Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-19 / 219. szám

1963. SZEPTEMBER 19. CSÜTÖRTÖK íTtar ^iíirfap Á társadalmi munka eredményes, a nevelőmunka még gyenge a Kiskunsági Állami Gazdaság KISZ-szervesetében Félkilós meg kilós fürtök „Valami hiba van a Kiskun­sági Állami Gazdaság K1SZ- szerv esetében. Ahol annyi fia­tal dolgozik, mint ebben a gazdaságban, sokkal nagyobb, erősebb KlSZ-szervezetnek kellene lennie. Sajnos, a párt- szervezet kevés segítséget ad. Pedig a párttitkár néhány éve még maga is járási KISZ-ve- zetó volt.. Tarsolyomban ilyen észrevé­telekkel és azzal a szándékkal állítottam be Kovács Kálmán párttitkárhoz, hogy utánajá­rok: miért nem adja át ta­pasztalatait az ifjúsági veze­tőknek? Miért van olyan ke­vés KISZ-ista? Egyáltalán: íoglalkozik-e a pártszervezet a fiatalokkal? Úgy alakult, hogy először az utolsó kérdésre kaptam vá­laszt Röviden így fogalmaz­hatnám: a pártszervezet min­denekelőtt és főként a fiatalokkal foglalkozik. Nem is tehetne másként hi­szen az állandó dolgozók és az idénymunkások túlnyomó többsége fiatal. Az idős kor­osztály nagy része már nyug­díjas, vagy rövidesen az lesz, középkorúak pedig jóformán mutatóban akadnak a gazda­ságban, egy-egy magasabb szakképzettséget igénylő mun­kakörben. brigádvezetői be­osztásban. A nyáron még a kazalrakást is a lányok végez­téik, annyira kevés a felnőtt munkaerő. — A felnőtteket magukhoz vonzották a környékbeli erő­södő termelőszövetkezetek — mondja Kovács Kálmán. Hoz­zánk inkább a fiatalok jönnek, főként a lányok. (Ebből követ­kezik, hogy elég nagy a fluk­tuáció is: a lányok összegyűj­tik a kelengyét, aztán férjhez mennek, s otthon maradnak.) Pártmunkákban tehát, ha akarnánk sem mellőzhetnénk a fiatalokat, hiszen elsősorban rájuk számíthatunk. Versenyfelhívást mutat, ame­lyet szeptember elsejétől év végéig hirdetett meg a gazda­sági párt- éa szakszervezeti ve­zetőség, az augusztus 20-án vé­get ért versenyszakasz folyta­tásaként — A versenynek is a fiata­lok a motorjai. Sajnos, az elő­ző szakaszt' nem a legjobb eredménnyel zártuk: a pénz­jutalmakra szánt 225 000 fo­rintból csak hetvenötezret fi­zethettünk ki augusztus húsza­dikán, mert több munkahe­lyen nem tudták teljesíteni a követelményeket. Most bízunk benne, hogy az „év végi haj­rá” jobban sikerül. Az ifjúsági mozgalomra te­reljük a szót, s lassanként sok problémára fény derül. Az egyik: az előítélet, amivel nem könnyű megküzdeni. Márpedig ezen a vidéken csak az számít fiatalnak, aki még nem házas, sőt nem is meny­asszony, vagy vőlegény. Fia­talasszonynak-. nős embernek nem való mar ilyen helyre járni — így tartja az itteni közvélemény. Ha ezt figye­lembe vesszük-, akkor a K1SZ- isták 120-as létszáma nem is olyan alacsony. A másik nagy gondot az okozza, hogy három éve nem találnak megfelelő csúcstitkárt a KISZ-szervezet élére. Éven­te két-három fiatallal is pró­bálkoztak — egyikük sem vált be. Hiányzott belőlük a ráter­mettség, a szakmai tudásnak és a politikai műveltségnek az a foka, ami szükséges ahhoz, hogy a fiatalok elfogadják ve­zetőjüknek. — Már arra is gondoltunk, hogy társadalmi ösztöndíjat biztosítunk a gödöllői agrár­egyetemen egyik harmad­vagy negyedéves hallgatójá­nak. azzal a feltétellel, hogy ha hozzánk kerül, a csúcstit­kári tisztséget is ellátja. Ehhez segítséget ígért a megyei KISZ-bizottság is, de sajnos, a mai napig nem sikerült — magyarázza a párttitkár. A gazdaságban négy KISZ- aiapszervezet működik. Kettő­ben — Urbón és Apaj pusztán — ideiglenesen megbízott tit­kárral. Mindkét helyre mosi várják vissza a leszerelő ré­gebbi titkárt. Sarlósáron é; Pere gén sem régen oldódol meg a vezetés gondja, de máris látszik az eredménye­ken. A szervezeti élet rend­szeres; a KISZ-isták gyakran és szívesen végeznek társadal­mi munkát: szénabegyűjtést, palántázást, napraforgó kapá­lást. Munkájuk ellenértékéből az alapszervezet kiránduláso­kat rendez, könyveket, hang­lemezeket vásárol. Mindezeket a párttitkár so­rolja, aki — ezek szerint — mégiscsak ismeri a KlSZ-szer- vezet életét. — Én nem látom aggasztó­nak a helyzetet — összegezi Kovács Kálmán. — Alapszer­vezeteink az utóbbi hónapok­ban fejlődtek. Feltétlenül elis­merést érdemelnek azért a lendületért, amellyel részt vesznek a helyi jellegű és az országos ifjúsági termelési versenyekben. Dicséretes szor­galommal végzik a különböző társadalmi munkákat, gyak­ran kisegítve a gazdaságot a munkaerőgondokból. A KISZ- isták klubestjei, kirándulásai sok fiatalt vonzanak, s előse­gítik a közösségi szellem erő­södését. A mulasztásokról szólva kettőt kell említenem: a KISZ-oktatás fogyatékossá­gait és a szervezeten kívüli l fiatalok politikai nevelésének elhanyagolását. Ezért, az el­marasztalás a KlSZ-szerveze- tet is, bennünket is jogosan ér. Az előző évben csupán Apajpusztán indult KISZ-ok- tatás, de a gyakori propagan­distaválság miatt az is abba-1 maradt. Idén a pártszervezet is segít: mind a négy alap­szervezetben gondoskodunk megfelelően képzett előadók­ról. A szervezeten kívüli fia­talok — főleg idénymunkások — nevelése pedig közös fel­adatunk. Távolmaradásuk a politikai élettől, s a termelési versenyektől ugyanazt a fel­adatot rója a kommunistákra, mint a KISZ-istákra: a türel­mes meggyőzést, a vallási és az egyéb előítéletek elleni fel- világosító munkát. Nyíri Éva Négy megyei nagyüzem | £ nőbizottságának munkája z Kibővített nőbizottsági ülést í tartanak ma délelőtt 10 órakor ? a Csepel Autógyár művelődési ^ házában. Az ülésen részt á vesznek a Diósdi Csapágygyár, | a Szerszámfejlesztő Intézet és | a Pestvidéki Gépgyár nőbi- | zottságának vezetői, valamint ? szakszervezeti titkárai is. A | négy vasipari üzem nőbizott- j ságának a választások óta | végzett munkájáról készült ér- | tékelést Fábics Istvánná, a | Csepel Autógyár nőbizottságá- í nak megbízott titkára ismer- " teti. A beszámolót vita követi. Elutazott az NDK művelődésügyi minisztere | Hans Bentzien professzor, aj Német Demokratikus Köztér- í saság művelődésügyi minisz-1 tere, aki Budapesten és vidé-J ken tíz napig tanulmányozta í a magyar kulturális életet,® szerdán délután visszautazott J Berlinbe. (MTI § Hatalmas táblákon válogatva szedik az exportszőlőt A Pilisi Ruházati és Szol­gáltató Rtsz dolgozói még most is elkomonodnak, ha az 1961. évre gondolnak. Érthe­tő, mert a szövetkezet akkori ve­zetői legkevésbé törőd­tek a szövetkezet ügy­menetével, gondjával-ba­Megkezdődtek a szövetkezeti bizottságok tanfolyamai Szeptember 17-én meg­kezdődtek a Pest megyei KISZÖV szervezésében azok a tanfolyamok, amelyeket a szö­vetkezeti bizottságok elnökei, titkárai és tagjai számára tartanák különböző városok­ban és községekben, a területi szervezésnek megfelelően. El­ső alkalommal Budapesten a Pest környéki bizottságok tag­jai gyűltek össze, hogy meg­hallgassák az előadásokat. A tanfolyam célja, hogy a szövetkezeti bizottságok tag­jai megfelelő tájékozottsággal és felkészültséggel végezhes­sék munkájukat. Ezt a célt szolgálta az első tanfolyami napion elhangzott előadások. Boross Gyuláné, a Pest megyei KISZÖV elnöke, a szövetke­zetpolitikai osztály munka­társának, Ányos Lajosnak a megnyitója után, a szövetkeze­ti bizottságok szerepiéről, fel­adatairól beszélt Foglalkozott a szövetkezeti tagság nevelé­sével, a szövetkezeti demokrá­ciával, valamint a szövetkezeti szerveknek a párt és tanácsi apparátussal való kapcsolatá­val. Előadása második részé­ben a szövetkezeti bizottságok gyakorlati tevékenységéről, azok munkatervéről és pénz- gazdálkodásáról beszélt. Bessenyei László, a Pest megyei KISZÖV terv- és mun­kaügyi osztályának vezetője a fontosabb iparpolitikai kérdé­sekről tartott beszámolót. Be­szélt a helyi iparpolitikai terv feladatainak megvalósításá­ról, a munkatermelékenység emeléséről. Ezzel kapcsolatban pontosan tisztázta a munka­termelékenység fogalmát, majd a helyi, konkrétan fel­merült kérdéseket tárgyalta. Ezt követően beszámoló hang­zott el a sajtó, pontosabban a szövetkezeti sajtó szerepéről az agitáció», propaganda és felvilágosító munka területén. A beszámolók után a tanfo­lyam részvevői kérdéseket tettek fel, hozzászóltak az el­hangzottakhoz. A kérdésekre az előadók válaszoltak. (t) ORSZÁGOS BIOLÓGUSNAPOK A Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat szeptem­ber 27—29-én rendezi meg Balatonfüreden a hatodik or­szágos biológusnapokat. Elő­készületeiről, programjáról a TIT biológiai választmányá­nak vezetői szerdán délelőtt a Magyar Sajtó Házában tájékoztatták az újságírókat. A biológiai ismeretter­jesztés évről évre szé­lesebb körre terjed ki hazánkban. Csupán a TIT biológiai szak­osztályai csaknem 200 000 hallgató részére 3500 elő­adást tartottak 1962/63-ban, 700-zal többet az előző évi­nél, s az alkalmazott bioló­gia is mind nagyobb helyet kap a mezőgazdasági, ipari, egészségügyi előadássoroza­tokban. A biológusnapok első ülés­szakán alkalmazott növény- és állatélettani kérdések sze­repelnek. A második ülés­szak témája: a civilizáció ha­tása az élő világra. Aktua­litását — fontos ismeret­terjesztési szerepe mellett — az adja, hogy az UNESCO 1965-re hasonló témával nem­zetközi biológiai évet tervez. A hatodik országos bio­lógusnapon több szem­léltető ismeret terjesztési program is szerepel. Biológiai témájú kisfilmeket mutatnak be és a találkozók idején a balatonfüredi SZOT- szanatóriumban kiállítás nyí­lik az utóbbi évek bioló­giai könyvterméséből. keres a közelben egy kutat, s lemosakszik. De aztán lemon­dott róla, nem akarta elsza­lasztani az ügynököt. Rágyúj­tott Hajnali hármat mutatott az óra, amikor megérkezett az első hír. Az 506-os figyelőpont jelent­kezett. — Partot ért. Tőlünk száz méterre lehet, készülékünkkel követni tudjuk. Bokros, fás rész. Most figyel. A hátán egy hatalmas fémtok. Egy méter, hosszú lehet, ötven centi szé­les. Leveszi. Otthagyja a föl­dön, s indul a part felé.;. Az adásban rövid szünet következett, s Pálos máris pa­rancsot adott: — Az 506-os figyelőpontot egy kilométerre megközelíteni. Ne felejtsék el váltani a rendszámtáblákat. Az olajozott gépezet ismét működésbe lendült. Pálos né­hány évvel ezelőtt még elé­gedetten dörzsölte volna a ke­zét. hogy milyen nagyszerű is ez az éjszaka használható messzelátó. Ultraibolya suga­rakat bocsát ki, s akár öt kilo­méter távolságra is tökélete­sen látni vele. Roppant ügyes dolog. Néhányszor már hasz­nálták. most pedig különösen jól jött: j. Az 506-os figyelőpont újra jelentkezett: — Egy csónakmotorhoz ha­sonló készüléket cipel a part­ra. Könnyű lehet, mert az ölé­ben hozza. Feljön a gátra. Le­megy a bokrosba. Nem lát­juk ... Ismét látjuk... Leha­jol a bokrok alá. Felemelke­dik a feje. Eltűnik. Valószínű­leg ás. Valaki jön a gáton .;. Kerékpárral... Fecske eltű­nik ... a kerékpáros fütyül... Azt hiszen, a Rákóczi-induló utolsó taktusait. Megint fü­tyül ... A vizet nézi... Vala­mit kivesz a zsebéből... No­tesz ... Kinyitja. Ügy látszik, tájékozódik. Leteszi a kerék­párt, leül a földre... Fü­tyül ... Fecske teljesen felöl­tözve előjön .. . Feljön a gát­ra ... Nem halljuk, mit mond ... A kerékpáros valami fényest nyújt át neki ... Fecs­ke egyik keze a zsebében ... Bal kézzel átveszi ... Bal kéz­zel ő is zsebrenyűl, és elővesz valamit... Két tárgyat össze­illesztenek. Eltakarják, nem látjuk... A kerékpáros elira­modik ... Fecske visszamegy előbbi helyére... Most egy szekér tűnik fel... Honnan került elő? Szénával van meg­rakva ... Ketten ülnek a ba­kon ..; Megzavarják Fecs­két .;. De nem.;; Az egyik az előbbi kerékpáros... Meg­állnak ... Fecske előjön ... Csomagokat hoz. Nyilván az úszószerkezetet... Nem lát­juk jól, műanyagba lehet cso­magolva... Betakarják széná­val ..; A kocsi felénk néz. Re­mélem, nem vesz észre ben­nünket ... A szekér megindul, felénk tart... Itt fog elmenni mellettünk... Befejezem, mert közelednek... Fecske nincs a szekéren .., Budapest irányába indult.. i Már nem latom a szekértől... Végez­tem! Pálos ismét parancsot adott: — Szarvas elvtárs. kövessék a szekeret, s Győrből kérje­nek segítséget a személyazo­nosság megállapításához. Rendszeres jelentést kérek! — Beszállt az autóba, s Liszkai- val elindult Budapest felé ... Kihalt volt még a?! országút, pedig lassan már pirkadt. Az őrnagy rádión ismételten fi­gyelmeztette embereit, hogy vigyázzanak, és ne tévesszék szem elől Fecskét. Aztán elhe­lyezkedett az ülésen, hogy ad­dig is aludjon, amíg a fővá­rosba érnek. Ráfér egy kis pi­henés, mert reggel nyolckor már bent kell lennie az iro­dájában. Jelentést várt a Ke- mecsei-ügyben, s még sok mindent meg kellett tudnia Fecske útjáról. Egyébként is össze akart ülni a főnökével, hogy megbeszéljék a történte­ket és a teendőket. Fecske tehát már az első lépésnél kapott segítséget. Ezek szerint a hálózat ak­cióba lépett, kiszolgálják az újonnan érkezőt. Mindeneset­re ez is bizonyítja, hogy nagy hal lehet, ha egy egész appa­rátust a rendelkezésére bocsá­tanak. Ilyen előkészített, pon­tos manővert korábban nemigen tapasztalt Pálos. Nyilván régi lehet a hálózat, sokáig pihentették, s csak most dobták akcióba ... Ugyan ki lehet ez a két ember, akit Fecske fogadására kiküldtek? Mert nem kétséges, hogy a ko­csis is tagja a hálózatnak. Va­lószínű, hogy ezek csak amo­lyan külső tapogató csápok, amelyekkel beljebb segítik az az ügynököt az országba. Pálosnak hirtelen úgy rém­lett, hogy előttük valaki be­ugrott a bokrok közé. A sofőr már emelte lábát a fékre, de Pálos rákiáltott: — Nehogy megálljon!... Tovább . .. Hagyjuk csak a halat, jöjjön közelebb a ho­roghoz. — Látta, őrnagy elvtárs? Belépett a bokorba — mondta izgatottan Liszkai főhadnagy. — Láttam! — Mindkét keze tele volt csomagokkal..; — Igen. — Nem kellett volna mégis megállni? — tamáskodott a főhadnagy. — Szó sincs róla. Hadd érez­ze magát biztonságban. Ben­nünket a többiek is érdekel­nek, nemcsak ő;.. (Folytatjuk) j Emberei úgy tódultak utána, £ mintha zsákból öntötték volna £ őket. Az őrnagy a kocsihoz ^ sietett. Pillanatok alatt ott termett mindenki, aki eddig a gátőr-házban vagy a közelé- £ ben rejtőzködött. 'í — Na, mire várnak? — ^ szólt rájuk türelmetlenül az £ őrnagy. — Követem magukat, £ csak induljanak már! í A gát oldalában, a körülke- í rített kis kert mellett fejbú- v, gott öt gépkocsi. Pálos is be- ^ szállt, aztán rádiótelefon-pa- í rancsot adott, hogy indulja- £ nak. '/, Tömör parancsszavak, uta- j sítások hallatszottak az éter- 4 bői. Pálos figyelte, hogyan j működik az apparátus, de ^ úgy tapasztalta, hogy egyelőre ^ minden rendben megy. ^ Autója egy kis mellékúthoz J ért. amely levezetett a gátról, ^ ki az országúira. A sofőr csak > most kapcsolta be a reflekto- í rókát. | Mintegy tíz kilométeres ro- bogás után Pálos leállította a £ kocsit. Előttük már ott sora- ^ koztak a többiek. Ojabb vá- ^ rakozás következett, amíg a '/f Fecske partra száll. Eltelt £ fél óra. egy óra, s Pálos szeme | már majd leragadt az álmos- f Ságtól. A műit éjszaka sem < volt ágyban. Elhatározta, hogy \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v.\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v.\\\\\\\\\\\\WXWAXXXVXWlXXVvWNWXNNVWlXXXW PINTÉR ISTVÁN - SZABÓ LÁSZLÓ: <1S> Különös vadászat ÉRDEMESEK A BIZALOMRA javai, erejüket az egymás ■ közti torzsalkodás emész­tette fel. Erről az 1961-es év 78 száza-; lékos gyászos tervteljesítése: tanúskodik. A KISZÖV már-: már azzal a gondolattal fog-i [átkozott, hogy beszünteti aj szövetkezet működését. Azon-! ban a szövetkezeti gondolat-; 107, hű dolgozók kérésére j szándékukat próbaidőre fel-; függesztették, hozzájárulva a vezetőség ű j j áválasztásához. Koltai Béla ebben a kritikus időben került Pilisre és át­vette a műszaki vezetést, majd háromhavi sikeres mű-; ködése után a tagság az étaö-i ki munkakör ellátásával bízta meg A most. megtartott mérleg- beszámoló közgyűlés azután végleg azokat igazolta, akik bíztak az új szellemű kollek­tívában. Koltai Béla elnök és Szigeti János beszámolóikban adatszerűén ismertették a szö­vetkezet jelenlegi helyzetét. Az 1963. év első felének tiszta nyeresége 201 000 forint és az eddigiek alap­ján úgy néz ki. hogy évi tervüket 104—106 száza­lékra teljesítik. A beszámolók utáni hoz­zászólások azt bizonyították, bogy a tagság szívügyének te­kinti a szövetkezet további fellendítését, gyártmányainak (férfi- és gyermekruházati cikkek) minőségi javulását, a szolgáltató részlegek (férfi és női fodrászait, méretes és javító szabó) fejlesztését. Fekete József Budakeszin folyik a csemegeszolo-szuret a Kertészeti es Szőlészeti Főiskola tangazdaságában. Saszlát, meg Hungária Glóriáét szüretelnek és szállítanak külföldre. Különösen az utóbbi szőlőfajtának van nagy sikere odakint. Gyönyörű fürtjei gyakran félkilósak, de az egy kiló súlyt meghaladó fürt sem ritka. Meózlk a vincellér. Jakab György jóformán minden ex­portra kerülő fürtöt szemenként megvizsgál (Gábor felv.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom