Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-11 / 212. szám

1963. SZEPTEMBER 11, SZERDA ffW UCCTCt xJCírlap Megyénkben is teljesíteni kell a vetéstervet (Folytatás az 1. oldalról) végzésre kerülő összesen 797 593 hold különféle mun­káinak elvégzéséhez és mint­egy 120 000 vagon termény betakarításához, szállításához meghatározza a terv a ren­delkezésre álló eszközöket is. csaknem 50 000 kézi munkaerőt és 2421 trak­tort. 287 teherautót, 10198 fogatot, valamint 1819 gépi és fog at os ve­tőgépet kell munkába állítani. Az őszi munkákat az opti­mális időszak alatt megfe­lelően csak abban az esetben lehet elvégezni, ha mind a munkaerőt, mind a gépeket ésszerűen irányítva, a mun­kanap minden óráját maxi­málisan kihasználják a me­zőgazdasági üzemekben. Ép­pen ezért a vető- és mély­szántás ütem szerinti el­végzése érdekében biztosí­tani kell, hogy a termelő- szövetkezetek és gépállomá­sok gépeiből naponta 885 csak szántást végezzen. El­engedhetetlenül fontos a ren­delkezésre álló traktorok kétműszakos üzemeltetése. Je-, lenleg Pest megyében a gé­peknek csak 31 százaléka dolgozik így. Az anyagi ér­dekeltség fokozásával, megi’e- lélő premizálással el kell érni, hogy a megyében ösz- szesen 654 szántótraktor, az erőgépek 74 százaléka az őszi idényben két műszak­ban dolgozzék. Emellett, el­sősorban a könnyű homokos talajokon még szükséges a talaj munkák elvégzéséhez mintegy 3500 pár fogat meg­szervezése. A gépek üzem- j biztossága érdekében viszont még hatékonyabbá kell ten­ni a műszaki hibák elhárí- 1 tását és a mozgó, javító- I műhelyekkel biztosítani kell a helyszínen történő szervizt. A beszámolót alapos, rész­letes vita követte. A két végrehajtó bizottság tagjai ( egyetértettek az előterjesztés­sel és számőfe értékes Hoz-" zászólással egészítették azt j ki. A felszólalásokban is nyomatékos hangsúlyt kapott a kenyérgabona vetési tervének maradék­talan teljesítése, hiszen ez elsőrendű országos ér­dek. s egyúttal minden tsz-paraszt egyéni érde­ke is. Felvetették a végrehajtó bi­zottság tagjai a tervek el­lenőrzésének. végrehajtásá­nak tennivalóit is. Kihang­súlyozták, hogy csakis a határozott irányítás és ellen­őrzés nyomán lesz lehetséges részleteiben is jól teljesíte­ni a tervet. A megyei párt-végrehajtó­bizottság és a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak együttes ülése egyhan­gúlag határozattá emelte a megvitatott intézkedési ter­vet. Második napirendi pontként a vasárnapi és hétfői felhő- szakadások következtében ke- i letkezett áradások okozta ká- I rókát tárgyalták meg. Dr. Lakatos Imre, a megyei tanács vb-elnökhelyettese be­számolójában elmondotta, hogy a Pest megyében lezúdult víz, a Tápió és a Galga mentén, jégesővel és nagyerejű szélviharral pá­rosult. Míg ezekben az órákban or­szágos átlagban 50 milliméter csapadék hullott, Pécel, Men- de, Tápiósüly és Sáp, Monor, Galgahévíz, Aszód, Túra és más községek felett, egy négyzetméterre vasárnap dél­után két órától — éjszakáig 130—170 liter víz esett. Az aszódi járásban 6—7000. a nagykátai járásban pedig 2 és félezer holdon jelentkez­tek jég és vízkárok. A monori járásban 31 vagon gabona, 24,5 vagon búza, 95 vagon káposz­ta, ezenkívül 95 hold paradi­csom, 10 hold szőlő, 750 csir­ke és 40 malac pusztult el. Ezekben az órákban a veszé­lyeztetett területeken magyar és szovjet műszaki katonai alakulatok, a fővárosi és a megyei tűzoltókkal együtt, megfeszített erővel dolgoztak az áradás megakadályozásán, illetve a lakosság mentésén. A Tápió körzetében egy kivéte­lével minden hidat kimosott a víz, jelenleg a vasúti és az autóbusz közlekedést csak in­gajáratokkal lehet lebonyolí­tani. Sajnos, halálos áldozatai is vannak az ítéletidőnek: a nagykátai járásban há­rom, a ceglédi járásban egy személy halt meg, a monorí járásban pedig he­tem eltűntek. Rajtuk kívül tíz embert sú­lyos állapotban kórházba kel­lett szállítani. Összesen 335 ház került víz alá, közülük IS összedőlt. Kilencvenöt ház súlyosan megrongálódott és 34-ből el kellett költöztetni a lakókat. Tekintettel arra, hogy ezeknek a házaknak jelentős része vályogból van, még több összeomlás várható. A veszé­lyeztetett területeken minde­nütt dolgoznak a már apadó- i ban levő ví2 szivattyúzásán, ] elvezetésén. Az érintett kuta­kat ugyancsak kiszivattyúz- J zák, fertőtlenítik. Hasonló­képpen az iskolákat és élel­miszerüzleteket is. A károk j tényleges megállapítására a I felmérés már megkezdődött, j A hozzászólások során mindkét végrehajtó bizott- ! ság elfogadta azt a javasla- I tot. amely szükségesnek tartja | a Tápió, a Galga és a Rákos patak vízgyűjtő területének ! megfelelő átépítését, korszerű- j sítését. A nagy fontosságú tanács- ! kozás Cservenka Ferencié, a ! megyei pártbizottság első tlt- ) ikára zárszavával ért véget. (h. t. p.) Október 2-ig meghosszabbították a balatoni idényt a nagyobb szakszervezeti üdülőkben A Balaton szakszervezeti és vállalati üdülőiben eddig több mint 140 000-en üdültek. A szaktanács gyermeküdülőiben a nyári szezon beutaltjainak száma meghaladta a ti zenöt­ezret. A SZOT nagyobb gond­dal szervezte meg az idei sze­zont. mint bártnikor, tökéle- i tesebb volt a vendégek kiszol- j gálása és kielégítőbb volt az! ellátás is. Csaknem minden i helyen többféle menüből le- [ hetett választani. Az idén} mind több nyaralóban rend- j szeresítették a diétás étke­zést Állandóan úton volt a szak- szervezetek vitorlás flottája, s a vendégek közül több mint negyvenhatezret vitt vízi ki­rándulásra. A tóparti idegen- forgalmi hivatalok, elsősor­ban a beutaltak számára, 500 autóbuszkirándulást szervez­tek a Balaton-vidék látniva­lókban gazdag helyeire. A szaktanács üdülési és sza­natóriumi főigazgatósága a nagy érdeklődés láttán a köz­ponti helyek nagy nyaralói­ban október 2-ig meghosszab­bította az üdülési idényt. A szállodai forgalom csökkenté­sével a megüresedett idény­szállók egy tészét is igénybe veszik üdültetésre. A nőtanács járási és kerületi titkárainak országos értekezlete A csillebérci táborban fced- : den megkezdődött a nőtanács járási és kerületi ti tkárainíiik kétnapos értekezlete. A tanács­kozást Erdei Lászlóvá, a mőtanács elnöke nyitotta meg, majd Ortutay Zsuzsa, a nő­tanács titkára beszámolt a szü. lói munkaközösségeikkel kap­csolatos feladatokról. A beszámolót konzultáció követte. Szerdán az orszá­gos tanácskozás résztvevői kül- és belpolitikai tájékoztatót hallgatnak meg. PINTER ISTVÁN - SZABÓ LÁSZLÓ: (9) Különös v Brondell ügyes ember. Emlé­keznek még, a Karaván-ügyre, ott is mennyire óvatosan bánt a rádióval, és most is futár- szolgálat útján utasítja a B. 26-ost... No de milyen úton jöhet még? Normálisan. Turis­tának álcázva, útlevéllel, ví­zummal ellátva. De ez is két­séges. mert nem tudhatják Brondellék. melyik turistát tartjuk gyanúsnak ... Ráadá­sul ez esetben a feladatot zá­ros határidőre kell végre­hajtani. Attól függ persze, mi a cél. Ha szabotázsak­ciót akarnak elkövetni, ők is jól tudják, hogy turis­taügynökük rendkívül nehe­zen tud visszajutni. Ezt a le­hetőséget tehát egyelőre hagyjuk figyelmen kívül. Lé- giúton is átdobhatják... Ne rázza a fejét, Bondor elv­társ, én is tudom, hogy ez a legkomplikáltabb. Radarszol­gálat, a gépet felfedezzük stb. De mi történik akkor, ha a gép éjszaka húsz-harminc kilométerre „áttéved1’, s az ügynök zuhanóugrással ér földet? Bondor elvtárs tehát intézkedjen, hogy azonnal ér­tesítsenek. ha idegen repülő lép a légiterünkbe, mert biz­tosan hoz „csomagot’-. He­lyes?. íj Végül marad a ví­ziét, a Duna. Átúszhat a ha­táron, de ez is elég valószí­nűtlen. Ez esetben ugyanis alig tud magával hozni vala­mit. Csónakkal meg nehezen közlekedhet. Jöhet a víz alatt ami szintén komplikált... Ezt tudom mondani, elvtársak, de most már csakugyan hallani szeretném a véleményüket... A nyomozók és csoportpa­rancsnokok hallgattak. Mintha gondolkodási szünetet kértek volna. Végül is egy fiatal, szőke hajú rendőrtiszt törte meg a csendet. Alig lehet több huszonhárom évesnél. Néhány hónapja került a rendőrség­hez, most végezte el az egye­temet. — Őrnagy elvtárs, ne ne­vessen ki, de én már arra is gondoltam, hogy saját meghaj­tású repülőgépen érkezik ez a Fecske... Olvastam ilyet a szakkönyvekben. Hiába névet­nek az elvtársak, elképzelhe­tő ... — Elképzelhető ... Persze, hogy elképzelhető — vála­szolta nevetve Pálos őrnagy. — No de Medve elvtárs, Brondellék jól tudják, hogy egy ilyen gépet Magyarorszá­gon nem lehet egykönnyen el­rejteni, még akkor sem, ha hangtalanul működik, és csak néhány kilométerre képes re­pülni. Sűrűn lakott ország va­gyunk! Odakint! folyton azon törik a fejüket, hol találhat­nának egy nagyobb lakatlan területet, ahol kifújhatja ma­gát az ügynök... — Őrnagy elvtárs, szerin­tem is az a legvalószínűbb, hogy víz alatt, búvárruhában jön! Ez nagyon reálisnak látszik. Fémruha. Meg is le­hetne semmisíteni, ha nem ugyanígy akarna visszajutni. Szerintem ebben van vala­mi — mondta Kazán százados. Ezen az ötleten senki sem nevetett, csak Pálos. — Ügy gondolja, Kazán elv­társ, hogy a Duna fenekén ki­lométereket sétál az ügynök? Hoz magával egy gyalogsági ásót, aztán minden lépésnél kiássa magát az iszapból? — És ha motorikus búvárru­hában jön? — szólt közbe Xstvánfi százados. — Nem rossz tipp ... Sugár- hajtású búvárkészülék. Nem ismeretlen, bár ellenünk még nem alkalmazták. Legalábbis merem remélni... Ezzel akár Szentendréig is lejöhet. Éj­szaka meg szinte észrevétlenül mozoghat a víz alatt, hiszen a partról lehetetlen felfedez­ni a gyenge örvényt. Istvánfi elvtárs, lehet, hogy magának ördöge van. De ne ejtsük el a többi variációt sem ... Nos, mi a véleményük, elvtársak? Innen is, onnan is helyes­lés, egyetértés hallatszott. j, 4 A müncheni kémközpont rá­dióstermében hatalmas adó­vevő gépek ontják magukból a perforált szalagokat. Egy titkos hadsereg szerteágazó hálózatából érkeznek ide üze­netek és mennek ki utasítások. Ha ezek a kis szalagocskák be­szélni tudnának, pusztításra szőtt összeesküvésekről, gyil­kosságokról, sötét tervekről árulkodnának. De a különös mintájú ábrák hallgatnak, csak a monstrum gépek züm­mögik egyforma dalukat. A terem dróthálóval elkerített részében, magasított székeken nők és férfiak ülnek egy sor­ban. Előttük asztali lámpa, több vaskos könyv. Az aszta­lok szélén egy morzékészülék- hez hasonló szerkezet; sökan ezeken dolgoznak pergő ujjak­kal. Brondell ezredes és Gar- kins kapitány már több mint egy órája ott állnak az egyik rádióvevő mögött. Kü­lönleges hullámhosszra állí­tották be, a készülék azon­ban hallgatott. Aztán nagy sokára mégis megmozdult a zöld „macska- szem”. Halk sistergés hallat­szott. és egy nyíláson át meg­indult a szalagfolyam. Brondell ezredes izgatottan kapott a szalaghoz, de el­engedte, mert eszébe jutott, hogy ha adás közben tépi le, könnyen megsérülhet, és meg- íejthetetlenné válhat a szö­veg. . j A „macskaszem” néhány pil­lanatra ismét kitágult és az ezredes mégiscsak letépte a papírkígyót, — Megfejteni! — kiáltotta Garkinsnak. A kapitány akkor sem sza­ladhatott volna gyorsabban a megfejtőkhöz, ha történetesen halálveszedelem fenyegeti. Az ezredes megnyugodott. Tudta, hogy már a bejelentkezés *é- nye is jó dolog. Pedig milyen komplikált módszert eszeltek ki, hogy megtudják, épségben van-e a B. 26-os... Egy eddig még fel nem használt ügynö­küket kellett kockáztatni, sőt feláldozni a cél érdekében. De nem érdekes. A lényeg az, hogy végrehajtotta feladatát. Közben Garkins már vissza is érkezett a megfejtett szö­veggel. Az ezredes átfutotta a sorokat: „Palatínus jelenti: az érdekelt nyugalomban van. Hosszú időre nem vállal moz­gást. Közvetett kapcsolatot teremtettünk. Egy ideig én adok. Az érdekeltnek szóló utasításokat is veszem, de ő is figyeli a táblázat szerinti idő­pontokban. Fecske I.-nél ma- i radni. Leg...” — Ennél a: szónál tépte le az ezredes a ; szalagot. Brondellt azonban: már nem érdekelte különöseb- \ pen a folytatás, majd lehozzák i neki, amikor készen lesznek.: (Folytatjuk) tonai és egy autóbuszosé he­vert a szárazföldön és ti­zenegy bátor ember beleve­tette magát a közel három méter magas hömpölygő ára­datba. A bátrak kis csoportjának élén Aranyosi birkózott a hul­lámokkal. Közvetlenül mel­lette Bogdán Flórián. Alig két méterre haladhattak, amikor Aranyosit elragadta a víz. Bogdán most nem várt pa­rancsnoki felszólításra sem. Azonnal cselekedett, hiszen emberéletről volt szó. Az autóbuszkalauzt közben a víz egy fűzfához sodorta, megka­paszkodott és felmászott rá. Bogdán honvéd azonban ör­vénybe került. Két baj társas Tóth Sándor meg Lajkó Ist­ván nyomban utána úszott. Tóth megragadta a kezét* Lajkó a vállát kínálta oda neki. Az örvénnyel küzdő honvéd súlya mindkettőjüket a víz alá nyomta. Mire újra felküzdötték magukat, Bogdán Flórián már nem volt sehol. Most már a másik két hon­véd is segítségre szorult. Századosuk, látva a vesze­delmet, ledobta magáról a ru­háit és egy hosszú drótkötél­lel a kezében indult utánuk. Más katonák szintén. A két fuldokló honvédet nagynehe- zen partra húzták, Bogdán azonban már csak hétfőn* amikor elvonult egészen a víz* került elő holtan. Mialatt baj társaik életéért küzdött néhány honvéd, pa­rancs sem tarthatta vissza a többieket. Vetkőzni kezdett az egész csapat. Tizenkét ember szorult a három házba. Az ö életükért valamennyien koc­káztatták az életüket. Ekkor történt, hogy az ár átszakí­totta a vasúti töltést és a víz hirtelen apadni kezdett Mel­lig ért csak, úgy Iából tak ben­ne. Amikor pedig a házakhoz jutottak, már 'csak kötésig állt a víz. Egymásután cipelték szá­razra a házak lakóit: Bugyi Ferencet, a feleségét, kis gyer­meküket. A másikból Holecz Jánosékat két gyermekkel* meg a béna nagymamát, A harmadikból Dinnyés Feren­cet harmadmagával. A négy ház még áll a dom­bon. de Holeczékét biztosan le kell bontani. Itt öt házat döntött össze az ár. de tizen­ötöt annyira megrongált, hogy közülük többet le kell bonta­ni. Hét ház könnyebben meg­sérült. Óriási az anyagi kár a községben és a mezőn. A tanács végrehajtó bizott­sága kedden délután össze­ült. A károkról tanácskozott. De előbb elhatározták, hogy Bogdán Flórián temetésére, aki hősi halált halt Tápiósü- lyért, küldöttséget, koszorút küldenek. Jászárokszálláson özvegy édesanyja várja haza harma­dik fiát. Szerdán visszahoz­zák hozzá a gyászoló alakulat katonái. Fegyverrel állnak majd őrséget a ravatalnál, amíg csütörtökön a katonai kötelesség teljesítése közben meghalt hős társukat. Bog­dán Flóriánt eltemetik. Szokoly Endre a lakók. Alig egy tucat mé­ternyire tőlük, velük szem­ben, egy kis emelkedésen embercsoport sopánkodott. Az elárasztott házak lakóinak rokonai, barátai. Köztük pe­dig zúgott a víz és egyre emelkedett az ár. Sehol egy csónak, sehol semmi segít- j ség, sehol semmi remény! És ekkor az úton feltűnt a honvédekkel zsúfolt teher­autó. Indultak feléjük, s az emberek messziről kiáltoz­tak segélykérőén. Az autó megállt. Cs. Bak százados azonnal átlátta a helyzetet. Csak jó úszók közelíthetik meg a házakat, menthetik meg a tetőkön ka­paszkodó, halálveszedelemben levő embereket. Aranyosi Lajos autóbusz­kalauz, odaérve a katonák kis csoportjához, így kiál­tott fel: — Segítsetek, fiúk! Gye­rekek, béna asszony, bete­gek vannak a házakban. Én tudok úszni, vezetlek benne­teket. t A százados harsány han­gon felszólította a honvéde­ket. jelentkezzenek, akik haj­landók az életmentést meg­kísérelni. Bogdán Flórián honvéd ezen a vasárnap délután most már másodszor jelent­kezett, de mellette vala­mennyi úszni tudó bajtársa kilépett. Megint csak ki kel­lett választani belőlük a legjobb úszókat, a legerőseb­beket. Pár pillanat múlva ti­zenegy egyenruha: tíz ka­Tavaly ősszel vonult be Jászárokszáll ásról, azóta volt honvéd Bogdán Flórián, a szép szól szőke jászfiú. Komo­lyan vette a katonáskodást. Parancsnokai és elöljárói most, hogy a temetésére ké­szülnek, mintakatonaként em­legetik. Szívesen vállalta a gyakorlatozás fáradalmait, s az elméleti oktatást. Sokat és lelkesen tanult Többször is megdicsérték szóban és na­piparancsban is. Vasárnap délután 4 óra tájban a zuhogó esőt nézték az ablakból a fiúk. Cs. Bak István százados belépett a szobába. — Sülyben kiöntött a Tápió. Ki jelentkezik önként men­tési munkálatokra? Bogdán Flórián elsőnek vág­ta magát vigyázzba. — Százados elvtárs. én! Annyian jéíehtikeztek ez­után, hogy egyrészüket otthon kellett hagyni, nem fértek volna rá valamennyien a te­herautóra. amely pár perc múlva elindult. Azt hitték a katonák, hogy mint tavasszal, most is majd levezető árkokat kell ásniok. De Tápiósülyben ez alatt már sokan kétségbeesetten várták a segítséget reszketve, összebújva a padláson, vagy a háztetőn. Közel a vasúti töltéshez, egy kis domb tetején négy ház áll, amelyek ablakán dűlt befelé a víz. Az ár zú­gásán át messze elhallatszott a segélykiáltás. A négyből három házban bennszorultak Pamotipari nyersanyagkonferencia A textiliparban a pamut­ipar abszolút elsősége elvitat­hatatlan. Éppen ezért az ér­deklődés mindinkább az ipar­ág nyersanyagellátása felé fordul. Ez indította a Textil­ipari Műszaki és Tudományos Egyesületet nemzetközi pa­mutipari nyersanyagkoníeren-' cia megrendezésére. A konfe­rencia kedden kezdődött meg a Textilipari Dolgozók Szak- szervezetének székházában. A négy napig tartó konferencián 27 előadás és korreferátum hangzik el, amelyek felöle­lik a pamutipari nyersanya­gok felhasználásának tudo­mányos és gyakorlati tapasz­talatait, A tanácskozást Vég László, a Pamutnyomóipari Vállalat vezérigazgatója, a Tudomá­nyos Egyesület elnöke nyitot­ta meg. Tanévnyitó az Agrártudományi Egyetemen dás terén végzett kutató munkája, valamint oktató és i nevalőmumkája eredménye­ként kapta meg a Szocialista Munkáért Érdemérem kitün­tetést. A hallgatóság meleg ünnep­lése közben két aranydiplo­mát is átadtak az ünnepi ülé­sen. Az egyiket dr. Rege Ká­roly, a másikat Besenbek Al­fonz kapta öt évtizedes ered­ményes munkásságáért. Az aranydiplomáik átadása után Váradí János egyetemi tanár ismertette a népköz- társasági ösztöndíjasok névso­rát. A két karon összesen hét első és huszonegy második fokozatot nyertek el a hall­gatók. Az egyetem 350 első éves hallgatójának ünnepélyes es­kütételével ért véget a benső­séges hangulatú tanévnyitó ünnepség. Kedd délelőtt tanévnyitó I ünnepi ülésre gyűltek ösz- j sze a gödöllői Agrárludomá- I nyi Egyetem tanárai, tudo- ! mányos. technikai dolgozói és i hallgatói. Váradi János egye- i térni tanár. oktatási rektor- : helyettes üdvözölte a megje­lenteket. Megnyitó szavai J után dr. Magyart András I rektor mondott ünnepi be- | szedet, amelyben többek kö- | zött elmondta, hogy a most I induló tanévben 2883 hallga- j tó kezdi a munkát a két kar | nappali és levelező tagoza- ■ tán, majd az új tanév leg­főbb célkitűzéseiről beszélt. Ezután került sor dr. Tóth j Mihály egyetemi docens kor- j mánykitüntetésének átadásá­ra. Dr. Tóth Mihály a mező­gazdaság! mérnöki oklevél megszerzése után került az egyetem üzemtana tanszéké­re. Az öntözéses gazdálko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom