Pest Megyei Hirlap, 1963. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-14 / 215. szám

"^SCitian 1963. SZEPTEMBER 14, SZOMBAT Barackoltás áprilisban 5 Az autóút ott visz el a háza mellett és ilyenkor, őszibarack érés idején kint ül az előkert- ben a pádon, máris piros és mosolygó, de még éretlen star- king almáktól roskadozó fák ágai alatt öreg Jung Rezső, a híres nagymarosi kertész. Ba­rackjait válogatja, csomagolja a ládába. Legalább tizenkettes nagyságú kesztyűt visel az olyan, akinek az ökle akkora, mint amilyen nagyok ezek a barackok. Régi ismerősünk az öreg, írtunk már róla Törhe­tetlen szerelmese a gyümölcs­fáknak. Legszívesebben csak róluk beszél. És milyen lelke­sen, mennyi kifejező erővel, még az arcán, a hangjában, sőt mozdulataiban is. Egy hosszú életen át annyi cseme­tét ültetett, gyümölcsadó fát felnevelt a maga kis kertjé­ben, meg másokéban, hogy ha­talmas erdő kitelne már azokból. 1 — Be-betérünk hozzá, ha arrafelé járunk. Minap is meg­álltunk a kerítése mellett — Mi újság, Jung bácsi? — Jaj, nagy újság van, néz­zék meg, látni kell azt, meg­mutatom — és bevezet a gyü­mölcsösébe. — Látják itt van ez, meg az is, meg ott amaz, ezeket a kis barackfákat ta­valy áprilisban oltottam. Egy-egy gallynyi levél nincs több egyiken sem, de a vasta- gocska tüskön látszik, hogy az alany már kinőtt a faiskolás­korból, öt-hat esztendős is meglehet Mégis az oltás nyo­ma még friss rajta. — Friss bizony. Hiszen eze­ket a vadmandulákat három éven át szabályszerűen au­gusztus végén szemeztem ered­Az öreg kertész keze simoga- tón mutatja az oltás helyét, a megfogamzott mandulafán ménytelenüL A szárazság miatt egyik sem hozott haj­tást. Sajnáltam eldobni őket, gondolkodtam, hogy mit te­gyek. Elszántam magam még egy utolsó kísérletre. Nem szo­kásos ugyan ilyen öreg alany­ra oltani és különösen nem Gyönyörködve rakosgatja a barackjait (Foto: Gábor Viktor) szokás tavasszal. De én meg­tettem. Februárban oltógallya­kat metszettem és levittem mély, agyagfalú pincémbe. Ott nem szárad ki a vessző. Aztán áprilisban felhoztam és beol­tottam ezeket a tuskókat, ösz- szesen tizennégy darabot. Há­rom hét múlva mind kihajtott. Bevallom, magam sem hit­tem volna a kísérletek sike­rében, de most már biztos, lesz rajtuk gyümölcs is. Ha majd két-három év múlva termőre fordulnak, megkíná­lom én még magukat ebből a barackból, csak jöjjenek el. Hát, ha élünk, okvetlen el­jövünk. Halálos gombamérgezés Horváth Imre, zalacsányi lakos gombát szedett, s ab­ból felesége a négytagú csa­ládnak, valamint a náluk vendégeskedő nagynéninek pörköltet főzött. Az elfo­gyasztott ételtől a Horváth- család rosszul lett, s vala- mennyiüket mérgezési tü­netekkel szállították be a zalaegerszegi kórházba. Itt a 11 esztendős Horváth Va­léria meghalt, az apa és a 9 éves Horváth Imre álla­pota válságos. A vizsgálat megállapítása szerint Horváth Imre gomba­gyűjtés során a gyilkos ga­lócát császárgombával té­vesztette össze, s ez okozta a család tragédiáját. Újabb általános iskolai diákotthonok kezdték meg működésüket A szakrendszerű oktatás to­vábbi szélesítése azokon. a helyeken ahonnan közlekdési nehézségek miatt a -felső- tagozatos általános iskolai tanulók nem tudnak bejárni a körzeti iskolába, a me­gyék általános iskolai diák­otthonokat, úgynevezett ta­nyai intemátusokat létesíte­nek, Ezek hálózata — fő­ként társadalmi kezdemé­nyezésre — elsősorban he­lyi erőforrások felhasználá­sával évről évre bővül. A fenntartásukhoz szük­séges anyagi feltételeket a Művelődésügyi Minisz- térum biztosítja. Az előző tanévben az ál­talános iskolai diákotthonok száma még csak 11 volt, s bennük 545 gyereket he­lyeztek el. A bentlakásos körzeti nevelőintézmények száma az idei oktatási év kezdetén újabb hattal gya- rapodott, s most már a 17 diákotthonban 920 tanuló la­kik, Minimális térítés elle­nében gondoskodnak étkez­tetésükről, s tanári segít-! séget is kapnak a másnapi felkészüléshez. Mindez lehe­tővé teszi, hogy a tanyai kis iskolákból kikerülő fiatalok városi társaikkal azonos eséllyel induljanak a kö­zépiskolába. Tárgyalnak az illetékesek­kel, hogy még az idei tanévben újabb általános isko­lai diákotthonok kezd­jék meg működésüket. A tervek szerint 1964—65- ben további fejlesztésre nyí­lik lehetőség, s így a kör­zeti iskolákhoz kapcsolódó diákotthonokban elhelyezhe­tő tanulók száma ismét ezer­re növekszik majd. A végső cél. hogy az általános isko­lai diákotthonok hálózatá­nak fokozatos szélesítésével valamennyi községben az ál­talános iskolák felső tago­zatán megvalósuljon a szak- rendszerű oktatás. Ehhez azonban változatlanul szük­séges a társadalom részé­ről eddig is megnyilvánult példamutató támogatás. (MTI) VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK A falvakban még a tüzelési idény kezdete előtt beváltják az utalványokat A falusi, a földművesszövet­kezeti tüzelőanyag-telepek is részt vesznek a SZOT tüzelő­anyag-utalvány akciójában. Ezek a telepek gondoskodnak a falvakban lakó ipari mun­kások, nyugdíjasok s egyéb, utalvánnyal rendelkezők tü­zelőjéről. Az utalványok szá­ma az elmúlt évihez mérten az idén annyira megnöveke­dett, hogy beváltásuk hosszabb időt vesz igénybe, s emiatt pa­naszok érkeznek az illetékes szervekhez. A SZÖVOSZ-ban ezzel kapcsolatban rámutat­tak, hogy a földművesszövet­kezeti tüzelőanyag-telepek már ez ideig több utalványt vál­tottak be, mint az elmúlt év­ben összesen. A szükséges mennyiségű szén rendelke­zésre áll, s bár bizonyos szál­lítási nehézségek jelentkez­nek, minden utalványtulajdo­nos, még az utalvány lejárta, tehát a tüzelési idény kezdete előtt hiánytalanul megkapja tüzelőjét. (MTI) A homokbánya titka Nemrég Cegléden az egyik homokbányában két csontvá­zat találtak. A fuvarosok la­pátja rendkívül mélyről hoz­ta felszínre a csontmaradvá­nyokat Nyomban megindult a találgatás, vajon régészeti le­letre bukkantak, vagy egy rej­télyes bűntény áldozataira. A hatósági vizsgálat dönti majd j el, a feltevések közül melyik a valós. Tizenegy brigád és a többiek A Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­lat szép eredményeket ért el az elmúlt években. Jó mun­kájukért nekik ítélték a bel­kereskedelmi miniszter és a KPVDSZ központi vezetősége dicsérő oklevelét, az MSZMP VIII. kongresszusa tiszteleté­re indított munkaverseny ki­magasló sikerei nyomán pedig a Pest megyei Pártbizottság kongresszusi oklevelét is el­hódították. A vállalat vezető­sége a párt-alapszervezettel és a szakszervezeti bizottság­gal közösen már az év elején részletes programot dolgozott ki és felhívással fordult _a dolgozókhoz: írásban tegyék meg éves versenyvállalásai­kat. A felhívás eredménye­ként 170 üzlet kollektívája dolgozta ki éves vállalásait. A versenyt rendszeresen értéke­lik, eddig már 11 brigád nyer­te el a szocialista címet, egy pedig most küzd a megtisz­telő címért. Szerződést kötöt­tek a ceglédi vállalat vezetői a megye területén működő két testvérvállalattal is. Ezenkívül kétoldalú megállapodás alap­ján szállít az üzletekbe a me­gyei FÜSZÉRT. Ami az idei eredményeket illeti, az első félévi áruforgalmi tervet 6 tized százalékkal túlteljesítet­ték. Bíznak abban, hogy az ed­digi sikereket tovább fokoz­hatják és az évet minden szempontból eredményesen fejezik be. MQN3R0TO?£gg Nem szóit a csengő Az iskolákat általában min­denütt időre rendbehozták. Azért írtuk, hogy csak álta­lában, mert kivétel, sajnos, akad. Ilyen például Mono-1 ron az Ady Endre úti Ál­talános Iskola. Bejárati ka­puja még hiányzik, tantermei­ben szorgalmas munka fo­lyik, ám nem tanítás, hanem építkezés. Ragasztják a mű­anyagpadlót, meszelik a fala­kat. Mindezt annak ellenére teszik, hogy a monori újság még nyáron kifejezte kételyeit a felújítás időbeni befeje­zése iránt. A lap gyanúját senki nem cáfolta meg. Saj­nos, az építőipar igazolta, hogy a nyári kétely nem volt alaptalan. Most már csak az a kérdés, mikor szólal­hatnak meg ebben a monori iskolában az első tanítási nap órakezdéseit jelző csengők?! Jól fizetett a málna Az úri Béke Tsz-ben esz­tendőkkel ezelőtt málnát te­lepítettek. A málna iránt nagy bizalommal voltak a szövetkezet tagjai. Az idén sikerült is igazolni reményei­ket. A négy és fél hold málna 30 mázsa helyett 70 mázsa termést adott. Tervüket így 50 ezer forinttal túlszárnyal­ták. ■Sí­Több lesz a szőlő, gyümölcs Ez év tavaszán — és már az elmúlt év őszén — nagyará­nyú telepítések folytak a nagykőrösi termelőszövetkeze­tekben. Sikerült 207 hold szőlőt és 179 hold gyümöl­csöst telepíteni. A közös gazdaságok vezetői jól tud­ják, mennyire fontos, hogy a futóhomokot szőlővel, gyü­mölccsel „megfogják”. Ezért aztán szívesein hoznak áldo­zatokat is. Most ősszel újabb feladatok állnak előttük. A talajegyengetés, a trágyázás, valamint a talajforgatás már 305 hóidon megtörtént A tervek szerint szeptember má­sodik felében a Hunyadi Ter­melőszövetkezet területén megkezdik a munkát a Karca­gi Talajjavító Vállalat nagy teljesítményű gépei. A vá­ros határában az ősszel újabb 353 hold szőlőt és 40 hold gyümölcsöst telepítenek. Tavasszal — ez már a jövő évi feladatot jelenti — újabb 200 hold szőlővel és 128 hold gyü­mölcsössel gyarapodik Nagy­körös. RENDŐRSÉGI KRÓNIKA Megfogták a másik betörőt is. Mint annak idején jelentet­tük, szeptember első napjaiban Felsőgödön a rendőr éppen tetten érte Hromoda József 24 éves vácrátóti segédmunkást, amikor az egyik élelmiszer- boltból lopott árukkal tovább akart állni. Most a héten egyik este a nagytarcsai termelőszö­vetkezet egyik kazlának tete­jén elcsípték bűntársát. Nagy­váradi Pál 20 éves fiatalem­bert is. Szintén letartóztatták. Tizenöt baromfit loptak el Piliscsabán az egyik éjszaka Hammerszkyéktól. A nyomo­zás folyik. Gyermekkerékpárt lopott is­meretlen tolvaj Pilisvörösvá- rott Leányváriéktól. A tettest keresik. üzemi tolvajt lepleztek le az Ecseri úti piacon. Herbert Márton 40 éves solymári gyári munkás a Pest megyei Mű- anyagipari Vállalat telepéről 20 kerékpárgumit és más érté­kes holmit tulajdonított, el. Az Ecseri úti piacon akarta elad­ni, amikor fülönfogták. Bűn­vádi eljárás indul ellene. öngyilkosság. Kiskunlachá- zán szerda este felakasztotta magát és meghalt János Lász- lóné. született Kovács Margit. Boncolását elrendelték. — Nagy forgalmat bonyo­lít le ezekben a hetekben az abonyi vasútállomás. Amíg korábban naponta át­lagosan 15 vagont raktak itt meg különböző mező- gazdasági termékkel, addig ezekben a napokban 40—45 vagont is megtöltenek cu­korrépával, gabonával, zöld­ségfélével. Az éjjeliőr nem vigyázott Az Alagi Állami Gazdaság sződi baromfitelepén ismeret­len tolvaj már hosszabb ideje rendszeresen dézsmálta a to­jásokat. Az éjjeliőrt hiába fi­gyelmeztették. hogy nyissa ki jobban a szemét, mit sem használt. Mint az alábbiakból mindjárt megtudjuk, nem is használhatott. Kedden ugyanis a rendőr­ség tetten érte éppen az éjjeli­őrt, hogy lopja a tojást. Egy­szerre 102 tojást vitt, azaz vitt volna ki a telepről, ha — le nem leplezik! A megfelelő bizonyítékok felkutatása után Erdélyi And­rás 38 éves éjjeliőrt letartóz­tatták. A nyomozás azóta ki­derítette, hogy vagy másfél­ezer tojással károsította meg a társadalmi tulajdont, ame­lyeket — családi kasszára — a felesége árusított a váci és a budapesti piacokon. Július óta lopkodta a tojásokat jó­formán egyfolytában, mégpe­dig olyan módon, hogy né­hány baromfigondozónővel megbeszélte: esténként min­dig hagyjanak a tyúkok alatt néhány tojást. A tojástolvaj bűnszövetke­zet ügyében a nyomozás fo­lyik tovább. Szomorú fellelek o visegr fellegvár körül Dr. Balassa Gyula minisz­terhelyettes, az Országos Er­dészeti Főigazgatóság vezetője a közelmúltban ünnepélyesen adta át a nagyközönségnek azt a csaknem hat kilométer hosszú és 11 méter széles új autóutat, amely a visegrádi fellegvárhoz vezet és amely az Országos Erdészeti Főigaz­gatóság, a Dunakanyar Inté­ző Bizottság és a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal áldo­zatos összefogásának eredmé­nyeként épült meg. Az autós kirándulók számára eddig I megközelíthetetlen volt ez a \ becses műemlék, a Dunaka­nyar egyik legromantikusabb ! érdekessége. A meredek, szik­lás hegyoldalon a gyalogos tu­risták is csak nagy fáradság­gal érhettek föl a csúcsra, ahonnan viszont talán a leg­szebb kilátás nyílik a Dunaka­nyarra. A kényelmes út ezért olyan értékes a kirándulók számára, bár egyelőre csak személyautók használhatják, a nehezebb autóbuszok előtt csak a jövő nyáron nyitják meg, addig elkészül a végle­ges burkolat is. Népszerűségét mutatja, hogy például meg­nyitása óta vasárnaponként hét-nyolcszáz személyautó su­han föl rajta a fellegvárig. Itt azonban, az omladozó várfalak világában némi csa­lódás éri a kirándulóidat, amint az abból a levélből is kiderül, amelyet az egyik visegrádi kirándulótól kapott a minap a Pest megyei Hírlap. „Végtelen örömmel értesül­tem magam is — mondja a többi között^ a levél — az olyan régóta sürgetett út meg­nyitásáról és boldog voltam, amikor kocsimmal először kapaszkodhattam föl a felleg­várhoz. Voltak útitársaim is, egy külföldi házaspár, akikkel hosszú órákat töltöttem el elő­zőleg odalent. Mátyás király palotájának föltárt romjai kö­zött és a múzeumban. Nagyon érdekelte őket a maga nemé­ben szinte páratlan történelmi emlék minden részlete, meg­vásárolták az összes kapható tájékoztatókat, levelezőlapo­kat, a turistabotokra erősít­hető emblémákat, a visegrádi fityegőket, majd fölcsigázott kíváncsisággal ültek autóm­ba, hogy megtekintsék a fel­legvárat. Odalent a nagy lel­kesedés közben alaposan meg­éheztek és a nagy hőségben megszomjaztak, s velem együtt arra számítottak, hogy majd fönt pótolják a mulasz­tottakat. Első csalódásunk az volt, hogy a fellegvárban nyo­mát sem találtuk a vendéglá­tóiparnak. Szomjasan és éhe­sen jártuk be a romokat és gyönyörködni sem tudtunk kellőképpen a kilátás szépsé­geiben. A másik csalódást az okoz­ta, hogy senkit sem találtunk, aki a fellegvárral kapcsolatos tudnivalókat közölte volna, aki felvilágosítást adott vol­na a romok történelmi múlt­járól. De a helyszínen még tájékoztató nyomtatványokat sem lehetett kapni. A visegrá­di immár könnyen megköze­líthető fellegvár Dunakanya­runk egyik legszebb és legér­dekesebb idegenforgalmi att­rakciója. Azt hiszem, helyén­való lenne, ha az arra illeté­kesek sürgősen gondoskodná­nak hiányainak pótlásáról. Bizonyos vagyok benne, hogy egy megfelelő és a környezet­hez méltó módon megépített vendéglátóipari egység hatal­mas üzleti haszonnal tölthet­né be itt közérdekű hivatását, de helyénvaló lenne, ha az idegenforgalmi szervek gon­doskodnának a kirándulók ér­deklődésének kielégítéséről is.” Visegrádon azt mondják, hogy minden bajnak a felleg­vár tulajdonképpeni gazdát­lansága az oka. A vár romjai ugyanis az erdészet területén fekszenek, az erdészetnek vi­szont nem hivatása, hogy be­rendezkedjék az idegenforga­lomra. Az Idegenforgalmi Hivatal feladata lenne, hogy kezelésébe vegye a fellegvárat, a vendéglátóiparé pedig, hogy ellássa a szükséges kellékek­kel. hogy gondoskodjék a tu­risták étel- és italigényeinek kielégítéséről, mégpedig kor­szerű és kulturált körülmé­nyek között. A fellegvárba vezető pom­pás út megnyitása időszerűvé tette az omladozó várfalak ál­lagának biztosítását is, ami már a Műemléki Felügyelőség feladatai közé tartozik. Tarta­ni lehet ugyanis attól, hogy a tömeges látogatás meggyorsít­ja a romok pusztulását, tehát mindenképpen szükség lenne az értékes műemlék megfele­lő védelmére. Remélhető, hogy az arra illetékesek fölfigyel­nek ezekre a kérdésekre és idejekorán megteszik a szük­séges intézkedéseket. M. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom