Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-01 / 204. szám

"X/Cívlan 1963. SZEPTEMBER 1, VASÁRNAP A népművészet mestere Pascal Roberts a tehetséges francia színésznő legutóbbi főszerepét A farkas torkában című filmben játszotta ■aXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXJV-XXXXXXWVÄWXXVW Stéphane Mallarmé*: Tengeri szél Szomorú. óh a test s olvastam minden könyvet. Futnék! Csak innen el! Érzem, hogy künn a könnyed tajték és ég között mily részeg a madár! Ott fürdik szívem is; nem tartja vissza már sem itt a régi kert, melynek szemünk a ráma, sem — éjek, éjszakák! — lámpám fénypusztasága üres papíromon, melyet hószíne véd, sem ő, az ifjú nő, szoptatva gyermekét. Megyek! Árbocaid ringatva jobbra-balra emelj horgonyt hajó, szállj szűzi messzi partra! Konok kemény remény keserves búja rág, vágyom a keszkenők utolsó búcsúját! Futó árboc, vihar csalétke!.., tán enyém Is hajótörésbe jut, talán goromba szél visz cél nélkül, úttalan, s sziget sohase lát... De haliga, halld szívem a matrózok dalát! Illyés Gyula fordítása * Hatvanöt éve halt meg a franciák nagy költője. t.xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxv^xxxxxxv* Catherine Denevue játssza az egyik főszerepet A párizsi nők című készülő új filmben lyén van — azon a helyen, ahová a háború embert nem kímélő sodra lökte, azop a helyen, ahol másokért kell szenvednie, másokért, ide­gen érdekekért kell ezernyi megpróbáltatást kiállnia. A hét nagyobb lélegzetű no­vella művészi megfogalma­zásban is egyező színvona­lat képvisel. Kettő azonban még a jók között is job­bat reprezentál: a Magyar királyi honvéd novella és különösen a Horvát rapszó­dia. A Magyar királyi hon­véd novella nemcsak terje­delmében tekintélyesebb a többinél, hanem a legtelje­sebb képet adja mindarról, amit az első világháború je­lentett. Éles kritikai han­gon tárgyalja a fejetlensé­get, a tisztek basáskodását — és korlátoltságát — az tudják a támadók, merre tá­madjanak, s a védők, hogy merre védjék állásaikat, mindazt, amit a „felső” had­vezetés — sikeres hadjá­ratnak nevezett. A horvát rapszódia nemcsak látomás­szerű képeivel fogja meg az olvasót, hanem azzal a szen­vedélyes költőisággel is, aho­gyan kiutat kereső, a ször­nyűségekből menekülni aka­ró hőseit Krlezsa ábrázolja. A kötet egésze — bár időben távoli, majdnem ötven esztendeje lezajlott eseményeket ábrázol — éles, háború ellenes kiáltás. A mű­vész nem maga szól: hő­sei mondják el mindazt, ami gyűlöletessé, soha nem ismét- lődhetővé tette és teszi a há­borút a népek szemében. Az ízléses kiállítású kötet anyagát avatott művész for­dította magyarra: Csuka Zol­tán. Fordítása hűen meg­őrizte Krlezsa stílusának sa­játos jegyeit. (Európa Könyv­kiadó.) fontos típus ott van, a szörnyülködő öregasszonyok­tól a sárban, vérben fet- rengő bakáig. És ott van­nak az elbeszélések alakjai között a magyarok is, hi­szen az első világháború „kö­zös” háború volt: az Oszt­rák—Magyar Monarchia egyaránt vágóhídra hajtotta a magyar és a horvát nincstelent, egyaránt sújtotta szenvedé­seivel, terrorjával mindkét népet. K rlezsa sajátos alkotó módszerrel rajzolja fel az első világégés borzalmait: apró,'szinte életképszerű vil­lanások követik egymást, s ezekből épül fel az elbeszé­lés, hozzá kell tenni: mes­terien. Nincs felesleges epi­zód, felesleges alak e mű­vekben. Mindenki ‘ a he­^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\YA\V ; » most hetven esztendős j A írót felesleges bemu- j tatni a magyar olvasóknak, j A kritikai realizmus nagy- j jai közé tartozó alkotó re- j gényeit — mint például a j Filip Latinovics hazatérése j —, színpadi műveit — közöt- £ tűk a nagy síként aratott 4, Glembay Ltd — jól ismerik j az irodalombarátok. Az áb- £ rázolás nyers, mégis meg- £ kapó színekkel teli tónusa £ adja Krlezsa műveinek sa- ^ játságos ízét, s ez vonatko- 4/ zik a most megjelent elbe- 4/ szélésfüzérre, A horvát had- ^ istenre is. ^ Látszólag az elbeszélések- ^ nek nem sok közük van £ egymáshoz. Témájuk azo­4/ nos, csak: a háború, az első ^ világháború embereket meg- £ nyomorító, sorsokat tönkre- ^ tevő. életeket összekuszáló £ pokla. Ám az egymásután ^ sorakozó elbeszélések kör­^ képet adnak, olyan társa- dalmi tablót, amelyen szin­£ te minden lényeges figura szerepel, amelyen minden «XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX | | Csuka Zoltán: Szeptember Fenn az égen bágyadó Sárga lángú nap ragyog, Lenn a kertben száz virág; Tarkán égő csillagok. 4 Megborzong a levegő, Zúg a fák halk kardala, Titkos hárfán valaki 4. Mintha bús dalt játszana. \ S mint a cselló, messziről Kéményen és ablakon 4 Kíséri a dalt s mesél Zeng az őszi fuvalom. Egyébként fű, fa, virág ^ Meg se moccan, mintha még 4 Minden a kék ég alatt 4 Nyári csöndben fürdenék. y, Csak ha szemed fölveted: ^ Kék fecskeraj úgy cikáz. Ügy csapong, oly nyugtalan, 4. Mint bujkáló, égi láz. 4/ S akkor érzed, szíved is 4f Oly cikkázó, nyugtalan, Őszi ég alatt csapong, :á Lázasan és hasztalan. Az alkotmány törvénybe- iktatásának évfordulóján vet­ték át kitüntetésüket azok, akik különös érdemeket sze­reztek a népművészet szép ügyének szolgálatával. A ki­tüntetettek rövid névsorában bukkantunk Gáspár Simon Antal nevére, aki a hivatalos közlemény szerint Halásztele­ken él. Pest megyének van egy Halásztelek nevű’községe, mégpedig Csepel szomszédsá­gában, a ráckevei járásban. Az ország legfiatalabb közsé­gei közé tartozik, alig tízesz­tendős, de olyan rohamosan fejlődik, hogy maholnap a já­rás egyik legjelentékenyebb lakóhelye lesz. A tanácsházán érdeklőd­tünk, hol találhatnánk meg Gáspár Simon Antalt, akire nyilván büszke a fiatal falu. A községi tanács ügyeit jelen­leg a vb-titkárnö intézi. Ki­jelentette, hogy valami téve­dés lehet a dologban, mert ilyen nevű lakosuk nincs. El­mondta azt is, hogy nem mi vagyunk az elsők, akik itt ke­resik, érdeklődött iránta már pár Simon Antal egyik asz- szonylánya viaskodik immár eszméletlenül a halállal. Nem­régen operálták, de menthe­tetlennek bizonyult. (Utólag kaptuk a szomorú hírt halálá­ról.) — A feleségemet pedig teg­nap vitték be a Korányi-klini­kára, súlyos epebajjal — mondja rekedt hangon Gáspár Simon Antal és könnybe lá­bad a szeme. Engedelmet akarunk kérni és indulni szeretnénk, de a mester tarka keszkenővel megtörli a szemét és kedvesen marasztal. Fehér abrosszal It- terített asztal mellé telep­szünk és nagyon halkan meg­indul a beszélgetés a szomorú portán. Regénybe kívánkozó külö­nös élettörténet áll össze a csöndes szavakból. Nem is egyetlen emberé, hanem egy egész székely falué, a szomorú nevezetességű Csík megyei Mádéfalváé, amelynek székely népét, miután a szabad széke­lyek vonakodtak Mária Terézia határőrezredeibe ön­met nem ismerték el. Pedig ‘ Írás van róla, hogy ötvenhat­ban beléptem a tsz-be és az­óta mint tsz-tag szakadatlanul dolgozom. Így itt is be kellett lépnem és a Szabad Májusban mint éjjeli őr dolgozom. Pedig hát azt terveztem, hogy a nyugalomban most már papír­ra vethetem a még emlékeze­temben élő régi székely nép­dalokat és a meséket. A nó­ták legnagyobb részét édes­anyámtól tanultam, a meséket is tőle hallottam, meg gyerek­koromban ott messze, Istense­gítsen a többi öreg mesemon­dó székelytől. A halászteleki öreg székely eddig hatszáznál több, legna­gyobb részt ismeretlen szép, székely népdalt énekelt már eddig magnószalagra, de szö­vegüket kis füzetekbe, gyö­nyörű, gondos kézírással is följegyezte. Meséinek egy ré­szét szintén tollbamondta va­lakinek és úgy tudja, hogy azok könyvalakban rövidesen megjelennek. A népművészet mestere kitüntetést, hozzá a szép oklevelet és a háromezer forint pénzjutalmat az Aka­démia és a Néprajzi Múzeum javaslatára kapta. — Ha megkapnám a nyug­díjat, még nagyon sok min­dent tudnék leírni, mert egye­lőre sok nóta és mese él az emlékezetemben. Sok dolgom miatt eddig valamennyit nem írhattam le. Teleírt füzeteket mutat. La­pozgatunk benne. Csupa szép nótaszöveg, kedves székely tájszólással. — Leginkább olyan keser­gők — magyarázza a mester. Mint például ez is: Elmondhatom Istenem. Istenem. Gyászba borult az egész életem, Gyászba borult felettem az és es. Elhagyott a régi szeretőm es. A még leírásra vagy mag­nóra rögzítésre várók közül ezt a strófát dúdolta el szép,$ tiszta hangon, de nagyon hal-4 kan: 4 4 Leszedik a szőlőt nemsokára. í Árva marad a bokor magára, v. Te is árván maradsz kisangyalorn, j Mert énnekem el kell masíroznom. 4 4 Ezt nem az édesanyjától to-j nulta. hanem még az első vi-$ lágháború előtt, gyerekkoré-% ban hallotta a császári és ki-f rályi 4L bukovinai gyalogez-4/ redbe bevonuló istensegítsi 4 székely újoncoktól. Ö maga isf ebben az ezredben szolgáltai végig az első világháborút, de$ sarzsit nem szerzett. — Ahhoz németül kellett^ volna tudni, de a német szőj valahogy nem ragadt meg az'í én kemény székely koponyám-% ban. 4. y Aztán egy fényképet mutat,$ Erzsébet lányának. Nagyfalu-% si Rudolf istensegítsi székely 4 feleségének közös családi ké- 4 pét, öt gyönyörű gyerekkel. $ Es a képhez még egy szörnyű $ tragédiát mond el. A legki-4, sebb gyerek, az ötéves Antikat), tavaly gyufával játszott és'% magára gyújtotta a nagyvejki 4, istállót. Nővérkéje, a tizenöt 4 éves Ida ki akarta menteni a i, lángok közül, be is futott érte,4^ de már csak a kisfiú megsze- 4 nesedett holttestét hozta ki és 4. néhány lépés után vele együttf összeesett, mert a tűz leper-, zselte kezét, lábát. Alig tud-: ták megmenteni az önfeláldo-j zó kislány életét. Nehéz szívvel veszünk j búcsút a halászteleki székely j portától, ahol úgy elfelhősitet-l te ezt a szép augusztusi dél- í előttöt, meg a kitüntetés örö-j mét a sok nehéz emlék, meg j a gyász, és amelynek kis kert-) jében — ahogyan a kis Ottó-j ka, a legkisebb unoka mondja \ — már a pityóka bokra is \ szárad. Magyar László 4 ként bevonulni, a császári ge-4j nerálisok, Buccow, Siskovics^ és Carato, gróf Lázár János % guberniumi tanácsos hozzája- 4/ rulásával 1764. január 6-árc éj-4/ jel orvul halomra ágyúztatták? a gyanútlan Mádéfalvát. Az4 ágyútűzben több mint kétszáz $ székely pusztult el, a többiek $ pánikszerűen átmenekültek aj'• határon és Bukovinában tele-% pedtek le, ahol az Istensegíts £ és Fogadjisten nevű községe- 4/ két alapították. Itt éltek utó- ^ daik — köztük Gáspár Simon 4 Antal is — a második világ-f háborúig, 1941-ig. amikor Ma-$ gyarországra telepítették át % őket. Mintegy száz székely % család a bácskai Cservenkaf Nova nevű községben telepe-4/ dett le, de itt sem maradhat-% tak meg. 1944 októberében£ Zalába költöztették őket, majd 4 a felszabadulás után a Tolnai megyei Nagyve jken juttatta.„ őket hajlékhoz és földhöz a'/, demokratikus kormányzat. 4. y Gáspár Simon Antal népes £ családjával — hat gyerekef van, de tizenkettő volt, amint $ szomorúan mondja —, min-4^ den második kicsi korában fj meghalt, szintén itt kapott % házat és tizenöt hold földet. 4/ Ezen gazdálkodott 1951-ig,^ amikor megalakult a termelő-j szövetkezet és ő az elsők kö-'j zött lépett be. j Gyerekei —két fia és négyJ lánya van — időközben fel-4t nőttek, családot alapítottak, { a legtöbbjük messze került aj szülői háztól, főleg Pestre. O j maga az idén májusban azért j költözött át ide. Halásztelek-j re, hogy közelebb legyen a: gyerekeihez és tizennyolc unó-: kajához. Nagyvejki házát el-j adta, annak az árából vette j meg a halászteleki Szűcs Pista', bácsi kis házikóját. — Mint tsz-tag ledolgoztam', a tíz esztendőt, gondoltam,', most már, hatvankilenc esz-] tendős koromra, megpihenhe-’ tele. kicsit, mert megszereztem a nyugdíjjogosultságot. Be is adtam a kérvényemet, de hogy, hogy nem, két esztendő­más újság, sőt a rádió is. — Nem mi vagyunk az egyetlen Halásztelek nevű község az országban — tette hozzá —, rajtunk kívül van még kettő. Tessék nézni, az 1956-ban kiadott hivatalos Helységnévtár szerint van Ha­lásztelek Szarvas mellett és van Tass mellett is. Ezek egyikében élhet Gáspár Simon Antal, igy Pest megyének le kell mondania a dicsőségről. Már-már beletörődtünk a csalódásba, amikor a szom­széd szobából lajstromos könyvvel a kezében átjött a községi tanács egy adminiszt­rátornője. — Gáspár Simon Antalunk ugyan nincs — mondotta —, de itt van egy Gáspár Antal ■nevű új lakosunk, a tavasz- szal költözött ide. Szűcs Pista bácsi házát vette meg. Éjjelt őr a Szabad Május nevű tsz- ünknél. Lehet, hogy róla van szó, hogy ö az a népművész. Közelebbről mi sem ismerjük. A lajstrom szerint ez a Gáspár Antal a Dózsa György út 82. szám alatt lakik. 1895- ben született a bukovinai Is­tensegítsen. A Dózsa György út a falu egyik leghosszabb utcája A 82-es számú ház pirinyó, kö­rülötte kis kertecske. Közép- termetűnél kissé , alacsonyabb, őszes hajú, szikár férfi fordul a kertajtó felé, amikor bekö­szönünk. Pillanatok alatt ki­derül, hogy ő a kitüntetett népművész, vagy ahogyan a friss oklevél mutatja a titulu­sát: „a népművészet mestere". Különösnek tűnik, hogy mindenki nagyon halkan be­szél a ház körül és szinte lábujjhegyen jár. Pedig van­nak többen is. Két apró le­gényke, a hátsó udvarban egy fiatalabb nő. a pitvarajtóban még két férfi. Az egyik szoba nyitott ablakán át fojtott nyö­gés, halk jajgatás hallatszik Rosszkor jöttünk, nagyon rosszkor. A ritka kitüntetéi örömét sötét tragédia felhőztt el. Az árnyékos szobában Gás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom