Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-19 / 194. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VILAb rnULtlAnJAI, t&HMILJtlU! PEST A /I MEGYEI K/ima AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA v 2 MM PROMÉTHEUSZOK Már nem külön-külön: együtt! — Erőmű épül Szerelők a magasban — Tízezer volt A hétköznapok hősei VII. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM ARA 80 FILLER 1963. AUGUSZTUS 19, HÉTFŐ 2 Alkotmányunk ünnepén ÍRTA: VARGA PÉTER, A MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE A Magyar Televízió | augusztus 20-án, kedden előre- Ä láthatólag közvetítést ad í Belgrádból, Nyikita Szerge- < jevics Hruscsovnak, a Szov- i jetunió Minisztertanácsa el- g Jugoszláviába ér- g A közvetítés kéz- g dési időpontja körülbelül 12 ^ óra 30 perc. (MTI) nőkének kezeséről. Egész estét betöltő dokumentumfilm termelés fellendítését, a terméshozamok növelését. Ez a punka a szocialista mezőgazdasági üzemek, mindenekelőtt a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdítását célozza, s egyben a fogyasztók számára biztosítja a több mezőgazdasági terméket. A két aszályos év után az idei kilátások biztatóbbak, számos gyenge termelőszövetkezet megerősödött. Azt is tudjuk azonban, hogy a rossz talajviszonyokkal rendelkező termelőszövetkezetek megerősítéséhez még idő kell. Nem egy helyen fokozatosan változtatni kell a vetésszerkezeten, vagy tervszerű, hosszú évekre nyúló, talajjavítást kell végezni, meg keli valósítani a megyei pártbizottság által kezdeményezett és a tavasszal lendületet kapott szőlő- és gyümölcstelepítési programot, máshol az állattenyésztést. vagy a zöldségtermesztést kell fejleszteni, megszilárdítani a vezetést, nevelni a tagságot új, nagyobb feladatok elvégzésére. A jövő gazdasági év megalapozása is napjaink feladata. Lényegesen több mélyszán- ' ? tást kell végeznünk, mint ta- vaiy. Ezért is köszöntjük azokat. akik a kettős ünnepen traktorra szállva készítik elő az őszi kalászosok vetőmagágyát, s ezzel jövő évi kenyerünkről gondoskodnak. Kormányzatunk nem sajnálja az anyagiakat a mezőgazdaság fejlesztésére. Kötelességünk hát, hogy a rendelkezésünkre bocsátott anyagiakkal jól gazdálkodjunk, mert csak így gyarapodhat megyénk gazdasága, jólétünk és jogaink elsőrendű forrása. A népgazdasági tervekből megyénkre jutó rész teljesítésének nélkülözhetetlen feltétele, hogy városaink, községeink kereskedelmi, művelődési és egészségügyi ellátása tovább javuljon. Megyénk valamennyi helysége villamosított, Biztosítottuk az alapvető egészségügyi ellátást. Gyermekeink számára a nyolc osztály elvégzése kötelező. Pest megyében 118 ezer az általános (Folytatás a 3. oldalon) A Budapest Filmstúdió mű- ^ termében, valamint a fővá- í ros utcáin és az ország kü- 4 lönböző vidékein új dokumen- y tumfilmek felvételein dolgoz- ^ nak az operatőrök és a ren- ^ dezők. A stúdió munkatársai ^ Lakatos Vince rendező veze- ( tésével hazánk felszabaduld- 6 sónak 20. évfordulójára egész f estét betöltő dokumentumfii- % met állítanak össze Budapest és az ország legnagyobb váró- ^ sainak felszabadításáról. (MTI) á------------------ ! Kémény és daru MJjabh Söldrengéseh Sskopljehan A vasárnapra virradó éjjel újabb két földrengést jegyez- tek fel a szkopljei földrengés- 'í, jelző állomás műszerei. — Villányt! Csöndet!... Indulunk! A teremre sötét borul, a székek még nyi-kordulnák egyet, aztán fénynyaláb tör a vászon felé. A filmkockáik életre kelnek. A televízió vetítőjében filmet pergetnek. A domboktól partra szorított keskeny falucska. Mennyi szegénységet őriz. A nyomorúság vályogfalú. zsúpos hajlékai romladoznak az agyagos udvarokban. Sok a megtört, öreg arc. Furcsa vonásokat őriznek. Hát persze! A történelem, nemcsak krónika, nemcsak dicsőség és gyász, de élet is. És az életnek beszédes nyomai vannak. Ezek a Duna-menti emberek török, illír, mime', s sárii nemzetségből valók. A rómaiaktól és a hunoktól máig csupa történelem Százhalombatta. Mennyi nép járt erre — folyton harcban, egymás ellen. Az ősi halottakat száz halom takarta el. S akik erre a földre települtek, csak a maguk nemzetségbellijét tartották társnak. Külön laktak, külön templomban harangoztak isteneiknek, s a temető földje külön fogadta nyugalomra a magyart, s a cirill fejfás szerbet. Egyszercsak változni kezdett a petróleumlámpás, egymást nehezen értő világ. A jobbágytő régi, de a hajtások frissek. Más a napfény és a levegő. Az utolsó évek nagy termést érlelnek. Erőmű épül a százhalombattai határban! — Hát te mit tudsz? — Én azt. hogy’ villanyt csinálnak ... — ... olajból. Azzal fűtenek, — Es város leszünk! — Igen elmaradott falu ám ez. Azt se tudják, mi az, hogy germánium dióda... A falu végén, a parton üldögélnek a vakációzó gyerekek. Lóbálják a lábukat a móló széléről, s ki ezt, ki azt feleli. — Hej! Talán tisztelegnél! — kiált rá egy alig bajszos, igen ifjú szerelőre a darus. A háttérben, megint csak daruk, épületek és ai ériáskémény jelképessé lett sudara. A mi emberünk észrevette magát, s dolga után indult. De hát csoda-e, hogy csodálta a belül teremnyi csodarabokat, amelyeket . jobbra-balra cipel a daru. Ez a vízkivételi mű. — Ez aztán a torok! — szólok a mellettem figyelőnek. — Nem rossz. Habár egy hordóra való izzadsággal meglöcsoltuk már eddig is. De ha egyszer anélkül nem áll össze — s elneveti magát, míg odatartja elém a Kossuthot. — Most különösen sürgős. Mondják is. aztán valahogy mindenki látni szeretné már a végét. Aztán, ha jól megy, megjön a villany, s a kémény is rendben füstöl, azt sem bánom, hogy víz folyik ezekben a csövecskékben, s nem sör. Pedig az igen jó lenne! Nincs igazam?! Nevetve bólint, s mire bemutatkoznánk, már leszalad a mélybe, a csövek birodalmához. Elég a beszédből... Fölöttünk fehér felhős kék ég. Most látni csak, mert fölfelé kell nézni. Mázsás porcelánok tetején biztosan (Folytatás a 3. oldalon) Az erőmű látképe A z alkotmány népi rendszerünk alaptörvénye; rögzíti az állampolgárok jogait és kötelességeit. A népi hatalom — a proletárdiktatúra — biztosítja, hogy az alkotmányban kifejezett jogokat minden állampolgár élvezze. Ma népünk büszke arra, hogy az alkotmány és annak minden egyes előremutató pontja megvalósult. Tudja, hogy jogaink érvényesülésének nélkülözhetetlen feltétele kötelességeink teljesítése. Társadalmunk a munka társadalma, ahol mindörökre megszüntettük a kizsákmányolást. Mindenkinek szent kötelessége a társadalom számára hasznos tevékenységet végezni, erősíteni, védelmezni a szocialista tulajdont. A közös vagyon nemcsak a társadalmi gazdagságot jelenti, hanem egyben a személyes anyagi boldogulást is. Nálunk minden a népé. Ha több van a közösben, többel rendelkezik államunk, akkor ez végső soron az állampolgárok, a dolgozók magasabb életszínvonalát szolgálja. Jogaink érvényesülésének lehetőségei a társadalmi tulajdon növelésével szélesednek. Ha teljesítjük, illetve túlteljesítjük termelési előirányzatunkat, ha olcsóbban és jobb minőségű, korszerű terméket állítunk elő, akkor több és jobb közszükségleti cikket bocsáthatunk a lakosság rendelkezésére. A lakóházak építésével több állampolgár jut lakáshoz. A több iskola a nagyobb művelődési lehetőséget teremti , meg. így függ össze a kötelesség és a jog. Érdemes jobban, kezdeményezően dolgozni, mert ezzel az alkotmányban foglalt jogok bővítésének feltételét teremtjük meg. A z MSZMP politikája és ennek következetes gyakorlati alkalmazása az állami és gazdasági élet minden területén nemcsak a gazdasági, művelődési jogok gyarapodását, hanem az alkotmányban rögzített politikai jogok maradéktalan érvényesítését is jelenti. Pártunk VIII. kongresszusán a szocializmus teljes felépítését határozta el. Ez a világos célkitűzés és a párt gyakorlati politikája megnyerte minden becsületes, hazájához hű állampolgár szívét. A nép ma bízik a pártban, mert látja, hogy a kommunisták az országban, így megyénkben is azon fáradoznak, hogy szocialista rendszerünk politikai hatalma, a közös szocialista tulajdon, a dolgozók összefogása, a munkás-paraszt szövetség állandóan erősödjék, minél előbb kialakuljon a munkásosztály vezette népinemzeti egység. A párt és a nép kölcsönös bizalma nélkülözhetetlen feltétele az alkotmányban lefektetett jogok és kötelességek érvényesülésének. Saját keserű tapasztalatainkból tudjuk, hogy bár az MSZMP megalakulása előtt is volt alkotmányunk, de gyakorlati alkalmazása, a jogok érvényesítése fontos kérdésekben nemegyszer csorbát szenvedett. Ma az MSZMP és szervei, az államhatalmi szervek számára biztosítva az önállóságot, elvárják az alaptörvény pontos és elfogulatlan alkalmazását. A párt különös gondot fordít a törvényesség betartására, az állampolgárok jogainak érvényesítésére. Sajtóban, taggyűléseken. tanácsüléseken és más helyeken a kommunisták kezdeményezően teszik szóvá még a kisebb mulasztásokat is, amelyek az állampolgárok jogait csorbítják. Ez a párt politikája által kialakított légkör az alkotmányban található jogok és kötelességek éltető ereje. A párt politikájának és gyakorlati alkalmazásának szép jéldája volt az Elnöki Tanács íz évi amnesztia rendelete hazánk felszabadulásának 18. évfordulójára. Ez a határozat a logos büntetés letöltése előtt idott lehetőséget állampolgároknak, hogy jogaikat visszaverjék. Fakadt ez abból, hogy lépi társadalmunk szilárd, de ibból is, hogy az emberek nevelhetők, alakíthatók és a bűnt űkövetők többsége hajlandó népköztársaságunk törvényeinek megfelelően élni és dolgozni. S ha netán egyesek az nmnesztiát rosszul értelmezik, íjból szembekerülnek törvényeinkkel; tapasztalni fogják, logy erő és hatalom is van ibben az országban. Pártunk, kormányunk, népi rendszerünk valamennyi szerve azon nunkálkodik, hogy a hatalmat, íz erőt a törvénysértők, az el- enség érezze. Ezért találkozik na állami szerveink esetenkénti kemény fellépése a nép lámogatásával és igazságá.'ze- tével. A Pest megyei Pártbizottság a népgazdasági érdekeket messzemenően figyelembe véve irányítja és szervezi megyénkben a politikai, ideológiai nevelő és építő munkát. Ez az irányítás az általános érdekek mellett biztosítja a helyi érdekek és kezdeményezések érvényesülését is. Támaszkodik a tömegek véleményére, önállóságot, eszmei tartalmat ad az állami és gazdasági szervek munkájához. Csak a tanácstagok száma meghaladja megyénkben a 8000 főt. Üj és régi tanácstagok napi munkájukkal, észrevételeikkel segítik a megye fejlődését, a tömegek aktivitásának kibontakozását. A megyei tanács végrehajtó bizottsága mindent elkövet, bogy a tanácstagok munkája ne korlátozódjék a tanácsülésen történő részvételre, vitára és tanácstagi beszámolóra; arra törekszünk, hogy rendszeresen vegyenek részt a mindennapi irányító tevékenységben. A végrehajtó bizottságok munkáját eredményesen segítik az állandó bizottságok, amelyek egy-egy szakterületet jól ismernek. Kezdeményezéseikkel, javaslataikkal gazdagítják a végrehajtó bizottságok és az apparátus munkáját Rendszeresen szóvá teszik a választók észrevételeit, tolmácsolják javaslataikat. így is részt vesz a lakosság a tanácsi munká- i ban. él az alkotmány adtá pQ-j lltikai jogokkal. Megyénk gazdasági fejlődése: épülő és szépülő szocialista ha-; zánk vonásait tükrözi. Öröm-Í mel tekintünk új, befejezés előtt álló nagy alkotásainkra, j a váci Dunai Cement- és Mész- j műre, a százhalombattai hőerőműre és más nagyobb ipari alkotásainkra. Nem feledkezve meg a szolgáltató iparról, itt még sok a tennivaló, hogy a lakosság szükségleteit, igényeit j megfelelően kielégítsük. A megyei és helyi társadalmi és állami szervek egyik legfontosabb feladatuknak tartják a mezőgazdasági
