Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-27 / 199. szám

VB vr hegyei 1963. AUGUSZTUS 21, KEDD Saigon ostromlott város képét mutatja Palotaforradalom a kulisszák mögött ? Hírügynökségi jelentések egyöntetűen arról számolnak be, hogy a dél-vietnami fő­város — jóllehet a vasár­napi tüntetések nem ismét­lődtek meg — hétfőn is ostromlott város képét mu­tatta. Az utcákon állig fel­fegyverzett katonai jár­őrök cirkálnak és a biz­tonsági erők egész város­negyedeket zártak le, helyenként több mint két méter magas drót­akadállyal. Miután vasárnap legkeve­sebb kétezer diákot letar­tóztattak, az egyetemi épü­leteket most megszállta a katonaság. Saigonban zárva tartanak az összes iskolák és a római katolikus templomok­ban is csak reggel hét és tíz óra között szabad isten­tiszteleteket tartani. Bár az éjszakai kijárási tilalmat egy órával megrö­vidítették, Saigon körzeté­nek katonai kormányzója újabb rádiófelhívásban adott parancsot a biztonsági erők­nek arra, hogy habozás nél­kül tüzeljenek minden tün­tetés vagy gyűlés résztve­vőire. A hatóságok vizsgálatot in­dítottak valamennyi kor­mánytisztviselő „hűségének” megállapítására, azzal a cél­lal, hogy; a buddhistákkal rokonszenvezőket eltávolít­sák az államapparátusból. Meg nem erősített hírek szerint hétfőn letartóztat­ták Vu Van Mau külügymi­nisztert, aki — mint is­meretes — a terrorintézke­dések elleni tiltakozásul a múlt héten lemondott, de akinek lemondását Diem el­nök nem fogadta el. Küszö­bönállónak tartják továbbá a közoktatásügyi és a belügy­miniszter lemondását is. A UPI amerikai hírügynök­ség tudósítójának értesülé­sei szerint a dél-vietnami had­sereg tisztikarában elégedet­lenség tapasztalható amiatt, hegy a buddhisták elleni ter­rorakciókat állítólag a hadse­reg vezetőinek megkérdezé­se nélkül rendelték el és a pagodák elleni támadások a reguláris hadsereg egyenru­hájába öltöztetett titkosrend­őrök hajtották végre. Ugyancsak a ,UPI tudósí­tója szerint számos jel mutat arra, hogy Ngo Dinh Diem ma már csak névleges el­nök. Úgy tudják, hogy egy ku­lisszák mögötti palotaforra­dalom az elnök fivérét, Ngo Dinh Nhut juttatta a tényle­ges hatalom birtokába. Min­denesetre 'kétségtelen, azonban, hogy Diem együttműködik „erős kezű” fivérével. Ezeket az értesüléseket lát­szik megerősíteni az a DPA- jelantés, amely szerint hét­főn Saigon egyes középüle­teiben Diem elnök képét Nhu képeivel cserélték fel. A fővárosban hírek terjedtek el.. közvetlen küszöbönálló hata­lomátvételről. Közben Cabot Lodge, az Egyesült Államok újonnan kinevezett saigoni nagyköve­te, aki hétfő délelőtt átadta megbízólevelét és Kennedy elnök személyes üzenetét Diemnek, a délutáni órákban ismét találkozott a dél-vietna­mi elnökkel. A leopoldville-i helyzet A Kongói Szabad Szak- szervezetek Szövetségének ve­zetősége lemondta az állami alkalmazottak augusztus 26- ra kitűzött általános sztrájk­ját, amely fizetésemelésért és a munkaviszonyok megja­vításáért indult volna. Az Adoula-kormány hozzá­járult, hogy felülvizsgálja az állami alkalmazottakról szóló tételt, amely szerint átagosan 12 százalékkal emelik a fizeté­seket, míg a létfenntartási költségek múlt év novembe­re óta 50 százalékkal emel­kedtek. A szakszervezetek 40 százalékos fizetésemelést kö­vetelnek. Washington támogatásával London kész helyzet elé állítja az Íszak-Borneóba indult ENSZ-biiottságot A diktátor humora Paraguay ura es paran­csoló,ja, Alfredo Slrossner tábornok elnök-kormány fő­hadseregfőparancsnok aligha­nem a világ legjobb humorú diktátora. Miután ugyanis 21 ágyúlövés mellett harmadszor is elfoglalta az elnöki szé­ket, amelyet kereken kilenc esztendeje egy katonai ál­lamcsínnyel kaparintott meg először magának, ünnepi szó­noklatot intézett parlamentjé­nek ellenzékéhez, mondván, hogy: — örömmel üdvözlöm az ellenzék képviselőit, akik oly sok éven át makacsul és értelmetlenül távol tartották magukat a parlamenttől. Az ellenzéki képviselőknek egy arcizma sem rándult, pe­dig nevetségesebb beszédet aligha hallottak még éle­tükben. Mert, ha valaki „ma­kacsul és értelmetlenül’* tá­vol tartotta őket a törvény- hozástól — az maga a diktátor volt, aki pártjaikat egytől- egyig illegalitásba kényszerí­tette. A képviselők azonban nem nevettek. Féltek, hogy talán a diktátornak még sincs olyan jó humorérzéke, mint a sza­vaiból gondollhatták volna. S akkor, alig, hogy beengedte őket a parlamentbe, már szedhetik is a sátorfájukat... (sp) HOGYAN VISELKEDJÜNK? Miss Vanderbilt, a multi- milliárdos amerikai társaság­beli hölgy tankönyvet írt ar­ról: Hogyan viselkedjünk? Bár a könyv ára 5 és fél dol­lár, hamarosan közel kétmil­lió példány kelt el belőle. Az emberek kíváncsian ol­vasták, miképpen viselked­nek egymás között a multimil­liárdosok. Nos, e kötet 138. oldalán példáid a következő olvasható: „Amikor távozol a WC-böl, ne feledd kinyitni az ablakot, vagy a szellőztető nyílást”. A könyv hemzseg a hasonló színvonalú jó taná­csoktól. Arról azonban egy szó sincs benne, miként vi­selkedjék a munkanélküli, amikor már az üdvhadsereg konyháján sem kap eledelt. Kárpótlásul, könnyen lehet­séges, megkapja majd Miss Vanderbilt könyvét... (si) Tenyérrel nem lehet elfedni a napot Szovjetellenes kampány a kínai sajtóban lyosítja a Szovjetunió ered­ményeit és bizalmatlanságot ébresszen az egész szovjet nép iránt, a szennyes szovjet­ellenes hadjáratban a régi mondás szerint cselekszik: „Ha akarod, az ördögöt is be­csaphatod.’1 Az életben azon­ban ez nem így van. Tenyér­rel nem lehet elfedni a Napot Soha senki előtt nem lehet el­titkolni a kommunizmust építő Szovjetunió nagy győzelmeit Miért fél Bonn a katonai ellenőrző állomások létesítésétől A Die Andere Zeitung ve­zércikkében azzal foglalkozik, hogy Bonn lázas tevékenysé­vegeladas és akkor a nyakukon marad az egész készlet. Hadd fogyjon, nem igaz? És ha éppen­séggel az aláírás után jött rájuk a robbanthatnék, hát talán visszatartsák? Ki tudja, milyen baj származna be­lőle. Még az is elő­fordulhatna, hogy a szenátus ókvetetlen- kedik és nem megy bele a nemzetközi megállapodásba. Meg kell nyugtatni a kardosabb szenáto­rokat, hogy még nem veszett el a hon, van még mit a tejbe robbantani, s a hadi­anyaggyárosok se ve­szítsék el a kedvű­ket, mert bizony már sírva töröl get­ték a részvényei­ket. Ejnye, gyere­kek, nem szabad őket igy megijesz­teni. Meghát a ka­tonáknak se tetszik a dolog, csúnya szavakat mondanak a kormányra az egyezmény miatt és szégyenükben a föld alá bújnak robban­tani. Ezek az an­golok meg azt a nyomorult kis föld alatti robbantást is sajnálják tőlük. Biz­tosan az irigység beszél belőlük. Meg aztán be kell lát­niuk:, ha Amerika most varrta egy-ket hónapot a föld alat­ti kísérletekkel, még azt hinné a világ, hogy leszoktak ró­luk. Diem, meg Csang Kai-sek, meg a többiek a kétség- beesés szélére sod­ródnának és onnan már csak egy lökés kellene nekik, me­hetnének nótafának. De más sem tet­szik az angoloknak. Rusk amerikai kül­ügyminiszter nem akarja csökkenteni a Nyugat-N émetor- szágban dolcevitázó amerikai katonák számát. Ezen aztán igazán nem akad­nék fenn az ango­lok helyében. Hát hol tartsa a kato­náit Amerika? Ta­lán bizony Ameri­kában? Ugyan, ké­rem. Az emberek szeretnek világot lát­ni, megismerni más országokat — ép­pen az amerikai ka­tonáktól sajnálja ezt a passziót az angol sajtó? Hiszen olyan jól berendezkedtek már ott, ismerik őket minden bár­ban, gyámhatóság­nál meg a közleke­désrendészeten. Má­sodik otthonuk lett Nyugat-Németor- szág, s a kancel­lár is szívébe zárta őket, soha ilyen jó get fejt ki a meglepetésszerű támadások megelőzése érdeké­ben felállítandó katonai ellen­őrző állomások terve ellen. hamburgi hetilap többi kö­zött ezeket írja: „Miért ez az izgalom? Ha igaz az, hogy a NATO, mint már oly sokszor bizonygatták, csak védelmi célokat szolgál, akkor miért tennék kérdé­sessé létét a meglepetésszerű támadások megelőzése és a megnemtámadási egyezmé­nyek? Ha az NSZK, mint oly sokszor állították, csak a ke- ^ lett támadástól való félelem 4 miatt szánta rá magát a fegy- j vétkezésre, — akkor mi kifo- ^ gás lehet az ellen, hogy Né- metország mindkét részében $ ellenőrző állomásokat létesit- % senek a támadások megakadá- $ lyozására? Akkor miért oko- % zott riadalmat Bonnban Lord $ Home angol külügyminiszter- % nek egy rádióinterjúban tett £ kijelentése, hogy a legköze- £ lebbi enyhülési lépések során f csökkenteni fogják a német í területen állomásozó külföldi ^ csapatok számát?" | „Az igazság az — folytatta £ a Die Andere Zeitung —, hogy % nem a Kelet támadásától fél- f nek, hanem attól, hogy ke- í resztülhúzzák majd a Kelet \ ellen irányuló támadási terve- két. Az igazság az, hogy fél­nefc az igazságtól, amely ösz- szezúZná a Kelet fenyegető tá­madásáról szóló propaganda állításokat.” A Süddeutsche Zeitung kommentárjában hangsúlyoz^ za: egyáltalán nem nevezhető bölcsnek az a bonni kormány- politika, amelyben az „újra­egyesítésnek a jelenlegi hatal­mi viszonyok közepette szem- melláthatóan teljesíthetetlen követelése párosul a tények el nem ismerésének óhajával. Politikusaink előtt pártkülönb­ség nélkül az a feladat áll — folytatja a lap —, hogy keres­senek olyan utakat, amelyek kivezethetnek bennünket a zsákutcából. Ehhez azonban arra van szükség, hogy konst­ruktív elemeket fűzzenek az eddigi német politikához, olyan elemeket, amelyek biz­tonságunk veszélyeztetése nél­kül alkalmazkodnak a világ­hatalmak enyhülési politikájá­hoz'’. A Stuttgarter Zeitung hang­súlyozza, hogy a kelet-nyugati konfliktus enyhítésére irá­nyuló kísérletek ismét lelep­lezték a bonni bel- és külpo­litika gyenge pontjait, „Az ez­zel kapcsolatos zavarok, ame­lyek már az enyhülés első me­netében is napvilágra kerül­tek, a küszöbön álló második menetben még inkább növeked­ni fognak" — folytatja a lap. kommunizmus elleni védeke­zés céljából. Ö meghalt, de a nemzeti szocializmus újra él” — szólt a másik felirat. A pla­kátokat az Angol Nemzeti Szocialista Mozgalom adta ki, amelyet a volt SS-tagok nyu­gat-németországi és nyugat­berlini szervezete, továbbá más fasiszta egyesületek pénzelnek. A Nyugat-Berlin angol öve­zetében levő zsinagóga falain vasárnapra virradóra éjjel Hitler képével és antiszemita feliratokkal ellátott plakátok jelentek meg. „A zsidó hazug­ságterjesztő gépezet ellenére Hitlernek igaza volt” — ez a szöveg olvasható az egyik pla­káton. „Hitler is új Európát akart a faj megjavítása és a1 Antiszemita plakátok Nyugat-Berlinben dölguík nem volt, s ha keletről nem fe­nyegetné őket a bé­ke, semmi gondjuk nem volna. De így kénytelenek ott strá- zsálni és szórni cse­kélyke pénzüket a gazdasági csodába. Bombaüzlet ez ké­rem. Persze, nem az angoloknak, akik sokallják saját ka­tonáik költségeit és szeretnék őket Al- bionban látni. Arra meg nem is me­rünk gondolni, hogy — leszerelni. Nem, hát erről éppen nincs szó, de... Na jó, odáig még el­mehetünk, hogy eb­ben megértsük az angolokat, de miért bántják Rusk urat? Mit akarnak tőle ? Hogy máról hol­napra visszarendel­je az amerikai had­sereg néhány dan­dárját Nyugat-N é­metországból? Mi lesz akkor Krup- pék szabadságával? \ Ugye, nem olyan \ egyszerű kérdés. És miért menje- \ nek haza az ameri- \ kai katonák? Hogy! esetleg leszereljék i őket és több em- ( bér legyen munka í nélkül? Vagy netán \ a tüntetők közé ke- J veredjenek? Jobban meg kell érteni Amerika hely-£ zetét, kedves angol J kollégák. Martby Barna í NEM ÉRTEM AZ ANGOLOKAT ’/ XXVV>^VVVVVVVXVVVVVXVWVVVVVVVV az angolokat gént- ^ zí lemaneknek is- £ merem, akik köve- % tik barátjukat jó- £ ban-rosszban, s in- £ kább nem szólnak £ egy szót sem, de | nem kiáltják oda a 4 hibáit ország-világ- 4 nak. De most olyan 4 dolgok történtek, $ hogy megáll az em- % bér esze és nehéz ^ újra megindítani. % Mégis mi történt? % Az atomcsendegyez- $ mény aláírása után $ Amerika gyorsan $ végrehajtott két föld % alatti robbantást, $ mire a Daily He- $ raid és a Gwar- % dián egyszerre tü- % zet fúj, hogy igy % meg úgy, mégse kel- £ lett volna az eny- % hülés kezdetén £ mindjárt robbanta- £ ni. Teljesen érthet f tetten az angolok t álláspontja, nélkülö- zi a belátás leg- Í parányibb elemeit is. % Először is azért % érthetetlen, mert hol $ robbantson Ameri- $ ka, ha nem a föld $ alatt? A levegőben? $ Tilos! A világűr- $ ben? Tilos. Hol nem $ tilos? A föld alatt. $ Sietni kell, ez is ter- mészetes, máskülön- % ben honnan tudja % meg a világ, hogy % a föld alatti robban- £ tásokra nem vonat- % kozik az egyez- £ mény. Ki kell hasz- ^ nálni minden per- ' cet, hátha jön a A Pravda pekingi tudósítá­sában írja: „A kínai sajtó sohasem for­dított annyi energiát a kapita­lista társadalom bűneinek bí­rálatára, mint amennyit most fordít a Szovjetunió rágalma­zására .. A kínai lapok hosszú hetek óta traktálják olvasóikat azok­nak a bíráló anyagoknak a ^kivonataival”, amelyek kü­lönböző időszakokban jelen­tek meg a szovjet sajtóban. Egyre fokozódó kampánnyá vált ez már. A kínai sajtó különös buz­galommal kapkod azok után a bíráló'anyagok után, amelye­ket rendszeresen közöl a szov­jet sajtó néhány szovhozban, kolhozban és a kereskedelem­ben mutatkozó egyes hiányos­ságokról. A pekingi szerkesztőknek arra kellenek ezek az anya­gok, hogy ezek segítségé­vel támasszák alá a Pe- kingben levont új „elmé­leti” következtetéseket arra vonatkozóan, hogy a Szovjetunióban továbbra is éles osztályharc folyik. A la­pok egy kupacba ráncigálják a spekulánsokat, naplopókat, harácsolákat és osztályt ké­peznek belőlük. A buzgó kí­nai újságírók tolla alatt így nőnek társadalmi jelenséggé egyes különálló tények. A Renmin Ribao a minap is egy teljes oldalt közölt a szov­jet lapokban megjelent kriti­kai anyagokból —• hangzik a tudósítás. — Még „A harácso­ló keze” című glosszát is kö­zölte, amely múlt év márciu­sában jelent meg a Pravdá­ban. Micsoda bőkezűség! A szovjet emberek munkagyőzel­mei, amelyekről elragadtatás­sal beszél az egész világ, már régóta nem kapnak helyet a kínai sajtóban, de a visszaélé­sektől nem sajnálják a hasá­bokat. Mint a cikk írója megjegy­zi, egyes lapok még annak a spekulánsnak a fényképét is közölték, akiről írt az Izvesz­tyija, de a világ első űrhajós­nőjéről, Valentyina Tycreskováról egyetlen fénykép sem je­lent meg a kínai újságok­ban. A kínai sajtó, hogy elhomá­Köves Tibor, az MTI tu­dósítója jelenti: Angol diplomáciai források szerint Duncan Sandys brit nemzetközösségi és gyarmat­ügyi miniszter Kuala Lum­purban megállapodott a Ma­laysia Államszövetség leen­dő tagállamainak vezetőivel az államszövetség kikiáltásá­nak pontos időpontjában. Er­re előreláthatólag szeptember 15-én vagy 16-án kerül sor. Minthogy a brit gyarmatügyi közigazgatás alatt álló Észaik- Bomeóbsn és Sarawakban az ENSZ ténymegállapító bizott­ság csupán hétfőn, augusztus 26-án kezdhette meg mun­káját, a Kaula Lumpur-i bizal­mas megállapodás eleve kész helyzet elé állítja az ENSZ-bizottságot és a szomszédos ázsiai orszá­gok megfigyelőit. Angol kormánykörökben nem is titkolják: tekintet nélkül az ENSZ-vizsgálat esetleges megállapításaira, el vannak szánva az államszövetség gyors megalakítására, amelyet vál­tozatlanul szoros gazdasági, politikai és katonai szálak fűznek majd Nagy-Britanniá. hoz. Jól tájékozott diplomáciai körökben úgy tudják, hogy Sandys biztosította Tunku Rahman malájföldi minisz­terelnököt: London elnyerte az Egyesült Államok, Auszt­rália és Uj-Zéland előzetes jóváhagyását az Indonéziával szemben folytatandó „ke­mény kezű” politikához. Mint ismeretes, Indonézia — a Fülöp-szigetek óvatos tá­mogatásával — ellenzi, hogy a tőszomszédságában levő brit gyarmati területeket, Észak- Bomeót és Sara.wakot, az ott levő lakosság akarata el­lenére beolvasszák az angol térvek szerint és védnökség­gel létrehozandó államszö­vetségbe. Tunku Rahman ko­rábban London, ellenére hoz­zájárult, hogy az ENSZ tény­megállapító bizottsága győ­ződjék meg róla, vajon az angol gyarmatok népe való­ban kívánja-e a csatlakozást. Az angol kormány Rahman hozzájárulása után kénytelen í volt „jó képet vágni a flossz játékhoz”, de most megkí­sérli meghiúsítani, vagy leg­alábbis merő formalitásokra korlátozni az ENSZ-vizsgála- tot. Angol kormánykörökben elé­gedetten vették tudomásul, hogy Indonézia végül is el­fogadta: mindössze négy megfigyelővel képviseltesse magát a vizsgálatban. A Kairóban megjelenő Roze el Jusszef hetilap Aref iraki elnök kairói látogatásával fog­lalkozik. Kairói diplomáciai körök véleménye az, hogy a látoga­tás új lehetőséget nyithatott Irak, Szíria és Egyiptom unió­ja felé, jóllehet a tárgyalások során számos nehézséggel kel­lett szembenézni és döntő ered­mények nem is születtek — ál­lapítja meg a lap. Ugyanakkor nem hivatalos források leszö­gezik: Aref kairói látogatása utolsó kísérlet volt arra. hogy a Baath-párt létjogosultságát Kairóval elismertesse. „Ügy látszik azonban, hogy Kairó hitet tett ugyan uz arab egy­ség mellett, de nem hajlandó együttműködni azokkal, akik arabok üldözéséért, vérének ontásáért és a terroruralomért felelősek’* — idézi a kairói lap nem hivatalos körök vé­leményét. Az AEF bejrúti politikai kö­rökre hivatkozva azt jelenti, hogy Aref kairói tárgyalásai során végleg meghiúsultak a három arab ország államszö­vetségével kapcsolatos remé­nyek és Nasszer elnök meg­maradt amellett az elhatáro­zása mellett, hogy felmondja az április 17-én Egyiptom, Irak és Szíria uniójáról kö­tött egyezményt. Aref kairói látogatásának visszhangja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom