Pest Megyei Hirlap, 1963. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-18 / 193. szám

r»BT «fcerKi 1963. AUGUSZTUS 18, VASÄRNAP iY Pravda as amerikai- kanadai ssersödésrai Londoni lapvélemények a föld alatti atomkísérletekről MOSZKVA A Pravda szombati száma a kanadai fegyveres erak ame­rikai nukleáris fegyverrel va­ló ellátására vonatkozó kana­dai—amerikai szerződést kommentálva, megállapítja: két NATO-hatalom újabb katonai intézkedéseit nem le­het másképpen értékelni, mint az emberiség békevá­gyának semmibevételeként”. A Szovjetunióval északon, határos Kanada területén tömegpusztító fegyvereket he­lyeznek el — állapítja meg a cikkíró, s rámutat, hogy a kanadai és az amerikai kormány effajta cselek­ményei kétségkívül aggo­dalmat váltanak ki a világközvéleményben. „Hiszen a két ország képvise­lői alig néhány nappal ezelőtt írták alá a nukleáris kísérlet tilalmi szerződést, s ezzel kifejezték készségüket a nem­zetközi légkör megjavítására alkalmas hatékony eszközök felkutatására”. Hogyan fogjuk fel az ame­rikai és a kanadai kormány effajta cselekményeit? — kér­dezi a Pravda cikkírója. — Vajon nem arról tanúskodnak- e ezek, hogy az óceánon túl még mindig erősen tartják állásaikat a „veszettek”, akik gondosan ügyelnek arra, hogy az Egyesült Államók és Ka­nada politikája továbbra is a hidegháború és a nemzetközi feszültség fokozása maradjon. A hírmagyarázó befejezésül hangsúlyozza, hogy az atom­fegyverek' jelenléte kiterjeszti Kanadára a nukleáris ellen­csapás fenyegetését arra az esetre, ha az agresszív kö­röknek sikerülne háborút ki­robbantaná. LONDON Az angol közvéleményben érezhető nyugtalanságot kel­tett a moszkvai atomcsend- egyezmény aláírását követően gyors egymásutániban végre­hajtott két amerikai föld alatti atomróbbantás híre. Az angol lapok utalnak ar­ra, hogy a föld alatti atomrobban­tásokat az amerikai sze­nátus előtt fekvő atom- csendegyezmény ratifiká­ciós vitájához időzítet­ték a „vészeitek" lekenye­rezésére. A Daily Herald washingtoni tudósítója megjegyzi: ameri­kai kormánytisztviselők ta­gadják ugyan a kísérletek szándékos időzítését, de tény, hogy több szenátor azon az alapon ellenzi a moszkvai szerződés ratifikálását, hogy a3 hátráltatná az Egyesült Ál­lamokat nukleáris fegyverei­nek tökéletesítésében. Nyu­gaton remélték — fűzd hozzá a tudósító —, hogy az egyéb kísérleteket eltiltó egyezmény aláírása után az Egyesült Államok nem fog elsőként végrehajtani föld alatti atom- robbantásokat A Daily Héráid szemleíró­ja az amerikai törvényho­zás hírhedt „veszettjeit” név szerint megemlítve, hangoz­tatja: semmi szükség arra, hogy a Kennedy-kormány megpróbálja túllicitálni ezeket az embereket a kommunistaellenes hiszté­riakeltésben. Bizonyos vagyok benne, hogy a józan amerikaiak nem arra kémék biztosítékokat, hogy az Egyesült Államok végül is valamilyen módon győz­het egy Oroszország elleni háborúban, hanem azt kí­vánják, hogy képviselőik frontáttörést érjenek el a békéhez vezető úton. Ferhat Abbaszt kizárták az FLN-bffl Hírügynökségi jelentések szerint az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) pénteken kizárta soraiból Fer­hat Abbaszt, az algériai nem­zetgyűlés nemrég leköszönt el­nökét. Az algériai politikus bűnéül rótták fel, hogy bírál­ta a hatalmon levő kormányt s ezzel megszegte a pártfe­gyelmet és a kiváltságait Téltő kisebbség képviselőjévé vált. Pénteken délután Ferhat Abbaszt. el is hagyta Algírt és hazatér*, szülővárosába, a ke- 1 et-algériai Sétifbe. Schröder fogadta Dehlert Schröder külügyminiszter szombaton délelőtt fogadta dr. Thomas Dehlert, a bonni szövetségi gyűlés szabad de­mokrata párti alelnökét. Deh­ler — mint már jelentettük — rövidesen Moszkvába indul és megbeszélést akar folytat­ni szovjet vezetőkkel. A béke és a szocializmus érdekében Az Izvesztyija a békés együttélés politikájáról Az Izvesztyija L. Szegyin cikkét közli A béke és a szo­cializmus érdekében címmel. Az utóbbi időben — olvas­ható a cikkben — a békés együttélés lenini elvét táma­dások érik magukat marxis­táknak nevező személyek ré­széről. A „balos” kritikusok szerepében a Kínai Kommu­nista Párt vezetői lépnek fel. Alaptalanul azt állítják, hogy a békés együttélés politikája az imperializ­mus elleni harc megtaga­dását, az imperializmussal való „megbékélést” je­lenti. A forradalmi frázisok ked­velői nyitott kapukat dön­getnek. Szándékosan keverik össze a különböző fogalmakat, s a különböző társadalmi be­rendezkedésű országok kö­zötti nemzetközi, államközi kapcsolatok elveit kiterjesz­tik a belső, a szociális és az osztálykapcsolatokra. Pekingben ellenezték az atomcsendszerződést, sőt a nukleáris kísérletek betiltásá­ban valamiféle kapitulálást látnak az imperializmus előtt, „összeesküvést a népek el­len.” „A marxizmus” milyen különös válfaját prédikálják a kínai vezetők, s ezzel egy- sorba kerülnek az óceánon túli dühömgőkkel, a bonni mi­litaristákkal, a nemzetközi enyhülés francia ellenfeleivel, akik szintén ellenzik a moszk­vai szerződést. Kína kormánya attól az óhajtól vezérelve, hogy maga is atomfegyver tulajdonosa le­gyen, nem írta alá a moszkvai szerződést, amely szerinte, kísérlet „Kína gúzsbakötésé­re“. Kínában lármás propa­gandahadjáratot indítottak a békevilágmozgalom ellen. A kínai vezetők a béke­harcot csak szavakban is­merik el, a gyakorlatban nem bíznak annak sikeré­ben, s a békeharcot majdnem kom­munistákhoz méltatlan tevé­kenységnek, „illúziókeltésnek” tartják. Ez a kettős játék — írja be­fejezésül a cikk szerzője — nem méltó Marx és Lenin kö­vetőihez. Aki olyan jelsza­vakkal akarja mozgósítani a tömegeket, amelyekben ma­ga sem hisz, az lebecsüli a tö­megek tapasztalatát és értel­mét. Aki a háborúk végleges kiküszöbölésének kérdését ar­ra szűkíti le. hogy ez a prob­léma a világszocializmus győ­zelme után úgyis megoldódik, az a passzivitást és a fataliz­must hirdeti a korunk háborús veszélyével szembeni harcban. Sokkal nagyobb veszedelem fenyegeti a népek életét és jövőjét annál, hogysem a kommunisták a háború elhárí­tását taktikai kérdésként ke­zeljék. Az Unen cikke a kínai vezetők szakadär magatartásáról Szorul a hurok az angol vonatrablók körül Bankjegytömeg a bőröndben — Önkéntes detektívek Köves Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti: Egyre szorosabbra zárul a Scotland Yard hatalmas appa­rátusának hálója az angol bűnügyek történetének min­den rekordját megdöntő vo­natrablás tettesei körül. Pén­teken Londontól délre egy közkedvelt kirándulóhelyen egy házaspár a fák között két csomagra és egy akta­táskára bukkant, amely tömve volt 5 és X fontos címletű bankjegyekkel. A helyszínre siető nyomozók rendőrkutyák segítségével a közelben felfedeztek még egy bankjegyektől duzzadó bőrön­döt is. A több mint százezer font steriingnyi bankjegytömeg a postavonatról elrabolt 2 500 000 GépjánnűtafifolyaiRot indít az MHS Pest megyei Moto- rosidub az 1944. évben szü­letett fiatalok részére mindhárom nemből. Jelentkezni lehet a központi motoráliomáson Budapest XIII., Angyalföldi út 21. Fehér István MHS ügyinté­zőnél. Dabasi Járási Tanács. Oláh Demeter Cegléd, MHS-iroda. Fenyvesi Lász­ló Nagykáta, MHS járási elnökség. Jelentkezni lehet augusztus 21-től mindennap 17—19 óráig. font sterling része. Az eddig megtalált zsákmány töredék kel az angol posta birtokába visz- szakerült pénzösszeg negyed­millió fontra emelkedett. A Scótland Yard feltevése szerint az osztozkodás után szerteszóródó vonatrablók pá­nikba esett kisebb bűntársai dobálták el a pénzes csomago­kat. A pénteki lelet és a letar­tóztatott gyanúsítottaknál megtalált viszonylag kisebb összeg arra mutat, hogy eddig csupán a gyengébb idegzetű, kisegítő szerepet játszó bűntársak kerültek kézre. A bandavezér és segédei, akik a vonat megtámadásában közvetlenül részt vettek és a zsákmány zömét tartották meg, feltehetően nagyobb ta­pasztalatokkal rendelkeznek a nyomok eltüntetésében. A rendőrség utalásaiból ítélve, rövid időn belül döntő fordu­latra számítanak. A nyomravezetőknek kitű­zött, rekordjutalom összege — negyedmillió font sterling — az egész szigetországot lázba hozta, s úgy tűnik, hogy minden­ki felcsapott önkéntes de- tektívnek. Szállodákból, vendégfogadók­ból, penziókból, szórakozóhe­lyekről százával érkeznek a bejelentések gyanús külsejű, A Mongol Népköztársaság sajtója továbbra is behatóan kommentálja a moszkvai rész­leges atomtilalmi szerződés megkötését és felháborodottan ítéli el a kínai kormány szakadár álláspontját, a kínai sajtó szovjetellenes kirohaná­sait. A moszkvai szerződés megkötése a békés együttélés politikájának kétségbevonha­tatlan diadala, a Szovjetunió és a többi szocialista ország külpolitikájának, a világ bé­kéjéért és a népek biztonsá- káért küzdő erők győzelme — írja pénteki számában az Urnen. Azt a tényt, hogy a kínai vezetők csatlakoztak az im­perialisták kommunistaellenes és szovjetellenes megnyilat­kozásaihoz, nem szabad úgy tekinteni, mint valamiféle átmeneti rövidlátó politikát. A kínai vezetők — hangsú­lyozza az Unen — azt az ál­datlan célt tűzték ki maguk elé, hogy aláássák a népeknek saját erejükbe vetett hitét, pesszimizmust keltsenek, meg­bontsák a béke erőinek sorait. A kínai vezetők menthetet­len támadásai a Szovjetunió, az SZKP és a szovjet kor­mány, a szovjet hatalom el­len arról tanúskodnak, hogy a kínai vezetők nem őriztek meg semmit a proletár nemzetköziség nagy elveiből. A kínai vezetők sértik nem­csak a szocialista országok testvéri szolidaritását, hanem az államok közötti kölcsönös kapcsolatok alapvető szabá­lyait is. FOKOZNI A BÉKE ERŐIT A világ népei örömmel fo­gadták a moszkvai rész­leges atomcsendegyezményt, mert ennek megkötésével csökkent a levegő, a világűr és a tengerek radioaktív szennyeződésének veszélye. Emellett igen jelentősnek tartják, hogy ezáltal megnyílt az út a további megállapo­dások előtt a föld alatti atomkísérletek megtiltására, az atomfegyverek betiltásá­ra és megsemmisítésére, va­lamint az általános és teljes leszerelésre is. Ugyanakkor ter­mészetesen tudják, hogy igen hosszú út vezetett a mos­tani megállapodáshoz, s hogy a népek reményei szerinti átfogó leszerelési egyezmény­hez még ennél is hosszabb és nehezebben járható út ve­zet. Sőt tudják, hogy saj­nos még arra sincs bizto­síték, hogy ettől az egyez­ménytől ne lépjen vissza a két nyugati hatalom vala­melyike, hiszen az imperia­lizmus — továbbra is im­perializmus. Korunk törvé­nyeinek megfelelően reál­politikát követve, a békés egymás mellett élés elveit megvalósítva és a gazdasági versenyben pozícióinkat erő­sítve is tudnunk kell, hogy 02 imperializmus agresszív jellege nem változik, s hogy ez a részleges atomcsend- egyezmény sem másnak, mint a szocialista tábor ere­jének, ezen belül a Szovjet­unió hatalmas atomütőere­jének egyenes következmé­nye. N em véletlen tehát, hogy éppen a világ legag­resszívebb erői ellenzik az atomcsendegyezményt. Az sem véletlen természetesen, hogy ezek az erők kivívják ma­guk ellen az egyszerű em­berek haragját. Egyetlen jó­zan ember sem helyeselheti például, hogy amikor végre teljesen megszűnhetne a le­vegő, a világűr és a ten­gerek atomszennyeződése, ak­kor De Gaulle tábornok a francia saját atomütőerö megteremtésére törekedve, to­vábbi atomfegyverkísérle­tekre készül, az agg Ade­nauer kancellár pedig a be­ígért lemondása előtti idő­szakban is szinte legheve­sebben sürgeti, hogy a nyu­gatnémet hadsereg végre atomfegyverek birtokába jus­son. De épp ily éberen fi­gyeli a közvélemény az ame­rikai úgynevezett veszettek tevékenységét: Goldwater sze­nátor és hasonszőrű társai akcióit annak érdekében, hogy az. Egyesült Államok szenátusa ne ratifikálja, ne hagyja jóvá a moszkvai atomcsendegyezményt. Ám feltétlenül fel kell figyel­nünk néhány olyan jelenség­re is, amely nem csupán ezeknek az érőknél:, hanem a hivatalos amerikai kö­röknek a tevékenységében is világosan jelzi: a szocialista tábor erejének összpontosítá­sára van szükség annak ér­dekében, hogy a Moszkvában aláírt atomcsendegyezmény valóban lépést jelenthessen, a béke biztosításához vezető további úton. Nincsenek kétségeink afe­lől, hogy az imperializmus agresszív jellege nem vál­tozott, s miként a részleges megegyezésre is csak a szo­cialista tábor ereje bírhat­ta rá; a béke szilárd, bizto­sítása érdekében — a békés egymás mellett élés politiká­ja és a gazdasági verseny folytatása mellett — tovább­ra is fokoznunk kell erőn­ket! A Kínai Kommunista Párt és a kínai kormány ve­zetőinek vétke éppen abban van, hogy miközben szin­tén szólnak az imperializmus változatlanul agresszív jel­legéről, gyakorlatilag nem hogy hozzájárulnának az im­perializmussal egyedül szem­beszállni tudó szocialista erők fokozásához, hanem ép­pen azt támadják. Sőt. ho­vatovább már nem is az im­perializmust, hanem a Szov­jetunió békepolitikájának si­kereit tekintik a fő veszély­nek. Nekünk azonban vilá­gosan kell látnunk, hogy a fő ellenség továbbra is az amerikai imperializmus, s a reális erőviszonyokon ala­puló megegyezéseinkkel épp­úgy, mint a gazdasági ver­senyben elért sikereinkkel en­nek megfékezését, a béke biztosítását, a szocializmus erőinek növelését szolgál­juk. Bonni helyzetkép az aláírási csata után A dél-vietnami vallásüldözés ügyében rendkívüli ENSZ-közgyülést javasol Ceylon Buddhista vezetők távirata Kennedyhez és U Thanthoz R. Sz. Gunevardene, Cey­lon állandó ENSZ-képviselője pénteken tanácskozott U Thant ENSZ-főtitkárral, majd — mint a TASZSZ jelenti újságírókkal közölte: Ceylon a lehető legrövidebb időn belül rendkívüli ülésszakra akarja összehívatni az ENSZ-közgyű- lést. hogy megvitassa a dél­vietnami buddhisták üldözé­sének kérdését. A ceyloni delegátus szerint az Amerikai Egyesült Álla­mokat erkölcsi felelősség ter­heli Ngo Dinh Diem kormá­nyának cselekményeiért, mi­vel ez a kormány csak ame­rikai támogatással maradhat hatalmon. Az AP legújabb híradása | szerint Saigon buddhista ve- ; 7“tői táviratban kérték Ken- i nedv amerikai elnök. U Than* vétségeinek közbenjárását dél-vietnami buddhisták dözésének megszüntetése dekében. a ül­ér­Dobsa János, az MTI tudó­sítója jelenti: A nyugatnémet közvéle­mény megelégedéssel fogad­ta, hogy a bonni kormány több hetes huzavona után vég­leg elszánta magát az atom- csend-egyezmény aláírására és ugyanakkor megkönnyebbü­léssel vette tudomásul azt is, hogy a Strauss vezette hideg- háborús csoport ellentá­madása kudarccal végző­dött, .,legalább is elvesztette az első ütközetet az enyhülés el­len vívott szennyes háború­ban" — mint a hamburgi Die Andere Zeitung írja. Strauss a pénteki minisz­tertanácson — amelyre, bár nem tagja a kormánynak, mint a CSU elnökét hívtak meg — ismét előállt ugyan el­lenvetéseivel. de a lcormany- ban felülkerekedett az a be­látás, hogy Bonn nem vonul­Tiltakozási hullám Ausztriában a kenyér 10 százalékos drágulása ellen vagy gyanúsan viselkedő ven- 1 ENSZ-főtitkár. valamint az dégekről. I ázsiai országok buddhista szö­A kenyér és a liszt küszö­bönálló drágulásának hire az osztrák nagyüzemek munká­sai és a tixfizetéses alkalma­zottak tömeges tiltakozását váltotta ki. Az emelés — hí­rek szerint — 10 százalékkal drágítja a mindeddig szilárd kenyér- és lisztárakat. Az osztrák dolgozók köré­ben fokozott felháborodást kelt. hogy a munkaadók kép­viselői a mértéktelen drágulás körülményei között is bérek befagyasztását javasolják. Be­nya, az osztrák szakszervezeti szövetség elnöke kijelentette: az osztrák munkásság a drá­gulás ellensúlyozására bér­emelést követel. Ugyanilyen határozatot hoznak a szakmai szervezetek és a nagyüzemek szakszervezeti bizottságai is. A legélesebben az osztrák vasmunkás szervezet lép fel. A szocialista és kommunista "?sas vezetők a béremelési kö­vetelések nem teljesítése esetén ellenrendszabályokat helyez­nek kilátásba. hat vissza az ultrák által ja­vasolt .,sündisznóállásba”, ha­nem diplomáciai manőverezé­si képességének fenntartása érdekében csatlakoznia keli az egyezményhez. A minisztertanácsnak az aláírásról szóló határozatát a Szabad Demokrata Párt és a Szociáldemokrata Párt külön nyilatkozatban üdvözölte. Mende, az FDP elnöke kije­lentette, hogy pártja az atom- csendegyezményben alkalmas eszközt lát a légkör megjaví­tására a küszöbönálló kelet— nyugati tárgyalások érdeké­ben. Willy Brandt, az SPD elnö­ke televíziónyilatkozatában hangoztatta, hogy az atom­csendegyezmény megkötésével megtették az első lépést a nemzetközi enyhülés felé. s remélhetőleg sikerülni fog ..a Kelet és Nyugat érdekeiek egyaránt megfelelő más ele­meket is kidolgozni”. Feltűnést keltett azonban, hogy a CDU parlamenti csoportja részéről nem tettek ilyen nyilatkozatot. Ellenkezőleg, azt hangoztat­ták, hogy a kereszténydemok­rata képviselőcsoport csak ké­sőbb határozza meg véglege­sen álláspontját az atomcsend- egyezménnyel kapcsolatban. Egyes CDU-vezetök azt java­solják hogv az egyezményhez történő csatlakozás parlamen­ti ratifikálásakor a ratifiká­ciós törvényt egészítsék ki egy bevezető résszel, s abban ismét nyomatékosan juttas­sák kifeiezésre az egyez­ménnyel kapcsolatban han­goztatott „fenntartásokat és aggályokat”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom