Pest Megyei Hirlap, 1963. július (7. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-10 / 159. szám

MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM 1963. JULIUS 10, SZERDA Vezetők, szülők, szakemberek véleménye 0 mezőgazdasági szakember utánpótlásról — Hogyan áll városunkban a mezőgazdasági szakember­utánpótlás kérdése? — ezzel a kérdéssel kopogtatunk be Hegedűs Lászlóhoz, az MSZMP városi bizottságának titkárához. — A nagyüzemi mezőgazda­sághoz nemcsak gépekre, mű­trágyára és egyéb eszközökre van szükség, hanem meg kell teremteni a szubjektív feltéte­leket is. A nagyüzemi keret már megvan, csak meg kell tölteni tartalommal, szakembe­rekkel. Jelenleg komoly problé­mákkal küzd a nagyüzemi úton haladó mezőgazdaság városunkban a szakem­ber utánpótlás terén. Most azok irányítják az üzem­egységek, brigádok munkáját, akik jó egyéni gazdák voltak, de napjainkban csak a tapasz­talat kevés akkor, ha nem pá­rosul komoly szaktudással. Mezőgazdasági szakembereket egyelőre „importálunk” a 3004. számú kormányrendelet értel­mében vidékről, de ezzel a probléma csak időlegesen ol­dódott meg, s így is csak részben. Harminc mezőgazdasági szakembert azonnal mun­kába tudnánk állítani a város hat termelőszövetke­zetében és az állami gaz­daságban. — Tettünk lépéseket a prob­léma megoldására. A pártbi­zottság mellett működik egy munkabizottság, amely a fel­sőfokú mezőgazdasági techni­kum kihelyezett osztályának és a középfokú mezőgazdasági technikum osztályainak elhe­lyezésével foglalkozik. Az 1964/65-ös tanévben a gimnáziumban nyílik egy mezőgazdasági szakközép­iskolai osztály, amely az érettségivel együtt mező- gazdasági szakmunkás ké­pesítést is ad. — A mezőgazdaság a fejlő- lődés, a gépesítés során egyre inkább ipari jelleget ölt, s ez nagyobb szaktudást követel a hagyományosnál. Van például olyan gép, amely huszonkét féle munka elvégzésére képes, kezeléséhez komoly tudás szükséges. Az utánpótlás kér- - dósét a városon belül kell 5 megoldani. Ezért a termelő- í szövetkezetnek is többet kell % foglalkozni ezzel a kérdéssel — mondta Hegedűs László. A pártbizottság titkárának í nyilatkozata után felmerül a f kérdés: Mi az oka, hogy ke- 'j vesen érdeklődnek a fiatalok ^ közül a mezőgazdasági pálya iránt? £ Erre dr. Rétsági Oszkár, a í városi tanács végrehajtó bi- í zottságának elnökhelyettese ^ válaszolt: y — Véleményem szerint ^ nem látják anyagilag elég- (j gé biztosítva a jövőjüket ^ fiatalok. Igaz, hogy városunk hat tér- í melőszövetkezete a gyenge ka- ? tegóriába tartozik, de a tele- ^ pítésekkel, a nagyüzemi zöld- ^ ségtermesztés bevezetésével í néhány év múlva ugrásszerű í fejlődés következik be, s ak- í kor anyagilag is megtalálják számításukat. Hadd idézzek \ most egy példát. Magyar Jó- \ zsef, a Szabadság Termelőszö- J vetkezet fiatal szőlészeti agro- ^ nómusa jelenleg havonta több, £ mint 2000 forintot keres. Ez ^ a dolog egyik része. A másik az, hogy a termelőszövetkeze- j teknek j nagyobb gondot kellene fordítani a társadalmi ősz- f töndíjas hallgatók szer- \ ződtetésére, és a termelő- ; szövetkezeten belül a J szaktudás emelésére. í — A szakember utánpótlás ' jelenleg is súlyos problémát okoz, de még nagyobb jelen- , tőséget kap akkor, ha befe- $ *ízi a város a 853 hold szőlő '</. és 936 hold gyümölcsös telepí­tését és az új telepítés termő­re fordul —fejezte be nyilat­kozatát dr. Rétsági Oszkár. A fiatalok idegenkedéséről szólt dr. Rétsági Oszkár. Va­jon a szülőnek mi erről a vé­leménye? Bakai Istvánná fia a mező- gazdasági technikum harmad­éves hallgatója. — Milyen meggondolás alap­ján került a technikumba a fia? — Neki ehhez volt kedve, s mi nem álltunk útjába. i— Szereti a szakmát? — Nagyon. Annyira megsze­rette, hogy a középfokú tech­nikum után el akarja végezni a felsőfokút is. — Van-e már társadalmi ösztöndíja? — Egyelőre nincs, Dunán­túlra szeretne menni, de mi szeretnénk, ha leszer­ződne itthon, s ez sincs ellenére. Talán a Rákóczi Termelőszö­vetkezettel kötünk szerződést — válaszolta. Végül magát a mezőgazdasá­gi szakembert kérdeztük meg: hogyan vélekedik a jelenlegi szakember szükségletről, s a távlati tervek végrehajtása után hogyan jelentkezik ez a probléma? Hegedűs László, a Petőfi Tsz főagronómusa így felelt a kérdésre: — A mezőgazdaság rendkí­vül gyorsan fejlődik. A gyü­mölcstermelés terén a közepes törzsű fajtákat a termőíves or­só és a sövényszerű alap vált­ja fel. Ezekhez sokkal több szakemberre van szükség, mint a hagyományoshoz, körülbelül 200 holdanként egy felsőfokú végzettségű szakembert igényel. — A szőlőtermesztésnél az eddigi tőke művelésű kordont felváltja a magas művelésű kordon, később csemegeszőlő­nél a sátor, vagy tetőszerű művelési mód. Ezeknél már a szőlő gépi művelése is számba jöhet. Egy felsőfokú végzettségű szakember 300—400 hold irányítását láthatja el. — Ez mutatkozik a kerté­szetben is. Tehát ha csak a felsőfokú képzettségű szak­embereket nézzük, akkor is hiány mutatkozik máris. Ez a hiány hatványozódik a közép­fokú végzettségűeknél, nem is beszélve a szakmunkásokról. A mezőgazdasági munkák 40 százaléka két-három év múlva szakembert igényel. Ha tehát valaminek, az előbb említett kép alapján a mezőgazdasági pályának van perspektívája — válaszolta a Petőfi Termelő- szövetkezet főagronómusa. Gönczöl Katalin Kiállítás holland mesterek rajzaiból „A holland mesterek raj­zai” című kiállítás vasárnap, július 14-én nyílik a múzeum­ban, délelőtt 11 órakor. Száz képből áll a kiállítás, a hol­land festők rajzaiból mutat be reprodukciókban sok szép művet. Ezeken a rajzokon a XVII. és XVIII. századi holland em­bert, tájat, falut, életképet és lakást láthatja a kiállítás lá­togatója. A kiállított képek kevésbé ismertek, így a művészetek is­merője is sok újat tapasztal­hat. Egyedül (Bodó Gábor rajza) — A város hat termelőszö­vetkezete 714 holdon termelt ebben az évben nagyhozamú búzát. — Háztáji általános biztosí­tására négyszáz forint kárté­rítést kapott az Állami Bizto­sító helyi fiókjától Sági Péter balesete miatt. — Használt rádiókészülékek cseréje. A KERAVILL-üzlet becseréli a használt gyári rá­diókészülékeket abban az eset­ben, ha a becserélő új rádió- készüléket vásárol. A használt rádió ára a készülék nagysá­gától függ. — Közei háromezer va­gyonbiztosítást tart nyilván június végéig az Állami Bizto­sító helyi fiókja. — A Német Demokratikus Köztársaságból érkezett nvolc kárpitozott garnitúra a bú­torüzletbe, 5700 forintos ár­ban. — Engedély nélkül halász­tak Dunavecsén a Duna-c-a- tornában Várkonyi Balázs Bokros dűlő 57., és Pál József Gógány dűlő 92. szám alatti lakosok. A szabálysértési ha­tóság Várkonyi Balázst 100, Pál Józsefet pedig 50 forint­ra bírságolta. — A Szabadság Termelőszö­vetkezet 100 holdon termel eb­ben a gazdasági évben ipari növényeket. — Tanuló baleset-biztosítá­sára 100 forint kártérítést ka­pott balesete miatt Tóth And­rás tanuló. Percenként ezerkétszáz liter vizet kap a Rákóczi Termelőszövetkezet kertészete Jól bevált a szórófejes öntözőberendezés A Rákóczi Termelőszövetke­zet vezetősége 1961. őszén gon­dos megfontolás után határo­zatot hozott egy húszholdas szórófejes, öntözéses kertészet megalapítása ügyében. Az ag­ronómia intenzív paprika-, burgonya- és paradicsom­termelést tervezett és a meg­oldásban nem is gondoltak az árasztással való kísérletezésre. Kétszázezer forintos ál­lami hitel segítette a meg­valósítást. Ezzel a jelentős összeggel fog­tak a megvalósításhoz. — Sajnos az első kísérlet nem sikerült — mondotta Ha­lápi Imre, a termelőszövetke­zet elnöke. — Nem voltak megfelelő öntözési szakembe­reink, a kisteljesítményű gé­pek az aszályos esztendőben nem győzték a munkát. — 1962. augusztusában azon­ban megérkezett három SZK Il-es szórófejes öntözőberen­dezés. Ezek a nagyszerű gé­pek ragyogóan beváltak. Percenként 400 liter vizet zúdít egy-egy ilyen gép a i területre. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy hu- i szonnégy óra alatt a há­rom gép az egész húszhol- ' das kertészetet tökéletesen öntözi. — Érthető, hogy az idén már ezeknek a gépeknek a működése lehetővé tette a ma­gasabb tervezést. Örömmel mondhatjuk: a többszöri fel­mérés azt igazolja, hogy a ter­vek igenis reálisak és nem­csak teljesíthetők, hanem egy kis igyekezettel alaposan túl is fogjuk azokat teljesíteni. A „talált" kerékpár Nem is fontos, hogy meg­jegyezzük a nevét annak a kedves kis családnak, amely­ben a múlt héten, szombaton a következő, valóban mesébe- illő történet lejátszódott. A kisebbik fiú felpattant bátyja kerékpárjára. Bekari­kázott a városba. Amíg vásá­rolt, addig kinn hagyta őrizet­lenül a kerékpárt és csak ak­kor rémült meg, amikor ki­jött a bolt elé és a kerékpár­nak csak a hült helyét talál­ta. — Mi lesz, ha a bátyus ha­zajön? Rossz erre még gondol­ni is! — döbbent rá a szörnyű valóságra. Nem úgy történt. Az idő­sebb testvér megsajnálta a megszeppent öcsköst: Legyin­tett és azt mondta: „Majd megtalálja a rendőrség.” Szombat este lévén, bátyus bement a városba. Az egy-két féldeci megtette a hatását. El­keseredetten hajtogatta, hogy ő pedig a kerékpár helyett szerez egy másikat és az első őrizetlenül hagyott biciklit ha­zaviszi. Szavának is állt, de nem sok szerencséje volt. Minden útjába eső kerékpárt lelaka­toltak a tulajdonosok, vagy átadtak a kerékpármegőrző­nek. Éjjel tizenkettő táján elked­vetlenedve ballagott hazafelé és a művelődési ház előtt őri­zetlenül látott egy kerékpárt. Dühösen odarohant. Felugrott a járműre és meg sem állt ha­záig. Belökte a biciklit a kam­rába és lefeküdt. A történet poénja az, hogy reggel álmélkodva látták: a bátyus a saját kerékpárját hozta haza. Neve: Marianna A városi tanács feldíszített termében Mohácsi Marianna volt az ünnepelt szombaton. A faárugyár dolgozói kö­szöntötték a kis Mohácsi Mariannát, aki az üzem első névadó ünnepségének fősze­replője volt. (Godány felv.) SPORT Bejutottak ua orsaiigos döntőbe a hajómodctlesők Vasámap reggel 5 órakor (már népes volt a strandme- í dence környéke. A Pest me- j gyei önjáró kategória hajómo- : deli-versenyzői — felnőtt és ! ifjsági korcsoportok — próbál- ; gatják hajóikat a vízen, í A nagykőrösieken kívül meg- i jelentek Vác, Dunavarsány, I Nagytarcsa és Nagykáta mo- : dellező versenyzői. A model­lek zömét jachtok és tenger­alattjárók képezték. A felnőtt kategória első há­rom helyezettje helyi verseny­ző lett: I. helyezett: Szarvas György, a nagykőrösi Kinizsi- sportkör tagja. Tengeralattjá­rója nyílegyenesen futott min­dig a célba és kerek 100 pont­tal első helyezést ért el. II. he­lyezett: Korokni István kon­zervgyári dolgozó, a Kinizsi Sportkör tagja. Szép jachtja 98 ponttal második lett, míg a harmadik díjat Szábó Sán­dor gimnazista hajója vitte el. Egyúttal az országos verseny­re is bejutottak Pest megye színeiben. Az ifjúsági eredmények: I. Bodocs Károly (Nagyká­ta). 68 ponttal, II. Szirai Zol­tán (Nagykőrös) 48 ponttal, III. Krieg Frigyes (Dunavar-. sány) 38 ponttal. fáradtak, s előbb Patonai kö­zeli lövésével, majd egy pompás fejesével beállította a végeredményt. A csapat a következő össze­állításban játszott: Kovács — Hanti, László J., Keskeny —• Sipos, Benyik — Balogh, Ha­lápi, Gérecze, Moravcsik, Pa­tonai Az első félidőben meg­sérült Moravcsik helyett Uk- rovicza játszott. Az egész csapatot dicséret illeti lelkes játékáért, és fi­gyelembe kell venni, hogy a játékosok kerékpáron tették meg a fárasztó utat. (Remél­jük, a jövőben a DAV na­gyobb segítséget nyújt a közlekedési eszköz biztosítá­sához.) Július 14-én, délután 5 órakor a Dózsa Tsz csa­patával az Építök-pályán mérkőzik a csapat. <— Gerecze A májusban alakult Elekt­romos S. K. labdarúgócsapata első nyilvános mérkőzésén Nyársapáton szerepelt. A he­lyi Kossuth Termelőszövet­kezet járási II. osztályú, baj­nokságot nyert együttese látta vendégül. Nagykőrösi Elektromos S. K.—Nyársapáti Kossuth Ter­melőszövetkezet S. K. 2:2 (0:1). Nyársapát. Vezette: Hídvégi. Az első félidőben mind­két fél több gólhelyzetet- dolgozott kd, de csak a helyieknek sikerült az ér­tékesítés. A második félidőben telje­sen az Elektromos vette át az irányítást. A szórványosan támadó helyiek azonban mégis újabb gólt értek el. A fél­idő közepén a körösi csapat 11-eshez jutott, ezt azon­ban Balogh a felső lécre lőt­te. A hajrában a helyiek el­Levé] érkezett. szik figyelembe! (Nem ártana, ha a városi tanács kereskedel­mi felügyelője segítségére si­etne az állami gazdaságnak ebben a kérdésben! — Szerk.)| A lányok pedig reggelire szívesebben ennének tejes dől- í got, mint kolbászt vagy sós: szalonnát. A kulturális és a sportmű-: sor sem hiányzik a tábori programjából. Tábortűz, mozi-i előadás, tánc, röplabda aszta-; litenisz és strandolás sem; hiányzik a szórakozásból. A tábornak nagyon szép,: modem presszója ig van, I amely minden igényt kielégít.: A lányok ezzel éppúgy, mint: a táborélettel elégedettek. így; aztán nem csoda, hogy a mun- j ka is jól halad. (Bakonyi—Godány) dapesti lányok vannak. A Szi­lágyi, Martos, Kunfalui és a Toldi gimnáziumot, illetve technikumot képviselik. Reggel korán kelnek, mert hűvösben sokkal jobban esik a munka. Persze a meleg sem fog ki rajtuk. Az első napon történt, amikor szokatlan volt még a munka, s jóformán mindenki csak ■„kóstolgatta”. A toldisok között fogadalom született. A megállapodás szent, még ha éget is a nap, fáj is a derék. Szedett is a 9- es brigád a 40 láda helyett 61 láda babot, de azóta is minde­nütt kitűnnek. Ez legjobban a versenytáblán látszik meg, amely szépen kimutatja, me­lyik brigád vezet. Első helyen áll a Toldi tech­nikum 9-es brigádja, a máso­dik helyen a Szilágyi gimná­zium 6-os brigádja, a harma­dik helyen á Martos gimná­zium 18-as brigádja. Ruttkay Lászlóné táborpa­rancsnok különben mindenki­vel nagyon elégedett. A lá­nyok nagyon becsületesen dol­goznak. A városi KlSZ-bizott,- ság nagyban elősegíti munká­jukat. Az állami gazdaságtól is - minden segítséget megkap­nak. Sajnos a kereskedelmi szervek nem hajlandók a tá­bort vajjal és sajttal ellátni, mivel a gazdaság önellátó. Hogy négyszáz éhes lány van a gazdaságbem, azt nem ve­Helyszín: az állami gazda­ság. Nyárfák között sátor, a sátrakban négyszáz lány, Nyári önkéntes munkatábor. Szőlőkötözéssel bab- és pa­radicsomszedéssel, kapálással, Középiskolások. Nagy lelke­sedéssel dolgoznak, hogy részt vegyenek a lánytáborok kö­zötti vetélkedésben. Ennyit bevezetőül. De a két hetek históriája több ennél: színesebb, gazda­gabb, jellemzőbb. A tábor igazi életét történetek őrzik. A táborban most csak bu­Jólesik a fagyi a tábor presszójában. Négyszáz leány a sátrakban A Bagi Ilona leánytábor életéből

Next

/
Oldalképek
Tartalom