Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-25 / 198. szám

rew HEcrr.i 1983. AUGUSZTUS 25, VASÁRNAP 3 UJ-ZELANDI VADBURGONYA Nagyüzemi gyógynövénytermelési kísérletek Tápiószelén A tápiószelei Országos Ag- robotanikai Intézet egyik fon­tos feladata a más országok­ban tenyészd haszonnövény­fajok hazai elterjesztése. Eb­ből a célból mintegy 350 kül­földi társintézettel tartanaik állandó kapcsolatot az itt dol­gozó tudományos kutatók. Külföldi fajták alanyaival számos hazai kultúrnövény tulajdonságait nemesítették már. Emellett több idegen ég­tájé növényt sikerrel honosí­tottak meg. Többek között Solanum laciniatumot — ma­gyar nevén csucsort — ter­mesztenek az intézet gazda­ságában. Ezt az Üj-Zélandból származó vadburgonyafajtát mint fontos ffyógyszer-alap- anyagot 12 évvel ezelőtt fedez­ték fel. Hatóanyagát a külön­böző hormonbetegségeknél al­kalmazzák jó eredménnyel. Nálunk a csucsort még csak szétszórtan termesztik, s a gyógyszergyárak szükségletét túlnyomórészt külföldről elé­gítik ki. A tápiószelei intézet az idén megkezdett kísérletek­kel az értékes gyógynövény nagyüzemi termesztését ala­pozza meg. (MTI) Idejében szántani, vetni! | Harmadik termés Az agrotechnika régi, sokszor igazolt tétele az, hogy ki mint vet, úgy arat. Az optimális vetésidő betartását mindig fontosnak tartották a gazdál­kodáshoz értő mezőgazdasági vezetők és dolgozók. Ennek ellenére, gyakran és sokhelyütt nem sikerült idejében elvetni az őszi kalászosokat. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a ha­zai gabona termésátlagok ala­csony voltának egyik fő oka az, hogy nem optimális idő­ben vetettük el a gabonát. Az őszi kalászosok vetésé­nek legkedvezőbb ideje ha­zánkban — fajtól, fajtától, talajtól függően — általában szeptember elejétől október közepéig terjed. Legkorábban vetjük az őszi árpát és az őszi takarmánykeveréket, nem sok­kal később a rozsot, s végül a különböző búzafajtákat. A korszerű agrotechnika hazai szabályai megfelelő útmutató­ul szolgálnak erre nézve, csak be kell tartani azokat. Természetesen mindenütt vannak helyi adottságok, ame­lyek indokolttá tesznek ki- sebb-nagyobb eltérést az álta­lános szabályoktól, de a főbb munkák mindenütt azonos gondot jelentenek. E gondok közé tartozik a talajelőkészí­tés, a vetőmagbeszerzés, tisz­títás, csávázás és maga a ve­tés. Mindez elősorban a veze­tők, a szakemberek gondja, de nem nélkülözheti a dolgozók teljes támogatását sem. Megalakultak az első mezőgazdasági műszaki szocialista brigádok 2368 brigádban mintegy 30000 mezőgazdasági dolgozó küzd a szocialista címért A mezőgazdaság eredmé­nyeit, feladatait taglaló ta­nácskozásokon az utóbbi években mind többször hi­vatkoznak a szocialista brigá­dokra. A szocialista címért dolgozó kollektívák tagjait ál­talában úgy ítélik meg, hogy ők a Iendítői a hozamok növeléséért, a termelési költségek csökkentéséért indult nagy arányú ver­senynek. A szocialista módon élni, dolgozni, tanulni elv megvaló­sítására, a szocialista brigád cím elnyeréséért való küzde­lemre szövetkezett kollektívák 1960-ban kezdtek megalakul­ni a mezőgazdasági üzemek­ben. Azóta már behálózták az : egész országot, megtalálhatók i a mezőgazdaság minden ágá- i ban, s jelentős társadalmi té-; nyezővé váltak. A három év- ; ve] ezelőtt alakult 50 úttörő j brigád helyett ez év első fe- i lében már 2368 brigád mint-! egy 30 000 dolgozója, tehát az i állami mezőgazdasági üze- j mek összes munkásainak több j mint 12 százaléka, az összes \ brigádoknak csaknem har- \ madrésze vett részt a mozga- ] lomban. : örvendetes, hogy a szocialista munkaver­senynek ebben a legma- I gasabb szintű formájába igen nagy számmal kap­csolódik be a fiatalság. A mozgalom továbbterjedé- i sét, s egyben komolyságát, s ; megbecsültségét is jelzi, hogy | ,az most már teret hódít a ; mezőgazdasági tudományos in- j tézmények dolgozói körében is. Az első szocialista címért küzdő műszaki kollektívákat a vízügyi kutatók, s a Föld- művelésügyi Minisztérium ter­vező vállalatának dolgozói alakították. Üj vonással is gazdagították a mozgalmat: közös vállalkozásokat megva­lósító kutató-tervező komplex­brigádokat szerveztek. 109 üzemegységben, meg­közelítően 8000 fő rész­vételével megindult a szo­cialista munkahely, üzem illetve gazdaság cím el­nyeréséért is a verseny. Az ipari üzemek tapasztala­tait e téren sem lehet auto­matikusan átvenni. Ez az új, magasszínlű versenyforma ép­pen ezért még kísérleti jel­legűnek tekinthető, de jó irányban halad, s rövidesen kialakítják a mezőgazdasági üzemek sajátos adottságainak megfelelő módszereket. A szocialista brigádok —, mint a MEDOSZ-ban rámu­tattak — az év elejétől az él­vonalában járnak annak a versenynek, amely országosan több mint 420 millió forint ér­tékű hozamemelésben és ter­melési költségcsökkentésben realizálódik a népgazdaság számára. Egyes üzemekben azonban még mindig nem is­merték fel a mozgalom jelen­tőségét: nem hozzák nyilvá­nosságra a brigádok eredmé­nyeit, nem biztosítják a vál­lalásaik teljesítéséhez szük­séges műszaki, gazdasági és technikai feltételeket A talajslőkészítés során első­sorban figyelembe kell venni a táblahasznosítási tervet, amelynek elkészítését már ré­gebben kötelezővé tették a párt- és állami szervek. Ezek a tervek nemcsak azt szabják meg, hogy melyik táblába ke­rül a növény, hanem azt is. hogy milyen agrotechnikai műveleteket kell azokon vé­gezni. Jó, ha ezeket a munká­kat a rendelkezésre álló gépi és igaerőre alapozták és így a végrehajtásuk nem okoz kü­lönleges nehézséget a tsz-nek. Az időjárás most kedvez a nyári vetőszántásra és min­denütt akad megfelelő gépi és igaerő. A termelőszövetkezetek és a gépállomások vetőszán­tási kapacitása lehetővé teszi, hogy gyorsan, idejében beje, jezzük ezt a munkát. Ahol a szorgalom és az akarat meg­van, nem fenyeget az a ve­szély. hogy elszalajtják a ked­vező időt. Tapasztalataink ugyanis azt bizonyítják, hogy a termelő- szövetkezetek egy része nem fordít minden 'erőt a vető- szántásra és a vetésre, hanem ahelyett mellőzhető szállításo­kat végez. Egyes tsz-ekben túl sokat járnak a piacra a trak­torok és a lovak, s emiatt ké­sik a vetés-előkészítés. Ha megkérdezzük emiatt a tsz-ve- zetőket, akkor rendszerint ez a válasz: el kell adni a ter­ményt, mert nem maradhat a tsz nyakán. El kell ismerni, hogy van némi alapja ennek a kifogás­nak, mert a felvásárló szer­vek nem biztosítanak megfele­lő szállítóeszközt a szerződött termények átvételénél. E téren sürgős intézkedésre van szük­ség, mert népgazdasági érdek is az, hogy ne kelljen feletet­ni az állatokkal a dinnyét, vagy zöldtrágyázásra felhasz­nálni a paprikát. A megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya bizonyára megtalálja majd a módját, hogy sürgősen meg­változzon ez a helyzet. Korántsem állíthatják azt azonban a termelőszövetkeze­tek vezétői, hogy valamennyi szállítási munka halaszthatat­lanul sürgős. Vannak olyan szállítások is a tsz-ekben, ame­lyek elhalasztása sokkal keve­sebb kárral járna, mint a talajelökészítés és a vetés ha­logatása. Itt elsősorban a fe­leslegesen piacról piacra spe­kulációs céllal járó traktorok­ra, lovakra gondolunk, de a belső szállítások között is jócs­kán akad olyan, amelyet csak a tervszerűtlenséggel lehet in­dokolni. Természetesen menteni kell ■M O r}~ I ’ I xt'i ■hytjf Az abonyi Kossuth Termelőszövetkezetben a lucerna har­madik termését takarítják be. Juhász András, a tsz trak. torosa rendsodróval gyűjti össze az értékes takarmányt (Nagymiklós felv.) A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ rtékes ssgiság -- élni kell yele Jobb együttműködést — A púrtirányításboz ez is hozzátartozik — Bizony, ez előfordul — folytatja a párttitkár. — Ta­valy a pártvezetőség megvizs­gálta az ellenőrző bizottság munkáját, s lényeges fogyaté­kosságra bukkant: a bizottság tevékenysége úgyszólván az irodákra korlátozódott, a bi­zonylati fegyelemre és a pénz­ügyi kérdésekre; kinn, a gaz­daságban azonban elhanyagol­ta az ellenőrzést. Figyelmez­tetésünk nyomán a bizottság munkája — különösen ez évi újjáválasztása óta — jelentő­sen megjavult. Javaslatunkra munkatervet dolgozott ki a rendszeres ellenőrzésekre. Ré­gebben például a fogatosok teljesítményét saját bemondá­suk alapján számolták el. Egy szúrópróba alkalmával azonban kiderült, hogy ez a módszer kisebb-nagyobb sza­bálytalanságokra teremt lehe­tőséget. Szállításnál megtör­tént, hogy egyik-másik foga- tos nagyobb súlyt számoltatott el a valóságosnál. Az ellenőrző bizottság kezdeményezésére az „önelszámolásnak” ez a libe­rális módja megszűnt, s azóta itt is rend van. Egy időben a haszonbéreket, a legelőbéreket a mezőőr szedte be, de a befizetéseket gyakran nem könyvelte a kellő módon, csupán magának je­gyezte fel. Erre a szabályta­lanságra is í az ellenőrző bizottság ! által végzett szúrópróbák de- í rítettek fényt. ! Meg kell adni, kezdetben ! nem volt ennyi dolga az ellen- í őrző bizottságnak. Csakhogy ; az élet napról napra új problé- ! mákat vet fel, s így történt, ! hogy hatásköre egyre bővült. ! Tavaly például megtörtént, : hogy elhanyagolták a cukorré- ; pa porozását, s ez később ter- ; méskiesést okozott. A pártve- | zetőség — levonva a tanulsá- ! gokat — javasolta: ezentúl az ! ellenőrző bizottság tartsa szá- 1 mon, hogy időben megrendel- í ték-e a növényvédőszereket, ! sőt azt is, hogy rendben elvég- 1 zik-e az időszerű növényápo- ! lási munkákat. ! A gazdaságban végzett el- ! lenőrzések során fedte fel a ! bizottság tavaly ősszel azt is, í hogy két ember hibájából i mintegy másfél katasztrális ; hold burgonyatermése meg- • fagyott. A bizottság javaslatá- ; ra mindkét mulasztótól meg- \ vonták a burgonya prémiumot ; és írásbeli figyelmeztetést kap- : tak. : A fenti példák kommentár ínélkül is bizonvftiák. hogy az 'ellenőrző bizottság lelkiisme­retes munkája nélkülözhetet­len segítséget jelent a párt- szervezetnek. Ugyanolyan se­gítséget. mint a fegyelmi bi­zottság tevékenysége a mun­kafegyelem megszilárdításá­ért s a társadalmi tulajdon védelméért vívott harcban. Az a pártszervezet, ame­lyik nem törődik e bizottsá­gokkal, nem bízza meg őket feladatokkal, munkájukat nem segíti és nem ellenőrzi, eltűri, hogy csak „papíron” működje­nek, — értékes segítségtől fosztja meg önmagát! Nyíri Éva ü bti&Zrtui lei iiicivc-ivuui, ctnii; menthető, de nehogy úgy jár- 5 jón valamely tsz vezetősége, í mint az egyszeri ember, aki! a sötétben leejtett gyufaszá!; keresésére tíz másikat hasz- ; nált el végül. Józan, reális és; bátor intézkedésre van ahhoz! szükség, hogy a sok fontos! munka közül kiválasszák a! legfontosabbat és azt végez-! zék elsősorban a termelőszö-; vetkezetekben. EZ 3 munka most vitathatatla- ; nul a vetőszántás és a vetés ; minden termelőszövetkezetben.! A tsz-ek vezetői úgy gazdái-! kódjának a saját és a gépállo- í másoktól kapott gépekkel, a ló-: fogatokkal, hogy végre megye-; szerte elmondhassuk: idejében • befejeződött a vetés. A tsz és; a népgazdaság érdeke egyaránt- azt diktálja, hogy a megfele-! lő erőt és időt jól kihasznál-: ják közös gazdaságaink. Nagymiklós István ! --------------------------------------------- í nak a tsz támogatására. Hogy a rendelkezésünkre álló szo­ciális alapot — idén tizen­nyolcezer forintot és hatvan mázsa kenyérgabonát — a leg­inkább rászorultaknak és igaz­ságosan tudjuk elosztani, alaposan ismernünk kell a szociális körülményeket. Ezért a szociális bizottság tag­jai évente háromszor-négyszet is meglátogatják a nyugdíja­sokat, s csak ezután teszik meg javaslatukat a tsz veze­tőségének a segélyekre. A dön­tésnél természetesen a párt­vezetőség is hallatja szavát, s meg kell mondanom, vélemé­nyünk rendszerint megegyezik a szociális bizottságéval. A többi példát az ellenőrző bizottság működése szolgáltat­ja. Mint ismeretes, e bizott­ságnak igen széles körű fel­adata van: ellenőriznie kell a tsz gazdálkodását, a munka- szervezést, az irányítást, a gaz­dasági felszerelések állapotát, a termény- és takarmányféle­ségek tárolását, a bizonylati fegyelmet, a különböző hatá.- rozatok végrehajtását, a pénz­tárt, a raktárt — hogy csak a fontosabbakat említsük. Ennyiféle feladat között talán nem csoda, ha egyik-másikról megfeledkeznek... A termelőszövetkezeti párt- szervezetek helyzetét és mun­káját elemző tavaszi brigád­vizsgálat különös figyelmet szentelt a pártirányításnak. A vizsgálat a tömegszervezeteken — KISZ-en, nőbizottságon — kívül kiterjedt a különböző választott bizottságokkal való együttműködésre, azok párt­irányítására is. A tsz pártszer­vezetek többsége nem érdek­lődik a szociális, a fegyelmi és az ellenőrző bizottságok munkája iránt, nem támogatja és nem is bírálja azokat. Nem így a jászkarajenői Le­nin Tsz pártszervezete. Évente felülvizsgálja az említett bizottságok mun­katervét, működését, megfele­lő határozatokat hoz, s mind-* erről taggyűlésen tájékoztatja a kommunistákat. — A sok közül csak néhány példával szeretném igazolni, mennyire fontos, hogy a párt­vezetőség tájékozott legyen a szövetkezet szociális és fegyel­mi ügyeiben, ismerje az ellen­őrző bizottság munkáját — j kezdi Molnár Mihály párttit- | kár. — Vegyük először a szó- j ciális bizottságot. Munkája j jócskán akad, hiszen szövet- | kezetünknek kétszázhúsz nyugdíjas tagja van, idős, be- j teges emberek, akik rászorul­líjemcóaL tóz-eínöL — ember ló gondom, emberi problé­mám, vagy azt, hogy mit ta­nulok? Ez bánt a legjobban. Mielőtt tsz-elnök lettem, hosz- szú ideig pártmunkás vol­tam. Annak idején öthóna­pos pártiskolát, s három­éves káderképző iskolát vé­geztem Pécsett. Nem volt olyan esztendő, hogy a to­vábbképzésből kimaradtam volna. Most pedig — három éve semmit sem tanulok. Igaz, beosztottak propagandistának, időszerű politikai kérdések szemináriumát vezettem a községben, de hát többre vágyom. Egy gimnáziumot wgeztem néhány esztendeje, de áthelyeztek, abba kellett hagynom. Most szeretném, ha beszámítanák, és mezőgaz­dasági technikumban folytat­hatnám. Sajnos, az idén már ebből is kimaradtam. Nem akarok szerénytelennek tűnni, de úgy érzem, saját politikai továbbképzésem sincs megoldva az időszerű kérdé­sek oktatásával... AT A TESSÉK! Nem akar- tam magamról beszélni, s a végén még panaszko­dom. Pedig tudom, van a járási pártbizottságnak elég gondja kívülem is. Vannak a mienknél gyengébb szövet­kezetek is a járásban... Ne értsen félre: anyagi, erköl­csi megbecsülésben nincs hiány. A munkámat figye­lemmel kísérik, értékelik.: Csak hát — jólesne, ha az el­nökön túl néha az embert j is észrevennék. A munka-[ mon kívül az életem, ap- \ róbb gondjaim felől is ér-: deklődnének... ’• gondom. Három év alatt egyszer voltam szabadságon, két hétig. Többször nem tud­tam elmenni. Vasárnaponként vagy idekinn vagyok — ha a munka úgy kívánja, két hónapon át is — vagy szol­gálatban. Ugyanis munkásőr vagyok. Néha bizony fá­rasztó a szolgálat, szívesen pihennék... Tavaly történt egy eset, ami nagyon felkavart. Valaki — a nejve nem fontos — 140 névtelen levelet írt ellenem az összes létező hatóságok­hoz, felsőbb szervekhez. Meg­vádolt azokban engem min­dennel, ami vétség létezik. Az utolsó négy levelet még alá is írta. Egymást érték a vizsgálatok. Az egyik bizott­ság el sem ment, már jött a másik. A végén a járási pártbizottság szolgáltatott ne­kem elégtételt, igazságot. Ha­nem addig erősen odavolt a nyugalmam! Legjobban az bántott, hogy se ünnepem, se vasárnapom nincs, szív­ügyem a szövetkezet érdeke, s akadt, aki mégis megrá­galmazott. Mindegy, elmúlt. Jólesett, hogy akkor a já­rási pártbizottság mellém állt. Hogy miért hangsúlyozom: „akkor?" Mert egyébként nemigen törődnek velem. Még nem kérdezte meg tő­lem senki, hogy három év alatt miért csak egyszer vol­tam szabadságon? Azt sem, hogy nincs-e valami családi M ég nem tartozunk a gazdaságilag megerősö­dött szövetkezetek közé, de adósai sem vagyunk senkinek. A tagság zöme szorgalmas, megélhetését a termelőszövet­kezettől várja. Mint minde­nütt, persze itt is akadnak olyanok, akik kevés munkával jól szeretnének élni, akik szí­vesen elmennének a munka temetésére. Különösen a kö­zösben végzett munkát nem szívlelik, meg a rendet, az erőskezű vezetést. Csakhogy ők vannak kisebbségben. Nem is nekik, hanem a többségnek, a dolgos kezű kávaiaknak kö­szönhetjük, amit elértünk. Hát — ennyit tudok mon­dani ... Magamról? Mit be­széljek magamról? Dolgozom és kész! Januárban letelt a három évem, de a tagság új­ból megválasztott elnökének. A családom Monoron él, a gyermekeim ott járnak gim­náziumba, én pedig esténként — ha nem jön közbe semmi — hazautazom __Nem mon­d om, elég gyakran közbejön valami. Olyankor itt alszom, az irodában. Nem, nem az író­asztalon: ágyon. Az étkezés? Hazulról hozok magammal, hideget. Főtt ételt este eszem, otthon. Biztosan itt is el le­hetne intézni, de — őszintén szólva — nem jártam utána. Káván nincs közétkeztetés, s világért sem akarom, hogy megszóljanak: velem kivételt tesznek... Mit csinálok szabad időm­ben? Bevallom, erre nincs \ 'í 11,1 ÉVDÖSSZE három hóna- IV1 pos volt a kávai Haladás í Tsz, amikor idekerültem. Ki- % helyezett káder és idegen vol- í, tóm ellenére a tagság szívesen, '/f bizalommal fogadott. Néhá- í nyan meg is mondták: örül- i tek, hogy nem vagyok sógora- komája senkinek. Az 1960-as ij; gazdasági évet már együtt % keztük a tagsággal. Nem volt % könnyű, hiszen jóformán sem- f mink sem volt. Elődünktől, í egy régebben feloszlott szövet- Í kezeitől vajmi keveset örökol- tünk: néhány elhanyagolt épü- letet; állatállományunk abból % a pár darab lóból állt, amit a % tagok hoztak magukkal. 4 Az első év legnagyobb ered- f menyének azt tartom, hogy — ^ ellentétben néhány velünk % egyidős, környékbeli termelő- fj szövetkezettel — nem lett $ mérleghiányunk. Tizennyolc f forintot osztottunk egy munka- í egységre. A második évben j húszat, a harmadikban hu- % szonötöt. Két esztendő alatt a fyfel nem osztható szövetkezeti falapunk elérte az egymillió % forintot, tavaly újabb négy- £ százezerrel nőtt. Közben, per- f sze állandóan gyarapodtunk. $ Saját erőnkből csibenevelőt, $juhhodályt, kukoricagórét épi- fj tettünk, szerfás istállónkat té- fj liesítettük. Az államtól har- % minckét vagonos magtárt kap- £ tunk, meg anyagi segítséget a í gépek vásárlásához. Van már $ százhúsz szarvasmarhánk és $ kétszáz darab anyabirkánk is. fj Évente tíz-tizenhétezer ránta- £nivaló csirkét, kétezer pecse- ínyekacsát nevelünk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom