Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-07 / 209. szám

ZÁRT KAPUK Vasárnap a mo- nori járás terüle­tén a Pilis—Tá­borfalva labdarú­gó mérkőzés ki­vételével — ifjúsági találkozó miatt — az illeté­kes szervek egyet­len labdarúgó­mérkőzés leját­szását sem enge­délyezték. (Még barátságos mérkő­zést sem!) A ren­delkezés megsze­gőivel szemben a JTST a leg­szigorúbban fog eljárni. — A monon művelődési otthon zeneoktatói munkakö­zössége harmonika és szolfézs szakon zeneiskolát indít. Bő­vebb felvilágosítás és beiratás szeptember 10-ig a művelődé­si otthon igazgatójánál. — Sportköri vezetőségvá­lasztó közgyűlést tartanak szombaton este 7 órakor Mag­lódon a pártházban és Tápió- sülyben a tanácsiházán. — Szeszesitalt fogyasztott és közvetlenül utána közúti forgalomban motorkerékpár­ral közlekedett Noviczki Ist­ván Nyáregyháza, Jókai utca 7 szám alatti lakos. 600 fo­rintra bírságolták. — Tápiómenti kupadöntő! Szombaton délután fél 5 ára­kor Tápiósülyben (semleges pályán) játsszák le az Űri és Ecser csapatai a kupadöntőt. A JTST nem járult hozzá Ecser azon kérelméhez, mely­ben a mérkőzés elhalasztását kérik egy másik időpontra Ugyanis ez a szombati nap a legalkalmasabb a mérkőzés lebonyolítására, mivel vasár­nap nincs bajnoki fordulójuk a döntőben részt vevő csapa­toknak! — Málnából 30 mázsás ter­mést terveztek négy és fél holdról az úri Béke Tsz-ben, a teljesítés ugyanakkor 70 mázsa lett. Forintban mintegy 50 000 forinttal túlteljesítették a tervet — Elmarad az Ecser—Mag­lód megyei területi bajnoki labdarúgó-mérkőzés vasár­nap. A mérkőzés lejátszását a megyei labdarúgó szövetség egy későbbi időpontra tűzi ki. MAI MŰSOR Mozik Ecser: Súlyos döntés. Gomlta: Az utolsó lehetősé«. Gyömrő: Randevú Koppenhágában. Mag­lód: A nap szerelmese (széles). Mende: Ez is szerelem. Monor: Cartouche (széles). Nyáregyhá­za: Csak ketten látszhatták. Pl­us: Éjféli mise. Tápiósáp: Túl fiatal a szerelemre. Tápiésüly: Nagy manőver. Űri: Egy nyár története. ÜH6: £s a te szerel­med is. vasad: A hét dada. Ve- esés: Egy nyár története. MONOMIDftI P-EST ME. GYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA V. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM 1963. SZEPTEMBER 7, SZOMBAT Hat kilométer járda, öt kilométer villanyvezeték épül jövőre községfejlesztési hozzájárulásból KÉT TSZ - KÉT KÉP Szedik a burgonyát és a paradicsomot Halkan zizeg a villany- hajnyíró, a mester szakértő keze rövid pár perc alatt divatos frizurára formázza, alakítja a bozontos hajko- ronát. Akkor sem lepődik meg, ha némely trapéznad- rágot és most nagyon di­vatos pizsamakabátot viselő fiatalember borotva-, esetleg Kennedy-frizurát rendel. — Megtanultam azt is már, nyolc évig voltam fodrász Budapesten a XIII. kerület­ben a Nyugati mögött — mondja Béki Péterné. A fürge kezű mester — ugyanis — törékeny termetű fiatal­mM dák általában három napig tartanak, ma már ez a mo­solygó arcú asszonyka is mindenki kedves Esztikéje lett. — Itt születtem Üllőn, itt is lakom, innen jártam, döcög­tem, utaztam mindennap pesti munkahelyemre — mondja. — Amikor a Gyom­rai Vegyesipari Ktsz meg­nyitotta ezt a részlegét, je­lentkeztem tagnak. Alig pár hónapos működés után el­mondhatom: nem bántam meg a cserét. Az üzlet fenntartása is kifizetődik, én is jól kereső, elégedett tagja asszony. Először bizony fur­csa és különös látványnak tűnt és nehezen szokták meg Üllőn, hogy férfifodrászat­ban nő kezeli a hajvágóol­lót, meg a borotvát. Pislogtak bizony a terem­tés koronái a nagy tükör előtt, amikor szappanozás után kezébe vette az élesre fent borotvát. De mint a cso­vagyok a szövetkezetnek. A férjem ipari munkás, kis­fiam meg itt van a napközi­ben a szembe fekvő bölcső­dében. Amikor nincs ven­dég — és ez ritkaság, hi­szen ketten alig győzzük a munkát — akkor kiállók az ajtóba és látom a tipegő, totyogó kisfiámat... Kiss Sándor Apróhirdetések Az apróhirde­téseket böngé­szem. Vadőr ál­lást változtatna, ajánlatokat „Bár­hova” jeligére a kiadóba kérem. Így szól a hir­detés. Mi lenne, ha a jelenlegi he­lyéről kapna ajánlatot?! „Kivesztettem szarvasbőrkesz­tyűmet. Becsüle­tes megtaláló ju­talom ellenében 126—542 telefon­számon adjon értesítést." Csak ermyi. Hogy hol vesztette el és mikor, a hirde­tésből nem tű­nik ki. Kedvem volna értesíteni, hogy három év­vel ezelőtt a Hortobágyon ta­láltam egy pár kesztyűt, ha övé volt, viheti. Kedvet kaptam én is a hirdetés­hez. Legközelebb föladok egy hirde­tést, hogy elvesz­tettem a régi sze­retőmet. Már előre nevetek, ha majd kapom az értesítést, hogy az illető megtalálta, de vissza már nem adhatja, mert elvette fe­leségül. szűcs Ne maradjon kaszálatlan fű! Vastag rendet vágnak az út mentén az élesre fent ka­szák, a sok langyos eső áz­tatta árkok partján féltér­dig ér az újra sarjadó fű. Most kell azt kaszálni, amíg nem vénül meg, mert az­tán keveset ér, nehezen ha­rapja a jószág, a tej is csak csurran-cseppen, hasa nő csak az ilyen szénától a jószágnak. Mindezt Szőnyi László mondja el, amíg gyorsan mozgó keze élesre feni a csengő hangú szerszámot. Felrúg egy rendet, aztán megszólal: — Az első kaszálás sem volt több! — Jó marékkai felemel, vastag ujjal közt forgatja, szagolja, érzem én is a puha sarjú finom illa­tát — s amikor eldobja, csak ennyit mond: — Jó széna lesz, ettől tejel a tehén! Aztán az egyéni érdeken túl, a közösre terelődik a beszélgetés. Akár merre is jár az ember a járás terü­letén, az utak, árkok men­tén, a földek végén, min­denütt ilyen a fű. A terme­lőszövetkezeteknek még úgy is megérné, ha munkaegy­ség ellenében kaszáltatná, ta- karittatná be, ha már a ház­táji állománynak a szükség­lete biztosítva van; ellen­kező esetben ki kell mérni a tehéntartó tagoknak, ezzel a mennyiséggel is csökken­ne a tsz kötelezettsége. Kü­lönben nagy mennyiségű ta­karmány megy veszendőbe. A jó gazda holnapra is gon­dol, jöhetnek ínséges na­pok, amikor nem ad ilyen bőséges termést a lucerna sem, s a jól megszáradt, gondosan kazalozott, árkok partján, utak mentén gyűj­tött széna még a jövő télen is — széna lesz! K. S. Mintegy 12 holdon folyik a burgonya szedése a gyömrői Petőfi Tsz-ben, ezen a táblán 100 mázsás holdankénti át­lagra számítanak. A burgonya szedését a részesművelők családtagjaik segítségével végzik el, így összesen naponta közel száz ember szorgoskodik a burgonyatáblán. Képün­kön Papp István és családja szedi a burgonyát félholdas parcellájáról. 40—50 mázsás termést várnak! A maglód! Micsurin Tsz-ben bő paradicsomtermés ígér­kezik, aminek zömét a Budapesti Konzervgyárba szállít­ják. Egy tíz tagú asszonybrigád szedi és válogatja a para­dicsomot, napi teljesítményük 30 mázsa. Képünkön a bri­gád négy tagját — idős Petries Istvánnét, Garatnszeg Pálnét, Kiss Jánosnét cs Nagy Pálnét — láthatjuk (Foto: Hrutka) Afrika és Ázsia ifjúságának képviselői is ott lesznek a gyömrői találkozón Kovács Erzsi és Majláth Jenő is fellép az esti műsorban Hat külföldi fiatal — egy togói, egy algériai, egy ni­gériai és három szíriai — is részt vesz vasárnap Gyom­ron a járás ifjúságának tize­dik jubileumi találkozóján. A távoli földrészek fiatal­jainak üdvözletét a togói küldött fogja tolmácsolni. Az esti műsor újabb prog­rammal színesedik: fellép Kovács Erzsi és Majláth Je­nő, a két ismert, népszerű táncdalénekes is. A másfél­órás műsor többi részét a Vasas Beloiannisz Művész- együttese adja. A tánc fél kilenckor kez­dődik a művelődési ház ud­varán készített új táncbeto­non. A zenét a Ki mit tud- ban győztes Dixilen-táncze- nekar szolgáltatja. Közremű­ködik Präger György tánc­dalénekes. EGY LEÁNY SORSA A közelmúltban levelet ka­pott a járási tanács munkaügyi csoportja. A levél több olyan dolgot vet fel, aminél érde­mes egy kicsit elidőzni. A feladó egy 16 éves ve- csési lány. Levelében elmond­ja, hogy az általános iskolát nem fejezte be, állásban sem volt még, de szeretne a legrö­videbb időn belül elhelyezked­ni, mégpedig nem is akárhová. Idézünk a levélből: „... leg­inkább Budapesten vagy Mo­noron szeretnék elhelyezkedni, de számításba jöhet egy Ve- cséshez közel fekvő község is. A nehéz munkát kivéve — so­rolja tovább kívánságait — bármit vállalok, ahol aránylag jól lehet keresni. Legszíveseb­ben bolti, áruházi, vagy más­fajta kiszolgáló lennék, vagy méginkább felszolgáló vala­milyen vendéglátóipari egy­ségben. (Valamikor kizárólag kávéfözőnö akartam lenni! Itt kell megemlítenem, hogy má­sok szerint igen jó megjele­nésem van.) Elmennék irodá­ba is, ha felvesznek. Szüleim nyugdíjasok, így érthető, hogy egyre kevésbé tudunk kijönni abból a jövedelemből. Az ál­talános iskolát magánúton, rtagy a dolgozók esti iskolá­jában óhajtom befejezni. Akár így, akár úgy lesz, feltétlenül fontos számomra, hogy mun­kám, saját keresetem legyen. Kérem, ajánljanak a fentiek­nek megfelelő állást. Buda­pest előnyben!!! De elvállalok bármit, bárhol, csak keresni lehessen! Remélem sikerülni fog, előre is köszönöm szívet fáradozásukat...“ Eddig a levél, amely első olvasásra tűi igényesnek tű­nik. A munkaügyi csoport meg­bízottja ellátogatott a leány szüleihez — akik egyébként rendes és művelt emberek —•, ahol meglepő dolgokról szer­zett értesülést. A levél írója ugyanis csak az általános iskola alsó négy osztályát végezte el. Az évek teltek, a lány el­érkezett abba a korba, ami­kor választania kell. hogy mi legyen és hol helyezkedjen el. Ám ez nem könnyű feladat, sőt egyenesen nehéz, mivel a szülők könnyelmű és fele­lőtlen nevelése, a leány dé- delgetése sok problémát idé­zett elő. Mert ha a levélírónak megvan a nyolc általánosa, akkor nincs különösebb prob­léma: Üllőn felvesznek né­hány vendéglátóipari tanulót, hisz amint írja, ő ezzel a szak­mával rokonszenvezik. A munkaügyi csoport köny- nyü fizikai munkát is tudna biztosítani, de mivel állami gazdaságról volna szó, visz- szautasították a szülők az ajánlatot. Ezek után nem tudni, mi a szülök terve a leány további sorsával kapcsolatban. Hrutka Janó« A negyedik negyedévben kerül sor Monoron a Rákóczi-telep villamosítására gi tanácstól, amit az alábbiak­kal indokolnak meg: Monoi­nak az 1963-as évi községfej­lesztési terve egymillió 250 ezer forint. Ebből 377 ezer fo­rintot ütemeztek be a Hegye- si-tanya és a Rákóczi-telep villamosítására. De mivel a ta­vaszi áradások, a belvízve­szély szükségessé tették a víz­levezető és árokhálózat kiépí­tését, ami elsőbbrendű feladat, így az említett helyek villa­mosítása kissé eltolódott. A Rákóczi-telep villamosí­tására a negyedik negyedév­ben kerül sor. A DAV-val már megkötötték a szerződést, a kivitelezés és a kapacitás is biztosítva van. Vajon mikor vezetik be a Rákóczi-telep sötét részére a villanyt? — kérdezi Szeghalmi József (Monor, Lenin út 74. szám alatti lakos) olvasónk több lakótársa nevében. Jogos az olvasónak az a panasza is — amit levelében ír — amikor azt veti fel, hogy petróleumlámpánál vakoskod- nak a gyerekek, ami egész­ségtelen és veszélyes. Megért­jük azt is, hogy mennyire hiányzik a rádió a házból. De ebben az ügyben a Rákóczi- telepi lakosok megértésére, türelmére van szükség még egy kis ideig — kaptuk a vá­laszt az illetékes helyi közsé­tős részét itt fogják raktá­rozni. A raktárépítés javaslatát a tanácsülés megvitatás után el­fogadta és jóváhagyás végett a megyei tanácshoz továbbí­totta. A munkálatok elvégzé­sére fordítandó összeg az Or­szágos Gumiipari Vállalat 1964. évi költségvetési tervé­ben már szerepel. <-h-y) Monor község tanácsánál legutóbbi ülésén egy rendkí vüli javaslat hangzott el, ame lyet azonnal megtárgyaltak Az érdekes javaslatról Kási Károly, a tanács községfej lesztési állandó bizottságánál elnöke tájékoztatott bennün két. A javaslat értelmében ■ községfejlesztési távlati tér keretein belül az Országo Gumiipari Vállalat Monoro: a 4-es számú főútvonal és ; vasútvonal között, az új tele] mellett egy központi gumirak tárat létesít. Tervek szerin itt fogják a gumigyártás egye műveleteit elvégezni, többel között például az elöregedet gumik felújítási munkálatai is. Előreláthatólag körülbelii ötszáz főt foglalkoztat majd i raktár, illetve üzem, ezálta valamivel csökkeni fog a fő városba naponta bejáró dolgo zók száma. A gumiipart országosai központosították, ennek kö vetkeztében szándékoznak ez a központi raktárát létrehoz ni. Hagy terület szüksége hozzá, mintegy hetven ka tasztrális hold, tekintve, hog; az ország gumigyárainak tér mékeit illetve azoknak jelen A községi tanácsok álta tervbe vett főbb feladató! a következőik: 620 méter szi lárd burkolatú utait, ha kilométer hosszúságú járda építenek meg. (Utat Gyom rőn és Monoron, járda Ecseren, Maglódon, Mendéa és Monoron építenek na gyobb mennyiségben.) A villanyhálózat bővítésé 5276 méter hosszúságban tér vezték be községi tanácsa ink (Csévharaszt, Maglóc Monor), ennek eredménye ként 143 új fogyasztót kapcsol­nak be és 69 új közvilágítási lám pát létesítenek. E progran keretében oldódik meg — többiek között — Monoroj a Hegyesi tanya villamosítási is. Vecsés község tanácsa jö vő évi községfejlesztés alapjának csaknem telijei összegű felhasználásával é állami segítséggel a Halmi-telepen egy 5+1 tantermes iskolát léte­sít. A sportmozgalom fellendí­tése érdekében Üllő, Ecses és Monor községek tanácsa az új sportpálya építésénél folytatását irányozták elő hitelt kívánnak igénybe venni: Csévharaszt 170 ezreit a vil­lanyhálózat bővítésére, Ecser 50 ezret a sportpályaépítés be­fejező munkálataira, Gom­ba a művelődési otthon át­alakítására, Pilis az óvoda­építésre igényéi nagyobb ösz- szegű kölcsönt. A tanácsok községfejleszté­si feladataikat nagymérvű társadalmi munkaakciókkal kívánják ez évben is megol­dani. Kiemelkedő mértékben terveztek társadalmi munkát Bényén, Ecseren, Gyomron, Monoron, ül­lőn és Vecsésen. A községi tanácsok vég­rehajtó bizottságai elkészí­tették az 1964. évi község­fejlesztési tervjavaslatokat, amelyek a jövő hét folyamán kerülnek a községi tanács­ülések napirendjére. A tanácsok összes bevétele 1964. évre — a társadalmi munka és a saját anyag figye­lembevételével — közel 9 millió forint. Ehhez jön a várható ez évi maradvány és íz állami hozzájárulás össze­ge, e kettő együtt 3 millió forintot tesz ki. Községi tanácsaink nagyobb létesítményeik megvalósításához OTP­F. SZTIKE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom