Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-19 / 194. szám
10 rrsr HEGYEI 1963. AUGUSZTUS 19, HÉTFŐ ip&lifcllse külpolitika külpolitika A hírügynökségek előrejelzéseiben naponta olvasható a következő mondat: folytatódik az atomcsendszerződés aláírása Moszkváiban, Washingtonban és Londonban. Mindennap újabb és újabb államok képviselőinek kézjegye kerül arra az egyezményre, amely új reményt öntött az emberek szívébe szerte a világon. Ezekben a napokban aligha akad olyan, főváros, ahol ne erről beszélnének a diplomaták, a politikusok, s az egyszerű emberek. Nem túlzás azt állítani, hogy a moszkvai szerződés megragadta az emberek képzeletét, s meghódította a világ szívét. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy máris meghaladja a hatvanhat az atomcsendszerződést aláírt országok száma. Persze nem lennénk őszinték, ha az általános őröm kifejezése mellett nem hívnánk fel az olvasó figyelmét néhány olyan jelenségre, amely jogos aggodalommal tölti el azokat, akik azt szeretnék, ha a Moszkváiban megtett első lépést számos újabb követné a nemzetközi feszültség mélyítésének még elég járatlan útján. Nyugati, de különösen amerikai politikai körökben tvgy an is furcsa kettősség figyelhető meg. Egyrészt rendkívül kedvezően ítélik meg a ■moszkvai egyezmény jelentőségét, másrészt feltűnő szorgalommal hangoztatják, hogy Azért csak folytatni kell a fegyverkezési versenyt. Ez a kettősség mutatkozik meg az amerikai szenátus külügyi bizottságának vitájában, fontos amerikai politikai és katonai vezetők állásfoglalásaiban. Az elmúlt héten az Egyesült Államok két újabb földalatti atomrobbantást hajtott végre. Hírek szerint Franciaország szintén robbantani készül a Szaharában. A nyugatnémet vezetők, bár közölték, hogy hajlandók csatlakozni a moszkvai egyezményhez, minden igyekezetükkel azon. vannak, hogy bebizonyítsák szövetségeseiknek, az atomtilalmi egyezmény mát sem ér. A genfi leszerelési értekezleten a nyu- rfati küldöttek továbbra sem hajlandók olyan lépésekre, amelyek segítségével előbbre lehetne vinni a leszerelés, az atomfegyverek megsemmisítésének ügyét. Mindez arra figyelmeztet, hogy a moszkvai kezdet — kezdete után a világ népei nem pihentek meg, teljes erővel folytatni kell a harcot az elért sikerek megalapozásáért, az atomtilalom teljessé tételéért, az általános és teljes leszerelés valóra váltásáért. Meglepő gyorsasággal lezajlott kormányváltozás színhelye volt az elmúlt napok, ban De Gaulle elnök kedvenc „felszabadított miruta- gyarmata”, a volt Francia- Kongó. Brazzaville lakossága azzal ünnepelte meg a névleges függetlenné válás harmadik évfordulóját, hogy egyik napról a másikra ki- ebrudalta a hatalomból You- lou abbé elnölcöt és kormányát, azokat a politikusokat, akik a volt gyarmatosítók érdekvédelmi képviselete mellett főleg abban látták életük értelmét, hogy minden eszközzel elnyomják a népet, amely végre igazi fel- szabadulást és valódi függetlenséget aloar. Youlou elnök és társainak bukása egy csapásra szertefoszlatta a francia gyámkodás létjogosultságának mítoszát Afrikában. Természetesen a „mintagyarmaton” minden maradjon a régiben. Hogy ez sikerül-e nekik, nyitott kérdés. Egy dolog azonban teljesen bizonyos, az, ami Brazzaville- ben történt, követendő például szolgálhat más, volt francia gyarmatok népei számára is. A gyarmatosítók és a neo- kölonialisták napjai meg- számláltattak Afrikában. Ennek újabb sokatmondó jele, hogy sikerrel zárult Dakarban az afrikai államok külügyminisztereinek értekezlete. Az afrikai politikusok azt tűzték feladatul maguk elé, hogy megmutassák a világnak, Addisz Abeba szelleme, az afrikai egység szelleme él, és ha a Dakarban lefolyt tárgyalások végeredményben sikeresnek mondhatók, a külügyminiszterek mind az afrikai csoportosulások, mind a még gyarmati elnyomás alatt levő afrikai területek felszabadító harcának megsegítése kérdésében pozitív lépéseket tettek. Külön jelentőséget ad a da- kari értekezletnek az, hogy az afrikai országok képviselői egységesen állást foglaltak a moszkvai atomcsendszerződés mellett. Afrika ismét hallatta szavát, s hangja harmonikusan egybeolvadt Európa, Ázsia és Amerika béWr. Richardson cikke Magyarországról Magyarország olyan ország, amellyel Angliának szorosabb kapcsolatokat kellene létesíteni — írja Wr. Richardson, a Sunday Citizen című lapban. — Az idegenforgalom lehet az első kapcsolat. Magyarország vidéke inkább kedves, kellemes és érdekes, mint látványos hatású. Az ország fővárosa pedig egyike a legszebbeknek a világon. A látogató nagyon kellemes szabadságot tölthet ott anélkül, hogy elhagyná Budapestet. Magyarországon van Európa egyik legnagyobb tava, a Balaton. Bizonyos, hogy máris nagy üdülőközpont lett: már most is nyári üdülőhelye és játszótere a németek, osztrákok, franciák, olaszok, csehek ezreinek, sőt más, külföldi jelzőtáblás autók is bőyen akadtak a magyar ko- esiik között, amikor ott voltam. Azonban a Balat-on-part még további tízezrek üdülőhelye lehetne anélkül, hogy túlzsúfolnák a ta~at vagy a dombvidékét. A magyarok elismerik, hogy még nem tettek eleget az új szállodák építése érdekében, azonban már póto'ják a mulasztást. Az idén nyitották meg Európa egyik legkorszerűbb szállodáját Tihanyban, a Balaton mentén, és másokat is terveznek. Kellő propagandával — és ha olcsóbbá lehetne tenni a Budapest—London légiutat — a budapesti és a Balaton menti nyaralás nagyon sok angolt vonzana, akik új látnivalókat keresnek. Addig is egyes angol szakszervezetek kapcsolatokat létesíthetnek a megfelelő magyar szakszervezetekkel. Ezek közül soknak nyári üdülője van a tó mentén, vagy a hegyvidéken, s esetleg meg lehetne oldani a csereüdüléseket. A kereskedelem a második kapcsolat — állapítja meg cikkében Richardson. — Az angol—magyar kereskedelem még csekély, azonban mindkét országnak lehetősége van az angol—magyar kereskedelem növelésére. A magyarok új piacokat keresnek. Sok eladó árucikkük — különösen mezőgazdasági termékeik, és bizonyos közszükségleti cikkeik — Anglia hagyományos importcikkei közé tartoznak. Anglia viszont új exportpiacokat keres. így közös érdek a két ország közti kereskedelem növelése. keszerető népeinek hatalmas hangorkánjával. Egy hét leforgása alatt négy buddhista szerzetes égette el maigát elevenen, tiltakozásul az Amerika-barát Dinh Diem népet és vallást elnyomó terroruralma ellen. öt élő máglya irányította ismét a világ figyelmét arra az országra, amelyben nyolcmillió embert tartanak szögesdrót kerítések mögött, s ahol immár 15 ezer amerikai katona harcol, hogy akarata ellenére „megmentsen” egy népet a „szabad világ” számára. Amikor a vietnami parasztok partizánharcairól számoltak be a hírek, az amerikaiak és helyi bábjaik azt mondogatták, megfertőzte a népet a kommunista propaganda. Vajon mit mondanak most, amikor katonáikat nem a „megfertőzött” partizánok, hanem a türelmességükröl, szelídségükről és vallásosságukról közismert buddhisták, papok és szerzetesek ellen vetik be? Az önmagukat elégető szerzeteseket aligha lehet kommundstasággal vádolni, még kevésbé azzal, hogy Észak-Vietnamiból segítik őket. A Dél-Vie+namban egyre gyakrabban fellobbanó égő máglyák tragikus, de egyszersmind hatalmas erejű figyelmeztetések: az a nép, amelynek fiai és leányai ilyesmire képesek, előbb- utóbb elsöpri Ngo Dinh Diemet és reakciós rendszexét, az amerikai meokolonia- listákkai együtt. „A munkásosztály támadásban az imperializmus ellen" A Vasárnapi Pravda terjedelmes cikket közölt V. Nyekraszov tollából a munkásosztálynak az imperializmus ellen vívott harcáról. „Az imperializmus ellen vívott szívós, hosszadalmas és megfeszített harc elengedhetetlen feltétele a társadalom fejlődésének, az igazi társadalmi haladásnak. A le- ninizmus elmélete és gyakorlata abból indul ki, hogy ebben a harcban a győzelem elengedhetetlen feltétele: az imperializmus minden ellenfele forradalmi erőfeszítéseinek egyesítése.” Ennek a lenini elvnek — mutat rá Nyekraszov — élesen eUentmondanjak a Kínai Kommunista Párt vezetői által javasolt nézetek. A kínai vezetők szavakban elismerik ugyan a szocialista világrendszemek, mint korunk forradalmi erejének vezető szerepét, valamint a szocializmus és kapitalizmus ellentmondásainak jelentőségét — folytatja Nyekraszov —, tetteikkel azonban lebecsülni igyekeznek ezeket. A június 14-i levelükben eljutnak addig a megállapításig, hogy korunkban a nemzetközi kommunista mozgalom alapvető feladata: „Támogatni Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika elnyomott nemzeteinek és népein ele forradalmi harcát, mert e harc döntő jelentőségű a nemzetközi proletariátus egész ügye szempontjából.” A kapitalista országokban élő dolgozó tömegek harci szellemének fokozódása •— Jugoszlávia várja Hruscsovot Belgrádban nagy érdeklődéssel várják N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Szovjetunió miniszterelnöke Jugoszláviába érkezését. A jugoszláv főváros politikai köreiben nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy Hruscsov kedden kezdődő látogatása jelentősen hozzájárul majd a két szocialista ország baráti együttműködésének erősítéséhez és a világbéke megszilárdításához. A Szovjetunió miniszterelnöke a hírek szerint tárgyalásokat folytat majd Tito elnökkel és más vezető jugoszláv személyiségekkel, továbbá országjáró körútja során — amelynek állomásai között valószínűleg szerepel Szkoplje, Titográd, Dubrovnik, Split és Ljubljana is, több beszédet mond. [ffi-jeleníés a nők politikai jogairól Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának 1948- ban hozott egyik határozata értelmében a főtitkár évente köteles jelentést tenni a közgyűlésnek a nők politikai jogairól. U Thant főtitkár most közzétett legújabb jelentésében megállapítja, hogy még hat olyan ország van, ahol a nők semmilyen politikai jogot sem élveznek: Afganisztán, Irak, Jordánia, Kuwait, Líbia és Liechtenstein. Szaud-Arábiában és Jemenben sem a férfiaknak, sem a nőknek nincs választójogosultságuk. A jelentés 104 olyan országot sorol fel, ahol a nők minden választáson egyenlő jogokat élveznek a férfiakkal. A jelentés megállapítja, hogy március 3. óta az iráni és múlt év december 17. óta a monacói nők is elnyerték a választójogosultságot. Sikereket érnek el a haiti felkelők Súlyos veszteségeket okoztak a kormánycsapatoknak azok a haiti felkelők, akik augusztus 5-én szálltak partra a szigetország földjén, hogy megdöntsék Duvalier diktátor uralmát — jelenti az AP Hírügynökség. A harcokban Duvalier-nak állítólag 125 katonája esett el, míg a partizánoknak csak 5 halottjuk van. AMERIKAI ATLETAK Európában... ...és otthon! (Gerő Sándor rajza) A PRAVDA CIKKE amelyet a kínai elvtársak igyekeznek figyelmein kívül hagyni, mert nem illik bele az általuk összetákolt témák prokrusztes-ágyába — elsősorban a sztrájkharcok méreteiben jut kifejezésre. Állandóan nő a sztrájkok száma — mutat rá Nyekraszov. — 1962-ben például körülbelül 60 millió ember sztrájkolt, az 1963-as esztendő első felét is az éles sztrájk- harcok jellemzik. Napjainkban elkerülhetetlenül politikai jelleget öltenek a gazdasági követelésekkel induló sztrájkharcok. A dolgozók harci hangulatának fokozódásában lényeges szerepet tolt be a szocialista államok békés együttélési politikája. Mélységesen hibásak és veszélyesek a kínai vezetőknek azok a megállapításai, hogy a békés együttélés viszonyai — úgymond — kedvezőtlenül hatnak arra a harcra, amelyet a tömegek vívnak követeléseik kielégítéséért, a szabadságért, a szocializmusért. A kapitalista országokban a munkásmozgalom általános fellendülése alátámasztja azt a megállapítást, hogy a Szovjetunió, a többi szocialista ország sikerei a tartós békéért és a békés együttélésért vívott harcban, óriási mértékben megköny- nyítik a munkásmozgalom harcát a kapitalista országokban. A kapitalista országok dolgozóinak forradalmi harcát a nemzeti felszabadító mozgalommal való szoros összefüggésben kell vizsgálni. A fejlett kapitalista országok dolgozó tömegei és a gyarmati rendszer jármát lerázó népek közös harci frontjának megteremtése és megőrzése nagymértékben függ a munkásosztálytól, annak az egyik, vagy másik országban vívott harcától. A marxisták—leninsták éppen ezért nem érthetnek egyet a kínai vezetők nézeteivel, amelyek lényegében a különböző országok dolgozói egységfrontjának szétszakadásához vezetnek. Ha csupán a nemzeti felszabadító mozgalommal kapcsolatos „kisegítő” szerepet szánnak azon térségek munkásosztályának, amelyekben a modem kapitalizmus alapvető termelőerői összpontosulnak, akkor egyetlen mozdulattal eltörlik Nyugat-Európa, az Egyesült Államok. Kanada és Japán forradalmi potenciálját, semmibe veszik a kapitalista országok munkásosztályának hozzájárulását a világ forradalmi haladásának egységes ügyéhez. A fejlett kapitalista országok kommunista- és munkáspártjai megtestesítik az ezekben az országokban élő népek lelkiismeretét és reményeit. Sok pártnak ezek közül nehéa körülmények között kell vívnia harcát, Bármilyen furcsa is, de ezek közül néhány dicső, osztályharcban kikovácso- lódott párt ellen irányítják a Kínai Kommunista Párt vezetői megalapozatlan kritikájuk tüzet. Ezzel gyakorlatilag kezére játszanak a kommunista mozgalom demoralizálásáról és szétszakításáról álmodozó imperialista erőiknek. Mivel vádolják a kínai vezetők e pártok vezetőségét? Azzal, hogy állítólag nem úgy értelmezik a békés együttélés politikáját, mint az államok együttélését, hanem mint együttélést, egy bizonyos ország munkásai és vállalkozói között. Azzal vádolják őket, hogy a dolgozók legközelebbi követeléseinek kielégítéséért állítólag gyakorlatilag lemondanak a társadalmi forradalom alapvető céljairól. A KKP vezetői felhívják a kommunistákat, hogv ne vegyek számításba a pártszervezetek határozatait, ne törődjenek a vezetőséggel, tiporják lábbal a demokratikus centralizmus lenini elveit. A KKP vezetői ösztönzik e pártokban a bomlasztó elemek cselelcedeteit. Gyökeréig dogmatikus, szektás, az élettől elszakadt álláspont az, amelyet a kínai vezetők a magukévá tettek. Ez az álláspont nem veszi figyelembe az utóbbi évtizedekben végbement óriási változásokat, azt. hogy messze előre jutott a világ, a szilárd marxista—leninista elveken alapuló nemzetközi kommunista mozgalom. A gyakorlat olvasztó- kemencéjében válik hitelessé minden elméleti tétel — szö^ gézi le a Pravda cikke. Strauss aknamunkája az atomcsendegyezmény ellen Strauss, a CSU elnöke, nyilatkozatot adott a Welt am Sonntag részére, s abban hangsúlyozza, hogy meggyőződése szerint a CDU—CSU képviselői frakció túlnyomó többsége továbbra is aggályokat táplál az atomcsendegyezménnyel szemben és „német szempontból továbbra is aggasztónak tartja az egyezmény előtörténetét, létrejöttét és jelenlegi formáját.” Strauss ezután azt hangoztatta, mindent meg kell tenni annak megakadályozására, hogy az egyezményhez való csatlakozás megnyissa az NDK de facto elismerésének útját. Indonéz nemzeti ünnepségek Malaysia és Nagy-Britannia ellenes tüntetések jegyében zajlott le az indonéz nemzeti ünnepségek harmadik napja. Az indonéz nemzeti frontot képviselő felvonulók a Malaysia Államszövetség tervét és a brit imperializmust elítélő transzparenseket vittek Djakarta utcáin. Sukamo elnök vasárnap — mint a Reuter jelenti — az ünnepségek keretében leleplezte a nyuigat-iriáni emlékművet: egy I láncait széttördelő férfi hatal- ! más szobrát. Beszédében az | elnök hangsúlyozta: „A szobor az indonéz népnek a gyarmatosítás és az imperializmus elleni harcát jelképezi. ’ Felszólalt Chairul Saleh, a népi tanácskozó gyűlés elnöke* nehézipari és bányaügyi miniszter, s többek között kijelentette: a Malaysia Államszövetség veszélyezteti Délkelet- Ázsia biztonságát. Az északi országok kommunista pártjainak értekezlete Koppenhágában augusztus 16—17-én megtartották a finn, a svéd, a norvég és a dán kommunista pártok képviselőinek értekezletét. Mint a Land og Folk című lap jelenti, az észak-európai kommunista pártok küldöttségei megvitatták a jelenlegi helyzet egy sor időszerű kérdését. Az értekezlet bebizonyította, hogy a négy kommunista párt azonos nézeteket vall a megvitatott kérdésekben.
