Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-25 / 198. szám

HECYKI 1963. AUGUSZTUS 25, VASÁRNAP Hruscsov látogatása Splitben (Folytatás az 1. oldalról) dasági kapcsolatok igen jó eredményekkel járnak. Már most is láthatók azoknak a vállalkozásoknak a nagy előnyei, amelyeket a szocialis­ta országok kollektív alapo­kon hoznak majd létre. Így például a Dunán, Magyaror­szág és Csehszlovákia, Romá­nia és Jugoszlávia, Románia és Bulgária építenek majd kö­zösen vízi erőműveket. A Szov­jetunió egész sor szocialista országgal alakítja ki az együtt­működést a foszfor, a kálium tartalmú műtrágyák és más vegyipari termékek gyártásá­ban. Mindez természetesen csak kis töredéke annak, amit tervezünk. — Jóleső érzéssel vesszük tudomásul — mondotta Hruscsov —, hogy a JSZSZK is kifejezte készségét, hogy részt vesz ebben a szocialista munkamegosztásban, amely most alakul ki a szocialista országok között. Ez lehető­séget ad arra, hogy Jugoszlá­via jelentősen kibővítse kül­kereskedelmét a szocialista országokkal. Hruscsov példaként említet­te a spliti hajógyárat. — Mi nagyra értékeljük azokat a kitűnő tankhajókat, amelye­ket önök a Szovjetunió szá­mára építenek, és érdekünk fűződik ahhoz, hogy bővítsék a Szovjetuniónak szükséges hajók gyártását —, mondotta Hruscsov. — Úgy gondoljuk, hogy ez előnyös a Szovjetuniónak, amely számára szükséges ha­jókat kap, s előnyös Jugoszlá­viának is, amely termékei szá­mára szilárd felvevőpiachoz jut. Ezen felül, szakértőink véleménye szerint a jugoszláv hajó­gyárak nemcsak egyes megrendeléseket teljesít­hetnének a Szovjetunió számára, hanem szakosít­hatnák magukat bizonyos hajótípusok gyártására, ami kétségtelenül lehetővé te­szi a termelés előnyösebb megszervezését. Úgy gondol­juk, hogy az országaink kö­zötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésében ez jelentős lépés lenne. — A szocializmus, amelynek építése az emberiség egyhar- mada számára közvetlen gya­korlattá vált, a béke legszi­lárdabb bástyája — mondotta Hruscsov. A szocializmus győ­zelmes térhódításának törté­nete egyúttal az imperialista agresszió, a fegyverkezési ver­seny ellen, az atomfegyver megtiltásáért vívott önfeláldo­zó harc története is. Mi, kom­munisták büszkén mondhat­juk, hogy a széles tömegeket legközvetlenebbül érintő kér­désben, a háború és a béke kérdé­sében különösen szembe­tűnő és meggyőző a szo­cializmus fölénye a kapi­talizmussal szemben. A békéért vívott harcban a szocializmus országai nincse­nek egyedül. Velük van az egész világ munkásosztálya, velük vannak a világ dolgozói, a gyarmati iiga alól felszaba­dult országok népei, a világ összes békeszerető erői. Az a tény, hogy az emberiség ma békében él. a legfőbb és leg­szembetűnőbb bizonyítéka an­nak, hogy a kommunisták vezetésé­vel a népek eredménye­sen harcolnak a békéért. A szocialista országok béke­politikájának kétségbevonha­tatlan sikere a légköri, világ­űrbeli és víz alatti atomfegy­ver-kísérletek megtiltásáról szóló szerződés aláírása. Természetesen ez a szerző­dés önmagában még nem je­lent komoly lépést a leszere­lés útján. Ezzel tisztában kell lennie a világ minden népé­nek. nem szabad csökkentenie erőfeszítéseit a leszerelésért vívott harcban. Ez a harc még mindig az emberiség egyik legidőszerűbb és legfontosabb feladata. A nukleárisfegyver-kísérle- tek részleges megtiltásáról szó­ló szerződés aláírása mégis nagy jelentőségű. Megmutat­ja, hogy korunkban a külön­böző társadalmi rendszerű ál­lamok békés együttélésének viszonyai között el lelhet érni a kiélezett nemzetközi problé­mák békés rendezését is. Jól­lehet a moszkvai szerződés csu­pán első lépés a nemzet­közi feszültség enyhítése felé, mégis ez a lépés re­ményt kelt az emberek szí­vében, további harcra lel­kesíti őket, hogy tartóssá tegyék a békét a földön. — Megelégedéssel állapítjuk meg — jelentette ki Hruscsov —, hogy a nemzetközi problé­mák feltétlen többségének megítélésében találkozik egy­mással a Szovjetunió és Ju­goszlávia álláspontja. Ez ért­hető is, hiszen népeink közös céljai a szocialista és a kommunista építésben megha­tározzák a Szovjetunió, a JSZSZK és a többi szocialista ország külpolitikájának közös voltát. A Szovjetunió és Jugoszlá­via nézeteinek és cselekede­teinek egysége a nemzetközi küzdőtéren, a világpolitika lé­nyeges tényezője. Ez az egy­ség elősegíti a békés együtt­élés elveinek érvényesülését minden ország kapcsolatában. Népeink rendkívül fontos fel­adata tehát, hogy harcoljanak a kapcsolatok megszilárdítá­sáért és az együttműködés fej­lesztéséért a béke és a szocia­lizmus diadala jegyében. Beszéde befejezéséül Hrus­csov éltette Jugoszlávia és a Szovjetunió népeinek testvéri barátságát és a világbékét. Hruscsov ugyanezen a mun­kásgyűlésen egy másik rög­tönzött beszédet is mondott, amely ezekkel a szavakkal ért véget: Elvtársak! A győzelem a miénk lesz! Ezután a szovjet kormány­fő átadta a gyár dolgozóinak a szovjet nép jelképes aján­dékát: Lenin mellszobrát. Mielőtt távozott volna a gyárból, Hruscsov találkozott a Splitben üdülő komszomo- listákkal és szívélyesen elbe­szélgetett a szovjet fiatalok­kal. A gyűlés után került sor a város nevezetességeinek megtekintésére. Split lakosai és a városban üdülő külföldi turisták lelke­sen üdvözölték a szovjet kor­mányfőt. Hruscsov barátságos mosollyal köszönte meg a ne­ki szóló sok nyelvű üdvözle­tei. Kora délután Hruscsov a Galeb-jacht fedélzetén eluta­zott a festői szépségű Brioni- ba, ahol három napig tartóz­kodik majd. Tito elnök brioni reziden­ciájában a szovjet minisz­terelnök eszmecserét foly­tat majd a jugoszláv köz- társasági elnökkel a nemzetközi kérdésekről, va­lamint más időszerű problé­mákról. Brioni-szigeti vendégeskedé­se után Hruscsov és kísérete szerdán ellátogat az Isztriai- félsziget forgalmas kikötővá­rosába, Kopárba. Szovjet jegyzék az amerikai és az angol kormányhoz Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormánya augusztus 16-án külön-külön jegyzékben közölte a szovjet kormánnyal: nem fogadja el azt a tájékoztatást, amely sze­rint a Német Demokratikus Köztársaság aláírta a nukleá­ris fegyverkísérletek részleges tilalmáról szóló szerződést. Pénteken a szovjet külügymi­nisztérium elküldte az angol és az amerikai kormánynak a szovjet kormány válaszjegyzé­keit. A jegyzékek szerint a szov­jet kormány a moszkvai szer­ződésnek az NDK kormánya részéről történt aláírásával kapcsolatos amerikai és angol álláspontot helytelennek tart­ja és megállapítja, hogy az ellenkezik a moszkvai szerző­dés szellemével. A szerződés­nek ugyanis az a célja, hogy megakadályozzák az ember Angol bírósági döntés: tilos dr. Ward emlékiratainak közzététele Londonban nagy feltűnést keltett az angol legfelsőbb bíróság csütörtökön nyilvá­nosságra hozott döntése, amely megtiltja dr. Stephen Ward hátrahagyott emlék­iratainak közzétételét. Dr. Ward, aki a kulisszák mögött kulcs­szerepet játszott Profu- mo volt Ihadseregügyi miniszter és Keeler kis­asszony hirhedt „modell“’ erkölcsbotrányában, életének utolsó heteiben emlékiratain dolgozott és sa- játkezűleg írt 25 000 szó összterjedelmű „rendkívül ér­dekes’“ kéziratát barátjára, Pelham Poundra bízta. A jelek szerint a bírósági döntés meglehetősen elké­sett, mivel Pound úr már eladta több külföldi maga­zinnak a kézirat közlési jo­gát, és a France Dimenche múlt vasárnapi számában összefoglalóan ismertette Ward visszaemlékezéseit. környezetének radioaktív anyagokkal való további mér­gezését és megkönnyítsék a leszerelés kérdésének megol­dását. A szerződés feladata, hogy előmozdítsa az államok közötti kapcsolatok javulását, nem pedig az, hogy bonyodal­makat vigyenek a kapcsolatok­ba — hangsúlyozzák a szov­jet jegyzékek. A jegyzékek rámutatnak ar­ra, hogy mind a két német ál­lam (a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság) „nemzet­közi szempontból egyenlő hely­zetben van, egyenlő jogokat élvez és egyenlő kötelezettsé­geket visel”. Ennélfogva „minden alapot nélkülöz a Német Szövetségi Köztársaságnak az az igénye, hogy a nemzetközi ügyekben egész Németországot képviselje és — miután egységes Német­ország nincs — a Német De­mokratikus Köztársaság he­lyett is szerepeljen”. — A Német Szövetségi Köz­társaság fenti igényei — hang­súlyozza a szovjet kormány — „ellenkeznek az általáno­san elismert nemzetközi jog­szabályokkal és bizonyos nyu­gat-németországi körök re- vanstörekvéseit tükrözik”. A szovjet kormány az egy­más belügyeibe való be nem avatkozás és az államok szu­verenitásának tiszteletben tar­tása elvét követi, és így „ha­tározottan elutasít minden olyan próbálkozást, amelynek célja, hogy egyes kormányok merényletet kíséreljenek meg más független államokat meg­illető jogok és hatáskörök el­len”. „A szovjet kormány, mint a moszkvai szerződés letéte­ményes hatalmának egyike, a Német Demokratikus Köztár­saságot, miután az aláírta a szerződést, teljes jogú részve­vőjének tekinti, az ebből fa­kadó összes jogokkal és köte­lezettségekkel egyetemben” — emelik ki a szovjet jegyzékek. Kennedy a külföldi segélyprogram csökkentéséről fculpolitiß® fc&lpolUi&a táé&lkakgja Az amerikai képviselőház 222 szavazattal 188 ellenében úgy határozott, hogy egymil- liárd és 25 millió dollárral csökkentsék az Egyesült Álla­mok külföldi segélyprogram­jára előirányzott összegeket. A döntés a Kennedy-ko-rmány eddi­gi legsúlyosabb kudarca a képviselőházban. Kennedy pénteken a késő es­ti órákban nyilatkozott az amerikai rádiónak és televí­ziónak. Az elnök keserű han­gon, csalódottan szólt a kép­viselők döntéséről. Elsősor­ban a republikánusokra hárí­totta a felelősséget a — mint mondotta — „szerencsétlen, jogosulatlan és ésszerűtlen” ' határozatért. Hangsúlyozta, még nem volt rá példa a há­ború óta, hogy a „másik”, azaz az éppen nem hatalmon levő párt ne támogatta volna a kormány külpolitikáját. A re­publikánusok — mondotta — szűk látókörű és felelőtlen magatartást tanúsítottak. Kennedy felhívta mindkét párt tagjait, hogy a sze­nátus vitájában álljanak a segélyprogram mellé és iktassák vissza a lefaragott összegeket a külföldi segély- program tervezetébe. A kommentárok rámutatnak, hogy 66 demokratapárti kép­viselő is a segélyprogram el­len szavazott. Zendülés a dél-vietnami hadseregben A Reuter iroda jelentése szerint a dél-vietnami hadse­reg egyik alakulatában a na­pok óta tartó politikai válság nyomán zendülés tört ki. Dinh Tuong tartományban, 80 kilo­méternyire Saigontól, a hadse­reg ott állomásozó egyik csa­pattestének buddhista érzel­mű katonái összecsaptak a kormányhoz húzó egységek­kel. Az incidens csütörtökön délután történt. Az összecsapásokban hat­van katona meghalt, száz­húsz pedig megsebesült. A halottak között hét tiszt is van. Ezt a hírt a kormányhoz kö­zel álló hírforrás erősítette meg. Saigonban, mint nyugati hírügynökségek jelentéseiből kitűnik, a dél-vietnami kor­mány diktatórikus intézkedé­sei ellen küzdő tiltakozó tö­megmozgalomban a börtönbe zárt buddhista vezetők helyét a diákok vették át. Szombaton két heves kor­mányellenes tüntetés robbant iji; az egyik Saigonban a jo­gi, a másik a tanárképző egye­temen. A jogi egyetem aulájában ezer diák hallgatta meg Vu Van Mau volt külügy­miniszter beszédét, aki megbélyegezte a kormány buddhistaellenes intézkedé­seit. A volt külügyminiszter le­mondását egyébként Ngo Dinh Diem nem fogadta el. A dél­vietnami hírügynökség jelen­tése szerint az elnök három hónapi szabadságot adott neki, s engedélyezte, hogy Indiában buddhista zarándokutat te­gyen. A külügyminiszter távo­zása mindazonáltal lehetővé tette Henry Cabot Lodge új amerikai nagykövetnek, hogy formaságokra hivatkozva, ne vegye fel a kapcsolatot a dél­vietnami kormánnyal. Csütör­tökön, amikor megérkezett, ;sak a protokollfőnökkel talál­kozott. A dél-vietnami hírügynök­ség pénteken közölte még, tiogy Phan Thie város két | megszállt buddhista templo- I mából a rendőrség „felforgató ! jellegű anyagokat” foglalt le, s negyvenhárom „gyanús em­bert” letartóztatott. Washingtoni jelentés szerint a kormány intézkedései elleni tiltakozásul, követve a nagy­követ és a hivatalos ENSZ megfigyelő példáját, lemon­dott a nagykövetség első tit­kára is. Morse demokiratapártá sze­nátor a dél-vietnami esemé­nyeikről pénteken Párizsban sajtónyilatkozatot tett. Egye­bek között követelte, hogy Rusk kül­ügyminiszter terjesszen az elmúlt hónapok dél­vietnami eseményeinek mérlegéről emlékiratot a szenátus elé, s magyarázza meg, miért tá­mogat Washington egy zsar­nokot. Újabb terrorintézkedések A nyugati hírügynökségek legutóbbi jelentéseiben a dél- vietnami kormány terror­intézkedéseinek fokozódáséról számolnak be. Bár Saigon­ban a kijárási tilalmat eny­hítették, más intézkedések i viszont arra vallanak, hogy j Ngo Dinh Diem klikkje folytatta a „leszámolást”. I Szombaton a főváros katonai kor­mányzójának parancsára bezárták az egyetemet, és bezártak minden álla­mi és magániskolát. A rendszer ellen tüntető diák­ságot felszólították, hagyjon fel ellenállásával. A Reuter tájékoztatása sze­rint a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság, mind Kam­bodzsa kormánya erélyesen tiltakozott a dél-vietnami buddhisták üldözése miatt. Kambodzsa felszólított? U Thant ENSZ-főtitkárt. azon­nal lépjen közbe és lehe­tőség szerint hívja össze az ENSZ rendkívüli közgyűlé­sét. Joggal remélik, hogy az embe­riség sorsáért felelős állam­férfiak tovább mennek a meg­kezdett úton, újabb kérdések­ben egyeznek meg. Korunk, az atomkorszak parancsoló szük­ségessége, hogy a hidegháború, a fegyverkezési versenyt a bé­kés gazdasági versengés vált­sa fel. Ez éppen úgy érdeke a kínai népnek, mint a szovjet vagy az amerikai népnek. Véres események színhelye Dél-Vietnam Buddhista szerzetesek ön­kéntes tűzhaláláról, templo­mok megrohanásáról, gyilkos­ságokról és letartóztatásokról érkeztek hírek az elmúlt na­pokban, a Ngo Dinh Diem zsarnoki uralma alatt álló Dél- Vietnamból. Az amerikai zsoldban levő diktátor most elrendelte a rendkívüli állapo­tot, bevezette a katonai cen­zúrát és döntő leszámolásra készül politikai-vallási ellenzé­kével. Az ország lakosságának túl­nyomó többsége buddhista, s az elnök, valamint az uralkodó klikk katolikus. Természetes tehát, hogy amikor a buddhis­ta vallás gyakorlását korláto­zó intézkedéseket léptetett életbe, elemi erővel robbantak ki a tüntetések a dél-vietnami városokban. Ngo Dinh Diem attól tart. hogy a vallási elé­gedetlenség politikai harccal párosul, s megdönti amúgy is ingatag uralmát. A kegyetlenül véres terror azonban olyan felháborodást keltett világszerte, hogy a dik­tátort uralomra segítő és ural­mon tartó amerikai kormány kénytelen volt nyilatkozatban elhatárolni magát a legutóbbi eseményektől. Cabot Lodge-t, az Egyesült Államok új dél­vietnami nagykövetét pedig utasították, hogy Tokióból azonnal utazzék állomáshelyé­re. Nem tudni, vajon sikerül-e majd az új nagykövetnek meg­fékeznie a nekivadult diktá­tort. Az azonban bizonyos, hogy a zsarnoki uralmakat tá- mooató amerikai kormány Haiti után most Vietnamban is újabb súlyos vresztizsvesztesé- jet szenvedett. tokát, a haladó társadalmi szervezeteket. KÉT NYILATKOZAT A kínai kormány szóvivője aguszfcus 15-én már egye­nesen „az imperializmussal való lepaktálással” vádolta meg a szovjet kormányt, mert aláírta az atomcsendegyez- ményt. Felrótta a Szovjet­uniónak, hogy nem bocsá­totta a kínai kormány ren­delkezésére az atombomba mintapéldányát és gyártási­műszaki leírását. Azt a kép­telen állítást kodkázitatta meg, hogy a Szovjetunió azért nem segíti elő Kína atomfelfegyverzését, mert „atommonopóliuma segítségé­vel uralkodni akar a többi szocialista ország felett”. A Szovjetunió kormánya augusztus 21-én nyilvánosság­ra hozott nyilatkozatában vi­lágos, félreérthetetlen választ adott a kalandorpolitikát su­galmazó kínai vádaskodásra. Ismételten leszögezte: a Szov­jetunió továbbra is a nuk­leáris kísérletek teljes be­szüntetésére törekszik, és a részleges atomcsendegyez- ményt fontos lépésnek tekinti ezen az úton. A Szovjet­unió nem híve, és nem is lehet híve olyan kalandor­politikának, amely álforra­dalmi frázisokkal az embe­rek százmillióit tenné ki az atomhalálnak, egy belátha­tatlan következményű nuk­leáris katasztrófának. A Szov­jetunió nem híve annak, hogy bővüljön az „atom­klub”, mert a rendelkezé­sére álló nukleáris fegyverek elegendőek nemcsak a sa­ját, hanem a szövetségesei biztonságának megvédéséhez is. Nem beszélve arról, hogy a nukleáris hatalmak számá­nak növekedése fokozná, nem pedig csökkentené az atom­háború veszélyét, ahogyan azt kínai részről bizonygat­ják. A békeszerető embermilliók nagy megkönnyebbüléssel fo­gadták az első komolyabb ke­let—nyugati megállapodást. Fontos eseményekben bővel­kedő, mozgalmas hét ért vé­get ma a nemzetközi politikai életben. Nincs könnyű dolga a krónikásnak, amikor néhány sorban össze akarja foglalni közülük a legjelentősebbeket, azokat, amelyek a leginkább magukra vonták a világközvé- Lemény figyelmét. Myikita Hruscsov látogatása kétségkívül ezek közé tarto­zik. A szovjet kormányfő, aki most Tito elnök látogatását vi­szonozza, nem először jár Ju­goszláviában. A Szovjetunió és Jugoszlávia kapcsolatai — az egyes ideológiai kérdésekben megmutatkozó nézetkülönbsé­gek ellenére — az utóbbi évek­ben lényegesen megjavultak. Jugoszlávia a Szovjetunióval sok tekintetben azonos, vagy hasonló álláspontot foglal el számos fontos kérdésben, s népei végső soron a szocialista társadalmi rendszer megvaló­sításán munkálkodnak. N. Sz. Hruscsov és a szov­jet küldöttség jugoszláviai lá- ;ogatásának jelentősége túlnő i két ország határain. A szov­jet és jugoszláv párt- és ál­lami vezetők megbeszélései minden bizonnyal fontos hoz- záiárulást jelentenek majd a béke, a szocializmus ügyéhez. üzt a meggyőződést hangsú- yozták a látogatással foglal­kozó kommentárok és ezt lát­szik alátámasztani az a szere­lttel j es, baráti fogadtatás is, amelyben a szovjet vendége­ket jugoszláviai útjukon min- lenütt részesítik. Amíg a szovjet vezetők lan­kadatlanul azon fáradoznak, hogy megszilárdítsák a béke híveinek táborát, közelebb hozzák egymáshoz a szocialista országok népeit, addig a kínai tormányférfiak sajnos éppen ennek az egységnek az aláásá- sára törekednek. Egyre leple- zetlenebbül, egyre durvábban támadják a békés együttélés lenini politikáját, szakadást akarnak előidézni a nemzet­közi munkásmozgalomban, meg akarják osztani a testvéri kommunista és munkáspár-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom