Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-14 / 215. szám
1963. SZEPTEMBER 14, SZOMBAT msv ttCHlßt A hidrelekt nyomában Egy titokzatos nevű gyártmány nyomában jártunk. A szóbanforgó szerkezetet kidre íefct-nek nevezik. A magyarba tört, kétségtelenül idegen eredetű elnevezés az ókort juttatta eszünkbe és így merült fel a gondolat, hogy az említett .szerkezat valamilyen összefüggésben van a vízzel. Kutatásunkban segítségünkre volt a hasonló kezdetű hidro- globus elnevezés, -amelyről tudtuk, hogy víztároló gömböt jelent és pótolja a költséges, hosszadalmas építést igénylő víztornyot Megtudtuk, hogy a titokzatos hidrelekíet a Szentendrei Közén Ktsz gyártótul, éspedig ■wgszámlaJHatatlan neHezseg közepette. A szükséges alkatrészek beszerzéséért, elkészíttetéséért több, mint tíz vállalattal kellett kooperációs tárgyalásokat folytatni, munka közben pedig sürgetni, a határidők betartására buzdítani a kooperáló cégeket. Szomorúan kellett azonban értesülnünk arról, hogy itt, Szentendrén sem tudunk meg többet a hidrelekt- rőL Csupán a következő nyomot sikerült megszereznünk. A kooperáció következtében mutatkozó gyártási nehézségek miatt ugyanis, a szentendreiek búcsút mondtak a szerkezetnek és a vele járó munkának is. Ebben az évben már Monoron gyártják. Zsebünkben a Monori Vasipari Ktsz pontos címével, útnak indultunk hát, hogy végre személyesen is megismerkedjünk a — hidrelekttel. Az elnök, mint azt közölték, Pesten tárgyal, helyettese a felettes szerv Monorra érkezett képviselőit fogadja, de mi sem maradunk gazda nélkül — nyugtattak meg — és betessékeltek a főkönyvelő szobájába, ahol az említett cím birtokosa, Darázsi Dániel fogadott igen szívélyesen. Nem illik ajtóstul a házba rontani, gondoltuk, és hátha kérdés nélkül is megtudhatunk valamit nyomozásunk céljáról. így tehát, mivel korábban a főkönyvelővel nem találkoztunk, áltálában a szövetkezet múltja felől érdeklődtünk. Biztosak voltunk abban, hogy a szövetkezetnek érdekes a múltja. Általában, szövetkezeteink nem szűkölködnek az érdekes múltban. Többször szerveződtek át az elmúlt évtizedben. Számuk szaporodott és csökkent, többjük vezetői szerették volna, ha állami, vagy legalábbis tanácsi vállalat szerveződik belőlük, mások meg éppen ettől rettegtek. A főkönyvelő homlokán is redőkké sorakoztak a ráncok, amikor meghallotta a kérdést, de beszélni kezdett: — Régen, még 1951-ben alakult meg a Monori Vegyes Ktsz és mint ilyennek, főként szolgáltató részlegei voltak. Ez volt a feladata is: szolgáltatások a lakosság számára. Olvashatták a plakátokon. A sok szolgáltató részleg egyike volt a vasipari. Aztán múltak az évek és a vasipari részleg nőtt, növekedett. Létszámban és termelésben. Végül már mindenkinek észre kellett vennie, hogy ez az egy részleg jóval magasabb termeléssel és jövedelemmel dolgozik, mint a többi együttvéve. A döntő és a vasipari részleg számára életbevágó változásokra 1963. január 1-én került sor. Méghozzá úgy, hogy a vasasrészleg önállósult, a többiek pedig a Monori Szolgóltatóipari Ktsz- hez csatlakoztak. Ekkor az új Vasipari Ktsz~nek 62 dolgozója volt. Ez a szám azóta nyolcvanra emelkedett. — Az átszervezés, pontosabban a leválás fő oka — folytatja a főkönyvelő —, az volt hogy egy új, jelenlegi kapacitásunkat csaknem teljesen kitöltő gyártmányt átvettünk a Szentendrei Kassán Ktsz-tól. Ereztük, hogy kíváncsiságunk kielégítésének küszöbére érkeztünk. Perceken belül többet tudunk. De még voltak kétségeink. Vajon a hidreiefctről lesz szó? — A hidrelekt — folytatja Darázsi Dániel —, így hívják új gyártmányunkat, éktolózárak meghajtására, víz-, gőz- és gázautomata működtetésére szolgál. Talán hallották, hogy a szentendreiek állandóan nehézségekkel küszködtek a kooperáció miatt. Nálunk más a helyzet. A hidrelekthez szükséges alkatrészek mindegyikét mi állítjuk elő, ezért jobban, pontosabban tervezhetünk és a határidőkért is egyedül mi vagyunk a felelősek. Idén kezdtek hozzá a hidrelekt gyártásához és ebben az évben a kapacitásnak mintegy 50—60 százalékát fordíthatják a gyártásra. Jövőre azonban kilencven százalékos lesz a hidrelekt- kapacitás. A hazai igények kielégítése után és mellett exportra is gondolnak. Most várják az NDK szakembereit, Romániából is érDunakeszi Konzervgyár azonnali felvételre keres férfi es női segédmunkásokat Napi egyszeri étkezést 3,20 Ft térítésért, valamint munkaruhát biztosítunk. Munkásszállás nincs. Jelentkezés naponta 8—15 óra között a vállalat munkaügyi osztályán. Dunakeszi, Bem utca 4. ke2ett már jelzés, Bulgária-ij ba pedig a szövetkezet képviselői utaznak kereskedelmi tárgyalások lefolytatására. A hazai megrendelőkkel is tárgyalnak már, hogy idejében elkészíthessék 1964-es tervüket. Hosszú kiváncsiskodás és nyomozás után Monoron végre megtudtuk, hogy mi is az a hidrelekt és értesültünk arról is, hogy egy nagy múltú szövetkezeti vasasrészleg önálló munkához látott. Eredményeik már eddig ig igazolják őket, de okos terveik is mellettük szólnak. Thurzó Tibor Tömpe István leit a* OIRT elnöke A Nemzetközi Rádió és Televízió Szervezet (OIRT) bukaresti közgyűlése pénteken délelőtt újjáválasztotta a szervezet tisztikarát. Az OIRT elnökévé két évi időtartamra Tömpe Istvánt, a Magyar Rádió és Televízió elnökét választották. Az első alelnök a Mali Köztársaság, a második alelnök a Mongol Népköztársaság rádiójának képviselője lett. Elhatározták továbbá, hogy az OIRT soron következő közgyűlését 1965-ben Ulánbátorban tartják. Az OIRT bukaresti közgyűlése szombaton fejeződik be. (MTI) Tcrsaiis/.ky Jó/si Jen« kitíinletcse A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Tersámszky Józsi Jenő Kossuth-díjas írónak 75. születésnapja alkalmából írói munkássága elismeréséül a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetésit Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke adta ál Megvizsgálták és megtárgyalták Ä munkásvédelem öt váci üzemben Az MSZMP Vác városi végrehajtó bizottsága megvizsgálta és ülésén megtárgyalta öt váci üzem mumíkásvédel- mi, mumkásellátási helyzetét, így került sor a Könnyűipari öntöde, az Autó- és Gépjavító Vállalat, a Szentendrei Ce- mentárwgyár, a Váci Húsipari Vállalat és a sütőipari vállalat váci telephelyein a vizsgálatra. A felmérés alapja természetesem a párt VIII. kongresszusának határozata volt, amely a munkásellátás magasabb szintre emelését tűzte ki célul. A megbízott vizsgálók arra igyekeztek választ kapni, hogy az öt ipari üzemben milyen gondot fordítanak az üzem vezetői a dolgozók védelmére, a munkásellátásra. Másrészt vizsgálták: az üzemi pártalapszervezetek és szakszervezeti bizottságok hogyan foglallcoztak az elmúlt időben a dolgozók helyzetével? A végrehajtó bizottság elé került tájékoztató jelentés megállapította, hogy a kongresszus óta Vácon is történtek olyan intézkedések, amelyek egészségesebbé, biztonságosabbá teszik a dolgozók munkakörülményeit, megkömy- nyítik a nehéz testi munkát. Ezt szolgálja például a sütőipari vállalat 7002-es telepén egy nagy teljesítményű dagasztógép beállítása, vagy az, hogy a cementáru- gyár telepén ma már daru- gép könnyíti meg az idáig kézi erővel végzett anyagmozgatást. A vizsgált üzemek legtöbbjében rendszeresen megtartják a havi baleseti szemléket. Az egészségre ártalmas üzemrészekben a dolgozók megkapják az előírt védőételeket, illetve védőitalokat. Saját üzemi konyha segítségével, vagy más vállalathoz történt betá rsul ássa] biztosítják a meleg étkeztetést. A tapasztalatok mellett azonban vannak figyelmeztető jelenségek is. A munkahelyek évről évre zsúfoltabbakká válnak s a termelési tervek növelésével párhuzamosan nem gondoskodnak megfelelő négyzetméternyi alapterü- let-bővítésről. A motorjavítónál, a sütőipari vállalatnál és a cementárugyár telepén 1962 első feléhez viszonyítva emelkedett a balesetek és az emiatt kiesett munkanapok száma, ami arra figyelmeztet, hogy ezeknél a vállalatoknál a gazdasági vezetésnek, a szakszervezeti bizottságnak csakúgy, mint az üzemi pártszervezetnek sürgős és konkrét intézkedéseket kell tenni a balesetek csökkentéséért. A tűrhetetlen könnyelműségekkel szemben azonban nem szabad elnézőnek lenni. A sütőüzemben például mezítláb, nedves talajon állva kapcsolnak be elektromos munkagépeket. A Könnyűipari öntödében elnézik a művezetők, hogy a dolgozok az öntésnél nem használják a védőszemüveget. Pedig a tények tanúskodnak: a balesetek nagy része az óvórendszabályok be nem tartásából, figyelmetlenségből, hanyagságból eredt. A végrehajtó bizottsági ülésen megállapították, hogy egy súlyosabb esettől el tekintve nagyobb törvénysértés a vizsgált üzemekben nem fordult elő. A szabálytalanságok, szabálysértések az odavonatkozó törvények helytelen értelmezéséből, az ellenőrzés hiányából és néhány személy hanyagságából erednek. A hibák nyolcvan százalékát az üzemi szervek saját hatáskörükön belül azonnal kijavíthatták volna. A párt-végrehajtóbizottság hat pontból álló határozatot hozott. Eszerint az üzemi párt- alapszervek záros határidőn belül napirendre tűzik, s kibővített vezetőségi üléseken megvitatják a munkásvédelem, a munkásellátás helyzetét s a határozatból a dódó feladatokat,. Az üzemi pártszervezeteknek el kell érni, hogy a párttagok — a szakszervezeti aktivistákkal karöltve — jó példával járjanak elő a baleseti óvórendszabályok s az egészségre vonatkozó határozatok betartásában. A társadalmi szervezetek aktivistáit mozgósítsák a határozatok megvalósítására. Az öt említett üzemen kívül mintegy hatszáz dolgozót érintenek közvetlenül ezek a kérdések. Nem lehet közömbös tehát pártszervezeteink számára sem: hogyan halad a megvalósulás útján a VIII. kongresszus egyik nagy jelentőségű határozata. (P. R.) Öntudat és anyagi érdekeltség A ceglédi járási mezőgazda- sági versenybizottság tájékoztató jelentésben értékelte a termelőszövetkezeti munkaverseny eredményeit, fogyatékosságait. Az utóbbiak között ilyen megállapítással találkoztunk: „Tapasztalataink szerint a tsz parasztság zöme csak a nagyobb jövedelem kedvéért vesz részt a versenymozgalom- ban...“ Az idézett „fogyatékosság” — más-más megfogalmazásban, de mindannyiszor sajnálkozó, elítélő kicsengéssel — többször megismétlődik. Igaz, hogy a járási párt-végrehajtóbizottság — amelynek ülésén a jelentést megvitatták — egyáltalán nem osztotta a versenybizottság tagjainak aggodalmát, sőt: megállapította a versenymozgalom és az anyagi érdekeltség szoros összefüggését — mégis érdemes visz- szatémi e problémára. Érdemes, mert az anyagi ösztönzés alkalmazása még sok helyütt ellenzőkre talál. Akadnak olyan tsz-clnökök. vezetőségi tagok, akik nem értik, hogy a szocializmus ügye nem szenved attól csorbát, ha a tagság jövedelme a tervezettnél kedvezőbben alakul. Nem értik meg, hogy a többtermelésért indított munkaverseny két ösztönző erőre támaszkodik: az anyagi érdekeltségre és az öntudatra. Azok a vezetők, akik lebecsülik, elvetik az anyagi ösztönzés elvét, nélkülözhetetlen hajtóerőtől fosztják meg a termelést. Kiktől féltik a szocializmust ezek az emberek? Azoktól. akik maguknak jobb életet akarnak, s ezért igyekeznek többet dolgozni, többet termelni?! Vagy azt kívánnák tőlük, hogy termeljenek többet, de ebből a többől nekik ne jusson?! Erre is van példa. A ceglédi járás egyik termelőszövetkezetében tavaly széles körű munkaversenyt szerveztek, szinte a gazdálkodás valamennyi ágában. A követelmények teljesítőinek a tsz vezetősége értékes jutalmakat tűzött ki. Teteit a gazdasági év, a tsz a járás legjobbjai közé került — ígéret azonban ígéret maradt. A versenyt nem értékelték, a jutalmakat nem osztották ki. Fehér Lajos, a Központi Bizottság titkára pártunk VIII. kongresszusán hangsúlyozta: „A lelkesedés óriási alkotó, teremtő erő, önmagában mégsem elegendő. A mi mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben is teljesen érvényes annak a lenini útmutatásnak az igazsága, hogy: ... Ne közvetlenül a lelkesedésre építsünk, hanem a nagy forradalom szülte lelkesedés segítségével a személyes érdekre, a személyes érdekeltségre”. ny. é. Garázda járművezetők Aki beül a volán mellé, nemcsak magáért felelős. Emberek sorsa van a kezére bízva, nemegyszer tőle függ, épségben ér-e haza az elé- kerülő gyalogjáró. A forgalom rohamos növekedése bizonyos mértékig együtt jár a baleseti lehetőség növekedésével S ez fokozott gondosságot, figyelmet követel a járművezetőktől. Ám ha mégis bekövetkezik a baj, minden mást félretéve kell segíteniük a szenvedőn. mert gyakran perceken múlik az élet. Szombaton este Ikladon hajtott keresztül Sandrea János 3 8 éves helybeli lakos. Előzőleg felöntött a garatra, így kapott bátorságot, hogy vezetői engedély nélkül kocsikázzon. Este fél tízkor elütötte a munkából hazafelé tartó Kukujás György, domonyi fiatalembert. Kukujásnak eltörött a lába, hangosan kiáltozva kért segítséget. Gázolójától azonban hiába kérte, rákapcsolt a motorra és igyekezett a sötétben eltűnni. De nem volt szerencséje. A balesetet mások is látták, s ma már rendőrségi őrizetben van. Ugyanez lett a sorsa a 19 éves vasad! Jávorszky Pálnak. Gyálon motorozott és elütött egy idős nyugdíjas kerékpárost. Amikor meglátta, milyen nagy bajt oko- zott, megrettent és segítségnyújtás helyett elszelelt. Megindult ellene az eljárás. A becstelenség pálmáját mindenesetre a 23 éves Kovács Miklós, nagykőrösi gépkocsivezető vihetne el. Az építőipari ktsz személygép kocsiját vezette a város belterületén, amikor nekiütközött Krenkó Lajos, inárcsí autószerelő kocsijának. Nem állt meg hanem tóvábbhaj- tott és mintegy húsz méterrel arrébb elgázolta Kecskeméti József és Sütő Ferenc, ceglédi fiatalokat, akik az út szelén álltak motor- kerékpárjuk mellett. A kocsiban ülők kétségbeesetten kérték Kovács Miklóst, álljon meg, segítsen, de az nem hallgatott rájuk. A telephelyen, a garázsnál szántszándékkal a kapufának vezette a gépkocsit és téglával verte' az autó oldalát, hogy eltüntesse az összeütközésből, gázolásból eredő nyomokat. A két ceglédi fiatalembert a kórházba szállították, Kovács Miklóst pedig a rendőrség azonnal őrizetbe vette. A becsületes emberek és a felelősségüket átérző gép kocsivezetők nevében várjuk példás megbüntetésüket. K. M. Piacon az ősz slágere, a zöldborsó .Zöldpaprikát is exportálunk—Szedik a karfiolt - Már a jövő évre szerződik a MÉK A szeptember elejei esőzések és viharok a megye kertészeteiben is nagy károkat okoztak. A zöldségfélék betakarítását és szedését azonban nem tudták megakadályozni. A MÉK megkezdte a szeptemberi cikkek slágerének, a zöldborsónak a felvásárlását, kilója 6 forint és már meg is jelent az üzletekben. Az őszi zöldborsó az idén nagyon .jól bevált. Szigetmonostoron a tarlóba ver tett őszi zöldborsó holdanként megadja a 4—5 mázsát. Ezenkívül szára leszántva kitűnő trágyát jelent. A megye több termelőszövetkezetében hasonlóan bevált a tarlóba vetett zöldborsó, amelynek a szedése mindenütt folyik. Az őszi zöldborsóból mintegy 5—6 vagont exportálunk. Halásztelken. Alsónémedin már szedik a karfiolt. A piacokon 5 forint a fogyasztói ára. A megyében 1000 hold a vetésterület és a jó termés eredményeként, több mint 800 vagon kiváló minőségű kar- fioltermés várható. A fejek tizenöt centi nagyságúak és szód hófehérek. Az exportra előkészített, olasz módszer szerint vágott első osztályú karfiolt Svájcba és Nyugat-Németor- szágba szállítjuk. Csehszlovákia és az NDK szeptember 20-a után és október elején kéri a karfiolt. A szedés zöme tehát erre az időszakra esik. Az idei ősznek érdekessége még, hogy megyénkből cecei zöldpaprikát exportálunk Nyu- gat-Németországba, naponta 2 vagont. Az őszi paprikaexport ritkán fordul elő. mert ősszel általában a paprika minősége nem felel meg. Most az őszi szedésű paprikára kedvező itt az időjárás. Zsámbokon, Ináreson, Ka- kucson olyan kései zöldpaprikát termesztettek, amely a legkényesebb külföldi igényt is kielégíti. Ez jó jövedelmet biztosít a termelőszövetkezeteknek és tovább növeli külföldön a magyar kertészet hírnevét. A MÉK vezetőinek tájékoztatója szerint, a megyében jó termés várható zellerből, sárgarépából, petrezselyemből és káposztából is. A káposztát egyes helyeken torzsarothadás veszélyezteti, ezért a szedésnél vigyázni kell. a káposztafejeket torzsával fölfelé fordítsák, hogy a napfény elpusztítsa az élősdieket. A felvásárlással egyidőben a megyében megkezdték az 1964. évi termésre a szerződések kötését is. A megyében a zöldségfélék vetésterülete nem változik. Továbbra is 13 425 hold kertészeti növényekre szer. ződik a MÉK, ezenkívül 9000 hold burgonyára és 1000 hold mákra. A növekvő igényt nem a holdak. hanem a termés egy holdra eső mennyiségének a növelésével akarják kielégíteni. Az idei tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy amíg a szerződés értelmében például paradicsomból 70 mázsás átlaggal számoltak, egyes helyeken a 200 mázsát is megtermelték holdanként a termelőszövetkezetek. Az idei tapasztalatok azt is tanulságul adják a termelő- szövetkezeteknek. hogy a MÉK-kel érdemes idejében, minden növényféleségre leszerződni, mert a szerződött árut a MÉK minden körülmények között fölvásárolja. G. S.
