Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-01 / 204. szám

"X/Cívlan

1963. SZEPTEMBER 1, VASÁRNAP

A népművészet mestere

Pascal Roberts a tehetséges francia színésznő legutóbbi főszerepét A farkas torkában című filmben játszotta

■aXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXJV-XXXXXXWVÄWXXVW

Stéphane Mallarmé*:

Tengeri szél

Szomorú. óh a test s olvastam minden könyvet. Futnék! Csak innen el! Érzem, hogy künn a könnyed tajték és ég között mily részeg a madár!

Ott fürdik szívem is; nem tartja vissza már sem itt a régi kert, melynek szemünk a ráma, sem — éjek, éjszakák! — lámpám fénypusztasága üres papíromon, melyet hószíne véd, sem ő, az ifjú nő, szoptatva gyermekét.

Megyek! Árbocaid ringatva jobbra-balra emelj horgonyt hajó, szállj szűzi messzi partra! Konok kemény remény keserves búja rág, vágyom a keszkenők utolsó búcsúját!

Futó árboc, vihar csalétke!.., tán enyém Is hajótörésbe jut, talán goromba szél visz cél nélkül, úttalan, s sziget sohase lát...

De haliga, halld szívem a matrózok dalát!

Illyés Gyula fordítása

* Hatvanöt éve halt meg a franciák nagy költője.

t.xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxv^xxxxxxv*

Catherine Denevue játssza az egyik főszerepet A párizsi nők című készülő új filmben

lyén van — azon a helyen, ahová a háború embert nem kímélő sodra lökte, azop a helyen, ahol másokért kell szenvednie, másokért, idegen érdekekért kell ezernyi megpróbáltatást kiállnia. A hét nagyobb lélegzetű novella művészi megfogalmazásban is egyező színvonalat képvisel. Kettő azonban még a jók között is jobbat reprezentál: a Magyar királyi honvéd novella és különösen a Horvát rapszódia. A Magyar királyi honvéd novella nemcsak terjedelmében tekintélyesebb a többinél, hanem a legteljesebb képet adja mindarról, amit az első világháború jelentett. Éles kritikai hangon tárgyalja a fejetlenséget, a tisztek basáskodását — és korlátoltságát — az

tudják a támadók, merre támadjanak, s a védők, hogy merre védjék állásaikat, mindazt, amit a „felső” hadvezetés — sikeres hadjáratnak nevezett. A horvát rapszódia nemcsak látomásszerű képeivel fogja meg az olvasót, hanem azzal a szenvedélyes költőisággel is, ahogyan kiutat kereső, a szörnyűségekből menekülni akaró hőseit Krlezsa ábrázolja.

A kötet egésze — bár időben távoli, majdnem ötven esztendeje lezajlott eseményeket ábrázol — éles, háború ellenes kiáltás. A művész nem maga szól: hősei mondják el mindazt, ami gyűlöletessé, soha nem ismét- lődhetővé tette és teszi a háborút a népek szemében. Az ízléses kiállítású kötet anyagát avatott művész fordította magyarra: Csuka Zoltán. Fordítása hűen megőrizte Krlezsa stílusának sajátos jegyeit. (Európa Könyvkiadó.)

fontos típus ott van, a szörnyülködő öregasszonyoktól a sárban, vérben fet- rengő bakáig. És ott vannak az elbeszélések alakjai között a magyarok is, hiszen az első világháború „közös” háború volt: az Osztrák—Magyar Monarchia

egyaránt vágóhídra hajtotta a magyar és a horvát nincstelent, egyaránt sújtotta szenvedéseivel, terrorjával mindkét népet.

K

rlezsa sajátos alkotó módszerrel rajzolja fel az első világégés borzalmait: apró,'szinte életképszerű villanások követik egymást, s ezekből épül fel az elbeszélés, hozzá kell tenni: mesterien. Nincs felesleges epizód, felesleges alak e művekben. Mindenki ‘ a he^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\YA\V

; » most hetven esztendős

j A írót felesleges bemu- j tatni a magyar olvasóknak, j A kritikai realizmus nagy- j jai közé tartozó alkotó re- j gényeit — mint például a j Filip Latinovics hazatérése j —, színpadi műveit — közöt- £ tűk a nagy síként aratott 4, Glembay Ltd — jól ismerik j az irodalombarátok. Az áb- £ rázolás nyers, mégis meg- £ kapó színekkel teli tónusa £ adja Krlezsa műveinek sa- ^ játságos ízét, s ez vonatko- 4/ zik a most megjelent elbe- 4/ szélésfüzérre, A horvát had- ^ istenre is.

^ Látszólag az elbeszélések- ^ nek nem sok közük van

£ egymáshoz. Témájuk azo4/ nos, csak: a háború, az első ^ világháború embereket meg- £ nyomorító, sorsokat tönkre- ^ tevő. életeket összekuszáló £ pokla. Ám az egymásután ^ sorakozó elbeszélések kör^ képet adnak, olyan társa- dalmi tablót, amelyen szin£ te minden lényeges figura szerepel, amelyen minden

«XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

|

| Csuka Zoltán:

Szeptember

Fenn az égen bágyadó Sárga lángú nap ragyog,

Lenn a kertben száz virág;

Tarkán égő csillagok.

4

Megborzong a levegő,

Zúg a fák halk kardala,

Titkos hárfán valaki

4. Mintha bús dalt játszana.

\

S mint a cselló, messziről Kéményen és ablakon 4 Kíséri a dalt s mesél

Zeng az őszi fuvalom.

Egyébként fű, fa, virág ^ Meg se moccan, mintha még

4 Minden a kék ég alatt

4 Nyári csöndben fürdenék.

y, Csak ha szemed fölveted:

^ Kék fecskeraj úgy cikáz.

Ügy csapong, oly nyugtalan,

4. Mint bujkáló, égi láz.

4/ S akkor érzed, szíved is

4f Oly cikkázó, nyugtalan,

Őszi ég alatt csapong,

:á Lázasan és hasztalan.

Az alkotmány törvénybe- iktatásának évfordulóján vették át kitüntetésüket azok, akik különös érdemeket szereztek a népművészet szép ügyének szolgálatával. A kitüntetettek rövid névsorában bukkantunk Gáspár Simon Antal nevére, aki a hivatalos közlemény szerint Halászteleken él. Pest megyének van egy Halásztelek nevű’községe, mégpedig Csepel szomszédságában, a ráckevei járásban. Az ország legfiatalabb községei közé tartozik, alig tízesztendős, de olyan rohamosan fejlődik, hogy maholnap a járás egyik legjelentékenyebb lakóhelye lesz.

A tanácsházán érdeklődtünk, hol találhatnánk meg Gáspár Simon Antalt, akire nyilván büszke a fiatal falu. A községi tanács ügyeit jelenleg a vb-titkárnö intézi. Kijelentette, hogy valami tévedés lehet a dologban, mert ilyen nevű lakosuk nincs. Elmondta azt is, hogy nem mi vagyunk az elsők, akik itt keresik, érdeklődött iránta már

pár Simon Antal egyik asz- szonylánya viaskodik immár eszméletlenül a halállal. Nemrégen operálták, de menthetetlennek bizonyult. (Utólag kaptuk a szomorú hírt haláláról.)

— A feleségemet pedig tegnap vitték be a Korányi-klinikára, súlyos epebajjal —

mondja rekedt hangon Gáspár Simon Antal és könnybe lábad a szeme.

Engedelmet akarunk kérni és indulni szeretnénk, de a mester tarka keszkenővel megtörli a szemét és kedvesen marasztal. Fehér abrosszal It- terített asztal mellé telepszünk és nagyon halkan megindul a beszélgetés a szomorú portán.

Regénybe kívánkozó különös élettörténet áll össze a csöndes szavakból. Nem is egyetlen emberé, hanem egy egész székely falué, a szomorú nevezetességű Csík megyei

Mádéfalváé, amelynek székely népét, miután a szabad székelyek vonakodtak Mária Terézia határőrezredeibe önmet nem ismerték el. Pedig ‘ Írás van róla, hogy ötvenhatban beléptem a tsz-be és azóta mint tsz-tag szakadatlanul dolgozom. Így itt is be kellett lépnem és a Szabad Májusban mint éjjeli őr dolgozom. Pedig hát azt terveztem, hogy a nyugalomban most már papírra vethetem a még emlékezetemben élő régi székely népdalokat és a meséket. A nóták legnagyobb részét édesanyámtól tanultam, a meséket is tőle hallottam, meg gyerekkoromban ott messze, Istensegítsen a többi öreg mesemondó székelytől.

A halászteleki öreg székely

eddig hatszáznál több, legnagyobb részt ismeretlen szép, székely népdalt énekelt már eddig magnószalagra, de szövegüket kis füzetekbe, gyönyörű, gondos kézírással is följegyezte. Meséinek egy részét szintén tollbamondta valakinek és úgy tudja, hogy azok könyvalakban rövidesen megjelennek. A népművészet mestere kitüntetést, hozzá a szép oklevelet és a háromezer forint pénzjutalmat az Akadémia és a Néprajzi Múzeum javaslatára kapta.

— Ha megkapnám a nyugdíjat, még nagyon sok mindent tudnék leírni, mert egyelőre sok nóta és mese él az emlékezetemben. Sok dolgom miatt eddig valamennyit nem írhattam le.

Teleírt füzeteket mutat. Lapozgatunk benne. Csupa szép nótaszöveg, kedves székely tájszólással.

— Leginkább olyan kesergők — magyarázza a mester. Mint például ez is:

Elmondhatom Istenem. Istenem. Gyászba borult az egész életem, Gyászba borult felettem az és es. Elhagyott a régi szeretőm es.

A még leírásra vagy magnóra rögzítésre várók közül

ezt a strófát dúdolta el szép,$ tiszta hangon, de nagyon hal-4 kan: 4

4

Leszedik a szőlőt nemsokára. í Árva marad a bokor magára, v. Te is árván maradsz kisangyalorn, j Mert énnekem el kell masíroznom. 4

4

Ezt nem az édesanyjától to-j nulta. hanem még az első vi-$ lágháború előtt, gyerekkoré-% ban hallotta a császári és ki-f rályi 4L bukovinai gyalogez-4/ redbe bevonuló istensegítsi 4 székely újoncoktól. Ö maga isf ebben az ezredben szolgáltai végig az első világháborút, de$ sarzsit nem szerzett.

— Ahhoz németül kellett^ volna tudni, de a német szőj valahogy nem ragadt meg az'í én kemény székely koponyám-% ban. 4.

y

Aztán egy fényképet mutat,$ Erzsébet lányának. Nagyfalu-% si Rudolf istensegítsi székely 4 feleségének közös családi ké- 4 pét, öt gyönyörű gyerekkel. $ Es a képhez még egy szörnyű $ tragédiát mond el. A legki-4, sebb gyerek, az ötéves Antikat), tavaly gyufával játszott és'% magára gyújtotta a nagyvejki 4, istállót. Nővérkéje, a tizenöt 4 éves Ida ki akarta menteni a i, lángok közül, be is futott érte,4^ de már csak a kisfiú megsze- 4 nesedett holttestét hozta ki és 4. néhány lépés után vele együttf összeesett, mert a tűz leper-, zselte kezét, lábát. Alig tud-: ták megmenteni az önfeláldo-j zó kislány életét.

Nehéz szívvel veszünk j búcsút a halászteleki székely j portától, ahol úgy elfelhősitet-l te ezt a szép augusztusi dél- í előttöt, meg a kitüntetés örö-j mét a sok nehéz emlék, meg j a gyász, és amelynek kis kert-) jében — ahogyan a kis Ottó-j ka, a legkisebb unoka mondja \ — már a pityóka bokra is \ szárad.

Magyar László

4

ként bevonulni, a császári ge-4j nerálisok, Buccow, Siskovics^ és Carato, gróf Lázár János % guberniumi tanácsos hozzája- 4/ rulásával 1764. január 6-árc éj-4/ jel orvul halomra ágyúztatták? a gyanútlan Mádéfalvát. Az4 ágyútűzben több mint kétszáz $ székely pusztult el, a többiek $ pánikszerűen átmenekültek aj'• határon és Bukovinában tele-% pedtek le, ahol az Istensegíts £ és Fogadjisten nevű községe- 4/ két alapították. Itt éltek utó- ^ daik — köztük Gáspár Simon 4 Antal is — a második világ-f háborúig, 1941-ig. amikor Ma-$ gyarországra telepítették át % őket. Mintegy száz székely % család a bácskai Cservenkaf Nova nevű községben telepe-4/ dett le, de itt sem maradhat-% tak meg. 1944 októberében£ Zalába költöztették őket, majd 4 a felszabadulás után a Tolnai megyei Nagyve jken juttatta.„ őket hajlékhoz és földhöz a'/, demokratikus kormányzat. 4.

y

Gáspár Simon Antal népes £ családjával — hat gyerekef van, de tizenkettő volt, amint $ szomorúan mondja —, min-4^ den második kicsi korában fj meghalt, szintén itt kapott % házat és tizenöt hold földet. 4/ Ezen gazdálkodott 1951-ig,^ amikor megalakult a termelő-j szövetkezet és ő az elsők kö-'j zött lépett be. j

Gyerekei —két fia és négyJ lánya van — időközben fel-4t nőttek, családot alapítottak, { a legtöbbjük messze került aj szülői háztól, főleg Pestre. O j maga az idén májusban azért j költözött át ide. Halásztelek-j re, hogy közelebb legyen a: gyerekeihez és tizennyolc unó-: kajához. Nagyvejki házát el-j adta, annak az árából vette j meg a halászteleki Szűcs Pista', bácsi kis házikóját.

— Mint tsz-tag ledolgoztam', a tíz esztendőt, gondoltam,', most már, hatvankilenc esz-] tendős koromra, megpihenhe-’ tele. kicsit, mert megszereztem a nyugdíjjogosultságot. Be is adtam a kérvényemet, de hogy, hogy nem, két esztendőmás újság, sőt a rádió is.

— Nem mi vagyunk az egyetlen Halásztelek nevű község az országban — tette hozzá —, rajtunk kívül van még kettő. Tessék nézni, az 1956-ban kiadott hivatalos Helységnévtár szerint van Halásztelek Szarvas mellett és van Tass mellett is. Ezek egyikében élhet Gáspár Simon Antal, igy Pest megyének le kell mondania a dicsőségről.

Már-már beletörődtünk a csalódásba, amikor a szomszéd szobából lajstromos könyvvel a kezében átjött a községi tanács egy adminisztrátornője.

— Gáspár Simon Antalunk ugyan nincs — mondotta —, de itt van egy Gáspár Antal ■nevű új lakosunk, a tavasz- szal költözött ide. Szűcs Pista bácsi házát vette meg. Éjjelt őr a Szabad Május nevű tsz- ünknél. Lehet, hogy róla van szó, hogy ö az a népművész. Közelebbről mi sem ismerjük.

A lajstrom szerint ez a Gáspár Antal a Dózsa György út 82. szám alatt lakik. 1895- ben született a bukovinai Istensegítsen.

A Dózsa György út a falu egyik leghosszabb utcája A 82-es számú ház pirinyó, körülötte kis kertecske. Közép- termetűnél kissé , alacsonyabb, őszes hajú, szikár férfi fordul a kertajtó felé, amikor beköszönünk. Pillanatok alatt kiderül, hogy ő a kitüntetett népművész, vagy ahogyan a friss oklevél mutatja a titulusát: „a népművészet mestere".

Különösnek tűnik, hogy mindenki nagyon halkan beszél a ház körül és szinte lábujjhegyen jár. Pedig vannak többen is. Két apró legényke, a hátsó udvarban egy fiatalabb nő. a pitvarajtóban még két férfi. Az egyik szoba nyitott ablakán át fojtott nyögés, halk jajgatás hallatszik Rosszkor jöttünk, nagyon rosszkor. A ritka kitüntetéi örömét sötét tragédia felhőztt el. Az árnyékos szobában Gás-