lopni azonban nem % bír, s hogy az árkokat is meg-% kaszálták d tsz-tagok ezen a % nyáron, ez a lehetősége is% megszűnt a szénaszerzésre. Ke- % resete viszont másra kell. ?

A sok álmatlan éjszakán ésj szótalan napjain rájött arra, ? hogy két évvel ezelőtt utat té-% vesztett. Visszatérne már % örömest a meggondolatlanul % elhagyott közösségpe, ha nem % állná útját az a — testvérig ítélet. Meg a büszkeség, ami% megmerevíti a derekát, s az % ajkán is a szót. Ha azonban % Károly visszavonná az ítéle-% tét... amit csak ő tehet meg % — sem az elnök, sem a veze-% tőség — csak Károly, a báty-% ja, senki más ...

Ferencz Lajos í

— Miért bujdokolsz te elő- 1 lünk? — toppant eléje egyik 1 este Károly a villanypózna mö- ■ gül, ahogy Imre leszállt a ■ buszról. így mondta: előlünk, j S talán ez az őt elkülönítő J többesszámú szó, ez váltotta ’ ki belőle a gőgös ellenállást, ‘ anii legalábbis jóidőre elta- ' szította tőle a bátyját, s vele ’ együtt azt a közösséget is, 1 amelyet mi tagadás — egy- 1 szerre faképnél hagyott.

— Az építőiparnak is szüksége van a munkáskézre, meglesztek ti nélkülem is. — Olyan ' idegen volt ez a hang, hogy Károly odaszegeződött az út- \ szélre, ahol állott.

— Mi könnyen megleszünk

nélküled, de aztán te se sírd vissza magadat, ha megbán- 1 tad! — reccsentette távolodó \ öccse után a kiközösítő ítéletet Károly. 1

Ez a testvérszájról elhang- 1 zott ítélet gyötri már két éve 1 Imrét. Azóta ugyanis újabb ; változásokon ment át mindkettőjük élete. Károly nem- , csak helyét találta meg a szövetkezeti közösségben, hanem a "számítását is. Van két háztáji tehene, egy üszője, egy borja, három hízója, száz má- zsányi szálastakarmányt gyűj- . tött össze udvarára ezen ■ a

7

trágyahordásban az elcsám- borgó testvér munkája a közösbe összevont földeken. Egy hét se múlt el a belépési nyilatkozat aláírásától, Imre máris elszegődött segédmunkásnak Pesten, egyik építőJ vállalathoz.

— Jól jő az a kis pénz — mondogatta felesége a sógorasszonyának,; ha Imre Pestre járására terelődött a szó. Esti szabad idejét pedig úgy rendezte Imre, hogy csak nagyritkán s akkor is futva találkozott a bátyjával. Vasárnaponként, hogy végzett az istállóban, akadt mindig sürgős intéznivalója a faluban. Egyszóval, kerülte Károlyt, a bátyját, nehogy nyílt színvallásra kényszerüljön. Túlságosan friss volt még a földtől való elszalcadás sebe a szívében, bátyja megfontolt és határozott szavai könnyen visz- szafordíthatták volna a sebtiben választott útról. Gyengeségéről maga is naponta meggyőződött, ahogy beköszöntött a tavasz. A friss szántásokról áradó kesernyés földszag után fojtogatta az autóbusz olaj- füstje. Kevés híja volt nemegyszer. hogy vissza nem fordult a buszmegállóból.

^\\\\\\\\\\\\\VN^\^

\ Két testvérről szól ez a rö- í vid történet.

? Egyik Pest környéki község- 'j ben élnek, sorsra és külsőre $ úgy hasonlítanak egymásra, % mint két dió. Korban is csak % két év választja el őket egy- % mástól, portájukat meg egy ? alacsony drótkerítés. Csaknem ? egy időben házasodtak, gyer- mek is kettő-kettő van, s azok % is közel egykorúak. A házat is % egyszerre építették a juttatott % telkeken, szinte hogy közös % kasszára. Gazdaságban is % együtt gyarapodtak, bút, örö- 4 met, példás szorgalmat mag- ? osztva egymással. Azt hitte % volna az ember, az életből is % kézenfogva sétálnak majd ki.

!í Történt azonban, három év- vei ezelőtt valami, ami na- % gyot fordított szekerük rúdján. % De még ez is egyszerre tör- ? tént. mithogy egyazon órában ? írták alá a belépési nyilatko- zatot a téeszbe. Ettől a naptól % fogva azonban mintha ketté % hasadt volna sorsuk közös út- % ja. s ahogy teltek-múltak a % hetek, hónapok, egyre csak % tágult a rés közöttük, mint- % hogy Imre. a fiatalabb, más % csapásra vágott.

% Kezdődött azzal, hogy Imre í nem vette fel a munkát a kö- % zösben. Károlyban egy ideig ■% nem keltett gyanút öccse el- '■% húzódása s a mögötte rejtőző titkolt szándék. Tél íróit még, f nem hiányzott túlságosan a

Tápiószelétől ötven kilométernyire, a sári homokbuckák között, vegyes korú lovaik harapják a füvet. Némelyik még csalk most fogható hámba, de a legtöbbnek már régen megerősödött a szügye. A Fehér Akác Termelőszövetkezet tulajdona ez a kis ménes, amelyet most műértő szemmel bírálhatnak a vevők.

Régein volt ilyen lóvásár az országban. Nem akadt hasonló, immár éveik óta. Egyre ritkábban hallani arról, hogy fogatos munkára vesznek lovat. Mosf meg keresnék

egyszerre húszat, valamennyit kocsi elé, méghozzá sürgős munkára.

Itt ugyan hat felel meg esek a célra, de ez is öröm, mert áld kéri olcsón kapja, piaci áron jóval alul, szívből, segí-, tőén. ;

Egy hónapja annak, hogy! leégett a tápiószelei Béke Ter-i melőszövetkezet egyik lóistál-’, lója. Benne égett húszon- i kilenc igásló, amelyet gyár-: sian pótolni kell. Itt a; száin.tás-fogasolási munka, meg; közel a vetés, de kevés az; igaerő. Igazán szép az Ál-; lami Biztosító megyei igaz-; gatójától, hogy nem e’égedett; meg azzal; tessék, gyorsan itt; van a kárpénz, boldoguljatok: vele. Pénzzel még nem leheti kocsit, fogast és vetőgépet! húzatni. Kell oda ló is, meg; szerszám. ■

— Már csak nem hagyjuk! őket bajban, ha egyszer se-í gíthetünk! — mondta a biztosító megyei igazgatójának Perére?./1 István tsz-elnök a minap. — Hozzátok el hozzánk a szelei elnököt egyszer, s válogasson a lovaink közül.

Kapott is gyorsan az ajánlaton a tápiószelei Béke Termelőszövetkezet elnöke, Fehér László. Az inárcsi Március 21 Tsz irodájában, ahol a végleges megállanodásra jutott Perényi Istvánnal (ott is elnök Perényi) már elégedetten koccintott áldomást. Hat jókötésű magyar félvér lovat kapott olcsón, és ami fő — gyorsan.

— Most már csak szerszámot kell majd szereznünk valahogyan! — jegyezte meg vidáman a szeled elnök.

•

TESTVÉRI ÍTÉLET

ÉRIK AZ ALMA

* Evek óta telepítenek szőlőt és gyümölcsöst megyénk egyik élenjáró mezőgazdasági üzemében, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tangazdaságában. A legkorszerűbb módszereikkel telepített és művelt gyümölcsösök egy része már bőven terem és busásan fizeti vissza a beruházási»összeget. A kitűnő minö- ; ségű és nagy hozamú gyümölcsösök híre megyeszerte terjed, s jérröl évre több látogatót vonz a tangazdaságba. Legutóbb pél- l dául a távoli Mátészalkáról érkeztek látogatók, ami azt bizo- j nyitja, hogy már a megye határain is túljutott a jó hír.