Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-19 / 194. szám

1963. AUGUSZTUS 19, HÉTFŐ tmm nra*i ilCívtan FÖLDRENGÉSEK jggy hónap sem telt el a súlyos szkopijei földren­gés óta, s csütörtökön a föld­golyó két másik pontjáról ér­kezett hír nagy erősségű föld­rengésekről : a Csendes-óceán északi részében a svéd kuta­tók szerint hétszer olyan erő­sen rengett a föld, mint az, amely Szkopljét romtoadöntöt- te. Tizenegy órával később Dél-Amerikában, a perui— ecuadori határ közelében en­nél is erősebb földrengés volt. Mi történik a föld méné­ben? Melyek a földrengések okai? Napjainkban sokan te­szik fel a kérdést, mintha megszaporodott volna a föld­rengések száma. Pedig ez nem helytálló, csupán arról van szó, hogy a technika mai fej­lettsége mellett az egész vi­lág néhány órán belül értesül a legtávolabbi földrengések­ről is, beleértve a lakatlan te­rületeken, vagy az óceán mé­lyén lejátszódó földlökéseket A múltban, a 19. század vége előtt, csak a legszömyűbb ka­tasztrófákról szerzett tudomást a világ, mint amilyen a lissza­boni, vagy az 1693-as szicíliai volt. A statisztikáit szerint — az elmúlt fél évszázadot figye­lembe véve — a legtöbb föld­rengés (évente körülbelül 1500) Japánban és Chilében fordul elő. Az európai orszá­gok közül Olaszországban van a legtöbb, átlagosan évi 230 földlökés. A legutóbbi évtize­dek adatai szerint évente át­lagosan 15 ezer ember esik a földrengések áldozatául A földrengések természete­ién nem egyenlő erősek és szerencsére ritkábbak az em­berek által sűrűn lakott terü­leteken. Az észlelhető föld­rengés erőssége szerint 12 fo­kozatot különböztetünk meg Az első fokot rendszerint csak a finomabb érzékszervekkel rendelkező, állatok* lo­vak, szarvasmarhák érzik meg, az ember csak a legrit­kább esetben, A tizenkettedik fokú földrengés viszont már minden épületet rombadönt. Nagy változások keletkeznek a föld felszínén, egész hegy­oldalak omlanak le, új tavak és folyómedrek képződnek. A mostani szkopijei földrengés 11. fokú erősséggel döntötte romba a 200 ezer lakosú ma­cedón fővárost. Fontos tényező a földrengé­sek pusztító hatása szempont­jából, hogy a sűrűn lakott te­rület, város, közel fekszib-e a földlökés középpontjához, epi­centrumához. Az agadíri föld­rengés például nem tartozott az erősek közé, mégis óriási károkat okozott, mert a ren­gés központja éppen a város alatt volt. A földrengések okairól a tudománynak ma még csak feltételezései vannak. Nem­régen még az a felfogás ural­kodott, hogy a föld kihűlő égitest, amely a hűlés követ­keztében zsugorodik, ráncoso­dik — mint a sült alma. Ez a ráncosodás okozza azután a szilárd földkéregben a mozgá­sokat, vagy földrengéseket. Ez a kihűlési elmélet ma már elavultnak tekinthető, hiszen a pontos mérések szerint a föld hőmérséklete emelkedik, s végképp elmúlt a jégkorsza­kok ideje. Ha tehát a föld melegszik, mint minden test térfogata, megnagyobbodik. Persze, a tudósok szerint boly­gónk átmérője ennek követ­keztében 10 ezer (!) évenként fél méterrel növekszik ... Ez tehát aligha lehet magyaráza­ta a földrengéseknek... Az egyéb feltevéseket, mi­vel még nem tudunk behatol­ni a föld mélyébe, a tudo­mány nem tudja ellenőrizni. A tudósok azonban azért dol­goznak, hogy közvetett módot találjanak a földben lejátszó­bárom esztendővel ezelőtti szörnyű agadíri földrengés után készült kép a marokkói város egyik házáról Felső térkép: a föld földrengésekkel legjobban sújtott övezetei. Alsó térképünk az 1960- ban lezajlott súlyos chilei föld rengés következményeiről készült dó folyamatok vizsgálatára és bizonyos korlátok között elő­re felismerjék a földrengé­seket <st) A legkatasztrofáíisabb földrengések 1227: Franciaország, Aix-en-Provence, 5000 halott. 1509: Isztambul, 13 ezer halott. 1693: Szicília, 100 000 áldozat. 1703: Grand-Sasso, 40 ezer halott. 1716: Algír, 20 ezer halott. 1755: Lisszabon. 60 ezer halott. 1758: Constantine (Algéria). 10 ezer halott. 1818: Philippopoli. 50 ezer hajléktalan. 1876: Kalkutta, 215 ezer halott. 1906: San Francisco, 1000 halott. 1908: Szicília, 83 ezer halott 1920: Kanszu (Kína), 180 ezer halott. 1923: Sagami (Japán), 143 ezer halott. 1933: Erzincsan (Törökország), 33 ezer halott. 1935: Quetta (Beludzsisztán), 60 ezer halott. 1939: Chile, 25 ezer halott. 1949: Ecuador, 10 ezer halott. 1953: Irán, 1000 halott. 1954: Orleansville (Algéria), 1500 halott. 1956: Irán, 3030 halott. 1956: Afganisztán, 2000 halott. 1957: Irán, 1067 halott. 1960: Chile, több, mint 2000 halott. 1960: Marokkó, Agadir, 12 ezer halott. 1963: Szkoplje, ezernél több halott. tNem teljes összeállítás,} Nem is olyan egyszerű szellemi torna: TUD ÖN LOGIKUSAN GONDOLKODNI? ? 5: A televízióban most bemutatott, Az áldozat közbeszól című ötrészes bűnügyi film sikere is bizonyítja, milyen sokan kedvelik az izgalmas, szórakoztató, s éppen ezért kel­lemes kikapcsolódást jelentő detektív- és kémtörténeteket. S akik szeretik, többségükben azzal is tisztában vannak, hogy jó nyomozó, elhárító csak az lehet, aki tud logiku­san gondolkodni, következtetni. Ez azonban nem is olyan egyszerű dolog. Olvasóink meggyőződhetnek róla, ha meg­fejtik az alábbi néhány logikai feladványunkat. Amennyi­ben nem sikerülne, illetve a megfejtés helyességét ellen­őrizni akarják, fordítsák meg a lapot, s megtalálják a válaszokat. Ki a tettes? Egy bűncselekmény elköve­tésével három személyt gya­núsítanak. Világos volt, hogy hármuk közül az egyik a tet­tes. De melyikük? Az előzetes nyomozás során kiderült, hogy az őrizetbe vett személyek egyike köztiszteletben álló öregember, a másik amolyan átlag városi polgár, a harma­dik pedig hírhedt szélhámos. Nevük: Brown, Johns és Smith. Kihallgatásuk alkalmá­val mindhárman két-két kije­lentést tettek: Brown: Nem én vagyok a tettes. A bűncselekményt nem Johns követte el. Johns: Nem Brown a tettes. A bűncselekményt Smith kö­vette eL Smith: Nem én követtem el. Brown a tettes. Az ügy részleteinek további tisztázása során kiderült, hogy az öreg mindkét esetben iga­zat mondott, a szélhámos mindkét esetben hazudott, a harmadik őrizetbe vett személy pedig egyik kijelentésében iga. zat állított, a másik kijelenté­sében azonban hazudott. A feladat: mi a neve az öregnek, a szélhámosnak és a harmadik őrizetbe vett sze­mélynek? Ki követte el a bűn- cselekményt? Szeszélyes jelöltek Vajon megalakítható-e egy négytagú bizottság nyolc je­löltből, figyelembe véve az alábbi feltételeket: Ames bárkivel hajlandó együtt dolgozni. Brown a bi- í zottságban nem hajlandó részt | vermi, ha nem választják be ^ Claytont. Clayton nem akar ^együtt dolgozni Evansszal! < Evans bárkivel hajlandó | együtt dolgozni. Davies ^ csak akkor lesz tagja a bi- á zottságnak, ha Hughest is | beválasztják. French Grant 1 nélkül nem hajlandó együtt dolgozni Daviesszel, Davies nélkül pedig Claytonnal. Grant nem vesz részt a bizottságban, ha Brownt és Claytont együtt választják be, ezenkívül sem Amesszel, sem Evansszal nem óhajt együtt dolgozni. Hughes csak abban az esetben hajlan­dó elfogadni a bizottsági tag­ságot, ha vagy Brownt, vagy ^ Frenchet beválasztják; ezen- | kívül Hughes nem hajlandó \ együtt dolgozni'Claytonnal, ha 'a bizottságba nem választják 2 meg Grantot, s nem hajlandó sem Amesszel, sem Evans­szal együtt dolgozni. Kinek mi a szakmája? Kondratyev, Davidov és Fjo- dorov egy utcában laknak. Egyikük ács, másikuk festő, a harmadik pedig vízvezeték- szerelő. Nemrég a festő szeret­te volna megkérni az ácsot, hogy javítsa meg az ajtaját, de azt mondták néki, hogy az ács a vízvezetékszerelő házát javítja. A vízvezetékszerelő idősebb a festőnél, Davidov idősebb Kondratyevnél. Fjodo- rov sohasem hallott Davidov- ról. Kinek mi a szakmája? Hány gyermek volt a családban? Egy házaspárnak sok gyer­meke volt. Közülük hatan sze­rették a káposztát, hatan a ré­pát, öten a borsót. Négy olyan gyerek volt, aid a káposztát is, meg a répát is, három olyan, aki a káposztát is meg a bor­sót is, kettő olyan, aki a ré­pát is meg a borsót is szeret­te. Egy gyerek pedig a káposz­tát is, a répát is és a borsót is szívesen ette. Hány gyermek volt a család­ban? A három fanár Egy iskolában három tanár — Morozov, Vasziljev és To- karjov — tanította a biológiát, a földrajzi, az angolt, a fran­ciát, a történelmet és a mate­matikát. Mindegyikük két tár­gyat tanított. A földrajztanár és a franciatanór szomszédok. A három tanár közül Morozov a legfiatalabb. Mindhárman — Tokarjov, a biológiatanár és a franciatanár — együtt szoktak hazatérni az iskolából. A bio­lógiatanár idősebb a matema­tikatanárnál. Szabad idejük­ben, ha sikerül negyedik part­nert találniok, az angoltanár, a matematikatanár és Moro­zov otthon rendszerint kár­tyázni szoktak. Ki milyen tárgyakat tanít?-noiiinu ív Min: au trm sa joyfr.ipioí Sípod AOfjBJiox ‘JIOSub sa triííof -oiq AafnzsEA *Kaii[,ui.;u.i(u sa irta -iir.i,t AO/O.IOJV :.tiniKl uio.rEq y •ztx U'.tiEq-Pbiesd r, tjOA qonusAS Alti;II 'piaaazs^a^azaAziA Aojopofj ‘ojsaj AopiAKd ‘sáp Aakí -Bjpuojr iEfpumuZS E Kit li-miAl •Erűn? Ital! ipqsaqSnn síp loqiUBJO ‘inqiI.tUA.il ‘igqsaiVEn sibdSes-lio/.iq v :qa»I9iaf sa.íiazsazs •ja auaAoq u.uoJif lA'u.tm -qaiasannq v mi’lAiq qBuuAVOJS lA’iatuazs 11 a A aqiazug qipEul-iEq E 'HEUSiiqor isooipqiazs b 'Alatt -qipns laSajo zv tisauai E jjj xasaxraaoaMi 3400 hold új gyümölcsös fordult termőre a iállami gazdaságokban Több vidéken a tervezettnél is jobb a gyümölcstermés Július 26-án hajnalban. 5 óra 17 perckor álmából zavarta az utcára a földrengés Szkoplje 200 ezer lakóját, akik kö­zül csernél többen a romok alatt lelték háláinkat mést. A korszerű új gyümöl­csösökben — a legutóbbi becs­lések szerint — körűi belül 1200 vagon gyümölcsöt, zöm­mel almát szednek. A gyümölcstermesztő állami gazdaságok országszerte meg­kezdték a bőségesnek ígérkező gyümölcstermés ..szüreti” elő­készületeit. Az idén már na­gyobb arányban gépesítik a betakarítási munkákat: sok ál­lami gazdasági kertészetben Célautomata szedőállványokat szerelnek fel. A termést szedő­szánokkal szállítják a gyűjtő­helyekre, hogy minél kisebb legyen a törődési veszteség. A válogatás, osztályozás meg­gyorsítása érdekében számos állami ga^de-ág: kert szét ka­pott az idén úgynevezett ma- nipuláló-berendezéseket. (MTIJ Az állami gazdaságok kere- : ken 62 000 holdnyi gyümölcsös- j kertjei szinte teljes egészében nagyüzemi telepítésiek, szór- | ványgyümölcsösök már csak J elvétve találhatók. Az idei gyümölcstermés több vidéken a. tervezettnél is jobb. Különö­sen kitűnő minőségű termést neveltek az almáskertek. A tervnek megfelelően alakult általában a körte, a sárgaba­rack és az őszibarack idei hozama. Az utóbbi tíz évben telepí­tett korszerű gyümölcsösök te­rülete meghaladja a 20 000 hol­dat. Ebből 10 000 hold a törpe gyümölcsös, s a „legöregebb” törpe almások 400 holdon az idén már jó termést adnak. A hagyományos alakzatban ne­velt, új telepítésű fák ez év­ben 3699 holdon hoztak tér-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom