Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-24 / 197. szám

9 "^Kírlnn 1983. AUGUSZTUS 24, SZOMBAT Központi vezetőségi ülés az Építők Szakszervezetében Pénteken délelőtt a szak- szervezet _ székházá'oan ülést tartott az Építő-, Fa- és Építő- anyagipari Dolgozók Szaíkszer- vezetének Központi Vezetősé­ge. Az ülésen megjelent So­mogyi Miklós, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagja, a SZOT elnö­ke is. Az ülés napirendjén az épí­tőipari normarendezés tapasz­talatait és a második félév so­ron következő feladatait tár­gyalták meg. Az elnökség be­számolóját Szalontai Lajos, a szakszervezet titkára terjesz­tette elő. A titkár is csak egy emberi r ... Mit tesz a pártszervezet, hogy az eddig nem dolgozó tsz-íagokat bevonja a munká­ba? ... A pártvezetőség — két beszámoltatás között —1 ho­gyan ellenőrzi a gazdasági ve­zetők munkáját? ... Milyen módszerekkel folyik a párton- kívüliek politikai nevelése? ... Hogyan dolgozzák fel a fel­sőbb pártszervek határoza­tait? ... Milyen tanulságokat szűrt le a pártvezetőség a tsz- ben végzett félévi tervfelmé­résből? ... Hogy készítik elő az új pártoktatási évet, hogy jobban sikerüljön, mint eddig?... Tucatjával záporoznak a kérdések, annak jeléül, hogy a gödöllői járási párt-végre­hajtóbizottság tagjait nem elégítette ki a péceli Zöld Me­ző Tsz pártszervezetének munkájáról készült jelentés. Nem csoda, hiszen rengeteg kérdésre a jelentés adós ma­radt a válasszal. De hogy is le­hetne másképp, amikor egyet­len ember, Gombai József párttitkár készítette? Sem a pártvezetőségi tagok, sem a kommunisták nem adtak hoz­zá egyetlen gondolatot! Pedig a „több szem — többet lát” igaza ez esetben is érvényes1. Sőt — kötelező is: így írja elő a kollektív vezetés elve. Hazafelé (Gábor felv.) r í f h Gyümölcsöző, az eddiginél sokrétűbb együttműködés bon­takozik ki a magyar és a szovjet felsőoktatási intézmé­nyek között. Az ősszel pél­dául tíz neves szovjet pro­fesszor tart előadásokat ma­gyar egyetemeken és főisko­lákon. G. V. Platonov moszk­vai professzor a Budapesti Orvostudományi Egyetem meg­hívására a filozófiai előadá­sokat tart. C. Kozlova pro­fesszornő a Miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen a matematika közgazdasági al­kalmazásáról, A. K. Kozik professzor pedig a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetemen a KGST-ről és a békés egymás mellett élés közgazdasági problémáiról ad elő. O. P. Mcsedlov harko­vi professzor, a beton- és szilikátipari problémák ki­váló szakértője, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemet látogatja meg, N. D. Andrejev leningrádi do­cens pedig a gépi fordítás problémáit vitatja meg ma­gyarországi kollégáival. Szorosabbá válnak a ma­gyar és a szovjet egyetemek közvetlen kapcsolatai is. A közeljövőben aláírják az ungvári egyetem és a sze­gedi pedagógiai továbbkép­ző főiskola együttműködési megállapodását, s ebből az alkalomból D. V. Csepur rektor és I. M. Mesko dé­kán ellátogat Szegedre. Ha­zánkba érkezik Sz. V. Kaf- tanov rektor és Sz. A. Kras- nyikov docens is, akik a moszkvai Mengyelejev Inté­zet és a Veszprémi Nehéz­ipari Műszaki Egyetem kö­zötti együttműködés tovább­fejlesztéséről tárgyalnak majd. A két ország tudományos kapcsolatainak bővülését jel­zi az is, hogy az idén első alkalommal kerül sor szovjet aspiránsok magyarországi ta- nulmányútjára. Tíz fiatal szovjet szakember tíz hóna­pot tölt magyar egyetemeken és kutatóintézetekben, s töb­bek között a világviszony­latban is fejlett magyar hír­adástechnikát, az elektromos mérőkészülékek gyártását, il­letőleg a gyógyszervegyésze- j tét tanulmányozzák. Kívülük számos fiatal kutató tölt hosszabb időt hazánkban, s elsősorban az említett tudo­mányágakat tanulmányozzák. Magyar részről ugyancsak tíz ismert professzor ad elő az ősszel a Szovjetunióban — főleg moszkvai egyeteme­ken és főiskolákon — hat fiatal szakember öt-hat hóna­pos, 33 pedig rövidebb ideig tartó tanulmányúton vesz részt. (MTI) Sajnos, falusi pártszerveze­teinknél még gyakorta talál­kozunk a kollektív vezetés hiányával. Nemrégiben tör­tént például az alábbi eset: egyik járási pártbizottságunk megbeszélésre hívta össze az alapszervezeti titkárokat.. A napirenden a termelőszövetke­zeti pártszervezetek időszerű feladatai szerepeltek. Az egyik tsz párttitkára a tanács­kozás egész idején bóbiskolt. Arcán akkora kimerültség lát­szott, hogy még az előadó is megsajnálta. Szünetben az­tán megkérdezte tőle: mitől ilyen fáradt, nem aludt talán? A titkár legyintett: napok óta két órát alszik, a konyhaasz­talra borulva. „Összejöttek a dolgok” — mondta, s ujjain számlálta, mi mindent kellett néhány nap alatt elkészítenie: a félévi tervfelmérésről szóló taggyűlési beszámolót, az 1963—64-es pártoktatási ter­vet, a mezőgazdasági munka­verseny értékelését, és egy sürgős jelentést a pártbizott­ságnak. Mindezt — egyedül! A pártvezetőség ugyan ötta­gú, dehát a többiek nem sze­retik a papírmunkát. Inkább százszor megcsinálnak vala­mit. mint egyszer leírják — tette hozzá. .Hanem itt álljunk meg- egy. szóra. Inkább százszor meg­csinálják, mint egyszer leír­ják?!.., Nos, a pártmunka nem ér véget a feladatok vég- ehajtásával, sőt, nem is ott kezdődik! Hanem ott, hogy el­határozzuk, rendszerezzük, mit akarunk csinálni. Ezt ne­vezik munkatervnek. Utána számot adunk róla, hogy mit végeztünk. Ezt nevezik jelen­tésnek, vagy beszámolónak. Világos, hogy egyik nélkül sem képzelhető el ellenőrzés, sem tervszerű pártmunka, rendszeres pártélet. De ki ad­jon számot a végzett munká­ról, ki foglalja össze a soron következő feladatokat? Egye­dül csak a párttitkár? Nem: a tagság bizalmából megvá­lasztott vezetőség minden tag­ja! Az. úgynevezett „papírmun­kától” való viszolygást sok helyütt ma is bocsánatos bűn­nek tartják, elnéző jóindulat­tal emlegetik. Pedig több annál. Mert akik annyira húzódoznak írásban számat adni végzett munkájukról — azoknak többnyire nincs is miről számot adniuk! Az említett péceli tsz- pártszervezet jelentésében például ez áll: „A pártszer­vezetben a kollektív veze­tés elvét érvényesítjük. Ko­rábban is volt vezetőség, de a reszortokat nem osztották el. Minden munkát maga a titkár végzett. Az utóbbi idő­Jókor! (Komádi rajza) ben minden vezetőségi tag elvégzi a rábízott feladatokat. Egyikük gazdasági felelős, a másik vezetőségi tag fog­lalkozik a tag- és tagjelölt­felvételekkel ...” így szól a jelentés. És mi a valóság? A pártépítés hosz- szabb ideje stagnál. Tavaly egyetlen tagjelöltet vettek fel az alapszervezetbe, idén még egyet sem. Pártonkívüli aktivista — akiből idővel tagjelölt lehetne — legfel­jebb kettő akad a szövetke­zetben. így aztán nem csoda, ha a pártépítési feladatokkal VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK megbízott vezetőségi tagnak nem volt mit hozzátennie a jelentéshez. Arra a kérdés­re, hogyan foglalkoznak a pár- tonfcívüliekkel, a titkár így kezdte a választ: „Napköz­ben bejárom a gazdaságot, a különböző munkahelyeket, úgy beszélgetek az emberek­kel, ebédszünetben meg oda­ülök közéjük ..— Bejá­rom — beszélgetek — odaülök. És a vezetőség többi tagja?! Az Aszódi Járási Pártbi­zottság a nyár elején vizsgá­latot tartott az egyik terme­lőszövetkezeti pártszervezet­ben. Kiderült, hogy a tag­gyűlési határozatok at az ese­tek többségében nem hajtják végre. Az ok? A titkár min­dent maga szeretne elvégez­ni — persze, az erejéből nem futja. Másutt viszont a párttit­kár szívesen megosztaná a tennivalókat a vezetőségi ta­gokkal, de ezt a választ kapja: „Te vagy a függet­lenített titkár, csináld ma­gad, te könnyen mozogsz. Én nem hagyhatom itt a munkahelyemet!” Az a lehe­tőség, hogy a pártmunkát szabad idejükben, munka után végezzék, az ilyen vezetősé­gi tagokban fel sem merül. Beszélnünk kell végre er­ről, -- Két-három ...évvel.....ez«. e lőtt, amikor a tsz-ek kom­munistáinak legnagyobb gond­ja az volt, hogyan alakít­sák meg a pártszervezetet, miképp indítsák meg a párt- életet, korai lett volna a kol­lektív vezetés fogyatékossá­gait ostorozni. Most azonban beszélnünk — és tennünk kell róla. Tsz-pártszervezeteink azóta kinőtték a gyerekcipőt, létszámban megerősödtek, fej­lődésnek indultak. E fejlődés, persze, zökkenőkkel terhes. De olykor a legnagyobb zökke­nőt a kollektív vezetés hiánya okozza! Nyíri Éva &nWtiiMáayr0 Kiállítás Abonyban Az alkotmány évfordulója tiszteletére Abonyban nagy­szabású kiállítást rendeztek a termelőszövetkezetek és a föld­művesszövetkezetek. Bemu­tatták a legszebb mezőgazda- sági termékeket és kiállították a íöldművesszövetkezet szak- üzleteinek néhány újdonságát. Az abonyiak elsősorban a bú­torok iránt érdeklődtek. A ki­állítás sok látogatót vonzott. FORTUNA KEGYEI A Monori Járási Rendőrka-! pitányság öttagú kollektívája1 ritka szerencsés eset fősze­replője. A vasárnapi gépkocsi- nyereménysorsoláson tízezer- forintos betétkönyvvel Renault gépkocsit nyertek. Úgy döntött a kollektíva, hogy egyik tár­suk megtartja az autót és a többi négyet anyagilag kárpó­tolja. Fortuna tehát kegyes volt a monori rendőrökhöz, akik — mondanunk sem kell — nagyon örülnek -a váratlan nyereménynek. Tíz traktor a határban A monori Kossuth Tsz-ben befejezéshez közeledik a csép- lés, sokfelé szántanak a határ­ban és végeztek már a szal­malehúzással. Valószínű, hogy ma estig elhallgatnak a csép­lőgépek, hacsak a nap folya­mán valami váratlan zivatar nem jön közbe. Rozsból hol­danként 7—7 és fél mázsás át­lagra számítanak. Búzából és őszi árpából viszont kevesebb lesz. mint amennyit terveztek. Jól állanak a nyári mélyszántás­sal, mindössze körülbelül száz hold van még hátra. Tíz trak­tor- szánt-a- köéös -gazdaság földjein. A vetéseket szeptem­ber 10-én kezdik el és előre­láthatólag október 20-án feje­zik be. A'múlt évi 1024 hold gabonaterület helyett csak 824 hold gabonát vetnek, mert jövő évi szükségletüket ez is fedezi. BÁL A SZABADBAN Nagy sikerű szabadtéri bált rendezett az OVEF monori fajtamegállapító telep szak- szervezeti bizottsága. A tánc reggelig tartott. Lopott a körözött Békésen iszogatott Vecsésen, a gazdakör udvarán Tuza Jó­zsef. A notórius bűnöző abban reménykedett, hogy nem isme­rik fel. Balszerencséjére azon­ban Kiss István önkéntes rendőr a hónapokkal ezelőtt kiadott körözőlevél alapján felismerte. Ráadásul előző tetteit Tuza újabb lopással te­tézte: elemeit a gazdakörből egy söröskorsót. Tuza Józse­fet a rendőrség őrizetbe vette. A bíróság rövidesen tárgyalja bűnlajstromát. f mm» A társadalmi tulajdon tolvaja Gömböcz István, a Közleke­dés és Építőipari Vállalat cso­portvezetője volt. Mint spor­toló gyakran elhagyta munka­helyét és egyszer kereken megtagadta feletteseinek az utasítását. Emiatt a múlt év­ben már társadalmi bíróság elé állították. Nagykőrösön dolgozott a Konzervgyár terü­letén. Mint brigádvezető, visz- szaélt a bizalommal és külön­féle csöveket, idomokat, csa­pokat vitt el a telepről. Ügyé-, ben megindult a nyomozás. Ittasan vezetett Márton László' vasárnap, késő este ittasan vágtatott végig Nagykőrösön motorke­rékpárjával a Szolnoki úton. Miután a szesz hatására nem tudott uralkodni a kormány felett, elütötte Serény Miklós kerékpárost. A járművekben anyagi kár keletkezett, sérü­lés azonban nem történt. Az ittasan, jogosítvány nélkül ve­zető motoros ellen eljárás in­dult. A „balszerencsés“ Pelikán Pelikán Adolf nagykőrösi lakóst (Örkényi út 35). 1960. november 15-én egy év és hat hónapi börtönbüntetésre ítél­ték. Két évvel később lopásért ismét bíróság előtt állt Peli­kán. Ezúttal egyévi szabad­ságvesztésre ítélték. Szabadu­lása óta nem dolgozott, nap­jait munkakerüléssel töltötte. Miután eltulajdonított egy ke­rékpárt, ismét bíróság elé ke­rült. Pelikán Adolfot most négyhónapi szabadságvesztés­re ítélték. Három üzletház épül, tíz új bolt nyílik 1964-ben a dobosi járásban Beszámoló a felvásárlás eredményeiről a járási tanács előtt A járás kereskedelmi hely­zetével és az első félév fel- vásárlási eredményeivel fog­lalkozott a Dabasi Járási Ta­nács pénteki ülése. Teljes egészében a föld­művesszövetkezeti kereskede­lem látja el a járást és a nyolc földművesszövet­kezet 131 boltjából 106 foglalkozik élelmiszer­árusítással. Ebből azonban csak tíz a zöldség-gyümölcsbolt. Az ipar­cikk és ruházati boltok el­osztása egyenlőtlen a járás községeiben. Nagy gondot okoz általában az áru tá­rolása a szűk helyiségek és a kis raktártér miatt. A rom­landó élelmiszerek részére pedig nincs sem jégszekrény, sem elektromos hűtőszekrény a boltokban. Az ellátás áltálában kielé­gítő, kivételt csupán a zöld­ség- és gyümölcsellátás ké­pez. Annak ellenére, hogy a járás termelőszövetkezetei és tszcs-i megfelelő mennyisé­gű és minőségű zöldárut ter­meltek, és ezekből túlkínálat is jelentkezik, több községben sokféle gyümölcsöt vagy zöldsé­get nem kapni, ami pedig a boltban kapható, sokszor napok óta heverő, fonnyadt áru. A tanács a földművesszövetkezetek igaz-' gatóságaát a zöldség- és gyü­mölcsellátás megjavításának érdekében hatásos és sürgős intézkedésekre hívta fel. Tudomásul vette a tanács, hogy a kereskedelmi hálózat bővítésére a meglevő boltok korszerűsítésére 1964 folya­mán csaknem kilencmillió fo­rintot fordítanak a járás földművesszövetkezetei. Eb­ből az összegből új boltok és vendéglátóhelyek építésére, berendezésére, illetve új bolt­helyiségek számára ingatlanok megvásárlására hatmillió fo­rint jut. A jövő év folyamán a bugyi lakótelepen, továbbá Tábor­falván és Felsöpakonyban épül üzletház. Felsöpakony­ban ezenkívül italbolt is épül. Gyálon kisvendéglő céljára épületet vásárolnak, megve­szik az élelmiszerbolt és a vegyesbolt magántulajdonban levő épületét is, s az előbbi­ben még cukrászdát is nyit­nak. Örkényben vegyes- és italboltot is építenek. Új­lengyelben iparcikk, Ujhar- tyánban .élelmiszerbolt nyílik. Gyónón a jelenlegi vasbolt helyén kisvendéglőt és eszp­resszót rendeznek be. Dobá­son kibővítik a Vegyesboltot, a csárdát, meg a kisvendég­lőt. Öcsén papír-, kultúr- cikkbolt lesz a vegyesbolt­ból, Kakucson- pedig ruhá­\ zati bolt nyílik a vegyes ipar­cikk bolt helyén. A tanács ezután a felvásár­lás első félévi eredményeivel foglalkozott. Az erről ké­szült beszámoló jelentés megállapítja, hogy a felvásárlás jónak mond­ható. A burgonyafelvásárlási ter­vet 157 százalékra sikerült teljesíteni, 270 helyett 424 vagont vett át a vállalat. A termelőknél maradt további 250 vagont a második félév első két hónapjában átvet­ték. Az első félévben beüte­mezett 2700 helyett 2794 hí­zott sertést sikerült felvásá­rolni. Az éves terv' teljesí­téséhez azonban még leg­alább 1000 hízóalany beszer­zésére lenne szükség. Hízott szarvasmarhát a tervnél mint­egy 100 darabbal kevesebbet szállítottak. Noha a járásban a baromfi­állomány jelentős mértékben növekedett, sem a baromfi-, sem a tojásfclvásárlási tervet nem teljesítették. Ennek oka — a jelentés meg­állapítása szerint — az. hogy a földművesszövetkezetek nem foglalkoznak elég átgondol­tan sem a baromfi, sem a tojás felvásárlásával. Szovjet aspiránsok magyarországi tanulmányúton Szélesedik a magyar és szovjet egyetemek együttműködése

Next

/
Oldalképek
Tartalom