Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-07 / 209. szám

BEMUTATJUK A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁR OS RÉSZÉRE VII. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM 1963. SZEPTEMBER 7, SZOMBAT Ahogy a lakosság látja... HOZZÁSZÓLÁSOK EGY VITÁ HOZ Nagy örömmel tapasztaljuk, hogy Zoltán Zoltán: Ceglédi szemmel Kiskunhalason és a válaszként megjelent Ceglédi­eknek Ceglédről című cikke­ink hatalmas vihart kevertek fel a lakosság körében. Amer­re tudósítóink járnak, min­denütt élénken folyik a vita: fejlődik-e városunk annyira, mint az ország többi városa és elégedettek lehetünk-e azokkal az eredményekkel, amelyek a városfejlesztésben eddig születtek? Szerkesztőségünkbe két ter­jedelmes levél is érkezett, amelyek ugyanezekkel a kér­déseikkel foglalkoznak. Kecskeméti Mihály: Kern mind arany, ami fénylik című hozzászólását hely hiányában teljes egészében nem lehet le­közölni, de fontosabb észre­vételeit röviden érdemes a nyilvánosság elé tárni. — Elöljáróban le kell szö­gezni — írja Kecskeméti Mi­hály —, hogy a városban nagy erőfeszí­téseket igényel a sok év­tizedes káros örökség fel­számolása, amely különö­sen az elmaradt vízveze­ték és csatornahálózat te­kintetében jelent több év­re szóló leterhelést. Azt is el kell ismerni, hogy nagyon fontos a további vá­rosfejlesztés szempontjából a víztorony megépítése, de nem mehetünk el becsukott szem­mel a meglevő hiányosságok mellett sem. Különösen ak­kor, ha ezek a hiányosságok kis beruházással, úgyszólván jelentéktelen anyagi beru­házással megoldhatók. — Joggal teszem fél a kér­dést, milyen alapon állítja Dózsa elvtárs, hogy a megin­dult lakásépítkezés a jó köz­ségfejlesztési munkát dicséri? Egyáltalán mi köze a község­fejlesztésnek a lakásépítés­hez? Nem tudom, mit tett a városi tanács a parkosítás te­rületén? Az is köztudott do­log, hogy Cegléden változat­lan a parkok száma. Az el­múlt időben egyetlen parkot sem hoztak létre, ha csak a cikkíró szemében nem jelent változást az. hogy a Szabad­ság téri park fáit ésszerűtle­nül kiirtották. Szeretnék táv­irati stílusban egy-két olyan problémát felvetni, amelynek megoldására már többször született határozat, de sajnos ez idáig csak ígéret maradt. Ilyen többek között az ifjú­sági park megépítése, a fürdő vízellátásának megjavítása. A városban szerteszét fellelhető életveszélyes gödrök beteme­tése, és a Húsipari Vállalat melletti szúnyog- és a fertőző- betegség telepének felszámo­lása. A kérdések még zápo­roznak tovább, kíváncsiak va­gyunk, milyen választ adnak átküldött levelemre a tanács illetékes szervei?! Bán Istvánná, a Ruhaipari Vállalat dolgozója így fejezi ki véleményét: — Eleget utazom a környék­beli városokban. Éppen azért örömmel tapasztaltam, hogy a nagy csatornázás mellett ap­róbb dolgokban is szépül a városunk, örültem annak, amikor megláttam a szép vi­rágtartókat Észrevettem azt is, hogy új padokat helyeztek el a Rákóczi úton. Szabad időmben sokszor gyö­nyörködtem a Kossuth téri park virágzuhatagában. Jól emlékszem, hogy tavaly még törmelék, salak és szemét bo­rította ezt a környéket Sok­szor panaszkodtunk üzemünk­ben arra, hogy a református templomkertet szeméttelep­nek és éjszakai találkahelynek használják. Igaz, szebb is lehetne, de már így is igazán kedves és tiszta az üzemünk és az iskola közötti tér. Estén­ként, amikor a vonathoz me­gyek, sokkal biztonságosabb­nak látom a közlekedést, ami­óta a Rákóczi úton végig ki­gyulladt a neonfény. A vélemények tehát külön­bözők. Várjuk a további írásos hozzászólásokat. Máris ja­vasoljuk a városi tanács­nak, hogy mielőbb ren­dezzen egy anketot, ame­lyen a város vezetői be­szélgetés formájában tájé­koztatják az érdeklődőket arról Is, amit eddig tettek és arról is, amit a közel­jövőben tesznek a városfejlesztés érdekében. A HOMOKBÁNYA TITKA Nagy feltűnést keltett az öregszőlői lakosság körében a Középúti homokbányában múlt héten talált két emberi csontmaradvány. Homokot termelő fuvarosok lapátja igen mély földrétegből hozta felszínre őket. Nyomban meg­indult a találgatás, vajon ré­gészeti lelet-e, vagy bűntény áldozatai lehetnek a minden valószínűség szerint férfiter­metre valló csontvázak. Mi­vel az Öreghegyen már más­kor is fordult elő hasonló eset, az előbbi is lehetséges. Ellentmond viszont az a tény, hogy a csontokon kívül semmi más ruházati vagy fel- szerelési tárgy nem került napvilágra, ami támpontul szolgálna származásuk igazo­lására. A nagyszabású kíván­csiskodó közül sokan Irigyel­ték a csontvázak szinte tel­jesen ép fogazatát. A lelet ügyében hatósági vizsgálat indul, amely bizonyára fényt dérit majd az erősen porladó csontvázak titkára. J. Z. az új traktor nyergében Asszonyok a tsz ben A pirosán mosolygó para­dicsomok szinte mértani pon­tossággal sorakoznak egy­más mellett, a ládákban. Dolgos asszonykezek válo­gatták őket, s rakták ilyen katonás rendbe. A cegléd- berceli Egyetértés Tsz-nek ez a brigádja már régen együtt dolgozik. Megszokták a rendes, pontos s nem utolsó sorban a gyors mun­kát. — Ha azt akarjuk, hogy jól keressünk, akkor igye­kezni kell — mondják az asszonyok. — Mi százalék­ra dolgozunk, tehát minél nagyobb a teljesítményünk, annál többet keresünk. Reg­gel már hat órakor, sőt ha keli előbb is itt va­gyunk. Este szintén hat óráig tartana a munkaidő, de néha még kilenckor is itt találnak bennünket, mert a paradicsom gyorsan rom­lik és igyekezni kell a szállítással, illetve a csoma­golással. — Mikor főznek, ha ilyen szorgos a munka? — Reggel korán, még mi­előtt munkába indulnánk elkészítjük s amikor dél­ben hazamegyünk, már kész ebéd vár bennünket. Egy kicsit bizony nehéz össze­egyeztetni az itteni mun­kát a házi munkával, A brigád tagjai mind asszonyok. Az 58 éves Tűm Józsefné a legidősebb kö­zöttük, de mint tag Szárik Tamásné, mindenki Kati né­nije a rangidős. — Én már tizenkét év óta a szövetkezetben dol­gozom; persze nem min­dig ebben a munkakörben Tavaly a kertészetben, az­előtt a növénytermesztés­ben dolgoztam. Bánszky Sándor traktorost, az albertirsai Dimitrov Tsz tagját. A fiatalember a termelőszövetkezetben lett trakto- ros es kiválóan megállja a helyét. A traktorostanfolyam elvegzese után nemsokára bevonult katonának, s a kato­naidő letöltése után Bánszky Sándor tartalékos tizedes is­mét traktorára ült. Most a nyáron nagy megtiszteltetés erto: Murar Ferenccel együtt ó lett az új nagy teljesít- ményű D 4 K 70-es traktor vezetője Mi újság a gimnázium KISZ-szervezetében ? gek merülnek fel, amelyekért sem az igazgatóság, sem pedig az alapszervi és csúcsvezető­ségek nem okolhatók. A leg­nagyobb problémát a terem­kérdés okozza. Az intézet zsú­foltságára jellemző, hogy 21 osztállyal működnek. Délelőtt, délután tanítunk. A délelőtti óránk közíil jó néhány már fél nyolckor megkezdődik és 1 órakor ér véget, délután pe­dig 2-től fél hétig tartjuk az előadásokat, illetve számonké­réseket. Ez azt jelenti, hogy sem délelőtt, sem pedig dél­után vagy este nincs szabad időnk. Az Ifjúság a szocializ- musért-mozgalom négy pró­bája közül így egyedül a po­litikai tájékoztatás jelent ne­hézségeket. — Ki akarjuk venni a ré­szünket az idén is az őszi be­takarítási munkákból. Ame­lyik tsz segítséget kér, oda szívesen megyünk. Andrássy Gyula UTTORŐHÍRADÓ Megkezdik a munkát az úttörőcsapatok A tanév megkezdésével az úttörőcsapatok is megkezdik munkájukat. Megkezdődik a . csapatszervezés, a munkater­vek elkészítése. Az egész évi munka sikere az év eleji szer­vezéstől függ. Miből is áll az úttörőcsapat munkája? A Földvári Károly általános is­kola csapatvezetői: Irházi Sándor és Irházi Sándorné a következőket mondták: — Szeptember hónapban át­szervezzük iskolánk úttörő- csapatait. Szeptember elsőkét hetében megtartjuk az első csapatvezetőségi értekezle­tet. A munkatervet a „kíván­ságláda” felhasználásával ál­lítjuk össze. Így a pajtások is jobban magukénak tekintik a megoldandó feladatokat és lelkesebben vesznek részt a közös munltában. Szeptember utolsó két hetében ünnepélyes csapatgyűlést tartunk, tábor­tűzzel egybekapcsolt vidám műsorral. A kisdobosmunka tervezése, szervezése A tanév kezdetével hozzá- kezdtünk a kisdobosrajok munkájának szervezéséhez is. A kisdobosmunka jó meg­szervezése nagyon fontos, mert ez rakja le az úttörőélét alap­jait. Ennek a játékos időtöl­tésnek a tervelőkészítése most folyik, szem előtt tartva a he­lyi adottságokat, felhasználva az „Expedíció a jövőben’’ cí­mű nagy úttörőjáték roman­tikus lehetőségeit. A jó terve­zés és a helyesen vezetett kis- dobosmunlui nemcsak a gyer­mek. hanem a rajvezető peda­gógus számára is kellemes él- ménjft. örömet és megelége­dést hoz. Felhívás a Földvári Károly általános iskola úttörőihez Pajtások! Iskolátok út­törőcsapatait szeptember 15- én egész napos számháború­val egybekapcsolt kirándulás­ra hívjuk meg, a putrisarki erdőbe. A hadiállapot szep­tember 15-én reggel 8 órakor lép életbe. Ettől kezdve a putrisarki erdő a két csapat úttörői részére haditerületnek számít- Bármely csapatból —■ a csapatvezetők kivételével — bárki elfogható és a hadijá­ték végéig hadifogolynak szá­mít. A hadijáték befejezté­vel — ebéd után — a két is­kola labdarúgó-csapatai ját­szanak mérkőzést. Válaszotokat várja a Tán­csics Mihály általános Iskola úttörőinek parancsnoksága­— Már jártam önöknél Magyarországon — mondje amikor megtudja, hogy ma gyár vagyok. — Egerben é egy orvos barátom, nála vol tam. Sok szépet hallottar azóta is Magyarországról, le hét. hogy jövőre ismét ellá tagatok. * A pártvezetőség irodájábaí ültem. Nyílt az ajtó, sármd arcú, riadt tekintetű, sován; fiatalember lépett be. — Uwe — mutatkozott b< tétován —, azt mondták, öl szeretne beszélgetni velem. Uwe, így hívják, a másít nevét nem mondta. tálát nem is tartotta fontosnak Még csak két hónapja él a NDK-ban. 18 éves, Nyugat Németországból szökött át. — Miért tette? — kérdez tem. összegörnyedten ült a szé ken, a kérdésre rám meresz tette szemeit. Mintha mindet szó nagy erőfeszítést igényel ne, olyan nehezen szólalt meg — Tudja, nem rossz ott. cU a pénz ...a pénz. Az ott a: úr. minden, minden a pénz 4 pénz tönkreteszi az embe­reket. Nem bírtam ... Elakac t hangja, lehajtja a fejét. — Vem könnyű neki, hiszen még gyerek. Mosolyogva búcsúztam e, tőle, mert tudtam, a jövője szép lesz. Jó állást kapott a kikötőben megtalálhatja fl helyét és boldogságát. Kohlmayer Adám (Folytatjuk) négy kikötőoldal. Az első sza­kasz végére elkészül a har­madik is és ekkor olyan nagy lesz a kikötőnk, hogy egyszer­re 22 hajó tud kikötni. Ez már azt jelenti, hogy beértük Európa egyik legnagyobb ki­kötőjét, a hamburgit. Évi áruforgalmunk jelenleg 7 mil­lió tonna. Úgy búcsúztam el Hartmut Richter mérnöktől, hogy talán néhány év múlva ismét visz- szatérek ide és a gyors ütem­ben épülő kikötő újabb szép eredményeiről számolhatok majd be. •k Richard Schmidt a kikötő kiváló múnkása. Tíz éve dol­gozik már itt. vezetői elisme­réssel, szólnak róla. A vágányokon már készen áll­nak a szerelvények, esténe útnak is indul a szállítmány. — A kikötő jövőjéről hall­hatnánk valamit — fordulok Richter mérnökhöz. Felvillan a szeme és olyan lelkesedéssel beszél, hogy alig tudom jegyezni a szavait. — Fejleszteni, bővíteni sze­retnénk. Államunk ehhez je­lentős támogatást nyújt. Az első építési szakasz 1966-ban befejeződik. Jelenleg két be­nyúló rakpartunk van, tehát \ Rostock nemcsak szép ten- \ gerparti fekvéséről, üdülőhe- ! lyeiről híres. Itt van az NDK \ legnagyobb kikötője is. Az \ ország gazdasági életében igen : nagy szerepet játszik, hiszen l a kereskedelmi forgalom leg- \ nagyobb része itt bonyolódik : íe. : Bejelentettem. látogatást \ szeretnék tenni a kikötőben. : Az engedélyt megkaptam a j rendőrségtől. A kikötő bejá- \ rátánál már várt kísérőm, i Hartmut Richter mérnök. Hat | éve végezte el az egyetemet, ; aztán mindjárt ide került az i építkezéshez. A kikötőt két móló öleli át, 150 méter széles a bejárat a : tenger felöl. Impozáns lát- j vány fogad, amikor a rak- ! parthoz érünk. Az egyik ol­dalon három hajó horgonyoz, : Angliából. Afrikából és Gö- ; rögországból érkeztek, tele áruval. — Az „Africa” gőzös a leg­nagyobb tengerjáró, amely : most a mi kikötőnkben tar- i tózkodik. A hosszúsága 220 i méter, pálmamagot hozott, i olajat sa jtolnak ki belőle — ; mondja Richter mérnök. Már megkezdődött a kira- ; kodás. A hatalmas daruk — ! 60—70 méter magasba — per- : cenként „hajolnak” a gőzös ' felé. Gyorsan megy a munka. — A ceglédi Alkotmány Termelőszövetkezet a jövő hét elejém 20 mázsa rántani való csirkét ad át a kecskeméti BARNEVÁL-nak. — Az abonyi Kossuth Ter­melőszövetkezet 96 férőhelyes növendékborjú-istálló építését fejezte be. — 600 hold árpa vetését fe-i jezték be a napokban a ceg-í Jédi Vörös Csillag Termelőszö-Í veíkezetben és megkezdték a j 800 hold kukorica törését is. j — A nagykőrösi Irodagép: Technikai Vállalat műszerész: szakmára keres tanulókat.: Érettségizett fiúk és lányok: két év alatt megszerezhetik a: szakmunka s'képesítést. Jelent-; kezéseket korlátolt számiban; még elfogad a Ceglédi Váró-; 8i Tanács ipari csoportja. J Ülést tartott a pedagógiai bizottság : / / A járási nőtanács és a peda- ; gógiai bizottság az elmúlt na- ; pókban megbeszélte az elkö- ; vetkezendő tanév legfontosabb; feladatait. Lantai Terézia pe- j dagögus beszámolóját nagy í érdeklődéssel fogadták a je-! lenlevők. Sokan hozzászóltak í beszámolójához és véleményt j mondtak a szülői munkakö- í zösség munkájáról. Elmon- í dották, hogy legfontosabb fel- ; adatuknak tekintik a szülők és ; a pedagógusok kapcsolatának^ bővítését. Ezt a célt szolgál- ; ják majd a különböző okta- ; tásd formák: nők akadémiája,; szülők iskolája. Ezenkívül a ; fogadóórákon és a szülői ér-; tekezleteken egyénenként is; megbeszélhetik a szülők prob- í lémáikat a nevelőkkel. A pe-) dagógiai bizottság az 1963/! 64. tanévben minden iskolával! felveszi a kapcsolatot a párt ! és a KISZ-szervezetekkel, va- ! lamint a nőtanáccsal is együtt-: működik. ; — Ezen a héten 60 hízott sertést — 112 kilogrammos átlagsúllyal — adott át az Ál- latforgalmi Vállalatnak a ceg­lédi Dózsa Népe Termelőszö­vetkezet. Szerdán 10 hí zómar­hát szállít első osztályú mi­nőségben ugyancsak az Allat- forgaimi Vállalatnak. A KELETI-TENGER PARTJÁN NOTESZLAPOK AZ NDK-BÓL IV. Pár napja, hogy megnyíltai újból az iskolák, intézetek gimnáziumok, technikumol kapui. A tudás ezen „várai’ szinte nyelték a sok fiatalt Az évnyitók után egy nappa már a tananyagról beszélget tek az osztályokban a nevelői diákjaikkal. Megkezdődött < komoly munka, de mindemet lett már a mozgalmi élet i bontogatja a szárnyait. A KISZ-munka megindulá sáról. a nehézségekről és prob lémákról beszélgettünk el ; ceglédi Kossuth Lajos Gim­náziumban Bíró Károly KISZ. tanácsadó tanárral. Kérdése inkre Bíró elvtárs a követke zőket mondotta: — Minden kezdet nehéz. < nem kivétel ez alól a ml gim náziumunk KISZ-szervezeté nek munkakezdése sem. Bán mi vezetők mindent, megte­szünk, hogy a politikai fog­lalkozásokat minél előbb meg­kezdjük, mégis olyan nehézsé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom