Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-08 / 210. szám

rmrr llfOH ff Mao 1963, SZEPTEMBER 8, VASÁRNAP Francia-amerikai befolyási harc-Vietnamban Dél-Vietnam messze van 1 tölünk, légvonalban is tízezer j kilométer választja el hazánk­tól ezt a kis délkelet-ázsiai | országot. Mégis bennünket is ' érdekel Dél-Vietnam sorsa, ■ amely véres harcok, emberi drámák és — diplomáciai ma­nőverek közepette most for­málódik. A nyugati sajtó ugyancsak a nemzetközi élet legfontosabb eseményei között tartja számon azt. ami Dél- Vietnamban történik, New Yorktól Párizsig minden nagy lap öles címekkel, terjedel­mes beszámolókban kíséri fi­gyelemmel Diem diktatúrájá­nak agonizálását és felveti a kérdést: mi lesz ezután? A nagyhatalmak külügyminisz­tériumaiban lázasan dolgoz­nak a vietnami kérdések szak­értői, egyre-másra születnek új tervek, új elgondolások. Elfecsérelt dollármilliók Miről is van szó Dél-Viet- namban? Arról, hogy egy ve­lejéig rothadt, korrupt, nép­ellenes rendszer az ameri­kaiak segítségével megpróbál­ta megakadályozni Dél-Viet­nam népét abban, hogy kivív­ja igazi függetlenségét s egye­sülhessen az ország északi fe­lével, ahol már szocializmust építenek .., Az indokínai há­borúban a szabadságukért harcoló vietnami tömegek csapást mértek a francia gyarmatosítókra, azoknak tá- vozniok is kellett, de Dél- Vietnamban helyükbe az ame­rikai neokolonialisták léptek. Az Egyesült Államok kormá­nya pénzzel, fegyverrel tömte Ngo Dinh Diem rendszerét, hogy az amerikai befolyásnak szerezzen érvényt az egykori francia területen s hogy „visz- szaszorítsa a kommunista be­hatolást.” Az amerikai „se­gély” méreteire jellemző egyetlen adat: évek óta már napi egymillió dollárt költ az Egyesült Államok Dél-Viet- namra! S az eredmény? Sem­mi. Hiába folyik évek óta a „hadüzenet nélküli háború”, a Dél-Vietnam felszabadításá­ra fegyvert fogott tömegek el­len, hasztalan bombázzák amerikai napalmbombákkal a partizánokat rejtegető, támo­gatók falvakat, az sem vezet eredményre, hogy mérgező anyagokkal pusztítják el a szabadságharcosokhoz húzó parasztok termését — a fel­szabadító harc mind több si­kert ér el, Diem-nek ameri­kaiak irányította hadserege pedig egyre több kudarcot szenved ... Amikor pedig a legutóbb a dél-vietnami vezetők üldözni kezdték a felszabadítási moz­galom mellé állt buddhistá­kat, mindennél súlyosabb er­kölcsi vereséget kellett el­könyvelniük. A vallásüldözés híre felháborította még az Egyesült Államok közvélemé­nyét is, ennek nyomán kínos helyzetbe került a „Diem-ok- ráciát” (a Diem-rendszer ezt a gúnynevet kapta az ameri­kai lapokban!) támogató ame­rikai kormány. A Kennedy- kormány új manőverekbe kez­dett: megpróbál számára meg­felelőbb, kevésbé kompromit­táló. idézőjelesen liberális po­litikusokat találni, hogy azok­kal váltsa fel Ngo Dinh Diem- et s a mai dél-vietnami veze­tőket. Robban a „diplomáciai bomba" Közben az amúgy is kényel­metlen helyzetben levő ame­rikai kormányt hátba támadta az a szövetségese, aki már ed­dig is sok borsot tőrt az óceá­non túli partner orra alá: De Gaulle tábornok. A francia köztársasági elnök valóságos „diplomáciai bombát” robban­tott fel akkor, amikor ünne­pélyes nyilatkozatban jelentet­te ki: „A vietnami súlyos esemé­nyeket Párizsban megdöbben- ten kísérik figyelemmel. Fran­ciaország különösen meg tud­ja érteni, mekkora megpróbál­tatásnak van kitéve a viet­nami nép. Franciaország azt is tudja, milyen szerepre len­ne hivatva Ázsiában Vietnam, ha külső erőktől független és egységes lenne!” Az utalás „a külső erőktől függetlenségre” nyilván arra vonatkozott, hogy Dél-Viet­nam ma Amerika járszalag- ján van! De Gaulle ezzel nyil­vánosan is elítélte az ameri­kaiak dél-vietnami politiká­ját s ezzel csak feltette a pontot az í-re. Francia dugsegély a „felszabadítóknak" Mert az köztudomású volt eddig is, hogy a párizsi kor­mány suba alatt pénzzel is támogat egy dél-vietnami „felszabadítási” csoportot, a természetesen franciabarát és polgári elemekből álló, erősen kommunistaellenes színezetű csoport tevékenységét minden eszközzel elősegítette a fran­cia kormány. Most aztán ki­bújt a szög a zsákból, De Gaulle hivatalosan is bejelen­tette igényét, hogy az egykori francia terület problémájának rendezésében szava lehessen, s hogy Vietnamban újra hely­reállítsa a francia neokolonia­listák pozícióit. Az Elysée-palota miniszter- tanácsi termében elhangzott nyilatkozatban De Gaulle hangsúlyozta: „Franciaország kész a szívélyes együttműkö­désre egy egységes és függet­len Vietnammal...” Persze az i részt ez „egységes Vietnam” említése másrészt }tt mást is jelent: azt az impe­rialista törekvést, hogy a nyu­gatiak szája íze szerint egye­sítsék az 1954 óta kettészakí­tott országot, s annak északi felében, a szocializmust építő Vietnami Demokratikus Köz­társaságban is kapitalista res­taurációt hajtsanak végre! De Gaulle jelentkezése a vietnami kérdésben így a szocialista tá­bor elleni támadást is magá­ban rejt... 58 000 tonna nyersgumi Felvetődik a kérdés: mi maradt meg Dél-Vietnamban a francia befolyásból? Szá­mokkal tudok válaszolni. Dél-Vietnamban körülbelül 15 000 francia állampolgár él. A franciák gazdasági érdekeltsége elsősorban a gu­mi nyersanyagának terme­lésében jelentkezik. Voltak nagy rizsültetvények is a franciák kezében, de — ép­pen az amerikaiak javasolta álszociális intézkedések kö­vetkeztében — a földreform kizárta a franciákat a rizs­ültetvényesek soraiból. Az iparban is helyenként meg­maradtak francia érdekelt­ségben üveggyárak, textil­üzemek, sörgyárak. A leg­jelentősebb bevételi forrás a nagy francia monopóliu­mok számára a dél-vietnami nyersgumi. A „Terres Rou­ges”, a „Michelin” és a SÍP együttvéve 60 000 hektá­ros gumiültetvényeket mond­hat a magáénak. 80 000 ton­na nyersgumiból 58 000-et Franciaországba szállítanak. 1959-ben — tehát már a De Gaulle-kormány! — 110 millió frankos üzletet kö­tött Diem-ékkel, ennek ér­telmében gumiabroncsgyárat, cementgyárat, vegyiműveket építenek a franciák Dél- Vietnamban. 30 000 dél-viet­nami diák francia nyelven folytatja tanulmányait, 350 francia pedagógus él az országban, 2000 dél-vietna­mi ifjú tanul Franciaország­ban. A felsorolt adatok arra mutatnak, hogy 9 esztendő­vel az indokínai háború be­fejezése után még mindig elég jelentős a francia befo­lyás az egykori „védnökségi területen”. Természetesen nem múltak el nyomtalanul azok az évek. amelyekben az Egye­sült Államok neokapitalis- tái vetették meg itt a lá­bukat: az amerikaiak meg­kaparintották a dél-vietnami nyersanyagforrások és piacok jelentő# részét. így aztán De Gaulle mostani próbálkozá­sa kiéleződő francia—ameri­kai gazdasági harc árnyékát vetíti előre Dél-Vietnamban. A Diem-rendszer közeli bu­kásának zavarosában a fran­cia elnök és a mögötte álló monopóliumok urai halász­ni szeretnének... Akárhogyan is alakul egy- a befolyási harc, Dél-Vietnam mai vezetőinek sorsa, akárki ke­rül is amerikai (vagy fran­cia?) segítséggel Diem he­lyébe, megjósolható, hogy mindez nem oldja meg a dél-vietnami problémát. Dél- Vietnam népe folytatja har­cát a függetlenségért s a 9 éve kettészakított ország olyan egyesítéséért, hogy az a tömegek szabadságát, jó­létét hozza meg. Pálfy József fce/ A CARACASI rendőrség pénteken letartóztatta Alcide Villalbát, az egyik venezuelai i ellenzéki párt vezetőjének fiát, ! valamint feleségét és egy bal­oldali újságírót. A vád elle­nük: kommunisták. A NIZZAI esküdtbíróság pénteken Charlie Chaplin ke­resetével foglalkozott. A világ­hírű filmművész kéri egy Niz­zában működő, üzleti jellegű társaság fényképes röpiratának elkobzását, mert az azt igyek szik bizonyítani, hogy a mű­vész 74 éves korában született nyolcadik gyermekének világ- rajöttében döntő szerepe van egy Niehans nevű orvos hor- monos módszerének. OMAR DHANI altábornagy, az indonéz légierők vezérkari főnöke felesége társaságában pénteken a lengyel fővárosba érkezett, ahol látogatást tett Marian Snychalski vezérezre­des nemzetvédelmi miniszter­nél és Witold Tramoczynsld külkereskedelmi miniszternél. PÉNTEKEN Prága központ­jában ünnepélyes külsőségek között nyitották meg a Kubai Kultúra Házát. KENNEDY ELNÖK pénte­ken memorandumot tett közzé és ebben elrendelte az állami hírközlő szervek egyesítését. Az intézkedésnek az a célja, hogy az Egyesült Államok köz­ponti irányítású hírközlő szervvel rendelkezzék, amely „megfelelően működik a béke­időktől kezdve egészen a nem­zetközi válság Időszakáig, be­leértve a nukleáris csapást is”. Az elnök McNamara hadügy­minisztert bízta meg az egy­séges hírközlő szerv felügyele­tével. Az amerikai ,, veszettek** az atomcsendszerzödés ellen Hírügynökségi jelentésekből kitűnik, hogy az Egyesült Ál­lamok „veszettjei”, a Pentagon szélsőséges vezetői lankadatlan erőfeszítéssel küzdenek azért, hogy zá­tonyra juttassák a Moszk­vában aláírt megállapodást a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris robbantások beszüntetéséről. Richard B. Russell, a had­ügyi bizottság elnöke például kijelentette, hogy a szenátus­ban a szerződés ellen fog sza­vazni. „Hosszú és gondos mér­legelés után arra a meggyő­ződésre jutottam, hogy lelki­ismeretem nem engedi meg a szerződés támogatását” — mon­dotta. Robert C. Byrd és Harry F. Byrd, a hadügyi bizottság két másik tagja szintén olyan ér­telemben nyilatkozott, hogy a szenátusi szavazás során a részleges atomtilalmi szerződés ellen foglalnak majd állást. Zleótvéri üdvözlet Szeptember 9-én ünnepli a testvéri bolgár nép hazá­ja felszabadulásának 19. év­fordulóját. Mi magyarok mindig is büszkén, örömmel emlékezünk a bolgár nép iránti barátságunkra, amely évszázadokra nyúl vissza- Soha el nem felejthető tör­ténelmi tett, hogy sok tíz­ezer bolgár katona a szovjet hadsereg oldalán részt vett Magyarország felszabadítá­sában, s ezzel is segítette hazánkban a szocialista rendszer kialakulását. Jóieső tudat mindkét nép számára, hogy kapcsolataink állandóan erősödnek, széle­sednek. Kormányaink és párt iáink ma minden nem­zetközi kérdésben, a mun­kásmozgalom vitás problé­máiban teljesen azonos né­zetet vallanak. Minden cse­lekedetük arra irányul, hogy tovább szilárduljon a szocia­lista világrendszer és bizto­sítva legyen a tartós béke­A baráti bolgár nép óriási sikereket könyvelhet el a szocializmus építésében. A régebben elmaradott, sze­gény Bulgária, ma igen fej­lett iparral rendelkező or­szág, ahol soha nem látott fejlődést ért el a mezőgaz­daság is. Virágzó kultúra .jellemzi a Bolgár Népköz- társaságot. A felszabadulás 19. évfor­dulója újabb alkalom arra. hogy a magyar nép nevében testvéri, bráti üdvözletünket küldjük a szocializmust dia­dalmasan építő Bulgáriának. ELETET AZ EMBERNEK! A washingtoni kormányhoz közelálló körök kijelentették nem érte őket váratlanul, hogy a hadügyi bizottság egyes tag­jai a szerződés bojkottálására szólítanak fel s továbbra is úgy vélekednek, hogy a meg­állapodás ellenfelei nem tud­nak húsz szavazatnál többet összegyűjteni. Mike Mansfield, a szenátus demokratapárti vezetője pén­teken szintén azt a meggyőző­dését fejezte ki, hogy a had­ügyi bizottság néhány tagjának hadjárata ellenére a szenátus túlnyomó többséggel jóváhagy­ja az atomcsend-megállapo- dást Húsz esztendő! Mennyi minden történt azóta. A szo­cializmus hatalmas sikerei, átmeneti balsikerei. Mennyit álmodott a szo­cializmusról, s még többet tett is érte. Húsz esztendő! Ennyi év­vel ezelőtt ölték meg a náci bitangok a lánglelkű óriást, a csehszlovák nemzeti hőst, a proletár internacionaliz­mus tribunját, Julius Fu- csikot. 1943. szeptember 8-án, 4 óra 55 perckor SS-gyüko- sok hajtották végre az „íté­letet". Amikor a kivégzés­re vezették, az Internacio- nálét énekelte. Az SS-pri- békek betömték a száját, de már késő volt. A Plöt- zensee börtön harmadik tömbjének lakói meghallot­ták az énekét és ebből bá­torságot merítve, együttesen dúdolták a proletárhim­nuszt. Megingathatatlan jellem volt. Sziklaszilárd kommu­nista. Élete egyetlen harc volt a kommunizmus ügyé­ért. A nép körében rajon­gásig szerették, a nácik, a fasiszták rettegtek tőle. 1943. augusztus 24-én a ná­cik Julius Fucsikot a baut- zeni városi börtönből Ber­linbe szállították — bírósági tárgyalásra. A tárgyaláson a náci bírók hiába akarták belefojtani az inazság szavát. Testét meg­ölhették, a diadalmas esz­méket sohasem. Úgy tűnt, hogy a tárgyaló­teremben csupán egyetlen ember van, az igazi vádló Fucsik, a fasizmus, a ná­cizmus vádlója. Szavai kö­nyörtelen pörölyként csap­tak le. — ítéletüket most fel fogják olvasni nekem. Tu­dom, így hangzik: halál erre az emberre! Az önök feletti ítéletemet már ré­gen meghoztam. Ebben a világ valamennyi becsületes emberének vérével ez van felírva: Halál a fasizmusra! Halál a kapitalista rabságra! Életet az embernek! Jövőt a kommunizmusnak! \S végül a felejthetetlen üzenet, amely azóta is harci riadó, örök memento a gyil­kos fasizmus ellen: „Em­berek, legyetek éberek!" Élete, hősiessége példa a számunkra, a fiatalabb nemzedék számára és az utókor számára is. Julius Fucsik most is itt van kö­zöttünk, s forradalmi szelle­me, megingathatatlan kom­munista hite segíti harcun­kat, melynek célja a szocia­lizmus, a kommunizmus győzelme, a világbéke meg­őrzése. Lángoló pokollá változott a brazíliai Parana A dél-brazíliai Parana ál­lam hatalmas erdőségeiben tűzvész pusztít. A mozgósított tűzoltóság és katonaság kép­telen megküzdeni a lángok­kal. Parana állam kormányzó­KÍNOS ÜGY EGY HÁBORÚS BŰNPERBEN Bonni miniszter nyilatkozata az enyhülés ,,veszélyeiről" Dobsa János, az MTI tu­dósítója jelenti: Heinrich Krone tárcanél­küli miniszter, aki mint Adenauer bizalmas tanácsadó­ja kulcshelyzetet foglal el a bonni kormányban, a Deut­sche Zeitungnak adott nyilat­kozatában élesen síkraszállt a további enyhülési lépések el­len. Krone elsősorban a NA­TO és a varsói paktum közöt­ti megnemtámadási szerződés, valamint a meglepetésszerű támadások megelőzésére hiva­tott kölcsönös katonai ellen­őrzés javaslata ellen kardos­kodott, s azt hangoztatta, hogy azok megvalósulása esetén „eltolódnék a katonai egyen­súly Közép-Eu ró pában”. Kro­ne szerint a bonni kormány­ban az a felfogás alakult ki, hogy mindkét javaslatra „nem”-et kell mondani, mert „mindkét esetben Európa vé­delme szempontjából végeztes fejlődés venné kezdetét”. Krone súlyos veszélyt lát abban is, hogy a nemzetközi helyzet „látszólagos megnyug­vása” esetén .hamis biztonsá­gi érzés terjed el Nyugaton és megerősödnek a semlegesség! tendenciák a NATO-államok- ban... A hannoveri esküdtszék előtt most folyik két volt SS- tiszt, Fuchs és Bradfisch bűn­perének tárgyalása, akik a háború alatt a lodzi gettóból 81 ezer embert szállíttattak a hirhedt kulmhofi tábor gáz­kamráiba A védelem kérésére, a tár­gyaláson tanúként hallgatják majd ki Globke és Vialon bonni államtitkárokat is, an­nak bizonyítására, hogy a vádlottak annak idején „csak első parancsot” teljesítettek, amelynek megtagadása esetén Szövetségi bíróság elé idézték az alabamai kormányzót ban ítélettel tiltotta meg Wal­lace kormányzónak, hogy sze­mélyesen akadályozza meg az alabamai egyetemre három néger diák felvételét. A TITOGRÁD felé vezető autóúton, a tenger menti Pet- rovac helység közelében súlyos közlekedési baleset történt: az Ulcinj—Titográd között közle­kedő autóbusz utasaival együtt mintegy 200 méter mély szaka­dékba zuhant. Négy személy életét vesztette, heten pedig súlyosan megsérültek. saját magukat döntötték vol­na a legnagyobb veszedelem­be. A Westdeutsche Allgemeine Zeitung kommentárjában megjegyzi, hogy Globke és Vialon az elmúlt hónapokban több ízben is felléptek a vé­delem tanúiként SS tömeg- gyilkosok bűnperében, s így nevük ismételten állandóan kapcsolatba került „a har­madik birodalom idején leját­szódott szégyenletes esemé­nyekkel”. Ez bizonyára kínos dolog mindkettőjük számára — írja a lap — de még kí­nosabb az NSZK számára, hogy legmagasabb hivatalno­kai között ilyen tanúk van­nak”. USZO EGYETEM Október hó folyamán fut ki New York kikötőjéből a „Hét tenger egyeteme’’ ne­vű hajó, amely ötszáz hall­gatóval világkörüli útra in­dul. Ne higgyük, hogy olcsó do­log egyetemi tanulmányokat folytatni a tengeren: közel háromezer dollárba kerül az út és külön ötszáz dollár­ba a költőpénz „szárazföldi kiadásokra". Az úszó egye­temen közgazdasági ismere­teket, oceanográfiát, történel­met és antropológiát adnak elő. jának pénteki nyilatkozata szerint, a lángoló erdők övez­te falvakból a lakosság igyek­szik elmenekülni, de a mene­külést megnehezíti az égő és parázsló fáktól átforrósodott levegő. A menekülőktől ka­pott jelentések szerint, a tűz­vész eddig mintegy kétszáz ember halálát okozta és sú­lyos veszteség érte a terület állatállományát is. A lángoló pokolból menekültek közül eddig négyszázan kerültek súlyos sérülésekkel kórházba. Hivatalos adatok szerint há­romszázezerre tehető azoknak az erdőkitermelő és papírgyá­ri munkásoknak a száma, akik a súlyos természeti csapás miatt kenyerüket vesztették. Országos Gumiipari Vállalat Palma Gumi Gyáregység Bp. IX„ Lenhossék u. 3. keres azonnali belépésre váci telepére vegyésztech­nikust, továbbá lakatos, csőszerelő, villanyszerelő szakmunkásokat, akik bu­dapesti telepünkön tanul­nak be ez év végéig. Több éves gyakorlattal rendel­kező gépésztechnikust, technolópusi munkakörbe a váci üzemünkbe. Seybourn H. Lynne, az egyik amerikai kerületi szö­vetségi bíróság elnöke csü­törtökre hivatalába idézte George Wallace alabamai kor­mányzót. Wallace-nak meg kell indokolnia azt az intéz­kedését, amellyel megakadá­lyozta a néger gyermekek szá­mára is megnyitott birmingha­mi középiskolák tanévének megkezdését. Mint ismeretes, a birminghami néger lakosság jogi képviselői a szövetségi bíróságnál panasszal éltek Wallace ellen. Seybourn H. Lynne bíró j volt egyébként az, aki júniusi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom